Körvonalazódnak a 2020 utáni európai városfejlesztés irányai
A városfejlesztéssel foglalkozó miniszterek május 30-án aláírták a 2020 utáni európai uniós városfejlesztési menetrend alapelveit rögzítő Amszterdami Paktumot. Az elkövetkező időszakban a kijelölt 12 tématerület kezelését illetően indulnak nemzetközi munkacsoportok, melyekben Magyarország aktív részvétele is fontos lehet.
2016. május 30-án Amszterdamban az Európai Bizottság, más uniós intézmények és az európai városok képviselőinek részvételével tartották meg azt a városfejlesztési kérdésekkel foglalkozó informális miniszteri találkozót, melyen elfogadták a 2020 utáni uniós városfejlesztési menetrend alapelveit rögzítő úgynevezett Amszterdami Paktumot[i] (Pact of Amsterdam).[ii]
A városok jelentősége Európában kiemelkedően magas, hiszen ők a gazdaság motorjai, az EU GDP-jének 85%-át városokban termelik, a városok adják a munkahelyek nagyjából 70%-át, valamint itt él a lakosság 70%-a, és ez az arány várhatóan még tovább fog nőni, 2050-re már elérheti a 80%-ot is. A városok fejlettsége fokozottan kihat az életminőség általános megítélésére. Ezért is fordít az Európai Bizottság egyre nagyobb figyelmet a városfejlesztésre, már most megkezdve a felkészülést a 2020 utáni programozási időszakra, és az uniós szakpolitikák ez irányú változtatására.
Az Amszterdami Paktum a legújabb az EU Városfejlesztési Menetrendjének (Urban Agenda for the EU) megvalósításához hozzájáruló dokumentumok közül. Az uniós városfejlesztési menetrend létrehozását egy a Bizottság által 2014-ben kiadott közlemény[iii] alapozta meg. Az ezt követően meghirdetett nyilvános konzultáció[iv] során egyértelművé vált, hogy az uniós polgárok erőteljesebb részvételt várnak el a Bizottságtól a városaikat érintő kérdések rendezésében. Ezt követően a lett EU-elnökség idején készült el a Rigai Nyilatkozat[v] (Declaration of Ministers towards the EU Urban Agenda), melyben a tagállamok – az uniós intézményekkel és sok európai várossal egyetemben – kifejezésre juttatták, hogy támogatják az uniós városfejlesztési menetrendet.
Az EU városfejlesztési menetrendje
A városfejlesztési menetrend három pillérre épül, ezek a következők:
- Hatékonyabb szabályozás: lényege, hogy a lehető legalacsonyabb költségekkel teljesüljenek a kitűzött célok, a lehető legkevesebb adminisztráció mellett. Ezért a városfejlesztési menetrend a meglévő szabályozási keretek között kívánja végrehajtani az intézkedéseket, melyek jobban tükrözik a városok valódi szükségleteit, meglévő gyakorlatait és felelősségi köreit.
- Hatékonyabb finanszírozás: nem lesznek elkülönített források a városok számára, ehelyett a menetrend a finanszírozási lehetőségek hatékonyabb kihasználását támogatja a városi önkormányzatok számára.
- Hatékonyabb tudásmegosztás: a városfejlesztési menetrend támogatja a különböző városi témákban megvalósult bevált gyakorlatok és tudás megosztását, terjesztését és felhasználását további intézkedések megvalósításához.
Az EU városfejlesztési menetrendje az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésről szóló EU 2020 Stratégia[vi] figyelembe vételével készítette el prioritásainak listáját. A dokumentum 12 témát azonosít mint legfontosabb városi kihívásokat. Ezen kihívások kezelésére, megoldási javaslatok kidolgozására egy-egy partnerség szerveződik (összesen tehát szintén tizenkettő). A partnerségek révén városok, tagállamok, uniós intézmények és különböző érdekelt felek – köztük civil szervezetek és vállalkozások – működhetnek együtt annak érdekében, hogy közös megoldásokat találjanak az Európai Unió városi területeinek fejlesztésére.
A tématerületek a következők:
- városi szegénység
- lakhatás
- migránsok befogadása
- levegőminőség
- helyi gazdaságok a munkahelyteremtésben és készségfejlesztésben
- földek és természetes megoldások fenntartható használata
- cirkuláris gazdaság
- éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás
- energiarendszerek átalakítása
- városi mobilitás
- digitális átállás
- innovatív és felelősségteljes közbeszerzések
A partnerségek cselekvési terveket dolgoznak ki, melyekben felvázolják, hogyan lehet az egyes tématerületeken a már életre hívott uniós szakpolitikákat hatékonyabban és következetesebben végrehajtani a városokban. A cselekvési tervek nagy hangsúlyt fektetnek ezen túlmenően az uniós forrásokhoz való hozzájutás megkönnyítésére, az uniós finanszírozási források ötvözésére, a várospolitikai tudásalap kiszélesítésére és a bevált módszerek átadására és átvételére.
Négy kísérleti partnerség már meg is kezdte a munkát a következő területeken:
- a migránsok befogadása (koordinátor: Amszterdam városa). Célja az EU-n kívülről érkező menekültek és bevándorlók integrációjának kezelése, valamint a keretek biztosítása a befogadás körülményeinek megteremtésére. Ide tartozik a lakhatás, kulturális integráció, közszolgáltatások elérhetőségének biztosítása, társadalmi befogadás, oktatás, munkaerőpaci intézkedések, második-harmadik generációs csoportok kihívásainak kezelése, területi szegregáció.
- levegőminőség (koordinátor: Hollandia). Célja a szennyezések szabályozási és technológiai szempontjainak feltérképezése a különböző kibocsátók (gépjárművek, ipar, mezőgazdaság stb.) kapcsolatában.
- lakhatás (koordinátor: Szlovákia). Célja a jó minőségű és megfizethető lakhatás feltételeinek minél teljesebb biztosítása minél szélesebb rétegek számára.
- városi szegénység (koordinátor: Belgium és Franciaország). A cél a szegénységgel sújtott, és hátrányos helyzetű lakókörnyezetben élő rétegek társadalmi befogadásának hatékonyabbá tétele, integrált megközelítéssel: hely-alapú megoldások, illetve ember-központú megoldások (társadalmi-gazdasági integráció) találásával.
A többi nyolc partnerség 2016 vége és 2017 nyara között kezdi majd meg a munkát, ezekhez még szabadon lehet csatlakozni.
[i] http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/policy/themes/urban-development/agenda/pact-of-amsterdam.pdf
[ii] http://europa.eu/rapid/press-release_IP-16-1924_hu.htm
[iii] http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/consultation/urb_agenda/pdf/comm_act_urb_agenda_hu.pdf
[iv] http://ec.europa.eu/regional_policy/en/newsroom/consultations/urban-agenda/
[v] https://eu2015.lv/images/news/2015_06_10_EUurbanDeclaration.pdf
[vi] http://ec.europa.eu/eu2020/pdf/1_HU_ACT_part1_v1.pdf
Gere László 2009-ben végzett geográfusként, terület- és településfejlesztés szakirányon az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, 2016-ban angol-magyar szakfordító-műfordító oklevelet szerzett a Károli Gáspár Református Egyetem szakirányú továbbképzésén, 2015-től a a Pécsi Tudományegyetem Földtudományi Doktori Iskolájának PhD-hallgatója. 2015-től a PAIGEO Kutatóintézet senior kutatója. Szakterülete a urbanisztika, a városok globális szerepe, társadalmi-gazdasági viszonyaik.
