Sajtófigyelés – 2017. június 12
PAGEO heti sajtófigyelése a kelet-ázsiai térségről. Olyan nemzetközi magazinok, kutatóintézetek és sajtóorgánumok cikkeiből böngészünk, mint az Economist, Foreign Affairs, Foreign Policy, Newsweek, The New York Times, ISN, Project Syndicate, Carnegie Endowment, Brookings Institute, The Diplomat, China Daily, Stratfor és mások.
India gazdasági növekedésének lassulása az első negyedévben
Amy Kazmin – Kiran Stacey
- Május 31.
Az Indiai gazdaság növekedésének gyors lassulása mutatkozott 2017 első negyedévében, amely egyértelmű következménye a Narendra Modi miniszterelnök által 2016 Novemberében bemutatott demonetizációs törekvéseknek. Ugyanakkor fontos az is, hogy az előző év azonos időszakához képest 6,1 %-kal nőtt a gazdaság, míg az elmúlt három hónaphoz képest 0,9%-os visszaesés történt.
Amennyiben India gazdaságát a pénzügyi év tekintetében vizsgáljuk, amely minden év Márciusának végén zárul, elmondható, hogy az ország gazdasága 7,1 %-os növekedést produkált. Azonban a 7,1 %-os növekedés a 2016-os 8 %-os és a 2015-ös 7,5 %-os növekedéstől még így is elmarad.
A számok egyértelműek, Narendra Modi miniszterelnök pénzügyi törekvéseinek eredményeit mutatják meg. A miniszterelnök a 2017-es év első negyedévi gazdasági teljesítmény lassulása mellett továbbra is bizakodó. A jelenlegi állapot az India gazdaságának újjáéledéséhez és több millió munkahely megteremtéséhez vezető út egyik állomása.
Shubhada Rao a Yes Bank vezetőközgazdásza azonban elmondta, hogy ezek az eredmények egyelőre kevésnek bizonyulnak a miniszterelnök céljainak eléréséhez. Ehhez ugyanis további gazdasági növekedésre van szükség, amelyhez Shubhada Rao reményei szerint az év során újra elér az Indiai gazdaság.
Az Indiai gazdaság húzószektora a 3,7 %-os csökkenést mutató építőipar volt. A miniszterelnök pénzforgalmi tilalma számos olyan ágazatot érintett negatívan, amely pénzügyi szolgáltatásokat végez. A z építőipar mellett a közigazgatási, védelmi és egyéb szolgáltatások 17 %-os növekedést produkáltak, míg a magánszektor erős kormányzati befolyás sújtotta.
Mindezek mellett az Ambit Capital befektetési bank ügyvezető igazgatója Saurabh Mukherjea, azt nyilatkozta, hogy egyéb mutatók alapján, mint például a bankhitelek, tehergépkocsik iránti alacsony kereslet vagy a bankrendszerben elszenvedett adósságok miatt a gazdaság növekedésének mértéke igen túlbecsült. Az összes ilyen jellegű adat, sajnos egy alacsony gazdasági növekedésű országra mutat rá.
Forrás: https://www.ft.com/content/e324434e-4600-11e7-8519-9f94ee97d996
Xiongang: Xi Jinping éra új városa
George G. Chen
- Május 30.
Kínában nagy múltnak örvend a kínai reformkorszak vezetői között az úgynevezett modellvárosok létrehozása. Számos múltbéli példa (Shenzen és Pudong) mellett most Xiongang városára kerül a sor, melyet Xi Jinping a Kínai népköztársaság elnöke egy fenntartható, okosan megtervezett és modern várossá akar alakítani szakítva az eddigi várostervezésekkel.
Xiongang, mint Peking testvérvárosa a kínai politikai hatalom szimbólumává fog válni. A kínai kormány erősen szabályozza az városba költözést és védi a helyi piacot külföldi vállalatokkal szemben. Mindezen szigorú szabályozások szöges ellentéte az 1984-ben Shenzenben végrehajtott várostervezésnek, ahol a vállalkozói eszme, a gazdasági növekedés volt a város növekedésének mozgatórugója. Helyet adott a hazai vállalkozói kísérletezések számára, nyitott volt az export-ipar kiépítésére és a Kínai periféria számára egy kapu volt a világgazdasági integrálódásba.
Az új nagyvárosi térség Peking ellenpólusaként fog működni. A város rendfenntartó funkciója mellett, alternatív fejlesztési modellként is ígéretes, melyet a pénzügyi piacok és a nagyközönség elvárásai is motiválnak. Zölddé és intelligenssé válása során csúcstechnológiai laboratórium is helyet kap a városban. Emellett a város Peking bizonyos szerepköreit is átveszi, ezzel enyhítve a társadalmi és természeti feszültségektől túltengő kulturális és gazdasági központ nehézségeit, mint például a túlnépesedés, vízhiány problémáit.
A háttérben pedig geopolitikai törekvések is megbújnak. Történelmi hibákból tanulva, a főváros erőforrásainak túlzott koncentrálódásának enyhítése érdekében, Xiongang városát fejlesztik. Egy esetleges külső támadás esetén, könnyen megbéníthatja az ország gazdaságát, a főváros elesése, amelyre az 1930-as évek Japán általi megszállás jó példa.
Xi Jinping törekvései amennyiben nem sikeresek, Xiongang nagyszerű példájává fog válni a politikai és gazdasági top-down megközelítés hibáinak. Viszont ha sikeres lesz, akkor a virágzó Xiongang bizonyítani fogja, hogy Kína nem függ a nyugati gazdasági-, politikai- és társadalmi koncepciók elfogadásától.
Forrás: http://thediplomat.com/2017/05/xiongan-a-new-city-for-the-xi-jinping-era/
A kínai tőzsde hosszú távú jövője
Anthony Fensom
- Május 29.
A Kínai részvények az elmúlt hét hónap legalacsonyabb szintjét érték el, melynek oka az amerikai hitelminősítő intézet Moody’s Investors Service által, a kínai hosszú távú deviza kibocsájtásának Aa3-ről A1-re történő visszaminősítése. A leminősítés tükrözi a Moody’s elvárásait Kína gazdaságával és pénzügyeivel kapcsolatban. Már 2010-ben rámutatott a hitelminősítő intézet Kína növekedésének lassulására és kihangsúlyozzák, hogy a gazdasági reformok csak rövid ideig nyújtanak megoldást a hosszú távú gazdasági visszaesésre és az adósság növekedésére.
A Shanghai-i tőzsde pénteken, marginálisan csak 0,2 %-os nyereséget ért el 2017-ben, ami térség többi tőzsdéjének nyereségéhez képest (Hong Kong-i 16,5 %-os emelkedés, Szingapúrai 11,8 %-os emelkedés) rendkívüli módon elmarad. A kínai részvények és kötvények továbbra is szenvednek a visszaminősítés következményeitől. Tovább fokozza a bizonytalanságot az, hogy 2015-ben a kínai államadósság elérte az eddigi legmagasabb szintet, amely szigorú pénzügyi intézkedéseket vont maga után, mint például a tőkeáramlások keményebb ellenőrzését.
Kína leminősítése, révén hogy a világ második legnagyobb gazdaságáról van szó, a Bank of Amerika felmérése szerint a befektetői piacok legnagyobb kockázatává vált, az Euro-zóna szétesése előtt. Tekintettel kínai hitelképesség ütemére és szintjére csak idő kérdése, hogy megvalósuljon a kínai gazdaság növekedésének 5 % körüli üteme és az árfolyamcsökkenése, ugyanis az elmúlt 26 évben az évi 6,2 %-os növekedésével a legrosszabb eredményeket produkálta a kínai gazdaság.
A hosszú távú tényezők azonban pozitívak a kínai befektetők számára. A kínai hatóságok elkötelezettek a reformok mielőbbi megvalósításában, ugyanis 169 tőzsdén van bejegyzett kínai vállalat, s fontos céljuk, megkönnyíteni a külföldiek számára a kínai részvényekbe való befektetést. Ezen problémák megoldása sürgető, hiszen India potenciális versenytársként jelent meg, amelynek gazdasága a 15 évvel ezelőtti növekvő Kínai gazdaságra hasonlít.
Forrás: http://thediplomat.com/2017/05/chinese-stocks-short-term-pain-for-long-term-gain/
Elképzelhető hogy az USA helyett az EU csatlakozzon a TPP-hez?
Wang Mouzhou
- Május 27.
A TPP (Csendes-Óceáni Partnerség) és EU közötti partnerség lehet a globális világgazdaság, de legfőbbképp az Európai Unió számára a gazdasági motor a közeljövőben, hiszen a jelenlegi populista erők visszavonhatják a nemzetközi kereskedelmi rendszert, amely 1945-óta áll fent. Kevésbé hagyományos módon így az EU is fontolóra veheti az Egyesült Államok helyett a TPP-be való csatlakozását (EU – TPP). Ennek oka ugyanis, hogy 2017 januárjában Donald Trump arról döntött, hogy a TPP-s kötelezettségvállalásait megszünteti, így nagy hatást gyakorolt a TPP-ben résztvevő országok működésére, hiszen az USA a TPP GDP-jének 50 %-át tette ki.
Fontos tényként szolgál a TPP javára, hogy az egyetlen olyan egyezmény Ázsiában, amelyben megtalálhatóak bizonyos környezetvédelemre és munkaügyi védelemre szolgáló szabályozások, amelyek például az RCEP-ben (Regional Compherensive Economic Parnership) és az ASEAN-ban (Association of Southeast Asian Nations) nem találhatóak meg. S mivel a TPP-s országok népessége csaknem fele a világ népességének, és éves GDP-je negyede, fontos előrelépésről van szó.
A jelenlegi szabályokon alapuló gazdasági rendszerben, a stabil globális gazdaság biztosítása miatt, amennyiben az USA tényleg kilép a TPP-ből komolyan fontolóra veszik a felek az EU-val történő egyezményt, ami az EU számára nem ismeretlen, hiszen a jelenlegi 11 TPP tagországból már 3-al szabadkereskedelmi egyezménye van. Mindezek ellenére több tényező hátráltathatja a belépést. Első sorban a TPP-t kifejezetten csak az Ázsiai térségre tervezték. Másodszor a geopolitikai tényezők bonyolíthatják a kereskedelmi tárgyalásokat. Harmadszor minden kereskedelmi partnernek korlátozott bürokratikus erőforrásai lehetnek. Negyedszer pedig nem jósolható meg, hogy a csatlakozással milyen hatással lenne a TTIP és EU folyamataira.
A TPP-nek mindezek ellenére, fontos minden olyan országot befogadni, amely megfelel a szigorú belépési feltételeknek, hiszen fontos gazdasági előnyökhöz juthat ez által. Fontos ratifikálni, hogy Kína és India, vagy az EU esetleges csatlakozását, s ehhez a legmegfelelőbb utat kell megtalálni.
Forrás: http://thediplomat.com/2017/05/could-the-eu-join-tpp/
James Mattis amerikai védelmi miniszter beszéde a szingapúri Shangri-La Dialogue-n
Kori Schake
- Június 5.
James Mattis amerika védelmi minisztere, a hétvégén a szingapúri Shangri-La Dialogue-n mondott beszédet, amely rendkívül keménynek bizonyult a jelenlegi amerikai belpolitikai viszonyok közepette. Jelenlegi pozíciójának határait feszegetve bizonyos mértékben ellentétes álláspontot képviselt Donald Trump-al szemben.
Mattis a beszédben hangsúlyozza az Ázsiai szövetségesekkel való további együttműködés felé az elkötelezettségét, amely enyhíti a riadalmat a Kelet-Ázsiai térségben. Elítélte Kína agresszív törekvéseit a Dél-Kínai tengeren és Thaiföld demokráciához való visszatérését szorgalmazza. Ám dicséretes kijelentései ellenére megjegyzéseit szkeptikusan fogadták. A jelenlegi világgazdasági rend fenntartása mégis elsődleges USA számára, így a beszéd alatt fontos téma volt e rend fenntartásának megvalósítása és annak következményei, különösen ázsiai szempontból.
A szingapúri találkozó bizonyítja azt, hogy az ázsiai államok hisznek az együttműködésben, annak ellenére, hogy a két térség értékrendje, kereskedelme és a nemzetközi gazdasági rend működéséről eltérő véleménnyel rendelkeznek. Mattis a beszéd során megnyugtatta az ázsiai vezetőket Donald Trump nézeteivel kapcsolatban. Azonban Trump intézkedései, komoly problémát jelent az USA megítélése szempontjából. Az ázsiai szövetségeseknek tehát jogosan vannak fenntartásai a jövőbeli együttműködésekkel kapcsolatban. A védelmi miniszter elkötelezettsége megnyugtató, ám nem helyettesíti az USA elnökének elkötelezettségét.
Előrelépés a Dél-Kínai tengeri konfliktusban
- Május 25.
Előrelépés történt a Dél-Kínai tengeren lévő konfliktus rendezésében, Kína és az ASEAN tagországok között, ugyanis mind a két fél kijelentette, hogy nem akar háborút, az erőszakos területviták és provokációk ellenére sem. Kína az elmúlt években folyamatos területeket vont a fennhatósága alá katonai céllal a Dél-Kínai tenger szigetvilágában, így a konfliktus elmélyülni látszódott, azonban pont ez volt a motorja a két fél közötti érdekviszony rendezésének.
Ennek értelmében május 18-án a két fél tisztségviselői megállapodtak egy úgynevezett „Magatartási Kódex” létrehozásáról és keretrendszeréről, amelyről az ASEAN szingapúri képviselője azt nyilatkozta: „A folyamatos fejlődés egyik állomása.”. A Magatartási Kódex értelmében, amelynek létrehozását az ASEAN tagországok már 1996-óta szorgalmazták, a két fél a területrendezési viták esetében önmegtartóztatást és békés vitarendezést vállal magára, ezzel megőrizve a térség stabilitását.
A tervezetet Kína és az ASEAN külügyminiszterei az augusztusban tartandó konferenciájukon fogják bemutatni. Számos pozitívum mellett, azonban a jogsértések következményeiről és a végrehajtási mechanizmusról érdemi megállapodás nem történt, ugyanis Kína elvből elutasít minden olyan egyezményt, amely a fennhatóságának és tevékenységeinek korlátozza, ennek ellenére mégis hajlandóságot mutat az együttműködésre.
A kódex végérvényesen nem rendezi a két fél közötti konfliktust, bár fontos lépése a stabilitás kialakításának a térségben. Ezt az együttműködést tovább erősítheti az USA és Észak-Korea között kirajzolódni látszó konfliktus, amely következtében fontos az egységes külpolitikai fellépés.
Kína kiberbiztonsági törvénye kopogtat a multinacionális vállalatoknál
Yuan Yang
2017.05.30.
A törvény előzménye, hogy Edward Snowdennek köszönhetően kiderült, hogy az USA kémkedett a multinacionális vállalatok kommunikációja körül, ezért Kína szeretné megvédeni adatait a külföldi kormányok elől. Az új kiberbiztonsági törvény nem szól másról, mint, hogy az ország állampolgáraival vagy a nemzetbiztonsággal kapcsolatos adatokat a kínai szervereken kell tartani. A vállalatoknak a szabályozó hatóságoktól felülvizsgálatot kell kérni mielőtt nagy mennyiségű személyes adatot küldenének külföldre. Az olyan vállalatok, amelyek fontos információkat őriznek el kell végezniük egy “nemzetbiztonsági felülvizsgálatot” annak érdekében, hogy bebizonyosodjon, hogy az adatrendszereik biztonságosak és ellenőrizhetőek.Ennek köszönhetően Peking bepillantást nyerhet a vállalatok szellemi tulajdonába illetve a számítógépes programok forráskódját is megszerezheti. Az új törvény értelmében a vállalatoknak adatvédelmi intézkedéseket kell hozniuk és az ország állampolgáraival vagy a nemzetbiztonsággal kapcsolatos adatokat a kínai szervereken kell tartani. Mindezek mellett az áprilisban közzétett kiegészítő titkosítási törvény lehetővé teszi a kormány számára, hogy a nemzetbiztonság érdekében úgynevezett visszafejtést kérjen, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kormány arra kényszerítheti a vállalatokat, hogy dekódolják a titkosított adatokat.
Közben az elemzők és piaci képviselők arra figyelmeztetnek, hogy Kína első kiberbiztonsági törvénye növelni fogja a multinacionális vállalatok költségeit és szerintük segíthet Pekingnek a kereskedelmi titkok vagy a szellemi tulajdon ellopásában a külföldi vállalatoktól. Mások ugyan ezt mérföldkőnek nevezték a szükséges adatvédelem megteremtésében.
Carly Ramsey, a Control Risk igazgatója szerint, a törvény rendkívül széles körű és homályos. Ebből fakadóan fenn áll a kockázata annak, hogy miként is fogják azt alkalmazni.
Michael Chang is megszólalt az ügyben, aki a pekingi Európai Kereskedelmi Kamara alelnöke. Mindamellett, hogy a külföldi TNC-k petíciót nyújtottak be Pekinghez a jogszabályok késedelmes benyújtására, elmondta, hogy “Rendkívül fontos, hogy az intézkedések arányosak, következetesek, megkülönböztetéstől mentesek és átlátható módon megfogalmazottak legyenek. Sajnálatos módon ez még nem így van “Xun Yang, a Simmons & Simmons sanghaji ügyvédje szerint az üzenet az, hogy a kormánynál prioritást élvez a magánélet és a számítógépes biztonság, ami egyben nemzeti érdek is. És hogy miért nőhetnek a TNC-k költségei? Jelenleg a multinacionális vállalatok az adataikat egy felhőben tarják, nem pedig lokalizáció szerint szétbontva. Mivel a törvény előírja, hogy a kínai alapú adatokat kínai szerveren kell tárolni hatalmas munka és költség lesz ezeknek a leválasztása és külön tárolása.
Érdekesség, hogy annak ellenére is feszültséget okoz a törvény, hogy az adatok védelmére vonatkozó rendelkezések összhangban vannak az egész világra kiterjedő gyakorlattal, mondta Scott Thiel, a DLA Piper ügyvédi iroda munkatársa.
forrás: https://www.ft.com/content/b302269c-44ff-11e7-8519-9f94ee97d996
Kína harmadik legmagasabb rangú politikai vezetője Zhaing Deijang a korábbiaknál szorosabb ellenőrzést ígér Hong Kong felett.
Cal Wong
2017.05.30.
Pekingben, május 27.én, Kína harmadik legmagasabb rangú politikusa, Zhang Dejiang – aki az Országos Népi Gyűlés elnöke és egyben a hong kongi ügyek felügyelője-, beszédet mondott a People’s Great Hall-ban. Ebben kifejtette Kína politikai terveit Hong Kong-ra nézve. Kitért arra, hogy szeretnék megerősíteni felségjogukat ezen a Különleges Közigazgatási Területen (Special Administrative Region (SAR)).
Ahogy fogalmazott: „A központi kormány és Hong Kong között fennálló kapcsolat a hatalom átruházáson, nem pedig a hatalommegosztás viszonyán alapul „ Véleménye szerint el kell kerülni azt, hogy a központi kormánynak szembesülnie kelljen egy esetleges magas fokú autonómiával és autonómiai törekvéssel és egyúttal sürgette a helyi törvényhozókat, hogy iktassanak be, az emberek körében népszerűtlen, nemzetbiztonsági törvényeket. Amikor legutóbb megpróbálta a hong kongi kormány bevezetni a nemzetbiztonsági törvényeket 2003-ban, heves tiltakozások kezdődtek . A törvény ellenzői szerint ezzel csak Peking befolyása nőne tovább.
Tette mindezeket a figyelmeztető kijelentéseket akkor, amikor készülnek a 20. évfordulóját megünnepelni annak, hogy 1997-ben Hong Kongot visszacsatolták Kínához. Zhang beszéde némileg úgy értelmezhető, mintha Hong Kong mini alkotmányát tagadná meg , hiszen az alaptörvény nyitó cikkeje kimondja, hogy az Országos Népi Kongresszus feljogosítja a Hongkongi Különleges Közigazgatási Területet, hogy a törvényhozásban, végrehajtásban autonómiát gyakoroljon.
Zhang kilátásba helyezett esetleges jövőbeli intézkedéseket is. Ezek szerint Peking beleszólna többek között a politikai reformokba, illetve a kínai kulcsfontosságú tisztviselők kinevezésének és elbocsátásának jogát gyakorolná. Zhang azt mondta, hogy a hongkongi „vezérigazgató” a politikai és igazságszolgáltatási rendszer központi eleme, és hogy Kína teljes jogkörrel rendelkezik a „vezérigazgató” felett.
Mindezekből a megjegyzésekből láthatjuk, hogy Peking növekvő aggállyal figyeli a volt brit kolónia esetenként hangos függetlenségi megnyilvánulásait.
forrás:http://thediplomat.com/2017/05/china-commemorates-hong-kongs-basic-law-by-restricting-it/
Pakistán: A következő Ázsiai Tigris?
Ahmad Rashid Malik
2017.05.31.
Kijelenthető, hogy Pakisztán jó úton halad, ugyanis Pakisztán gazdasági mérföldköveket ért el, megkapta a “feltörekvő piac” státuszt az MSCI legutóbbi felülvizsgálatában. Szakértők arra számítanak ennek köszönhetően, hogy a Pakisztáni tőzsdékre tőke fog beáramlani.
Kijelenthető, hogy illusztris társaságba került így az ország. Kína, India, Indonézia, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Dél-Korea, Tajvan és Thaifölddel került egy kalapba, és ez bizony könnyen vonzhatja a külföldi befektetőket. Pakisztán helyzete rendkívül különleges a jelenlegi helyzetben, hiszen egy instabil helyzetben kapta meg ezt a státuszt, ami nem volt jellemző a múltban. A globális befektetőknek és az üzletembereknek nagy feltörést okoz, hogy vajon miért áramlik a pénz ebbe az országba a felfordulás, a stabilitás hiánya és más negatív tényezők ellenére is. Történik ez annak ellenére, hogy a Kína által finanszírozott hitelek és a kínai-pakisztáni gazdasági folyosó (CPEC) égisze alatt megvalósult beruházások folyamatosak.Ennek köszönhetően javul Pakisztán fizetési mérlege és teljesítményének köszönhetően egyértelműen feltörekvő piacnak minősül, Mohammad Ishaq Dar pénzügyminiszter szerint. Pakisztán az első olyan ország Katar és az Egyesült Arab Emírségek után amely néhány év eltelte után lép be a „feltörekvő piac” státuszba a „frontier” tehát határterület státuszból az MSCI-nél. A “feltörekvő piac” státusza megváltoztatná ezt a folyamatot, és több FDI-t vonzana. Ez könnyen lehet az első lépés Pakisztán “ázsiai tigris” válása felé. A pakisztáni bank-, energia-, cement-, olaj-, gáz- és műtrágyaszektorok kiemelkedő teljesítményei jelentősen hozzájárultak ehhez a CPEC mellett. 2016-ban a pakisztáni KSE100 volt Ázsia egyik legkiemelkedőbb piaca, 46 százalékos növekedéssel.Érdekességként jegyzik meg, hogy sok ázsiai ország, mint például Japán, Dél-Korea, Szingapúr, Thaiföld és Malajzia figyelmen kívül hagyták eddig Pakisztánt ha piaci befektetésről volt szó. Ha ez továbbra is így lesz egyértelműen politikai okokból fog történni, nem pedig piaci alapon hozott döntés lesz. A pakisztáni külföldi működő tőke befektetések értéke nem haladta meg a 1,7 milliárd dollárt 2017-ben. Az amerikai vállalatok teljesítménye Pakisztánban kiemelkedő volt, de kevesebbet fektettek be 2016-ban. Ugyanez igaz a Brit, a Német és a Svájci vállalatok esetében is, akárcsak az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia cégeire. Az elszigetelt terrorista incidensek továbbra hatással lesznek a gazdasági irányításra minden bizonnyal, de ezek nem lesznek jelentősek. Ráadásul, sok kelet-ázsiai gazdasággal ellentétben, a pakisztáni piac gyakorlatilag mentes az észak-koreai provokációk hatásaitól.
Forrás:http://thediplomat.com/2017/06/pakistan-the-next-asian-tiger/
Mi várható a 2017-es szingapúri Shangri-La párbeszéden?
Prashanth Parameswaran
2017.06.01.
A Június 2-3-4. -én kerül megrendezésre a Shangri-La Dialogue (SLD) 2017-es iterációja – Ázsia legelső biztonsági párbeszédje, amelyet a brit think tank a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete (IISS) szervez –. Malcolm Turnbull ausztrál miniszterelnök péntek este nyitja majd meg a SLD 2017-et.
Az idei SLD-n részt vesz többek között az Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, Franciaország, Indonézia, Japán, Malajzia, Új-Zéland és Fülöp-szigetek védelmi minisztere, és más országok is képviseltetik magukat. Érintenek többek között az üléseken válságkezelési témákat, védelmi politikát, valamint a nukleáris kérdéskör is téma lesz a feltörekvő technológiákkal karöltve.
Ebben az évben az előzetes várakozások szerint a legnagyobb hangsúly Amerika Ázsia politikájára fog irányulni, illetve növeli az Egyesült Államok iránti érdeklődést Donald Trump elnökké választása. James Mattis amerikai védelmi miniszter szombat reggel tartja előadását, amire minden bizonnyal számos szem és fülpár fog szegeződni. Ez különösen igaz, ugyanis Mattis az Egyesült Államok politikájának egyetlen perspektíváját képviseli egy olyan adminisztrációban, amelynek hat hónapja fennálló hivatali ideje alatt nem sikerült betölteni a vezető pozíciókat.
A SLD lehetőséget biztosít arra is a IISS főigazgatója és vezérigazgatója, John Chipman szerint, hogy olyan témaköröket járjanak körbe mint Észak-Korea vagy a Dél-Kínai-tenger helyzete.A tavalyi SLD-n is nagy hangsúlyt kapott a Dél-Kínai tenger és várhatóan ebben az évben se lesz ez másképpen, ez a térség és ismét reflektorfényben lesz. Várhatóan Észak-Korea forró téma lesz idén, kezdve azzal, hogy az elmúlt hónapokban számos rakéta tesztet hajtottak végre, folytatva Kim Jong-nam meggyilkolásával Malajziában. Persze mindezek mellett más témák is várhatóak, mint például a Sulu-tenger esete, vagy az Iszlám Állam.
A rendezvény büszke arra, hogy nemcsak a kérdések megvitatásának fóruma, hanem igyekszik megoldásokat is találni a regionális kihívásokra. Várhatóan ez idén se lesz másképpen. Idén lesz egy ülés, amelynek a célja a regionális biztonság megteremtése és a tengereken történő konfliktusok elkerülésére irányuló gyakorlati intézkedések meghozatala.
forrás: http://thediplomat.com/2017/06/what-to-expect-from-the-2017-shangri-la-dialogue/
Kína kontinensen átfutó vonatai félig üresek
Andreea Brinza
2017.06.05.
Peking pénzügyi támogatást nyújt az útvonalak fenntartásához – és pénzt veszít mindegyik úton. Tehát mi a hosszú távú cél? Valóban piaci keresletet elégít ki Kína vasúthálózata?
Ha valami jól jelképezi Kína Belt and Road (korábban One Belt One Road) törekvését az a vasút. A médiában folyamatosan tűnnek fel kínai és európai városokat összekötő új vonalak, amelyeket nem győznek dicsérni a fórumokon. De joggal merül fel a kérdés, gazdaságilag ez kifizetődő? Nyereségesen fog működni? Nem inkább politikai igényeket elégit ki mint sem piaci keresletet?
Az ókori selyem útvonalat a kereskedelmi szükségletek vezérelték. A kereskedők a gazdagsági igényekből fakadóan veszélyes utakat tettek meg a sztyeppéken, hegyeken, sivatagokon keresztül. Jelen állás szerint csak a Chongqingot Duisburggal összekötő útvonal az, amelyet valós piaci kereslet hozott létre. Ez az útvonal afféle referencia útvonalként is mutatkozik, bár ez előbb alakult ki mint, hogy Xi Jinping bejelentette volna a One Belt One Road törekvést és vált egyik legfőbb céljává. A többi út politikai igény Pekingben, hogy táplálja kapcsolatokat az európai államokkal, mint például Lengyelország, Magyarország és Nagy-Britannia. Az első vasúti útvonalat a HP fejlesztette ki logisztikai alapokra támaszkodva, tehát piaci alapon történt. A következőeket azonban a kínai kormány. És, hogy mi a számottevő különbség? Amíg HP útvonalán Európába érkező vagonok tele vannak laptopokkal és egyéb elektronikai eszközökkel, addig az új útvonalakon érkező konténerek leginkább alacsony technológiával bíró, egyszerűbb eszközökkel van tele és üresen távoznak. Így, a teljes útvonalra vetítve csak az út fele kerül kihasználásra, tehát könnyen veszteségessé válik. Ebből fakadóan a játékokat, háztartási termékeket vagy dekorációkat exportáló kínai vállalatok számára olcsóbbá válik a tengeri szállítás, még ha hosszabb is. Az élelmiszer egyike azon termékkategóriáknak, amelyek megfelelő perspektívát nyújtanának az üres konténerek feltöltésében a visszafelé útra, és erre van is igény az ázsiai piacon. Azonban tovább növeli a költségeket a konténerek megfelelő szigetelése illetve különböző geopolitikai okok. Ilyen ok például, hogy Oroszország tiltja az európai élelmiszerek importját és szállítását a területén keresztül.
Amikor Módi találkozott Putyinnal
Emily Tamkin
2017.06.02.
Modi és Putyin kifejezetten baráti hangulatú találkozóján, a rendkívül vidám képek mellett, mit értek el a vezetők? Január elsején és másodikán az Indiai miniszterelnök, Narendra Modi, találkozott Vladimir Putyinnal Szentpéterváron. Modi a tiszteletvendég az idei Szentpétervári Gazdasági Fórumon, és a képek alapján nagyon jól érezte magát. forrás: BuzzFeedIndia
A hét elején Modi Angela Merkel német kancellárral találkozott, és úgy tűnt, mintha India talán Berlin felé fordulna. De most, Modi szó szerint kéz a kézben jár a képek tanulsága szerint Putyinnal. Modi egy afféle promóciós világutazáson vesz részt, amikoris a „Make in India” programot reklámozza, ami az Indiában való gyártást ösztönözné. Modi és Putyin a két ország között 70 évre szóló együttműködést kötöttek. Mindezek mellett a két vezető bejelentette, hogy “energetikai hídat” kívánnak létrehozni a két ország között, különös tekintettel a nukleáris ágazatra és a fejlett nukleáris gyártási lehetőségek fejlesztésére Indiában.
Szerző: Gáti Péter és Drávucz Márk
