Sajtófigyelés – 2017. június 22.
PAGEO heti sajtófigyelése a kelet-ázsiai térségről. Olyan nemzetközi magazinok, kutatóintézetek és sajtóorgánumok cikkeiből böngészünk, mint az Economist, Foreign Affairs, Foreign Policy, Newsweek, The New York Times, ISN, Project Syndicate, Carnegie Endowment, Brookings Institute, The Diplomat, China Daily, Stratfor és mások.
Lehetséges, hogy Japán is csatlakozna a Kína OBOR kezdeményezéséhez?
Mina Pollmann
Az Ázsia jövőjéről tartott fórumon, melyet Tokióban rendeztek június 5-én, Shinzo Abe Japán miniszterelnök a következőket nyilatkozta: Japán kész együttműködni az OBOR (One Belt One Road) kezdeményezéssel, s ehhez minden, a működéshez szükséges feltételt meg fognak teremteni.
Az Új Selyemút projekt (OBOR) melyet Kína miniszterelnöke 2013-ban kezdeményezett, az ókori selyemút mintájára létrehozni kívánt nagyszabású gazdasági kezdeményezés, melyben Xi Jinping állítása szerint Európa és Kelet-Ázsia egy nagy családdá fog válni. A kezdeményezés hátterében nagymértékben gazdasági érdekek is szerepelnek, amelynek eredményekképp Kína regionális vezető pozícióba szeretne kerülni. Japán világgazdasági pozícióját tekintve komoly lehetőség nyílik a jelenlegi gazdasági pozíciójának megtartására és javítására. Azonban Japán eredendően a jelenlegi világgazdasági rendet preferálja, melyben az USA szerepe dominál, de Donald Trump TPP-ből való kilépése miatt komolyan fontolóra vette az OBOR-hoz való csatlakozást.
Japán mielőtt csatlakozna az OBOR-hoz komoly feltételeket támaszt az együttműködéssel szemben, melyek között szerepel a munkaügyi és környezetvédelmi szabályok szigorítása. Ezen kívül fontosnak tartják az OBOR keretein belül futó projektek életképességének erősségét, a megbízható pénzügyi folyamatokat és a tisztességes közbeszerzéseket, tehát Japánnak egy átlátható rendszerre van szüksége a belépéshez.
Ugyan Japán számára kényes a jelenlegi választás USA és Kína között, de pozitívum a kínai külügyminiszter Hua Chunying kijelentése: Az OBOR kezdeményezése lehet a következő platform Kínának és Japánnak a közös együttműködésre. Mindez azonban bizonytalanná válik annak a fényében, hogy az Új Selyemút projekt továbbra is kísérleti stádiumban van.
Forrás: http://thediplomat.com/2017/06/will-japan-join-chinas-belt-and-road-initiative/
India és Pakisztán is hivatalosan csatlakozott a Shanghaji Együttműködési Szervezethez:
Casey Michel
A Shanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csúcstalálkozóján, melyet Asztanában rendezetek meg múlthéten, hivatalosan is csatlakozott India és Pakisztán. A csúcstalálkozó az elmúlt évek egyik legfontosabb találkozójává vált, a szervezet 2001-es működése óta. A két ország csatlakozása nem csak gazdasági és földrajzi erő szempontjából fontos, hanem immáron a szervezet a világ népességének közel felét tömöríti egybe, így Ázsiában egy új nemzetközi egység-együttműködés alakul ki.
A találkozó a nemzetközi médiában a vártnál kisebb port kavart, annak ellenére, hogy nagy hangsúlyt fektettek többek között a terrorizmus felszámolására és a politikai stabilitás fenntartására. Az utóbbi szempontjából kiemelten fontos a Kasmír térség stabilizálása, ugyanis Kína, Új Selyemút projektjének egyik fő kereskedelmi-gazdasági folyosója ezen a térségen haladna át, amit India területi sértésként fogad. Ugyanakkor India számára Kína hatalmas vetélytárs a térség gazdasága szempontjából. A két ország között hatalmas érdekellentét alakulhat ki, mely a jövőben rossz hatással lehet a két fél közötti jó együttműködésre.
Mindezek ellenére India és Pakisztán miniszterelnökei (Narendra Modi és Nawaz Sharif) bizakodóak az SCO-val kapcsolatban, s már nagyon várják az együttműködést. Az újonnan csatlakozó országoknak és mostani SCO-s társaiknak, azonban bizonyítaniuk kell, hogy a hasonló jellegű országok csatlakozása a jövőben, nem fogja aláásni a hatékonyság további növekedését és az Ázsiai államok nagy fokú együttműködését.
A Moon Jae-in adminisztráció egy hónapja Dél-Koreában
Sungmoon Lim
Egy hónap telt el a Dél-Koreai elnökválasztás után, melyet Moon Jae-In nyert meg.A Dél-Koreai nemzet ezzel nemet mondott az előző időszakban erősen jelen lévő korrupcióra, így a régen várt megbékélés időszak kezdetét élik a helyiek. Moon Jae-In számos ígérete mellett, melyek között szerepel az Észak-Koreával történő konfliktus rendezése, a gazdaság fejlődésének fenntartása, elnökségének első hónapjában életbe léptette az új adminisztrációs rendszert, amely az elnök ígéretei ellenére jelenleg nehézségekkel küzd.
A Dél-Koreai kormány nehéz helyzetben van, ugyanis nagyobb figyelmet kell jelenleg fordítania a THAAD rakétavédelmi rendszer telepítésére és a rendszer telepítésének politikai következményeire. A THAAD rendszer telepítésével ugyan a Koreai félszigeten növelik a biztonságot, habár a döntés jellege igen kényes, hiszen míg Washington támogatja, addig Peking lázasan tiltakozik ellene. Mindezek tekintetében a rendszer telepítése nagy aggodalomra adhat okot, hiszen Moon kijelentette, hogy Dél-Korea számára a THAAD védelmi rendszer biztosítja a független demokráciát, amelyet maga az elnök is képvisel.
A független demokrácia fenntartása mellett, Észak-Korea folyamatos rakétatesztjei egyre nagyobb okot adnak a védelmi rendszer kiépítésére. A THAAD projekt bejelentése után már 24 órával újabb tesztet hajtott végre az északi állam, amely szintén katonai demonstráció volt a déli állam és USA számára.
Mindezek mellett azonban Dél-Korea gazdaságának belső kihívásaival is szembe kell néznie az új elnöknek. Moon kijelentette, hogy a korrupció el fog tűnni, a chaebolok dominanciáját visszaszorítja és a gazdaság szerkezetét megreformálja. Bár csak egy hónap telt el Moon megválasztása óta, a közvélemény kutatások bizonyítják a Dél-Koreai nemzet optimizmusát. Az elnök figyelme jelenleg többfelé koncentrálódik, de a nép pozitív hozzáállása támogatja a kezdeti nehézségek megoldásában.
Forrás: http://thediplomat.com/2017/06/the-moon-administration-1-month-in/
Az Iszlám Állam ellen Délkelet-Ázsiában komolyan fel kell venni a harcot
Greg Austin
A Trump kormány legfontosabb külpolitikai célkitűzése az Iszlám Állam (ISIS) legyőzése, melyet James Mattis az USA védelmi minisztere várhatóan július 1-ig megvalósít. Egy évben belül pedig teljesen fel kívánják számolni az Iszlám Államot, Raqqa főváros elfoglalásával.
A győzelem mellett azonban számos fontos kérdést kell megválaszolniuk Trumpnak és Mattisnak. Többek között választ kell adniuk, hogy milyen hatással lesz az ISIS legyőzése a politikai és katonai konfliktusok jövőbeli irányaira legyen az a Közel-Kelet térségében, vagy Délkelet-Ázsiában. Ezen felül kérdés, hogy mikor-, milyen formában és hol fogja a következő iszlám forradalom felütni a fejét.
Ezek a kérdések valós aggodalmakra adhatnak okot, ugyanis az Iszlám Állam értékrendjével és elképzeléseivel sok muszlim tud azonosulni. A világnak tehát továbbra is együtt kell majd élnie az Iszlám Állam megszűnésével, a hasonló értékrendű emberekkel és államokkal, mint például Szaud-Arábia vagy Afganisztán. Ezen országok létezése nem gond, annak ellenére, hogy szintén iszlám államok. A lényeges különbség viszont az, hogy míg az ISIS forradalmat indított és erőszakosan védte és terjesztette értékrendjét, addig a másik két államban betartják a békét és az emberi jogok fontossága is elsődleges.
Az ISIS hibái és sikerei így ismertek lettek az emberek számára. Elkerülhetetlen, hogy egy hasonló állam felüsse valahol a fejét, hiszen látható, hogy az ISIS eddig egyedüli módon tudta a világ összes muszlim radikális csoportját tömöríteni. A hibákból tanulva, új állam fog létre jönni, valamely már létező muszlim államban. Ez csak idő kérdése, amelynek egyre hatalmasabb mozgatórugója a fokozódó amerikai jelenlét a Közel-Keleten.
Forrás: http://thediplomat.com/2017/06/defeating-the-next-islamic-state-in-southeast-asia/
Trump Ázsia politikája a közeljövőben esedékes regionális vezetőkkel folytatandó tárgyalásainak perspektívájában
Prashanth Parameswaran
Hat hónappal Trump megválasztása után, a jelenlegi amerikai kormány kulcsfontosságú célkitűzéseit tekintve kevés előrehaladást értek el. Ilyen célok többek között az egészségügyi ellátás vagy az adóreform problémája. A folyamatos belföldi zűrzavar ellenére Trump és csapata még mindig igen aktív az Ázsiai térségben, ugyanis több Ázsiai vezetővel is találkozott, mint például Xi Jingping kínai miniszterelnökkel vagy Shinzo Abe japán miniszterelnökkel. A következő hónapok során számos csúcstalálkozón fog részt venni Donald Trump, amelyeken főleg Kelet-, Délkelet-Ázsiai vezetőkkel fog tárgyalni.
Június 26-án Narendra Modi India miniszterelnöke fog a Fehér Házba látogatni. A két fél között némi ellentét érzékelhető, azonban a két ország közötti további konvergencia a legfőbb prioritások közé tartozik. Ennek ellenére Trump politikája némi aggodalomra ad okot, mert számos ügyben bizonytalanságok (bevándorlás, éghajlatváltozás, kínai politika vagy a közel-keleti stratégia) tapasztalhatók.
Modi után Dél-Korea új miniszterelnökével (Moon Jae-In) fog találkozni Trump. A találkozó legfontosabb témája a THAAD rakétavédelmi rendszer telepítése lesz Dél-Koreában, amelyet a fokozódó Észak-Koreai rakétateszt, mint potenciális veszélyforrás is ösztönöz.
Trump az Indiai és Dél-Koreai miniszterelnökök mellett, a Thaiföld-i Prayuth Chan-o-cha miniszterelnököt is meghívta a Fehér Házba. A találkozó kétségkívül javítani fogja a szövetséget a két ország között, s keményen dolgoznak a 2014-es Thaiföldi puccs okozta feszültségek kezelésében. Trump ezen kívül Szingapúri és Vietnami felső vezetőkkel is fog találkozni.
Látható, hogy a folyamatosan fennálló amerikai belpolitikai problémák ellenére, egyre fokozódó Trump Ázsiai tevékenysége. Ázsia legfontosabb vezetőivel rövid időn belül tárgyalásokat folytatott és folytatni is fog a közeljövőben. Az egyeztetések folyamatosak, s a TPP-ből való kilépés ellenére, úgy tűnik, USA stabilizálni szeretné az Ázsiai régiót.
Forrás: http://thediplomat.com/2017/06/trumps-big-asia-summit-month/
Kínai-szingapúri együttműködés a Belt and Road kezdeményezésen belül
Chong Koh Ping
Szingapúr és Kína nemrég megállapodtak arról, hogy a jövőben tovább növelik együttműködés volumenét A jövőbeni együttműködések javítására a „Belt and Road Initiative” (BRI) keretein belül egyezett meg a két fél, amelyen belül hangsúlyozzák a pénzügyi-, oktatási együttműködést és a technológiaátadás fontosságát. Szingapúr külügyminisztere a következőket nyilatkozta az együttműködésről: „Ez egy csodálatos ötlet, melynek mindig is támogatója volt Szingapúr.”
A megállapodás tehát fontos lépése volt a BRI kezdeményezésnek, amelyet 2013-ban hoztak létre. A BRI lényege ugyanis az, hogy Ázsia, Afrika és Európa egy szárazföldi és egy tengeri útvonalon tartsa fent az egymás közötti kereskedést. A megállapodás szempontjából, fontos a kereskedelmi folyosó területén fekvő országok gazdaságának integrálása és együttműködése, s éppen ezért jelent nagy előrelépést Kína és Szingapúr együttműködése.
A két fél továbbá arról is megegyezett, hogy közös finanszírozással fogja fenntartani a BRI projektet. Elsődleges céljukként határozták meg az Afrikában és Délkelet-Ázsiaiban található, harmadik világ országainak integrálását a fejlett országokéhoz gazdasági és kereskedelmi szempontból. Ezt a két ország az adott országok erősségeire alapozva fogja véghezvinni.
A BRI eredeti céljai mellet, a régió stabilizálása sem mellékes. Kína hajlandó Szingapúrba helyezni a BRI bizonyos intézményeit, ezzel Szingapúr szerepkörét bővíteni, amely bizonyítja a régió stabilizálódásának a fontosságát.
A Marco Polo Stragégia:
Joseph S. Nye
A múlt hónapban, Pekingben rendezték meg a két napos konferenciát, melynek témája a BRI (Belt and Road Initiative) szervezet tevékenysége, azaz egy szárazföldi és egy tengeri kereskedelmi útvonal fenntartása Ázsia, Európa és Afrika között. A konferencián 29 államfő és 60 ország vett rész ezzel a világ népességének több mint felét képviselve.
Az új Marshall Tervnek nevezett Új Selyemút projekt keretein belül, Xi Jinping Kína miniszterelnöke, Európa és Ázsia között, több mint 100 milliárd dollárnyi infrastrukturális beruházást akar megvalósítani. Ezen erőfeszítések megvalósítását, Donald Trump TPP-ből való kilépése is indokolja.
A hatalmas összegű infrastrukturális beruházások által, a Kínai vállalatokat támogatva rengeteg beruházási lehetőség jön létre az érintett övezet országaiban. A Kínai vállalatok mellet, a fejletlen országok infrastrukturális szempontból is jól fognak járni. A rengeteg autópálya, vasúti pálya és kikötői fejlesztések segíthetik a fejletlen országok gazdaságának növekedését. Kína ezzel a közjó ügyét is szolgálja, melyre „Marco Polo is büszke lenne”, írja Joseph S. Nye.
Kína szándékát nem csupán az önzetlen segítségnyújtás vezérli. A beruházással a Kínai áruk számára, alternatív piacokat fognak létre hozni,s ezzel a Kínai gazdaság árufeleslegének problémáját a remények szerint enyhíteni tudják.
Xi Jinping miniszterelnök grandiózus tervével, Kínát a világgazdaság vezető államává szeretné előléptetni. Ez a terv korántsem földtől elrugaszkodott, ugyanis már egy évszázaddal korábban a brit geopolitikai teológus Halford Mackinder azt nyilatkozta, hogy „Bárki aki irányítja Eurázsiát, az a világot is irányítani fogja.”. Kína számára egyébként sem maradt más választás mint a szárazföldi befolyás kiterjesztése, ugyanis jelenleg az USA befolyása érvényesül a világtengereken.
A Kínai – Észak-Koreai egyenlet:
Észak-Korea egyre nagyobb fenyegetést jelent az USA és szövetségesei számára a Kelet-Ázsiai régióban. Ezt a Kim Jong Un vezetésével végrehajtott folyamatos rakétatesztek is igazolnak. Az északi vezető folyamatos provokációja USA számára, egy esetleges amerikai beavatkozást vetíthet előre, bár ez rögtön felborítaná a kényes egyensúlyt Kelet-Ázsiában.
Egy esetleges háborús konfliktus kezelésére Kínának már konkrét forgató könyve van. A kényes egyensúly megbomlásával számos következményt figyelembe véve, (mint például a hatalmas menekültáradat, vagy a nukleáris fegyverkezés hatásai) műveleti terveket hoztak létre. A Kínai forgatókönyv ellenére, Kína továbbra is aggodalmát fejezi ki a konfliktussal kapcsolatban, ugyanis Észak-Korea nukleáris tesztjei destabilizáló hatással vannak a térségre. A térség stabilitásának fenntartása érdekében Kína puha szankciókat alkalmaz az északi állammal szemben, azonban a további tesztek végrehajtása esetében, hajlandó mérlegelni a szankciók mindenféle formáját.
Kína mindezek miatt a Kim-rezsim felett nem csak gazdasági, hanem korlátozott politikai befolyással is szeretne rendelkezni. Ez azonban nem teljesül, s ezért az USA jelenleg a THAAD (rakétavédelmi rendszert) telepítésével foglalkozik Dél-Korea területén. A rendszer telepítése Kína szerint, így aláássa a kínai vezetők azon képességét, hogy a külső fenyegetéseket megakadályozzák. Kínának ezért is fontos Észak-Korea nukleáris fegyverkezésének korlátozása, ugyanis ennek révén a THAAD rendszer kiépítése kevésbé válik aktuálissá.
Donald Trump és vezetősége, azonban bizakodó. Továbbra is reménykednek abban, hogy képesek meggyőzni Xi Jinpinget, arról hogy komolyabb szankciókat alkalmazzanak Észak-Koreával szemben, hiszen nem csak Dél-Koreát, de már az USA-t is fenyegeti az interkontinentális ballisztikus rakétatesztek sikeressége. Sem Kínának, sem pedig USA-nak nem érdeke egy nyílt háború, azonban USA katonai beavatkozása egyre jobban reálissá válik, hiszen Kína toleranciáját Észak-Koreával szemben túlságosan elnézőnek tartják.
Kína több millió vidéki szegényt telepítene át
Tom Hancock
Egyre jellemzőbb az a jelenség, hogy a falvakba visszatérnek azok a korábbi lakosok akik elmentek szerencsét próbálni a nagyobb városokba, de ott nem jártak sikerrel. Ennek ellenére is a kormány közel 3,4 millió embert kíván áttelepíteni. Ettől az intézkedéstől várják a vidéki szegénység felszámolását, ezúttal azonban ígérik, hogy figyelemmel fogják kísérni az áttelepítettek sorsát és nem engedik el a kezüket úgy, ahogy a múltban tették például a Three Gorges Dam építésénél. Ebbe fontos szerepük lesz a tisztségviselőknek is.
Ms Zou falusi lakos is így járt, de saját elmondása szerint 1 hónapos városi élet után visszatért falujába, amitől a legközelebbi aszfaltozott út 2 órányira található. Elmondása szerint a legtöbbjük hiába az áttelepítés, nem mozdulnak, aki igen, azok is visszatérnek hamar. Az életkörülményeik számottevően nem javultak a városokban, és munka se volt. A legtöbb falusi, aki át lett telepítve panaszkodik a rossz életkörülményekre, a gyenge minőségű, gyéren felszerelt lakásokra amelyeknek az elhelyezkedése is rossz. Néhány kiváltságos ember sorsa változik csak meg számottevően tapasztalataik szerint.
Xi Jingping ígéretet tett, hogy javítani fogják a még közel 70 millió fő életkörülményeit, akik mély szegénységben élnek még mindig. 2020-ra kíván a kommunista párt jelentős változásokat elérni, közel 10 millió embert telepítenének át addig, ennek megfelelően az áthelyezést tartják az egyik legfontosabb stratégiai lépésnek a szegénység enyhítésére. Peking nem titkoltan azt várja az intézkedésektől, hogy a megélhetési gazdálkodókból, akik saját maguknak termelnek, a gazdaság motorját hajtó fogyasztók lesznek. Az egyik nyugati tartomány, ami érintett az ügyben, Guizho. A tartományi kormány elmondása szerint ebben az évben 752 ezer embert kívánnak áttelepíteni.
Mark Wang szerint, aki a Melbourne-i Egyetem szakértője, Peking úgy tekint a városiasodásra, mint egy jelenségre, ami a gazdaságot hajtja. Azonban Ms Zou szerint a munkaképes emberek már így is a városokban dolgoznak, és az idősek gondozzák a gyerekeiket. A tőlük származó hazautalásokból folyamatosan tudják javítani a saját életkörülményeiket, mint például a víz és áram bevezetése, addig az ételt megtermelik maguknak. A városokban viszont erre nincs lehetőség, és magasabbak a költségek. Ennek ellenére a kínai vezetők úgy vélik, hogy ezeknek a falvaknak a távoli helyzete azt jelenti, hogy kevés kilátásuk van a további fejlődésre. forrás: https://www.ft.com/content/eac3c59e-41e5-11e7-9d56-25f963e998b2
Miért nem fél többé Kína a Fed-től?
Tom Mitchell
A kínai kormány már nem fél a Fedtől. 2016 elején nagy volt a mozgolódás a kínai tőke-és devizapiacokon. A devizatartalékok estek és Peking aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az amerikai kamatlábak emelkedése tovább gyorsítaná a Kínából származó tőkekiáramlást. Azonban ez az emelkedés megállt, így a Kínai Népi Bank számára lehetőség nyílt arra, hogy tőkekontrollokat hajtson végre, ami lelassította a tőkekiáramlást, míg a 2016 elején bekövetkezett hitelkiáramlás stabilizálta a gazdasági növekedést.
Jeremy Stevens, a Kínai Központi Bank közgazdásza szerint, tavaly még a PBoC-n segített a Fed, ebben az évben viszont nincs szükség efféle segítségre. A Federal Open Market Committee várhatóan március óta másodszor, december óta harmadik alkalommal, növeli az irányadó kamatlábat a világ két legnagyobb gazdasága közötti kamat- és kötvényhozamok közötti különbségek csökkentése érdekében.
A PboC egyéves betéti kamatait 2014-ben és 2015-ben hatszor határozták meg, 3 százalékról 1,5 százalékra, és azóta sem módosították. A Fed azonban 2015 decemberétől 0,25 százalékról 1 százalékra emelte, és további negyedévi növekedés várható ezen a héten. Egy nappal azután, hogy a Fed megtette a lépéseit, PboC emelte a rövid lejáratú visszavásárlási megállapodásokat, valamint a középtávú hiteleket 10 bázisponttal. A PboC az abban az időben tett lépéseinek bejelentésekor az alacsonyabb reálkamatokat, a vállalati jövedelmezőség javulását és a fedezeti ráta emelkedését említette. Azonban a kötvénykibocsátások száma csökkent. „A PboC tisztviselőit nagyon aggasztják, hogy a kötvénykibocsátás csökkenése hatással lesz a gazdasági növekedésére” – mondta egy a belső PboC tanácskozásokat jól ismerő informátor. Andrew Batson szerint, aki a Gavekal Dragonomics munkatársa, a kamatlábak további emelkedése nem várható.
A Kínában bevezetett tőkeellenőrzések hatékonyságának köszönhetően, amely szigorította a vállalatok és a magánszemélyek devizaátutalásait és tengerentúli pénzátutalásait, kevésbé aggódnak Pekingben az amerikai kamatok emelkedése miatt. A múlt év végén sok elemző arra számított, hogy a renminbi 7,3-ra esik a dollárral szemben, ha nem alacsonyabbra, azonban erős maradt. Ennek köszönhetően csökkenhetnek a kereskedelmi súrlódások Kína és az USA között. A gyengébb renminbi a kétoldalú kereskedelmi feszültségekhez vezetne. A Renminbi erősségét Trump aggályos első hónapjai is segítették.
forrás: https://www.ft.com/content/8450df5e-4fff-11e7-bfb8-997009366969
Ausztrália a kínai politika befolyásával küzd
Malcolm Turnbull ausztrál miniszterelnök ebben a hónapban felszólította Kínát, hogy tartsák tiszteletben mások szuverenitását. Itt Kína kiterjedt területi követeléseire gondolt a Dél-Kínai tengeren. De ez a megjegyzés könnyen utalhatott az ausztrál politikai pártokra is. Ugyanis többször merült fel a gyanú, hogy a kínai kormányhoz köthető üzletemberek állnak bizonyos pártok és személyek mögött mint afféle támogató. Egy márciusi parlamenti vizsgálat eredménye képpen azonban be lettek tiltva a külföldi forrásokból származó politikai adományok. Turnbull ezt támogatta, mint ahogy a legnagyobb ellenzék is, a Labor.
Mégis június 5-én, három nappal Turnbull úr beszéde után az ausztrál Broadcasting Corporation (ABC) jelentése újra izzította a vitát. Állításuk szerint többször is figyelmen kívül hagyták a nemzetbiztonsági jelentéseket amikor 2 kínai ingatlanfejlesztő adományát is elfogadta a Labor és a Liberális-Nemzeti Szövetség párt. Ez utóbbi Turnbull pártja. Chau Chak Wing és Huang Xiangmo a két személy. Chau úr ausztrál állampolgár, Huang úr azonban állampolgárságot kért. Mindkettőnek kapcsolata van a Kínai Kommunista Párttal, bár mindketten azt mondják, hogy nem képviselik a kínai kormányt.
Az elmúlt évben Sam Dastyari, a munkaügyi szenátor lemondott tisztségéről miután kiderült, hogy elfogadta a Yuhu-csoport pénzét amelyet Huang úr vezet. Dastyari még hivatali ideje alatt kijelentéseket tett, hogy tiszteletben kell tartani Kína követeléseit a Dél-Kínai tengerre nézve. Az ABC mostani állítása szerint a Labornek Huang 400.000 ausztrál dollárt ajánlott fel még a választások előtt, de ezt visszavonta miután a párt szóvivője támadta Kínát az intézkedései miatt. Huang úr szintén csaknem 2 millió dollárt adományozott az Ausztrália-Kínai Kapcsolatok Intézet (Sydney-think-tank) elindításához Sydney-ben.Bob Carr, a Labor képviselője szerint, valószínűleg Kína politikai befolyást szeretne vásárolni az efféle befektetésekkel. A vita másik pontja, hogy sok egykori politikus, aki korábban kapcsolatban álltak kínai cégekkel, szervezetekkel vagy a kormánnyal ma már egyenesen nekik dolgoznak. Kína Ausztrália legnagyobb kereskedelmi partnere és második legnagyobb bevándorló forrása (India után). Ausztráliában közel 160 000 kínai diák tanul, a gazdag kínai szintén az országot látja befektetési menedékként, állítja Rory Medcalf, a Canberrában működő Nemzetbiztonsági Főiskola szakértője. Kína természetesen ezekkel az üzleti lépésekkel az amerikai kapcsolatokat is szeretné gyengíteni.Turnbull látva a továbbra is fennálló problémákat a törvény felülvizsgálatát rendelte el a hónap elején.
Hogyan válhat egy periférián lévő tartományi főváros a jövőben az Új Selyemút projekt egyik központjává?
Alessandra Colarizi
Az évszázadok során Zhengzhou-ot soha nem érte el a Selyemút még az ókori kereskedelem idején. Azonban ez most megváltozik, most amikor is Xi Jinping vezetésével olyan új utak, vasutak, ipari parkok épülnek, amelyek arra hivatottak, hogy ázsiai és európai városokat kössenek össze. Az észak-kínai síkságtól keletre és a Xionger-hegység közötti átmeneti övezetben található Zhengzhou, Henan tartomány fővárosa. Zhengzhou-ról eddig csak rossz emlékei vannak az embernek, katasztrófák és koszos levegő. Viszont ez hamarosan feledésbe merülhet, hiszen Peking tervei szerint az egyik legfontosabb központtá válhat az új Selyemút projektben.
Zhengzhou szerepe annyiban nem új keletű, hogy már az 1900-as évek elején több fontos vasút vette célba és indult ki onnan az országon belül. Így hamar vált vasúti csomóponttá és egy regionális gyep-, gabona-, földimogyoró- és egyéb mezőgazdasági termékek elosztójává. A mai napig a Lianyungang az egyik legfőbb kikötő, ami vasúti összeköttetésben van Zhengzhou városával. Amint arra a Stratfor is rámutat: A régió óriási és viszonylag fiatal népességgel büszkélkedik, ami azt jelenti, hogy nagy munkaerővel és jelentős potenciális fogyasztói bázissal rendelkezik. Természetföldrajzi feltételek is adottak, hogy gazdasági útvonalak alakuljanak ki a kínai nagy part menti gazdasági központokhoz. Emellett még termékeny is.
Korábban Zhengzhou-t az egyik legjelentősebb kínai megavárosnak nevezték el a The Economist Intelligence Unit egyik jelentésében. A Kínai Társadalomtudományi Akadémia szerint tavaly a város az ázsiai ország 19. legversenyképesebb városa volt. Zhengzhou azok közé a városok közé sorolható akik legkorábban váltak szereplővé a One Belt One Road kezdeményezésben. 2013 júliusában rendszeresen indultak már vonatok Hamburgba, amely mindössze két hét alatt teszi meg a 10.000 km-s távot.
Az állami tulajdonban lévő Zhengzhou Hub Development és Construction Company (ZIH) becslése szerint a Zhengzhou-Europe útvonal az egész Kína-Európa vasúti hálózatán futó vonatok teljes mennyiségének 30% -át teszi ki, a rakomány nagy hozzáadott értékű termékekből áll.
Miközben a ZIH előrejelzése szerint a Zhengzhou és Hamburg között közlekedő teherszállító vonatok száma 2017 végére megduplázódna, a város már két újabb irányba indít vonatokat, Brest és Minszk felé. Mára a városból autópályák ágaznak ki az ország minden irányába, és a az önkormányzat 2010-ben jóváhagyta a Zhengzhou Airport Gazdasági Zóna (ZAEZ) építését a Zhengzhou International Airport (CGO) környékén – amely Kína egyik leggyorsabban növekvő reptere és körülbelül egy órányi repülőútra van Peking és Shanghai. Ma a ZAEZ egy különálló városi gazdasági terület, amely nyolc ipari parkot foglal magában, a regionális és a nemzetközi logisztikától kezdve az elektronikai és e-kereskedelemig.
Bár Zhengzhou kétségkívül elmarad még mindig más nyugati kínai városoktól, egyértelműen készen áll Észak-Kína vezetésére és zászlóshajóvá válhat Kína „Go West” politikájának.
forrás: http://thediplomat.com/2017/06/how-an-overlooked-provincial-capital-became-a-silk-road-hub/
Kína az éltre tud állni a klímaváltozás elleni harcban?
Kyle Mullin
Mielőtt Donald Trump bejelentette, hogy az USA kilép a Párizsi Klímaegyezményből, úgy tűnt Kína készen áll világ energiaellátására. Vagyis úgy tűnhet mindenkinek, aki olvasott a hírekben megjelenő beruházásról, a 40 megawattos úszó napenergia létesítményről.
Ma Jun- aki Kína egyik vezető ökológiai aktivistája – elmondta, hogy a kínai szél- és napenergia- kapacitást azonban továbbra sem használják ki teljes mértékben. Továbbra is hatalmas mennyiségű felesleg képzúdik és nem használják fel gazdaságosan a megújuló energiákat, pazarlóan kezeli azt és nem hatékony. Li Shuo – a Greenpeace East Asia vezető globális politikai tanácsadója szerint- további lépéseket kell tennie Kínának a zöld energiák felé. Villamos energia piaci reformra van szükség elmondása szerint, hiszen a jelenlegi rendszer a szénnek kedvez, pedig a szélenergia és napenergia automatikusan prioritást kellene, hogy élvezzen a piacon. De még akkor is, ha a megújuló erőforrások életképessé válnak a piacon, nem lesz garancia az ökológiai és gazdasági szinergiára.
Xiamen Egyetem professzora, Lin Boqiang energetikai szakértő elmondta, hogy bár Kína jelenleg első a megújuló energiaforrások termelésében, de azzal, hogy az USA kilépett a Párizsi Klímagyezményből veszélybe kerülhet az egész iparág. Szerinte vészjósló lehet, ha az emberek viselkedése és a kormányok politikája figyelmen kívül hagyja a CO2 kibocsátást. Azért is aggódik a paktum miatt, hiszen ez nem egy jogilag kötelező egyezmény, mint például a Kiotói Jegyzőkönyv, inkább egy önkéntes kötelezettségvállalás. Így fontos szerepe van ebben a bizalomnak és az üzleti érdekeknek.
Alvin Lin azt mondja, “Annak ellenére, hogy Trump visszavonja az Egyesült Államokat a párizsi megállapodástól, Kína és az EU arra törekszik, hogy megerősítsék együttműködésüket a tiszta energia és a szén-dioxid árképzés terén, és Kína továbbra is törekszik arra, hogy bővítse együttműködését más fejlődő országokkal és ösztönözze őket az alacsony széndioxid kibocsátásra és a megújuló energia piacának bővítésére. Ő is örömmel fogadta a kínai kormány azon bejelentését miszerint az évtized végére 5%-al csökkentenék a megújulók pazarló felhasználását, ezt politikai és technikai reformokkal kívánja elérni. Másik fontos tényező, amit kiemel Lin és szerinte jelentős lépés lenne, ha megvalósulna az az elképzelés, hogy 360 millió dollárnyi összeget fektetnének be a megújuló energiákba egy ötéves terv keretében, és ezek mellett még az évtized végére 58%-al csökkentenék a szénfogyasztást.
Azonban a szakértők szerint nem a különböző statisztikák azok amelyek előremozdítják a klímaváltozás elleni harcot. Sokkal inkább az olyan események mint például amikor Xi Jinping elnök a Davos-i Világgazdasági Fórumon lépett a dobogóra, és arra ösztönözte az országokat, hogy álljanak ki a Párizsi Klímaegyezmény mellett és kijelentette, hogy végrehajtják a rájuk vonatkozó követelményeket. Tette mindezt Trump beiktatása előtt. Li Shuo szerint ez még kevés, hiszen a városok továbbra is szmogosak, de a közvélemény egyre inkább követeli a reformokat, hogy csökkentsék a szénszennyezésüket és változtassanak az energia rendszerükön.
forrás: http://thediplomat.com/2017/06/can-china-live-up-to-its-climate-fighting-promise/
Hivatalos: Modi találkozik végre Trumppal
Ankit Panda
Ez lesz az első találkozó a két vezető között, és lehetőség nyílik arra, hogy Modi folytassa az Indiai-Amerikai kapcsolatok építését. A kétnapos Washingtonban tartott találkozó Június 25-26 között fog megvalósulni. Az Indiai Külügyminisztérium által kiadott hivatalos közlemény szerint Modi Június 26.án fog hivatalos megbeszélést folytatni Trumppal amelytől azt várják, hogy új irányt ad a kétoldali kapcsolatoknak és stratégiai partnerségnek. Sean Spicer, a Fehér Ház sajtótitkárának nyilatkozata szerint Trump megvitatja “az Egyesült Államok és India közötti kapcsolatok megerősítésének módjait”. Prioritásként emelik ki a terrorizmus elleni harcot, gazdasági növekedést, reformokat, valamint az indiai csendes-óceáni térségben a biztonsági együttműködés bővítését”. Hozzátette, Trump és Modi arra fog törekedni, hogy olyan partnerségi elképzelést vázoljanak fel, amely méltó 1,6 milliárd állampolgár számára.
Előrejelzések szerint Modi törekedni fog majd a személyes hangvételű tárgyalásokra, de potenciális súrlódási pont lehet a kereskedelem, hiszen a Trump-éra igyekszik intézkedéseivel védeni az amerikai piacot és az amerikai munkaerőt. Másik ilyen pont, hogy Trump elrendelte egy vízumrendszer felülvizsgálatát, amely elsősorban indiai outsourcing cégek számára nyújt előnyöket. Ez az indiai érdekeket negatívan érintheti.
A találkozó hetekkel azután kerül sor, hogy a Shangri-La párbeszéden az amerikai védelmi miniszter – James Mattis – támogatta India „Major Defense Partner” programját. Ez a program lehetővé teszi India számára, hogy az amerikai védelmi technológiát mint más szövetségesek, New Delhi is elérje. Ezt az Obama kormány érte még el utolsó éveiben. Mattis szerint India nélkülözhetetlen ha az Indiai-óceán védelméről van szó.
Trump eddigi beszédeiben nem tért ki különösebben Indiára, csak amikor arról ejtett szót, hogy Kína és India a Párizsi Klímaegyezmény tisztességtelen kedvezményezettjei. Amikor a két vezető találkozik ebben a hónapban, valószínűleg arra fognak törekedni, hogy hangsúlyozzák az együttműködés közös területeit és elkerüljék a potenciális súrlódási pontokat. Jó hangulatú egyeztetés várható.
forrás: http://thediplomat.com/2017/06/its-official-indias-modi-will-meet-trump-at-last/
Tud-e segíteni Kína közvetítése Afganisztán és Pakisztán viszonyán?
Catherine Putz
Könnyű cinikusnak lenni az ügyben, de úgy tűnik Peking képes hatással lenni Pakisztánra, hogy visszatérjen a tárgyaló asztalokhoz. A kínai külügyminiszter Wang Yi hamarosan Kabulba látogat, ahol az afgán miniszterelnökkel tárgyalhat és léphet elő közvetítőként Afganisztán és Pakisztán között. Kína és Pakisztán hosszú ideje szövetségesek, és Kína egyértelmű célja Kabul és az Iszlamabad közötti kapcsolat javítása. Ghani – Afgán miniszterelnök – hétfőn esti nyilatkozatában elismerte a látogatás tényét és úgy nyilatkozott, “Ez az első alkalom, hogy Kína közvetítő szerepet kíván vállalni az afganisztáni békefolyamatban, és hamarosan a kínai külügyminiszter Kabulba látogat”.
Nem ez az első alkalom, hogy Kína valamilyen szerepet kíván vállalni az afganisztáni békefolyamatokban. 2016-ban is a Quadrilateral Cooperation Group keretein belül- Afganisztán, Pakisztán, az Egyesült Államok és Kína a tagjai – ültek tárgyaló asztalhoz. A Kínai jelenlét kibővülése az elmúlt 16 évben jelzi, hogy Pakisztán fontos szerepet tölthet be és afféle bástya lehet Kína számára. Mint az tudni lehet, Peking egyértelmű célja a szuperhatalmi státusz megerősítése, a Kabuli jelenlét jelzi a pekingi gazdasági stratégia irányát is. Ugyanis ezzel párhuzamosan a Pakisztánnal fennálló kapcsolat is javult. Ezt tükrözi a CPEC ami a Kínai-Pakisztáni gazdasági folyosót fémjelzi, ami egy tengeri-szárazföldi kapcsolati rendszert takar. A gazdasági érdekek növekedésével párhuzamosan nőttek a regionális biztonsági érdekek is a vasúti fejlesztések és egyéb beruházások okán.
Ennek megfelelően nőttek a kockázatok is a térségben Kínára nézve a növekvő jelenlét miatt. Az Iszlám Államhoz köthető militánsok nem régiben elraboltak kínai nyelvoktatókat, akiket meg is öltek a hírek szerint. Az ilyen események azonban könnyen erősítheti Kína szándékait miszerint növelni kell a jelenlétét. A Ghani helyettes szóvivője szerint ez a négyoldalú tárgyalás az USA, Kína, Pakisztán és Afganisztán között más lesz mint a korábbiak, ezúttal Pakisztánnak támogatnia kell Afganisztán harcát a politikai felkelések ellen. Az afganisztáni békefolyamat többdimenziós, de egy dolog világos: Pakisztánnal együtt kell tartani. Kabul éppen ezért reméli, hogy Peking teljes mértékben képes lesz az Iszlámábádot az asztalhoz ültetni a tárgyalások során.
forrás: http://thediplomat.com/2017/06/can-china-help-mediate-between-afghanistan-and-pakistan/
Japán haditengerészeti fegyvereket árulna Délkelet-Ázsiának
Mina Pollmann
A Maritime Air Systems és Technologies Asia kiállításon Japán azzal a nem eltitkolt szándékkal lép fel, hogy be szeretne törni a délkelet-ázsiai piacra, ezért jelentős készletet vonultat fel. A készlet tartalmaz rakétaelhárító rendszereket, kétéltű jármű prototípusokat és különböző lézeres megfigyelő rendszereket. A kiállítás több száz védelmi tisztviselőt és iparági vezetőt hozott össze a világ minden tájáról. A Japán miniszterelnök – Shinzo Abe- ennek megfelelően arra törekszik, hogy a délkelet-ázsiai országokkal erősebb katonai kapcsolatot alakítson ki, ami mind gazdaságilag mind geopolitikai biztonságának növelése szempontjából fontos stratégiai alappillére Japánnak. Ennek a stratégiának a részeként a Japán védelmi minisztérium Indonéziát, Malajziát, a Fülöp-szigeteket, Szingapúrt, Thaiföldet és Vietnamot egy különálló katonai technológiai szemináriumra hívta meg a MAST Ázsia után.
Hideaki Watanabe, a védelmi minisztérium Acquisition Technology és Logisztikai Ügynöksége (ATLA) vezetője kiemelte Japán szerepét a védelmi rendszerek fejlesztésében a Kelet- Ázsiai helyzetre hivatkozva. Kitért arra, hogy bár sok délkelet-ázsiai országnak lehet rossz emléke Japánnal kapcsolatban, de ez már egy másik modern Japán. Úgy fogalmazott: “Alapvető fontosságú a nyílt és stabil tenger fenntartása a jogállamiság mellett. A hajózás és repülés biztonságának biztosítása hozzájárul Japán és a nemzetközi társadalom békéjéhez és jólétéhez.”
Nyugtalanítja ezeket az országokat az észak-koreai rakétakísérletek és a kínai fellépés is. Ugyanakkor Japánnak az ilyen tervei egyelőre álom marad, ugyanis nehezen tudnak versengeni a kínai berendezésekkel egyrészt, másrészt a Japán rendszer túlságosan bürokratikus. Ennek köszönhetően nehezen haladnak a tárgyalások olykor és könnyen esnek el üzletektől. Mindenesetre egyre nagyobb a hajlandóság a Japán cégek részéről, hogy a kiállításon megjelenjenek. Míg 2015-ben csak egy, ebben az évben már 16 cég vonul fel a MAST Asian. Köztük olyanok, mint például a Mitsubishi Heavy Industries (MHI), a Kawasaki Heavy Industries (KHI) és a ShinMaywa Industries. A fejlett, nemzetközi versenytársak mellett – a Lockheed Martin Corp-ot és a Thales SA.
A délkelet-ázsiai országoknak való eladást tovább nehezíti az, hogy a megfelelő szakmai tudás mellett az alapvető infrastruktúra is hiányzik az ilyen technológiák átvételéhez. Délkelet-Ázsia egy olyan régió ahol több különböző érdek is találkozik. Számos ország számos prioritása találkozik egymással, de mégis szükség van az együttműködésre és átfedésben kell lennie a geopolitikáknak. Fontos, hogy mindenki abból vegye ki a részét amiben a legerősebb. Például az Egyesült Államok képes ellátni a legfejlettebb fegyverekkel a térséget, míg Japánnak a humanitárius segítségnyújtási és katasztrófa-elhárítási feladatok az erősségei.
Egy biztos, Japán negatív közmegítélése a múltbéli sérelmek miatt nehezíti a piaci terjeszkedést, de talán segíthet Japánnak a betörésben az, hogy sok ország nem szeretne csak a kínai hadipari árutól függni.
forrás: http://thediplomat.com/2017/06/japan-shops-maritime-arms-to-southeast-asia/
Szerző: Drávucz Márk és Gáti Péter
