India 2016-17-es védelmi költségvetése: tömeghadsereg vagy technikai modernizáció?

Az indiai kormány legújabb 2016-17-es nemzetvédelemre fordított költségvetése február végén került nyilvánosságra. Noha az előző évekhez képest a kiadások emelkedése kontinuitást mutat, a változások számos téren megfigyelhetőek. A költségvetés részletesebb vizsgálata segít megérteni Dél-Ázsia nagyhatalmának a védelmi szektort érintő legfontosabb problémáit, jövőbeli kihívásait.

2016 február 29-én az indiai kormány benyújtotta a parlament elé a 2016-17-es költségvetési tervezetet, melynek során első ízben vált nyilvánossá az ország védelmére fordított kiadásainak következő évre tervezett „pontos” összege, amely a következő fiskális évben 52,2 mrd dollárt jelent.[1] A tavalyi védelmi költségvetéshez képest a legszembetűnőbb változás, hogy a források felosztását tekintve a védelmi minisztérium új rendszert vezetett be, ráadásul bizonyos számítások szerint a tárca idén közel 11%-kal több forrásból gazdálkodhat, mint egy évvel korábban.[2] Emellett azonban arról sem szabad megfeledkezni, hogy a költségek nagy részét a személyi állomány finanszírozása emészti fel, hadseregfejlesztésre, technikai modernizációra – az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan – jóval kevesebb forrás jut.

Növekvő védelmi kiadások

Az elmúlt évek, évtizedek alatt az indiai védelmi költségvetés folyamatosan emelkedett. 2001-ben még csupán 11,8 mrd dollárból gazdálkodhatott a védelmi minisztérium, ez az összeg 2014-re már 36,3 mrd dollárra nőtt.[3]

	Tízmillió rúpia	Milliárd US $[4]
2008-2009	1,05,600.00	23.79
2009-2010	1,41,703.00	31.93
2010-2011	1,47,344.00	33.20
2011-2012	1,64,415.49	37.05

A védelmi költségvetés alakulása 2008-2012.[5]

Narendra Modi és a Bháratija Dzsanata párt 2014 májusi hatalomra kerülését követően pedig a tendencia további erősödésével lehetett számolni, hiszen a miniszterelnök India nagyhatalmi státuszának a megerősítését tűzte ki céljául, stratégiai értelemben pedig a vezető szerep megszerzését a régióban. Mindennek érdekében, elsősorban Kínával és Pakisztánnal szemben vált elsődlegessé a haderő megerősítése, modernizációja és mivel mindkét állam az utóbbi időben jelentős összegeket áldoz a katonai potenciál növelésére, India sem tehet másként. Köztudott, hogy a Modi kormány 10 év alatt több mint 100 mrd dollárt szándékozik elkölteni a védelmi szektor modernizálására,[6] ennek sikere azonban kérdéses. Jól átgondolt reform- és képességfejlesztési terv, valamint a haderőnemek tényleges szükségleteinek alapos mérlegelése nélkül, az indiai gazdaság strukturális problémáinak ismeretében korántsem bizonyos, hogy az ország nemzetvédelmi képességének növelését célzó intézkedések elérik céljukat.

Az erőforrások új felosztásának a rendszere

Az indiai védelmi büdzsé alapvetően két tételre bontható: a személyi állomány költségeire és a beruházási kiadásokra. Utóbbi kategóriába sorolhatóak mindazon beszerzési projektek, amelyeket már előzőleg szentesített a kormányzat, így azok vállalt kötelezettségeknek minősülnek.

A 2016-17-es védelmi költségvetés forrásmegosztását a korábbiakhoz képest módosította a minisztérium, melynek értelmében a kiadások 8 csoportba történő tagolása helyett, idén már csupán 4 csoportot különböztet meg. A szándék egyértelműen a költségvetés racionalizálása volt, melynek következtében a haderőnemek költségvetése különvált a minisztérium közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetekétől (pl: Védelmi Kutató és Fejlesztő Szervezet, Minőségbiztosítási Főigazgatóság).[7] Ugyanakkor viszont a védelmi szektor nyugdíjainak és a minisztérium polgári kiadásainak csoportja, melyek klasszikus értelmezés szerint India védelmi büdzséjének nem is alkotják a részét, most új besorolás alá kerültek. Így a védelmi minisztérium teljes költségvetésének vizsgálatakor célszerű, ha mindkét csoportot a védelmi büdzsé szerves részének tekintjük.[8]

A teljes védelmi büdzsé alakulása az új típusú forrásmegosztás tükrében[9]

Mivel a korábbiakhoz képest a forrásmegosztás alapvető változáson ment keresztül, az idei költségvetés tervezet – jelentős torzítások nélkül – nem hasonlítható össze a korábbiakkal. Annyi következtetés azonban levonható, hogy az idei költségvetés a tavalyi eredetihez képest mindössze 0,96%-kal nőtt, a beszerzésekre fordítható összeg azonban 8,7%-kal csökkent. Ennél is többet árul el azonban a védelmi szektor egyensúlytalanságáról az a tény, hogy a személyi állomány költségeire – a nyugdíjakra és a fizetésekre – ma 52%-kal, ill. 14%-kal jut több, mint egy évvel ezelőtt.[10]

Ha a költségvetésnek a haderőnemek és a közvetlen alárendeltségben lévő szervezetek közötti felosztását vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy messze a hadsereg kapja a legnagyobb részt (53%), őt követi a légierő (22%), a haditengerészet (16%) és a DRDO (5%). Mivel a hadsereg kiadásainak jelentős részét is a személyi állomány fenntartása emészti fel, aligha meglepő, hogy beszerzésekre mindössze 21% marad. A haditengerészetnél és a légierőnél ennél jobb a helyzet: megközelítően 44% vehető igénybe nagyobb beruházásokra.[11]

A védelmi minisztérium költségvetésének megoszlása (a nyugdíjak nélkül) a haderőnemek és a közvetlen alárendeltségben lévő szervezetek között [12]

Hadseregfejlesztés és technikai modernizáció

Az idei költségvetés adataiból az is kiolvasható, hogy mindhárom haderőnem kevesebbet költhet haditechnikai beszerzésekre, mint egy évvel korábban, annak ellenére, hogy számos megaprojektben érdekelt. Így ha a kormány a későbbiekben nem talál extra forrásokat ezek finanszírozására, az jelentős mértékben lassíthatja a modernizációt.

Másfelől évek óta problémát jelent, hogy a védelmi minisztérium a beszerzésekre szánt keretet sem tudja felhasználni, köszönhetően a nem megvalósuló szerződéseknek.[13] (2015 decemberéig például a hadsereg csupán az éves beszerzésekre szánt keret 45%-át tudta elkölteni.) Számos esetben a döntéshozatal lassúsága is akadályt jelent, a jóváhagyásra váró szerződések miatt pedig a gyártás sem kezdődhet el, miközben a költségek emelkedése is általános jelenség.

Table 7: Underspending of Capital Acquisition Budget

	BE (Rs. in Crore)	Actual (Rs. in Crore)	Underspending (Rs. in Crore)	Underspending (%)
2012-13	66032	58769	7263	11
2013-14	73445	66850	6594	9
2014-15	75148	65582	9566	13
2015-16	77407	65742*	11665*	15*

A beszerzésekre fordítható fel nem használt összeg aránya a teljes pénzügyi kerethez viszonyítva[14]

A Modi kormányzat számára különösen a 15 éves Hosszú távú integrált távlati terv[15] megvalósítása tűnik a legnehezebb feladatnak, melynek során a hosszú távú tervezést, a források megosztását és a szükségletek figyelembe vételét úgy kellene megvalósítania a vezetésnek, hogy mindeközben a haderő ütőképességét is növelje és a reformokat is keresztül vigye.

Természetesen a katonai modernizáció szerves részét képezi a kutatás-fejlesztés támogatása, hiszen – amint azt a nagyhatalmak példája is mutatja – jelentős hazai hadiipar nélkül egy állam aligha törekedhet regionális, vagy globális vezető szerepre. A védelmi ipart képviselő DRDO idei 5%-os részesedése a költségvetésből azonban jelzi, hogy India ezen a téren is lemaradásban van, hiszen a tervek szerint az ország 2,5 mrd dollárnál jövőre sem fog többet költeni kutatás-fejlesztésre, miközben Kína 40 mrd dollárt, az USA pedig közel 90 mrd dollárt költ hasonló célokra.[16]

A bürokratikus akadályokról sem szabad megfeledkezni, hiszen India az egyetlen ország a világon ahol a katonai kutatás-fejlesztésért és a gyártásért külön szervezetek a felelősek, miközben intézményi kapcsolat szinte alig van közöttük.[17]

A Modi kabinet Make in India programja, amely a külföldi befektetések révén a hazai iparosítást kívánja elősegíteni, a védelmi iparban is érezteti hatását, ahol a kormány elsősorban az import helyett a hazai vállalatok megerősítésére törekszik.[18] Az idei költségvetésben ennek ellenére a Make in India programra nem különítettek el pénzügyi forrásokat.

A személyügyi kiadások emelkedése

A 2016-17-es védelmi költségvetés egyik legszembetűnőbb jellegzetessége a személyügyi kiadásokra fordított összegek megnövekedése. Az 1970-es évektől a személyi kiadások aránya folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, de még a 2015-16-os évben is a költségvetés 63%-át adja.[19] A 2016-17-es költségvetési tervezetben megjelenő drasztikus emelkedés több tényezőnek tudható be: nevezetesen a 7. illetmény bizottság véleménye, az Egy rendfokozat egy fizetés program útmutatásai[20], ill. a volt katonák egészségügyi rendszerét érintő rendelkezések gyakorlati megvalósításának a kívánalma.

A személyi kifizetések és juttatások aránya a teljes védelmi költségvetéshez viszonyítva[21]

A másik tényező, amelynek a megítélése még ellentmondásosabb, az a személyi állomány fokozatos növekedése. A Modi kormányzat felismerte, hogy napjaink hadviselése szempontjából a kis létszámú, modern, ütőképes haderő fölényben van a nagy létszámú korszerűtlen tömeghadseregek szemben, de a katonai vezetés mindeddig ellenállt a reformtörekvéseknek, így a személyi állomány racionalizálása nem kezdődhetett meg.[22] A racionalizálás nem szükségképpen jelenti a létszámcsökkentést, hiszen demobilizációval a katonai állomány egy részét, más a biztonságot érintő szektorokba (rendőrség, határőrség) lehetne átcsoportosítani, amint azt Kína példája is mutatta a korábbiakban.[23]

Az indiai fegyveres erők tisztikarának létszámnövekedése[24]

A védelmi költségvetés és a 21. század kihívásai

India a 2016-17-es költségvetési tervezet értelmében jelenleg a GDP 2,25%-át költi védelemre, szemben az egy évvel korábbi 1,75% helyett.[25] Ez a teljes központi költségvetés 17,2%-a.[26] A kormány törekvései ellenére viszont a védelmi ráfordítás jelentős növekedésével a jövőben sem számolhatunk: a pénzügyminisztérium tervezete szerint 2017-19 között India csupán a GDP 1,6%-át lesz képes a nemzet védelmére áldozni.

Egyes szakértők szerint – összehasonlítva a világ vezető hatalmaival – ez az arány messze elmarad a kívánalmaktól és legalább egy a GDP 6%-át kitevő katonai költségvetés lenne az ideális, mások azonban vitatják ennek szükségét, mondván, hogy a nemzeti prioritásait és a költségvetés helyzetét figyelembe véve a kormány védelmi célokra fordított kiadásai minden szempontból ésszerűnek tekinthetők.[27] Az egyes országok katonai kiadásait rangsorolva 2015-ben India a 6. helyet foglalta el, nem sokkal elmaradva Oroszországtól.[28]

A pénzügyi megállapítások mellet összességében a 2016-17-es védelmi költségvetésből más tanulságok is levonhatóak. Egyrészt, jól látható a kormány elkötelezettsége a reformok irányába – különösen a védelmi miniszter Manohar Parrikar ez irányú törekvései érdemelnek figyelmet – másrészről, a gazdasági problémák ellenére az ország védelmi képességének megerősítése is prioritást kapott. A korábbiakhoz képest megemelt védelmi büdzsé nagy része ugyanakkor továbbra is a személyi állomány fenntartására megy el, ennek következtében a kormány az erőforrások restruktúrálása (demobilizáció) nélkül az elkövetkezendő években aligha érheti el kitűzött célját. Az átszervezésekkel párhuzamosan pedig egy koherens nemzetbiztonsági stratégia megteremtése sem tűr halasztást, amely a célokat és a kihívásokat reálisan értékelve határozná meg az érintett szervezetek és szolgálatok jövőbeli feladatait.

[1] KUMAR BEHERA, Laxman: All About Pay and Perks: India’s Defence Budget 2016-17. IDSA Issue Brief, March 3, 2016 1http://www.idsa.in/system/files/issuebrief/ib_pay-and-perks-india-defence-budget_lkbehera_030316.pdf (2016.03.21.)

[2] A 11%-os költségvetési gyarapodás csupán a tavalyi módosított költségvetési tervezettel összehasonlítva állja meg a helyét, az egy évvel korábbi eredeti tervezettel szemben mindössze 1%-os a növekedés.

[3] India Military Budget. GlobalSecurity.org http://www.globalsecurity.org/military/world/india/budget.htm (2016.03.21.)

[4] 44,36 rúpia egyenlő 1 dollár, átváltási rátával számolva

[5] http://www.globalsecurity.org/military/world/india/budget.htm (2016.03.21.)

[6] KANWAL, Gurmeet: Defence of India. In: The Statesman, Wednesday, 23 March, 2016http://www.thestatesman.com/mobi/news/opinion/defence-of-india/126718.html (2016.03.22)

[7] Defence Research and Development Organisation (DRDO), ill. Director General Quality Assurance (DGQA)

[8] KUMAR BEHERA: 1-2.

[9] http://www.idsa.in/system/files/issuebrief/ib_pay-and-perks-india-defence-budget_lkbehera_030316.pdf (2016.03.21.)

[10] KUMAR BEHERA: 3.

[11] KUMAR BEHERA: 4.

[12] http://www.idsa.in/system/files/issuebrief/ib_pay-and-perks-india-defence-budget_lkbehera_030316.pdf (2016.03.21.

[13] A nem elköltött pénz általában visszakerül a központi költségvetésbe, vagy esetleg személyügyi kiadásokra használják fel. MOHANTY, Deba R: Indian Defence Budget 2016-17: A Curtain Raiser. Special Report, Society for the Study of Peace and Conflict (SSPC), 2 February 2016 3. http://www.sspconline.org/report/indian-defence-budget-2016-17-drmohanty(2016.03.22.)

[14] http://www.idsa.in/system/files/issuebrief/ib_pay-and-perks-india-defence-budget_lkbehera_030316.pdf (2016.03.21.)

[15] Long Term Integrated Perspective Plan (LTIPP). A tervet még 2012 áprilisában fogadta el a kormány és a 2012-2027-es periódusra nézve fogalmazott meg komplex iránymutatást a fegyveres erők korszerűsítését illetően. CHAKRAVORTY, P. K.: India’s Military Modernisation. In: India Strategic, September 2012http://www.indiastrategic.in/topstories1735_India_military_modernisation.htm (2016.03.20.)

[16] MOHANTY: 7.

[17] MOHANTY: 7.

[18] India jelenleg a világ legnagyobb fegyverimportőrének számít, az import 70%-a pedig Oroszországból származik. 2009 és 2014 között India a globális fegyverkereskedelem 15%-át bonyolította le. SINGH, Sushant: SIPRI Data Shows India Worlds Biggest Arms Importer at Three Times of China. In: the Indian Express, March 16, 2015http://indianexpress.com/article/india/india-others/india-remains-worlds-biggest-arms-importer-sipri/ (2016.03.23.)

[19] KUMAR BEHERA: 7.

[20] One Rank One Pension (OROP)

[21] http://www.idsa.in/system/files/issuebrief/ib_pay-and-perks-india-defence-budget_lkbehera_030316.pdf (2016.03.21.)

[22] KUMAR BEHERA, Laxman: Budget 2016: Holistic Approach to Defence Spending is Absent in India. In: The Economic Times, March 5, 2016. http://economictimes.indiatimes.com/news/defence/budget-2016-holistic-approach-to-defence-planning-is-absent-in-india/articleshow/51266754.cms (2016.03.22.)

[23] MOHANTY: 5.

[24] http://www.idsa.in/system/files/issuebrief/ib_pay-and-perks-india-defence-budget_lkbehera_030316.pdf (2016.03.21.)

[25] India Military Budget. GlobalSecurity.org

[26] Union Budget 2016: Defence Budget Hiked by Nearly 10%. In: The Times of India, February 29, 2016http://timesofindia.indiatimes.com/budget-2016/union-budget-2016/Union-Budget-2016-Defence-budget-hiked-by-nearly-10/articleshow/51195736.cms (2016.03.22.)

[27] India Military Budget. GlobalSecurity.org és MOHANTY: 9.

[28] India 47,9 míg Oroszország 51,6 mrd dollárt költött az International Institute for Strategic Studies becslései szerint. The Military Balance 2016. IISS, London, 2016. 19-26. o

Felhasznált irodalom

• CHAKRAVORTY, P. K.: India’s Military Modernisation. In: India Strategic, September 2012http://www.indiastrategic.in/topstories1735_India_military_modernisation.htm (2016.03.20.)
• India Military Budget. GlobalSecurity.org http://www.globalsecurity.org/military/world/india/budget.htm (2016.03.21.)
• KANWAL, Gurmeet: Defence of India. In: The Statesman, Wednesday, 23 March, 2016http://www.thestatesman.com/mobi/news/opinion/defence-of-india/126718.html (2016.03.22)
• KUMAR BEHERA, Laxman: All About Pay and Perks: India’s Defence Budget 2016-17. IDSA Issue Brief, March 3, 2016 1http://www.idsa.in/system/files/issuebrief/ib_pay-and-perks-india-defence-budget_lkbehera_030316.pdf (2016.03.21.)
• KUMAR BEHERA, Laxman: Budget 2016: Holistic Approach to Defence Spending is Absent in India. In: The Economic Times, March 5, 2016. http://economictimes.indiatimes.com/news/defence/budget-2016-holistic-approach-to-defence-planning-is-absent-in-india/articleshow/51266754.cms (2016.03.22.)
• MOHANTY, Deba R: Indian Defence Budget 2016-17: A Curtain Raiser. Special Report, Society for the Study of Peace and Conflict (SSPC), 2 February 2016 3. http://www.sspconline.org/report/indian-defence-budget-2016-17-drmohanty(2016.03.22.)
• SINGH, Sushant: SIPRI Data Shows India Worlds Biggest Arms Importer at Three Times of China. In: the Indian Express, March 16, 2015 http://indianexpress.com/article/india/india-others/india-remains-worlds-biggest-arms-importer-sipri/(2016.03.23.)
• The Military Balance 2016. IISS, London, 2016.
• Union Budget 2016: Defence Budget Hiked by Nearly 10%. In: The Times of India, February 29, 2016http://timesofindia.indiatimes.com/budget-2016/union-budget-2016/Union-Budget-2016-Defence-budget-hiked-by-nearly-10/articleshow/51195736.cms (2016.03.22.)

Mentés