Joko Widodo – vezetői profil

Vezetői portrék című sorozatunkban a geopolitika főszereplőinek számító országok vezetőit mutatjuk be. A portrék felvázolása során bemutatásra kerülnek a vezetők politikai karrierjének főbb állomásai, ezen túl pedig nagy hangsúlyt fektettünk a politikai stílusok elemzésére is. Célunk, hogy a vezetők megismerése által átláthatóbbá váljanak az egyes országok, mint geopolitikai aktorok viselkedése és stratégiája.

Joko „Jokowi” Widodo-t 2014 júliusában választották meg Indonézia elnökévé, ő az ország történetében az első, aki nem rendelkezik katonai múlttal és nem is az elit tagjai közül került ki. Populista, emberközeli stílusáról híres, megválasztását sikeres polgármesteri majd kormányzói múltjának is köszönheti. Nagy változásokat vártak kormányalapításától, mint a korrupció visszaszorítása, a gazdaság felélénkítése vagy az ország külpolitikai mozgásterének növelése, egyelőre azonban keveset sikerült megvalósítania ígéreteiből.

Népszerű nevén Jokowit 2014 júliusában választották meg a 255 milliós lakosságú Indonézia elnökének. A jávai származású politikus népszerűségét főleg szerény származásának és önerőből elért sikereinek köszönheti. 1961-ben született Solo vagy más néven Surakarta városában, apja fakereskedelemmel foglalkozott. Mielőtt szülővárosa polgármesterévé választották volna bútor kereskedőként dolgozott, jól működő üzletének köszönhetően rengeteget utazott külföldre.

Surakarta polgármestereként felhasználta európai utazásai során szerzett tapasztalatait és rendkívül népszerűvé vált olyan újításoknak köszönhetően, mint sétálóutcák létrehozása, a fák kivágásának szigorúbb szabályozása vagy a városnak, mint a jávai kultúra központjaként való népszerűsítése. Polgármesterként hét év alatt sikerült csökkentenie a bűnözést és fellendítenie a külföldi turizmust is.

Jakarta kormányzójaként emberközeli stílusa miatt vált ismertté, gyakran látogatta a szegényebb területeket is – ez a blusukan gyakorlata. Ezek a látogatások mindig nagy nyilvánosságot kaptak, Jokowi egyszerű ruhában jelent meg és ügyelt rá, hogy a helyi piacokat meglátogassa, az utcákon elbeszélgessen a helyiek problémáiról. Felmérések és a média is azt sugallták, hogy népszerű a kormányzó közvetlen stílusa.

Két évig volt kormányzó, amikor a korábbi elnökasszony Megawati Sukarnoputri pártjának – az Indonéz Demokratikus Küzdelem Pártja (PDI-P) – jelöltjének választotta meg. 2015 július 22-én választották meg elnökké, 53,15%-át kapta meg a szavazatoknak, így ő lett az ország első vezetője, aki nem tartozott sem a katonai, sem a politikai elithez. Ellenfele – Prabowo Subianto választási csalással vádolta, ám ezt nem tudták bizonyítani, így Jokowi októberben foglalta el posztját. Alelnöke Jusuf Kalla.

Kampánya során a konzervatív kihívóival ellentétben Jokowi kockás ingben jelent meg – a hétköznapi indonézek ruházatában. Egyszerű származása miatt egyfajta függetlenséget vártak tőle, hogy nem kell majd politikai elitben kialakított kapcsolataihoz igazítania intézkedéseit.

Megválasztása nagy reményeket keltett a gazdaság fellendítésére, a „szellemi forradalom” által a korrupció visszaszorítására, mind pedig Indonézia külpolitikai megítélésének javítására tett ígéretei által. Ezeknek az elvárásoknak egyelőre korántsem tudott megfelelni, de nem kizárólag az elnök igyekezetének hiánya miatt.

Pártja csak a parlamenti székek ötödét birtokolja, így Jokowi szövetségbe kényszerült a kispártokkal, melyekkel gyakran nem egyezik véleménye. Emellett pedig pártjának sem vezetője, azt továbbra is Megawatí – Sukarno lánya – irányítja. Jusuf Kallához hasonlóan ő is a tipikus jakartai elit tagja, ráadásul szigorúan elvárja, hogy az elnök a párt érdekeit képviselje. Így hát Jokowi mozgástere korántsem nagy. Mind a reformerekkel mind a hagyománypártiakkal gyakran szembe kerül. Kormányzására jellemhő egyfajta csapongás és kiszámíthatatlanság, számos intézkedést vontak vissza rögtön meghozásuk után – például az országban dolgozó külföldiek számára előírt kötelező nyelvi tesztet. Az elnök nem jó szónok, de úgy tűnik kormányában sem  tudja kellően képviselni gondolatait. Míg a gyakorlati problémák megoldása az erőssége, az inkább polgármesterként bizonyult hasznos tulajdonságnak.

Gazdaság

Talán az állampolgárok számára leghangzatosabb ígérete a 7%-os gazdasági növekedés visszaállítása volt, ezzel kapcsolatban azonban egyelőre kudarcot vallott. Az ország GDP-jének növekedése a nyersanyag árak esésével hatalmasat csökkent 2010 óta, a régi gyors fejlődés visszaállításához gyökeres változtatásokra van szükség.

Jokowi tudatában van annak, hogy a nyersanyagalapú export ideje véget ért és magas hozzáadott értékű termékeket kell előállítani a gazdaság növekedésének érdekében. Az erre való átállás azonban nem egyszerű folyamat, hiszen az ország a holland gyarmati idők óta viszonylagos kényelemben élt nyersanyag exportjövedelmeiből, és úgy tűnik sokan még mindig nem engedték el a pusztán az ország adottságaiból való gazdálkodás gondolatát. Rengeteg fejlesztésre lesz szükség mind az infrastruktúra, mind pedig az intézmények terén, de az oktatás színvonalát is meg kell növelni.

Külföldi beruházások vonzása a másik fontos gazdaságélénkítő módszer, ettől azonban úgy tűnik, továbbra is tartanak. Az indonézek gyarmati múltjukból kifolyólag hajlamosak a külföldi befektetésekre mint zéróösszegű játszámára tekinteni és időről időre mindig megerősödnek a protekcionista törekvések. Különösen igaz ez a nacionalistákra, akikkel több más kérdésben is szemben áll az elnök. A liberalizációtól való rettegés azonban úgy tűnik Jokowira csak úgy igaz, mint elődjeire.

Jokowi, és kormányának ellentmondásos hozzáállását jól mintázza az elnök 2014 áprilisi beszéde a Világgazdasági Fórumon, melynek során hatalmas profitot ígért a külföldi befektetőknek, majd két nappal később a hatvanadik Ázsia-Afrika Konferencia során beszédében már új gazdasági világrendről és a nyugati intézmények ellensúlyozásáról beszélt. Mikor pedig a rúpia és a tőzsde is zuhanni kezdett, több száz termék védővámjait emelte fel.[i] Míg az elnök gyakran beszél a gazdaság liberalizációjának fontosságáról, utána maga tesz ellentmondásos megjegyzéseket, ezeknek pedig érződik a hatása az ország befektetés vonzó képességén.

Az olajárak állami támogatását azonnal csökkenttette, ezzel pedig növelni tudta a kormány bevételeit, de a kezdeti lendület hamar eltűnt. A GDP növekedése nem hogy nem nőtt, de csökkent, 2015 második negyedévében a GDP csak 4,6%-kal növekedett, ezzel 2009 óta legalacsonyabb értéket produkálta a kormány.

Jokowi üzleti múltja miatt pontosan tudja milyen nehéz a bénító bürokrácia mellett boldogulni, így szavazói is elvárnák tőle a bokros szabályozások letisztázását. Jelenleg Indonéziában negyvenhét napra van szükség egy vállalkozás beindításához a malajziai négyhez képest! Erre igyekezett megoldást kínálni az elnök által a tavalyi év elején létrehozott „One Stop Shop” szolgáltatás, melynek segítségével egy helyen szerezhetőek be az engedélyek, ezzel elkerülhető a napokig tartó ingázás a különböző hivatalok között.[ii] Emellett csökkentette az ipari energiaárakat és adókedvezményeket vezetett be a speciális gazdasági zónákba való befektetések vonzására. Megnyitottak még olyan iparágakat is, melyeket korábban nem vagy csak korlátozottan birtokolhattak külföldi cégek – a gumi, film és étterem szektor is ezek közé tartozott.

Az olajárak állami támogatásának lefaragásából felszabaduló forrásokkal a kormánynak lehetősége lett a korábban háttérbe szorult területekbe fektetnie. A kormányalapítást követően hamar megkezdődtek a programok a szegényebbek állami egészségbiztosítással és iskolázással való ellátására. Az elnök elmondása szerint az állami egészségügy ma 88 millió ember ellátását biztosítja. Emellett pedig az ország tizenöt és félmillió legszegényebb háztartásának körülbelül 15 dollár értékben készpénz segélyt kezdtek juttatni.

Infrastruktúrára költések megnövekedése szintén pozitívum, hiszen ezek rövidtávon munkahelyeket teremtenek és megnövelik az állami keresletet nyersanyagokra. Míg az 1997-es ázsiai válság után 3%-ra csökkent a költés, a kormány 2017-re a GDP 7,7%-ára növelné az infrastruktúra fejlesztésére szánt forrásokat. Az utak, vasutak és kikötők rossz állapota óriási mértékben növelte meg az ország logisztikai költségeit, ezzel taszítva a külföldi beruházásokat is. A tervek között főleg autópályák és vasutak építése szerepel, egy gyorsvasút építéséről például Kínával kötöttek megállapodást.

Külpolitikája

A kormány külpolitikáját a Visi dan Misi című dokumentum foglalja össze, melyet magyarra Vízió és misszióként fordíthatnánk. Egyik fontos eleme Indonézia tengeri hatalommá tétele. Az elnök beavatási beszédében már említette, hogy az ország hátat fordított tengereinek és óceánjainak amelyek az ország jövőjét jelentik. Az ország 13 466 szigete ötezer kilométer hosszan terül el, tehát valóban érdemes lenne kihasználnia lehetőségeit. Jokowi céljai között szerepel Indonéziát a két óceánt – az Indiait és a Csendest összekötő hatalommá válni, ehhez azonban képesnek kell lenniük a tengereken is megvédeni szuverenitásukat.

A kormány becslései szerint vizein halászók 90%-a engedély nélkül teszi azt, ami jelzi az ország elrettentő képességének hiányát. Erre válaszul Susi Pudjiastuti halászati miniszter már mintegy negyven elkobzott illegálisan halászó hajót semmisített meg, és Jokowi kormánya továbbra is szigorúan lép fel minden kihágással. Emellett a kormány szigorította halászattal kapcsolatos szabályokat is, betiltva több, káros tevékenységet halkészleteinek fenntarthatóságának érdekében. Az ország tengeri haderejének sem nagysága, sem színvonala nem elegendő ahhoz, hogy hatásosan felléphessenek minden fenyegetés ellen.

Ugyan Indonéziának nincsenek követelései a dél-kínai tenger szigeteivel kapcsolatban, azonban a Kínai Népköztársasággal konfliktus forrása a Natuna sziget körüli vizek kérdése. Kína ha el is ismeri, hogy a sziget Indonézia felségterülete, a sziget körüli kétszáz tengeri mérföldnyi kizárólagos gazdasági övezetéig mégis elér a „kilenc pontos vonal”, így azt gyakran látogatják kínai halászhajók. Idén májusban és júniusban is történt összetűzés, utóbbi alkalommal egy kínai hajó személyzetének egy tagja meg is sebesült, a többieket pedig Indonéziában tartották fogságban.[iii] Ezt követően – egyértelműen az ország szuverenitását hangsúlyozva látogatott el az elnök a szigetre, majd egy a területet felügyelő hajón tartott kabinetülést több minisztere társaságában, világosan jelezve Kína számára, hogy a Natuna-sziget kérdésében Indonézia nem enged.

Jokowi tehát egyértelműen elhatárolódik elődje – Susilo Bambang Yudhoyono „millió barát és nulla ellenség” mottójától. Rögtön első külföldi útja után az APEC csúcstalálkozóról hazatérve úgy fogalmazott „Mi értelme van sok barátnak, ha csak a hátrányokat kapjuk?” Látható tehát, hogy az elnök asszertívabb külpolitikát folytat mint elődei, multilaterális kapcsolataiban is a számára előnyös helyzet kialakítására törekszik.

Korrupció

Jokowi szlogene, az „Őszinte, tiszta, szerény” nagy reményeket keltett a szavazókban. Míg az elnök megválasztásakor mint a korrupció ellen keményen fellépő vezető tetszelgett, 2016 júliusában a felmérések azt mutatják, hogy a lakosság mégis úgy érzi a helyzet csak romlott az elmúlt két évben. Míg úgy látják, hogy a korrupciós ügyek száma növekedett, mégis azt gondolják, hogy a kormány komolyan igyekszik felszámolni a jelenséget. Egyesek az esetek számának növekedését a túl enyhe büntetésekkel magyarázták. Az elnököt személyesen ellenfelei sem vádolnák korrupcióval, azonban gyakran nevezik túl elnézőnek.

Megítélése külföldön

A „hétköznapi üzletember” elnökké választását a nyugati sajtó is felkapta, kampányígéretei külföldön is tetszetősek voltak és összességében inkább reménykedéssel várták a rockzene-rajongó Jokowi kormányalapítását. Azóta azonban már vegyesebb a fogadtatása, részben a számos meg nem valósított intézkedés miatt, részben pedig halálbüntetések vagy a természetvédelem kapcsán tanúsított makacs magatartása miatt.

Az elnök még 2014 októberében jelentette be, hogy az ország „drog vészhelyzetben” van és több mint hatvan halálsoron várakozó fogvatartott kegyelmi kérelmét utasította el. 2015-ben tizenhárom embert – egy kivételével mind külföldit – végeztek ki kábítószerekkel való visszaélésért, míg 2009 és 2014 között összesen csak négy elítélt esetében hajtották végre az ítéletet. Az ENSZ és más emberjogi szervezetek szerint a kivégzettek nagyrészének pere nem volt igazságos, nem kaptak megfelelő képviseletet vagy kínzással vették rá őket vallomásra.[iv]

Másik, a nyugati hatalmak által gyakran kritizált jelenség a pálmaolaj termeléshez szükséges őserdők égetése. Indonézia hatalmas őserdeinek talaját tőzeg fedi mely magas széntartalmának köszönhetően maga is ég és elképesztő mennyiségű szén-dioxidot enged a levegőbe, mely az egész bolygóra hatással lehet. Erre a problémára egyelőre nem igyekezett megoldást találni a kormány, továbbra is működnek a nagy profitot termelő vállalatok, az esőerdők területe pedig rohamosan csökken.

Összegzés

Összességében tehát Jokowi kormányzásának első két évében nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, jellemző rá egyfajta kettősség, illetve bizonytalanság a követendő úttal kapcsolatban, intézkedések meghozása majd szinte azonnali visszavonása jó példa erre. Emellett pedig sokszor úgy tűnik, hogy miniszterei nem veszik elég komolyan az elnök utasításait, így ha szándéka jó is, a pozitív változásokat mégsem tudja véghez vinni.

Azonban maga az elnök megválasztása is egy új időszak kezdetét jelzi az ország történetében, egyfajta eltolódást az érdemeken alapuló vezetőválasztás és egy tisztább kormányzás felé. Arról nem is beszélve, hogy Jokowi két éve van csak hivatalban, így nem érdemes ítéletet hozni kormányzása felett, ráadásul idén júliusban váltotta le számos miniszterét. Talán az új kabinettel hatékonyabban tud majd együttműködni.[v]

Felhasznált források:

Aaron Connelly: Indonesia Elections and the Jokowi Presidency http://www.lowyinstitute.org/issues/indonesia-elections

Aaron Connelly: Joko Widodo’s Indonesia: Control and reform, Lowy Institute http://www.lowyinstitute.org/publications/joko-widodos-indonesia-control-and-reform 2016. február 23.

Ayomi Amindoni: Jokowi’s new Cabinet announced In: The Jakarta Post http://www.thejakartapost.com/news/2016/07/27/jokowis-new-cabinet-announced.html 2016. július 27.

Economist Special Report: Indonesia In: Economist http://www.economist.com/news/special-report/21693411-joko-widodo-was-elected-shake-up-indonesias-politics-and-make-his-country-richer-he 2016. február 27.

Indonesia and the South China Sea Annoyed in Natuna In: The Economist http://www.economist.com/news/asia/21701527-china-turns-would-be-peacemaker-yet-another-rival-annoyed-natuna  2016. július 2.

Indonesia: Jokowi should not become the most prolific executioner in recent history https://www.amnesty.org/en/latest/news/2016/07/indonesia-jokowi-prolific-executioner/ 2016. július 28.

Indonesia: Jokowi should not become the most prolific executioner in recent history https://www.amnesty.org/en/latest/news/2016/07/indonesia-jokowi-prolific-executioner/ 2016. július 28.

Indonesians think corruption is worsening, survey says In: The Jakarta Post http://www.thejakartapost.com/news/2016/07/27/indonesians-think-corruption-is-worsening-survey-says.html 2016.07.27

Lyle Morris: Indonesia-China Tensions in the Natuna Sea: Evidence of Naval Efficacy Over Coast Guards? In: The Diplomat http://thediplomat.com/2016/06/indonesia-china-tensions-in-the-natuna-sea-evidence-of-naval-efficacy-over-coast-guards/ 2016. június 28.

Rieka Rahadiana Indonesia Plans One-Stop-Shop for Permits to Cut Red Tape http://www.bloomberg.com/news/articles/2014-11-04/indonesia-plans-one-stop-shop-for-permits-to-cut-red-tape 2014. november 4.

[i][i] Aaron Connelly: Joko Widodo’s Indonesia: Control and reform, Lowy Institute http://www.lowyinstitute.org/publications/joko-widodos-indonesia-control-and-reform 2016. február 23.

[ii] Rieka Rahadiana Indonesia Plans One-Stop-Shop for Permits to Cut Red Tape http://www.bloomberg.com/news/articles/2014-11-04/indonesia-plans-one-stop-shop-for-permits-to-cut-red-tape 2014. november 4.

[iii] Indonesia and the South China Sea Annoyed in Natuna In: The Economist http://www.economist.com/news/asia/21701527-china-turns-would-be-peacemaker-yet-another-rival-annoyed-natuna  2016. július 2.

[iv] Indonesia: Jokowi should not become the most prolific executioner in recent history https://www.amnesty.org/en/latest/news/2016/07/indonesia-jokowi-prolific-executioner/ 2016. július 28.

[v] Ayomi Amindoni: Jokowi’s new Cabinet announced In: The Jakarta Post http://www.thejakartapost.com/news/2016/07/27/jokowis-new-cabinet-announced.html 2016. július 27.