Térképek a Selyemútról
A Selyemút elnevezést először a német geográfus, Ferdinand von Richthofen használta 1877-ben. Az elnevezés azokat az ókorban és középkorban működő szárazföldi és tengeri kereskedelmi hálózatokat takarja, melyek Kelet-, Dél-, és Nyugat-Ázsiát összekötötte Európával és Észak-Afrikával. A történelmi hagyományokra alapozva hirdette meg 2013-ban Hszi Csin-ping (Xi Jinping), a Kínai Népköztársaság elnöke az Új Selyemút programot, későbbi nevén az „Egy öv, egy út” stratégiát (Yi Dai Yi Lu – One Belt, One Road – OBOR), azzal a céllal, hogy új alapokra helyezze a Kína és az eurázsiai kontinens közötti kapcsolatokat. Az alábbi térképek azt hivatottak ábrázolni, mit jelentett régen, illetve mit jelent ma a Selyemút.
Térképek a Selyemútról
A Selyemút elnevezést először a német geográfus, Ferdinand von Richthofen használta 1877-ben. Az elnevezés kereskedelmi utak hálózatát takarja, melyek Kelet-, Dél-, és Nyugat-Ázsiát összekötötte Európával és Észak-Afrikával. A Selyemúton folytatott kereskedelem a történelem folyamán fontos szerepet játszott olyan nagy civilizációk fejlődésében, mint Kína, Egyiptom, Perzsia, Arábia, India, Róma és Bizánc. A Selyemút, nevével ellentétben nem egy kijelölt útvonal, iránya attól is függött, hogy éppen merre helyezkedtek el az ellenséges törzsek, mely területeket sújtott éhínség, vagy szárazság. A kereskedelem, a biztonságos közlekedés is befolyásolta, milyen útvonalon haladtak a karavánok, de volt néhány bejáratott főbb útvonal szárazföldön, illetve tengeren is.
A történelmi előzményekre alapozva hirdette meg Hszi Csin-ping (Xi Jinping), a Kínai Népköztársaság elnöke 2013-ban a 21. századi Új Selyemút programot, későbbi nevén az „Egy öv, egy út” stratégiát (Yi Dai Yi Lu – One Belt, One Road – OBOR), azzal a céllal, hogy új alapokra helyezze a Kína és az eurázsiai kontinens közötti kapcsolatokat. Ennek célja szárazföldi összeköttetést teremteni Közép- és Nyugat-Ázsián keresztül Kína és Európa között, illetve tengeri összeköttetést Délkelet-Ázsián keresztül Afrikával és Európával. Ezzel Kína célja megerősíteni befolyását a világgazdaságban és politikában, illetve mélyíteni a regionális együttműködéseket. A stratégia által lefedett országok összlakossága nagyjából 4,4 milliárd ember, a világ össznépességének 63 százaléka, összesen a világgazdaság teljesítményének 1/3-át teszi ki.
A klasszikus Selyemút
1. ábra: Ferdinand von Richthofen térképe a Selyemútról 1877-ből. Forrás: http://www.silkroutes.net/orient/mapssilkroutestrade.htm
Ferdinand von Richthofentől származik a Selyemút (németül Seidenstraße) elnevezés. A német geográfus és kartográfus a fenti térképen ábrázolta a legfontosabb szárazföldi útvonalakat és állomásokat.
2. ábra: A Selyemút északi útvonalának főbb állomásai a Római Birodalom idején. Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Selyem%C3%BAt
Az északi útvonal északnyugati irányba haladt Kína Gansu tartományán keresztül, majd további három részre ágazott. Kettő ezek közül a hegyek vonulatát követte a Takla-Makán sivatagtól északra és délre, majd Kasgarnál újra egyesültek. A harmadik a Tiensan hegységtől északra haladt, Turfanon, Talgaron és Almatin keresztül, ami ma Kazahsztán délkeleti része.
3. ábra: A selyem- és fűszerkereskedelmi útvonalak. Forrás: http://www.silkroutes.net/OBOR/1MapUNESCO.jpg
A fenti térkép jól illusztrálja, milyen szövevényes útvonal-hálózatot is takart tulajdonképpen a Selyemút mint összefoglaló elnevezés. A szárazföldi mellett tengeri útvonalakon is folyt a kereskedelem. A fő szárazföldi és tengeri útvonalakhoz számos mellékútvonal is csatlakozott, igazi világkereskedelmi hálózatot alkotva.
Új Selyemút
4. ábra: Az új Selyemút egyik térképtervezete. Forrás: http://www.silkroutes.net/OBOR/9MapWallStreetJounal.jpg
Az Új Selyemút kifejezés szintén nem egyetlen útvonalat takar, a hangsúly inkább a regionális kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok kiépítésén van. Ebben fontos szerepet játszanak a tényleges utak, vasutak és kikötők vagyis a közlekedési infrastruktúra, de emellett például az energiaszállítási útvonalak (kőolaj- és földgázvezetékek) is (ahogy azt a fenti térkép is igazolja).
5. ábra: A Vas Selyemút. Forrás: http://www.chinadiscovery.com/china-silk-road-tours/maps.html
Az áruszállításban kiemelt szerepe van a vasúti szállítási útvonalaknak, erre fókuszál a fenti térkép, kiegészítve a legfontosabb árukikötőkkel. A térképen a nyomtávtöréseket is megjelölték, ami különösen fontos szempont az áruszállítás gyorsasága szempontjából. Emellett a meglévő, és tervezett gyorsvasút-hálózat is ábrázolásra került.
6. ábra: Az Új Selyemút által érintett nagyrégiók kereskedelmi súlya 2014-ben. Forrás: http://www.hellenicshippingnews.com/commodities-crash-boosts-chinas-new-silk-road/
Fontos kérdés, hogy az egyes régiók Kínával folytatott kereskedelme milyen arányt képvisel, illetve, hogy világkereskedelmi szinten mekkora erőt képviselnek. Ennek számbevétele elengedhetetlen az Új Selyemút fontosságának elemzéséhez.
7. ábra: Az új Selyemút vázlatos útvonalai és az AIIB tagok. Forrás: http://thecipherbrief.com/article/evaluating-chinas-new-silk-road
Az AIIB (Asian Infrastructure Investment Bank) létrehozását 2013-ban jelentették be, tényleges működését 2015-ben kezdte meg. Célja többek között az Új Selyemúthoz kapcsolódó infrastrukturális beruházások finanszírozásának elősegítése.
8. ábra: Kína tervei a globális infrastrukturális hálózat fejlesztésére. Forrás: http://thediplomat.com/2015/09/chinas-silk-road-initiative-is-at-risk-of-failure/
Azt, hogy Kína a Selyemúttal kapcsolatban mennyire globális léptékben gondolkodik, jól illusztrálja a fenti térkép, mely a korábbiaktól eltérően számos nyugat-afrikai, kínai érdekeltségű kikötőt is ábrázol, illetve belső-afrikai vasútvonalakat, melyek végső soron mind kapcsolódást jelentenek a tengeri Selyemút állomásaihoz.
9. ábra: Az Új Selyemút kereskedelmi folyosói. Forrás: http://www.chinainvestmentresearch.org/press/massive-chinese-lending-directed-to-silk-road/
A klasszikus Selyemúthoz hasonlóan az Új Selyemút is szövevényes útvonalak hálózata, melyet szokás különböző gazdasági folyosókba sorolni. Ezt ábrázolja a fenti térkép a legfontosabb elsődleges és másodlagos csomópontokkal együtt.
10. ábra: Az új Selyemút hat gazdasági folyosója. Forrás: http://china-trade-research.hktdc.com/business-news/article/One-Belt-One-Road/The-Belt-and-Road-Initiative/obor/en/1/1X000000/1X0A36B7.htm
A szakirodalom1 jelenleg legtöbbször hat kereskedelmi folyosót különböztet meg a szárazföldi Selyemút kapcsán, ezt ábrázolja a fenti térkép.
11. ábra: Az új Selyemút fontosabb állomásai. Forrás: http://foreignpolicy.com/2015/05/07/interactive-map-follow-the-roads-railways-and-pipelines-on-chinas-new-silk-road/
A Foreign Policy által készített interaktív térkép az egyes állomásokon keresztül mutatja be a különböző országok gazdasági-politikai viszonyulását az Új Selyemúthoz (részletek a honlapon).
12. ábra: Szállítási kapcsolódási pontok a Selyemúton. Forrás: https://www.delivering-tomorrow.com/wp-content/uploads/2015/12/dhl-southern-corridor.gif
A DHL által készített interaktív grafika a most meglévő szárazföldi infrastruktúra logisztikai kapcsolódási pontjait mutatja be, érzékeltetve, hogy mennyi időt is vesz jelenleg igénybe az egyes árucikkeknek megtenni a teljes útvonalat.
[1] http://en.ndrc.gov.cn/newsrelease/201503/t20150330_669367.html
Gere László 2009-ben végzett geográfusként, terület- és településfejlesztés szakirányon az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, 2016-ban angol-magyar szakfordító-műfordító oklevelet szerzett a Károli Gáspár Református Egyetem szakirányú továbbképzésén, 2015-től a a Pécsi Tudományegyetem Földtudományi Doktori Iskolájának PhD-hallgatója. 2015-től a PAIGEO Kutatóintézet senior kutatója. Szakterülete a urbanisztika, a városok globális szerepe, társadalmi-gazdasági viszonyaik.
