Wang Yiwei: The Belt and Road Initiative (könyvismertető)
Wang Yiwei a pekingi Renmin Egyetem professzora, a nemzetközi tanulmányok és az Európa Tanulmányok Intézetének igazgatója, a nemzetközi kapcsolatok, illetve az európai-kínai kapcsolatok egyik legjelentősebb kínai szakértője. Wang Yiwei könyvét mindenekelőtt az teszi különösen érdekessé, hogy értesülései, tanácsai a politika legfelsőbb köreihez is elérnek, így a könyv lényegében Kína szűk vezetésének nézeteit és elképzeléseit is tükrözi.
Hogy mennyire szoros kapcsolat van a könyv és a kínai kormány álláspontja között, kitűnik abból is, hogy a könyvmelléklet tartalmazza a kínai Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság, a Külügyminisztérium, valamint a Kereskedelmi Minisztérium által közösen kiadott „Elképzelések és lépések a Selyemút gazdasági övezet és a 21. századi Tengeri Selyemút közös kiépítésével kapcsolatban” című hivatalos dokumentumot is.
A könyv legnagyobb érdeme, hogy egy mindenre kiterjedő és átfogó képet ad az Egy Övezet, Egy Út programról. A szerző ennek megfelelően a bevezetőben olyan, a közvélemény előtt gyakran megfogalmazott kérdéseket tesz fel, mint: miért ezt a nevet kapta?; Mi a hasonlóság az új és régi Selyemút között?; Milyen célok lebegnek a kínai kormány szeme előtt?; Mikor fejezi be a programot Kína?
A könyv négy nagy gondolati egységre osztható. Először bemutatja az Egy Övezet, Egy Út tervet és a mögötte húzódó gazdasági, politikai motivációkat. Külön kiemeli Eurázsia új egységbe olvadásának öt kapcsolati típusát: új infrastruktúra; kereskedelem és befektetés; egységesülő pénzügyi rendszer; közös politikai egységtudat és az állampolgárok kapcsolatának növekvő intenzitását (üzleti, csereprogramok, turizmus stb.). A programot a szerző egy érdekes történelmi távlatba helyezi, amely nem csupán a régi Selyemút jelentőségét mutatja be, de kitér a kínai gazdaság fejlődési lépcsőivel (reform és nyitás, goingglobal) való viszonyára is. Kiemeli az Egy Övezet, Egy Út történelmi-geopolitikai jelentőségét (tengeri vs. szárazföldi hatalom problémája), párhuzamba állítva a Marshall-tervvel és más országok Selyemút felélesztésével kapcsolatos elképzeléseivel is.
A második fejezetben a könyv bemutatja, hogy az Egy Övezet, Egy Út megvalósítása milyen előnyökkel jár Kína, az ázsiai régió, Európa és a világ számára. Wang Yiwei többször felhívja az olvasó figyelmét, hogy Kínával összefogva Európa újra visszanyerhetné a II. világháború után elvesztett globális szerepét.
A harmadik gondolati egységben a szerző az Egy Övezet, Egy Út megvalósítására leselkedő veszélyeket veszi górcső alá. Bár számtalan biztonsági (terrorizmus, természeti károk, stb.), gazdasági (pl. pénzügyi kockázatok), jogi és morális kockázatot mutat be, a legnagyobb kihívást a szerző szerint a politikai és különösen az Amerikai Egyesült Államok jelentette geopolitikai kihívások jelenti. Wang Yiwei azonban optimista: szerinte az országok összefogásával legyőzhetőek a problémák.
Végül az utolsó fejezetben Wang az Egy Övezet, Egy Út alapját jelentő együttműködés elméleti (pl. globalizáció elméletei) és gyakorlati módjait vizsgálja meg. A pragmatikus megközelítés jegyében javaslatot tesz arra, hogy az Egy Övezet, Egy Út megvalósítását hogyan lehet mérni (pl. infrastruktúra megvalósítása, vámok csökkentése, segély és befektetések növelése, tudományos együttműködés, stb.).
Összefoglalva: a szerző megállapítja, hogy az Egy Övezet, Egy Út egy olyan közjó, amely a világ minden országa és állampolgára számára előnyös. A terv továbbá jó alapot jelent Eurázsia újbóli felemelkedésére, amely a szerző szerint nem csupán Kína de Európa érdeke is. A téma iránt mélyebb érdeklődést mutatók számára különösen izgalmas, hogy a szerző Kína céljaival kapcsolatban nyíltabban foglal állást, mint a kínai kormány hivatalos dokumentumai. Különösen igaz ez a program geopolitikai dimenzióira, ahol Wang Yiwei nem rejti véka alá azon álláspontját, mely szerint az Egy Övezet, Egy Út megvalósítása sikerrel töri meg az Amerikai Egyesült Államok nemzetközi vezető szerepét.
Felhasznált irodalom: Wang Yiwei: The Belt and Road: What Will China Offer the World in Its Rise, New World Press, Beijing, 2016.
Eszterhai Viktor a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány kutatóintézetének szenior elemzője. 2018-ban az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Doktori Programján Ph.D. fokozatot szerzett. 2014-2015 között a Tsinghua Egyetem, 2017-ben a Fudan Development Institute vendégkutatója volt. Kutatási területei a kínai külpolitika kulturális jellegzetességei, Kína és Közép-Európa kapcsolata, nemzetközi kapcsolatok nem nyugati iskolái.
