Fenntartható célok az AIIB működésében

Ázsia legfiatalabb fejlesztési bankja nem csupán a régió kulcsfontosságú hiányait pótolhatja, hanem képes lehet új mintát hozni a fejlesztési bankok számára. A bank a két korszak határán jött létre, amikor a fenntartható célok felváltják a fejlesztés korábbi szemléletét, s így teljes működése a fenntartható célokról szólhat. Azonban hogyan illeszkedik ez a nemzetközi sztenderdekhez? Milyen szerepe van ebben a nemzetközi tagságnak? Hogyan lehet ma egy multilaterális fejlesztési bank igazán sikeres?

AIIB, az ázsiai fejlesztő

A kínai kezdeményezésre létrehozott Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank (AIIB) alapító okirata 2015. december 25-én lépett életbe, s az intézményi működést 2016 januárjában kezdte meg.[i] Az AIIB újonnan alakult multilaterális fejlesztési bankként hatalmas űrt tölthet be az ázsiai országok infrastrukturális hiányosságaiban. Az ázsiai infrastruktúra világviszonylatban is gyorsan fejlődik, ám nagy eltérések vannak a régión belül is. Az infrastrukturális tőke[ii] tekintetében nagyok az eltérések, míg ez Japánban nagyon magas, a GDP 179%-át teszi ki, addig Kínában meghaladja a globális átlagot (79%), viszont a délkelet-ázsiai országokban kifejezetten alacsony (30-50%).[iii] A világon felmerülő finanszírozási hiány nagy része, mintegy 30-50% a kelet-ázsiai, csendes-óceáni régió számára szükséges, s a szükséges összegből szektor tekintetében 45-60%-ot tesz ki az elektromos áram termelése.[iv]

Azonban az újszerű lehetőségek nem merülnek ki az infrastrukturális különbségek csökkentésében: a banknak lehetőségében áll, hogy precedenst teremtsen a fejlesztési bankok számára a környezetvédelemmel összhangban lévő infrastrukturális befektetések támogatására. Ehhez azonban érdemes megvizsgálnunk a felmerülő projekteket, amelyek tükrözik a hajlandóságot a megrendelők részéről, a bank erre vonatkozó irányelveit, valamint a kivitelezésben ezek megvalósulását és minőségét.

Az AIIB elindítása egybeesik a multilaterális fejlesztési bankokat érintő új trenddel, ugyanis a XXI. század második évtizedében kap először hangsúlyt a fenntartható fejlődési célok beépítése a fejlesztési célú támogatásokba. A szabályozás új formája jelenik meg, amely előnyhöz juttatja az újonnan megalakult intézményeket, így a BRICS csoporthoz köthető New Development Bank, valamint az AIIB is fenntartható pénzügyi intézményként kezdheti meg működését.

Növekvő kereslet a zöld beruházásokra

Az infrastrukturális hiány nem az egyetlen ok, ami miatt a tagországok elköteleződni látszanak a fenntartható infrastruktúra-befektetés mellett. A projektekben közvetlenül érintett, ázsiai tagok belső indíttatást is felmutattak a zöld energiatermeléssel kapcsolatban. Kína 2015-ben jelentős növekedést ért el a megújuló energiában, egyenesen felülmúlta kitűzött céljait, s az „Egy Öv, Egy Út” megvalósítása során is érdekük az időtálló és felmelegedéshez alkalmazkodó infrastruktúra építése. A napenergia szektorban felhalmozódott túlkapacitás kivezetésében is érdekelt, s a megújuló energia részarányának növelésére utal az is, hogy 2018-ig minden tervezett szénerőmű építését leállították, sőt néhány folyamatban lévő projekt is szünetel.

Az AIIB több ázsiai tagja, így India és Indonézia is pályázott zöld beruházások megvalósítására, ám az utóbbi hatalmas, feltörekvő gazdasága még jórészt fosszilis energiahordozókra kíván támaszkodni. Bár ez a fejlettség bizonyos fokáig logikus lépésnek tűnik, a kutatások szerint később kifizetődőbb lehet a megújuló szektor bővítése, mivel így több új munkahelyet hozhatnak létre, mint a fosszilis szektorok fejlesztése esetén.  A sokrétű pozitív hatás ellenére ez igen költséges: az alacsony kibocsátás szem előtt tartása megnöveli a költségeket, kb. a GDP 5-7%-ára, s ez vonatkozik a társadalmi szempontok szem előtt tartására is. Az AIIB fontos lehetőséget nyújthat a fejlődő gazdaságoknak: a megújuló energia piacának bővítésével egyre olcsóbb és elérhetőbb lehet a technológia.

Pénzügyi lehetőségek

A fent említett szabályzat betartásához azonban a megfelelő környezet is meghatározó, különösen a pénzügyi lehetőségeket illetően. Kínában kritikus kérdésként jelenik meg a zöld pénzügyi rendszer lehetősége. Az ENSZ környezetvédelmi programjának kínai munkacsoportja 2015 áprilisában készült tanulmánya alapján elmondható,[v] hogy az ország több szinten is szükségét érzi a gazdasági infrastruktúra megújításának. Ez a zöld pénzintézetek létrehozásától, a zöld befektetési alapokon és pénzügyi eszközök széles tárházán át egészen a tudatos tengerentúli befektetésekig és a közérdekű környezeti költségelemzésig terjed.[vi]

A fejlesztési bankok szempontjából különösen fontos lenne, hogy a privát tőke bevonása is zöld eszközökön és intézményeken keresztül történjen meg, hiszen egyre nagyobb arányban kívánják privát-magán partnerségen (PPP) keresztül finanszírozni a közösség infrastruktúráját. A fejlesztési bankok „zöldítésének” további célja, hogy Kína nemzetközi téren is környezettudatos országként jelenjen meg, és ennek következtében komolyabban vegyék a nemzetközi fórumokon.

A zöld pénzügyi rendszer megvalósulását nagyban elősegítheti, hogy a 2015-ben elfogadott, 13. ötéves terv egyik célja az „ökológiai fejlődés” elérése.[vii] Ezáltal a központi kormányzat is támogatja a környezetbarát megoldások kiszélesítését.

Az AIIB-t az alapítási szándék kijelentésétől fogva nagy érdeklődés kísérte, mind a média, mind számos ország vezetése részéről. Az előnyök és hátrányok mérlegelésénél gyakran előkerültek környezetvédelmi és minőségbiztosítási szempontok, amelyek azonban csupán előzetes találgatások voltak. Azonban többen felvetették, hogy a nemzetközi részvétel sokat formálhat az eredeti kínai elképzeléseken, és biztosíthatja a nemzetközi követelmények betartását.[viii] A szervezet működésének közel egy évét, különösen a már elfogadott projektek dokumentációját figyelembe véve érdekes következtetéseket vonhatunk le. Ehhez össze kell vetnünk a fejlesztési bankok gyakorlatával, a zöld infrastruktúra előtérbe kerülésével, és a döntéshozók számára javasolt irányelvekben foglaltakkal. A bank szabályzatait és működési irányelveit elemezve teljesebb képet kaphatunk a jövőbeli projektek kivitelezési lehetőségeiről.

Szabályzatok a fenntarthatóság érdekében

A bankot alapító Articles of Agreement szerint a bank minden lépésének összhangban kell lennie a működési és finanszírozási irányelvekkel, amelyek kitérnek a környezeti és társadalmi aspektusokra is. Az alapító okirat azonban nem elegendő a gyakorlati megvalósításhoz, ezért következőkben megvizsgáljuk a működési szabályzatot. A vizsgálati minta elemzése során ez lehet az igazodási pont, amely alapján értékelhetjük az elinduló projekteket, és amely alapján később elszámoltathatók lesznek. A bank 2016 februárjában megjelent Environmental and Social Framework szabályzata foglalja össze ezek az alapvető követelményeket.

A bank döntéshozatali rendszerébe beépíti a környezeti és társadalmi fenntarthatóság szempontjait, azonban a központban mindig a kliens áll, ugyanis akár magán-, akár közszférából érkezik a partner, mindig ő felelős a közvetlen környezeti következményekért.[ix] Az AIIB szakmai segítséget és eszközöket nyújt, mivel a társadalmi és környezeti hatások tükrében ítéli meg egy projekt sikerét. A bank támogatja a 2015-ös párizsi klímacsúcs célkitűzéseit, ami a pénzügyi folyamatok ellenőrzésében és megfelelő irányba terelésében is megjelenik.

A környezeti és társadalmi sztenderdek között három fő tényező jelenik meg: a környezeti és társadalmi értékelés és menedzsment, a kényszerű áttelepítés és az őslakosok kérdései. Ezek az elemek a projektek kategorizálása során kerülnek vizsgálat alá. A bank keretrendszere kiterjed minden projektre, a bank által bevont alapokra, viszont a közös finanszírozású projekteknél alkalmazhatják a partnerintézmény nem összeférhetetlen szabályait.[x]

Több kategória szerint sorolják be a projektek hatásait, az elhelyezkedés, környezet, munkálatok minősége és mérete alapján az A, B és C kategóriák különböző megfigyelést igényelnek, a várható károk tükrében az A esetében a legkisebb lehetséges kárral. Emellett az FI kategóriába esik az a projekt, amelyben a bank pénzügyi közvetítőn keresztül vesz részt, s elvárja, hogy a közvetítő is a keretrendszer szerinti besorolást alkalmazza.[xi]

Mindezek a lehető legteljesebben kívánják lefedni az esetleges problémák megoldási lehetőségeit, és azokat a területek is, amelyekben a bank nem kíván részt venni. Így az illegális tevékenységek és anyagok, narkotikumok és szerencsejáték kizárása, és olyan nyersanyagok kiaknázást is tiltja, mint amelyek súlyosan károsítják a környezetet.[xii]

A transzparenciát a projekt részleteinek megosztása szolgálja, a megfelelő időben, az érintettek számára. Ezen kívül főként a különösen érzékeny őslakosok érdekében alkalmazzák a Free, Prior and Informed Consultation (FPICon) módszerét, amely során viszont akkor is végbemehetnek a tárgyalások, ha a lakosok egy része nem ért egyet a projekttel.[xiii]

A kidolgozott szabályzatot csupán az a kritika érte, hogy viszonylag rövid idő alatt, az érintettek korlátozott bevonásával lépett életbe. Emellett számos javaslat érkezett az intézmény tagjai felé[xiv], hogy a bank által kidolgozott környezeti irányelvek mellett elsősorban a Fenntartható Fejlesztési Célokat és az egyes tagországok vállalási célkitűzéseit[xv], amelyeket a klímaváltozás elleni küzdelemben az ENSZ fogja össze. Ezek azért lehetnek hatékonyabbak, mert az ország sajátos viszonyaihoz és lehetőségeihez idomulnak, s egyszerűbben elérhető, helyi szinten is szabályozható elemeket tartalmaznak. Az AIIB-nek legitimációt kell szereznie, hogy a saját szabályait a helyi intézmények beleegyezésével alkalmazni tudja.

Gyakorlati megvalósulás

A növekvő keresletre a bank igen gyors tempóban válaszol, hiszen a működés kezdete óta már hat jelentős méretű projektet fogadtak el, valamint hét további tervet terjesztettek elő támogatásra.[xvi] A már finanszírozott tervek között alapvetően Kínával szorosabb kapcsolatot ápoló, az „Egy Öv, Egy Út” koncepcióhoz köthető országok pályázatai találhatóak. A hat terv az infrastruktúra különböző ágait fejleszti, az energia, úthálózat és a tágabb értelemben vett városfejlesztés került sorra.

Ezek közül kiemelkedő az első elfogadott, bangladesi Distribution System Upgrade and Expansion Project, amely 2,5 millió ember számára terjesztené ki az elektromos áram szolgáltatását az ország vidéki területein.[xvii] A bank környezeti szabályzata alapján B kategóriás besorolást kapott, amely viszonylag alacsonyra becsüli a káros környezeti hatást, azonban elvárja a pályázótól, hogy előzetes felmérést készítsen a potenciális következményekről.[xviii] A bank a felmérés alapján jelöli ki a legjobb eszközt, amivel minimálisra csökkenthető a hatás.

A bangladesi projekt esetében ez a felmérés nem mutatott ki jelentős károkat, és tekintve, hogy nem új energiatermelő erőművet, hanem a meglévő kapacitások elosztását támogatják. Emellett fontos társadalmi vetülete van: a kölcsön elősegíti a bangladesi kormány GDP-növekedés szempontjából stratégiai fontosságú programjának megvalósulását, amely szerint 2021-ig mindenkit megfizethető elektromos áramhoz kívánnak juttatni.[xix] A többi korai projekt esetében is megjelenik a károk minimalizálásának már a kölcsönök előtti megjelenítése: mind az indonéz National Slum Upgrading Project, mind a pakisztáni Tarbela 5 Hydropower Extension Project folyamatos megfigyeléssel valósul meg. Az indonéz projekt hasznosulása pedig sokrétű lehet, hiszen a kölcsön részben a helyi intézmények kiépítését támogatja. Ezek a projektek a Világbankkal közös finanszírozásban valósulnak meg, s a partnerség a Világbank szabályainak alkalmazását vonja maga után.[xx]

A minimális környezeti kárral és nagy társadalmi haszonnal járó projektek előnyben részesítése egy darabig működni látszik, azonban a későbbiekben az infrastrukturális portfólió kiterjesztése megnehezítheti a gyakorlat folytatását. Az eddig előkészített projektek esetében még nem láthatunk erre utaló jeleket.[xxi] A szabályzatban foglalt célok megvalósulásának esélyeit latolgatva felmerül egy-egy biztató tényező. Az első projektek jórészt közös finanszírozásban AIIB együttműködése a Világbankkal és egyéb multilaterális szervezetekkel.[xxii] Ennek hatásait a továbbiakban a projektek értékelésénél elemezzük.

A környezeti károk csökkentése mellett megjelenik a társadalmi károk minimalizálása is, amitől főként a fejlesztési bankok jellemző gyenge pontja, és az e téren még tapasztalatlan Kína vezető szerepe miatt tartanak. Ezek elkerülésére a transzparencia és az elszámoltathatóság lenne a megoldás, amelyet a szervezet a 2016 júniusában elfogadott “Public Information Interim Policy” (PIIP) dokumentuma is magában foglal. Bár a tagországok által elfogadott emberi jogi nyilatkozatok biztosítékot jelenthetnek, itt is problémaként merül fel a gyakorlati megvalósulás. Júniusi formájában nagyon sok kivételt tartalmaz a dokumentum, s a harmadik felekről gyakran nem kötelesek adatokat szolgáltatni, valamint az egyes magánérdekek gyakran felülírják a közösség szempontjait.[xxiii]

További lépések a fenntarthatóság felé

A fenntarthatósági célok kijelölése mind a mai napig tart, jelenleg a bank energiastratégiai irányelvei állnak kidolgozás alatt. A projektekből kitűnik, hogy nagyban hatottak az AIIB működésére több nemzetközi szervezet, így az IMF és a G20 által kitűzött irányelvek is. A Global Comission on the Economy and Climate ajánlata szerint a G20 országoknak infrastrukturális projektjeikben alkalmazniuk kell a klímakockázati alapelveket, s ez kiemelten vonatkozik a multilaterális fejlesztési bankokra.[xxiv] Az elvárásokból az indonéz példában megjelenik az intézményi kapacitásbővítés, s a döntéshozatali mechanizmusba az AIIB már beépítette a klíma szempontjainak figyelembe vételét. A New Climate Economy elemzésében megtalálhatók példák az intézmények már működő, projektszintű értékelésére, technikai, gazdasági vonatkozásban (hogyan hat a jólétre, költség-haszon elemzéssel), pénzügyi szempontból (árnyékár, szénár bevezetése) amelyeket az Asian Development Bank, European Investment Bank és European Bank for Reconstruction and Development[xxv] mellett már az AIIB tevékenységében is megjelenik.

Az Institute of Development Studies policy összefoglalója is alátámasztja, hogy bár az ázsiai bank sokat tanulhat a két legjelentősebb intézmény, Világbank és az Európai Befektetési Bank korábbi gyakorlataiból, azonban figyelembe kell venniük az eltérő kontextust.[xxvi] Alapjában véve egyetértenek a Jin elnök által említett gyorsasági kényszerrel, s azt ajánlják, a lehető leggyorsabb finanszírozási formát alakítsák ki, amely a sebességet úgy maximalizálja, hogy nem sérti a fejlesztési hatást és nem jár káros a társadalmi-környezeti következményekkel.[xxvii] Az ázsiai kontextus lehetőséget ad arra, hogy az intézmény teljes mértékben a helyi igényekre adjon minőségi megoldásokat, s a fenntartható infrastruktúrára támasztott kereslet mellett az AIIB legnagyobb hozadéka a munka során felhalmozódó tapasztalat lehet. A fenntartható és átlátható működés mellett ezek összegyűjtését és továbbadását várják az intézménytől, amely a vezető szerepet játszó Kína pozitív nemzetközi megítélését is hozhatja.

A bank stratégiáért felelős alelnöke nyílt és széleskörű párbeszédre hívott fel, amelynek során bárki elküldhette javaslatait az intézmény konzultatív testülete számára, november 12-i határidővel.[xxviii] A konzultáció annak eredménye volt, hogy az Amnesty International elmarasztalta a bankot az „Environmental and Social Framework” rövid, az érintettek bevonása nélkül zajló elkészítése miatt.[xxix]

Céljuk, hogy 2017 első felére olyan stratégia formálódjon, amely biztosítja az egyre növekvő energiafogyasztású Ázsia számára az elérhető, hatékony és alacsony szén-dioxid kibocsátású energiatermelést. A bank ezzel is képes lehet bizonyítani, hogy működése során meg tudja tartani az alapítók által ráruházott „zöld bank” jelzőt.

1. ábra: Az AIIB energiastratégiájának diagramja

Forrás: AIIB Energy Strategy: Sustainable Energy for Asia. Issue Note for Discussion. 2016. október

Az ábrán látható célok és eszközök között megjelennek a párizsi klímacsúcs irányelvei, a privát tőke bevonásának szándéka, valamint konkrét megvalósítási javaslatok is. Utóbbiakról elmondható, hogy a finanszírozott projektekben is tükröződnek, így a pakisztáni vízerőmű, a bangladesi energiahálózat és az indonéz városfejlesztés helyi intézményépítését célzó fejlesztések esetében is. A célok egy része rövid távon is megoldható, azonban a több kárt okozó erőforrások, így a szénenergia és a nukleáris energia kérdése még nem került napirendre, azonban az egyre növekvő energiafelhasználás indokolttá tenné ezeket is.

Emellett a hosszú távú célok között megjelent az Agenda 2030 nevű kezdeményezés, amely a világ fontos multilaterális fejlesztési bankjai és az IMF közös célkitűzéseit tartalmazza.[xxx] E célok a 2015-ben az ENSZ klímacsúcsa által kijelölt tizenhét fenntartható fejlődési cél (SDG) köré épülnek, s saját tevékenységüket a legmegfelelőbb eszköznek tekintik, hogy az SDG az országok és programok szintjén is képesek legyenek megvalósulni. Eszközeik megerősítése és rendelkezésre bocsátása mellett kiemelkedő lépés, hogy össze akarják hangolni az általuk megmozgatott magán források nyilvántartásának módszertanát, amely a már említett PPP-k további erősítését is szolgálná, amelyek kiszélesítik a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök skáláját.

A fejlesztési bankok célkitűzései egy irányvonalat képvisel az AIIB működési elveiben foglaltaknak. Az ázsiai bank azonban további tőkét kovácsolhat a kapcsolatok intézményesedéséből: az AIIB további tapasztalatokra tehet szert partnerei révén, s emellé az alapoktól kezdve építheti be az SDG-t a még kialakuló félben lévő szervezeti keretbe. Azonban Nassiry és Nakhooda tanulmánya is hangsúlyozza, hogy ez csak a befektetési portfólió kialakulása után értékelhető érdemben.[xxxi]

Összegzés

Ami az újabb projektek előkészítését illeti, az AIIB működése egyre inkább felgyorsul, és egyre szélesebb spektrumot ölel át, mind földrajzilag, mind pedig a fejlesztések jellegét tekintve. Ezek azonban nem nyúlnak túl az eddig kitűzött célokon és lefektetett szabályokon.

Az országok egyénileg vállalt kötelezettségei, a nemzetközi tagság és a multilaterális fejlesztési partnerek együttesen hozzájárulnak ahhoz, hogy a jövőben egyre jobban érvényesüljön a fenntartható fejlődés elve. A szabályozás és a döntéshozatal változásaiból látható, hogy az intézmény hallgat a külső megfigyelők és a partnerek tanácsaira, bár a nyitott konzultáció első eredményei még nem kerültek nyilvánosságra.

A továbbiakban a környezeti károk mellett fontos szempont lesz a társadalmi hatások vizsgálata is, amelyeket azonban nehéz objektív kategóriák alapján, rövid időtávon megítélni. Ehhez a legjobb eszközt a pályázók utólagos beszámolói, vagy pedig a terepkutatás adja, s hasznos lehet az önállóan finanszírozott és a partnerségben finanszírozott projektek körülményeinek összevetése is.

Felmerül az a kritika is, hogy az AIIB működése kezdeti időszakában kínosan ügyel az elvárásokra, azonban a kezdeti, könnyen elfogadható projektek mellett később megjelenhetnek munkavédelmi vagy a helyi környezetet figyelmen kívül hagyó hiányosságok. A nemzetközi vélemény nem szolgálhat mindig korlátul a bank számára, s a korrupció a projektek megvalósításánál is felütheti a fejét.

Az AIIB mindemellett jó úton halad, hogy a fejlesztési bankok táborának meghatározó regionális szereplője legyen, mégpedig úgy, hogy globális tagsága révén számos fejlett ország is támogatja az infrastruktúra szempontjából elmaradott régió fejlődését.

Forrásjegyzék

• AIIB Energy Strategy: Sustainable Energy for Asia. Issue Note for Discussion. Asian Infrastructure Investment Bank, 2016. október. http://euweb.aiib.org/uploadfile/2016/1013/20161013092936280.pdf
• AIIB’s Board of Directors Approves $509 M Financing for its First 4 Projects: Power, Transport and Urban: Investments span South, Southeast and Central Asia. Asian Infrastructure Investment Bank, 2016. június 24. http://euweb.aiib.org/html/2016/NEWS_0624/120.html
• Bangladesh: Distribution System Upgrade and Expansion Project. http://euweb.aiib.org/uploadfile/2016/0706/20160706013717248.pdf
• Delivering on the 2030 Agenda. Asian Infrastructure Investment Bank. http://euweb.aiib.org/html/2016/NEWS_1017/174.html
• Environmental and Social Framework. Asian Infrastructure Investment Bank. http://www.aiib.org/uploadfile/2016/0226/20160226043633542.pdf
• Establishing China’s Green Financial System. Final Report of the Green Finance Task Force. The People’s Bank of China – UNEP, 2015 április.
• History of AIIB. Asian Infrastructure Investment Bank. http://euweb.aiib.org/html/aboutus/introduction/history/?show=0
• INDERST, G. 2016. Infrastructure Investment, Private Finance, and Institutional Investors: Asia from a Global Perspective. ADBI Working Paper 555. Tokyo: Asian Development Bank Institute. http://www.adb.org/publications/infrastructure-investment-private-finance-and-institutional-investors-asia-global/
• Intended Nationally Determined Contributions (INDCs). United Nations Framework Convention on Climate Change. http://unfccc.int/focus/indc_portal/items/8766.php
• LAZARUS, Leland: Why the U.S. Should Embrace the AIIB. In: The Diplomat, 2016. március 2. http://thediplomat.com/2016/03/why-the-u-s-should-embrace-the-aiib/
• NASSIRY, Darius – NAKHOODA, Smita: The AIIB and investment in action on climate change. ODI Working Paper 443, 2016. március.
• Pakistan: Tarbela 5 Hydropower Extension Project (T5HEP) (Co-financed with the World Bank). Project Summary. 2016. július 19. http://euweb.aiib.org/uploadfile/2016/1012/20161012024536253.pdf
• Project Document. Republic of Indonesia. National Slum Upgrading Project. 2016. június 9. http://euweb.aiib.org/uploadfile/2016/0718/20160718091207318.pdf
• Project Document. The People’s Republic of Bangladesh Distribution System Upgrade and Expansion Project. 2016. június 6. http://euweb.aiib.org/uploadfile/2016/0706/20160706013746220.pdf
• Proposed Projects. Asian Infrastructure Investment Bank. http://euweb.aiib.org/html/2016/PROJECTS_1010/164.html
• ROSENZWEIG, Joshua: The AIIB and the Human Rights. In: The Diplomat, 2016. június 24. http://thediplomat.com/2016/06/the-aiib-and-human-rights/
• RYDGE, James – JACOBS, Michael – GRANOFF, Ilmi. 2015. Ensuring new infrastructure is climate-smart. The New Climate Economy – The Global Commission on the Economy and Climate. http://newclimateeconomy.report/2015/wp-content/uploads/sites/3/2015/10/Ensuring-infrastructure-is-climate-smart.pdf
• What Can the Asian Infrastructure Investment Bank Learn from Other Development Banks? IDS Policy Briefing, Issue 113. 2016. április. https://opendocs.ids.ac.uk/opendocs/bitstream/handle/123456789/11170/PB113_AGID545_AIIB_Online.pdf?sequence=1&isAllowed=y

[i] History of AIIB. http://euweb.aiib.org/html/aboutus/introduction/history/?show=0

[ii] Infrastrukturális tőke: a gazdaság működtetéséhez szükséges tárgyi eszköztár, berendezések és létesítmények.

[iii] INDERST, G. 2016. Infrastructure Investment, Private Finance, and Institutional Investors: Asia from a Global Perspective. ADBI Working Paper 555. Tokyo: Asian Development Bank Institute. http://www.adb.org/publications/infrastructure-investment-private-finance-and-institutional-investors-asia-global/

Kép forrása: Shutterstock

[iv] INDERST, 2016.

[v] Establishing China’s Green Financial System. Final Report of the Green Finance Task Force. The People’s Bank of China – UNEP, 2015 április.

[vi] Establishing China’s Green Financial System. Final Report of the Green Finance Task Force. The People’s Bank of China – UNEP, 2015 április.

[vii] NASSIRY – NAKHOODA, 2016.

[viii] LAZARUS, Leland: Why the U.S. Should Embrace the AIIB. In: The Diplomat, 2016. március 2. http://thediplomat.com/2016/03/why-the-u-s-should-embrace-the-aiib/

[ix] Environmental and Social Framework. p. 3.

[x] Environmental and Social Framework. p. 9.

[xi] Environmental and Social Framework. p. 10.

[xii] Environmental and Social Framework p. 46.

[xiii] Environmental and Social Framework. p. 21.

[xiv] NASSIRY – NAKHOODA, 2016.

[xv] Intended Nationally Determined Contributions (INDCs). United Nations Framework Convention on Climate Change. http://unfccc.int/focus/indc_portal/items/8766.php

[xvi] Proporsed Projects. http://euweb.aiib.org/html/2016/PROJECTS_1010/164.html

[xvii] Bangladesh: Distribution System Upgrade and Expansion Project. http://euweb.aiib.org/uploadfile/2016/0706/20160706013717248.pdf

[xviii] Environmental and Social Framework. Asian Infrastructure Investment Bank. http://www.aiib.org/uploadfile/2016/0226/20160226043633542.pdf

[xix] Project Document. The People’s Republic of Bangladesh Distribution System Upgrade and Expansion Project. 2016. június 6. http://euweb.aiib.org/uploadfile/2016/0706/20160706013746220.pdf

[xx] Pakistan: Tarbela 5 Hydropower Extension Project (T5HEP) (Co-financed with the World Bank). Project Summary. 2016. július 19. http://euweb.aiib.org/uploadfile/2016/1012/20161012024536253.pdf

[xxi] Proporsed Projects. http://euweb.aiib.org/html/2016/PROJECTS_1010/164.html

[xxii] AIIB’s Board of Directors Approves $509 M Financing for its First 4 Projects: Power, Transport and Urban: Investments span South, Southeast and Central Asia. Asian Infrastructure Investment Bank, 2016. június 24. http://euweb.aiib.org/html/2016/NEWS_0624/120.html

[xxiii] ROSENZWEIG, Joshua: The AIIB and the Human Rights. In: The Diplomat, 2016. június 24. http://thediplomat.com/2016/06/the-aiib-and-human-rights/

[xxiv] RYDGE, James – JACOBS, Michael – GRANOFF, Ilmi. 2015. Ensuring new infrastructure is climate-smart. The New Climate Economy – The Global Commission on the Economy and Climate.

[xxv] RYDGE et. al. 2015.

[xxvi] What Can the Asian Infrastructure Investment Bank Learn from Other Development Banks? IDS Policy Briefing, Issue 113. 2016. április. https://opendocs.ids.ac.uk/opendocs/bitstream/handle/123456789/11170/PB113_AGID545_AIIB_Online.pdf?sequence=1&isAllowed=y

[xxvii] IDS Policy Briefing, 2016.

[xxviii] AIIB Energy Strategy: Sustainable Energy for Asia. Issue Note for Discussion. Asian Infrastructure Investment Bank, 2016. október. http://euweb.aiib.org/uploadfile/2016/1013/20161013092936280.pdf

[xxix] ROSENZWEIG, 2016.

[xxx] Delivering on the 2030 Agenda. Asian Infrastructure Investment Bank. http://euweb.aiib.org/html/2016/NEWS_1017/174.html

[xxxi] NASSIRY, Darius – NAKHOODA, Smita: The AIIB and investment in action on climate change. ODI Working Paper 443, 2016. március.