Körvonalazódnak a 2020 utáni európai városfejlesztés irányai

A városfejlesztéssel foglalkozó miniszterek május 30-án aláírták a 2020 utáni európai uniós városfejlesztési menetrend alapelveit rögzítő Amszterdami Paktumot. Az elkövetkező időszakban a kijelölt 12 tématerület kezelését illetően indulnak nemzetközi munkacsoportok, melyekben Magyarország aktív részvétele is fontos lehet.

2016. május 30-án Amszterdamban az Európai Bizottság, más uniós intézmények és az európai városok képviselőinek részvételével tartották meg azt a városfejlesztési kérdésekkel foglalkozó informális miniszteri találkozót, melyen elfogadták a 2020 utáni uniós városfejlesztési menetrend alapelveit rögzítő úgynevezett Amszterdami Paktumot^[i] (Pact of Amsterdam).^[ii]

A városok jelentősége Európában kiemelkedően magas, hiszen ők a gazdaság motorjai, az EU GDP-jének 85%-át városokban termelik, a városok adják a munkahelyek nagyjából 70%-át, valamint itt él a lakosság 70%-a, és ez az arány várhatóan még tovább fog nőni, 2050-re már elérheti a 80%-ot is. A városok fejlettsége fokozottan kihat az életminőség általános megítélésére. Ezért is fordít az Európai Bizottság egyre nagyobb figyelmet a városfejlesztésre, már most megkezdve a felkészülést a 2020 utáni programozási időszakra, és az uniós szakpolitikák ez irányú változtatására.

Az Amszterdami Paktum a legújabb az EU Városfejlesztési Menetrendjének (Urban Agenda for the EU) megvalósításához hozzájáruló dokumentumok közül. Az uniós városfejlesztési menetrend létrehozását egy a Bizottság által 2014-ben kiadott közlemény^[iii] alapozta meg. Az ezt követően meghirdetett nyilvános konzultáció^[iv] során egyértelművé vált, hogy az uniós polgárok erőteljesebb részvételt várnak el a Bizottságtól a városaikat érintő kérdések rendezésében. Ezt követően a lett EU-elnökség idején készült el a Rigai Nyilatkozat^[v] (Declaration of Ministers towards the EU Urban Agenda), melyben a tagállamok – az uniós intézményekkel és sok európai várossal egyetemben – kifejezésre juttatták, hogy támogatják az uniós városfejlesztési menetrendet.

Az EU városfejlesztési menetrendje

A városfejlesztési menetrend három pillérre épül, ezek a következők:

1. Hatékonyabb szabályozás: lényege, hogy a lehető legalacsonyabb költségekkel teljesüljenek a kitűzött célok, a lehető legkevesebb adminisztráció mellett. Ezért a városfejlesztési menetrend a meglévő szabályozási keretek között kívánja végrehajtani az intézkedéseket, melyek jobban tükrözik a városok valódi szükségleteit, meglévő gyakorlatait és felelősségi köreit.
2. Hatékonyabb finanszírozás: nem lesznek elkülönített források a városok számára, ehelyett a menetrend a finanszírozási lehetőségek hatékonyabb kihasználását támogatja a városi önkormányzatok számára.
3. Hatékonyabb tudásmegosztás: a városfejlesztési menetrend támogatja a különböző városi témákban megvalósult bevált gyakorlatok és tudás megosztását, terjesztését és felhasználását további intézkedések megvalósításához.

Az EU városfejlesztési menetrendje az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésről szóló EU 2020 Stratégia^[vi] figyelembe vételével készítette el prioritásainak listáját. A dokumentum 12 témát azonosít mint legfontosabb városi kihívásokat. Ezen kihívások kezelésére, megoldási javaslatok kidolgozására egy-egy partnerség szerveződik (összesen tehát szintén tizenkettő). A partnerségek révén városok, tagállamok, uniós intézmények és különböző érdekelt felek – köztük civil szervezetek és vállalkozások – működhetnek együtt annak érdekében, hogy közös megoldásokat találjanak az Európai Unió városi területeinek fejlesztésére.

A tématerületek a következők:

1. városi szegénység
2. lakhatás
3. migránsok befogadása
4. levegőminőség
5. helyi gazdaságok a munkahelyteremtésben és készségfejlesztésben
6. földek és természetes megoldások fenntartható használata
7. cirkuláris gazdaság
8. éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás
9. energiarendszerek átalakítása
10. városi mobilitás
11. digitális átállás
12. innovatív és felelősségteljes közbeszerzések

A partnerségek cselekvési terveket dolgoznak ki, melyekben felvázolják, hogyan lehet az egyes tématerületeken a már életre hívott uniós szakpolitikákat hatékonyabban és következetesebben végrehajtani a városokban. A cselekvési tervek nagy hangsúlyt fektetnek ezen túlmenően az uniós forrásokhoz való hozzájutás megkönnyítésére, az uniós finanszírozási források ötvözésére, a várospolitikai tudásalap kiszélesítésére és a bevált módszerek átadására és átvételére.

Négy kísérleti partnerség már meg is kezdte a munkát a következő területeken:

• a migránsok befogadása (koordinátor: Amszterdam városa). Célja az EU-n kívülről érkező menekültek és bevándorlók integrációjának kezelése, valamint a keretek biztosítása a befogadás körülményeinek megteremtésére. Ide tartozik a lakhatás, kulturális integráció, közszolgáltatások elérhetőségének biztosítása, társadalmi befogadás, oktatás, munkaerőpaci intézkedések, második-harmadik generációs csoportok kihívásainak kezelése, területi szegregáció.
• levegőminőség (koordinátor: Hollandia). Célja a szennyezések szabályozási és technológiai szempontjainak feltérképezése a különböző kibocsátók (gépjárművek, ipar, mezőgazdaság stb.) kapcsolatában.
• lakhatás (koordinátor: Szlovákia). Célja a jó minőségű és megfizethető lakhatás feltételeinek minél teljesebb biztosítása minél szélesebb rétegek számára.
• városi szegénység (koordinátor: Belgium és Franciaország). A cél a szegénységgel sújtott, és hátrányos helyzetű lakókörnyezetben élő rétegek társadalmi befogadásának hatékonyabbá tétele, integrált megközelítéssel: hely-alapú megoldások, illetve ember-központú megoldások (társadalmi-gazdasági integráció) találásával.

A többi nyolc partnerség 2016 vége és 2017 nyara között kezdi majd meg a munkát, ezekhez még szabadon lehet csatlakozni.

[i] http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/policy/themes/urban-development/agenda/pact-of-amsterdam.pdf

[ii] http://europa.eu/rapid/press-release_IP-16-1924_hu.htm

[iii] http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/consultation/urb_agenda/pdf/comm_act_urb_agenda_hu.pdf

[iv] http://ec.europa.eu/regional_policy/en/newsroom/consultations/urban-agenda/

[v] https://eu2015.lv/images/news/2015_06_10_EUurbanDeclaration.pdf

[vi] http://ec.europa.eu/eu2020/pdf/1_HU_ACT_part1_v1.pdf