A városok jövője

A városok mint az emberi civilizáció megtestesülései, már az időszámításunk előtti évezredekben is léteztek. Ám lakóiknak a Föld teljes népességén belüli aránya igen korlátozott maradt, egészen az ipari forradalomig, amikor is a technológiai fejlődés és a társadalmi-gazdasági változások következtében ugrásszerű növekedésnek indulhattak. A fejlődő világban ez a modern urbanizáció csak a gyarmati sorból való felszabadulás után indulhatott meg. A másfél-két évszázados lemaradás ellenére a globális dél városi lakosságszáma ma messze felülmúlja a fejlett világ urbánus populációját, és a különbségek továbbra is fennállnak majd. De vajon mit hoz a jövő? Milyen tendenciák várhatók az évszázad közepéig, és hogyan fognak kinézni városaink 2050-ben? Írásunkban ezekre a kérdésekre próbálunk választ adni a különböző előrejelzések alapján.

Demográfiai tendenciák [i]

Települési szempontból az emberiség történetében 2007 jelentette a fordulópontot, ugyanis innentől kezdve az emberiség több mint fele városokban él. Ez a tendencia a jövőben is folytatódik, így elmondható, hogy egyre inkább városi világban élünk. Az ENSZ World Urbanisation Prospects (2014) előrejelzése szerint 2050-re a Föld népességének 66,4%-a lesz városlakó, ami több mint 6,3 milliárd főt jelent.

Ezzel párhuzamosan a rurális térségek növekedési rátája tendenciózusan csökken. Míg az ezredforduló után az évi átlagos növekedési ütem 0,26% volt, napjainkra ez az érték 0,07%-ra csökkent. Az ENSZ szerint negatív értéket 2020-2025 között fog felvenni, 2050-re pedig a vidéki térségek lakossága évi 0,4%-kal fog csökkenni. Abszolút számok tekintetében ez egészen 2020-ig tartó növekedést jelent a rurális térség lakosságában, amikor is eléri a csúcsértéket, 3,38 milliárd főt. Ezt követően lassú csökkenés veszi kezdetét, 2050-re pedig már csak 3,2 milliárdan élnek vidéken.

1. ábra: A világ urbánus és rurális térségeinek lakosságszáma (1950-2050)

A városi lakosság növekedése közel sem egyenletesen zajlik a világ különböző régióiban. Földünk legurbanizáltabb térségeit egyrészt az ENSZ besorolása szerinti fejlett világ alkotja: Európa, Észak-Amerika, Ausztrália és Új-Zéland, valamint Japán. Továbbá ide tartozik – mintegy kakukktojásként – Latin-Amerika és a Karib-térség is. Ezekben a régiókban, illetve országokban az urbanizációs ráta (vagyis a városlakók össznépességen belüli aránya) átlagosan valamivel 78% fölött van, 2050-re pedig várhatóan 85,4%-ra fog növekedni.

Ezzel szemben a fejlődő világban (Afrikában és Ázsiában) az urbanizációs ráta még mindig nem lépte át az 50%-os fordulópontot, 2050-re pedig előreláthatóan 63,4% lesz. Ám az abszolút számok tekintetében e térség egyáltalán nincs lemaradva, ugyanis míg a globális Észak városaiban napjainkban kevesebb mint egymilliárdan élnek, számuk 2050-re pedig 1,1 milliárd fő lesz, addig a fejlődő országokban már most több mint 3 milliárdan laknak urbánus környezetben, 2050-re pedig 5,2 milliárdan fognak. Vagyis a városi lakosság növekedésének döntő hányada – 94% – az előrejelzések szerint a fejlődő világban fog realizálódni.

2. ábra: A kontinensek városi lakosságszámának alakulása 1950-2050 között

Kontinentális bontásban elmondható, hogy napjaink leggyorsabban urbanizálódó térsége Afrika, ahol a városi lakosság évi 3,4%-kal nő. A növekedési ütem 2050-re némiképp csökkeni fog – már „csak” 2,56% lesz –, ám e rendkívüli lakosságszámbeli gyarapodás hatására az urbánus populáció a jelenlegi 505 millióról 2050-re 1,3 milliárdra fog növekedni.

Az urbanizációs ráta alapján a Föld legurbanizáltabb kontinense Amerika. Az északi részen a városlakók aránya 82%, Latin-Amerikában pedig 83%. Abszolút számok tekintetében ez összesen 817 millió főt jelent. A városi lakosság kiemelkedően magas arányának köszönhetően a növekedési ráta értéke nem olyan számottevő, mint például Afrikában: Észak-Amerikában 1%, Közép- és Dél-Amerikában pedig 1,3%. A jövőben a növekedés lassulására lehet számítani: a század közepére a kontinens északi felén évente átlagosan 0,6%-kal fog növekedni a városi lakosság száma, míg a délebbi részeken 0,44%-kal. E tendenciák hatására a kontinens városi lakossága 2050-re meghaladja az 1 milliárd főt.

Hasonlóan magas urbanizációs rátával rendelkezik az „Öreg Kontinens” is: jelenleg 74%, 2050-re pedig várhatóan 82%-ot jeleznek előre. Ám az abszolút városi lakosságszám tekintetében ez jelentős különbségeket takar, például Amerikához képest, ugyanis Európában jelenleg 550 millióan élnek az urbánus térségben, a század közepére pedig maximum 30 millióval fog növekedni a számuk.

A városi lakosság teljes népességen belüli aránya alapján a kontinensek közül a dobogó harmadik fokán Ausztrália és Óceánia áll, ahol napjainkban a lakosság 70,8%-a él városokban. Az előrejelzések szerinti lassú növekedés következtében 2050-re ez várhatóan 73,5%-ra fog növekedni, vagyis a jelenlegi 28 millióról 42 millióra fog nőni a városi lakosság száma a kontinensen.

Abszolút lakosságszám tekintetében a kontinensek közül kiemelkedik Ázsia, ahol a városi lakosság már ma több mint 2 milliárd fő, 2050-re pedig 3,3 milliárd lesz. Vagyis a század közepére világunk városi lakosságának több mint fele Ázsia urbánus térségeiben fog élni.

A városok mint globális hatalmi központok

A dinamikus gazdasági, társadalmi és technológiai erőkkel szemben a politika és kormányzás meglehetősen statikusnak tűnik. A vesztfáliai nemzetállami rendszer már majdnem öt évszázada meghatározó, ám a globális kormányzás továbbra is gyenge lábakon áll. Ez pedig lehetőséget jelent a városok számára a felemelkedésre.

A fejlődő világ rohamos urbanizációja következtében 2050-re jelentős mértékben eltolódnak a súlypontok nyugatról keletre, illetve északról délre. Már 2014-ben is a világ városi lakosságának fele Ázsiából érkezett, egy másik szemléletes összevetés szerint pedig a világ városi lakosságának fele mindössze hét országból származott (szintén 2014-ben), ez a hét ország pedig (a városi lakosság szerint csökkenő sorrendben): Kína, India, az Egyesült Államok, Brazília, Indonézia, Japán és Oroszország.[ii]

A városok gazdasági befolyása egyre nagyobb, a globális GDP nagyjából 80%-át már most is a városokban állítják elő. A Brookings Institution legújabb globális város-rangsora szerint ha a világ öt legjelentősebb globális városa (New York, Los Angeles, Tokió, Párizs és London) egy államot alkotna, akkor ez az állam lenne a világ harmadik legnagyobb gazdasága az Egyesült Államok és Kína után (a megtermelt GDP alapján).[iii]

A keletre tolódás már napjainkban is érezhető, a jövőben pedig a trendek alapján még jelentősebb lesz. A fent említett globális város-rangsor több kategóriát is szentel az ázsiai városoknak: külön tárgyalnak egy ázsiai központok elnevezésű csoportról, ide tartozik Peking, Hongkong, Szöul-Incheon, Sanghaj és Szingapúr, a kínai iparvárosok kategórián belül 22 várossal foglalkozik az elemzés, a felemelkedő kapuvárosok kategória 28 nagyvárosa közül pedig további 13 található Ázsiában (ebből 10 Kínában).[iv]

A városok növekedése az adott országok gazdasági növekedésnek is nélkülözhetetlen feltétele, ez az egyik alapfeltevése annak a McKinsey Intézet által készített tanulmánynak is, mely azzal foglalkozik, hogy Kínának 2030-ra várhatóan 1 milliárd városlakója lesz, ez pedig komolyan átgondolt várospolitikai stratégia kidolgozását követeli meg. A termelékenység növekedése ugyanis leghatékonyabban az urbanizáció koncentrációjának növekedésével érhető el, a tanulmány szerint a koncentrált növekedési forgatókönyv mintegy 20%-kal magasabb megtermelt GDP-t vetített előre, mint a szétszórt növekedésről szóló szcenárió.[v]

2014-ben a világ 28 metropoliszában (a 10 millió fős lakosságot meghaladó városokban) élt a városlakók 1/8-a. A legtöbb metropolisz és nagyváros (az 5-10 millió fő közötti települések) már most is a globális délen található, ellentétben a néhány évtizeddel ezelőtti állapottal. Egyedül Kínában 6 metropolisz (Sencsen, Tiencsin, Csungking, Kanton, Sanghaj, Peking) és 10 nagyváros található, 2030-ra további egy metropolisszal (Csengtu), valamint hat nagyvárossal bővül az ország. India öt nagyvárosából négy metropolisszá válik az elkövetkező években (Csennai, Bengaluru, Haidarábád, Amadábád), így 2030-ra hét metropolisz meglétét vetítik előre az országban (a három meglévő metropolisza Delhi, Mumbai és Kalkutta). E két országon kívül Ázsiában 7 metropolisz és 11 nagyváros volt 2014-ben. Afrika 3 metropolisza Kairó, Kinshasa és Lagos, de 2030-ra még három város eléri a 10 milliós lélekszámot (Dar es Salaam, Johannesburg és Luanda). 2030-ig a nagyvárosok száma is megnő a 2014-es háromról tizenkettőre. Latin-Amerika négy meglévő metropolisza (Buenos Aires, Mexikóváros, Rio de Janeiro és São Paulo) mellé 2030-ig további kettő csatlakozhat: Bogota és Lima.[vi]

Ezzel együtt a fejlett világ metropoliszainak (pl. New York, Tokió, London, Párizs, Moszkva) lélekszáma alig fog növekedni, vagy akár még csökkenés is elképzelhető a jövőben, így minden bizonnyal globális súlyuk is csökkenni fog (bár fontos megjegyezni, a globális súlyt nem csak a népesség száma határozza meg, hanem számos egyéb összetevő – gazdasági teljesítmény, képzettség, elérhetőség stb.). 2050-re tehát az előrejelzések szerint jelentős mértékben növekedni fog a globális dél városainak hatalmi befolyása.

3. ábra: A világ 15 legnépesebb városa 1990-ben, 2014-ben, valamint 2030-ban (ezer fő, szimbólumokkal jelölve a pozíciójuk változása az előző időponthoz képest).

Környezeti fenntarthatóság a jövő városaiban

Jelenleg a Föld szárazföldi területeinek 2%-át foglalják el az emberi települések és az infrastruktúra, a népesség növekedésével, valamint az urbanizáció folytatódásával ez a szám 2050-ig megduplázódhat[vii]. A városok pedig – a nagy népességkoncentráció révén – fokozott terheket rónak a környezetre mind input, mind pedig az erőforrások hasznosítása után keletkezett végtermékek tekintetében.

1950 óta az egy főre jutó energiafogyasztás megkétszereződött, 2030-ra pedig további 50%-kal nőhet a World Economic Forum előrejelzése alapján[viii]. Az International Energy Agency szerint Ázsiában ez a jelenlegi fogyasztási szint megduplázódását fogja jelenteni. Bár napjainkban a megújuló energiaforrások alkalmazása egyre inkább előtérbe kerül a különböző technológiai fejlesztéseknek köszönhetően, a rohamosan növekvő energiaszükséglet kielégítése zömmel fosszilis energiahordozók révén fog kielégítésre kerülni.[ix]

Ez pedig számottevően fogja növelni az üvegházhatású gázkibocsátást, aminek globális szinten több mint feléért már most is a városok felelnek[x]. Az OECD Environmental Outlook előrejelzése szerint, ha nem történik jelentős változtatás e téren, a légszennyezés lehet 2050-re a környezethez köthető vezető halálok.[xi]

A légszennyezés jelentős regionális különbségeket mutat, várhatóan a fejlettebb országokban hamarabb megindul a légszennyező anyagok kibocsátásának csökkenése, a fejlődő országokban ez még egy-két évtizedet valószínűleg várat magára.[xii]

Globális léptékben a levegő, talaj és vizek szennyezettsége is igen magas, az elkövetkező évtizedekben pedig további növekedésre lehet számítani az előrejelzések alapján, különösképpen Ázsiában.[xiii] A szennyezés fokozott kibocsátói elsősorban a városok, így a korábban ismertetett urbanizációs trendek következtében növekvő környezeti terheléssel kell számolnunk, ha a környezeti szabályozásban és az alkalmazott technológiákban nem történik változás.

A jövő tehát számos környezeti kihívást tartogat az urbánus térségek számára, melyek megoldása Földünk szempontjából is kulcs fontosságú. Ezen kihívások megválaszolása pedig többek között a fogyasztási szokások alakulása, és a szakpolitikai vezetés mellett a technológiára vár.

A jövő városainak technológiai megoldásai

A technológiai változás járhat negatív hatással, ha például bizonyos, korábban emberek által végzett munkák robotokkal szembeni versenyképtelenségére gondolunk. Az automatizálás és a globalizáció következtében a gyártás, a feldolgozóipar – és az ehhez köthető munkahelyek – a fejlődő világba tevődött át. Jelenleg a szolgáltatóipar számos irodai munkájával is ez történik. Ám a városok továbbra is a technológiai változás legnagyobb haszonélvezői lesznek – még ha ez csak járulékos, és esetenként káros hatású is. A technológiai változás ugyanis lehetővé teszi számukra, hogy hozzáférjenek a globális piacokhoz, felfedezzék az oktatásban és képzésben rejlő új lehetőségeket, fejlesszék az egészségügyet, összegyűjtsék és felhasználják a nagy adatbázisokat (big data), és még számtalan példát lehetne említeni.

A technológiai változások 2050-re egy város egész működését átalakítják. Ennek már most is szemtanúi vagyunk, hiszen sorra terjednek a különböző smart city megoldások, a jövőben pedig minden bizonnyal még nagyobb előrelépést fogunk tenni a különböző folyamatok optimalizálása érdekében. Ez annál is inkább elengedhetetlen lesz, mert a fejlődő világ városaiban még mindig jelentős városnövekedés zajlik, ehhez pedig igazodniuk kell a különböző közszolgáltatásoknak, amit legegyszerűbben és leggazdaságosabban az informatikai-technológiai megoldások révén lehet megvalósítani. Néhány elképzelés a jövő városaival kapcsolatban:

• zöld városok: mivel a nagyvárosokban koncentrálódik a környezeti terhelés, ezért még hangsúlyosabbá válik a zöldfelületek terjedése, az épületek felületén is (ez az úgynevezett „vertikális erdő”, már ma is igen elterjedt építkezési forma[xiv]). A zöld város mint jövőbeli koncepció egyik ékes példája Párizs 2050-es látványterve (itt már a „vertikális farmok” is megjelennek).[xv]
• okos infrastruktúra a városokban: már elkezdődött az a folyamat, melynek célja, hogy minden közszolgáltatás mérhető és nyomon követhető legyen, ez a jövőben kiteljesedik, és integrált rendszerek irányítják majd a város működését a vízellátástól kezdve a közvilágításon keresztül a közlekedésig és a levegőminőségig számos területen.[xvi] Erre gyakorlatilag már megvan a technológia, sőt, alkalmazási területeket is tudunk már azonosítani[xvii], 2050-re viszont sokkal elterjedtebb és jobban működő rendszerek állnak majd rendelkezésünkre.
• óriásépületek: a nagy lakóegységek nem jelentenek újdonságot, már a 20. század közepén is számos tervező (a leghíresebb minden bizonnyal Le Corbusier) foglalkozott az egész városnyi embert befogadó épületek gondolatával. Számos városban még a 21. század közepén is gondot jelent majd a népesség drasztikus növekedése, ezért elképzelhető, hogy a jelenlegieknél sokkal nagyobb óriásépületekben oldják majd meg a lakhatási igények kielégítését.[xviii]
• energiabarát városok: számos projekt, városösszefogás tűzte ki céljául, hogy komplex infrastrukturális beruházásokon keresztül alacsony energiafogyasztású városokká alakuljanak át a jövőben. Ehhez számos terület (energiatermelés, hulladékkezelés, közlekedés, építészet, közszolgáltatások stb.) integrált, közös együttműködésére van szükség.[xix]

Szerző: Czirják Ráhel, Gere László

Ábrajegyzék:

• 1. ábra: A világ urbánus és rurális térségeinek lakosságszáma (1950-2050): Adatok forrása: WUP 2014
• 2. ábra: A kontinensek városi lakosságszámának alakulása 1950-2050 között: Adatok forrása: WUP 2014
• 3. ábra: A világ 15 legnépesebb városa 1990-ben, 2014-ben, valamint 2030-ban (ezer fő, szimbólumokkal jelölve a pozíciójuk változása az előző időponthoz képest): Adatok forrása: UN World Urbanisation Prospects 2014

Irodalomjegyzék:

• Danielle Muoio (2016). Here’s what cities will look like in 2050. http://www.businessinsider.com/ian-pearson-predicts-what-cities-will-look-like-in-2050-2016-2/#buildings-will-reach-new-heights-and-could-be-as-tall-as-18-miles-pearson-claims-for-reference-thats-more-than-8000-stories-high-1 (2017.02.02.)
• Gordon Feller (2015). 3 Big Ideas for the Smart City of 2050. http://cityminded.org/3-big-ideas-for-the-smart-city-of-2050-14121 (2017.02.02.)
• Jonathan Woetzel, Lenny Mendonca, Janamitra Devan, Stefano Negri, Yangmel Hu, Luke Jordan, Xiujun Li, Alexander Maasry, Geoff Tsen, Flora Yu, et al.: Preparing for China’s Urban Billion. McKinsey Global Institute Report, 2009. http://www.mckinsey.com/~/media/McKinsey/Global%20Themes/Urbanization/Preparing%20for%20urban%20billion%20in%20China/MGI_Preparing_for_Chinas_Urban_Billion_full_report.ashx (2017.02.01.)
• Lucy Williamson (2013). Tomorrow’s cities: Just how smart is Songdo? http://www.bbc.com/news/technology-23757738 (2017.02.02.)
• OECD Environmental Outlook to 2050: http://www.oecd.org/environment/indicators-modelling-outlooks/oecd-environmental-outlook-1999155x.htm (2017.01.31.)
• The European Environment – State and Outlook 2015: Assessment of Global Megatrends. EEA, Copenhagen, 2015. http://www.eea.europa.eu/soer (2017.01.31.)
• Trujillo, Jesus Leal, Parilla, Joseph (2016): Redefining Global Cities – The Seven Types of Global Metro Economies. https://www.brookings.edu/research/redefining-global-cities/ (2017.02.01.)
• UN Department of Economic and Social Affairs – Population Division: World Urbanisation Prospects 2014: https://esa.un.org/unpd/wup/CD-ROM/ (2017.01.31.)
• Vincent Callebaut Architectues (2015) http://vincent.callebaut.org/category/publications/ (2017.02.02.)
• World Economic Forum City Competitiveness Report: http://www3.weforum.org/docs/GAC/2014/WEF_GAC_CompetitivenessOfCities_Report_2014.pdf (2017.01.31.)
• World Urbanization Prospects. The 2014 Revision – Final Report: https://esa.un.org/unpd/wup/Publications/Files/WUP2014-Report.pdf (2017.01.31.)

Jegyzetek:

[i] UN Department of Economic and Social Affairs – Population Division: World Urbanisation Prospects 2014: https://esa.un.org/unpd/wup/CD-ROM/ (2017.01.31.)

[ii] World Urbanization Prospects. The 2014 Revision – Final Report: https://esa.un.org/unpd/wup/Publications/Files/WUP2014-Report.pdf (2017.02.01.)

[iii] Trujillo, Jesus Leal, Parilla, Joseph (2016): Redefining Global Cities – The Seven Types of Global Metro Economies. https://www.brookings.edu/research/redefining-global-cities/ (2017.02.01.)

[iv] Uo.

[v] Jonathan Woetzel, Lenny Mendonca, Janamitra Devan, Stefano Negri, Yangmel Hu, Luke Jordan, Xiujun Li, Alexander Maasry, Geoff Tsen, Flora Yu, et al.: Preparing for China’s Urban Billion. McKinsey Global Institute Report, 2009. http://www.mckinsey.com/~/media/McKinsey/Global%20Themes/Urbanization/Preparing%20for%20urban%20billion%20in%20China/MGI_Preparing_for_Chinas_Urban_Billion_full_report.ashx (2017.02.01.)

[vi] World Urbanization Prospects. The 2014 Revision – Final Report: https://esa.un.org/unpd/wup/Publications/Files/WUP2014-Report.pdf (2017.02.02.)

[vii] The European Environment – State and Outlook 2015: Assessment of Global Megatrends. EEA, Copenhagen, 2015. http://www.eea.europa.eu/soer (2017.01.31.)

[viii] World Economic Forum City Competitiveness Report: http://www3.weforum.org/docs/GAC/2014/WEF_GAC_CompetitivenessOfCities_Report_2014.pdf (2017.01.31.)

[ix] Uo.

[x] World Economic Forum City Competitiveness Report: http://www3.weforum.org/docs/GAC/2014/WEF_GAC_CompetitivenessOfCities_Report_2014.pdf (2016.12.22.)

[xi] OECD Environmental Outlook to 2050: http://www.oecd.org/environment/indicators-modelling-outlooks/oecd-environmental-outlook-1999155x.htm (2017.01.31.)

[xii] Uo.

[xiii] The European Environment – State and Outlook 2015: Assessment of Global Megatrends. EEA, Copenhagen, 2015. http://www.eea.europa.eu/soer (2017.01.31.)

[xiv] https://www.dezeen.com/tag/green-walls/ (2017.02.02.)

[xv] Vincent Callebaut Architectues (2015) http://vincent.callebaut.org/category/publications/ (2017.02.02.)

[xvi] Gordon Feller (2015). 3 Big Ideas for the Smart City of 2050. http://cityminded.org/3-big-ideas-for-the-smart-city-of-2050-14121 (2017.02.02.)

[xvii] Lucy Williamson (2013). Tomorrow’s cities: Just how smart is Songdo? http://www.bbc.com/news/technology-23757738 (2017.02.02.)

[xviii] Danielle Muoio (2016). Here’s what cities will look like in 2050. http://www.businessinsider.com/ian-pearson-predicts-what-cities-will-look-like-in-2050-2016-2/#buildings-will-reach-new-heights-and-could-be-as-tall-as-18-miles-pearson-claims-for-reference-thats-more-than-8000-stories-high-1 (2017.02.02.)

[xix] IMAGINE Low Energy Cities: http://www.imaginelowenergycities.eu/ (2017.02.06.)

Mentés