Kína: élre törni a kutatásban

Kína napjainkban sokkal több, mint egy ipari nagyhatalom, ugyanis egyre jelentősebb szerepet tölt be világ tudományos és műszaki életében. Jelen elemzés arra vállalkozik, hogy Kína tudományos és technológiai célkitűzéseit megfogalmazó állami dokumentumok tükrében, a kutatás fejlesztés hagyományos indikátorai segítségével bemutassa a kínai kutatás és fejlesztés elmúlt időszakban tapasztalható gyors ütemű felfutását, valamint Kína közeljövőre vonatkozó terveinek a megalapozottságát, a gazdasági szerkezetváltás szempontjából kulcsfontosságú 13. ötéves terv keretében.

Kína K+F kapcsolatos dokumentumaiban megfogalmazott célkitűzések

A Kínai Népköztársaság közeljövőre vonatkozó tudományos és technológiai célkitűzéseit a 2016 márciusában az Országos Népi Gyűlés által elfogatott 13. ötéves terv (2016-2020) tartalmazza,ⁱ amely a 2006-ban elfogadott Nemzeti Közép- Hosszú távú Program a Tudományos és Technológiai Fejlődésről (2006-2020) program utolsó szakaszára épül.ⁱⁱ A lefektetett irányelvek szerint 2020-ra Kínának a világ vezető innovációs hatalmai közé kell emelkednie és létre kell hoznia egy tudásalapú társadalom alapjait. Kínának folytatni kell a kutatás és fejlesztés (K+F) fellendítését és 2020-ra el kell érnie, hogy a nemzeti össztermék 2,5%-át erre a célra fordítsa.ⁱⁱⁱ Kína gazdasági növekedése, így egyre kevésbé a beruházások magas arányán, hanem az innovációra épülne. A tervek szerint nem elég azonban csak az K+F mutatóiban előrelépni, a kormány szándéka, hogy a kutatási eredményei iparilag előállítható, illetve a gazdaságban hasznosítható termékké váljanak. Ennek megfelelően, a korábbi időszakok alacsony és közepes műszaki színvonalú kínai iparát igyekeznek a világ legfejlettebb gazdaságainak high-tech iparával is versenyképes tenni, amelyben kulcsfontosságú szerepet kap a kormány által potenciálisan nagy jövő előtt álló szektorok kiemelt támogatása (Made in China 2025 program).^iv A kormány nem csupán az új iparágak meghonosítására koncentrál, hanem a korábbi iparágak közötti integrációt is segíti, egyben átalakítva is azokat (pl. az internet bevonásával, stb.). Mindezzel biztosítható, hogy a kínai ipar nagyobb szerepet kapjon a nemzetközi értékláncokban. A folyamatban az állami tervezésnek és irányításnak továbbra is kulcsfontosságú szerepet kell játszania, amelyért felelős intézmény az Állam Tanács alá rendelt vezetői csoport, valamint Tudomány és Technológiai Minisztérium. Az állam tervező és finanszírozó feladata, azonban egyre inkább kiegészül szolgáltatási feladatokkal is (pl. adókedvezmények, jogszabályalkotás, a szellemi tulajdonjogok védelme). Mindez kapcsolódik a magánszféra minél aktívabb bevonása (pl. az induló vállalkozások támogatása), annak érdekében, hogy a teljes gazdaságot dinamizálni lehessen (tömeg innováció).

A Kínai Népköztársaság elnöke, Xi Jinping kijelentette, hogy az innováció terén 2030-ra Kínának vezetővé kell válnia, míg 2050-re a tudomány és technológia elsőszámú nagyhatalmává kell fejlődnie.^v A vezetés céljai rendkívül grandiózusak, különösen annak tekintetében, hogy Kína az 1990-es évek elejéig alapvetően agrárjellegű társadalom volt. A célok azonban nem új keletűek. Már az 1978-ban meghirdetett „négy modernizáció” utolsó fejlődési szakasza (a mezőgazdaság, ipar, honvédelem után) is magába foglalta a tudományos és technológiai felzárkózást a világ vezető hatalmaihoz. A következőkben a kutatás és fejlesztés (K+F) hagyományos indikátorai segítségével vizsgáljuk meg, hogy Kína jelenleg milyen alapokkal rendelkezik a 13. ötéves tervben lefektetett (2016-2020) célkitűzések elérése érdekében.

Kína K+F tevékenysége a klasszikus indikátorok tükrében

A kínai kutatási és fejlesztési tevékenységek értéke 2015-ben 1422 milliárd RMB volt (megközelítőleg 213,3 milliárd amerikai dollár, vásárló értéken közel 370 milliárd dollár). Az éves növekedés 9,2 százalék volt, amely meghaladta az éves GDP növekedés ütemét (6,9%).^vi Az értéket vásárló erőn számítva, a K+F kiadások tekintetében Kína már 2014-ben megelőzte az Európai Uniót és a második helyre zárkózott fel az Egyesült Államok után. Az egy főre jutó kiadások tekintetében Kína továbbra is elmarad a fejlett országokhoz képest, de megfigyelhető, hogy a BRICS ország csoporton belül már vezető szerepet tölt be.^vii (1. ábra)

1. ábra. A FÖLD 9 LEGNAGYOBB K+F RÁFORDÍTÁSSAL RENDELKEZŐ NEMZETGAZDASÁGA ÉS AZ EU (FORRÁS: OECD, 2014)xix

Különösen látványos Kína felzárkózása, ha a K+F ráfordításokat 2000-től vizsgáljuk meg. Míg Japán 2000 és 2014 között 32,5%-kal, az EU 38,7%-kal, az USA (2000 és 2013 között) 29,8%-kal, addig Kína 2000 és 2014-között 838,8%-kal növelte a K+F kiadásait. Az OECD egyik 2014-ben publikált tanulmánya szerint, Kína várhatóan 2019-ban az USA-t is meg fogja előzni. A hosszú távú tervben kitűzött célt, hogy a K+F kiadások tekintetében 2020-ra felzárkózzon a világgazdaság centrumaihoz, Kína minden bizonnyal képes lesz elérni. (2. ábra)

2. A VILÁG NÉGY VEZETŐ GAZDASÁGI HATALMÁNAK TELJES K+F KIADÁSA 2000-2014 KÖZÖTT. (MILLIÁRD USD)(FORRÁS: OECD, 2014)x

Amennyiben a nemzeti össztermék százalékában vizsgáljuk, Kína kiadásai 2015-ben meghaladták a bruttó gazdasági teljesítményének a 2,1%-át, amellyel továbbra is elmarad olyan vezető államoktól, mint Dél-Korea, Izrael, Japán, Finnország. A világgazdaság másik két fontos centruma közül viszont már meghaladja az EU értékeit és egyre inkább felzárkózik az USA-hoz (3. ábra). Bár a 12. ötéves tervben lefektetett céloktól (K+F fordított összeg 2015-re érje el a GDP 2,2%-át) Kína valamelyest elmaradt, a hosszú távú tervben lefektetett cél, hogy a 2020-ra GDP 2,5%-át költsék K+F-re, továbbra is elérhetőnek tűnik.

3. ÁBRA. K+F KIADÁS A GDP %-ÁBAN (FORRÁS: OECD, 2015)xi

Kutatási típusok, finanszírozás, kutatók és kutatóintézetek

Kutatáson belül a kiadások, mind a K+F tevékenységének minőségét tükröző alapkutatás és az alkalmazott kutatás is nőtt 2010 és 2014 között 189% illetve 156%-kal. Ezek együttes célja új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez szükséges ismeretek megszerzése. Ezen felül a kísérleti fejlesztés területén is 189% dinamikus növekedés figyelhető meg. (4. ábra)

4. ÁBRA. A KUTATÁSI TÍPUSOKRA FORDÍTOTT KIADÁSOK NÖVEKEDÉSE (100 MILLIÓ RMB) (FORRÁS: CHINA STATISTICAL YEARBOOK 2015)xii

A kutatások finanszírozási struktúrájában az elmúlt években jelentős változás figyelhető meg. Az állami finanszírozás aránya egyre inkább visszaszorul az üzleti szektor javára, amely megfelel az alapdokumentumokban lefektetett céloknak. 2010 és 2014 között a vállalati K+F kiadások 194%-kal, míg az állami finanszírozás valamivel mérsékeltebben, 155%-kal növekedett. (5. ábra)

5. ÁBRA. AZ ÁLLAMI ÉS A VÁLLALATI K+F KIADÁSOK NÖVEKEDÉSE (100 MILLIÓ RMB) (FORRÁS: CHINA STATISTICAL YEARBOOK 2015)xiii

Az elmúlt években látványosan nőtt (2010 és 2014 között 45,2%-kal) a kutatók száma, mind az alapkutatás, mind az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés területén. (6. ábra)

6. ÁBRA KUTATÓK (BONTÁSA) SZÁMÁNAK A NÖVEKEDÉSE (10 000 FŐ) (FORRÁS: CHINA STATISTICAL YEARBOOK 2015)xiv

A kutatók népességarányos fajlagos mutatója – amely hagyományosan a kutatások minőségének az egyik legfontosabb indikátora – tekintetében Kína (2715/millió fő)^xv továbbra is lemaradásban van a vezető országoktól (pl. Dánia: 7265; Finnország: 7188; vagy az USA-tól 4019 fő/millió fő), bár kétségtelen hogy gyors felzárkózás figyelhető meg ezen a téren is.^xvi A kutatóintézetek száma az elmúlt években stagnálást mutatott, amely a nagyobb anyagi ráfordítás mellett a minőségi kutatás (pl. a sokszor tőkeigényesebb alapkutatások) növekedését jelzi (7. ábra). Ugyancsak a minőségi változások irányába hat, hogy a kutatóintézetek közül lassan emelkednek a központi irányítás alatt álló intézetek, amely a K+F koncentráltabb elköltését teszi lehetővé. A kutatási projektek tekintetében lassú csökkenés figyelhető meg. 2015-ben a Nemzeti Fő Technológiai Kutatás és Fejlesztési Program keretében 3574, míg az ún. Hi-tech Kutatási és Fejlesztési Program (863 program)^xvii keretében 2561 projektet valósítottak meg. 2015 végéig 132 nemzeti szintű mérnöki kutatóközpont volt, és 158 nemzeti szintű mérnöki laboratórium.^xviii Jellemzően az állami K+F-re fordított támogatások 70%-át kapták, amely megfelel az alapdokumentumokban lefektetett aktív állami szerepvállalásra vonatkozó célkitűzéseknek.^xix
Az állami szerepvállalást erősíti, hogy összesen 206 befektetési vállalat alakult az Állami Kockázati Befektető támogatásával, az új technológiát képviselő iparágak segítése céljából. A program keretében 55,7 milliárd RMB-t biztosítottak 1233 vállalkozás számára. A projektek számának stagnálása, növekvő pénzügyi ráfordítás mellett, minőségi változást tükröz. Ugyancsak ezt mutatják a nagy központi projektek is, amelyek a hatékonyság növekedését feltételezik.

 7. ÁBRA. KUTATÓINTÉZETEK SZÁMÁNAK (DB) ÉS KIADÁSAIKNAK A VÁLTOZÁSA (100 MILLIÓ RMB) (FORRÁS: CHINA STATISTICAL YEARBOOK 2015)xx

Publikációk és szabadalmak

A kínai publikációk száma az elmúlt időszakban dinamikusan növekedett, megelőzve az európai országokat és Japánt, felzárkózva az USA-hoz. A publikációk minőségi mutatók (hivatkozás/dokumentum; H index) tekintetében azonban továbbra sem érik el a fejlett országok szintjét.^xxi (8. ábra)

8. ÁBRA. PUBLIKÁCIÓK SZÁMA ÉS MINŐSÉGE VILÁG ELSŐ ÖT ORSZÁGA SZERINT 2014-BEN (FORRÁS: SCIMAGO, 2016.)xxii

A publikációk minőségi mutatójának számít a műszaki témájú tudományos publikációk száma, amelyben Kína felzárkózott az USA-hoz. (9. ábra) Különösen jelentős a számítástechnika területén Kína előretörése, amely mutatókban megelőzi a legtöbb fejlett országot.^xxiii

9. ÁBRA. MŰSZAKI TÉMÁJÚ TUDOMÁNYOS PUBLIKÁCIÓK SZÁMA (FORRÁS: WORLD BANK, 2015)xxiv

A szabadalmak abszolút száma tekintetében Kína évek óta vezető helyet tölt be a világban. A központi szellemi tulajdonjogi hivatalhoz 2015-ben 2,8 millió szabadalmi kérelem érkezett, amelyek közül 1,7 millió szabadalmat be is jegyeztek (31,9 százalékpontos növekedés 2014-hez képest).^xxv A bejegyzett szabadalmak számában különösen a hazai szabadalmak, még nemzetközi összehasonlításban is rendkívül dinamikusan növekedtek (10. ábra).^xxvi

10. ÁBRA. HAZAI ÉS KÜLFÖLDI SZABADALMAK SZÁMÁNAK NÖVEKEDÉSE NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSÁBAN (FORRÁS WORLD BANK, 2016)xxvii

Bár a kínai kormány figyelmének a középpontjában jellemzően továbbra is a szabadalmak mennyiségének növelése áll (lásd. az alapdokumentumokban megfogalmazott célkitűzések), valójában a minőség tekintetében is van előrelépés. A minőségi innováció hiányának okát elsősorban az ösztönzők elégtelenségében, a cenzúrában, a merev és tesztírásra épülő iskolarendszerben látják. A bejegyzett találmányok száma, amely a szabadalmak egyfajta minőségi mutatójaként is felfogható, 2015-ben 359 ezer volt, amely a szabadalmak számának dinamikus bővülését meghaladó mértékben nőtt (54,1%). A 10000 főre jutó szabadalmak száma 6,3db, amely csaknem kétszeresen meghaladja a 2011-2015 között érvényes, a 12. ötéves tervben előirányzott célszámát (3,3db/10000fő). Bár a hazai bejegyzett találmányok száma 2015-ben 62,5%-os bővülést mutatott, a külföldi vállalatok bejegyzett találmányainak az aránya továbbra is magas (28,9%), amely mutatja a kínai gazdaságon belül a külföldi K+F tevékenység fontos szerepét.^xxviii
Hasonlóan jelentős előrelépés figyelhető meg a vállalati szabadalmak előretörésében, de Kína igényeit a magánszektor továbbra sem tudja biztosítani, így az állami szerepvállalás pl. egyetemi K+F, laboratóriumok továbbra is fontosak. Összesen 206 befektetési vállalat alakult az Állami Kockázati Befektető támogatásával az új technológiát képviselő iparágak segítése céljából. A program keretében 55,7 milliárd RMB-t biztosítottak 1233 vállalkozás számára.^xxix

High-tech ipar

Egy ország gazdaságának műszaki színvonalának megítélésében alkalmazott hagyományos mérőszám a high-tech ipar teljesítménye. 2014-ben Kína második helyen állt a globális high-tech gyártás tekintetében (27%), nem sokkal lemaradva az USA-tól (29%) (11. ábra).

11. ÁBRA. EGYES ORSZÁGOK RÉSZESEDÉSE A GLOBÁLIS HIGH-TECH GYÁRTÁSBÓL (FORRÁS: NATIONAL SCIENCE BOARD, 2016)xxx

Kína különösen nagy értékben exportál high-tech termékeket, amelyben abszolút világelsőnek számít (12. ábra).

12. ÁBRA. HIGH-TECH TERMÉKEK EXPORTJA, ÉRTÉK SZERINT (MILLIÁRD USD) (FORRÁS: WORD BANK, 2016)xxxi

Összefoglalás

A 13. ötéves terv célkitűzései, bármilyen nagy ívűek is, az elmúlt évek tükrében többségében reálisan megvalósítható. Kína K+F tevékenysége az elmúlt időszakban rendkívül dinamikusan fejlődött és középtávon úgy tűnik, aktív állami szerepvállalás mellett, képes megoldani a korábbi fejletlen státuszából fakadó kihívásokat, mint a magánvállalatok innovációs tevékenységének a megerősítését, a külföldi K+F tevékenység súlyának a mérséklését, és az elmozdulást a minőségi kutatás irányában. Mindezek fényében reálisnak tűnik Kína nagyszabású terve: a gazdaságot elmozdítani a korábbi, olcsó munkaerőre alapozott exportvezérelt gazdaságmodellről, egy innováció alapú gazdaság irányába.

Felhasznált irodalom

• 财政部 科技部 总装备部关于印发《国家高技术研究发展计划（863计划）专项经费管理办法》的通知, 2006年.
  http://www.most.gov.cn/ztzl/gjzctx/ptzckjtr/200802/t20080222_59206.htm
• China’s 13th Five-Year Plan: focus on innovation, Innovatie Attaché China, Nederland, 2016.https://www.rvo.nl/sites/default/files/2016/03/13FYP%20innovation_march2016.pdf
• China’s Program for Science and Technology Modernization: Implications for American Competitiveness, Prepared for the US-China Economic and Security Review Commission, CENTRA Technology, Inc., 2011.
  http://origin.www.uscc.gov/sites/default/files/Research/USCC_REPORT_China’s_Program_forScience_and_Technology_Modernization.pdf
• China Statistical Yearbook-2015, 2016.
  http://www.stats.gov.cn/tjsj/ndsj/2015/indexeh.htm
• Highlights of proposals for China’s 13th Five-Year Plan, Xinhuanet, November 4, 2015.
  http://news.xinhuanet.com/english/photo/2015-11/04/c_134783513.htm
• High-Technology Manufacturing Industries, Science and Engineering Indicators 2016 (Indicators), National Science Board, 2016. április 29.
  http://www.nsf.gov/statistics/2016/nsb20161/#/report/chapter-6/worldwide-distribution-of-knowledge–and-technology-intensive-industries
• Goals, missions of China’s new five-year plan, Xinhua March 5, 2016. http://news.xinhuanet.com/english/2016-03/05/c_135158252.htm
• 国家中长期科学和技术发展规划纲要, (2006━2020年) 中华人民共和国国务院, 新华社北京２月９日电.
  http://www.gov.cn/jrzg/2006-02/09/content_183787.htm
• Made in China 2025,The State Council of the People’s Republic of China, https://www.google.hu/#q=made+in+china+2025
• OECD Science, Technology and Industry Outlook 2014, November 12, 2014.
  http://www.oecd.org/science/oecd-science-technology-and-industry-outlook-19991428.htm
• Patent applications, nonresidents, World Bank, 2016.
  http://data.worldbank.org/indicator/IP.PAT.NRES/countries
• Patent applications, residents, World Bank, 2016.
  http://data.worldbank.org/indicator/IP.PAT.RESD/countries
  Research and development (R&D), OECD, 2016.
  https://data.oecd.org/rd/gross-domestic-spending-on-r-d.htm
• Statistical Communiqué of the People’s Republic of China on the 2015 National Economic and Social Development, National Bureau of Statistics of China2016 February 29, 2016.
  http://www.stats.gov.cn/english/PressRelease/201602/t20160229_1324019.html
• Xi expounds on guideline for 13th Five-year Plan, CCTV.com, November 3, 2015.
  http://english.cntv.cn/2015/11/03/ARTI1446559744633822.shtml
• Xi sets targets for China’s science, technology progress, Xinhua, 30 May, 2016. http://news.xinhuanet.com/english/2016-05/30/c_135399655.htm
• Ware, Mark & Mabe, Michael: The STM Report. An overview of scientific and scholarly journal publishing, March, 2015.
  http://www.stm-assoc.org/2015_02_20_STM_Report_2015.pdf
• 中华人民共和国国民经济和社会发展.第十三个五年规划纲要, 中央政府门户网站, 2016年03月17日.
  http://www.gov.cn/xinwen/2016-03/17/content_5054992.htm

Jegyzetek

1. 中华人民共和国国民经济和社会发展.第十三个五年规划纲要, 中央政府门户网站, 2016年03月17日.
2. 国家中长期科学和技术发展规划纲要, (2006━2020年) 中华人民共和国国务院, 新华社北京２月９日电.
3. Goals, missions of China’s new five-year plan, Xinhua March 5, 2016.
4. A Made in China 2025 (zhongguo zhizao中国制造2025), a német ipar új generációjának megteremtését célzó „Ipar 4.0” program ajánlásait magába foglalva készült, amely az okos ipari gyártás, azaz az információs technológia és a termelés összefonódását helyezi a fókuszba. A kínai program a következő tíz terület célozta meg: 1) fejlett információs technológia 2) Automatizáció és robotika; 3) űr és légi ipar; 4) új generációs hajózás; 5) vasút; 6) Új energia-meghajtással működő járművek és eszközök; 7) energetikai eszközök; 8) mezőgazdasági eszközök; 9) új anyagok; 10) Bio és fejlett gyógyászati termékek.
5. Xi sets targets for China’s science, technology progress, Xinhua, 30 May, 2016.
6. Statistical Communiqué of the People’s Republic of China on the 2015 National Economic and Social Development, National Bureau of Statistics of China2016 February 29, 2016.
7. Bár a rendelkezésre álló 2014-es adatok alapján Oroszország megelőzi Kínát, 2015-re Kína biztosan megelőzi az egy főre jutó kiadások tekintetében is Oroszországot, amely elsősorban Kína dinamikus bővülésének és Oroszország gazdasági problémáira vezethető vissza. A táblázatban nem szereplő másik két BRICS ország értékei: Brazília (35,4 Mrd. amerikai dollár teljes kiadás mellett egy főre jutó 177,89 amerikai dollárt költöttek (2012), Dél-Afrika 4,8 Mrd. dollár, egy főre jutó 92,25 dolláros kiadással (2012). Forrás: OECD, 2015.
8. Az USA K+F tevékenységével kapcsolatos legfrissebb adatok 2013-ból valók.
9. OECD, 2014.
10. u.o.
11. China’s Program for Science and Technology Modernization: Implications for American Competitiveness, Prepared for the US-China Economic and Security Review Commission, CENTRA Technology, Inc., 2011. 22-24.
12. China Statistical Yearbook-2015, 2016.
13. u.o.
14. u.o.
15. u.o.
16. Researchers in R&D (per million people), World Bank, 2016.
17. 财政部 科技部 总装备部关于印发《国家高技术研究发展计划（863计划）专项经费管理办法》的通知, 2006年.
18. Statistical Communiqué of the People’s Republic of China on the 2015 National Economic and Social Development, National Bureau of Statistics of China2016 February 29, 2016.
19. Ware, Mark & Mabe, Michael: The STM Report. An overview of scientific and scholarly journal publishing, March, 2015. 37.
20. u.o.
21. Junying Fu, Rainer Frietsch, Ulrike Tagscherer:  Publication activity in the Science Citation Index Expanded (SCIE) database in the context of Chinese science and technology policy from 1977 to 2012, Fraunhofer ISI Discussion Papers Innovation Systems and Policy Analysis, 35. 2013.
22. Journal & Country Rank, SCImago, 2016.
23. Ware & Mabe, 2015. 38.
24. Scientific and technical journal articles, World Bank, 2016.
25. Statistical Communiqué of the People’s Republic of China on the 2015 National Economic and Social Development, National Bureau of Statistics of China2016 February 29, 2016.
26. Patent applications, nonresidents, World Bank, 2016.; Patent applications, residents, World Bank, 2016.
27. u.o.
28. Statistical Communiqué of the People’s Republic of China on the 2015 National Economic and Social Development, National Bureau of Statistics of China2016 February 29, 2016.
29. World Intellectual Property Indicators, World Intellectual Property Organization, 2015.
30. High-Technology Manufacturing Industries, Science and Engineering Indicators 2016 (Indicators), National Science Board, 2016.
31. High-technology exports (current US$), World Bank, 2016.