G20 csúcstalálkozó 2016

Kína elnöksége alatt került megrendezésre a 2016. szeptember 4-5-én, a Group of 20 találkozója a Zhejiang tartománybeli Hangzhou városában. Az alapkérdéseket a házigazda vetette fel, így kiemelt lett a környezetvédelem és a lassuló gazdaságok problémái. Számos vezető hangot adott Brexittel kapcsolatos véleményének, de a legfontosabb megegyezések gazdasági téren születtek: a tagországok új lépéseket tesznek a globális gazdaság védelme és a fenntartható fejlődés érdekében.

A házigazda Kína

A Group of 20 csúcstalálkozójának házigazdája idén Kína volt, az ország keleti partjához közeli történelmi fővárosban, Hangzhouban rendezték meg a nagyszabású eseményt. A helyszín hagyományosan fontos kulturális és kereskedelmi központ, a X-XIII. században fővárosként a világ legnagyobb és egyik legpezsgőbb városa volt. Ma a fejlett gazdaságú Zhejiang tartomány fővárosa, a Világbank szerint Kína-szerte a városban a legkedvezőbb a befektetési környezet, a Forbes pedig kiemelkedő kereskedelmi városként tartja számon a népi Kínában.[i] A dinamikusan fejlődő városban található a világpiacon is jelentős, amerikai tőzsdén is jegyzett Alibaba Groups egyik központja.

A szervezők mindent megtettek azért, hogy országuk legjobb oldalát mutassák be, egy hipermodern városközpont mellett a kulturális örökségeket őrző Nyugati-tó látképe teremti meg a hagyomány és a fejlődés egyensúlyát. A problémamentes esemény érdekében a városvezetés radikális lépéseket tett: a hatmillió lakos nagy részét több milliárd jüan értékben szétosztott üdülési csekkekkel vették rá a távolmaradásra.[ii]

Problémafelvetés

A konferencia központi témája a gazdaság volt, Xi Jinping kínai elnök pedig így fogalmazta meg várakozásait:

• A G20 tagjai hangolják össze jobban makrogazdasági politikáikat.
• Gondolják át a növekedési modelleket, és keressék a növekedés új lehetséges motorjait.
• Fejlesszék a globális gazdaság kormányzását.
• A tagok nyitott világgazdaságra törekedjenek, álljanak ki a liberalizáció és a szabad kereskedelem mellett.
• Az eseményen létrejöhet a 2030 Agenda for Sustainable Development dokumentuma.[iii]

A környezetvédelem kérdése azért is kiemelten jelent meg, mert mind Xi Jinping, mind Barack Obama szeptember 3-án jelentették be, hogy országaik ratifikálták a 2015 decemberében elfogadott párizsi egyezményt.[iv]

A biztonságpolitika a menekültválság révén került napirendre, a vezetők ugyanis elismeréssel nyilatkoztak a Világbank és más nemzetközi szervezetek erőfeszítéseiről, valamint ígéretet tettek, hogy segítik a menekültek tömegeit, valamint a befogadó alacsony és közepes jövedelmű államokat. Jövőbeli tervként előirányozták a Leaders’ Summit on Refugees megrendezését, néhány érintett ország, így Etiópia, Jordánia és Mexikó közvetlen bevonásával.[v]

A találkozó legfontosabb momentumai

A tagországok mellett a legfontosabb nemzetközi szervezetek, valamint egyéb meghívott országok képviselői vettek részt a rendezvényen. Az ENSZ főtitkári mandátumának végéhez közeledő Ban Kimun üdvözölte a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem kiemelt szerepét a találkozó folyamán. Ban is kiemelte Kína és az USA ratifikációját, hiszen legalább 55 országra, és általuk a kibocsátás 55%-ra van szükség, hogy ténylegesen életbe lépjen a párizsi cselekvési terv.[vi]

Oroszország számára különleges helyzetet jelentett a kínai rendezésű találkozó, ugyanis Li Baodun külügyminiszter-helyettes az esemény előtt kijelentette, hogy egyik legnagyobb partnerük lesz a kiemelt vendég. A kínai fél utalt arra, hogy maga mellett Oroszországra tekint „a világgazdaság fő motorjaként”, azonban azt is fontosnak tartják, hogy a világ biztonságát együtt tudják garantálni.[vii]

A találkozó egyúttal lehetőséget biztosított a tagok számára, hogy bilaterális, illetve többoldalú megbeszéléseket tartsanak, s a legtöbb megbeszélés talán a frissen az angol miniszterelnöki posztra lépett Theresa May és számos más vezető között jött létre. Közös sajtótájékoztatójuk során Obama elnök rossz döntésnek nevezte a Brexitet, s első tennivalóknak nevezte Európa érintettségének meghatározását, valamint a TTIP szabadkereskedelmi tárgyalások továbbvitelét.

Ami a briteket illeti, Japán is felkészülten érkezett a találkozóra, egy 15 oldalas üzenetet nyújtottak át az ország képviselőinek. Ebben kifejtik, hogy milyen problémákra számítanak a Brexit következtében, és mit várnak el Nagy-Britanniától és az Európai Uniótól. Az ország idén mindenképpen le akarja tenni az EU-Japán Gazdasági Megegyezési Partnerség (EPA) elvi alapjait, mivel a bizonytalanságot gazdaság egyik legnagyobb korlátozójának tartják, és ezért nem tudnak vonzó üzleti partnerként nézni Nagy-Britanniára. Egyetlen megoldásként az eddigi kondíciók megőrzését látják, hiszen az EU-ba irányuló befektetéseik 50%-a a szigetországot célozza meg.[viii]

Kimeneti eredmények

A gazdasági kérdésekben elért végkövetkeztetéseket és az irányelveket a további teendőkhöz a Hangzhou Action Plan-ben foglalták össze. A világgazdaságot érintő legfontosabb problémák kezelésére a tagországok különböző szintű és formájú vállalásokat tettek.

A tervezetben az eddigi, brisbane-i növekedési cél mellé új irányelveket helyeztek, hogy 2018-ig biztosítva legyen a 2%-os növekedés. A gazdasági visszaesés legfontosabb jelzőjeként a fejlett országok esetében az alacsony inflációt emelték ki, míg más országok esetében a bizonytalan nyersanyagárakat.

Kiemelt cél a növekedés rövid-, közép- és hosszú távú biztosítása. 2016-ban már számos intézkedés született a keresleti oldal támogatására, számos ország kamatcsökkentéssel vagy éppen a befektetések növelésével járult hozzá a rövid távú növekedéshez, amely jól kiegészíti a közép- és hosszú távú prosperálást biztosító strukturális reformokat. Ezek a reformok alapvetően kilenc területet érintenek, amelyeket a tagok vállalnak, és a megadott mértékek szerint teljesítenek.

• Nyitottság a kereskedelemben és befektetésekben: ez különösen Kínára, Indiára, Dél-Koreára és Indonéziára nézve jár nagyobb kötelezettségekkel.
• A verseny és megengedő környezet előremozdítása, főként belgazdasági téren.
• Az innováció bátorítása, az oktatási és kutatóintézetek valamint az iparágak között, nemzetközi téren is.
• Infrastruktúra-fejlesztés, lehetőleg a közszféra és magánszféra együttműködésében, a szükséges pénzügyi eszközök biztosításával.
• A pénzügyi rendszerek fejlesztése és megerősítése, erős intézményi háttérrel, tradicionális és újító eszközökkel.
• A munkaerő-piaci reform, iskolai végzettség és készségek fejlesztése: főként a hátrányosabb helyzetű csoportok számára, a hatékonyság javításával és a jó gyakorlatok kiterjesztésével.
• A fiskális reform népszerűsítése: nagyobb transzparencia az adózás területén, az adóelkerülés elleni harc.
• A környezeti fenntarthatóság növelése: a piaci alapú megoldások, a megújuló energia és az éghajlatváltozással szemben ellenálló infrastruktúra előtérbe helyezése.
• Az inkluzív növekedés támogatása: egyenlő lehetőségek biztosítása a munka és az oktatás korlátainak lebontásával, társadalmi transzferek a jobb elosztás érdekében.[ix]

A cselekvési tervben kiemelt ügyként jelenik meg a kínaiak és ázsiai partnereik közvetlen érdekeltsége, az infrastruktúra-fejlesztés is. Együttműködésre sarkallják multilaterális fejlesztési bankokat, valamint arra, hogy elköteleződjenek a magas minőségű és fenntartható infrastruktúra mellett.

A fejlődés másik követelménye a kiszámítható adózás, ami a belgazdaság mellett a határokon átívelő kereskedelem számára is kulcsfontosságú. Kína nemzetközi adópolitikai kutatóközpont létesítésével járul hozzá a jobb adózáshoz. Utolsó feltételként a stabil nemzetközi pénzügyi rendszer jelent meg. A G20 tagjai szerint szükséges a szélesebb körben finanszírozó pénzügyi rendszer, emellett a környezettudatos beruházásokhoz „zöldebb” pénzügyi eszközök, nemzetközi zöld kötvények kellenek.

Az intézkedések által elért növekedés a G20 országokból tovagyűrűzve segítené a fejlődő és alacsony jövedelmű országokat. Továbbá kötelességüknek érzik, hogy megvédjék az eddig elért növekedést, s ennek egyik legfontosabb eszköze a rendszer ellenálló képességének növelése.

Összegzés

A lassuló gazdaság problematikájánál jobb témát keresve sem találhattak volna a Kína által rendezett eseményre. A felütés és a kimeneteli eredmények is a rendezők sikerét támasztják alá, hiszen a számukra legfontosabb ügyekre, a gazdaság strukturális változtatásaira, a multilaterális fejlesztései bankok megerősített szerepére, és a környezetvédelemre találtak megoldási javaslatokat. Megjelent még a fejlődési szakadék és a jövedelemegyenlőtlenség is, amelyek hangsúlyozásával az ország nem csupán az általa oly fontosnak tartott fejlődő partnerek mellett áll ki, hanem belső problémáira is válaszokat keresett. Az európai integrációval kapcsolatos véleményét is erősítette Japán és az USA a Brexitre adott válasza, s nem utolsó sorban a pompás környezettel és lebonyolítással a nemzetközi sajtó csodálatát (s néha bírálatát) is sikerült kivívnia. A biztonságpolitika azonban kis mértékben, valószínűleg csak zárt ajtók mögött került elő, így a kellemetlenebb kérdések, mint például a dél-kínai-tengeri helyzet sem került szóba. Ezért azonban nem érte számottevő kritika a kínai vezetést, sokkal inkább a helyszínül szolgáló város kiürítéséért.

Jelenleg Kína stabil pontnak tekinthető a világ megannyi problémával küszködő helyeivel szemben, viszont arra kényszerül, hogy a sürgető és rendkívül komplex reformokat reflektorfényben és nemzetközi kritikák kereszttüzében vigye végbe. A gazdasági megerősödés lehetősége azonban felülír minden nehézséget, ugyanis hosszú távon Kína térségbeli stratégiai érdekeit szolgálja. Általános az aggodalom, hogy a Dél-kínai-tengeri helyzethez hasonló szituációk bontakozhatnak ki, ha gazdasági erejénél fogva több katonai fejlesztést eszközölhet, azonban nem elképzelhetetlen az sem, hogy az átalakított gazdaság megfontoltabbá teszi a kínai politikát.

Irodalomjegyzék

• About Hangzhou. G20 2016, China. http://www.g20.org/English/Hangzhou/About/index.html
• Ahead of G20 opening, Ban stresses ‘far-reaching’ impacts of early climate action, urges unity on Global Goals. In: UN News Centre. http://www.un.org/apps/news/story.asp?NewsID=54841#.V-zUVPmLTIV
• Fact Sheet: The 2016 G-20 Summit in Hangzhou, China. In: The White House Briefing Room, 2016. szeptember 5. https://www.whitehouse.gov/the-press-office/2016/09/05/fact-sheet-2016-g-20-summit-hangzhou-china
• Hangzhou Action Plan. G20 2016 China. 2016. szeptember 8. http://www.g20.org/English/Documents/Current/201609/t20160908_3410.html
• Huang, Mingrui: Xi expects G20 summit to offer remedies to world economy. In: Ecns.cn, 2016. szeptember 4. http://www.ecns.cn/business/2016/09-04/225162.shtml
• Japan’s Message to the United Kingdom and the European Union. Ministry of Foreign Affairs, Japan. http://www.mofa.go.jp/files/000185466.pdf
• Paris climate deal: US and China formally join pact. In: BBC News, 2016. szeptember 3. http://www.bbc.com/news/world-asia-china-37265541
• Phillips, Tom: Ghost town: how China emptied Hangzhou to guarantee ‘perfect’ G20. In: The Guardian, 2016. szeptember 5. https://www.theguardian.com/world/2016/sep/05/ghost-town-how-china-emptied-hangzhou-to-guarantee-perfect-g20
• Rinna, Anthony: Is Russia the VIP guest at the 2016 G20 Summit? In: Russia Direct, 2016. szeptember 2. http://www.russia-direct.org/opinion/vip-guest-years-g20-summit-russia
• Swinford, Steven – McCann, Kate: G20 Summit: Japan warns it will take banks and car makers out of UK – unless it gets Brexit trade deal. In: The Telegraph, 2016. szeptember 4. http://www.telegraph.co.uk/news/2016/09/04/g20-summit-us-president-barack-obama-says-britain-was-wrong-to-v/

 

 

Kép forrása:

https://en.wikipedia.org/wiki/File:G20_Hangzhou.png

 

[i] http://www.g20.org/English/Hangzhou/About/index.html

[ii] https://www.theguardian.com/world/2016/sep/05/ghost-town-how-china-emptied-hangzhou-to-guarantee-perfect-g20

[iii] http://www.ecns.cn/business/2016/09-04/225162.shtml

[iv] http://www.bbc.com/news/world-asia-china-37265541

[v] https://www.whitehouse.gov/the-press-office/2016/09/05/fact-sheet-2016-g-20-summit-hangzhou-china

[vi] http://www.un.org/apps/news/story.asp?NewsID=54841#.V_Nv5_mLTIV

[vii] http://www.russia-direct.org/opinion/vip-guest-years-g20-summit-russia

[viii] http://www.telegraph.co.uk/news/2016/09/04/g20-summit-us-president-barack-obama-says-britain-was-wrong-to-v/

[ix] http://www.g20.org/English/Documents/Current/201609/t20160908_3410.html