szombat, november 23, 2024
Latest:

PAGEO Geopolitikai Kutatóintézet

Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány

PAGEO Geopolitikai Kutatóintézet
Ázsia Geopolitika Kína 

Katonai reformok Kínában: A Népi Felszabadító Hadsereg és a 21. század kihívásai

Klemensits Péter 5039 Views 0 Comments , , ,

2013-tól a Kínai Népköztársaság a korábbiakhoz képest páratlan haderőreformba kezdett, amely elsősorban a Népi Felszabadító Hadsereg szervezeti átalakítását célozta. A haditechnikai fejlesztések mellett valójában ez a reformfolyamat fogja meghatározni a kínai haderő 21. századi lehetőségeit, valamint az ország hosszú távú globális erőkivetítési képességeit.

 

A világpolitikában és a gazdaságban végbemenő hatalmi erőeltolódás következtében a Kínai Népköztársaság befolyása egyre jelentősebb. A világ legnépesebb országának ambícióit és valódi potenciálját a hadseregfejlesztés terén elért eredményei is kitűnően bizonyítják. A haditechnikai fejlesztések mellett azonban a haderő szervezeti kereteinek átalakítása sem tűr halasztást, hiszen egy átfogó hadseregreform hiányában a fegyveres erők ütőképessége megkérdőjelezhető. 2013-tól kezdve a kínai kormány Xi Jinping elnök vezetésével számos reformintézkedést jelentett be, melyek sikere esetén a kínai fegyveres erők a jövőben már a 21. század követelményeinek megfelelve nézhetnek szembe a kihívásokkal. Természetesen az ambiciózus reformok bevezetése nem megy ellenállás nélkül, így az elnök számára nem csupán a hadseregfejlesztés, hanem személyes hatalmának megerősítése is a tét.

 

A legfontosabb intézkedések

2013 novemberében a Kínai Kommunista Párt 18. kongresszusának harmadik plénumán bejelentették a hadsereg méretének optimalizálását és a haderőnemek közötti egyensúly megteremtését, továbbá közös hadműveletei főparancsnokság felállítását. A reformok a tervek szerint az erők átstrukturálása és a parancsnokság átalakítása mellett az új típusú katonai képességek elsajátítását, egyúttal a katonai felsőoktatás újjászervezését is magába foglalták.

Közel két év után, 2015 szeptember 3-án a Pekingben megrendezett katonai felvonulás alkalmával Xi Jinping elnök a haderő 300000 fővel való csökkentéséről beszélt, amely alapvetően az adminisztratív munkát végző nem harcoló alakulatokat fogja érinteni. Novemberben már a főparancsnokság és a parancsnoki hierarchia átszervezésének elemei is nyilvánosságra kerültek, melynek talán legszembetűnőbb pontja a regionális parancsnokságok helyett létrejövő új hadszíntéri parancsnokságok bevezetése.[1]

2015 december 31-én közölték, hogy szárazföldi csapatok főparancsnoksága teljesen átalakult, a vezérkar korábbi illetékes főcsoportfőnökségei helyett most a többi haderőnemhez hasonlóan a hadsereg is önálló főparancsnokságot kapott. A korábbi autonóm fegyvernemi státusszal rendelkező Második Tüzér hadtestet Rakéta Erővé nevezték át, ezzel együtt önálló haderőnemmé alakították.[2] Új, független fegyvernemként létrehozták a Stratégiai Támogató Erőt is,[3] amelynek fő feladata az információs téren indított műveletek, vagyis az űr, kiber ill. elektronikus hadviselés végrehajtása lett.[4]

2016 január 11-én Xi bejelentette, hogy a vezérkar korábbi főcsoportfőnökségei helyett, 15 új főcsoportfőnökséget, hivatalt, bizottságot szerveztek a Központi Katonai Bizottság szoros felügyelete alatt. Ezek az adminisztratív egységek számos korábban a regionális parancsnokságok illetékességébe tartozó feladatokat is átvettek.

Február 1-én létrehozták az új területileg illetékes parancsnokságokat, melyek a következők: Keleti, Déli, Nyugati, Északi és Központi Hadszíntéri Parancsnokság. Alárendeltségükbe tartoznak a hadsereg a haditengerészet és a légierő alakulatai – a regionális parancsnokságok rendszerének megfelelően – ugyanakkor a szárazföldi haderőnem túlsúlyát illusztrálva a főparancsnokok kivétel nélkül a hadsereg állományából kerültek ki.[5]
NEW 160203 - cwbox03

A hadszíntéri parancsnokságok (Forrás: http://deaddrop.threatpool.com/will-chinas-new-theater-command-structure-effect-cyber-espionage-operations/ )

 

A reformok jelentősége

A Xi Jinping nevéhez köthető, a haderő átalakítását célzó átfogó reformprogram egyedülálló a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg történetében.[6] A szovjet mintára létrejött szervezet alapvető jellemzője volt a három haderőnem (hadsereg, haditengerészet, légierő), az önálló fegyvernemet képviselő rakétacsapatok, a 4 vezérkari főcsoportfőnökség (vezérkari, politikai, logisztikai, hadiipari), továbbá a 7 földrajzi alapon megszervezett katonai régió.[7] Habár az évek során a fenti elemek mindegyikét tekintve történtek kisebb változások, az alapstruktúra egészen máig változatlan maradt. Az információs eszközökkel vívott háborúk korában azonban ez az idejétmúlt szervezeti keret és parancsnoki hierarchia már képtelen ellátni feladatát, ezért a változtatás elkerülhetetlen volt.

Xi Jinping, mint a Központi Katonai Bizottság elnöke 2014 márciusában hozott létre a bizottságon belül egy csoportot a katonai reformok kidolgozására, melynek során több mint 860 workshopot szerveztek és közel 3000 közkatona, tiszt és szakértő véleményét hallgatták meg.[8]

A kialakult új parancsnoki struktúra lényege, hogy a hadszíntéri parancsnokságok a hadműveleti irányításért felelősek, a haderőnemek pedig az erők felépítéséért, miközben a Központi Katonai Bizottság főcsoportfőnökségei a haderő teljes működését felügyelik. Gyakorlatilag két párhuzamos parancsnoki láncról beszélhetünk, hiszen a hadszíntéri parancsnokságok és a csapatok közvetlenül a bizottságtól kapják a hadműveleti utasításokat, miközben az adminisztratív intézkedések a főcsoportfőnökségeken és a haderőnemek parancsnokságain keresztül jutnak el a csapatokhoz.[9]

peter_abra1

A vezérkar az átszervezések előtt és után (Forrás: https://www.stratfor.com/analysis/china-takes-bold-steps-toward-military-reform )

Egyes vélemények szerint ez az új rendszer az Egyesült Államok példáját követi, ahol a regionális egyesített parancsnokságok az elnöktől kapják az utasításokat, miközben a haderőnemek parancsnokai csupán tanácsadói és adminisztratív szerepet töltenek be.[10] A hasonlóságok ellenére a kínai rendszer azonban jelentős mértékben eltér az amerikaitól, hiszen például a regionális parancsnokságok csupán az országon belül léteznek, szemben az amerikai globális jelenléttel, továbbá Xi elnök hatalmi koncentrációja ellenére a legfőbb döntéshozatali szerv továbbra is a Központi Katonai Bizottság maradt. Ezen kívül a kommunista párt uralmának fenntartása a haderő egyik legfőbb feladata, ennek megfelelően pedig a politikai komisszárok és pártbizottságok továbbra is meghatározó szerepet játszanak a katonai döntéshozatalban.

peter_abra2

Az amerikai és a kínai vezetési struktúra összehasonlítása (Forrás: https://www.stratfor.com/analysis/china-power-military-organization )

 

A katonai reformok értékelésekor azt sem szabad elfeledni, hogy Xi elnök és a kommunista párt vezetői 2013-ban nem csupán az ország védelmi képességeinek megreformálása mellett kötelezték el magukat, hanem egy minden területre (gazdaság, kultúra) kiterjedő nemzeti reformprogrammal álltak elő, melynek legfőbb célja választ adni Kína globális kihívásaira, továbbá biztosítani „a kínai nemzet nagy megújulását”.[11] A haderő reformja ennek a stratégiának alkotja egy fontos részét, annak sikere pedig nélkülözhetetlen az ország felemelkedéséhez.

 

Az okok és célkitűzések

2016 január 1-én a Központi Katonai Bizottság kiadta a Vélemény a nemzetvédelem és a fegyveres erők reformjának elmélyítéséről című kiadványt, amely tartalmazza a reform hátterében meghúzódó legfőbb gondolatokat, elveket, valamint a célkitűzéseket.[12] Ennek értelmében az erős hadsereg megteremtéséhez szükséges a korrekt politikai irányítás, vagyis a kommunista párt hatalmának megerősítése (beleértve a kommunista elvek előtérbe állítását és a korrupció elleni küzdelmet), a modern képességek megteremtése az integrált közös műveleti rendszer kívánalmainak megfelelően, ill. a törvényesség és a rend megerősítése az innováció és a fejlesztések előmozdításával párhuzamosan.[13]

Kétségtelen, hogy a civil hatalom megerősítése a haderő felett Xi elnök egyik legfontosabb célkitűzése, a saját hatalmának kiépítésével egyetemben. A korrupcióellenes küzdelem részben a párt image-ének helyreállítását, részben a fegyveres erők hatékonyságának növelését, ugyanakkor a személyes ellenfelek félreállítását is szolgálja.[14] A korábbi vezetők Jiang Zemin és Hu Jintao sohasem voltak képesek szoros felügyeletet gyakorolni a haderő felső vezetése felett, Xi viszont a kezdetektől erre törekedett, a reformok pedig lehetőséget teremtettek terve megvalósítására és a hatalom saját kezében való koncentrálására.[15] A vezérkar átszervezése, új hivatalok felállítása pedig a Központi Katonai Bizottság ellenőrző és irányító hatalmának megerősítését volt hivatott biztosítani a regionális parancsnokságok és a csapatok felett.

A reform másik nagy célkitűzése a haderő információs feltételek mellett vívott közös hadműveletekre való felkészítése. Már a 2015-ös védelmi fehér könyv, a Kína katonai stratégiája is az „információs helyi háborúk” megvívásáról beszél, eddig azonban ehhez hiányoztak a megfelelő képességek és a szervezeti keretek.[16] A közös műveleti parancsnoki központ felállítása Pekingben és az egyes hadszíntéri parancsnokságokon ezen kíván változtatni, csakúgy, mint a vezérkari főcsoportfőnökségek átalakítása vegyes haderőnemi szervezetekké.

 

A reformok útjában

A 2020-ig esedékes katonai reformprogramot méltán nevezhetjük Xi elnök „egyik legambiciózusabb és politikailag legkockázatosabb” vállalkozásának. Yue Gang nyugállományú ezredes szerint a reformok kudarca komoly népszerűség csökkenést is eredményezhet, amely pedig végül a vezetők lemondásához vezethet, ezért különösen nagy a kockázata a komplex és vitatott intézkedéssorozatnak.[17]

 

saunders-wuthnow-table1

A katonai reformok tervezett ütemezése 2015-2020 (Forrás: http://ndupress.ndu.edu/JFQ/Joint-Force-Quarterly-82/Article/793267/chinas-goldwater-nichols-assessing-pla-organizational-reforms/ )

 

A haderő megreformálása nyilvánvalóan nem tűr halasztást, ugyanakkor a katonai körök jelentős ellenállásával számolni kell. Miközben számos magas rangú tiszt tart attól, hogy elveszítheti pozícióját, sokan szakmai alapon is kételkednek a változások célszerűségében. A hadszíntéri parancsnokságok és a haderőnemek vezérkarának viszonya számos kérdést vet fel, miközben félő, hogy a békeidőben racionális lépéseknek tekinthető intézkedések a gyakorlatban háború idején nem fogják beváltani a hozzájuk fűzött reményeket.[18] A haderőnemek közötti zökkenőmentes együttműködés megvalósítása sem egyszerű feladat, de a szárazföldi haderő túlsúlyának fenntartása az integrált parancsnokságokon szintén aggasztó.

A fegyveres erők állományának 300000-rel való csökkentése tovább növeli a kb 6 millió veterán létszámát, a róluk való gondoskodás pedig komoly dilemma elé állítja a kormányt, hiszen az állásteremtés és a járulékok kifizetése a katonai költségvetés emelését teszi szükségessé. [19]

 

Következtetések

A kínai fegyveres erők reformjának eredményessége, következményei, ma még nem jósolhatóak meg pontosan. Annyi azonban megállapítható, hogy a 21. századi információs hadviselés kritériumaihoz való alkalmazkodás miatt annak szükségessége megkérdőjelezhetetlen. Optimista becslések szerint 2020-ra Kína már egy valóban ütőképes haderővel rendelkezhet, amely a haditechnikai fejlettsége mellett szervezeti, doktrínális téren is felveszi a versenyt más nagyhatalmak katonai potenciáljával. Az átalakulás persze ellenállás és áldozatok nélkül nem mehet végbe, de az amerikai vagy az orosz példa követése adott esetben megkönnyítheti a változást. Rövidtávon biztosan kerülnek majd a felszínre olyan problémák, amelyek pillanatnyilag ugyan csökkentik Kína nemzetvédelmi képességeit, de hosszú távon egyelőre minden feltétel adott ahhoz, hogy Peking törekvéseit siker koronázza.

 

Jegyzetek

[1] ALLEN, Kenneth – BLASKO, Dennis J. – CORBETT, John F.: The PLA’s New Organizational Structure: What is Known, Unknown and Speculation (Part 1). In: China Brief Vol XVI, Issue 3, 2016 6-7 http://www.jamestown.org/uploads/media/_CB_16_3_2.pdf (2016.09.25)

[2] GARAFOLA, Cristina L.: People’s Liberation Army Reforms and Their Ramifications. The Rand Blog, September 23, 2016 http://www.rand.org/blog/2016/09/pla-reforms-and-their-ramifications.html (2016.09.25)

[3] A katonai hírszerzés teljes körű integrálását megvalósító új szervezeti egységet a legfrissebb források már önálló haderőnemként említik. YU LIN, Ying: The Secrets of China’s Strategic Support Force. In: The Diplomat, August 31, 2016 http://thediplomat.com/2016/09/the-secrets-of-chinas-strategic-support-force/ (2016.09.25)

[4] COSTELLO, John: The Strategic Support Force: China’s Information Warfare Service. In: China Brief Vol XVI, Issue 3, 2016 15 http://www.jamestown.org/uploads/media/_CB_16_3_2.pdf (2016.09.25)

[5] SAUNDERS, Phillip C. – WUTHNOW, Joel: China’s Goldwater-Nichols? Assessing PLA Organizational Reforms. In: Strategic Forum, April 2016 3. http://inss.ndu.edu/Portals/68/Documents/stratforum/SF-294.pdf (2016.09.25)

[6] MULVENON, James: China’s “Goldwater-Nichols”? The Long-Awaited PLA Reorganization Has Finally Arrived. In: China’s Leadership Monitor, No 49 http://www.hoover.org/sites/default/files/research/docs/clm49jm.pdf (2016.09.25)

[7] SAUNDERS –WUTHNOW: 1.

[8] JULIENNE, Marc: The PLA reforms: Tightening control over the military. ECFR, March 2016 6. http://www.ecfr.eu/page/-/XIS_ARMY_-_JULIENNE.pdf (2016.09.25)

[9] SAUNDERS –WUTHNOW: 3.

[10] FINKELSTEIN, David M: Initial Thoughts on the Reorganization and Reform of the PLA. CNA China Studies, January 15, 2016 18. https://www.cna.org/cna_files/pdf/DOP-2016-U-012560-Final.pdf (2016.09.25) Az USA-ban a mai rendszer az 1986-os Goldwater-Nichols törvény hatályba lépését követően alakult ki.

[11] Ez a gondolat a legfrissebb védelmi fehér könyvben is nyomon követhető: China’s Military Strategy. The State Council Information Office of the People’s Republic of China, May 2015, Beijing http://www.chinadaily.com.cn/china/2015-05/26/content_20820628.htm (2016.09.25)

[12] Megtalálható: CMC issues guideline on Deepening the Reform of National Defense and Armed Forces. College of Defense Studies, NDU, PLA, China 2016.04.16 http://www.cdsndu.org/html_en/to_articleContent_article.id=40288a8553c564450154ec08fb690409.html (2016.09.25)

[13] u. a.

[14] SAUNDERS –WUTHNOW: 5-6.

[15] A legnagyobb kihívást a korrupt Xu Caihou és Guo Boxiong tábornokok, a Központi Katonai Bizottság alelnökeinek a félreállítása jelentette. Lásd pl. LOWSEN, Ben: The True Crimes of Chinese PLA General Guo Boxiong. In: The Diplomat, June 15, 2016 http://thediplomat.com/2016/06/the-true-crimes-of-chinese-pla-general-guo-boxiong/ (2016.09.25)

[16] China’s Military Strategy

[17] PAGE, Jeremy: President Xi Jinping’s Most Dangerous Venture Yet: Remaking China’s Military. WSJ, http://www.wsj.com/articles/president-xi-jinpings-most-dangerous-venture-yet-remaking-chinas-military-1461608795 (2016.09.25)

[18] GARAFOLA, Cristina L.: Will the PLA Reforms Succeed? The Rand Blog, April 1, 2016 http://www.rand.org/blog/2016/04/will-the-pla-reforms-succeed.html (2016.09.25) Mivel a Népi Felszabadító Hadsereg 1979 óta nem vett részt háborúban a harci tapasztalatok hiánya komoly hátrányt jelent a haderőfejlesztés során, amit a hadgyakorlatok sem pótolhatnak.

[19] PAGE

 

Felhasznált irodalom

 

 

 

You May Also Like

Az EU-Kína közötti kereskedelem néhány jellemzője – infografika

Gere László 0

Új városok Kínában

Gere László 0

A világgazdaságot érintő 5 legfontosabb kockázat

Gere László 0

Sajtófigyelés – 2019. január 18.

Fábián Ármin 0

Az óceánok új felfedezői: Kína és a 21. századi új Tengeri selyemút

Klemensits Péter 0

A Sárkány árnyékában – Kína újragyarmatosítja Afrikát?

Polyák Eszter 0

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

%d blogger ezt szereti: