India geostratégiája
Dél-Ázsia és a világ viszonylatában India egyre nagyobb jelentőségre tesz szert. Nemzetközi viszonylatban is igen fontos, hogy a szubkontinenst alkotó ország milyen geostratégiai célokat követ, ezeket miként kívánja elérni, illetve mely államokat tekint kihívásnak és veszélyesnek az ország biztonságára nézve. A szerző célja, hogy választ kínáljon a legfontosabb kérdésekre egy összefoglaló formájában.
„A jelenlegi indiai geostratégia célja láthatóan az, hogy biztosítsa a fenntartható békét és fejlődést az indiai szubkontinens összes politikai entitása számára, beleértve Indiát is.”[1]
India geostratégiáját, mint minden állam esetében alapvetően meghatározza földrajzi környezete, amely meglehetősen zártnak minősíthető, hiszen a szubkontinens geopolitikai értelemben véve szigetet alkot. Délről az Indiai-óceán, Nyugat és Észak felől pedig a szárazföld határolja, melynek területén több állam helyezkedik el, mint India közvetlen szomszédjai: Pakisztán, Bhután, Nepál, Kína és Mianmar.
Egy stabil és független indiai államnak elemi érdeke, hogy érvényesítse fennhatóságát a Gangesz deltavidékén, elérje a szubkontinens természetes határait, dominanciát gyakoroljon az Indus völgyében (Pakisztán) és megfelelő haditengerészettel rendelkezzen, az óceáni határok védelméhez. Ezen elvek követése minden indiai kormányzat számára kötelező érvénnyel bír.
India jelenlegi geostratégiáját 2 elméleti iskola, a kontinentális (Mackinder) és a tengeri (Mahan) törekvései formálják, ezen belül 4 fő tényező a meghatározó, melyek a következők:
- A szárazföldi elhelyezkedés, amely a fentebb említett szomszédok közül Pakisztánt, Kínát és Bangladest minősíti kihívásnak.
- A két legnagyobb riválisának (Pakisztán, Kína) légiereje.
- a tengeri pozíció, vagyis az Indiai-óceán védelme és a Malakka-szoros stratégiai útvonalának biztosítása.
- A riválisok kiberhadviselési képességei.
A szárazföld geostratégiája
Annak ellenére, hogy a tengeri hatalom hívei számára Indiában Mahan elmélete ma is követendő példa, Mackinder gondolata jóval nagyobb befolyást gyakorol az ország geostratégiájára, ezért India elemi érdekeit tekintve alapvetően kontinentális geostratégiáról beszélhetünk.
A szárazföldön India számára Pakisztán, Kína és Banglades jelent kihívást. Pakisztán az ősi ellenség, akivel az ország már több háborút is vívott. Hogy semlegesítse a fenyegetést, India geostratégiájában kettős utat követ: 1. Az új katonai doktrína értelmében a cél a pakisztáni haderő elleni elrettentő csapás, konvencionális eszközökkel, a nukleáris fegyverek bevonása nélkül. Ehhez elsősorban az indiai haderő mobilitásának fejlesztésére van szükség a légierő és az egyes fegyvernemek közös műveleti képességeinek megteremtésével egyetemben. 2. India érdeke egy független és stabil Afganisztán létrehozása, amely nem szorul rá Pakisztán támogatására. Az indiai infrastrukturális befektetések és a kabuli kormány támogatása által India ellensúlyt kíván képezni riválisával szemben, Észak felé terelve annak figyelmét, így csökkentve az Indiára nehezedő fenyegetést.
Kína ugyancsak döntő hatást gyakorol India szárazföldi geostratégiájára. A történelmi viszályoktól és határvitáktól eltekintve a két állam komoly riválisa egymásnak Ázsiában, ez a helyzet pedig a 21. században tovább fokozódik. Kína ellen India szintén kettős megoldást vél célravezetőnek. 1. A „két frontos háború” doktrínája értelmében az indiai haderő megvédi területét egy esetleges kínai támadással szemben, ezzel egyidejűleg képes arra, hogy egy korlátlan háborúban vegyen részt Pakisztán ellen. Hogy ezt elérje, az indiai vezetés alagutakat, utakat és vasutakat épít a veszélyeztetett területeken és növeli a légierő létszámát. 2. A nukleáris képességek fejlesztésével India célja az elrettentés, amelyet egyszerre két módon kíván végrehajtani: saját csapásmérő képesség fejlesztésével (ballisztikus rakéták) ill. az ellenséges támadás elhárításával, (rakétavédelmi rendszer kiépítésével).
Banglades esetében a nagyszámú illegális bevándorló jelent komoly kihívást Indiára nézve, a helyzetet pedig tovább súlyosbítja, a kis országban végbemenő klímaváltozás és az elsivatagosodás. A migráció fokozódásának problémáját a jövő egyik komoly kihívásai közé kell sorolnia az indiai kormányzatnak.
Nepál, Mianmar és Bhután esetében egyértelmű, hogy ezen országok nem jelentenek fenyegetést India biztonságára nézve, csupán a rivális nagyhatalmakkal folytatott geostratégiai játszma részeként lehet kisebb-nagyobb szerepük. Nepálban Kína és India igyekszik megszilárdítani befolyását az országban, mint azt a legutóbbi katasztrófa elhárításában játszott szerepük is bizonyította, de Mianmarban is hasonló folyamatnak lehetünk tanúi.
India biztonságának szavatolása szempontjából a légierőnek nem elhanyagolható a jelentősége, főleg hogy Kína és Pakisztán komoly fenyegetést képvisel ebben a tekintetben. A sikeres légvédelem érdekében India jelentős doktrínális változtatásokat hajtott végre és alapvető technikai fejlesztéseket eszközölt. ebben a tekintetben Pakisztán reálisabb veszélyforrást jelent mint Kína, ugyanakkor méreténél és technikai adottságainál fogva Kína geostratégiai fölényben van Indiával szemben, ezért utóbbi állam a földi légvédelmi képességek és a légierő fejlesztését elengedhetetlennek tartja. Elsősorban Pakisztán ellen irányul, de a kínai fenyegetés is nyomon követhető India azon tervében, hogy Tádzsikisztánban légi bázisokat szerezzen, fenyegetést gyakorolva riválisai szárnyára.
A tengeri geostratégia
Az Indiai-óceán az ország számára a világgal való kapcsolatot, az indiai gazdaság számára pedig a legfontosabb stratégiai kereskedelmi útvonalat jelenti, a tengeri nyersanyagkészletekről nem is beszélve A haditengerészet számára, ezért annak ellenőrzése kulcsfontosságú, főleg a kialakuló kínai fenyegetéssel szemben. Mivel az indiai olajimport 2/3-a az óceánon keresztül halad át, a haditengerészet fejlesztésének szükségét nem nehéz belátni. A Malakka szoros legalább akkora jelentőséggel bír ebben a tekintetben, hiszen mint az egyik legfontosabb kereskedelmi csomópont a világon, egyedülálló stratégiai jelentőséggel rendelkezik. Mivel a szoros feletti dominancia megszerzése Kína számára hasonló prioritást jelent mint Indiának, a haditengerészet fejlesztése mellett már mindkét ország szilárdan elkötelezte magát. India esetében a legfőbb cél Kína számára meggátolni a Malakka-szoros használatát, amely a kínai gazdaság összeomlását is előidézheti. Egyes elemzők úgy vélik, hogy mivel a meghatározó tengeri útvonalak biztosítása India és Kína esetében gyakorlatilag közös érdek, ezért a kölcsönös haszon érdekében a jelenlegi stratégiai egyensúly felbomlása egyik állam számára sem lenne kifizetődő. Döntő győzelemre egyik sem számíthatna a szorosok feletti hatalmi versenyben.
Új típusú kihivások: a kibertér geostratégiai szerepe
A kibertér uralma a 21. században már a nemzetbiztonság és a gazdaság szempontjából egyaránt alapvető jelentőséggel bír. India esetében sincs ez másként, főleg hogy legfőbb riválisai is tisztában vannak ezzel. Pakisztán ugyan folyamatosan törekszik a legmodernebb kiberképességek elsajátítására – amelyet nyilvánvalóan India ellen kíván felhasználni – mindazonáltal jelenlegi fejlettségét alapul véve még nem jelent megoldhatatlan problémát déli szomszédja számára. Kína viszonylatában már más a helyzet, hiszen a kelet-ázsiai ország elsősorban kiber kémtevékenysége folytán már a nyugati nagyhatalmaknak (Egyesült Államok) is súlyos problémákat okozott, tehát India sincs biztonságban. Ennek következtében a vezetés rákényszerül a kiberbiztonság fejlesztésére és a Kína elleni fokozott védekezésre.
Globális játékos?
Természetesen India geostratégiai céljai nem csupán a szomszédos országokra fókuszálnak. Diplomáciai, politikai és gazdasági befolyás szerzése révén India egyre távolabbi régiókra is érvényesíti befolyását. Noha a Közel-Kelet ügyeiben a kiegyensúlyozott kapcsolatok fenntartásának a híve és ellenzi az iráni atomprogramot, Indiának elemi érdeke a jó kapcsolat Teheránnal, hiszen ez Pakisztán elszigetelésének újabb lehetőségét is megteremti. Azt sem szabad elfelejteni, hogy Szaúd-Arábia után Irán a 2. legnagyobb kőolaj beszállítója Indiának, de nyersanyagbázisa mellett egyben fontos kereskedelmi útvonalat is jelent Közép-Ázsia felé. A távoli régiók irányába csővezetékek és utak kiépítése is India érdeke, hiszen Kína ezen a téren is komoly erőket mozgatott meg (Új Selyemút projekt). Oroszország
India legnagyobb fegyverszállítója és tradicionális szövetségesnek számít a világpolitika formálói közül, a kölcsönös gazdasági érdekeik pedig megkívánják a kapcsolatok szorosabbá tételét, de Új Delhi számára az orosz-kínai partnerség ellensúlyozása is érvként szolgál. Az Egyesült Államokkal való kapcsolat is jelentős átalakuláson ment keresztül az évek során. Az USA számára az utóbbi időben India stratégiai partnerré lépett elő, de ez nem jelenti azt, hogy az ázsiai ország számára is kiemelt szövetséges lenne Amerika, csupán a többi nagyhatalom törekvéseit igyekszik ellensúlyozni (Kína) továbbá Pakisztánnal szemben javítani a geopolitikai helyzetét. A kelet-ázsiai országokkal szemben is megfigyelhető egyfajta „keleti nyitás” politikája, miközben Délkelet-Ázsia is fokozott jelentőségre tett szert, az ASEAN országokkal történő szorosabb együttműködés pedig a gazdasági előnyök mellet Kína visszaszorítását is célozza a régióból.
Egyértelmű, hogy a jelenlegi indiai vezetés arra törekszik, hogy az ország valódi globális játékos legyen, geopolitikai értelemben pedig egy független hatalom, amely gazdasági és katonai erejénél fogva képes garantálni Ázsia biztonságát, miközben egyenlő távolságot tartani a regionális és globális játékosokkal szemben. Hogy ezt India megvalósítsa számos geostratégiai kombináció és eshetőség ötvözésére kényszerül, melyek a fentiekben már ismertetésre kerültek.
Források
Zorawar Daulet Singh: India’s Geostrategy and China – Mackinder versus Mahan? in: Journal of Defense Studies, Vol 7, No. 3. 2013 137-146 pp.
Richard Rousseau: India’s Position Sandwiched Between Geopolitical Expediencies – Analysis September 11, 2012http://www.eurasiareview.com/11092012-indias-position-sandwiched-between-geopolitical-expediencies-analysis/
Taylor S. Morse: India’s Geostrategic Outlook. 5 May 2014 http://www.academia.edu/9352141/Indias_Geostrategic_Outlook
Vassilios Damiras: India Adopts a New Assertive Geostrategy for the Twenty-First Century http://www.dsalert.org/int-experts-opinion/international-geo-politics/546-india-adopts-a-new-assertive-geostrategy-for-the-twenty-first-century
India’s geostrategic hand (and how to play it) September 12, 2012 http://energeopolitics.com/2012/09/14/indias-geostrategic-hand-and-how-to-play-it/
David Karl: Asia’s Geopolitical Darling. In: Fair Observer, June 24, 2013http://www.fairobserver.com/region/north_america/india-asias-geopolitical-darling/
Swaamee Aprteamaandaa Jee: The Indian Geo-Strategy – A Synopsis http://www.trcb.com/news-and-society/international/the-indian-geo-strategy-a-synopsis-23660.htm
P. Stobdan: India and Asian Geopolitics. IDSA Policy Brief, November 28, 2003file:///C:/Users/klemensits.peter/Downloads/PB_stobdanAsia.pd_.pdf
The Geopolitics of India: A Shifting, Self-Contained World. Startfor Analysis, April 1, 2012https://www.stratfor.com/analysis/geopolitics-india-shifting-self-contained-world
Maleeha Lodhi: India’s Provocative Military Doctrine in: The International News, January 5, 2010
http://www.thenews.com.pk/TodaysPrintDetail.aspx?ID=216861&Cat=9&dt=1/4/2010
Modi’s Many Tasks. Special Report India, in: The Economist, May 23-27 2015 1-16. pp.
Iaian Marlow: India and China Geopolitics at Play Amids Nepal Ruins in: The Globe and Mail, April 30, 2015
Theresita C. Shaffer: Indian Ocean Geostrategic Environment: The View from South Asia February 1, 2011
Geopolitics and Maritime Security in the Indian Ocean What Role for the European Union? Clingendael Netherland Institute of International Relations, August 2014http://www.clingendael.nl/sites/default/files/Geopolitics%20and%20Maritime%20Security%20in%20the%20Indian%20Ocean.pdf
