A világgazdaság jövője 2050-ben

Szerző: Polyák Eszter – Eszterhai Viktor

A globális gazdaság előrejelzése komplex feladat ilyen hosszú időtávra, azonban jelen írásban megkíséreljük a legfontosabb jövőbeli trendek bemutatását, valamint a 21. század gazdasági hajtóerőinek azonosítását.

1. A világgazdaság várható általános jellemzői: a fejlődő országok előretörése és Ázsia évszázada

A globális növekedés a következő évtizedekben lassan túljut a 2008-as világválság következményein, visszaállva egy stabil 3% feletti növekedési ütemre.[1] Ennek következtében 2050-re megháromszorozódik a globális gazdaság kibocsátása. A növekedés üteme 2020 után jelentősen lassulni fog.[2] Ennek oka, hogy számos dinamikusan fejlődő ország, így például Kína növekedési üteme beáll egy lassabb, ám fenntarthatóbb szintre. Továbbá demográfiai változások is kihatnak majd a világgazdaság növekedési ütemének a lassulására: az elöregedő társadalmakban ugyanis csökkeni fog az aktív munkaerő aránya. A világgazdaság motorját a fejlődő országok adják, ám a nagyon különböző politikai berendezkedésű és stabilitású országok várható gazdasági teljesítményének a becslése nagyobb kihívást jelentenek, mint a régóta fejlett, működő intézményi struktúrával rendelkező államoké. A világgazdaság biztos növekedése miatt, a ma még reménytelenül szegény országok is reális eséllyel eljutnak 2050-re a közepesen fejlett államok mostani életszínvonalára. A közepesen fejlett országok egy főre jutó jövedelme pedig összehasonlítható lesz a mai Öböl-menti államok fejlettségével.[3]

A leggyorsabban növekvő régió a következő négy évtizedben a GDP és az egy főre jutó GDP-indikátorok tekintetében Ázsia (4,7%) lesz, amelyet a szubszaharai Afrika követ (4,4%), majd a Közel-Kelet és Észak-Afrika (3,9%). Latin-Amerika (3,3%) és Kelet-Európa (3,2%) növekedési üteme lényegében megegyezik a világgazdaság várható növekedésével. A leglassabb növekedés a fejlett régiókban várható.  Hosszú távon a fejlődő országok esetében is érvényesül az az elv, hogy az országok fejlettség szintjének emelkedésével a gazdaság növekedési üteme lassul.

1. ábra: Áltagos éves növekedés (%) régiók szerinti bontásban [4]

Az Economist hosszú távú makroökonómiai előrejelzése szerint Ázsia egyre nagyobb szerepet tölt be a világgazdaságon belül. Súlya 2050-re várhatóan meghaladja az 50%-ot. Az előrejelzés szerint a régiók közül egyedül a Közel-Kelet és Afrika tudja a súlyát növelni, a hagyományos erőközpontok, mint az európai és amerikai kontinens egyre inkább veszít jelentőségéből.[5]

2. ábra: A globális GDP regionális megoszlása [6]

A nyugati országok dominanciája történelmi léptékben viszonylag új és rövid jelenség, így a világgazdaság súlypontjának visszatérése Ázsiában, a Pricewaterhouse-Cooper tanulmánya szerint felfogható úgy is, mint a korábbi egyensúly visszaállása.[7]

3. ábra: A gazdaság súlypontja: 1965-2050 közötti GDP, piaci árfolyamon [8]

Az Economist hosszú távú makroökonómiai előrejelzése szerint Kína gazdasági teljesítménye a 2020-as évek valamelyikében várhatóan megelőzi az Egyesült Államokét, míg 2050-re GDP-je akár másfélszerese is lehet az USA-énak. 2050-re India a világ harmadik, míg Indonézia a világ negyedik legnagyobb nemzetgazdasága lesz.[9] Ezzel szemben a Pricewaterhouse-Cooper elemzése szerint a következő évtizedekben is folytatódni fog a gazdasági erőközpontok áthelyeződése. Kína 2024-ben előzheti meg az USA-t a nominális GDP tekintetében, és vásárlóerő-paritáson mérve a második legnagyobb gazdaság helyére Indiát várják.[10] A Citibank elemzése szerint viszont India 2050-ben egyenesen átveheti a világelső helyét, a vásárlóerő-paritáson számolt GDP tekintetében.[11] Mindez azt jelenti, hogy véget ér a világgazdaságban a nyugati országok hegemóniája. Azonban ehhez a sikerhez átgondolt strukturális reformok szükségesek, s ez ugyancsak igaz azokra a fejlődő országokra, amelyek 2050-re megelőzhetik a jelenlegi nagyobb gazdaságokat. Ezek közé tartozhat Törökország, Indonézia, Nigéria és Vietnám, de jó kilátásokkal rendelkezik, Kolumbia, Malajzia és Lengyelország is. A jelenlegi gyors növekedési ütem azonban nem garancia a későbbi fenntartható ütemre, hiszen szükség van a megfelelő intézményi és infrastrukturális háttér kiépítésére, valamint a politikai stabilitásra. A nyersanyagoktól túlzottan függő országok nehéz helyzetbe kerülhetnek, ha nem fordítanak kiemelt figyelmet más, a jövőben jobban hasznosuló forrásokra is: új technológiákra és a tehetséges emberek szabad mozgására. Az abszolút számok tekintetében 2050-re a három világelső, Kína, India és az USA, valamint az őket követő országok között nagy szakadék lesz. Bár egyre több fejlődő ország szorítja ki az európai államokat a világ tíz legnagyobb gazdaságából, egy főre eső GDP tekintetében a korábban fejlett országok változatlanul magasabb szinttel rendelkeznek majd.

4. ábra: A Föld top tíz gazdasága 2050-ben (piaci árfolyamon) [12]

A világgazdaságot 2050-re a három legnagyobb nemzetgazdaság fogja dominálni. Már 2030-ra kialakul a világgazdaság későbbi erősorrendje: Kína, az USA és India hármasával. A három nemzetgazdaság 2050-re nagyobb gazdasági súllyal fog rendelkezni, mint az utánuk következő öt nemzetgazdaság együttesen. Mindez várhatóan azt jelenti, hogy a három gazdasági nagyhatalom fogja a világgazdaság, a nemzetközi politika és nemzetközi intézmények működését meghatározni. [13]

5. ábra: A három vezető gazdaság globális dominanciája [14]

2. A gazdasági növekedés forrásai

Bár a megszokott mérőszámok alapján elemzik a jövő gazdaságát is, az előrejelzés során figyelembe kell venni olyan tényezőket is, amelyek új lehetőségeket és kihívásokat mutatnak a növekedés számára.

A globalizáció és a technológiai fejlődés az elmúlt évtizedekben is nagy hatással volt a nemzetgazdaságokra, ám a jövőben ez fokozódni fog. Sosem nyílt még ilyen szabad mozgástér a javak és a munkaerő számára, s a nyitottság a gyorsabb fejlődést szolgálja. Ugyanebbe az irányba mutat a technológiai fejlődés is, hiszen rövidebb idő alatt, nagyobb értéket termelhetnek az újítások segítségével.

A fent említett faktorhoz új tényezőként járul hozzá, hogy az általánosan magasabb fejlettség gyorsabb felzárkózást eredményez. A kisebb gazdaságok fejlettségi szintje konvergál a nagyobb gazdaságok magas szintjéhez, így számos lépcsőt átugorhatnak. Ezáltal összességében nagyobb globális fejlettség tapasztalható, rövidebb idő alatt.[15]

Globalizáció és kereskedelem

A világgazdaság trendje a globalizáció, s ez a trend az esetleges megtorpanások ellenére folytatódni fog. A világ ugyanis messze nem olyan mértékben globalizált, ahogy azt gondoljuk: a közvetlen külföldi befektetéseken belül a külföldi tőke aránya csupán 10%; a külföldi egyetemeken tanuló diákok a teljes diákság mindössze 2%-a; a világ állampolgárainak mindössze 3%-a született az országuk határain kívül, stb. A világ tehát jelenleg inkább csak részben tekinthető globalizáltnak. A további globalizációs folyamatban várhatóan a legnagyobb nyertesek a fejlődő országok és mindenekelőtt Ázsia lesz. A fejlődő országok felzárkózása jelentős és kettős hatást gyakorol a kereskedelemre: a termelés egy részét egyre kevésbé éri meg a fejlődő országokba kihelyezni, így a termékekkel való kereskedelem bővülési dinamikája várhatóan mérséklődni fog. Ezzel szemben a szolgáltatások (pl. pénzügyi területen) globális áramlása előtt nagy jövő áll.  Mivel Kína lesz a világkereskedelem legfontosabb szereplője, ezért várható, hogy a kereskedelem nemzetközi szabályozásában szabályalkotóként fog fellépni.

Népesség és munkaerő

A fiatal lakossággal rendelkező, szegényebb országok számára a kitörés feltételei közül fontos tényező lesz a nyitottság, a piacgazdaság kiépítése, s a humántőkébe és a fizikai infrastruktúrába való befektetés.[16] A megfelelő döntéshozatal számára csak a természeti katasztrófák és a zavaros belpolitikai helyzet jelenthet nehézséget, ám ez utóbbi elkerülhető lehet.

A gazdaság bővülésének egyik forrása a népességnövekedés, ebben a tekintetben a fejlődő országok fiatal lakossága jut előnyhöz, míg a fejlett országokra negatívan hat. Kína jelensége az egykepolitika miatt különösen érdekes, mivel a nulla felé konvergál a népesség növekedési üteme. Az alábbi ábrán látható 32 ország ma a globális GDP 84%-át termeli meg, ezek az országok a jövőben is hasonlóképpen meghatározzák majd a világgazdaságot. Egyes fejlődő országok, mint például Nigéria és Vietnam, újonnan felemelkedőként kiemelkedő növekedési ütemre lesznek képesek, amelyhez Nigéria és Banglades esetében a rohamosan gyarapodó, fiatal népesség is hozzájárul.[17]

Azonban a gazdasági növekedés tekintetében felzárkózó fejlődő országok életszínvonala 2050-ben még mindig el fog maradni a fejlett országokétól, a nyugati országok egy főre eső jövedelmének mintegy 25-60%-a jut a feltörekvő gazdaságok egy-egy lakosára.[18] Ez alapján is látható, hogy a népességnövekedés önmagában nem lesz elégséges a gazdasági növekedés széles körben érezhető fellendítésére.

2050-re a világ munkaképes korú lakossága (20–64 év között) 5,3 milliárd főre nő – 2010-ben ez a szám még csak 3,9 milliárd fő volt – akiknek 70%-a a fejlődő országokban fog élni. A napjainkban a legnagyobb munkaképes korú lakossággal rendelkező Kínát 2030 körül megelőzni India. A legdinamikusabban jellemzően a legszegényebb országokban – elsősorban Afrikában – nő a lakosság száma, valamint arányuk a globális munkaerőpiacon: az ebbe a kategóriába tartozó 48 állam jelenleg 380 millió fős munkaképes populációja 2050-re 950 millió fölé emelkedik.[19]

Számos vélemény szerint megoldást jelentene az elöregedő országok romló időskori függőségi rátájára a világ számos területén jelentkező bőséges munkaerő átcsatornázása. Az OECD előrejelzései szerint ez azonban kevéssé enyhítené a problémákat. A jövőbeli migrációs ráta növekedése alapján nem várható, hogy nagyban hozzájárulnának a nyugati országok fogyó munkaerejéhez, s ahogy eddig sem, a bevándorlók aránya később sem fog megugrani az európai országok foglalkoztatottjai között.[20]

A jövőben a munkaképes korú lakosság növekedése – hasonlóan a tőkefelhalmozáshoz – egyre kevésbé lesz meghatározó a fejlődő országok növekedésében, míg a legfontosabb faktor egyre inkább a termelékenység gyors javulása lesz. Ennek oka, hogy a fejlődő országokban igen alacsony a munkaerő hatékonysága, amelyet viszonylag könnyű javítani. A gazdaság fejlődésével a termelékenység növekedése természetes módon lelassul. Ez a jelenség viszont azt vetíti előre, hogy egyes fejlődő országok felzárkózása a vezető gazdaságokhoz megkezdődik, egyre inkább dinamikusabbá válik. A munkaerő produktivitását nagyban befolyásolja, hogy a jövő munkaereje egyre hosszabb időt tölt az iskolában. Ebben szintén a jelenleg elmaradott fejlődő országok esetén várható jelentősebb előrelépés.[21]

6. ábra: A beiskolázás átlagos időtartama (év) [22]

Richard Nelson és a Nobel-díjas közgazdász Edmund Phelps 1966-os publikációja azt állította,[23] hogy a termelékenységet növelő módszerek és technikák gyorsabban terjednek az olyan országokban, amelyekben a munkaerő jobban képzett. Így az iskoláztatottság várható növekedése a fejlődő országok számára jelent relatív gyors felzárkózási lehetőséget. A következő ábra ennek a hatásnak a jelentőségét mutatja be. A termelékenység növekedésének köszönhető felzárkózás várható pályája Kínában és Indiában Nelson és Phelps számítási módszerével, illetve az Ázsiai Fejlesztési Bank hagyományos számítása alapján:

7. ábra: Termelékenység várható növekedése az USA-ban, Indiában és Kínában [24]

Szolgáltatások vs. Ipar és mezőgazdaság

A jövőben folytatódik az ipar és a mezőgazdaság bruttó hazai terméken belüli arányának a folyamatos csökkenése, köszönhetően a szolgáltatások gyors fejlődésének. A fejlődő országokban is egyre jómódúbb lesz a lakosság. Ennek következményeként jövedelmük egyre nagyobb részét költik szolgáltatásokra. Ráadásul az iparcikkek fokozatosan egyre olcsóbbá válnak, köszönhetően a gyártás egyre növekvő hatékonyságának, az egyre alacsonyabb önköltségnek.

 A valutafelértékelődés, mint növekedés

A fejlődő országok bruttó hazai termékeinek 2050-re kivetített adatait egy fontos tényező is torzítja: ahogy egy gazdaság felzárkózik a legfejlettebb államokhoz, valutája elkezd felértékelődni. A szegény országok ugyanis jellemzően olcsó valutával rendelkeznek, így a szolgáltatások, vagy a hazai termékek jellemzően olcsóbbak. Mindezek a gazdasági fejlődéssel tipikusan drágulni kezdenek. Ez a hatás a statisztikákban a valós gazdasági növekedéshez adódik hozzá (lásd következő ábra).[25]

8. A valós gazdasági növekedés és a valutafelértékelődésből fakadó növekedés

3. Új tényezők a világgazdaságban

Vízhiány és vízminőség kérdése

Fontos megemlíteni a jövő gazdaságának jellemzőit a felértékelődő nyersanyagok tekintetében. Az olaj és más nyersanyagok árai tovább emelkedhetnek, a mezőgazdaság növekvő árai miatt pedig az élelmiszerbiztonság kérdése is minden korábbinál égetőbbé válik. Az itt felsorolt erőforrások mellett azonban felértékelődik az édesvízkészletek szerepe is.

Komoly versenyelőnyt jelentenek a vízben gazdag területek, hiszen már ma jellemző trend, hogy számos vállalat a megfelelő vízellátást kiemelt prioritásként kezeli befektetési döntéseiben. A világ növekvő népessége és ellátásuk egyre nagyobb igényt teremt majd a vízre, ezért a 2050-re a gazdaság egyik kulcskérdése lesz a vízellátás is.

Az OECD előrejelzései szerint 2000 és 2050 között hatalmas ugrás fog bekövetkezni a víz iránti keresletben, a feldolgozóiparban 400%-kal, az elektromos energiában 140%-kal, a lakossági fogyasztásban pedig 130%-kal nőhetnek meg az igények.[26] A jelentős fogyasztás miatt azonban kevesebb víz juthat mezőgazdasági célokra, amit tovább súlyosbít, hogy ekkorra mintegy 3,9 milliárd ember, a föld lakosságának több, mint 40%-a fog szárazság sújtotta területeken élni. Ezeknek a területeknek a lakosságára mezőgazdasági és élelmiszerbiztonsági problémák fognak nehezedni.

A World Resources Institute szerint a 2040-ben leginkább szárazsággal küzdő országok mintegy fele a Közel-Keleten helyezkedik el, és Közép-Ázsia is kiemelten veszélyeztetett lesz, azonban komoly problémákkal kell megküzdenie Chile, Namíbia, Botswana, Észtország lakosainak is.[27] A világ legnagyobb gazdaságait, az USA-t, Kínát és Indiát sem kíméli a vízhiány, amely hatással lehet a gazdasági növekedésükre is.

Az International Food Policy Research Institute (IFPRI) kutatásai szerint nagy veszéllyel jár, ha nem változtatnak a jelenlegi üzleti és mezőgazdasági gyakorlaton. Amennyiben a mai minták folytatódnak, 2050-re 4,8 milliárd ember és a világ gabonatermelésének fele kerülhet szárazságnak erősen kitett területekre. Gazdasági mérőszámokkal kifejezve a szárazság a világ 2050-es GDP-jének 45%-át veszélyeztetné.[28]

A víz mennyisége mellett azonban a minőség is meghatározó a gazdaság szempontjából. Bár egyre többen juthatnak kiépített víznyerő helyekhez, azonban az innen származó víz gyakran nem megfelelő minőségű. A körülmények javulása ellenére 2050-ben 1,4 milliárd ember esik el a biztonságos ivóvíztől és higiéniától, s a szennyezett víz versenyhátrányt jelent a fejlődő országok számára a fejlettebb infrastruktúrával rendelkezőkkel szemben.[29]

Az IFPRI szerint a technológiai fejlesztés és a megfelelő infrastruktúra segíthetne abban, hogy 2050-re 1 milliárd emberrel kevesebb éljen kitéve a szárazság kockázatainak. A ma alkalmazott, fenntartható eljárások közül (például szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás terén) néhány már működőképesnek bizonyult, és ezek szélesebb körű elterjedése egyes országokban forradalmi áttörést hozhatna. Az új üzleti modellek és a technológia innovációja által fenntarthatóbb rendszerek jöhetnek létre, amelyek főként a vízgazdálkodás során keletkező veszteségek csökkentését tűzhetik ki célul. Finanszírozás tekintetében nagyobb szerepet szánnak a privátszférának, s annak tekintetében, hogy a befektetők a megfelelő vízellátású helyeket keresik, ez a fenntarthatóság mellett igen jövedelmező is lehet.

Az óceánok gazdasági szerepének növekedése

Az OECD az elmúlt években nagy erőket mozgatott meg az óceánok gazdasági szerepének kutatására. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a szárazföldet körülölelő hatalmas víztömegek fontos megélhetési forrásként és gazdaságfejlesztési tényezőként szolgálnak majd 2030 körül.

Az óceánok gazdasága összességében az óceánokra épülő iparágak, mint a halászat, hajózás, a tengeri biotechnológia és a tengeri szélenergia összességét jelenti, azonban ehhez kapcsolódnak az óceánokban rejlő természeti erőforrások valamint a víztömegek ökológiai szerepe is.[30] Az óceánok gazdasági szerepe már ma is jelentős, hiszen 2010-ben az óceánokon végzett tevékenységek az összes globális hozzáadott érték 2,5%-át adták.[31] Az óceánok gazdasági szerepe fokozatosan nő a globális népességnövekedés, a fejlődő kereskedelem és technológia miatt, ám egy dolog veszélyezteti az óceánok gazdaságának kiegyensúlyozott növekedését, ami éppen az óceánok állapota. A jövőben csak akkor építhetnek a kiaknázatlan, hatalmas víztömegekre, ha figyelmet fordítanak állapotuk javítására.

A 2030-ra előretekintő becslések szerint az óceáni gazdaság 40 millió teljes állás kínálatával fontos tényezőként jelenhet meg a világ munkahelyteremtésében (főként a tengeri szélenergia, akvakultúra, halfeldolgozás és kikötők területén).[32] A 2050-ig kétmilliárd emberrel bővülő népesség ellátásának egyik alapvető sarokköveként szolgálhat az óceáni gazdaság, aminek növekedésével megháromszorozódna a ma is jelentős tengeri szállítmányozási iparág is.

Környezetvédelem és gazdaság

Bár 2015 szeptemberében az ENSZ közgyűlése elfogadta a fenntartható fejlődési célokat, s 2016-tól a tagállamok vállalták a célok gyakorlati megvalósítását[33], a jövőben a környezet védelme egyre inkább befolyásolhatja a gazdaságok működését. Amint az már az édesvíz és az óceáni gazdaság esetében is látható volt, a megújuló környezeti erőforrások nagy gazdasági haszonnal járhatnak, ha megfelelő figyelmet fordítanak az állagmegóvásra.

A klímaváltozás megfékezése a jövőben a globális gazdasági növekedés alapfeltétele is lesz. Az OECD 2050-re készített előrejelzéseiben kiemelt szerepet kapott a klímaváltozás és a környezetvédelem. A szervezet elemzései szerint hatalmas veszteséget okozhat a jövő GDP-jében, ha nem sikerül lefektetni az alacsony széndioxid-kibocsátású, klímához alkalmazkodó gazdaság alapjait.[34]

A 2050-re megnégyszereződő gazdaság növekvő igényeket támaszt energiahordozók és nyersanyagok iránt. A most látható trendeknek megfelelően az energiahordozók 85%-át 2050-ben is a fosszilis üzemanyagok tehetik ki, s a BRICS Indonéziával kiegészülve használhatja fel ennek nagy részét.[35] Az ennek következtében zajló folyamatok azonban tovább rontják a természetes környezeti tőke állapotát, ami miatt viszont az elkövetkező évtizedek életszínvonalbeli emelkedése is veszélybe kerül.

Költségek tekintetében a megelőzés jóval olcsóbb, mint a jelenlegi gyakorlat folytatása. A fosszilis energiahordozók árának szabályozása által 2050-re 70%-kal csökkenthető az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, ami évente 0,2 százalékponttal csökkentené a növekedés ütemét, s 2050-re összességében a globális GDP 5,5%-ába kerülne. Ezzel szemben a szabályozás nélkül a környezeti károk miatt kieső bevétel a világ egy főre eső GDP-jének 14%-a is lehet.[36]

A klímaváltozás elleni cselekvés anyagi terhet ró az egész nemzetközi közösségre, amelynek azon kell dolgoznia, hogy a lehető legigazságosabban vegye ki minden ország a részét a közös teherviselésből. Összességében a Föld teljes lakossága számára pozitív kimenetelű lehet a konszenzus létrejötte.

Jegyzetek

[1] Johansson et. al. (2012): Looking to 2060: Long-Term Global Growth Prospects. Economics Department Working Papers. No. 1000, OECD, 2012. november.

[2] The World in 2050: Will the shift in global economic power continue? PwC, 2015. február.

[3] Franklin, Daniel – Andrews, John: The Economist: Megachange: The world in 2050. The Economist, 2012. 118-119. (Franklin – Andrews, 2012)

[4] Franklin – Andrews, 2012. 123.

[5] Long-term macroeconomic forecasts. Key trends to 2050. The Economist Intelligence Unit, 2015. 4.

[6] U.o.3.

[7] Five megatrends and possible implications, PricewaterhouseCoopers, November 2013. 3.

[8] U.o.

[9] Economist, 2015. 3.

[10] PwC

[11] Citibank

[12] The Economist, 2015. 3.

[13] U.o. 5.

[14] U.o.

[15] Lee, William: Global Economic Outlook and Growth Generators. Citibank.

[16] U.o.

[17] The World in 2050: Will the shift in global economic power continue? PricewaterhouseCooper, 2015. február.

[18] Johansson et. al. (2012): Looking to 2060: Long-Term Global Growth Prospects. Economics Department Working Papers. No. 1000, OECD, 2012. november.

[19] Franklin – Andrews, 2012. 110-111.

[20] Johansson et. al., 2012.

[21] U.o. 113.

[22] U.o.

[23] Nelson, Richard R. – Phelps, Edmund S.: Investment in Humans, Technological Diffusion, and Economic GrowthThe American Economic Review, Vol. 56, No. 1/2., March, 1966. 69-75.

[24] Franklin – Andrews, 2012. 114.

[25] U.o. 115.

[26] Leflaivle, Xavier: Water Outlook to 2050: The OECD calls for early and strategic action. Discussion Paper 1219. OECD Environmental Directorate, Paris. 2012. május.

[27] Maddocks, Andrew – Young, Robert S. – Reig, Paul: Ranking the World’s Most Water-Stressed Countries in 2040. In: World Resources Institute. 2015. augusztus 26.

[28] Water in 2050: The Future of Water Requires a Sustainable, Blue Path. In: Growing Blue.

[29] Leflaivle, 2012.

[30] OECD (2016): The Future of the Ocean Economy. OECD Publishing, Párizs. 2016. április 27.

[31] U.o.

[32] U.o.

[33] Resolution adopted by the General Assembly on 25 September 2015: Transforming our world: The 2030 Agenda for Sustainable Development. United Nations.

[34] OECD Environmental outlook to 2050: Climate Change Chapter. 2011. november.

[35] OECD Environmental Outlook to 2050: The Consequences of Inaction. Highlights. 2012. március.

[36] U.o.

Felhasznált irodalom

• Economic Implication. In: Growing Blue. http://growingblue.com/implications-of-growth/economic-implications/
• Five megatrends and possible implications, PricewaterhouseCoopers, November 2013. 3.
• https://www.pwc.com/us/en/faculty-resource/assets/symposium/2014-megatrends-overview.pdf
• Johansson et. al. (2012): Looking to 2060: Long-Term Global Growth Prospects. Economics Department Working Papers. No. 1000, OECD, 2012. november https://www.oecd.org/eco/outlook/2060%20policy%20paper%20FINAL.pdf
• Lee, William: Global Economic Outlook and Growth Generators. Citibank http://www.citibank.com/transactionservices/home/sa/2011q1/cab/docs/presentations/day2_3_Economic_outlook.pdf
• Leflaivle, Xavier: Water Outlook to 2050: The OECD calls for early and strategic action. Discussion Paper 1219. OECD Environmental Directorate, Paris. 2012. május. http://www.globalwaterforum.org/wp-content/uploads/2012/05/Water-Outlook-to-2050_-The-OECD-calls-for-early-and-strategic-action-GWF-1219.pdf
• Long-term macroeconomic forecasts. Key trends to 2050. The Economist Intelligence Unit, 2015. http://pages.eiu.com/rs/783-XMC-194/images/Long-termMacroeconomicForecasts_KeyTrends.pdf
• Maddocks, Andrew – Young, Robert S. – Reig, Paul: Ranking the World’s Most Water-Stressed Countries in 2040. In: World Resources Institute. 2015. augusztus 26. http://www.wri.org/blog/2015/08/ranking-world%E2%80%99s-most-water-stressed-countries-2040
• Nelson, Richard R. – Phelps, Edmund S.: Investment in Humans, Technological Diffusion, and Economic Growth The American Economic Review, Vol. 56, No. 1/2., March, 1966. pp. 69-75.
• OECD Environmental Outlook to 2050: Climate Change Chapter. 2011. november. https://www.oecd.org/env/cc/49082173.pdf
• OECD Environmental Outlook to 2050: The Consequences of Inaction. Highlights. 2012. március. https://www.oecd.org/env/indicators-modelling-outlooks/49846090.pdf
• OECD (2016): The Future of the Ocean Economy. OECD Publishing, Párizs. 2016. április 27. http://www.oecd.org/futures/oceaneconomy.htm
• Resolution adopted by the General Assembly on 25 September 2015. Transforming our world: The 2030 Agenda for Sustainable Development. United Nations. http://www.un.org/ga/search/view_doc.asp?symbol=A/RES/70/1&Lang=E
• The World in 2050: Will the shift in global economic power continue? PricewaterhouseCooper, 2015. február. http://www.pwc.com/gx/en/issues/the-economy/assets/world-in-2050-february-2015.pdf
• Water in 2050: The Future of Water Requires a Sustainable, Blue Path. In: Growing Blue. http://growingblue.com/water-in-2050/