World Economic Outlook 2015

A Nemzetközi Valutaalap félévente adja ki World Economic Outlook című kiadványát, melyben a világgazdaság legfontosabb trendjeit elemzi, és a várható hatásokat próbálja megbecsülni. A jelentés legfrissebb verziója 2015 áprilisában jelent meg, a következő pedig (az előző évekhez hasonlóan) várhatóan 2015. októberben kerül publikálásra.

NÉGY MEGHATÁROZÓ TREND

Az összetett makrogazdasági folyamatok közül a jelentés négy meghatározó trendet emel ki, melyek a legnagyobb befolyással voltak a világgazdaság alakulására 2014-ben (ugyanis a kiadvány 2015 áprilisában jelent meg, a legfrissebb adatok 2015 márciusából valók, a trendek nagy része tehát a 2014-es folyamatokat jellemzi).

• számos országban még mindig érezhetőek a pénzügyi válság és az euróválság hullámai. A meggyengült bankok és a nagymértékű adósságállomány (állami, vállalati és lakossági szinten egyaránt) még mindig számos országban kihatnak a kiadásokra és a növekedésre.
• csökkent a termelési növekedés potenciálja. A fejlett gazdaságokban ez már a válság előtt érzékelhető volt, ugyanis itt az idősödés kihívása, ezzel együtt pedig a termelés volumenének lassulása egyre jelentősebb gazdasági tényezővé vált. A válság ezt felerősítette, és a befektetések üteme is jelentősen lecsökkent, meglehetősen alacsony tőkenövekedéssel párosulva. A tőkenövekedés kezd helyrejönni, azonban az előbbi kihívások, az idősödés és alacsony termelési szint ugyanúgy megmaradt. Ezek a tényezők a most még feltörekvő piacok jövőbeli kilátásaira sem vetnek jó fényt.

• a jelenlegi gazdasági folyamatokat két fő tényező befolyásolja, mindkettőnek szerteágazó hatásai vannak: az egyik az olajárak csökkenése, a másik a nagy árfolyammozgások. A meglehetősen hirtelen, gyors és tartós olajáresés meglepetésszerű esemény volt. Ezt alapvetően két indokkal magyarázzák: egyrészt tartósan növekedett a nem hagyományos forrásokból származó kőolajkészlet, másrészt hogy az OPEC, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete megváltozott stratégiát követ. Az olajáresés egy meglehetősen nagy átrendeződést eredményezett a kőolajexportáló és importáló országok reáljövedelmében. A nagyobbrészt importáló országokban az Egyesült Államoktól az eurózónáig, Kínáig és Indiáig mindenhol a reáljövedelmek növekedése és ezzel együtt a kiadások növekedése figyelhető meg. A kőolajexportáló országok körében a kiadások kismértékű csökkentése figyelhető meg: ezek az országok jelentős pénzügyi tartalékokkal rendelkeznek, ezért olyan helyzetben vannak, hogy elég csak kismértékben visszafogniuk a kiadásaikat.

• a másik fontos tényező, az árfolyam-ingadozások szintén jelentős hatást gyakoroltak a vizsgált időszakban: a dollár értéke jelentősen erősödött, míg az euróé és a jené jelentősen gyengült. A világgazdaság egészét tekintve ezek a változások összességében pozitívként értékelhetők.

MEGHATÁROZÓ ORSZÁGSPECIFIKUS HATÁSOK

E négy trend mindegyike különbözőképpen hatott az egyes országokra. A négy legfőbb folyamat mellé még olyan egyéni sajátosságokkal rendelkező tényezőket is figyelembe kell venni, mint például Oroszország gazdasági nehézségei, vagy a brazil gazdaság gyengélkedése, meglehetősen nehéz tehát mindenre kiterjedő elemzést folytatni.

MEGOSZTOTTSÁG A FEJLETT ÉS FELTÖREKVŐ ORSZÁGOK GAZDASÁGÁBAN

A jelentés általános előrejelzése szerint a fejlett gazdaságok jobban fognak teljesíteni idén, mint a tavalyi évben, a feltörekvő és alacsony bevételű gazdaságok növekedése lassulni fog a tavalyihoz képest, ennek eredményeképpen pedig a globális növekedés nagyjából a tavalyihoz hasonlóan fog alakulni.

A makrogazdasági kockázati tényezők idén sem kevésbé fenyegetőek, mint tavaly. A pénzügyi, geopolitikai kockázat pedig határozottan megnövekedett. Az árakban bekövetkezett változások (legyenek azok az árfolyam-ingadozások, vagy az olajáresés miatt) „vesztes” és „győztes” feleket teremtettek. Az energiavállalatok és kőolaj-kitermelő országok keményebb feltételekkel és magasabb kockázattal néznek szembe, ugyanígy azok a nem USA-beli vállalatok, és azok a kormányok, melyek USA dollárban vettek fel kölcsönöket. Ha az árfolyammozgások hasonló mértékben folytatódnak, az további pénzügyi kockázatokat eredményez. További folyamatoknak pedig még nem ismerjük a hosszú távú globális gazdasági kivetüléseit, mint Görögország válságkezelése, Ukrajna helyzetének alakulása, vagy a Közel-Kelet eseményei.

NEM ELHANYAGOLHATÓ MAKROGAZDASÁGI KOCKÁZATOK

A jelentés főbb megállapításai a konkrét gazdasági folyamatokra vonatkozóan a következők:

• a globális gazdasági növekedés 2015-ben várhatóan mérsékelt marad, az egyes országok között igen egyenlőtlen mértékű megoszlásban, átlagosan 3,5% körüli értéket mutatva.

• A gazdasági kilátásokat számos összetett tényező alakítja. Ezek között találunk közép- és hosszú távú folyamatokat, globális sokkszerű eseményeket, és számos ország- illetve régióspecifikus tényezőt is.
• a feltörekvő piacokon a négy éve tartó növekedés-lassulás miatt mérsékeltek a várakozások a középtávú növekedési kilátásokat illetően.
• a fejlett gazdaságokban a termelés kilátásait beárnyékolja a népesség idősödése, a befektetések csökkenése, valamint maga a termelési volumen folyamatos csökkenése az elmúlt időszakban. Az alacsony potenciális növekedésre vonatkozó előrejelzések pedig gyengítik a jelenben megvalósuló befektetések volumenét.
• néhány fejlett gazdaság és egyes feltörekvő piacok még mindig a válság hagyatékával küzdenek, ideértve a csökkenő termelési mutatókat, valamint az állami, vagy magánszektor (esetleg mindkettő) nagymértékű eladósodottságát.
• az infláció és az inflációs várakozások a legtöbb fejlett gazdaságban a célok alatt realizálódnak, sok esetben továbbra is csökkenő tendenciát mutatva – ez különösen nagy nehézséget jelent a válság hatásaival, a nagy eladósodottsággal és alacsony növekedéssel küzdő országok számára, kevés teret hagyva a monetáris politika lazításának.
• a hosszú távú kötvényhozamok tovább csökkentek, rekord alacsony szinten állnak a legtöbb fejlett gazdaságban. Amennyiben ez a csökkenés az alacsony reálkamat-szintre reagál az alacsony inflációs várakozások ellenében, úgy a talpra állást támogatja.
• az alacsony olajárak – melyek a kínálati oldal többlete miatt csökkentek le – globálisan, és az importáló országok számára gazdasági növekedést hozhatnak, az exportőrök számára viszont nagy terhet jelentenek.

• az elmúlt hónapokban jelentősen változott egyes valuták árfolyama, az egyes országok különböző növekedési rátája, a monetáris politikák, valamint az alacsony olajárak miatt. Az egyes országok keresletének újraosztásával a nehéz makrogazdasági helyzetben lévő országok irányában pozitív hatást gyakorolhatna a globális kilátásokra.
• ezen hatások együttese alapján nagyobb növekedést lehet 2015-re előrejelezni a fejlett gazdaságokban 2014-hez képest, azonban kisebb növekedést a feltörekvő gazdaságokban. Ugyanakkor a feltörekvő piacok és fejlődő gazdaságok még mindig várhatóan a globális növekedés 70%-át fogják kitenni 2015-ben.
• A növekvő gazdaságok negatívabb kilátásait egyrészt a nagy növekvő gazdaságok (pl. Kína, Brazília) mérsékelt növekedése okozza, másrészt a nagy olajexportőr országok gyengébb várható teljesítménye. Oroszországot az alacsony olajárak mellett még a megnövekedett geopolitikai feszültségek is sújtják.

• A fejlett gazdaságok általánosságban inkább profitálnak az alacsony olajárakból. Az Egyesült Államok növekedése 2015-16-ban várhatóan meghaladja majd a 3%-ot, a belső keresletet a kamatráták várható növekedése és a magas dollárárfolyam miatti exportbevétel-csökkenés ellenére felpörgeti az alacsony olajár, a még visszafogottabb költségvetési kiigazítások, valamint az alkalmazkodó monetáris politikai irányvonal további támogatása.
• A 2014-es év gyenge második és harmadik negyedévét követően az eurózóna is növekedést mutat, amit az alacsony olajárak, az alacsony kamatok és a gyengébb euró-árfolyam biztosít.
• Japánban a kiábrándító 2014-es év után szintén növekedést várnak a gyengébb jen-árfolyam és az alacsony olajárak miatt.

A jelentés szerint a globális kockázati tényezők kiegyensúlyozottabbak az előző évi (2014-es) jelentés készítésének időpontjához képest.