Millenniumi után Fenntartható Fejlődési Célok

Bár az ezredforduló óta jelentős eredményeket könyvelhetett el a nemzetközi közösség, az ENSZ Milleniumi Deklarációjába foglalt célkitűzések nagy részét mégsem sikerült teljesíteni. Így a dokumentum hatályának lejárta után szükségessé vált egy új célokat kitűző stratégia felállítása.

Millenniumi fejlesztési célok (MDG)

Az ezredforduló hajnalán az ENSZ New York-i székházában összegyűlt állam- és kormányfők a Közgyűlés keretében elfogadták a Millenniumi Deklarációt, melyben az akkor 189 tagállam elkötelezte magát amellett, hogy 2015-ig megvalósítja a dokumentumban meghatározott 8 célkitűzést, melyek a következők voltak:

• Véget vetni a súlyos szegénységnek és éhínségnek;
• Megvalósítani a mindenkire kiterjedő alapfokú oktatást;
• Előmozdítani a nemek közötti egyenlőséget és segíteni a nők felemelkedését;
• Csökkenteni a gyermekhalandóságot;
• Javítani az anyai egészségügyet;
• Küzdeni a HIV/AIDS, a malária és más betegségek ellen;
• Biztosítani a környezeti fenntarthatóságot;
• A fejlesztés érdekében globális partnerséget kiépíteni.

1. ábra: A Millenniumi Fejlesztési Célok

A 8 pont egymással összefügg, egy egységet alkot, aminek fókuszában a szegénység megszüntetése áll.

A célok több alpontra tagolódnak, melyek konkretizálják, számszerűsítik a 2015-re elérendő állapotokat, például:

• 1.a) felére csökkenteni a napi 1$-nál kevesebből élők arányát;
• 5.a) háromnegyedével csökkenteni a gyermekágyi halandóság arányát.

A célok megvalósíthatóságának fontos feltétele a kvantifikálhatóság. Ha ugyanis az elvárásnak való megfelelés nem mérhető pontosan, nem tudható, hogy sikerült-e elérni a célt, vagy sem. Éppen ezért az ENSZ minden egyes célhoz meghatározta a monitorozáshoz szükséges indikátorokat. Ily módon pedig érthetővé váltak az olyan kevésbé egyértelmű célok is, mint például a 8.a) (Továbbfejleszteni a szabályozott, kiszámítható és megkülönböztetés mentes, nyílt kereskedelmi és pénzügyi rendszert. Ez magában foglalja a jó kormányzáshoz, a fejlődéshez és a szegénység csökkentéséhez való elkötelezettséget mind nemzeti, mind nemzetközi szinten.) cél, melynek mérőszáma az OECD donor országai által a fejlődő országoknak nyújtott Hivatalos Fejlesztési Segítségnyújtás (ODA – Official Development Assistance) értéke a GDP százalékában.

A továbbiakban áttekintést adunk a Millenniumi Fejlesztési Célokkal (MDG) kapcsolatosan, az elmúlt másfél évtized során megvalósult eredményekről – különös hangsúlyt fektetve azokra a célkitűzésekre, melyeket sikerült a kitűzött határidőre elérni.

Millenniumi Fejlesztési célok eredményei

Az elmúlt 15 év eredményeit összefoglaló dokumentumot (The Millennium Development Goals Report 2015) ez év júliusában adta ki az ENSZ, melyben azt a megállapítást teszik, hogy a világ lakosságának van oka az ünneplésre, ugyanis az összehangolt globális, regionális, nemzeti és lokális erőfeszítéseknek köszönhetően az MDG több millió ember életét mentette meg, és még ennél is többek életkörülményeit javította. Statisztikai adatok és elemzések bizonyítják, hogy célzott beavatkozásokkal, szilárd stratégiákkal, megfelelő forrásokkal és politikai akarattal még a legszegényebb országokban is példa nélküli fejlődés érhető el.

Az elmúlt 15 évben:

• Jelentős mértékben sikerült csökkenteni a mélyszegénységet. Míg ugyanis 1990-ben a fejlődő világ lakosságának közel fele élt napi 1,25$-nál kevesebből, 2015—re arányuk 14 százalékra csökkent.
• 2015-re a nettó beiskolázási ráta (általános iskolákba) a fejlődő régiókban elérte a 91 százalékot, míg 2000-ben ennek értéke 83 százalék volt. Az általános iskolai oktatás terén Szubszaharai Afrikában sikerült elérni a legnagyobb arányú előrelépést, ahol 2000 és 2015 között 20 százalékpontos növekedés valósult meg.
• A nemek közti egyenlőség terén is jelentős előrelépést sikerült elérni. A fejlődő térségek teljesítették az MDG célkitűzését, vagyis a nemi egyenlőtlenség felszámolását az okatásban. Míg például Dél-Ázsiában 1990-ben 100 általános iskolás fiúra 74 lány jutott, ma már a lányok vannak többségben (103 lány jut 100 fiúra). Az MDG-t elfogadó országok 90 százalékában átlagosan megduplázódott a parlamentben lévő nők száma az elmúlt 20 évben – noha még mindig csak minden ötödik parlamenti képviselő nő.
• A gyermekhalandóságot is jelentős mértékben sikerült visszaszorítani: az 5 éven aluliak halálozási rátája 90-ről 43 ezrelékre csökkent 1990 óta, így a jelentős népességnövekedés ellenére az 5 éven aluli gyermekek halálozásának száma 12,7 millióról 6 millióra csökkent.
• Az anyák halálozási rátája 45 százalékkal csökkent világszerte 1990 óta. Ehhez jelentős mértékben hozzájárult, hogy 2014-re a szülések 71 százalékánál szakképzett egészségügyi dolgozó is jelen volt, míg 1990-ben ez az arány csupán 59 százalék volt.
• A HIV/AIDS, malária és egyéb betegségekkel szemben folytatott harcban jelentős sikernek könyvelhető el, hogy az új HIV fertőzések aránya 2000 és 2013 között 40 százalékkal csökkent – 3,5 millióról 2,1 millió főre. 2014 júniusára 13,6 millió HIV fertőzött részesült antiretrovirális terápiában (ART) világszerte – ami egy óriási előrelépés a 2003-as 800.000 főhöz képest. Az ART 7,6 millió AIDS következtében bekövetkező halálesetet akadályozott meg 1995 és 2013 között.
• A környezeti fenntarthatóságra vonatkozó célkitűzés kapcsán sikerült elérni, hogy 1990 óta az ózonréteget károsító anyagok gyakorlatilag megszűntek, és a század közepére annak helyreállását prognosztizálják.
• A hivatalos fejlesztési segítségnyújtás (ODA – Official Development Assistance) összege 2000 és 2014 között 66 százalékkal nőtt.

Ám e jelentős eredmények ellenére is megállapítható, hogy az elvégzett munka még közel sem teljes. Ugyanis az összesen 21 részcélból csupán 3,5-t sikerült ténylegesen elérni:

1.a) Felére csökkenteni a nap egy dollárnál kevesebből élők arányát;

6.c) Megállítani és visszafordítani a malária és más súlyos betegségek terjedését;

7.d) 2020-ra jelentősen javítani legalább 100 millió nyomornegyedben lakó életkörülményeit;

illetve a 7.c) első felét, vagyis hogy 2015-re felére csökkentik azoknak az arányát, akik tartósan nem jutnak egészséges ivóvízhez. Ám az alapvető higiéniai feltételekhez való jutást ugyanennyi ember számára már nem sikerült biztosítani.

Fenntartható Fejlődési Célok (SDG)

Szükségessé vált tehát 2015 után, az MDG eredményeire építve új stratégia megalkotása, ami egyrészt magába foglalja a Millenniumi célok elmaradt teljesítéseit, másrészt iránymutatást ad következő évtizedekre. Ez, a Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) nevet viselő stratégia, az ENSZ működésének 70. évfordulóján, a Közgyűlés által szeptemberben elfogadott Transfroming Our World: The 2030 Agenda for Sustainable Development című dokumentumban található.

A 17 fő feladatból és 169 részletezett célból álló stratégia több éves előkészítő munka eredménye, melynek véglegesítésére a 2015 szeptember 25-27. között, a New Yorkban megrendezésre kerülő Fenntartható Fejlődési Csúcstalálkozón került sor. Az ambiciózus terv nem kevesebbet tűzött ki célul, mint a mélyszegénység teljes felszámolását világszinten.

2. ábra: A fenntartható fejlődési célok

Az agenda nevezetesen a következő tizenhét célt tartalmazza:

A felsorolásból látható, hogy a 2030-ig tartó stratégia nagy átfedésben van a Millenniumi célokkal. A szegénység felszámolása, oktatás kiterjesztése, a nemek közti egyenlőség megvalósítása, vagy az egészségügyi szolgáltatások kiterjesztése az SDG-k között is megtalálhatók, ám a célértékek sokkal magasabbak lettek. 2030-ra ugyanis nem csak az emberiség egy bizonyos hányadára vonatkozóan szeretnék megvalósítani ezeket, hanem a Föld teljes lakossága számára.

Az MDG-hez képest új elemek is megjelennek az agendában. Ilyenek a modern energiára, infrastruktúrára, fogyasztásra és a településekre vonatkozó célok, melyek – az elmúlt 15 év tapasztalatai alapján – ezeken az új célterületeken is nagyszabású fejlődést indíthatnak el.

Ám a nagyravágyó stratégia bizakodás helyett többekből éles kritikákat váltott ki. A dokumentummal szemben felhozott szakmai érvek között szerepel, hogy elődjével ellentétben a célok nincsenek számszerűsítve, konkrétumok híján pedig nehezen értelmezhetőek az olyan meghatározások, mint a „jelentős mértékben csökkenteni/növelni”.

A célok grandiózus voltával kapcsolatosan („számoljuk fel a mélyszegénységet az egész világon”) az a kritika fogalmazódott meg, hogy az SDG megvalósíthatatlan. Ha ugyanis a lényegesen szerényebb eredményeket elérni kívánó MDG sem valósult meg 15 év alatt, hogyan várható el, hogy 2030-ra az elmaradt eredmények pótlásán túl véglegesen sikerül felszámolni olyan problémákat, amik az emberiség létezése óta fennállnak?

A túlzó céloknak – az elmaradó eredményeken túl – ráadásul jelentős negatív következménye is lesz. Ugyanis 2030-ban, amikor a világ vezetői ismét összegyűlnek konstatálni, hogy nem sikerült megvalósítani az SDG-t, milyen célokat fognak tudni megfogalmazni? Ha a mostaninál kisebb elvárásokat határoznak meg 2030 után, az hitelteleníteni fogja az ENSZ ez irányú tevékenységét, mivel a célok inspiráció helyett a kudarcra fognak emlékeztetni.

Ám mindezen kritikák nem mentesítenek az alól, hogy saját részünket megtéve aktív szerepet vállaljunk a világ jobbá tételében.

Szerző: Czirják Ráhel

Ábrajegyzék:

1. ábra: http://www.unis.unvienna.org/unis/hu/topics/2013/mdg.html (2015.10.09.)

2. ábra: https://sustainabledevelopment.un.org/partnerships (2015.10.09.)

Irodalomjegyzék:

• EASTERLY, William: The SDGs Should Stand for Senseless, Dreamy, Garbled. In: Foreign Policy, 2015.09.28., http://foreignpolicy.com/2015/09/28/the-sdgs-are-utopian-and-worthless-mdgs-development-rise-of-the-rest/ (2015.10.09.)
• mdgs.un.org: http://mdgs.un.org/unsd/mdg/Host.aspx?Content=Indicators/OfficialList.htm (2015.10.09.)
• un.org: http://www.un.org/millenniumgoals/ (2015.10.09.)
• unis.unvienna.org: http://www.unis.unvienna.org/unis/hu/topics/2013/post-15-development-agenda.html (2015.10.09.)