Az Iszlám Állam Délkelet-Ázsiában: a terrorizmus újabb hídfőállása?

Az Iszlám Állam nem csupán a Közel-Keleten vagy Európában jelent komoly fenyegetést a biztonságra nézve, hanem Délkelet-Ázsiában is, ahol az egyes terrorista csoportoknak valamint a szíriai és iraki harcokból hazatérőknek köszönhetően az utóbbi időben különösen megnőtt a kockázata a terrorcselekményeknek.

Az utóbbi időszak eseményeit követve megállapítható, hogy az Iszlám Állam (ISIS) visszaszorulása a Közel-Keleten megkezdődött, ugyanakkor ez a folyamat korántsem eredményezte a terrorveszély csökkenését Európában, vagy a világ többi területein. Délkelet-Ázsia, legfőképpen Indonézia és Malajzia szintén komoly figyelmet kapott a kalifátus részéről, hiszen az iszlám vallású lakosság körében is megindult a toborzás, a merényletekre való felkészülés, továbbá az együttműködés is létrejött a helyi terrorszervezetekkel.[1] A régióban már az eddigiek során is történtek terrorcselekmények, de az Iszlám Állam leghűségesebb követői elsősorban a közel-keleti háborúba kívántak bekapcsolódni, melynek következtében ma kb 700-1200 délkelet-ázsiai harcol a kalifátus oldalán.[2] Az ASEAN országok szigorú terrorellenes intézkedéseinek ellenére, ma komolyan megnőtt a kockázata annak, hogy a hazatérő dzsihadisták saját hazájukban kívánják folytatni a küzdelmet, emiatt pedig újabb merénylethullámra kell felkészülni a térségben.

A terrorizmus jelensége Délkelet-Ázsiában

A terrorizmus már az 1970-es évek óta ismert fogalom a régióban, azóta változó intenzitással, de folyamatosan történtek terrorcselekmények[3] Délkelet-Ázsiában. A 2000-es években ezek száma különösen megemelkedett és a terrorizmus komoly biztonsági kihívássá lépett elő. A vallási megosztottságnak köszönhetően elsősorban a szélsőséges iszlamista csoportok jelentik a legnagyobb veszélyt, melyek kapcsolódása a radikális iszlámhoz még az 1980-as évekre nyúlik vissza.[4] A terrorizmus kialakulása több tényezőnek is köszönhető: a megoldatlan társadalmi, politikai, gazdasági problémák minden esetben hozzájárultak a szélsőséges, militáns csoportok megjelenéséhez, a szigetvilág pedig földrajzi értelemben is megkönnyítette azok túlélését, megerősödését. Az sem véletlen, hogy a terrorizmus eredetileg alapvetően a határok mentén élő kisebbségek körében ütötte fel a fejét (Thaiföld, Fülöp-szigetek) ahol az állami intézmények a leggyengébbek, a régió pedig a legfejletlenebb.[5] Az 1990-es évektől az afganisztáni háborúból hazatérő harcosoknak köszönhetően már a közel-keleti terrorista szervezetekkel is létrejött a kapcsolat és az Al Qaeda-val való együttműködés is bizonyítható. 1992-1993-ban jött létre a Jemaah Islamiyah (JA) terrorszervezet, amely egy pániszlám kalifátus létrehozását tűzte ki céljául Indonézia, Malajzia, Thaiföld és a Fülöp-szigetek területén. Tevékenysége elsősorban Indonéziához köthető, de a környező régiókra is kiterjesztette műveleteit. Az Abu Sayyaf (AS) dzsihadista csoport részben inkább bűnszervezetnek tekinthető, amely terrorista eszközöket is alkalmaz, amely a Fülöp-szigetek déli részén Mindanaón jött létre a morok szabadságáért küzdő Moro Nemzeti Felszabadítási Frontból (MNLF) való kiválást követően.[6] Utóbbi szervezet már évtizedek óta folytat fegyveres küzdelmet a függetlenségért és szintén köthető a terrorizmushoz, de a filippínó kormánnyal való tárgyalásnak és a 2014-es megállapodásnak köszönhetően hivatalosan mégsem minősül terrorista szervezetnek.[7] Thaiföld déli részén (a muszlim többségű, Malajziával határos területeken) szintén több szecesszionista fegyveres csoport jött létre, amelyek ugyan eltérő célokat képviselnek, de alapvetően a függetlenség kivívásáért harcolnak.[8] A fentiekben említett szervezetek – lényegében Thaiföld kivételével – fontos kapcsolódási pontot jelentenek az Iszlám Államhoz is.

islamic-militant-group-in-southeast-asia-1

Szélsőséges iszlám csoportok Délkelet-Ázsiában (forrás: http://www.atimes.com/article/jakarta-terror-attacks-will-parts-of-southeast-asia-become-isis-satellite-cities/ )

Az Iszlám Állam megjelenése

2015 tavaszán Lee Hsien Loong szingapúri miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy „Délkelet-Ázsia egy kulcsfontosságú toborzóközpont az ISIS számára.”[9] A Közel-Keleten harcoló délkelet-ázsiaiak a saját önálló alakulatukat is létrehozták Katibah Nusantara (Maláj-félszigeti harci egység)[10] néven. Eközben a hazai terrorfenyegetettség is nőtt, amely elsősorban Malájziára és Indonéziára vonatkozik, a Fülöp-szigeteket és Thaiföldet csak kisebb mértékben érintette. A bekövetkezett merényletek arra engednek következtetni, hogy jelentősebb a párizsihoz hasonló akcióra Délkelet-Ázsiában egyelőre nem képesek a szélsőségesek, köszönhetően az alapos óvintézkedéseknek.[11] A régió azonban fontos szerepet tölt be a szervezet terveiben: egyes vélemények szerint az Iszlám Állam a kalifátuson belül Délkelet-Ázsiában önálló Wilayat (tartomány) létrehozását szeretné elérni, ehhez pedig a helyi terrorszervezetek támogatását is megszerezte.[12]

Indonézia

Indonézia a világ legnépesebb muszlim állama, az ország 250 milliós népességének több mint 80%-a iszlám vallású, ezért nem véletlen, hogy az Iszlám Állam is itt próbál jelentős befolyásra szert tenni. Noha az állampolgárok nagy része elutasítja a kalifátus ideológiáját, azért akadnak támogatói a vallási extrémizmusnak. A hatóságok adatai szerint 2015-re már több mint 500 indonéz harcolt a Közel-Keleten.[13] A korrupció, a túlzsúfoltság és a bűnözés terjedése folytán az indonéz börtönök a toborzás melegágyaivá váltak, ahova szinte akadálytalanul jut el a kalifátus propagandája. Ráadásul számos szervezet nyíltan támogatja az ISIS törekvéseit. Az Iszlám Jogi Aktivisták Fóruma a jelenlegi háborút az ősi iszlám prófécia végső ütközetről szóló beteljesülésének tekinti, vezetőjük ezért hűségesküt is tett Abu Bakar Al-Baghdadi emírnek a kalifátus legfőbb vezetőjének. A Forum Pendukung Daulah Islamiyah valamint a Jamaah Anshorut Tauhid tagjai szintén Baghdadi követőinek tekintik magukat. A terrorista csoportok közül a Mujahideen Indonesia Timor jelenleg is komoly biztonsági fenyegetést jelent, miközben további két csoport az Anshar ul Khilafah és a Tasikmalaya csoport szintén az ISIS helyi képviseleteinek tekinthető. Összességében, országszerte több mint 2000 indonéz kötelezte el magát a szélsőséges elvek mellett, de számuk a hazatérőknek köszönhetően tovább nőhet.[14] A merényletekkel is számolni kell, hiszen legutóbb 2016. január 14-én Jakartában elkövetett robbantás és lövöldözés során 8 ember veszítette életét, 23 pedig megsebesült. Ez volt az első Iszlám Államhoz köthető merénylet Délkelet-Ázsiában.[15]

Malajzia

A délkelet-ázsiai országok közül Malajzia is nagy jelentőséggel bír az ISIS számára. Becslések szerint kb 30-150 maláj állampolgár utazott a Közel-Keletre, hogy részt vegyen a háborúban. Többen viszont már haza is tértek, ők elsősorban a toborzásban és a merényletek szervezésében vesznek részt. 2013 óta kb 122 embert tartóztattak le a hatóságok az Iszlám Állammal fenntartott kapcsolatok miatt, továbbá mivel bombamerényleteket, emberrablást és más bűncselekményeket terveztek elkövetni országszerte. A szélsőséges ideológia még a fegyveres erők kötelékében is követőkre talált, ezt bizonyítja, hogy 2015 áprilisában 71 katonát vettek őrizetbe a hatóságok.[16] 2016 júniusában pedig két merénylő kézigránáttal sebesített meg 8 embert Puchong-ban, bizonyíthatóan az ISIS utasítására.[17] Egyes vélemények szerint Malajzia még Indonéziánál is kiszolgáltatottabb lehet a szélsőséges tanoknak, hiszen egy 2015-ös Pew felmérés szerint csupán a megkérdezettek 64%-a tekint kedvezőtlenül az ISIS-re, szemben Indonéziával, ahol 79% ez az arány.[18]

2016-03-07-1457338583-5756793-usedarticle

Az Iszlám Állam megítélése az egyes országokban és vallási megoszlás alapján  a Pew 2015-ös felmérése szerint (http://www.huffingtonpost.com/khairuldeen-al-makhzoomi/terrorism-in-southeast-as_b_9396942.html )

Fülöp-szigetek

Indonéziához és Malajziához mérten a Fülöp-szigeteken az ISIS befolyása jóval korlátozottabb, de a muszlim lakosság körében itt is megindult a toborzás, gyakran jelentős pénzösszegek ellenében. A Moro Iszlám Felszabadítási Front nyíltan elutasítja a kalifátus ideológiáját és az együttműködésre sem hajlandó, mindazonáltal egyes terrorszervezetek, mint az Abu Sayyaf és a Bangsamoro Iszlám Szabadságharcosok (BISZ) támogatásukról biztosították Baghdadit.[19] Az Abu Sayyaf kb 100 fős szervezete főleg Basilan és Jolo környékén tevékenykedik, miközben a BISZ, az MNLF szakadár szervezete – amely nem hajlandó tárgyalni a kormánnyal – Maguindanaon rendezte be bázisát. Legutóbb, 2016 április 8-án az Abu Sayyaf gerillái 18 katonát öltek meg és több mint 50-et megsebesítettek egy a kormányerők elleni támadás alkalmával.[20] A Fülöp-szigetekről összesen kb. 200-an utaztak a Közel-Keletre, de a kormányzat számára nagyobb probléma az ott dolgozó közel 2,5 millió filippínó állampolgár helyzete, akik a legkiszolgáltatottabbak az ISIS ideológiájával, vagy erőszakos fellépésével szemben.

Thaiföld

Noha az Iszlám Állam Thaiföldön is próbálkozott kapcsolatokat létesíteni a maláj lázadó csoportokkal a bizonyítékok szerint ezeket a törekvéseket aligha tekinthetjük sikeresnek. A helyi nacionalista mozgalmak nem kívánják elkötelezni magukat a pán iszlám elvek mellett sem globális, sem regionális téren, ezért az ISIS jelentette terrorfenyegetettség az országban nem meghatározó.[21]

Küzdelem az ISIS ellen

Indonézia és Malajzia a kezdetektől élen járt a terrorizmus elleni harcban. A jakartai kormány 2014 augusztusában betiltotta a szervezetet és bűncselekménynek nyilvánította a vele történő bármilyen kapcsolattartást, továbbá a Közel-Keletre utazókat is szigorú megfigyelés alá helyezte. A merényletek elhárításában kulcsszerep jutott a 2003-ban amerikai támogatással létrehozott különleges egységnek a Densus 88-nak, amely már a Jemaah Islamiyah ellen is jelentős eredményeket ért el. Legutóbb 2016 augusztusában hiúsított meg egy tervezett rakétatámadást a szingapúri Manila Bay ellen, miután őrizetbe vette a Katibah GR terrorista sejt tagjait néhány közel-keleti ISIS taggal együtt.[22] A terrorelhárító műveletek összehangolását 2015-től egy új közös parancsnokság a Koopsugab felállítása is növelte. Azzal az indonéz kormány is tisztában van, hogy önmagában kinetikus eszközökkel a terrorizmust nem lehet legyőzni, ezért nagy hangsúlyt fektet az ellenpropagandára, melynek során a Pancasila elveinek kihangsúlyozásával, és a muszlim közösségek, vezetők fokozott szerepvállalásának segítségével remél komoly eredményt elérni.[23]

isis-in-se-asia-jun-2016-01

Az ISIS-hez köthető tevékenység a régióban 2016 január-március között (forrás: http://www.businessinsider.com/map-shows-how-isis-is-expanding-to-southeast-asia-2016-3 )

Malajzia 2014 nyarán minősítette terroristaszervezetnek az Iszlám Államot, egy évvel később pedig törvényi eszközökkel is biztosította a hatékonyabb fellépést a terrorizmus ellen. A 2015 áprilisában elfogadott Terrorizmus megelőzésének törvénye lehetőséget ad a hatóságoknak a terrorista gyanús egyének bírósági döntés nélküli fogva tartására 59 napig, amely azonban meghosszabbítható.[24] A korábbi Belbiztonsági törvényhez hasonlóan a kormányt ezzel kapcsolatban számos kritika érte, hiszen a szigorú rendelkezést nem csupán a terroristák, de akár a kormányzattal szembehelyezkedők ellen is fel lehet használni. A rendőrség kötelékében 2014-ben hoztak létre egy terrorelhárító egységet, amely azóta is eredményesen végzi feladatát.  A szélsőséges nézetek terjedése elleni szigorú fellépést szintén támogatja a kormány. A Maláj Iszlám Fejlesztési Hatóság és a miniszterelnök Najib Tun Razak által alapított Mérsékeltek Globális Mozgalma igyekszik minden fórumot megragadni a lakosság tájékoztatására, még ha egyes kritikák szerint igazi megelőző narratívát nem is sikerült kialakítani, ezért a népesség egyes részének viszonya a terrorizmushoz ambivalensnek tekinthető.[25]

Következtetések

Az Iszlám Állam megjelenése kétségtelenül Délkelet-Ázsiában is hozzájárult a terrorveszély növekedéséhez, ami a Közel-Keleten folyó eseményekkel összhangban várhatóan a későbbiek során is meghatározó marad. Az ASEAN országok már a 2000-es évek elejétől eredményes terrorista ellenes együttműködést hoztak létre, ezt számos sikeres akció támasztja alá a hatóságok részéről. Mindezeknek köszönhetően a súlyos áldozatokkal járó terrorcselekményeket mindmáig sikerült megakadályozni a térségben. A kemény fellépés azonban önmagában nem oldja meg a problémát és a szélsőséges ideológiák elleni megfelelő narratíva kialakítása nem tűr halasztást. Felismerve a propaganda értékét a kormányok igyekeznek kihasználni a lehetőséget és megnyerni maguknak a teljes lakosság támogatását, az elvárt eredményekhez viszont más intézkedésekre is szükség lesz.[26] Az indonéz börtönreform megnehezítheti a terroristák számára az új tagok toborzását, miközben Indonézia, Malajzia és a Fülöp-szigetek szorosabb együttműködése a Zulu-tenger környékén erősítheti a kormányzati hatalom aktívabb jelenlétét a térségben, csökkentve a központi hatalommal szembeni bizalmatlanságot, továbbá gátolva a radikális eszmék elterjedését.

[1] CHIA, Krystal – XUELING, Lin: ISIS is targeting Southeast Asia amid declining Mideast support: Terror expert. Channel NewsAsia, 03. Aug 2016 http://www.channelnewsasia.com/news/asiapacific/isis-is-targeting/3003334.html (2016.10.10.)

[2] ISIS in the Pacific: Assessing Terrorism in Southeast Asia and the Threat to the Homeland. Statement of Ranking Member Bennie G. Thompson, U. S. House of Representatives. April 27, 2016

https://democratshomeland.house.gov/sites/democrats.homeland.house.gov/files/sitedocuments/20160427095434-91989.pdf és LIOW, Joseph Chinyong: ISIS in the Pacific: Assessing terrorism in Southeast Asia and the threat to the homeland. Brookings, April 27, 2016 https://www.brookings.edu/testimonies/isis-in-the-pacific-assessing-terrorism-in-southeast-asia-and-the-threat-to-the-homeland/ (2016.10.10.)

[3] A Global Terrorism Database szerint terrorista támadás „a nem állami szereplő által alkalmazott illegális erő és erőszak, vagy az azzal való fenyegetés politikai, gazdasági, vallási és társadalmi célok elérése érdekében kényszer vagy erőszak útján.” SMITH, Samuel A: Terrorism in Southeast Asia: The Case of the Abu Sayyaf Group and Jemaah Islamiyah. International Institute for Counter-Terrorism (ICT) Working Paper 33, November 2014 https://www.ict.org.il/UserFiles/ICTWPS-Terrorism-in-Southeast-Asia.pdf (2016.10.10.)

[4] ABUZA, Zachary: Borderlands, Terrorism, and Insurgency in Southeast Asia. In: CLAD, James – MCDONALD, Sean – VAUGHN, Bruce (edit): The Borderlands of Southeast Asia, National Defence University Press, Washington, 2011. 90-91.

[5] ABUZA: 89-90.

[6] SMITH

[7] SABILLO, Kristine Angeli: MILF not a terrorist group—Malacañang. Inquire.net, February 11, 2015 http://newsinfo.inquirer.net/672207/milf-not-a-terrorist-group-malacanang (2016.10.10.)

[8] Pl: Pattani Egyesült Felszabadítási Szervezet, Gerakan Aceh Meredeka vagy Gerakan Mujiheddin Islami Pattani. Részletesebben: ABUZA: 100-104.

[9] ROGIN, Josh: Islamic State Is Rapidly Expanding in Southeast Asia. Bloomberg, May 29, 2015 https://www.bloomberg.com/view/articles/2015-05-29/islamic-state-makes-a-move-on-southeast-asia (2016.10.18.)

[10] A maláj nyelvű alakulat megközelítően 100 emberből alakult meg.

[11] LIOW

[12] CHAN, Francis: ISIS ‘may set up caliphate in South-east Asia’. In: The Straits Times, April 30, 2016 http://www.straitstimes.com/asia/isis-may-set-up-caliphate-in-south-east-asia (2016.10.18.)

[13]  CHALK, Peter: Strategy – Black Flag Rising: ISIL in South East Asia and Australia. ASPI, December 2015, 13. https://www.aspi.org.au/publications/black-flag-rising-isil-in-southeast-asia-and-australia/Black-flag-rising_ISIL.pdf

[14] 2015 végéig kb 100 indonéziai tért haza Szíriából és Irakból. CHIA – XUELING

[15] Jakarta attacks: Bombs and gunfire rock Indonesian capital. BBC News, 14 January, 2016 http://www.bbc.com/news/world-asia-35309195 (2016.10.18.)

[16] CHALK: 11.

[17] ZOLKEPLI, Farik – KUMAR, M. – TAM, Michelle IGP confirms IS behind grenade blast in Puchong. In: The Star, 5 July 2016 http://www.thestar.com.my/news/nation/2016/07/05/it-was-a-terrorist-attack-igp-confirms-is-behind-grenade-blast-in-puchong/ (2016.10.18.)

[18] MAKHZOOMI, Khairuldeen Al: Terrorism in Southeast Asia and the Role of Ideology. In: The Huffington Post, 03 March 2016 http://www.huffingtonpost.com/khairuldeen-al-makhzoomi/terrorism-in-southeast-as_b_9396942.html (2016.10.18.)

[19] CHALK: 15.

[20] 18 soldiers killed by Abu Sayyaf in the Philippines. Al Jazeera, 9 April 2016 http://www.aljazeera.com/news/2016/04/18-soldiers-killed-abu-sayyaf-philippines-160409152756284.html (2016.10.18.)

[21] CHALK: 16.

[22] ARSHAD, Arlina: Plot to attack Marina Bay with rocket from Batam foiled. In: The Straits Times Aug 6, 2016 http://www.straitstimes.com/singapore/plot-to-attack-marina-bay-with-rocket-from-batam-foiled (2016.10.18.)

[23] A kormány még a Jemaah Islamiyah egyes tagjait is igyekszik felhasználni az ISIS ellen, kihasználva a két szervezet között fennálló nézetkülönbséget. CHALK: 18.

[24] PARAMESWARAN, Prashanth: Malaysia Says New Terror Group Trying to Create Islamic State. In: The Diplomat, April 08, 2015 http://thediplomat.com/2015/04/malaysia-says-new-terror-group-trying-to-create-islamic-state/ (2016.10.18.)

[25] CHALK: 19-20.

[26] GREER, Adam – Zachary, Watson: How to Counter Terrorism in Southeast Asia. In: The Diplomat, Aug 17, 2016 http://thediplomat.com/2016/08/how-to-counter-terrorism-in-southeast-asia/ (2016.10.18.)

 

 

Felhasznált irodalom

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

%d blogger ezt szereti: