Dél-Korea és Japán jövőképe

Szerző: Polyák Eszter

Japán és a Koreai Köztársaság a világ technológiai éllovasaiként rendkívül tudatos tervezéssel készülnek a jövőre. A két ország hasonló kihívásokkal fog szembenézni a következő évtizedekben, de ha el tudják érni a 2050-re kitűzött terveket, ismét kiemelkedőt alkothatnak. Az alábbi jövőképek elsősorban a népesség, az energiabiztonság és a környezetvédelem aspektusait veszik szemügyre.
A robotok, okoseszközök és egyéb vívmányok területén figyelemre méltó eredményeket felmutató országok példaként szolgálnak számos ország számára, különösen, ami az energiaügyi tervezést és a demográfiai problémák megoldására tett javaslatokat illeti. Azonban az is közös a két országban, hogy az utóbbi évtized gazdasági és társadalmi problémáit még nem tudták megoldani, amit a kedvezőtlenül alakuló demográfiai trendek is tovább rontanak. Ennek megfelelően a fejlődés új útjait keresik, s a jövőképeik tanulmányozása tanulságos lehet más országok számára is.

DÉL-KOREA

Elsőként a koreai népesség 2050 körül várható helyzetét vesszük szemügyre. Dél-Korea lakossága jelenleg 50,6 millió főre tehető, s a 0,61%-os növekedési ütem mellett várhatóan 2035-40 között fog tetőzni a népességnövekedés, körülbelül 52,7 millió fővel. 2050 és 2055 között a népesség növekedési ütemét -0,51%-ra becsülik, ami lassú, de stabil fogyás trendjét vetíti előre.
2050-ben az 50,59 millió fős koreai népesség több, mint egyharmada 65 év feletti lesz, s a Rho Moo-hyun kormánya alatt elkészített „Vision 2030” is foglalkozott az elöregedő társadalom problémáival. Erre a kérdésre megoldást nyújthat az a trend, amit a későbbiekben felvázolt „Grand Vision 2050” mutat: a 2009-ben 1,1 millió külföldi lakos 2050-re megnégyszereződhet, ebben az esetben a 9,8%-ot kitevő külföldi lakos miatt Dél-Korea multikulturális országgá válhat.

1. ábra: Az idősek (65 év <) aránya a Koreai Köztársaság teljes népességében, 1950-2050

Forrás: United Nations ESCAP

GAZDASÁG ÉS KÖRNYEZET

A már említett „Grand Vision 2050” egyéb jövőbeli trendeket is felvet. A koreai gazdaság teljesítményét a nyugati gazdaságokkal szemben versenyképesnek ítélik, az egy főre eső GDP összege 80 ezer dollárra nőhet. A gazdasági kihívások a túlzott exportfüggőség fennmaradásaként érinthetik az országot, mivel a globális gazdasági problémák így különösen érzékenyen érinthetik. Mivel nyersanyagokban szegény, a fosszilis energiahordozók árának emelkedése is sújtani fogja, ezért új technológiákba kell fektetni, és szövetségeseket kell keresnie. Regionális versenytársaival, Japánnal és Kínával szemben a Közel-Keleten megerősített kapcsolatokra alapozhat, mivel a térségben található országok hagyományosan erős piacaira már az utóbbi időben is sikeresen bejutott fejlett petrokémiai technológiájával.
A félsziget számára a klímaváltozás is kihívásokat jelenthet. Korea éghajlata szubtropikus jellegeket mutathat, s az átlaghőmérséklet akár 4°C-kal is növekedhet.

KORMÁNYZATI TERVEZÉSSEL A JÖVŐ TECHNOLÓGIÁJÁÉRT

Dél-Koreában külön minisztérium foglalkozik a technológia jövőbeli hatásaival és a jövő tervezésével. A Ministry of Science, ICT and Future Planning öt stratégiából álló tervet vázolt fel, amelynek célja a kreatív gazdaság megteremtése és az emberek boldogságának szolgálata, amelyet a tudomány, a technológia és az információ- és kommunikációtechnológia eszközei által kívánnak megvalósítani. A tervet a minisztérium öt stratégiára osztotta fel, amelyeket időrendben kívánnak megvalósítani.
Első stratégiaként a kreatív gazdaság ökoszisztémáját ígérik Korea számára, s ennek megvalósítását is több lépésre felbontva képzelik el. Ezek a lépések több esetben szükséges feltételeket fejeznek ki, mint például a kreativitás és a tehetségek gondozása az országban, amelyet egy, a képzelőerőn és a kihívások keresésén alapuló nemzeti mozgalommal akarnak felébreszteni. Az ICT területén akadémiai és professzionális szinten is kiemelt figyelmet fordítanak a tehetséggondozásra.
A kreatív ötletek megvalósulásához az egyetemek és kormányzati kutatóintézetek piacosítását látják a legmegfelelőbb eszköznek. A vállalkozói ötletek támogatásán túl új ágazatok bevonásával és a meglévők megerősítésével teremtenének új munkahelyeket, amelyek alapvetően az ICT kiaknázásából táplálkoznának. A privát és akadémiai szféra együttműködését bevonnák a helyi iparágak fejlesztésébe, s a lokális sajátosságoknak megfelelően, a közösséget erősítve alakítanák ki a start-up ökoszisztéma infrastruktúráját. Szabályozási szinten a folyamatokat a szellemi tulajdon fokozott védelme segítené elő.
A második stratégia az aktív koreai innovációt, a nemzet kutatási és fejlesztési kapacitásainak bővítését irányozza elő. A jövő növekedési motorjaként az okos megoldásokat nevezték meg, ami magába foglalja a sejt- és agykutatás, a nanoanyagok, a tiszta energia és űrtechnológia területeit. A kutatás központjai az átalakított kormányzati kutatóintézetek lesznek, amik ma egyre nagyobb szerepet vállalnak, s belefolynak az üzleti szférába is. Ezt keretbe foglalja az a cél, hogy a kutatói pálya a szélesebb társadalmi környezetben is megbecsültté váljon.
Harmadik stratégiaként a szoftverek középpontba helyezését, a velük kapcsolatos oktatás és kutatás fejlesztését nevezték meg. A szoftverekhez párosul a koreai viszonyokra és koreaiak által fejlesztett tartalom világszintű terjesztése, s szoftverek ágazatához a megfelelő alapot a világ legjobb internethálózata támogatná.
A negyedik stratégia a versenyképessé váló koreai kutatók nemzetközi együttműködéseit célozza meg. A világszerte ismert koreai kulturális hullám, a hallyu párhuzamát fedezhetjük fel a koreai tudományos és technológiai hullámban, ami a koreai tudományos és start-up szférát összekötné a globális piaccal, és be akarja juttatni képzett tudósait a világ munkaerőpiacára.
Az utolsó stratégia az összes felsorolt ICT célt a koreai emberek jólétének szolgálatába állítja. Egyrészt szociális ügyek megoldására, projektek keretében kívánják alkalmazni a fejlett eszközöket, másfelől csökkenteni kívánják a kommunikációs eszközök költségeit és meg akarják teremteni mindenki számára a biztonságos internetelérést.

A FÉLSZIGET JÖVŐJE

Az elképzelések egy darabig csupán Dél-Koreára vonatkoztak, de mivel a két ország alapvetően fenntartja az egyesülés jövőbeli tervét, ezért születtek a félsziget közös jövőjére vonatkozó szcenáriók is. A Korean Research Institute for Human Settlements (KRIHS) 2009-es tanulmánya szerint a bizonytalan jövő ellenére is érdemes erről beszélni. A téma szakértői között végzett felmérés azt a feltevést vette alapul, hogy a két Korea közötti kapcsolatok békésen fognak fejlődni. Ennek eredménye 2030-ra egy közös piac lehet, ami az északi politikai reformok után valósulhat meg.
Számos kutató szerint a két Korea együtt „Északkelet-Ázsia hídja” lehet, hiszen így kihasználhatnák a félsziget elhelyezkedéséből adódó geoökonómiai potenciált. A fokozódó gazdasági integráció Kína, Japán és Dél-Korea szabadkereskedelmi egyezményét hozhatja, s a megkérdezettek nagy része optimistán vélekedik Korea jövőjéről. Az északi reformokat a phenjani atomprogram ellenére is elkerülhetetlennek látják, hiszen az ország erőforrásai végesek, s közép és hosszú távon nyitást várnak az országtól.
A félsziget integrációját több stratégia mentén próbálják megfogalmazni. Ezek egyike a félsziget nyugati partján futó ipari folyosó, és a keleti energiafolyosó mentén felépített infrastrukturális összeköttetés a két ország között. A „Gyeonggi-öböl területi fejlesztés” terve gyakorlati megvalósíthatóságával emelkedik ki, a félsziget középnyugati részén helyet kapó projekt segítene az északi gazdaság újjáépítésében. Mindezek a fejlesztések azonban csak a megfelelő nemzetközi környezetben valósulhatnak meg, így az egyesítés kulcsa az USA és Kína megfelelő együttműködése lesz.

JAPÁN

Japán jelenleg számos gazdasági és demográfiai problémával küzd, mint a hatalmas államadósság, a gazdaságot gyengítő defláció és az elöregedő társadalom révén egyre csökkenő arányú aktív dolgozó. Az ország sok téren alaposan kidolgozott tervekkel rendelkezik, ezek közül a gazdaságra, a klímaváltozásra, az energiagazdálkodás jövőjére és a tudományos fejlesztésre vonatkozó terveket tekintjük át, hasonlóképpen, mint Dél-Korea esetében. A Science Council of Japan (SCJ) tudományos szférát képviselő kormányzati szerve 2050-re a „méltóságteljes nemzet” és az „ázsiai bizalom” kiépítését tűzte ki stratégiai célul. A méltóságteljesség a 21. századhoz igazított érték, ami magába foglalja a japán termékek, technológiák és az ebből kialakuló soft power iránti büszkeséget. Japán emellett el akarja nyerni Ázsia bizalmát, hiszen a regionális együttműködések a jövő fontos támpontjait képezik.

DEMOGRÁFIA

Első lépésként szükséges a demográfiai folyamatok áttekintése, hiszen a japán tervezés ezekre a körülményekre való tekintettel alkotta meg jövőbeli terveit. A japán National Institute of Population and Social Security Research demográfiai előrejelzései szerint 2050-re a 15 év alatti gyermekek aránya 8-12% között lesz, az aktív korú lakosságé 53-54% körül, a 65 év feletti idősek pedig a népesség 33-39%-át teszik ki.
A Stratfor geopolitikai hírszerző cég Japán jövőjét taglaló előrejelzései szerint a munkaerő fogyása és az idősödés a 2030-as években még nem fogja megközelíteni a 40-es években várható meredek zuhanást, s ekkor még a 2010-20-as évek termékenységfokozásának eredményei sem mutatkoznak meg. 2060-ra az aktív dolgozók száma a 2015-ös felére csökken, s a teljes lakosság 25 százalékkal kevesebb lesz. Mindez azt mutatja, hogy 2040 után Japánnak főként belső gazdasági és szociális ellátási gondokkal kell szembenéznie.

2. ábra: Japán korfája 2045-ben

Forrás: Stratfor

A demográfiai problémák tekintetében fontos lenne a társadalmi berögződések alakítása is. Akár a nők gazdasági részvételének megítélése, akár az oktatásról alkotott elképzelések és a csoporthoz és egyéniséghez való viszony is fokozhatják a japán gazdaság lemaradását. Az SCJ szerint a japánok jövőjének elengedhetetlen része, hogy globális gondolkodásmódot alakítsanak ki, és az oktatásba bevegyék a fenntarthatóság szempontjait is.

GAZDASÁG

A Japan Center for Economic Research fennállásának ötvenedik évfordulója alkalmából, 2013-ban kutatást készített a világ és Japán gazdaságának 2050-ben várható jövőjéről. A kutatóközpont munkatársai megalkották a világ gazdasági térképét 2050-re, hatvannégy ország vizsgálatával. Az előrejelzést azokra az indikátorokra alapozták, amelyek hosszú távon meghatározzák a gazdasági növekedést, ezek a mutatók például a gazdasági liberalizáció, stabilitás, munkaerő-piaci liberalizáció mértékét, a nők részvételét, egy vállalkozás indításának nehézségét határozzák meg.
Amennyiben ezek az intézményi faktorok a jelenlegi trendeknek megfelelően alakulnak, Kína növekedése jelentősen lassulni fog, s a legnagyobb egy főre eső jövedelemmel továbbra is Svájc és az észak-európai országok fognak rendelkezni. Amerika továbbra is megtartja gazdasági hegemóniáját, nyitott gazdasága révén továbbra is fogadja a beáramló tőkét és munkaerőt, ami alacsony, de stabil növekedést generál. Kína esetében úgy gondolják, hogy nem hajtotta végre időben a szükséges strukturális reformokat, s lemarad politikai stabilitás és liberalizáció tekintetében, ezért a közepes jövedelmi csapdában ragadhat. Az intézményi elmaradások és a 2050-re csökkenő kínai népesség miatt a kínai gazdaság a várakozásokkal ellentétben képtelen lesz megelőzni amerikai versenytársát, s 2050-re az amerikai GDP háromszorosa lesz a teljes kínai jövedelemnek. Emellett az ország nem lesz képes növelni produktivitását, így 2011-ről 2050-re 0,9%-ra eshet a kínai növekedési ütem.

3. ábra: A világgazdaság változásai, 2010-2050

Forrás: Vision 2050, JCER

Az erős amerikai gazdasággal fenntartott kapcsolatok kiemelkedően fontosak maradnak Japán számára, hiszen mind tőke és egyéb erőforrások, mind üzleti modell tekintetében gazdasági növekedése az USA-ra van utalva. A Trans-Pacific Partnership (TPP) szabadkereskedelmi egyezményhez való csatlakozást a kapcsolatok szorosabbra fűzésének szükséges lépéseként várták.
A japán gazdaság lemaradásának veszélyét hordozza magában, hogy a nők munkaerő-piaci részvétele nagyon alacsony az országban. A térségben Dél-Korea jár előtte jó példával, ahol számottevő javulás mutatkozott, emellett a koreai gazdaság jóval nyitottabb, s nagyobb hajlandóságot mutat a szabadkereskedelmi egyezményekben való részvételre is. Japán lassú javulást tarthat fenn az alábbi öt intézményi indikátor fejlesztésében, ám a 100 millió főre csökkenő népesség a gazdaság összeszűkülését is maga után vonja, ami megnehezíti a szociális ellátórendszer és a kormányzati költségvetés fenntartását.
A 2050-ben várható helyzet felvázolása mellett a kutatók cselekvési terveket készítettek a japán kormány számára, amelyek elsődleges célja a népességcsökkenés megállítása. A japán gazdaságot a pénzügyi összeomlás fenyegeti a megnövekedő adó- és szociális terhek miatt, ezért a JCER javaslatai szerint a lakosságot 90 millió fő körül kellene stabilizálni. Ennek eszköze az ország fokozott megnyitása az emberek, a szakértelem és a befektetések felé. A reformok mintájaként a francia példát hozták fel, ahol sikerült növelni a termékenységi rátát, elsősorban a munka és a magánélet egyensúlyának helyreállításával. Ezek a reformok harminc év alatt hozták meg az eredményüket, s legfontosabb elemeik a gyereknevelés és a munkavállalás összeegyeztetése, a változatos gyermekfelügyeleti lehetőségek és egyéb kedvezmények voltak. A JCER hasonló reformokat tartana követendőnek, emellett javasolja a fogadott bevándorlók számának növelését, szakemberek és külföldi diákok előnyben részesítésével. A folyamatos emeléssel 2050-re évi 200 ezer bevándorló érkezhetne, s ezzel az ország lakosságának 6%-a lenne külföldi születésű.
Ezek a döntések 2050-re erősíthetik a japán gazdaságot, mivel a beavatkozással csökkenthetők a közterhek, s ennek eredményeképpen Japán megőrizheti nemzetközi pozícióját. Ha azonban nem teszik meg a szükséges lépéseket, a japán gazdaság csökkenő mérete ellehetetleníti, hogy egyenlő félként tárgyalhasson az USA-val és Kínával.

KÖRNYEZET ÉS ENERGIA

A víziók egyik alapvető részét képezi az új energiaforrások megtervezése. Japán a nukleáris energia technológiájának egyik vezető országaként megtapasztalta annak hátulütőit is. A fukusimai katasztrófa elkötelezte az országot amellett, hogy a fosszilis energiahordozók és a nukleáris energia helyett új, fenntartható forrásokat fejlesszen.
A nemzetközi közösség egyik kiemelt ügye, hogy a következő évtizedekben a Föld középhőmérsékletének növekedését 2 és 2,4°C között tartsák. Ennek érdekében a fejlődő országoknak kell vállalniuk a legnagyobb áldozatokat, 2050-re az üvegházhatást okozó gázok kibocsátást az 1990-es szint 80-95%-kával kell csökkenteniük. Emellett Japán alternatívákat szeretne találni a nukleáris energiára is, mivel a földrengésnek leginkább kitett országként kockázatos fenntartania 48 nukleáris reaktorát, s a nagy mennyiségű sugárzó hulladék további nehézségeket okoz.
Jelenleg a japán széndioxid-kibocsátás kétharmadát az elektronika és egyéb iparágak termelése teszi ki, azonban a japán ipari és társadalmi szerkezet jó eséllyel változni fog 2050-re. A Kiku Network klímavíziójában megemlítik, hogy a japán gazdaság korábban is sikerrel alkalmazkodott olyan kihívásokra, mint például az olajválság, ezért 2050-re sikeresen tehetnek az alacsony kibocsátású társadalom létrehozásáért, sőt a technológiai élen járással globális vezető szerepet tölthetnek be a területen.
Felelősséget kívánnak vállalni azért, hogy az 1990-es szinthez képest 2050-ig 80%-kal csökkentik az üvegházhatást okozó és az ipari energiafelhasználásból származó kibocsátást. A vízióban kijelentik, hogy Japán nem függhet a nukleáris energiától, s a fenntartható források használatával egy időben, a társadalmi értékekben is szükséges a változás. 2050 elegendő időtávot ad a technológiai fejlődéshez, s klímavízió számításai szerint is teljesíthető 2050-ig a vállalt csökkentés. Ezt képesek úgy megvalósítani, hogy kiiktatják a nukleáris energia használatát, s a kockázatokkal járó új technológiák helyett már piacra dobott energiahatékonysági eszközöket és a megújuló források fokozatos bevezetését alkalmazzák.
A japán kormány Energy and Environment Council-jának korábbi kutatásaihoz képest a fenntarthatóságra való átállást gyorsabb ütemben képzelik el. Egyes vélemények azonban még tovább mennek: felmerült a lehetőség, hogy Japán 2050-re száz százalékig megújuló energiaforrásokra támaszkodhat. Bár a japán Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium szerint a megújuló energiaforrások mellől egy jó ideig még nem lehet elhagyni a nukleáris energiát, s a Fukusimát megelőző reaktorépítési tervek tekintetében is nagy körültekintést igényel a teljes átállás. Az Institute for Sustainable Energy Policies (ISEP) szerint első lépésben a már említett energiahatékonyságra alapozhatnak, s a kevesebb energiát ideális esetben teljes mértékben megújuló forrásokból nyernék, ahogyan az a hatodik ábrán látható.

4. ábra: Átállás megújuló energiára 2050-ig, Institute for Sustainable Energy Policies

Forrás: Barrett, 2011

Kevésbé magabiztos, ugyanakkor reálisabb az ISEP által 2008-ban létrehozott japán megújuló energiapolitikai platform első elemzése, ami a megújuló forrásokat a 2050-es energiafelhasználás 67%-ában határozza meg.
A kormány mellett a japán cégek is elkötelezettek a jövő környezeti fenntarthatóságának megalapozásában. Az Epson létrehozta saját 2050-re vonatkozó vízióját, amely szerint termékeik teljes életciklusában 90%-kal csökkenthető a széndioxid-kibocsátás. A Toshiba elsősorban az értékteremtés fokozása, a túlnépesedés környezeti kárainak csökkentése és a kibocsátás radikális visszavágása által tartja elképzelhetőnek a Föld élővilágával harmonikus életforma kialakítását 2050-re.

TECHNOLÓGIA

Japán évtizedek óta kiemelkedik technológiai vívmányaival, s a jövőben új stratégiai tudományágakat jelölnek ki, s új technológiai politikát alkotnak. Ezek választ akarnak nyújtani az új kihívásokra, amelyekkel az ország 2050-ben vezető ázsiai hatalomként kíván szembe nézni. A globális problémákat, mint a környezet romlása, a népességnövekedés, az emberiség fenntarthatósága, a Science Council of Japan által alkotott nemzeti vízió részeként kívánják megoldani.
A tudományban és a technológiában nem csupán az iparágak fejlesztési lehetőségeit, hanem a szélesebb társadalom boldogságának eszközét is látják. Felhalmozott tudásukat és technológiai potenciáljukat azonban nem egyedül, hanem más ázsiai országokkal együttműködésben kívánják kihasználni, hiszen képesek segítséget nyújtani nagyszabású befektetések kivitelezésében.

FORRÁSOK:

• Barrett, Brendan FD: Can Japan Go 100% Renewable by 2050? In: Our World by United Nations University. 2011. 04. 11. https://ourworld.unu.edu/en/can-japan-go-100-renewable-by-2050
• Creative Economy and People’s Happiness Through Science, Technology and ICT. Vision & Strategies, Ministry of Science ICT and Future Planning, Republic of Korea. http://english.msip.go.kr/english/msipContents/contents.do?mId=Mjcx
• Data Query: Average annual rate of population change (percentage). In: World Population Prospects, the 2015 Revision. United Nations, Department of Economic and Social Affairs, Population Division. https://esa.un.org/unpd/wpp/DataQuery/
• Dél-Korea – Népesség 1950-2100. http://nepesseg.population.city/del-korea/#1
• Environmental Vision 2050. Toshiba. https://www.toshiba.co.jp/env/en/vision/vision2050_0.htm
• Forecasting Japan: 25 Years Later. In: Stratfor. 2015. október 1. https://www.stratfor.com/analysis/forecasting-japan-25-years-later
• In the Republic of Korea in 2050, more than one-third of the population will be 65 years old or above. United Nations ESCAP. http://www.unescap.org/ageing-asia/did-you-know/370/republic-korea-2050-more-one-third-population-will-be-65-years-old-or-above
• Japan Climate Vision 2050: An energy future independent of nuclear power and fossil fuels. Kiko Network, 2014.3. http://www.kikonet.org/wp/wp-content/uploads/2014/05/japan-climate-vision-2050-scenario-en.pdf
• Japan Vision 2050: Principles of Strategic Science and Technology Policy Toward 2020. Science Council of Japan, 2005. http://globaltrends.thedialogue.org/publication/japan-vision-2050-principles-of-strategic-science-and-technology-policy-toward-2020/
• Komiyama, Hiroshi: Vision 2050 and the Role of Japan toward the Sustainable Society. http://ieeexplore.ieee.org/document/1619151/?reload=true
• Korea in 2050. In: The Korea Times. 2009. 09. 03. http://www.koreatimes.co.kr/www/news/opinon/2015/11/202_51218.html
• Lee, Sang-Jun et. al: The Vision of the Korean peninsula and Territorial Networking Strategies. Summary. KRIHS. 2009. 12. 31. http://library.krihs.re.kr/upload/publication/s_report/0000049898.pdf
• Population Projections for Japan: 2001-2050. National Institute of Population and Social Security Research. 2002. január. http://www.ipss.go.jp/pp-newest/e/ppfj02/ppfj02.pdf
• Sakai, A: Environmental Vision Towards 2050. Seiko Epson Corporation, Japan, 2008. http://www.gmn.hkpc.org/images/16oct09/ppt1.pdf
• Scavone, Art: Global infrastructure: South Korea’s vision. In: White & Case, 2016. január 18. https://www.whitecase.com/publications/insight/global-infrastructure-south-koreas-vision
• Shim, Doobo: Waxing the Korean Wave. Asia Research Institute Working Paper, No. 158. 2011. június. http://www.ari.nus.edu.sg/wps/wps11_158.pdf
• Vision 2050. Maintain Position As a First-tier Nation. Japan Center for Economic Research. 2013. december. http://www.kooperation-international.de/uploads/media/concept20131210.pdf