Afrika 2050-ben

július 3, 2017november 21, 2018 Czirják Ráhel 6936 Views 0 Comments Afrika, Agenda 2063, gazdaság, népesség, urbanizáció

Nyugaton, a fekete kontinens nevét hallva a legtöbb embernek a segélyezés, járványok, fegyveres konfliktusok és az éhínség jut eszébe. Ám Ázsiából, vagy magából Afrikából nézve a kontinens teljesen más képet fest. Afrika gazdaságilag az elmúlt évek második leggyorsabban növekvő kontinense, ahova egyre jelentősebb mértékű ázsiai – elsősorban kínai – tőke áramlik. A fekete kontinens egyben a leggyorsabban urbanizálódó térség is a Földön. De vajon mit tartogat a jövő Afrika számára? Folytatódnak ezek a kedvező tendenciák, vagy inkább kedvezőtlen folyamatok fognak bekövetkezni? Írásunkban ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Demográfia

A Földön jelenleg megközelítőleg 7,3 milliárd ember él. Közülük minden hetedik Afrikában. Az évszázad közepére a világ összlakossága az ENSZ előrejelzései szerint 8,7-10,8 milliárdra növekszik majd – attól függően, hogy az alacsony, közepes vagy magas értékeket definiáló szcenáriót vesszük figyelembe. A közepes forgatókönyv szerint 2050-ig a teljes népességnövekedés 50%-a Afrikában fog lezajlani, ahol 1,3 milliárddal többen lesznek, mint ma. Így az évszázad közepére a világ összlakosságának 25%-át a fekete kontinens fogja adni, Ázsia részesedése pedig 54%-ra csökken majd – a jelenlegi 60-ról[i]

1. ábra: A Föld népessége kontinensenként (1950-2050)[ii]

Ám a fekete kontinensen ez a látványos népességszámbeli gyarapodás egy folyamatosan lassuló növekedés eredménye lesz. A teljes kontinens jelenlegi évi átlagos növekedési üteme 2,4%, de az évszázad közepére már csak 1,8% lesz. Ez a termékenységi ráta csökkenésével magyarázható, vagyis az egy szülőképes korú nőre jutó átlagos gyermekszám csökkenni fog. Ez olvasható le a 2. ábráról is[iii]

2. ábra: Termékenységi ráta alakulása Afrikában (1967-2047)[iv]

Ha a kontinens népesedési mutatóit régiós bontásban vesszük górcső alá, kitűnik, hogy ez a növekedés közel sem egyenletesen fog megvalósulni. Jelenleg a leggyorsabb népességnövekedést felmutató térség Közép-Afrika, ahol a lakosság évi átlagos növekedési üteme majdnem 3%. Ebben a térségben jelenleg 152 millió ember él, akik száma 2050-re megközelíti a 370 millió főt. Ekkorra a növekedési ráta 2,1%-ra fog csökkenni, az ENSZ közepes forgatókönyve szerint[v].

Növekedési ütem tekintetében Közép-Afrikától csak kevéssel marad el Kelet-Afrika, ahol a majdnem 400 milliós lakosság évente 2,7%-kal gyarapodik. A 21. század közepére a növekedés mértéke itt is lefékeződik – 2% alá csökken –, de a régió így is Afrika legnépesebb térsége lesz, 878 millió fővel[vi].

Az előző két régióhoz hasonlóan gyors népességnövekedést tud felmutatni a jelenleg 353 milliós Nyugat-Afrika is, ahol a lakosok évi átlagos növekedési üteme 2,6%. Az ENSZ közepes forgatókönyve szerint 2050-re a növekedés 2%-ra fékeződik. Lakossága így is megközelíti majd a 800 millió főt, aminek következtében továbbra is Afrika második legnépesebb régiója marad[vii].

A kontinens északi régiójában jelenleg 224 millióan élnek. A térség növekedési üteme alapján a sereghajtók közé tartozik: 1,76%-os értékkel az utolsó előtti. Ez a növekedés a kontinens egészéhez hasonlóan az évszázad közepére fékeződni fog, 1% alá süllyed. 2050-re lakosság előre láthatóan 354 millió fő lesz[viii].

Afrika össznépességéből legkisebb arányban a déli régió részesedik – itt ma kb. 63 millióan élnek – és ez várhatóan a jövőben sem fog változni. Ugyanis az ENSZ becslései szerint a jelenlegi 0,89%-os évi növekedési rátája 2050-re 0,46%-ra csökken majd. Így ekkor – a közepes forgatókönyv szerint – 78 millióan fognak Dél-Afrikában élni[ix].

Afrika jelenleg egy rendkívül fiatal társadalommal rendelkezik: a 17 év alattiak össztársadalmon belüli aránya kb. 50%[x]. Ennek következtében a kontinensnek úgynevezett piramis alakú korfája van. Ez látható a 3. ábrán, ahol a népesség nemenként és ötéves korcsoportonként van ábrázolva

3. ábra: Afrika korfája (2010)[xi]

2050-re a népességszám növekedésének lassulásával, és a születéskor várható élettartam növekedésével – a jelenlegi 56-ról 2060-ra 70 évre fog növekedni[xii] – Afrika társadalma idősebbé válik. A munkaképes korúak (15-64 év közöttiek) száma 2060-ra megháromszorozódik, így a piramis alakú korfa egyre inkább kiszélesedik, és méhkas alakú korfára kezd hasonlítani (4. ábra)

4. ábra: Afrika korfája (2050)[xiii]

Ez a demográfiai fejlemény gazdasági szempontból óriási előnyt jelenthet a kontinensnek, hiszen ez a gazdaságilag aktív lakosság növekedését, az eltartottsági ráta (vagyis a gyermek- és az idős népesség a gazdaságilag aktívak százalékában) csökkenését, növekvő nemzeti megtakarításokat jelenthet[xiv]. Ám ahhoz, hogy ez a fajta népesedési tendencia pozitív gazdasági hatást eredményezhessen, Afrika államainak megfelelő számú munkahelyet kell biztosítania lakossága számára. E nélkül ugyanis csak a társadalmi feszültségek növekedése várható.

Urbanizáció

Az ENSZ statisztikái szerint 2007 óta elmondható, hogy egy városi világban élünk, ugyanis a globális urbanizációs ráta (városlakók aránya a teljes népességen belül), ekkor lépte át az 50%-os küszöböt. Vagyis innentől kezdve az emberiség több mint fele urbánus térségben él. Az ENSZ World Urbanisation Prospects (2014) előrejelzése szerint a tendencia a jövőben is folytatódik, így 2050-re a Föld népességének 66,4%-a lesz városlakó, ami több mint 6,3 milliárd főt jelent.[xv]

Ám a kontinensek között jelentős eltérések mutatkoznak: míg a fejlett világ és Latin-Amerika országaiban a lakosság csak kis hányada (20-30%) él vidéken, addig Afrikában és Ázsiában ez az érték még 50% felett van. Az ENSZ szerint e két kontinens városlakóinak aránya 2050-re már meghaladja a rurális térségekben élőkét: várhatóan 63,4% lesz. Abszolút számokat vizsgálva viszont a globális Dél városaiban több ember él, mint a fejlett országokéban: előbbi térségben számuk már most több mint 3 milliárd fő, 2050-re pedig 5,2 milliárdra növekszik, utóbbi régióban pedig kevesebb, mint egy milliárdan élnek városokban, a század közepére számuk pedig 1,1 milliárd lesz.[xvi]

5. ábra: A városlakók számának alakulás kontinensenként (1950-2050)[xvii]

A növekedési ráta alapján napjaink leggyorsabban urbanizálódó kontinense Afrika, ahol a városi lakosság évi 3,4%-kal nő. A növekedési ütem 2050-re némiképp csökkeni fog – már „csak” 2,56% lesz. E rendkívüli lakosságszámbeli gyarapodás hatására az urbánus populáció a jelenlegi 505 millióról 2050-re 1,3 milliárdra fog növekedni. Így a század közepére a világ városi lakosságából minden ötödik fő Afrikában fog élni.[xviii]

A kontinensen belüli növekedési tendenciák – a népességszám alakulásához hasonlóan – eltérően alakulnak a különböző régiókban. Afrika városlakóinak több mint harmada (33%) jelenleg Nyugat-Afrikában él: közel 160 millió fő. A térség növekedési rátája 4% fölött van, ám az évszázad közepére ez várhatóan 3% alá csökken majd. 2050-re a nyugati régió 38%-kal fog részesedni a kontinens teljes városi lakosságából – itt több mint fél milliárdan fognak az urbánus térségekben lakni.[xix]

Nyugat-Afrikában található a kontinens jelenlegi 3 megavárosának (10 millió főnél népesebb város) egyike, a nigériai Lagos. Az Atlanti-óceán partján fekvő metropoliszban 13,6 millióan élnek. Az ENSZ statisztikái szerint lakosságszámának évi átlagos növekedési üteme majdnem 4%, így 2030-ra várhatóan 24 millió főre növeli lakosainak számát.[xx]

6. ábra: Afrika városi lakosságszámának alakulása régiónként (1950-2050)[xxi]

A kontinensen minden negyedik városlakó jelenleg Észak-Afrikában él, összesen 112 millió fő. A Mediterráneum afrikai részén az urbánus lakosság növekedése mérsékeltebb, mint például Nyugat-Afrikában – 2%-os értékkel –, Dél-Afrika után a második leglassabb a kontinensen. A városi lakosságszám gyarapodása az évszázad közepére az előrejelzések szerint tovább lassul: 2050-re 1,4% lesz. Ekkor 200 millióan fognak élni Észak-Afrika urbánus térségeiben, ám a kontinensen belüli részesedése 15%-ra csökken.[xxii] Észak-Afrikában található Afrika legnagyobb megavárosa, a 19 millió fős Kairó, ami évi 1,8%-os növekedéssel 2030-ra 24,5 millió főre növeli lakosságát.[xxiii]

Jelenleg a legmagasabb növekedési rátával Kelet-Afrika rendelkezik (4,35%), ahol Afrika teljes városi lakosságának ötöde él. Abszolút számok tekintetében ez több mint 100 millió főt jelent. A többi régióhoz hasonlóan az évszázad közepére a növekedés némiképp fékeződni fog, de még mindig 3% fölött marad. Ennek köszönhetőn városlakóinak száma 2050-re megközelíti majd a 380 millió főt.[xxiv] E régió erőteljes urbanizációját mi sem mutatja jobban, mint hogy 2030-ra itt is lesz majd megaváros: a jelenlegi 5,4 millió fős Dar es Salaam 2030-ra majdnem 11 millió fősre gyarapodik.[xxv]

Régió	Város, ország	Lakosságszám (2016)	Város, ország	Lakosságszám (2030)
Észak-Afrika	Kairó, Egyiptom	19,1 millió	Kairó, Egyiptom	24,5 millió
Nyugat-Afrika	Lagos, Nigéria	13,7 millió	Lagos, Nigéria	24,2 millió
Közép-Afrika	Kinshasa, KDK	12,0 millió	Kinshasa, KDK	19,9 millió
Kelet-Afrika	–	–	Dar es Salaam	10,8 millió
Dél-Afrika	–	–	Johannesburg, DAK Luanda, Angola	11,6 millió 10,4 millió

1. táblázat: Afrikai megavárosok (2016, 2030)[xxvi]

A fekete kontinens középső részén az ENSZ adatai alapján 2015-ben 63 millióan éltek városokban, vagyis a térség részesedése a teljes afrikai városi lakosságból 13%. 2050-re várhatóan ez az érték 1 százalékponttal növekedni fog, mivel a városlakók száma megközelíti majd a 200 millió főt.[xxvii] Közép-Afrikában található Afrika harmadik megavárosa, a Kongói Demokratikus Köztársaság 12 millió fős fővárosa, Kinshasa, amely 2030-ra majdnem 20 milliós lesz[xxviii].

Afrika leglassabban urbanizálódó régiója – 1,43%-os növekedési rátával – Dél-Afrika, ami a kontinens városi lakosságából a legkisebb aránnyal részesedik (4%). Ám az évszázad közepére prognosztizálható további lassulás ellenére részesedését a kétszeresére növeli. Tényleges lakosságszám tekintetében ez a jelenlegi közel 38 millió főről több mint 55 millió főre való városi lakosságszámbeli növekedését fogja jelenteni.[xxix] A megavárosok tekintetében viszont ez a régió fogja a leglátványosabb növekedést felmutatni, ugyanis 2030-ra a 6 megaváros harmadát Dél-Afrika fogja adni, Johannesburg és Luanda lakosságszámának 10 millió fölé emelkedésével.[xxx]

Afrika gyors urbanizációja óriási gazdasági lehetőség, és kihívás is egyben. A McKinsey Global Institute szerint a vidékitől a városi munkavállalás felé való eltolódása 20-50%-kal növeli a termelékenységet.[xxxi] A városokban összpontosul ugyanis a népesség, tudás, technológia, információ, így a gazdaság motorjaiként képesek funkcionálni. Ám Afrikában a városi lakosságszám növekedése olyan gyors, hogy azzal nem tud lépést tartani az infrastruktúra – lakásállomány, közlekedés, közszolgáltatások – fejlődése, illetve a munkaerő-piac sem képes felszívni az ide áramló munkaerőt[xxxii]. Mindezek következtében a lakosság jelentős hányada nyomornegyedekben kénytelen élni. Szubszaharai Afrikában az ENSZ legfrissebb adatai szerint 2014-ben több mint 200 millióan éltek slumokban. És bár a nyomornegyed-lakók városi népességen belüli aránya az elmúlt években világszerte csökkenő tendenciát mutat (Afrikában az 1990-ben 70% volt, 2014-ben már „csak” 56%), abszolút számok tekintetében sajnos erőteljes növekedés figyelhető meg[xxxiii]. Szubszaharai Afrika esetében ez az 1990-es 93 millióról 200,7 millió főre való növekedést jelenti. A fekete kontinensnek tehát meg kell oldania a nyomornegyed-problémát ahhoz, hogy a kontinens urbanizációja gazdasági és társadalmi előnyként realizálódjon számára, ne pedig a jelenlegi problémákat fokozza.

Gazdaság

Az Institute for Security Studies (ISS) 2011-ben a Denveri Egyetem Josef Korbel Nemzetközi Tanulmányok Iskolájával együttműködve elkészítette African Futures 2050 című előrejelzését, amelyben a kontinensre vonatkozó társadalmi és gazdasági előrejelzéseket tesznek. Bár a tanulmányban a kutatók külön felhívják a figyelmet, hogy a jövőre vonatkozó megállapításokat minden esetben fenntartással kell kezelni, mivel ezek a jelen tendenciák extrapolálása a következő évtizedekre, mégis érdekes információkkal szolgálnak.[xxxiv]

Az ISS szerint a következő évtizedekben az afrikai gazdaság felemelkedése várható, aminek oka főleg a munkaképes korú lakosság jelentős növekedése, és városokba költözése. Ennek hatására ugyanis a nemzetgazdasági ágazatok között jelentős eltolódás valósulhat meg a mezőgazdaságtól az ipar és szolgáltatások felé.[xxxv]

A – vásárlóerő-paritáson mért – egy főre jutó GDP értékének kontinensen belüli alakulása a 8. ábrán látható. Ezzel kapcsolatosan az mondható el, hogy Afrika gazdasági növekedésének jelentős hányada, 1960 óta elsősorban az észak-afrikai régióból származik, az energia-alapú gazdaságoknak köszönhetően. Afrika gazdasági teljesítményéhez a dél-afrikai régió diverz gazdasága is jelentős mértékben hozzájárult. A 20. század második felében Kelet-Afrika egy főre jutó GDP-je 150, Nyugat-Afrikáé pedig 130 $ volt, míg Közép-Afrika értéke e tekintetben szinte semmit nem változott az 1960-as értékhez képest, így a gazdaságilag erős északi és déli, valamint a másik három régió közötti gazdasági rés – az egy főre jutó GDP alapján – megközelíti az 1500 $-t. Az előrejelzések szerint az egyenlőtlenségek e tekintetben növekedni fognak a kontinensen, mert míg Észak- és Dél-Afrika lakossága előreláthatóan 2040-re eléri a 7 500 $ évi bevételt, és ezzel a középosztály tagjává válik, addig például Közép-Afrikában ez az érték csak 2000 $ lesz.[xxxvi]

Afrika az elmúlt évek gazdasági teljesítményének köszönhetően a világ második leggyorsabban növekedő régiója. Ám a gyors gazdasági növekedés a lakosság jelentős hányada számára nem éreztette hatását.[xxxvii]

A jövőre vonatkozóan az ISS előrejelzései alapján Afrika gazdasága 2050-re meghaladhatja a 13 billió $-t, amivel felülmúlja majd az USA vagy az EU 2010-es gazdasági méretét. Ehhez 5,1%-os éves növekedést kell produkálnia a kontinensnek.[xxxviii]

7. ábra: Egy főre jutó GDP alakulása régiónként (PPP, 2008-2048)[xxxix]

A GDP növekedéssel kapcsolatosan az Afrikai Fejlesztési Banknak is vannak előrejelzései (2. táblázat). Az ISS-hez hasonlóan a kontinens GDP-növekedését az évszázad közepére 5%-ra teszi.[xl]

	2000	2010	2020	2030	2050	2060
Afrika	4,5	4,9	6,2	5,9	5,3	5,0
Közép-Afrika	-1,4	4,7	7,2	6,8	2,8	4,1
Kelet-Afrika	7,5	6,2	7,9	9,3	8,3	6,8
Észak-Afrika	3,9	4,7	5,5	4,8	3,7	3,2
Dél-Afrika	5,4	3,3	3,9	5,3	4,5	4,1
Nyugat-Afrika	4,1	6,7	8,8	5,5	4,6	4,9

2. táblázat: Az afrikai régiók GDP-jének növekedése (2000-2060)[xli]

Ám az optimista előrejelzések ellenére a kontinens társadalmának nagy kihívásokkal kell szembenéznie. Ugyanis az extrém szegénység mértéke továbbra is magas lesz, a helyenként 5-7%-os GDP növekedés mellett is. Az ISS szerint bár az arányokban lehet csökkenés, az abszolút értékek tekintetében az extrém szegénységben lévők száma 300 millió fő körül marad a kontinensen.[xlii]

A kontinens külkapcsolataira vonatkozóan pedig az ISS szerint Afrika egyre inkább kelet felé fog fordulni – gazdasági tekintetben –, míg a fejlesztési együttműködés és a jó kormányzás eszméje továbbra is nyugatról fog érkezni. Kína és India egyre meghatározóbb szereplő lesz a fekete kontinens számára, ám ennek ellenére Európának továbbra is fontos gazdasági szerepe lesz.[xliii]

Agenda 2063

Az eddigiekben bemutatásra kerültek, hogy a különböző intézetek, intézmények szerint, milyen jövő vár Afrikára, a jelen tendenciákat alapul véve. Ám a kontinens megfogalmazta saját célkitűzéseit is, amelyeket a 21. század második felére el kíván érni.

Az Afrikai Unió 2015. január 30-31-én, az etióp fővárosban, Addisz-Abebában tartott gyűlésén fogadta el az Agenda 2063 című dokumentumot, amely a fekete kontinens számára a belátható jövőre vonatkozó vízió és cselekvési terv is egyben. A dokumentum felszólítja Afrika társadalmának minden szegmensét, hogy fogjon össze annak érdekében, hogy közös célokon és közös küldetésen alapuló prosperáló és egységes kontinens jöhessen létre a közeljövőben. Az agenda összesen hét célkitűzést, törekvést nevesít:

Inkluzív növekedésen és fenntartható fejlődésen alapuló prosperáló Afrika;
A pánafrikanizmus eszményén és Afrika reneszánszának vízióján alapuló integrált, politikailag egységes kontinens;
Afrika, mint a jó kormányzás, demokrácia, emberi jogok tiszteletben tartása, az igazság és jogállamiság kontinense;
Egy békés és biztonságos Afrika;
Erős kulturális identitással, közös örökséggel, értékekkel és etikával rendelkező kontinens;
Afrika, aminek növekedése a saját embereinek potenciálján – főleg a nőkön és fiatalokon alapul –, ami gondoskodik a gyermekekről;
Afrika, mint egy erős, egységes és befolyással bíró globális játékos és partner.[xliv]

A célkitűzések meghatározása és kifejtése után az Agenda 2063 című dokumentum egy végrehajtást, monitorozást és értékelést végző intézmény felállításáról rendelkezik, ami elszámoltathatóvá és átláthatóvá tenné a célkitűzések megvalósulását. Az intézetnek széles körű feladatai lennének

nemzeti, regionális és kontinentális szinten a vezetők és érintettek azonosítása, és felelősségi köreik kijelölései;
szakpolitikai ajánlások megfogalmazása, amelyek nemzeti, regionális és kontinentális szintű végrehajtása hozzájárulna az Agenda 2063 céljainak megvalósulásához;
az Afrikai Unió munkájának felülvizsgálata az Agenda 2063 végrehajtásának aspektusából;
erősíteni, és hasznosítani a regionális gazdasági közösségeket, mint az Agenda 2063 végrehajtásának, monitorozásának és értékelésének koordinálását végző kulcsszereplőit;
támogatni az Afrikai Unió intézményeit (Afrikai Unió Bizottsága, NEPAD Tervezési és Koordinációs Ügynöksége, stb.), amelyek szintén fontos szerepet töltenek be az Agenda végrehajtásában, illetve az eredmények nyomon követésében és értékelésében;
egyéb partnerekkel – például az Afrikai Fejlesztési Bank, az ENSZ Afrikai Gazdasági Bizottsága, stb. – való együttműködés elősegítése;
éves szinten fórumot biztosítani az érintettek számára, hogy nyomon lehessen követni a megvalósítás előrehaladását nemzeti, regionális és kontinentális szinten is. Ezen tanácskozások eredményeként az elhangzottakat összefoglaló Agenda 2063 Éves Nemzeti Jelentés című dokumentumok kerülnének benyújtásra az Afrikai Unió bizottsága számára.[xlv]

A kontinens tehát elkötelezte magát az átfogó és visszafordíthatatlan átalakulás és fejlődés mellett, amihez hosszú út és kemény munka vezet, de mindenképpen a fekete kontinens javára válik majd.

Szerző: Czirják Ráhel

Jegyzetek:

[i] United Nations – Department of Economic and Social Affairs: World Population Prospects: https://esa.un.org/unpd/wpp/Download/Standard/Population/ (2017.02.13.)

[ii] Adatok forrása: United Nation – Department of Economic and Social Affairs: World Population Prospects: https://esa.un.org/unpd/wpp/Download/Standard/Population/ (2017.02.13.)

[iii] United Nations – Department of Economic and Social Affairs: World Population Prospects: https://esa.un.org/unpd/wpp/Download/Standard/Population/ (2017.02.13.)

[iv] ISS: African Futures 2050, https://issafrica.org/research/monographs/african-futures-2050

[v] ^[v] United Nations – Department of Economic and Social Affairs: World Population Prospects: https://esa.un.org/unpd/wpp/Download/Standard/Population/ (2017.02.14.)

[vi] Uo.

[vii] Uo.

[viii] Uo.

[ix] Uo.

[x] ISS: African Futures 2050, https://issafrica.s3.amazonaws.com/site/uploads/Mono175.pdf (2017.02.14.)

[xi] African Development Bank: Africa in 50 Years’ Time – The Road Towards Inclusive Growth, https://www.afdb.org/fileadmin/uploads/afdb/Documents/Publications/Africa%20in%2050%20Years%20Time.pdf (2017.02.14.)

[xii] ISS: African Futures 2050, https://issafrica.s3.amazonaws.com/site/uploads/Mono175.pdf (2017.02.14.)

[xiii] African Development Bank: Africa in 50 Years’ Time – The Road Towards Inclusive Growth, https://www.afdb.org/fileadmin/uploads/afdb/Documents/Publications/Africa%20in%2050%20Years%20Time.pdf (2017.02.14.)

[xiv] ISS: African Futures 2050, https://issafrica.s3.amazonaws.com/site/uploads/Mono175.pdf (2017.02.14.)

[xv] United Nations – Department of Economic and Social Affairs: World Urbanization Prospects 2014, https://esa.un.org/unpd/wup/CD-ROM/ (2017.02.14.)

[xvi] Uo.

[xvii] Adatok forrása: World Urbanization Prospects 2014: https://esa.un.org/unpd/wup/CD-ROM/ (2017.02.14.)

[xviii] United Nations – Department of Economic and Social Affairs: World Urbanization Prospects 2014, https://esa.un.org/unpd/wup/CD-ROM/ (2017.02.14.)

[xix] Uo.

[xx] United Nations: The World’s Cities in 2016, http://www.un.org/en/development/desa/population/publications/pdf/urbanization/the_worlds_cities_in_2016_data_booklet.pdf (2017.02.14.)

[xxi] Adatok forrása: World Urbanization Prospects 2014: https://esa.un.org/unpd/wup/CD-ROM/

[xxii] United Nations – Department of Economic and Social Affairs: World Urbanization Prospects 2014, https://esa.un.org/unpd/wup/CD-ROM/ (2017.02.14.)

[xxiii] United Nations: The World’s Cities in 2016, http://www.un.org/en/development/desa/population/publications/pdf/urbanization/the_worlds_cities_in_2016_data_booklet.pdf (2017.02.14.)

[xxiv] United Nations – Department of Economic and Social Affairs: World Urbanization Prospects 2014, https://esa.un.org/unpd/wup/CD-ROM/ (2017.02.14.)

[xxv] United Nations: The World’s Cities in 2016, http://www.un.org/en/development/desa/population/publications/pdf/urbanization/the_worlds_cities_in_2016_data_booklet.pdf (2017.02.14.)

[xxvi] Adatok forrása: United Nations: The World’s Cities in 2016, http://www.un.org/en/development/desa/population/publications/pdf/urbanization/the_worlds_cities_in_2016_data_booklet.pdf (2017.02.14.)

[xxvii] United Nations – Department of Economic and Social Affairs: World Urbanization Prospects 2014, https://esa.un.org/unpd/wup/CD-ROM/ (2017.02.14.)

[xxviii] United Nations: The World’s Cities in 2016, http://www.un.org/en/development/desa/population/publications/pdf/urbanization/the_worlds_cities_in_2016_data_booklet.pdf (2017.02.14.)

[xxix] United Nations – Department of Economic and Social Affairs: World Urbanization Prospects 2014, https://esa.un.org/unpd/wup/CD-ROM/ (2017.02.14.)

[xxx] United Nations: The World’s Cities in 2016, http://www.un.org/en/development/desa/population/publications/pdf/urbanization/the_worlds_cities_in_2016_data_booklet.pdf (2017.02.14.)

[xxxi] McKinsey Global Institute: , Lions on the Move – The progress and potential of African economies, http://www.mckinsey.com/global-themes/middle-east-and-africa/lions-on-the-move (2017.02.14.)

[xxxii] RICZ, Judit: Nyomornegyedek, szegénység, bűnözés – van-e kiút? In: Fala Város Régió, 2009. 2. 26-33. o.

[xxxiii] United Nations: World Cities Report 2016 – Urbanization and Development. Emerging Futures, http://wcr.unhabitat.org/wp-content/uploads/sites/16/2016/05/WCR-%20Full-Report-2016.pdf (2017.02.14.)

[xxxiv] ISS: African Futures 2050, https://issafrica.s3.amazonaws.com/site/uploads/Mono175.pdf (2017.02.14.)

[xxxv] Uo.

[xxxvi] Uo.

[xxxvii] International Food Policy Research Insitute: Report: Africa is projected to have just one low income country by 2050 ,http://www.ifpri.org/news-release/report-africa-projected-have-just-one-low-income-country-2050 (2017.02.14.)

[xxxviii] ISS: African Futures 2050, https://issafrica.s3.amazonaws.com/site/uploads/Mono175.pdf (2017.02.14.)

[xxxix] Uo. 30.o

[xl] African Development Bank: Africa in 50 Years’ Time – The Road Towards Inclusive Growth, https://www.afdb.org/fileadmin/uploads/afdb/Documents/Publications/Africa%20in%2050%20Years%20Time.pdf (2017.02.14.)

[xli] Adatok forrása: African Development Bank: Africa in 50 Years’ Time – The Road Towards Inclusive Growth, https://www.afdb.org/fileadmin/uploads/afdb/Documents/Publications/Africa%20in%2050%20Years%20Time.pdf (2017.02.14.)