Xi Jinping – vezetői profil

Vezetői portrék című sorozatunkban a geopolitika főszereplőinek számító országok vezetőit mutatjuk be. A portrék felvázolása során bemutatásra kerülnek a vezetők politikai karrierjének főbb állomásai, ezen túl pedig nagy hangsúlyt fektettünk a politikai beszédek stílusának elemzésére is. Célunk, hogy a vezetők megismerése által átláthatóbbá váljanak az egyes országok, mint geopolitikai aktorok viselkedése és stratégiája.

Xi Jinping elnököt Mao Zedong óta Kína legerősebb vezetőjének tartják számon, akinek hatalmához, elődjeitől eltérően, széles ívű bel- és külpolitikai víziók és nem lebecsülendő személyes ambíciók is társulnak. Xi hatalomra lépésével egy időben Kína a világ második legfontosabb hatalmává vált, és a kelet-ázsiai ország egyre nyíltabban kérdőjelezi meg az USA vezette világrendet. Kína jelenlegi vezetőjének a megismerése tehát rendkívül fontos.

Xi jinping életrajza és korai politikai pályafutása

Xi Jinping (1953. június 15. Fuping, Shaanxi tartomány), származását tekintve a „hercegek”, azaz befolyásos kommunista szülők gyerekei közé sorolható, ugyanis édesapja Xi Zhongxu, a Kínai Kommunista Párt (KKP) egyik alapító tagja, később miniszterelnök-helyettes, Politikai Bizottság tagja, parlamenti alelnök, stb. volt. Középiskolai tanulmányait a Kulturális Forradalom megszakította, majd 1969 vidékre (Shaanxi) küldték „átnevelni”, ahol hat évig dolgozott kétkézi munkásként egy faluban. A fiatal Xi Jinping tanulmányait a Tsinghua Egyetemen végezte, először vegyészmérnökként tanult, majd marxizmusból és ideológiai nevelésből szerzett diplomát. 2002-ben összevont tudományterületen (jog, politika, menedzsment, és forradalmi történelem) jogi doktorátust szerzett.[i]

Politikai pályafutása 1979-ben kezdett felívelni, amikor Geng Piao akkori védelmi miniszter titkára lett. Karrierjét később a KKP szokásoknak megfelelően vidéken (Hebei, Fujian) folytatta, ahol helyi pártfunkciókat töltött be, valamint ugyancsak az elvárásoknak megfelelően a Kínai Népi Felszabadító Hadseregben is töltött be tisztséget. 1992-ben a kínai parlament, az Országos Népi Gyűlés tagja lett. 1999-ben Fujian, 2002-től Zhejiang, majd 2007-től Shanghai főtitkári feladatkörét látta el. 2007 októberében a KKP XVII. kongresszusán bekerült Kína legfontosabb irányító szervébe, a Politikai Bizottság Állandó Bizottságába. 2008–13 között a Kínai Népköztársaság (KNK) alelnöke. 2012. november 15-e, a 18. Párt Kongresszus óta, a Kínai Kommunista Párt főtitkára és Központi Katonai Bizottságának az elnöke, 2013. március 14. óta a Kínai Népköztársaság elnöke.[ii]

Belpolitikája

„Kínai álom”

Xi 2013-ban bejelentette, hogy politikájának homlokterében a „kínai álom”, (Zhongguo meng) megvalósítása áll, amelyet lehet úgy tekinteni, mint az elnök kvázi hivatalos ideológiai programját, amelyet a kínai politikai hagyományok szerint minden pártvezetőnek szokás meghirdetnie (pl.: Hu Jintao a „fejlődés tudományos szemlélete”, a Jiang Zemin a “három képviselet”). A „kínai álom” kifejezés pontosan nincs definiálva, de megközelítő jelentése így foglalható össze: a kínai társadalom kollektív reménye Kína nagyságának az újjászületése (fuxing) iránt, amelynek fenntartható jólétben élő polgárai elégedettek saját helyzetükkel és képesek egyéni álmaikat, a közösséggel összhangban megvalósítani.

1.kép. Kína megújulását és a kínai álmot hirdető propagandaplakát

A kollektív kínai álom négy részből áll: erős Kína (gazdasági, politikai, diplomáciai, tudományos, és katonai szempontból); civilizált Kína (egyenlőség és a méltányosság, gazdag kultúra, erkölcsösség); harmonikus Kína (barátság a társadalmi osztályok és társadalmi szegmensek között); gyönyörű Kína (egészséges környezet, az alacsony szennyezés, vonzó városok, innovatív művészeti).[iii] A célok elérése érdekében Kínának meg kell oldania az elmúlt évtizedek során kialakult feszültségeket és problémákat (pl. gazdasági szerkezetváltás, társadalmi különbségek enyhítése, a környezetszennyezés, a korrupció, stb.). A problémák orvosolásával Xi szerint elérhető a KKP „kétszáz éves” célja: a “mérsékelten jómódú társadalom” (xiaokang shehui) kiépítése 2021-re, a Kínai Kommunista Párt fennállásának 100. évfordulójára, valamint Kína fejlett országgá alakítása 2049-re, a Népköztársaság kikiáltásának 100. évfordulójára.[iv]

2. kép. Xi Jinping 2013 március 17-én a „kínai álomról” tartott beszédjének szófelhője (kínai nyelvből angolra történt átültetéssel)

A „kínai álom” kifejezés eredetével kapcsolatban számos találgatás látott napvilágot, minden bizonnyal az amerikai álom inspiráló hatással volt rá, különösen Xi amerikai tengerentúli útjának a fényében. A kifejezést újságírók már korábban is alkalmazták, illetve több könyv is megjelent ezzel a címmel, amelyek hatást gyakorolhattak Xi víziójára.[v] A különbség, azonban, hogy míg az amerikai álom individuális jellegű, addig a kínai megfelelője kollektív és az emberek egységén alapul. Megvalósulásához nem csupán Kína állampolgárainak, nemzetiségeinek, társadalmi osztályainak kell összefogniuk egymással, hanem szoros összhangban kell lenniük a KKP irányításával (2. kép). Xi elnöknek a belpolitikát érintő továbbiakban tárgyalt reformjai, valójában mind tekinthető a „kínai álom” fontos elemeinek. A kínai álom mindent átfogó jellege miatt azonban néhányan csak egy propagandisztikus elemnek, egy újabb szlogennek tartják, amelyet nehéz tartalommal megtölteni.[vi]

„Átfogó és mély reformok”

Xi Jinping belpolitikájának egyik első és visszatérő eleme a „reform és nyitás” politikájával megkezdett reformfolyamat folytatása, amelyet a kínai sajtó a „reformok átfogó elmélyítése (quanmian shenhua gaige) ” néven nevez. A program komoly reformokat irányoz elő a gazdaság, a jogrendszer és a politika területén egyaránt. A reformok leghangsúlyosabb része (3. ábra) a gazdasági elem, amely szerint a gazdaságon belül döntő teret kell biztosítani a piaci folyamtoknak. Ennek keretében megkezdődött az állami szerepvállalás fokozatos csökkentése, az állami tulajdonú vállalatok átalakítása (profitképességük növelése, illetve a legveszteségesebbek bezárása), a nagyobb verseny érdekében a magánszektor és a külföldi vállalatok nagyobb szerepvállalása a kínai gazdaságon belül. A kínai vezetés elkötelezett a fiskális és adóreformok mellett, annak érdekében, hogy csökkentse a társadalmi igazságtalanságokat és elősegítse az erőforrások hatékonyabb felhasználását (pl. innovációra, K+F-re, stb.). A jogrendszer reformjának a célja, a törvény uralmának (fazhi) növelése, hogy csökkentse a korrupciót, az állami és helyi szintű politikai beavatkozás (pl. összevont regionális bíróságokkal és felügyelő szervek kialakításával), és növelje az alkotmányos felügyeletet. Xi sürgette az átláthatóság növelését a bírósági eljárásokban, az állampolgárok nagyobb mértékű bevonását a jogalkotási folyamatban és a jogi életben a “professzionalizmus” erősítését. Xi szerint az állam működésében összességében nagyobb szerepet kell kapnia az alkotmánynak. A reformok érintették a politika területét is: továbbra sem cél a nyugati típusú demokratikus államberendezkedés, amely miatt számos kritika éri.[vii] Xi az ún. kínai deliberatív demokrácia elmélyítését szorgalmazza, ahol az emberek a KKP által biztosított formában és azzal egyeztetve gyakorolják a demokratikus döntéshozatalt. A kínai politikai zsargonban ezt konzultatív demokráciának (xieshang minzhu) nevezik. [viii]

3. kép. Xi Jinping 2013 november 15-ei „átfogó és mély reformok” tartott beszédjének szófelhője (kínai nyelvből angolra történt átültetéssel)

Jól tükrözi Xi reformok iránti mély elkötelezettségét, hogy első pekingi útja Guangdong-ba vezetett, ahol Deng Xiaoping létrehozta ez első Különleges Gazdasági Övezeteket, illetve ahol híres 1992-es „déli útján” felhívta a figyelmet a reformok folytatásának fontosságára. Az állami szerepvállalás csökkentése miatt Xi reformjainak természetesen számos vesztese és ellenzője van. Jelentős kritikák fogalmazódtak meg amiatt is, hogy a reformokra hivatkozva eltávolított vezetők esetében nem szakmai, hanem politikai szempontok érvényesültek.[ix]

Anti-korrupciós kampány

Xi már a megválasztását követően a 18. pártkongresszuson bejelentette, hogy a Párt előtt álló legnagyobb kihívások egyike a korrupció elleni küzdelem. Xi nyolc pontból álló irányelvet hirdetett, amelyben ígéretet tett a „tigrisekkel” és „legyekkel” történő leszámolásra, ami annyit tesz, hogy nem csak az alacsony rangú bürokratákat, hanem a politikai, katonai és gazdasági elit magas rangú tagjait, is elszámoltatja a KPP-t.[x] A kampány során a magasabb rangú káderek közül eljárás indult többek között a Központi Katonai Bizottság korábbi alelnöke, Xu Caihou, a Politbüro Állandó Bizottságának korábbi tagja, Zhou Yongkang, és a korábbi elnök, Hu Jintao vezető tanácsadója, Ling Jihua ellen.

4. kép. A China daily által átvett rajz Xi Anti-korrupciós küzdelméről[xi]

A lakosság szemében rendkívül népszerűek az intézkedések, mert azt tükrözik, hogy következményei vannak a hivatali visszaéléseknek. A politikai elemzők azonban felhívják arra a figyelmet, hogy Xi intézkedései mögött további motivációk is tetten érhetőek: hatalma megerősítésével – saját támogatóinak pozíciókba emelésével – és a hatalom centralizálásával, Xi nagyobb befolyással rendelkezik Kína ügyei felett és jobban tudja akaratát és reformelképzeléseit érvényesíteni.[xii]

Kína tradicionális kultúrájának helyreállítása és a szocializmus megújítása

A Kínai Népköztársaság és Kommunista Párt életében az elmúlt években egyre nagyobb szerepet kap a tradicionális kínai kultúra hangsúlyozása. Az ambivalens viszonyt jól tükrözi, hogy míg Mao Zedong alatt a Párt a modernitást célul zászlajára tűzve nyíltan Kína hagyományos értékeinek a megsemmisítését, addig Xi Jinping alatt egyértelműnek tűnik, hogy Kína múltja egyfajta legitimációs forrásként jelenik meg, amely megőrzése a Párt egyik fontos feladatává vált. Xi az ópium háborúkat a kínai világ megroppanásaként interpretálja, amely problémákon csak a KKP tudott fölülkerekedni, biztosítva Kína folytonosságát, illetve a hagyomány megújulását. A kínai elnök szerint a konfuciánus értékek, pedig kiutat jelentenek a nyugati világ kiüresedett és túlzottan materiális értékeivel szemben.[xiii] Xi gyakran idéz Konfuciuszt és kínai klasszikusokat, és a korábbi császárok példájának megfelelően 2013 novemberében felkereste Qufu-t, Konfuciusz szülőhelyét. [xiv] Xi üzenete egyértelmű: aki elutasítja a KKP-t, elutasítja Kína tradicionális örökségét is. [xv]

5. kép. Xi Jinping 2014. szeptember 24-én a Konfuciusz születésének 2565. évfordulójára rendezett eseményen tartott beszédjének szófelhője
 (kínai nyelvből angolra történt átültetéssel)

Xi azonban nem csupán a hagyományos kultúrát, hanem Kína szocialista örökségének megőrzését is – annak kínai sajátosságaival együtt – fontosnak tartja. A kínai elnök hangsúlyozza a Mao-i tömegvonal politika elvét: a nép az a mozgatóerő, amely a világ történelmét alakítja, így a KKP feladata a nép képviselete.

6. kép. Kína 24 karakterből álló „központi szocialista értékei” [xvi]

Az elmúlt években arra ösztönözték a diákokat, hogy a nyári és téli vakációt vidéken töltsék, annak érdekében, hogy a parasztoktól szocialista értékeket tanuljanak – amely folytonosságot mutat a Nagy Kulturális Forradalom példáival. A kínai fiatalok előtt újra példaként állították a nagy szocialista hőst, Lei Fang-ot, és a párt aktív kampányt folytat a „szocialista értékek” promotálása érdekében is. Xi számára úgy tűnik, a szocialista értékek, amelyek ráadásul több konfuciánus erényt is magukba foglalnak, alternatívát jelenthetnek a nyugati értékeknek. (5. kép) Xi üzenete egyértelmű: nincs Kína a Kommunista Párt nélkül, de a pártnak értékeit megőrizve folyamatosan meg kell újulnia.

Külpolitika

A békés felemelkedés és nemzeti érdek

Xi Jinping időszak az egyik leghangsúlyosabb változást a kínai külpolitikában hozta. Az új irányvonal véget vet a Deng Xiaoping által meghirdetett alacsony aktivitással jellemezhető kínai külpolitikának, amelynek célja az ország nagyhatalmi státuszának minél kevésbé feltűnő, a nemzetközi szabályokkal látszólag teljesen összhangban lévő, visszaszerzése.[xvii] Xi szerint Kína továbbra is elkötelezett a 2005-ben elődje, Hu Jintao által meghirdetett békés fejlődés mellett, de az ország ereje most már újra lehetővé teszi, hogy erélyesebben kiálljon a nemzeti érdekek védelme mellett: hogy Kína nem fogadja el, hogy bárki az ország nemzeti érdekével ellentétes viselkedést tanúsítson: aláássa a szuverenitását, biztonságát, és a fejlődési érdekeit (fazhan liyi). Kína fejlődési érdekei azonban a kínai gazdaság egyre fontosabb határain túli érdekeltségei miatt, ezek megvédésére is vonatkoznak.[xviii]

A 2013-as BOAO fórumon a kínai elnök kijelentette Kína nem csupán egymaga szándékozik követi a békés utat, de immáron elvárja a külvilágtól is, hogy tekintettel legyen a kínai érdekekre és hozzájáruljon a békés környezethez. Az ázsiai országoknak új megoldásokon, új renden kell dolgoznia, hogy elősegítse a kooperációt és szavatolja a békét. Kína nemzeti érdekeinek a biztosítása tehát nem ellentétesek Kína és más államok nemzeti érdekeivel, mert a kooperációval szavatolhatóak a kölcsönös előnyök (7. kép).[xix]

7. kép. Xi Jinping 2013-as Boao fórumon megtartott beszédjének szófelhője. 
(kínai nyelvből angolra történt átültetéssel)

A nemzetközi kapcsolatok „új típusa”

2013. március 23-án a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében tartott beszédében Xi Jinping a hallgatóság figyelmét arra hívta fel, hogy a világ megváltozott, ezért a nemzetközi kapcsolatok „új típusának” lefektetésére van szükség. Xi beszédében a következő értékek mellett érvelt: harmónia (hexie), békés fejlődés (heping fazhan), közös előnyök (gongying), amelyek együttesen a jövőben az államok közötti kapcsolatok vezérlő elvei kell, hogy legyenek. Kiemelte továbbá, hogy Kína fontosnak tartja az államok jogi egyenlőségét, az egymás belügyeibe való be nem avatkozást (buganshe neizheng), és a hegemónia elutasítását. Xi szerint a múlt problémái helyett a jövő felé kell az országoknak tekinteni, így megvalósítható a kapcsolatok harmonikus működése. A nagyobb és gazdagabb államoknak segíteni kell a kisebb államokat, de minden országnak alapvetően magának kell meghatároznia saját fejlődésének az útját. A nagyobb és erősebb állam nem diktálhat. Az elvek gyakorlati átültetésében az együttműködésre kell fektetni a hangsúlyt, amely erősödő gazdasági kapcsolatokat és egymás minél szélesebb körű megismerését jelenti (ösztöndíjak, csereprogramok, kulturális egyezmények stb. által).[xx] A nyugati politikai elemzők rendkívül szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy létezhet-e egyáltalán „új típusa” a nemzetközi kapcsolatoknak és amellett érvelnek, hogy Kína hasonlóan más nagyhatalmakhoz saját nemzeti érdekeit fogja képviselni, így a Xi által emlegetett szólamok nem többek retorikai fogásánál.

Az Egy Övezet, Egy Út

Xi Jinping 2013-ban meghirdetett „Új Selyemút”, vagy a későbbi nevén „Egy Övezet Egy Út” programja fundamentális változásokat tükröz a kínai külpolitikában, azt mutatja, hogy a kínai vezetés számára eljött az idő, hogy Kína szabálykövető nemzetközi szereplőből szabályalkotó hatalomként jelenjen meg a nemzetközi porondon. Az Új Selyemút a pekingi tervek szerint egy-két évtizeden belül olyan gazdasági, kulturális, politikai övezetet hoz létre, amely újradefiniálja Kína ázsiai, európai és afrikai kapcsolatrendszerét.[xxi] A grandiózus, több mint hatvan országot érintő, csak a Marshall-terv jelentőségével összevethető koncepció célja, hogy Kína újra Ázsia vezető hatalmává váljon, létrehozva saját befolyási zónáját. Az Új Selyemút valójában egy olyan komplex geopolitikai, geostratégiai terv, amely kül- és belpolitikai célokat ötvöz, de legfontosabb eleme, hogy az új ázsiai renden belül Kína töltse be a vezető szerepet.

Magánélete és személyiségének jellemzői

A legtöbb kínai vezetőhöz hasonlóan meglehetősen kevés információ ismert Xi magánéletéről. Xi első felesége Ke Lingling, a KNK nagy-britanniai nagykövetének Ke Hua-nak a lánya.  A házasságuk csak rövid ideig tartott, az eltérő világszemléletük és céljaik miatt. 2015 nyarán egy interjúban Ke mesélt Xi-ről, akit rendkívül céltudatos és elképzelésekkel teli személyként írt le, aki azonban nem kerget ideákat.[xxii] Ezt a személyiségi profilt támasztják alá az amerikai hírszerzési források is, amelyek Xi-t céltudatos, pragmatikus, realista, nagy tervekkel rendelkező, ambiciózus emberként írják le, aki nem korrupt, de nagyon szereti a hatalmat és végtelenül elitista, amely azt jelenti, hogy álláspontja szerint a KKP vezetése tudja a legjobban, hogy mire van szüksége a kínai népnek.[xxiii] Második felesége Peng Liyuan, aki tábornoki ranggal rendelkezik a hadseregben. Peng-et Xi hatalomra kerüléséig jellemzően jobban ismerték Kínában, ugyanis rendkívül népszerű énekes volt. Míg a korábbi vezetők feleségei egyértelműen háttérbe szorultak, Peng gyakran vállal közszerepet, kifinomult és elegáns megjelenése része a Xi által propagált új, a hagyományait tisztelő, de modern Kína képnek. (8. kép) A párnak egy kislánya van, Xi Mingze, aki állítólag álnéven a Harvard Egyetemen tanul.

8. kép. Xi Jinping és felesége Peng Liyuan, egy 2015-ös naptáron.

Xi Jinping a közvélemény előtt gyakran apa figuraként jelenik meg, beceneve Kínában „Xi papa” (Xi Dada), aminek szimbolikus jelentése, hogy Xi minden kínait a gyermekének tekint. Ez a felfogás hasonlóságot mutat a korábbi császári szerephez, ahol a császár az Ég fia volt, míg az ország valamennyi lakosa szimbolikusan a császár gyermeke. Xi számára nem ismeretlen a nyugati kultúra, gondolkodásmód sem, különösen az 1985-ös amerikai útja volt rá nagy hatással, ahol Iowa-ban egy farmercsaládnál lakott.[xxiv] Xi állítólag szereti a nyugati háborús filmeket, valamint a sportokat, különösen a futballt (9. kép).

9. kép. Xi saját személyével támogatja a futball elterjedését 

Személyi hatalmának megerősítése

Xi elnököt a nyugati megfigyelők jellemzően a legerősebb kínai elnökként tartják számon Deng Xiaoping óta. Xi rendkívül gyorsan konszolidálta a hatalmát, amelyet az is mutat, hogy korábban nagyhatalmú pártvezetők ellen is indultak korrupciós eljárások. Xi hatalmának azonban két másik forrása is van. Az első az ún. „központi vezető csoportot/bizottságok (lingdao xiaozu)” felállítása, illetve megerősítése, amelyek olyan bizottságok, amelyek a minisztériumok hatásköre fellett helyezkedik el és lehetővé teszik a direkt irányítást. Ezek közül a legerősebb a Reformok Elmélyítéséért Felelős Központi Vezető Csoport, amely széleskörű joghatósággal rendelkezik a gazdasági szerkezetváltás és a szociális reformok terén. Jelentőségét jól mutatja, hogy élén maga Xi áll, míg a szervezet hatékonyan használható arra, hogy ellensúlyt képezzen az Állami Tanáccsal szemben. Xi emellett vezetője lett két másik központi vezető csoportnak is: az Internet Biztonsági és Informatizációs Bizottságnak, valamint a Nemzetbiztonsági Bizottságnak is. Xi hatalmának másik forrása a hadsereg: ő áll az élén a Központi Katonai Bizottság csúcsán elhelyezkedő Központi Vezető csoportnak, amely többek között a hadsereg reformjáért is felelős. A hatékonyság növelése érdekében indított reformfolyamatok eszközt adnak az elnök kezébe, hogy ellenfeleivel leszámoljon, és hatalmát tovább erősítse. Kritikusai szerint Xi hatalma megerősítésének célja, hogy egyre inkább diktatórikusabb módszerekkel irányíthassa országát, megszűntetve ezzel a Deng hatalma után kialakult döntéshozatali struktúrát, amelyben a Párt legerősebb 4-5 vezetője kollektívan hozta meg a döntéseit. Xi-t mindezek eredményeként egyre inkább Mao teljhatalmához hasonlítják.[xxv]

A közvéleménykutatások tükrében

Xi Jinping és politikájának a megítélése rendkívül kedvező Kínán belül. A Harvard Kennedy School, Ash Center for Democratic Governance and Innovation által 2013-ban végzett felmérés szerint Xi a legmagasabb minősítést kapta a világ vezetői között abban a tekintetben, hogy saját állampolgárai mekkora bizalmat mutattak vezetőik iránt a hazai és a nemzetközi ügyek kezelésében. A kínai emberek Xi-t átlagosan 10-ből 9-szer, magasabbra értékelték, mint bármely más ország állampolgárai a saját vezetőiket: a válaszadók 94,8 százaléka bízik abban, hogy a kínai államfő jól kezeli a belügyeket és 93,8 százalék mondta ugyanezt nemzetközi ügyekről. Az eredmények értékelésével kapcsolatban megoszlanak a vélemények és nyugaton a magas értékeket egyértelműen a szabad sajtó hiányával kapcsolják össze.[xxvi]

Xi nemzetközi megítélése lényegesen kedvezőtlenebb, mint a hazai: a Pew Research Center 2014. év végi felmérése alapján összességében Xi több negatív, mint pozitív osztályzatot kapott és kiderült, a világban sokan nem ismerik a kínai vezetőt. Xi-ről jellemzően a legkedvezőbben a szomszédos országok egy részében (pl. Dél-Korea, Banglades, Malajzia és Thaiföld) és Afrikában vélekednek. A legkevésbé pozitívan a regionális feszültségekkel rendelkező országok (pl. Japán, Vietnám, Fülöp-szigetek), valamint a nyugati országok lakosai vélekednek a kínai elnökről.[xxvii] (10. kép)

10. kép. A Pew Research Center felmérése, hogy a világ egyes országaiban mennyire bíznak abban, 
hogy Xi elnök pozítív szereplő lesz a világ ügyeiben.

Felhasznált irodalom

Beszédek

习近平: 把权力关进制度的笼子里, 在第十八届中央纪律检查委员会第二次全体会议上的讲话要点, 人民网, 2013年1月22日. http://cpc.people.com.cn/xuexi/n/2015/0721/c397563-27338646.html

习近平:在第十二届全国人民代表大会第一次会议上的讲话, 新华网, 2013年3月17日.http://news.xinhuanet.com/politics/2013-03/17/c_115055434.htm

习近平:在莫斯科国际关系学院的演讲, 新华网, 2013年03月24日. http://news.xinhuanet.com/world/2013-03/24/c_124495576.htm

习近平: 主席在博鳌亚洲论坛2013年年会上的主旨演讲, 新华网, 2013年04月07日. http://news.xinhuanet.com/politics/2013-04/07/c_115296408.htm

习近平: 弘扬人民友谊　共创美好未来, 在纳扎尔巴耶夫大学的演讲, 人民网, 2013年09月08日. http://politics.people.com.cn/n/2013/0908/c1001-22842914.html

习近平:关于《中共中央关于全面深化改革若干重大问题的决定》的说明, 新华网2013年11月15日. http://news.xinhuanet.com/politics/2013-11/15/c_118164294.htm

习近平:在纪念孔子诞辰2565周年国际学术研讨会上的讲话, 新华网, 2014年9月24日. http://news.xinhuanet.com/2014-09/24/c_1112612018.htm

Egyéb szakirodalmi források

ALBERt, Melissa: Xi Jinping Encyclopaedia Britannica. https://www.britannica.com/biography/Xi-Jinping

Animated image of Xi Jinping again a hit online, China Daily, February 20, 2015. http://www.chinadaily.com.cn/china/2015-02/20/content_19626923.htm

BADER, Jeffrey A.: How Xi Jinping Sees the World…and Why, Order From Chaos Asia Working Group, Brookings Institution, Asia Working Group Paper 2., February 2016. http://www.brookings.edu/~/media/research/files/papers/2016/02/xi-jinping-worldview-bader/xi_jinping_worldview_bader.pdf

BARMÉ, Geremie R.: Chinese Dreams (Zhongguo meng 中国梦), The China Story, Australian Centre on China in the World, 2013. https://www.thechinastory.org/yearbooks/yearbook-2013/forum-dreams-and-power/chinese-dreams-zhongguo-meng-%E4%B8%AD%E5%9B%BD%E6%A2%A6/

BUCKLEY, Chris: Leader Taps Into Chinese Classics in Seeking to Cement Power, The New York Times, October 11, 2014. http://www.nytimes.com/2014/10/12/world/leader-taps-into-chinese-classics-in-seeking-to-cement-power.html?_r=0

Chapter 2: China’s Image, Global Opposition to U.S. Surveillance and Drones, but Limited Harm to America’s Image, Pew Research Center, July 14, 2014.

Chasing the Chinese dream,The Economist, May 2nd 2013. http://www.economist.com/news/briefing/21577063-chinas-new-leader-has-been-quick-consolidate-his-power-what-does-he-now-want-his

Chairman of everything, The Economist, April 2, 2016. http://www.economist.com/news/china/21695923-his-exercise-power-home-xi-jinping-often-ruthless-there-are-limits-his

Graphic: China’s core socialist values, People’s Daily Online, December 25, 2013.

http://en.people.cn/90785/8494839.html

方式书简 | 习近平前妻评习：他不是一个理想主义者, 数字时代, 2015年8月28日.

FEWSMITH, Joseph: China Leadership Monitor. 41. 1-7. http://www.hoover.org/sites/default/files/uploads/documents/CLM41JF.pdf

HUANG Cary:  China’s Xi Jinping supports ‘democracy’… but not in the Western sense, South China Morning Post, 24 September, 2014. http://www.scmp.com/news/china/article/1599068/xi-supports-democracy-not-western-sense

JOHNSON, Kirk: For the Vice President of China, Tea Time in Iowa, The New York Times, February 15, 2012.

http://www.nytimes.com/2012/02/16/world/asia/xi-jinping-of-china-makes-a-return-trip-to-iowa.html

KAI, Jin: The Chinese Communist Party’s Confucian Revival, The Diplomat, September 30, 2014. http://thediplomat.com/2014/09/the-chinese-communist-partys-confucian-revival/

KUHN, Robert Lawrence: Understanding the Chinese dream, China Daily, July 19, 2013. http://usa.chinadaily.com.cn/opinion/2013-07/19/content_16814756.htm

LEUTERT Wendy: Challenges Ahead in China’s Reform of State-Owned Enterprises, Asia Policy, No. 21., January 2016. 83–99. http://www.brookings.edu/~/media/research/files/articles/2016/02/reform-china-state-owned-enterprises-leutert/wendy-leutert–challenges-ahead-in-chinas-reform-of-stateowned-enterprises.pdf

Portrait of Vice President Xi Jinping: “Ambitious Survivor” of the Cultural Revolution, Telegram (cable), Confidental, National Security Council, Secretary of State.  https://wikileaks.org/plusd/cables/09BEIJING3128_a.html

ROBERTS, Dexter: Xi Jinping Is the World’s Most Popular Leader, Says Survey, Bloomberg, December 18, 2014. http://www.bloomberg.com/news/articles/2014-12-18/xi-jinping-wins-the-popularity-conest

SHEN Dingli: With Xi’s new power is collective leadership over?, Eat Asian Forum, October 19, 2014. http://www.eastasiaforum.org/2014/10/19/with-xis-new-power-is-collective-leadership-over/

Xi Jinping: The Governance of China, CreateSpace Intercultural Press, Beijing, 2014.

Xi Jinping — General Secretary of CPC Central Committee, Xinhua, November 15, 2012. http://news.xinhuanet.com/english/special/18cpcnc/2012-11/15/c_131977254.htm

Xi Jinping, Wikipedia (2016. március 31.). https://en.wikipedia.org/wiki/Xi_Jinping

Xi Jinping and the Chinese dream, The Economist, May 2nd 2013. http://www.economist.com/news/leaders/21577070-vision-chinas-new-president-should-serve-his-people-not-nationalist-state-xi-jinping

领导同志像, 习近平同志简历, 新华社, 2012年11月15日. http://news.xinhuanet.com/photo/18cpcnc/2012-11/15/c_123959197.htm

习近平：决不放弃维护国家正当权益 决不牺牲国家核心利益, 新华网, 2014年03月11日. http://news.xhby.net/system/2014/03/11/020496141.shtml

Jegyzetek

[i] ALBERT, Melissa: Xi Jinping Encyclopaedia Britannica. Xi Jinping — General Secretary of CPC Central Committee, Xinhua, November 15, 2012.

[ii]习近平等领导同志像, 习近平同志简历, 新华社, 2012年11月15日.; Xi Jinping, Wikipedia. Albert, Melissa: Xi Jinping Encyclopaedia Britannica.

[iii] KUHN, Robert Lawrence: Understanding the Chinese dream, China Daily, July 19, 2013.

[iv]习近平:在第十二届全国人民代表大会第一次会议上的讲话, 2013年3月17日

[v]Xi Jinping and the Chinese dream, The Economist, May 2nd 2013.; Chasing the Chinese Dream, The Economist, May 2nd 2013.

[vi] BARMÉ, Geremie R.: Chinese Dreams (Zhongguo meng 中国梦), The China Story, Australian Centre on China in the World, 2013.

[vii] HUANG Cary:  China’s Xi Jinping supports ‘democracy’… but not in the Western sense, South China Morning Post, 24 September, 2014.

[viii]习近平:关于《中共中央关于全面深化改革若干重大问题的决定》的说明, 新华网2013年11月15日.

[ix] LEUTERT Wendy: Challenges Ahead in China’s Reform of State-Owned Enterprises, Asia Policy, No. 21., January 2016. 83–99.

[x]习近平：推进反腐倡廉建设, 第十八届中央纪律检查委员会第二次全体会议上的讲话要点, 人民网 2013年1月22日.

[xi] Animated image of Xi Jinping again a hit online, China Daily, February 20, 2015.

[xii] SHEN Dingli: With Xi’s new power is collective leadership over?, Eat Asian Forum, October 19, 2014.

[xiii]习近平：在纪念孔子诞辰2565周年国际学术研讨会上的讲话, 新华网, 2014年9月24日.

[xiv] BUCKLEY, Chris: Leader Taps Into Chinese Classics in Seeking to Cement Power, The New York Times, October 11, 2014.

[xv] KAI, Jin: The Chinese Communist Party’s Confucian Revival, The Diplomat, September 30, 2014.

[xvi] Graphic: China’s core socialist values, People’s Daily Online, December 25, 2013.

[xvii] BADER, Jeffrey A.: How Xi Jinping Sees the World…and Why, Asia Working Group Paper 2., Brookings Institution, February 2016.

[xviii]习近平：决不放弃维护国家正当权益 决不牺牲国家核心利益, 新华网, 2014年03月11日

[xix]习近平主席在博鳌亚洲论坛2013年年会上的主旨演讲, 新华网, 2013年04月07日.

[xx]习近平在莫斯科国际关系学院的演讲, 新华网, 2013年03月24日

[xxi]习近平: 弘扬人民友谊　共创美好未来, 在纳扎尔巴耶夫大学的演讲, 人民网, 2013年09月08日.

[xxii]方式书简 | 习近平前妻评习：他不是一个理想主义者, 2015年8月28日

[xxiii] Portrait of Vice President Xi Jinping: “Ambitious Survivor” of the Cultural Revolution, Telegram (cable), Confidental, National Security Council, Secretary of State

[xxiv] JOHNSON, Kirk: For the Vice President of China, Tea Time in Iowa, The New York Times, February 15, 2012.

[xxv] Chairman of everything, The Economist, April 2, 2016.

[xxvi] ROBERTS, Dexter: Xi Jinping Is the World’s Most Popular Leader, Says Survey, Bloomberg, December 18, 2014.

[xxvii] Chapter 2: China’s Image, Global Opposition to U.S. Surveillance and Drones, but Limited Harm to America’s Image, Pew Research Center, July 14, 2014.