A városi megélhetési költségek rangsora 2017-ben
2017 márciusában jelent meg az Economist Intelligence Unit (EIU), az Economist-csoport kutatással és elemzéssel foglalkozó részlegének legfrissebb városi megélhetési rangsora. Mind a rangsor elején, a legdrágább városok között, mind a végén, a legolcsóbb városok között számos kelet-ázsiai várost találunk. A megélhetési költségeket jelentős mértékben befolyásolja az adott ország valutájának értékváltozása, valamint a nyersanyagárak, energiahordozók árának változása is.
A felmérés módszertana
A megélhetési költségek felmérés mintegy 160 termék és szolgáltatás több mint 400 árát hasonlítja össze. Ebbe többek között beletartoznak az ételek és italok, ruházkodás, háztartási készülékek, lakásbérlés, utazás, rezsiköltség, iskoláztatás és rekreációs tevékenységek árai. Az árakat két periódusban gyűjtik össze az év során, márciusban és szeptemberben, melyeket júliusban és decemberben publikálnak. Ezek nem az ajánlott fogyasztói árak (középárak), hanem azok az árak, amit a fogyasztók valóban fizetnek az adott termékekért. Az összegyűjtött árakat aztán átkonvertálják egy közös valutára (amerikai dollárra) a későbbi összehasonlíthatóság miatt. Az árakat aztán a nemzetközi szabványoknak megfelelő fogyasztási szokások szerint súlyozzák is (nem az adott nemzetek fogyasztási szokásai szerint). A további számításokat a súlyozott értékek alapján végzik el.
A felmérés végül standardizálja a kapott eredményeket egy közös indexbe, így lehetővé válik az egyes városok közötti összehasonlíthatóság. A felmérést már több mint 30 éve készítik el évről évre.
A rangsor
- ábra: A világ tíz legdrágább és legolcsóbb városa 2017-ben. Forrás: The Economist Intelligence Unit
Újjáéledő Ázsia
Az elemzés kiemelt figyelmet fordít az ázsiai kontinensre, ugyanis a legdrágább települések között számos ázsiai nagyvárost találunk. Szingapúr már a negyedik éve folyamatosan a világ legdrágább városa, azonban nem csak ő, hanem a második helyezett Hongkong is megtartotta tavalyi pozícióját, Zürichhel szorosan a nyomában. Negyedik és ötödik helyezett az idén jelentős előrelépéssel Tokió, illetve Oszaka végzett. A 2012-ig a világ legdrágább városának számító japán főváros most hét helyet lépett előre, elsősorban a japán jen folyamatos erősödésének köszönhetően.
Így a világ első tíz legdrágább városa között öt ázsiai várost is találunk. A többi öt közül négy nyugat-európai, és egyedül New York városa képviseli Észak-Amerikát. New York egyébként tavalyhoz képest két helyet rontott, most a kilencedik helyen található, köszönhetően az amerikai dollár kismértékű gyengülésének, ez azonban még mindig relatíve nagy drágulást jelent, ha azt vesszük, hogy öt évvel ezelőtt a város a 46. helyen tartózkodott.
- táblázat: A világ tíz legdrágább városa 2017-ben. Forrás: The Economist Intelligence Unit
Az amerikai dollár és az euró stabilitása felértékelte a kanadai, ausztrál és új-zélandi dollárt is, így az első húsz város között találhatjuk Sydney-t, Melbourne-t, Wellingtont és Aucklandet is. És bár a relatív megélhetési költségek kis mértékben csökkentek Svájcban, a két nagyváros, Zürich és Genf be vannak betonozva a világ tíz legdrágább városai közé. Genf a megosztott hetedik helyet foglalja el Párizzsal, a francia főváros szintén már mintegy tizenöt éve a legdrágább tíz város között szerepel.
Bár Szingapúr az első, bizonyos kategóriákban versenyképesek az árai (főleg regionális versenytársaival összehasonlítva), például a háztartási gépek, a házvezetés vagy a tisztálkodási szerek tekintetében. Ugyanakkor itt a világon a legdrágább az autóvásárlás, illetve a második legdrágább az öltözködés. Az általános élelmiszerek ára nagyjából megegyezik Sanghaj és Kína általános árszínvonalával. Az élelmiszer beszerzése Szöul, Tokió és Oszaka városaiban a legköltségesebb – egy átlagos bevásárlás Szöulban mintegy 50%-kal is többe kerülhet, mint például New York-ban.
Az amerikai városok visszaestek, a kínai városok viszont előretörnek
A vizsgált 16 amerikai városban két kivétellel (San Francisco és Lexington) mindenhol visszaestek némiképp a rangsorban, elsősorban az amerikai dollár kismértékű gyengülésének köszönhetően.
A legdrágább városok között érdemes megemlíteni, hogy világszinten egyre inkább az ázsiai városokban a legdrágább az általános fogyasztási cikkek beszerzése. A pihenés és szórakozás tekintetében pedig az európai városok vezetnek, Zürich és Genf a legdrágábbak.
A nyersanyagárak változása továbbra is jelentős hatással vannak az általános árszínvonalra
Az alacsony olaj- és nyersanyagárak visszafogják az inflációt. Igaz, a fejlődő világban, feltörekvő piacokon ezzel együtt gyorsabban nőtt az infláció, mint a fejlett világban. Ez különösen igaz a nyersanyagokhoz szorosabban kapcsolódó gazdaságú országok körében, ahol azért a 2015-ös mélyponthoz képest 2016-ban már nőttek a nyersanyagok árai. Elsősorban ennek köszönhető, hogy a két brazil város, São Paulo és Rio de Janeiro a leggyorsabban dráguló városok, 29, illetve 27 helyet javítottak korábbi pozíciójukhoz képest. Mindkét város jelentős változásokat élt meg rövid időn belül a megélhetési árak viszonylatában. Öt évvel ezelőtt São Paulo benne volt a 30 legdrágább város között, tavaly viszont már a 30 legolcsóbb város között foglalt helyet. A brazil reál tavalyi felértékelődése, valamint a két számjegyű infláció emelte fel ismét e városokat (most a 78. és 86. helyet foglalják el).
- táblázat: A legnagyobb pozitív pozícióváltozások az elmúlt évben. Forrás: The Economist Intelligence Unit
A devizák erősödése és gyengülése jelentős pozícióváltozások eredője, emiatt az argentin főváros, Buenos Aires például 20 helyet esett vissza, de nem ez volt a legnagyobb visszaesés, az Egyesült Királyságban Manchester 25 hellel sorolódott hátrébb a rangsorban az angol font gyengülése miatt. London 18 helyet rontott, a tavalyi 6. hely után most 24., ezzel az elmúlt 20 év legrosszabb helyezését érte el.
- táblázat: A legnagyobb negatív pozícióváltozások az elmúlt évben. Forrás: The Economist Intelligence Unit
Átrendeződés a lista alján
Bár a legdrágább városok alapvetően stabilan tartják helyezésüket, a legolcsóbbak között nagy átrendeződések tapasztalhatók. Ázsia ad otthont a világ számos legdrágább, de ugyanakkor legolcsóbb városának is. Ázsián belül a pénzünkért hagyományosan Dél-Ázsiában kapunk a legtöbbet, különösen Indiában és Pakisztánban. A tíz legolcsóbb város között kap helyet Bengaluru, Csennai, Karacsi, Mumbai és Újdelhi is. India nagy emelkedés előtt áll, ezt leginkább dinamikus népességnövekedésének köszönheti, valamint annak, hogy a bérek színvonala és a költések mértéke nagyon alacsony bázisértékről indul.
- táblázat: A világ tíz legolcsóbb városa. Forrás: The Economist Intelligence Unit
És bár Dél-Ázsia városai hagyományosan mindig a lista végén szerepelnek, már nem csak innen kerül ki a világ 10 legolcsóbb városa. Itt található most a kazah főváros, Almati, ennek elsősorban az az oka, hogy nemzeti valutája az elmúlt évben mintegy 50%-kal leértékelődött. Nigéria legnagyobb városa, Lagos is a világ legolcsóbbjai között található, miután mintegy 16 pozíciót csúszott lefelé tavalyi állapotához képest. 2008 óta a relatív megélhetési költségek több mint feleződtek Lagosban. A legolcsóbb városokban az instabilitás is komoly problémát jelent, Karacsi, Algír, Kijev és Lagos jól dokumentált gazdasági, politikai, biztonsági és infrastrukturális kihívásokkal küzdenek, emellett az EIU megélhetési költségek indexe szoros korrelációt mutat az élhetőségi felmérés rangsorával is. Leegyszerűsítve, az olcsóbb városok általában kevésbé élhetők is.
Rázós jövő
A megélhetőségi költségek alakulása a korábbiakban is nagy változásokat mutatott, ez vélhetően a jövőben sem lesz másképp. Az Egyesült Királyságban a brexit és a nemzeti valuta alakulása jelentősen befolyásolta már 2016-ban is a helyezéseket, ez 2017-ben is jelentős befolyásoló tényező lesz. Az amerikai kereskedelempolitika, illetve a nemzetközi kapcsolatok alakulása szintén világszintű átrendeződéseket hozhat. A kínai lakossági hitelek megnövekedett mértéke visszavetheti a fogyasztást, valamint a gazdaság növekedését is. Ez végső soron a renminbi leértékelődéséhez vezet, ami nagyban befolyásolja a kínai városok pozícióját.
Elmondható, hogy a városok megélhetési költségeinek alakulását jelentős mértékben befolyásolják a geoökonómiai, geopolitikai tényezők, az ezzel kapcsolatos rangsor mindenképpen jó indikátora a globális eseményeknek, regionális átrendeződéseknek.
FELHASZNÁLT IRODALOM
The Economis Intelligence Unit: Worldwide Cost of Living 2017: A ranking of the world’s major cities.
Gere László 2009-ben végzett geográfusként, terület- és településfejlesztés szakirányon az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, 2016-ban angol-magyar szakfordító-műfordító oklevelet szerzett a Károli Gáspár Református Egyetem szakirányú továbbképzésén, 2015-től a a Pécsi Tudományegyetem Földtudományi Doktori Iskolájának PhD-hallgatója. 2015-től a PAIGEO Kutatóintézet senior kutatója. Szakterülete a urbanisztika, a városok globális szerepe, társadalmi-gazdasági viszonyaik.
