Veszélyben Indonézia mérsékelt iszlám modellje?
A Bíróság 2017. május 9-én kettő év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Basuki Tjahaja Purnamát, Jakarta főváros nemrég leköszönt kormányzóját, közismert nevén Ahokot. A nemzetközi média szerint a jelenség egy olyan politikai trend része, mely a világ legnagyobb muszlim országát a politikai szélsőségek felé sodorja. Van-e okunk az aggodalomra? Milyen jövő vár Délkelet-Ázsia legszínesebb muszlim nemzetére? Milyen befolyással lesz a dinamikusan fejlődő demokráciára a vallási és etnikai ellentétek átpolitizálása?
Hogyan került börtönbe Indonézia fővárosának legbefolyásosabb embere?
A köznyelvben csak Ahok”-ként emlegetett – kínai felmenőkkel rendelkező – politikus 2014-ben került Jakarta kormányzói székébe. A megbízást megörökölte főnökétől, a 2012 óta kormányzó Joko Widodotól, akit 2014-ben az ország elnökévé választottak. Ahokot kiemelkedő képességű politikusnak tartják, mivel kínai származása és keresztény vallása ellenére is magas politikai pozíciót ért el a muszlim országban. Gyakorlatias, adminisztratív típusú hozzáállásával nemcsak a lakosság, de a nagy iszlám pártok támogatását is élvezte. Vezetői évei alatt azonban nem tett szert osztatlan népszerűségre.
Rendkívül hatékonyan irányította a körülményes, gyakran korrupt állami gépezetet, s jelentős fejlesztéseket indított el. Kormányzása alatt szabályozásra kerültek a gyakori árvizekért felelős folyók, kibővítette az egészségügyi ellátásra jogosultak körét, elindult az első metró vonal építése.[i] Személyes stílusának köszönhetően azonban szerzett ellenségeket is. Türelmetlensége a médiával, a lakossági konzultáció hiánya, sokszor nyers kommunikációja megosztotta a választókat.[ii] Eredményei és közpolitikái azonban magukért beszéltek. Népszerűsége még így is meghaladta a 2017-es kormányzói választáson induló ellenfelekét.[iii]
A kihívó felek így végül csak kettő dologba tudtak belekötni: a kínai származásába és a keresztény vallásába. A választási kampány alatt – 2017 februárjában – az Islamic Defender’s Forum (FPI) radikális iszlám párt eljárást indított ellene istenkáromlási váddal (melyet külön törvény szabályoz Indonéziában). Ennek alapjául Ahok egyik februári nyilvános beszéde szolgált, melyben a Korán egyik bekezdését értelmezte. Arra kérte választóit, hogy ne hagyják megtéveszteni magukat a szent írás azon bekezdésével, miszerint egy muszlim közösségnek kizárólag muszlim vezetője lehet. Politikai ellenfelei ezt a kijelentést úgy értelmezték, hogy Ahok szerint a Korán ‘hazudik’.[iv] Minekután 2017 áprilisában Ahoknak nem sikerült megszereznie a többségi szavazatot, májusban bűnösnek találták és két év börtönre ítélték. A “Human Rights Watch”, az ENSZ és az EU is kiállt Ahok mellett, és kérte az istenkáromlási törvény hatályon kívül helyezését, minthogy az nem fér össze egy szekuláris jogállam elveivel.[v]
Indonéziában korábban is voltak istenkáromlási bírósági ügyek, de még sosem használták ürügyként magas beosztású politikusokkal szemben. Ez volt hosszú idő után az első alkalom, hogy egy radikális kisebbségi muszlim párt vallási és kisebbségi érvekkel manipulálta a választókat Indonéziában. A kampány mögött álló politikai erők szándéka szerint ez egy egyszeri megmozdulás volt, de a közvélemény úgy gondolja, hogy ezzel kiszabadították a radikalizmus szellemét a palackból. Lássuk, van-e ennek alapja a vélekedésnek.
Az Indonéz típusú mérsékelt iszlám
Indonézia 250 millió ember otthona. Közülük 87% muszlim, míg a maradék 13% a másik öt államilag elismert vallás valamelyikét gyakorolja (keresztény, buddhista, hindu, konfuciánus, protestáns).[vi] Ezzel Indonézia a világ legnagyobb muszlim közösségének ad otthont, bár az iszlám nem államvallás. Hogyan maradhatott Indonézia szekuláris állam?
Az ország a Második Világháborút követően katonai diktatúraként működött. Az első katonai diktátornak, Sukarnonak tulajdonítják az ún. ‘Pancasila’ ideológia bevezetését, melyet később fia, Suharto is alkalmazott az állam és a vallás kapcsolatának értelmezésénél.[vii] A ’Pancasila’ gyakorlatilag az egyistenhitűséget jelenti és a békés egymás mellett élést és befogadást hangsúlyozza. (Sic! Igen, egy teológiai tripla szaltóval még a balinéz buddhizmus is belefér az egyistenhitűségbe). Az indonéz pszichében ugyanis mélyen benne van a befogadó iszlám gondolata. Bizonyíték erre a yogjakartai szultáni palota építészete, mely az iszlám, buddhista, kínai és nyugati kultúra olvasztótégelye volt már a XVIII. században.[viii] Hasonló kulturális bizonyíték az éves ’Perang Topat’ rituálé Lombok szigetén, melynek során a hindu és muszlim népek együtt ünneplik “Istent”.[ix] De még 2017-ben is, az anti-keresztény és anti-kínai jelszavaktól terhelt, Ahok elleni tüntetés másnapján ezrek vonultak az utcára, hogy ünnepeljék az indonéz pluralizmust és sokszínűséget.
A ’Pancasila’ tehát egy ügyes politikai manőver volt Sukarno részéről, mely áthidalta a szekularizációt támogató, illetve az iszlám államot (iszlám, mint államvallást) támogató politikai csoportok közötti szakadékot. Ez a filozófia tette lehetővé a mérsékelt iszlám kialakulását, valamint a vadhajtások – radikális iszlám mozgalmak – lenyesegetését.[x] Szintén ez a mérsékelt iszlám – a szekuláris és vallási csoportok békés együttélése – mentette meg Indonéziát a Közel-Keletre jellemző polgárháborúktól.[xi] Indonézia egy olyan hely, ahol férfi és nő kezet rázhat, ahol lehet alkoholt kapni és ahol a nők szabadon dönthetnek arról, hogy viseljenek-e hijabot (fejkendő).
1. ábra. A muszlimok régió szerinti eloszlása
A politikai iszlám
A ’Pancasila’ nem tűnt el a politikai ideológiából a diktatúra bukását követően sem. Sok újonnan alakult politikai párt tette meg alapfilozófiájává az első demokratikus választásokat követően, de a politikai iszlám is teret nyert. Kezdetben az iszlám pártok a parlamenti helyek 32-35%-át töltötték be. Ugyanakkor az iszlám szélsőséges (fundamentalista) pártok is megerősödtek, hiszen a pluralizmust alapértékként tekintő országban immár ezeket sem lehetett betiltani. A terrorista merényletek, robbantások gyakoriak lettek az országban a „rendszerváltást” követően. Mégis, Indonézia napjainkig négy sikeres, demokratikus választást bonyolított le, s sikerült megfékezni az iszlám radikalizmust is.
Jonathan Teppermann “The Fix” című könyvében arról ír, hogy az indonéz típusú mérsékelt iszlám sikerének egyik kulcsa, hogy az iszlám politikai pártokat sosem zárták ki a politikából.[xii] Az ország első demokratikusan választott elnöke ügyelt a politikai pluralizmus fenntartására, s ahelyett, hogy elnyomta volna az iszlám erőket, meghívta őket saját kabinetjébe. Különösen a sharia jogot erőltető konzervatív pártokat. A felelősséggel azonban lazán bántak az iszlám pártok vezetői, sorozatos szexuális, korrupciós botrányaik megrengették választóik bizalmát. Az iszlamista pártok egyre kevesebb szavazatot kapnak. Friss hírek szerint éppen az Iszlám Védelmezők Pártjának elnöke néz pornográfiával kapcsolatos tárgyalások elé.[xiii]
Az indonéz mérsékelt és pluralista iszlám arcát azonban legjobban a Nahdlatul Ulama (NU) szunni párt képviseli. A pártot 1926-ban alapították a szaúd-arábiai fundamentalista befolyás ellensúlyozása céljából, s bár 1984 óta csak társadalmi szervezetként működik, a világ muszlim közösségében az NU képviseli az “igazi” toleráns, békés, anti-jihad iszlámot.[xiv] Ez a párt adta Indonézia első demokratikusan választott elnökét is. Szakértők szerint azonban az NU befolyása folyamatosan gyengül. A kritika szerint míg a párt a nemzetközi színtéren sikeresen népszerűsíti az indonéz típusú nacionalista, pluralista, mérsékelt iszlámot, s egyfajta alternatívát kínál a szaúdi típusú iszlám mellett, addig a valós otthoni ügyekkel nem foglalkozik. Kommunikációja az egyszerű emberek számára érthetetlen, nem tudnak mit kezdeni az olyan fogalmakkal, mint női egyenjogúság, vallási tolerancia, stb.[xv] Ezzel ellentétben a fiatalos, dinamikus fundamentalista iszlám pártok szót értenek az utca emberével.
A radikalizálódás jelei
Míg a diktatúra idején jogi eszközökkel akadályozták meg a radikális pártok alapítását, addig 1998 után, az új demokratikus rendszer erre lehetőséget adott. A sharia jogot népszerűsítő Islam Defender’s Forum’-ot (a továbbiakban az indonéz akronima szerinti FPI) 1998-ban, illetve hasonlóan keményvonalas “Prosperous Justice Party”-t (PKS) a 2000-ben alapították. Ezek a pártok az elmúlt időszakban egyre több fiatalt tudtak megmozgatni közvetlen és modern kommunikációjukkal. Savic Ali, az NU média szakértője szerint az NU nem használja ki eléggé a szociális média, a tévé műsorok adta lehetőségeket, a fundamentalista pártok sokkal előrébb járnak. A szélsőséges pártok ugyanis tudnak egyszerű üzeneteket eljuttatni az emberekhez. Igaz, hogy ezeknek a pártoknak kevés támogatottságot élveznek. Ellentétben a közel-keleti fundamentalista pártokkal; Egyiptomban például a Muszlim Testvériség támogatottsága 40%. Az indonéz szélsőséges pártok befolyása azonban növekszik. Az Ahok ellenes tüntetésen az FPI 500.000 embert tudott megmozgatni, ami az ország történetében példátlan. [xvi]
Van egy nagyon kicsi kisebbség, aki fogékony az Iszlám Állam (ISIS) típusú befolyásra is. Az Institute of Policy Analysis of Conflict mérései szerint ISIS aktív toborzást folytatott az országban 2014-ben.[xvii] Ennek eredményeként nagyjából 500 fő csatlakozhatott az iraki és szíriai mozgalomhoz,[xviii] valamint ez az indonéz mag vállalta magára a 2016-os jakartai merényletet is.[xix] De még igy is, a terrorista cselekmények száma az ország méretéhez és lakosságához mérten elhanyagolható. A Globális Terrorizmus Indexen Indonézia jobban szerepelt, mint az USA és az Egyesült Királyság.[xx]
A szélsőséges pártok veszélyeztetik az ország sokszínűségét, békességét és alkotmányos alapjait. Bár Indonéziában eddig nem tiltottak be semmilyen szélsőséges mozgalmat, most betelt a pohár. Az ország elnöke Joko Widodo májusban kijelentette, hogy a „Hizb ut-Tahrir Indonesia” (HTI) pártnak mennie kell. A párt ideológiája veszélyezteti a szekularista alapértékeket, s az alaptörvényt a sharia jogra építené. „A Pancasila az egyesült Indonéz Köztársaság 1945-ös alkotmányban rögzített alapértéke. Egységben a Sokszínűség. Ha ezt bárki megpróbálja megtámadni, megváltoztatni, akkor azt ki kell verni innen. Erre nincsenek más szavak.” – mondta Joko Widodo az ország elnöke májusban.[xxi]
A nyugati elemzők hajlamosak szemellenzővel közlekedni és csak az iszlám radikalizációról tudósítani – írja Raphael Lefévre, a Carnegia Middle East Center politikai iszlám elemzője.[xxii] Meg kell hagyni ugyanakkor, hogy vannak Indonéziában biztató politikai folyamatok is, olyan új generáció mérsékelt iszlám pártok, akik meg akarják újítani az iszlám ideológiát.
Forgatókönyvek
Ugyan az indonézek 74,5%-a azt gondolja, hogy a demokrácia a legmegfelelőbb forma az országuknak, s 82% továbbra is támogatja a Pancasila felfogást, de vajon meddig?[xxiii] Ahok bebörtönzése egy nyugtalanító folyamat része. Az eset rámutatott arra, hogy az alapvetően kevés támogatottsággal rendelkező szélsőséges pártok képesek tömegeket megmozgatni, országosan. Mert a tömegek keveset értenek a nyugati világban hangzatos fogalmakból, és nem látják át a háttérben folyó politikai játszmákat. Ők annyit értenek, hogy muszlim versus nem-muszlim, kínai versus indonéz. A többség könnyen nekifeszül a kisebbségnek. Volt már rá példa Ache-ben (az észak szumátrai tartomány 2002-ben vezette be a sharia jogot a büntető törvénykönyv mellé), hogy a muszlimok keresztény templomokat égettek és papok fejére vérdíjat tűztek 2015-ben.[xxiv] Ebbe a sormintába illik a homoszexuális pár megbotozása pár héttel ezelőtt, szintén Ache tartományban.[xxv]
A politikai erők pedig a populizmus eszközeivel élnek, elképzelésük szerint alkalomadtán. De tudják-e irányítani a vallási alapú indulatokat? Lehet-e az intolerancia poklát alkalmanként, a politikai szükségszerűséghez igazodva használni? Láttunk már vallási radikalizmust kibontakozni Pakisztánban, a világ második legnagyobb muszlim nemzetének esetében. Öt évvel ezelőtt Punjab kormányzóját saját testőre gyilkolta meg, mert nézte jó szemmel, ahogyan a kormányzó kiállt egy istenkáromlással vádolt keresztény nő mellett.[xxvi] A testőr halálbüntetését nagy nehezen végrehajtották, bár Iszlamabadban aznap szimpátia sztrájkot tartottak az ügyészek. Hasonlót történelmi leckét adhat a régióból Myanmar, ahol a Rohingya kisebbséget szabályosan kiirtotta a többség.
Egy vallási alapú belviszály Indonézia gazdaságának sem tenne jót. Az előrejelzések folyamatosan Indonéziát hozzák ki a Dél-Kelet Ázsia legdinamikusabban fejlődő országaként. Évi 5%-os növekedést[xxvii] prognosztizálnak, s jelentős külföldi működő tőke beáramlást.
Ez csak akkor fenntartható, ha Jokowi egy nyugodt politikai környezetet tud fenntartani Jokowi. Ha meg tudja győzni a befektetőket, hogy egy toleráns, békés és kiszámítható országba hozzák a gyáraikat. Ha meg tudja győzni az indonéz, de kínai felmenőkkel rendelkező keresztapákat – ahogyan Joe Studwell[xxviii] fogalmaz a dél-kelet ázsiai mágnásokról irt könyvében – hogy hozzák vissza az országba kimenekített vagyonukat, mert biztonságban lesznek.
A gazdasági növekedés létfontosságú egy olyan országban, melyben az egyenlőtlenség rekordokat dönt, és ahol a lakosság 40%-a 30 év alatti.
2. ábra. A világ legegyenlőtlenebb országai
A fiatalok tele vannak ambíciókkal és reményekkel. Nekik muszáj jövőképet mutatni, s a gazdasági növekedés tortájából egy szeletet biztosítani. Másképpen ott vannak a populista, szélsőséges pártok, akiknek kialakult képe van az alternatíváról. Vajon mennyi ideig tudja a békés befogadó iszlám, a Pancasila megtartani hívőit?
Hivatkozások
[i] COCA Nithin. The Fall of Ahok and Indonesia’s Future. In: The Diplomat. 2017.04.21. http://thediplomat.com/2017/04/the-fall-of-ahok-and-indonesias-future/
[ii] VELLOOR Ravi. Jakarta election: Key turn in the road for Indonesia. In The Straits Times. 2017.04.21. http://www.straitstimes.com/opinion/key-turn-in-the-road-for-indonesia
[iii] CHANDRAN Nyshka.Jakarta goes to the polls amid religious tensions, fake news, terror fears. In CNBC. http://www.cnbc.com/2017/02/14/jakarta-election-ahok-leads-polls.html
[iv] CHAN Francis. Shock decision to jail Ahok continues to divide Indonesia. In The Straits Times. 2017.05.11. http://www.straitstimes.com/asia/se-asia/shock-decision-to-jail-ahok-continues-to-divide-indonesia
[vi] UN Data. Indonesia Census 2010. Published in 2015. http://data.un.org/Data.aspx?d=POP&f=tableCode%3A28
[vii] SURZADINATA Leo. Indonesia’s ideological war. In: The Straits Times. 2016.12.02. http://www.straitstimes.com/opinion/indonesias-ideological-war
[viii] ROUGHNEEN Simon. The Islamist Challenge to Jokowi. In: Foreign Affairs. 2016.12.08. https://www.foreignaffairs.com/articles/indonesia/2016-12-08/islamist-challenge-jokowi
[xi] FACHRUDIN Azis Anwar. The face of Islam Nusantara. In: The Jakarta Post. 2015.07.24. http://www.thejakartapost.com/news/2015/07/24/the-face-islam-nusantara.html
[xii] TEPPERMAN Jonathan. The Fix. How Nations Survive and Thrive in a World in Decline. London. Bloomsbury Publishing. 2016. 320p.
[xiv] VARAGURFEBRUARY Krithika. Indonesia’s Moderate Islam is Slowly Crumbling. 2017.02.14. http://foreignpolicy.com/2017/02/14/indonesias-moderate-islam-is-slowly-crumbling/
[xv] u.a.14.
[xvi] u.a.14.
[xvii] IPAC. The Evolution of ISIS in Indonesia. Institute for Policy Analysis of Conflict. 2014. http://file.understandingconflict.org/file/2014/09/IPAC_13_Evolution_of_ISIS.pdf
[xviii] The Economist. Extremism in South-East Asia The Looming Shadow. 2015.02.05. http://www.economist.com/news/asia/21642223-region-edge-over-islamic-states-influence-looming-shadow
[xix] u.a.8.
[xx] Global Terrorism Index 2016. Institute for Economics and Peace. http://economicsandpeace.org/wp-content/uploads/2016/11/Global-Terrorism-Index-2016.2.pdf
[xxi] Indonesia’s Joko Widodo threatens to ‘clobber’ those who threaten pluralism. In: The Straits Times. 2017.05.25. http://www.straitstimes.com/asia/se-asia/indonesias-joko-widodo-threatens-to-clobber-those-who-threaten-pluralism
[xxii] Indonesia seeks to globalise its tolerant brand of Islam. In: The Straits Times. 2017.05.02. http://www.straitstimes.com/asia/se-asia/indonesia-seeks-to-globalise-its-tolerant-brand-of-islam
[xxiii] Most Indonesians Reject Radicalism: Wahid Foundation Survey. 2016.08. http://www.wahidfoundation.org/index.php/news/detail/Most-Indonesians-Reject-Radicalism-Wahid-Foundation-Survey
[xxiv] ROGERS Benedict. Stop Calling Indonesia a Role Model. It’s Stopped Being One. In: The Diplomat. 2017.05.29. http://thediplomat.com/2017/05/stop-calling-indonesia-a-role-model-its-stopped-being-one/
[xxv] Ben Westcott. Inside Indonesia’s LGBT Crackdown. In: CNN. 2017.06.01. http://edition.cnn.com/2017/05/31/asia/indonesia-lgbt-rights/index.html
[xxvi] Salman Taseer murder: Pakistan hangs Mumtaz Qadri. In BBC. 2016.02.29. http://www.bbc.com/news/world-asia-35684452
[xxvii] January 2017 Indonesia Economic Quarterly – Sustaining Reform Momentum. In: World Bank. 2017.01. http://www.worldbank.org/en/country/indonesia/publication/indonesia-economic-quarterly-january-2017
[xxviii] STUDWELL Joe. Asian Godfathers: Money and Power in Hong Kong and Southeast Asia. New York. Grove Press. 2007. 328 pages.
További Irodalomjegyzék:
JONES, Sidney. Indonesia’s Illiberal Turn. After the Ahok Case. In: Foreign Affairs. 2017.05.26. https://www.foreignaffairs.com/articles/indonesia/20170526/indonesias-illiberal-turn
HOLMES, Oliver. Jakarta’s violent identity crisis: behind the vilification of Chinese-Indonesians.In: The Guardian. 2016.11.25. https://www.theguardian.com/cities/2016/nov/25/jakarta-chinese-indonesians-governor-ahok
BAYUNI, Endy. Jokowi turns to Islam-nationalism to preserve Indonesia’s diversity. In: The Straits Times. 2017.04.15. http://www.straitstimes.com/asia/seasia/jokowi-turns-to-islam-nationalism-to-preserve-indonesias-diversity
AFRIDAH, Marlis. Why Islam Nusantara is a significant leveraging feature to Indonesia’s foreign policy: a policy recommendation to the Indonesian government. 2017.03.27. Amsterdam conference presentation.
PARAMESWARAN, Prashanth. The Trouble With Indonesia’s Ahok Test. In: The Diplomat. 2017.02.18. http://thediplomat.com/2017/02/the-trouble-with-indonesias-ahok-test
Képek forrása
Boritó: Ahok elleni tüntetés Jakartában. 2017.április. http://www.abc.net.au/news/2017-05-09/indonesia-to-ban-hizb-ut-tahrir-group-after-jakarta-protests/8508650
- ábra. A muszlimok régió szerinti eloszlása. PEW Research Center. Religion and Public Life. 2011. http://www.pewforum.org/2011/01/27/future-of-the-global-muslim-population-regional-distribution/
- ábra. A világ legegyenlőtlenebb országai. 2016.11. http://www.independent.co.uk/news/world/politics/credit-suisse-global-wealth-world-most-unequal-countries-revealed-a7434431.html
