A Magyar Regionális Tudományi Társaság XV. vándorgyűlésén adtak elő a PAGEO kutatói
Október 19-20. között Mosonmagyaróváron került megrendezésre a Magyar Regionális Tudományi Társaság XV. vándorgyűlése, ami a területi kutatásokban tapasztalható, sokféleképpen értelmezhető kettősségeket járta körül. A rendezvény második napján Czirják Ráhel, Gere László és Klemensits Péter is tartott előadást az összesen tizenkét szekció keretében folyt tanácskozáson.
A rendezvény házigazdája a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara volt. A vándorgyűlés első napján három külföldi professzor tartott előadást: Grzegorz Gorzelak, a Varsói Egyetem tanára Közép-Európa EU-n belüli helyzetéről, sikerekről, kudarcokról, lehetőségekről és veszélyekről beszélt. Gunther Maier, a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem tanára The digital revolution and the future of scientific publishing című előadásában a European Regional Science Association új folyóiratáról, a REGION-ról értekezett. Michael Steiner, a grazi Karl-Franzens-Universität tanára pedig a regionális politika fontosságáról és új perspektíváiról tartott előadást, a kolera járványok idején betöltött szerepének fényében.
Mellettük neves hazai kutatók – úgy, mint Nemes Nagy József, Jakobi Ákos, Mezei Katalin és Rechnitzer János – a tagolt világ, a földrajzi és a virtuális tér, a hálózatok, a földhasználat, valamint a regionális tudomány dualitásairól tartottak előadást. A második napon tizenkét szekcióban folytatódott a tanácskozás, több mint 100 előadó, köztük a PAGEO három kutatója részvételével.
Czirják Ráhel, Közösségi tervezés lehetőségei a nyomornegyed-fejlesztésben, a kenyai nyomornegyedek példáján című előadásában a fejlesztési tevékenységek két módját, a külső, vagy szakértői és a belső, vagy közösségi tervezést hasonlította össze a nyomornegyed-fejlesztés kontextusában, két kenyai példán – a Kiberában zajló Kenyai Slum-fejlesztő Programon és Kitale 3 nyomornegyedében megvalósult BiP:PUP programon – keresztül. A nyomornegyed-probléma kezelésére irányuló fejlesztések döntő hányada ugyanis az érintettek bevonása nélkül, ún. külső fejlesztésként valósul meg, ami a helyi lakosok kihagyása révén sok esetben kudarchoz vezet, hiszen a fejlesztő szakemberek kívülről nem képesek teljesen megismerni a helyi kontextust, így az érintettek igényeire sem képesek kielégítően reflektálni. A közösségi tervezés ezzel szemben, a konkrét probléma kezelésén túl olyan plusz hozadékkal járhat – érvelt Czirják –, ami a nyomornegyedlakók boldogulási lehetőségeit hosszú távon javíthatja. A bemutatott fejlesztési példák tapasztalatai alapján pedig alátámasztotta a közösségi tervezés létjogosultságát a nyomornegyed-fejlesztésben.
Gere László A technológiára épülő városfejlesztési gyakorlatok dualitása: a technológia-központú és a lakosság-központú smart city fejlesztések összehasonlítása című előadásában PhD kutatásának eddigi eredményeiről számolt be. Prezentációjában az úgynevezett smart city, avagy okos város megoldásokat vizsgálta meg tudományos szempontból. A 21. századi városfejlesztési gyakorlat során ugyanis egyre inkább előtérbe kerülnek a különböző informatikai-technológiai megoldások, ezek egyre inkább részét képezik a városok szövetének, ennélfogva a tervezésnél is különös figyelmet kell fordítani rájuk. Az előadó először ismertette a 21. századi technológiai forradalom városfejlesztésre gyakorolt hatásait, valamint a smart city koncepció lényegi elemeit. Ezután az okos város-tervezés szintjeivel foglalkozó kritikai diskurzust mutatta be, és ennek egy – Boyd Cohen által megalkotott – háromszintű modelljét alapul véve folytatta a további vizsgálódásokat. Nemzetközi példákon keresztül összehasonlította a modell szintjeit adó technológiavezérelt és a lakosság-központú fejlesztési gyakorlatokat.
Klemensits Péter a dél-kínai-tengeri konfliktus problematikáját járta körül A tisztázatlan tengeri határok értelmezésének problémája Délkelet-Ázsiában: a dél-kínai-tengeri konfliktus és a kínai-amerikai geostratégiai küzdelem című előadásában. A dél-kínai-tengeri konfliktus napjaink egyik legösszetettebb geopolitikai problémája, amelyben alapvetően a Spratley- és a Paracel-szigetek birtoklásáért Kína és számos délkelet-ázsiai ország versenyez egymással. A gyarmati időkből visszamaradt tisztázatlan tengeri határok a 20. század végére komoly jelentőségre tettek szert, hiszen a tengerfenéken található feltételezett földgáz és kőolajtartalékok miatt kiéleződött a küzdelem az érintett államok között. A stratégiai tengeri kereskedelmi útvonalak feletti ellenőrzés megszerzése viszont Kína, valamint az Egyesült Államok és szövetségesei számára még fontosabb, ezért a régió a két nagyhatalom rivalizálásának egyik meghatározó színterét alkotja. Klemensits előadásából közelebbről is megismerhettük a térségben zajló mindazon geopolitikai folyamatokat, melyek a 21. század globális politikai, gazdasági trendjeit is meghatározzák.
