Az új aranykor: a kínai-brit atomipari megállapodás

Hszi Csin-ping (Xi Jinping) a Kínai Népköztársaság elnökének négy napos októberi nagy-britanniai útján a két fél megállapította hogy a két ország kapcsolata új „aranykorba lépett”. A látogatás eredménye elsősorban gazdasági téren volt jelentős, a két ország összesen 40 Mrd. angol font értékben kötött megállapodást.  A megegyezés legfontosabb elemét a brit atomiparba történő Kínai befektetés jelentette, amely rendkívül heves kritikákat váltott ki.

A MEGÁLLAPODÁS TARTALMA

A látogatás keretében az állami tulajdonban lévő kínai China General Nuclear Power Corp (CGN) bejelentette, hogy 1/3-os részesedést szerez a francia Electricité de France (EDF) építése alatt álló Hinkley Point C[i] atomerőműben (1. ábra). A tervek szerint az erőmű 2025-re készülhet el, akkori áron 24,5 Mrd. angol fontért (mai áron 18 Mrd.). Az EDF továbbá bejelentette, hogy fontolóra veszi annak a lehetőségét, hogy a jövőben további 15%-nyi részesedést értékesít a kínai vállalat számára, de a többségi részesedést a konzorciumon belül szeretné a francia vállalat továbbra is megtartani. A tervek szerint az atomerőmű az építési szakasz csúcsán 5600 embernek ad munkát és 6 millió háztartást lát majd el energiával. A megállapodás szerint a CGN a Hinkley Point-i erőmű mellett további két atomerőmű építésben is tulajdonrészt vásárolhat: A Sizewell erőmű 1/5-ét, míg a Bradwell erőmű 66,5%-át szerezhetik meg a kínai cég. A Bradwell-i erőmű jelentőségét az adja, hogy ez lenne az első többségében kínai tervezésű és építésű atomerőmű, amelyet egy nyugati országban létesítenek.

1. ábra. a Hinkley Point C tervezett látképe[ii]

KRITIKÁK

Bár a brit kormány Hszi elnök látogatása kapcsán tanúsított viselkedését amúgy is heves támadások érték annak kapcsán, hogy túlzott pompával fogadták az elnököt, míg a kényes témákat (emberjogi kérdések, Tibet és Xinjiang, stb.) jellemzően elkerülték, a legerősebb kritikát az atomipari együttműködés bejelentése váltotta ki. A megállapodás ellenzői szerint a kínai vállalatok belépése a brit energiapiacra komoly biztonságpolitikai kockázatokat rejt. Míg a kormány befektetést és munkahelyeket lát a megállapodásban, addig ellenzői inkább fenyegetést. A kritikák kiemelik, hogy az atomerőművek számítógépes rendszerében elhelyezett kártevők révén lehetőség nyílik arra, hogy Kínában átvegyék az irányítást a létesítmény felett, akár nagyszámú áldozattal járó támadást is előidézve. Kiber támadás esetén továbbá az erőmű leállítása rendkívüli nyomást jelentene Nagy-Britannia várható energiarendszere szempontjából, mert a tervek szerint a Hinkley Point-i létesítmény adja majd az ország energiatermelésének a 7%-át. A nukleáris leszerelésért indított kampány (Campaign for Nuclear Disarmament) támogatói pedig felhívta a brit kormány figyelmét, hogy a kínai partner bevonása azért is veszélyes, mert az erőmű könnyen a terroristák célpontjaivá válhat – köszönhetően a Kínai Népköztársaság és a Kínai Kommunista Párt (KKP) számos ellenségének. Elvi szempontokból többen is kritizálták kínai CGN vállalatot is, mert Kínában a polgári célú energiatermelés mellett atom és hidrogén fegyvereket is gyárt. Végül a kínai atomipart azért is támadják, mert a külföldön beruházni szándékozott technológia, a vádak szerint amerikai vállalatok (pl. Westinghous) elleni ipari kémkedősből származik.

A felsorolt támadások azonban több szempontból is túlzottnak tűnnek. Először is a Hinkley Point-ban létesítendő atomerőművet egy európai ország vezette konzorcium építi. A kínai fél így nem csupán a felügyelő hatóságok, de a partnercég részéről is erős kontroll alatt van. Bár egy Kínából indított támadás elvileg ugyan kivitelezhető, felmerül a kérdés, hogy az miért lenne előnyös Kína számára? Az ázsiai ország ugyanis pontosan a kapcsolatok megerősítésében érdekelt, míg egy ilyen súlyos tett alapjaiban aláásná Kína nemzetközi megítélését és rendkívül kevés előnnyel járna. Az ipari kémkedés vádja egy kínai technológiára épülő erőműnél (pl. Bradwell) létező probléma lenne, de Hinkley Point kapcsán nem állja meg a helyét, mert a technológiai hátteret az EDF biztososítja. Hasonlóan túlzónak tűnnek a fegyvergyártással kapcsolatos félelmek is, ez alapján ugyanis más (nyugati) államok energetikai vállalatai sem ruházhatnának be. Végül a szabad befektetések elvét valló országok, mint Nagy-Britannia, nem utasíthat el egy vállalatot, csak mert kínai. Ha a befektetés a nemzetbiztonsági kritériumoknak megfelel nincs olyan ok, ami miatt bármelyik országot negatív diszkriminációval sújthatná.

A MEGÁLLAPODÁS JELENTŐSÉGE A FELEK SZÁMÁRA

Miért volt jelentős az egyes szereplőknek a megállapodás?  A brit kormány számára nem csupán azért volt fontos, mert a beruházás munkát ad több ezer embernek, hanem energiabiztonsági okokból is. Bár Nagy-Britannia területén 1997-ben még 16 atomerőmű működött és az energiatermelés 26%-át adta, az 1990-es évektől részben biztonsági okokból (Csernobil), de elsősorban amiatt, hogy az Északi-tenger alatt hatalmas szénhidrogénmezőket találtak a kormány úgy döntött, hogy nem fejleszti tovább a hazai atomiparát. Ennek eredményeként mára mindössze 9 erőmű (16 reaktor) működik (2. ábra), amelyek egyre inkább elöregedtek. A fiatalabb erőműveket pedig egy kivételével, értékesítették a francia EDF-nek.

2. ábra. Bezárt és működő atomerőművek Nagy-Britanniában[iii]

A 2000-es évek közepére azonban az egykor exportra is jutó szénhidrogén termelés már nem tudta kielégíteni a hazai keresletet. A bezárásra váró atomerőművek miatt kieső energia pótlására pedig a kormánynak megoldást kellett keresnie. Elvileg három választás jöhetett szóba: az atomenergia, a szén és az import gáz. A gáz importja azonban a kormány érvelése szerint nagyon kiszolgáltatottá tenné Nagy-Britanniát, míg a CO2 kibocsátás csökkentése céljából a szenet is elvetették.  Bár a brit kormány szerint hosszútávon nagy jelentőségre tesznek szert a megújuló erőforrások, közel és középtávon nem jelentenek reális alternatívát az atommal szemben.

3. ábra. Nagy-Britannia energiatermelésének megoszlása[iV]

2010-ben a brit kormány zöld utat adott 8 új atomerőmű építésére és központi források híján a magánvállalatokkal kezdte meg a tárgyalásokat. A brit energetikai cégek (pl. Centrica, Magnox) a magas kockázatok miatt nem kívánnak atomerőmű építésbe fektetni, ráadásul pénzügyileg sem elég erősek, így a brit kormány nem tehetett mást, mint tehetős külföldi befektetőkkel kezdte meg a tárgyalást. A CNG részvétele részben azt jelenti, hogy egy tőkeerős és állami garanciával rendelkező szereplő száll be Hinkley Point-i beruházásba, amely növeli a megvalósítás valószínűségét. A magántőke azonban csak azzal a feltételekkel hajlandó ilyen hosszú és ilyen nagy tőkeigényű beruházást végrehajtani, ha a brit kormány kötelezően megszabott átvételi ár (92.5 angol font/MWh) útján garantálja a befektetés megtérülését. Pontosan emiatt áll a Hinkley Point-i erőmű régóta a kritikák középpontjában. A nagy környezetvédő szervezetek (pl. Greenpeace), illetve (elsősorban megújuló) energiaipari vállalatok is támadták a tervet, arra hivatkozva, hogy környezetvédelmi elveken túl, hogy a brit kormány által nyújtott feltételek, a megújuló energiatermelésen belüli árforradalom figyelmen kívül hagyása miatt, a következő évtizeden belül veszteségessé válik, jelentős kiadást okozva a lakosságnak.

A francia EDF-nek a Hinkley Point-i beruházás a kötelező felvásárlási ár miatt áll érdekében. A 24,5 Mrd. angol fontos beruházás azonban egy ekkora vállalatnak is hatalmas kockázat, nem is beszélve 10 évet igénybevevő építkezés rejtette rengeteg bizonytalanságról. A francia cég számára kapóra jön egy partner, akivel a kockázatokat megoszthatja. Valójában a francia cég, valamint a kínai atomenergia cégek között (CGN mellett a China National Nuclear Corporation) szoros kapcsolat jött létre az elmúlt évtizedben. A francia vállalat számára a kínai cégekkel való együttműködés az jelenti, hogy hozzáférhetnek a hatalmas kínai piachoz, amely hosszútávon biztos növekedéssel kecsegtet (szemben pl. európai államok többségével, amelyek igyekeznek az atomenergia termelésüket megszüntetni). Másodszor az együttműködés a kínai kivitelezés esetén alacsonyabb költségeket jelent. A Hinkley Point-i erőműben való kínai részvétel különösen fontos a francia cég számára, mert az építkezés jelentős csúszásban van a korábbi – de 2015 nyarán kivásárolt – konzorcium partner, a szintén francia Ariva miatt. Az Ariva-nál jelentkező technológiai problémák és többletköltségek ráadásul az EDF-fel közösen épített a francia Flamanville-t is sújtja, így egy tőkeerős kínai partner a legjobbkor jön a francia cégnek.

A kínai fél számára a megállapodás hasonlóan rendkívül jelentős. Kínában jelenleg 68 reaktor áll építés, illetve tervezés alatt, amely a világ a legjelentősebb atomenergetikai piacává teszi az ázsiai országot. Francia és Japán (Toshiba) technológiai segítséggel a kínai cégek létrehozták a saját reaktortípusukat (pl. CGN a Hualong HPR1000) amelyek a legmodernebb 3.+ generációs erőművek megépítését is lehetővé teszik. A Kínában tapasztalható hatalmas építési láz következtében rengeteg tapasztalat halmozódott fel, amelyet a kínai vállalatok szívesen kamatoztatnának külföldön. A tervek összevágnak a kínai kormány által meghirdetett „Go Global” stratégiával, amelynek célja, hogy a kínai cégeket multinacionális óriásvállatokká alakítsa át.  A kínai remények szerint a Hinkley Point-i erőmű szerepe elsősorban abban áll, hogy példát mutat más országok számára, hogy nyugodtan válasszanak kínai partnert. A bizalom építése ugyanis rendkívül fontos, mert jelenleg főleg fejlődő országok pl. Pakisztán, Argentína mutatnak nyitottságot a kínai technológia iránt. Ha a szigorú szabályozásról ismert Nagy-Britanniában elfogadják a kínai vállalatokat, akkor az olyan hivatkozási alapot jelent, amely más piacok számára is jelzésértékű lehet.

ÖSSZEGZÉS

Összefoglalva megállapítható, hogy a brit atomiparba történő Kínai befektetés, a kritikák ellenére, valamennyi érintett résztvevő szempontjából előnyös, így várhatóan az együttműködés a közeljövőben tovább erősödik a kínai és európai vállalatok között, további piacokat nyitva Európán belül és a kontinensen kívül.

FELHASZNÁLT IRODALOM

ADAMS, Christopher Adams: China seeks to build chain of UK nuclear plants, China seeks to build chain of UK nuclear plants, Financial Times, 21 October 21 2015.  http://www.ft.com/cms/s/0/8fa43dd2-77e4-11e5-933d-efcdc3c11c89.html#ixzz3pfxM4Zpx (2015. október 26.)

AHMED, Kemal: Hinkley Point nuclear agreement reached, BBC, 21 October 2015. http://www.bbc.com/news/business-34587650 (2015. október 26.)

AUSTIN, Greg: China’s Dirty Money: How Dangerous Is the China-UK Nuclear Deal. 22 October 2015. http://thediplomat.com/2015/10/chinas-dirty-money-how-dangerous-is-the-chinauk-nuclear-deal/ (2015. október 26.)

Chinese, French firms sign agreement on British nuclear power project, 22 October 2015. http://news.xinhuanet.com/english/2015-10/22/c_134737644.htm (2015. október 26.)

China Focus: Better prospect for nuclear power export, Xinhua, 22 October 2015. http://news.xinhuanet.com/english/2015-10/22/c_134740860.htm (2015. október 26.)

China to set up third-generation nuclear power company, Xinhua, 22 October 2015. http://news.xinhuanet.com/english/2015-10/22/c_134740286.htm (2015.október 26.)

Friends in need, The Economist, Oct 24th 2015. http://www.economist.com/news/leaders/21676768-britain-has-rolled-out-red-carpet-xi-jinping-it-must-not-forget-its-better

GOSDEN, Emily: EDF and Chinese on brink of Hinkley Point nuclear deal, The Telegraph, 14 Oct 2015. http://www.telegraph.co.uk/news/earth/energy/nuclearpower/11932229/EDF-and-Chinese-on-brink-of-Hinkley-Point-nuclear-deal.html (2015. október 26.)

HU, Weijia: Deals with UK can encourage EU to open up industries for more Chinese investment, Global Times, 21 October 2015. http://backup.globaltimes.cn/NEWS/tabid/99/ID/948181/Deals-with-UK-can-encourage-EU-to-open-up-industries-for-more-Chinese-investment.aspx (2015. október 26.)

MUSTOE, Howard: What does the nuclear deal with China mean? BBC, 21 October 2015. http://www.bbc.com/news/business-34585219  (2015. október 26.)

REED, Stenley & ERLANGER, Steven: Britain to Grant China a Large Stake in Nuclear Industry, The New York Times, 21 October 2015. http://www.nytimes.com/2015/10/22/business/international/hinkley-point-nuclear-plant.html?_r=0 (2015. október 26.)

 

JEGYZETEK

[i] Hinkley Pointban ez lesz a harmadik atomerőmű: az 1957-ben befejezett Hinkley Point A –t 2000-ben bezárták, míg az 1976-ban üzembe helyezett Hinkley Point B napjainkban is működik

[ii] ábra. Hinkley Point C tervezett látképe, edfenergy.com http://www.edfenergy.com/energy/nuclear-new-build-projects/hinkley-point-c/news-views/hpc-essential-energy-future

[iii] ábra. Bezárt és működő atomerőművek Nagy-Britanniában, wikipedia.com  https://en.wikipedia.org/wiki/Nuclear_power_in_the_United_Kingdom

[iV] Nagy-britannia energiatermelésének a megoszlása, Emily Gosden: EDF and Chinese on brink of Hinkley Point nuclear deal, The Telegraph, 14 Oct 2015. http://www.telegraph.co.uk/news/earth/energy/nuclearpower/11932229/EDF-and-Chinese-on-brink-of-Hinkley-Point-nuclear-deal.html