A „16 + 1 együttműködés” bemutatása

A „16+1 együttműködés” egy olyan transzregionális platform, amelyet Kína és 16 közép-kelet-európai állam közötti kapcsolat elmélyítése céljából lett létrehozva. A mechanizmus miniszterelnöki csúcstalálkozójának 2017 novemberében Magyarország lesz a házigazdája, így érdemes a „16+1 együttműködés” történetét, működésének jellegzetességeit, valamint a felmerülő problémákat, kihívásokat megvizsgálni.

Előzmények

Wen Jiabao, a Kínai Népköztársaság korábbi elnöke, 2011-es hivatalos magyarországi látogatásán kijelentette, hogy Kína elkötelezett a közép-kelet-európai (KKE) országokkal történő kapcsolatok fejlesztése iránt, mely érdekében egy új mechanizmus megalakítását is bejelentette.[i]  Egy évvel később Varsóban, Kína és a 16 KKE állam a kapcsolataik intézményi koordinálására létrehozta a „16 + 1 együttműködés” elnevezésű platformot.^[ii] A mechanizmusban részt vevő 16 KKE állam: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Montenegró, Szerbia, Szlovénia, Bulgária, Románia, Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia, Lettország, Litvánia és Észtország. A „16 + 1 együttműködés” beleillik az elmúlt években Kína részéről tapasztalható törekvésbe, hogy új nemzetközi intézményeket hozzon létre, annak érdekében, hogy növelje befolyását a világpolitikában. A „16 + 1 együttműködés” másik fontos jellegzetessége, hogy nyíltan Kína nagy külpolitikai tervének, az „Egy övezet egy út” részét képezi.

„16+1 együttműködés” története

2012-ben Kína és a KKE országok miniszterelnökeinek a varsói csúcstalálkozóján a mechanizmus tagállamai elfogadták a „Tizenkét intézkedést” (Twelve Measures), amely meghatározta az együttműködés fő céljait és formáját. Ennek legfontosabb pontja a Pekingben működő, a Kínai Külügyminisztériumnak alárendelt Titkárság (Secretariat) felállítása volt. Kína bejelentette, hogy egy 10 milliárd dolláros különleges hitelkeretet hoz létre, amelynek egy része kedvezményes kölcsönök formájában hívható le, a közös projektek megvalósítása érdekében, elsősorban az infrastruktúra, a zöld gazdaság, stb. területén. A KKE országok kínai pénzintézeteknél (National Development Bank of China, Export and Import Bank of China, Industrial and Commercial Bank of China, Construction Bank of China, Bank of China, China Citic Bank) pályázhatnak a projektek finanszírozására. A felek megállapodtak abban, hogy létrehoznak egy 500 millió dollárból álló fejlesztési alapot, és a tagállamok tervbe vették, hogy a régió és Kína közötti kereskedelmet 2015-re 100 Mrd. USD-re növelik. A megállapodások továbbá együttműködést írtak elő pénzügyi, turisztikai, kulturális és tudományos területen, valamint Kína ígéretet tett arra, hogy a következő öt évben 5000 hallgatónak biztosít ösztöndíjat a régióból.[iii]

A 2013 novemberében megrendezett bukaresti csúcstalálkozó legfontosabb eredménye, hogy a felek rögzítették, az érintett államok kormányfői évente fognak találkozni az együttműködés eredményeinek áttekintése, valamint a jövőbeni fejlődés irányának meghatározása céljából. Arról is megállapodtak, hogy kidolgozásra kerül a „16 + 1 együttműködés” középtávú programja. A gazdasági együttműködés területén befektetői és tudományos fórumok megtartásáról, illetve Kína és a KKE országok kereskedelmi kamarájának a felállításáról született döntés, amelybe a tagállamok önkéntes alapon léphetnek be. Több új fórumot is hirdettek a tudomány, az oktatás területén (China-CEEC high-level symposium of think tanks, China-CEEC Young Political Leaders’ Forum, China-CEEC Education Policy Dialogue, stb.) és elfogadásra került, hogy különböző területeken koordinációs központok létesítését fogják előkészíteni.[iv] Végül Magyarország, Szerbia és Kína bejelentette, hogy közösen újítják fel a Budapest és Belgrád közötti vasúti kapcsolatot.[v]

2014 decemberében a belgrádi csúcstalálkozón a felek kifejezték, hogy az együttműködés alapjának a „EU–Kína 2020 stratégiai együttműködési menetrend” („China 2020 Strategic Agenda for Cooperation”) dokumentum irányelveit és az EU jogszabályait tekintik. Aláírásra került a „16 + 1 együttműködés” első nagyszabású infrastrukturális projektje, a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása. A csúcstalálkozón a felek kijelentették, hogy támogatják a Kína-KKE Üzleti Tanács (China-CEEC Business Council) felállítását Varsóban, amelybe a regionális gazdasági szervezetek önkéntesen beléphetnek. Döntés született az első ágazati koordinációs központok megalakításáról: a Kína-KKE Turisztikai Koordinációs Központ (China-CEEC Tourism Promotion Agency)[vi] Budapesten és a Kína-KEE Befektetési Koordinációs Központ (China-CEEC Investment Promotion Agency) létrehozásáról Varsóban és Pekingben.[vii]

A 2015. novemberében tartott Suzhou-i csúcstalálkozón véglegesen megszilárdult a „16 + 1 együttműködés” intézményi működésének a rendje: a kínai fél és a nemezi koordinátorok előkészítették a csúcstalálkozót (National Coordinators’ Meetings), a csúcstalálkozó során a felek megállapodtak a találkozó következő helyszínéről, egyeztették a közösség célkitűzéseit és megvizsgálták a korábbi tervek megvalósulását.[viii] A „Suzhou irányelvek” hangsúlyozták a „16+1 együttműködés” és az EU kapcsolatának a további erősödését, a korábban említett együttműködési formák mellett nevesítve a Kína-EU Összeköttetési Platformot (China-EU Connectivity Platform). Merősítésre került, hogy a kínai fél a „16+1 együttműködést”, a kormány grandiózus „Egy övezet egy út” tervéhez szervesen kapcsolódó mechanizmusként kezeli, így külön hangsúlyt kapott a Magyarország és Kína között aláírt egyetértési nyilatkozat (Memorandum of Understanding). A kereskedelmi kapcsolatok megerősítése érdekében a felek elfogadták, hogy a két régió közötti vasúti kapcsolatot – a már működő, Lodz és Chengdu városok közötti áruszállítás mintájára – fejlesztik. Működésbe lépett a vámkezelési együttműködési mechanizmus Görögország, Macedónia, Szerbia és Magyarország között, annak érdekében, hogy Pireusz kikötőjéből minél zavartalanabbul juthassanak el az áruk az EU-ba (China-Europe Land-Sea Express Line). A felek támogatták az Adriai-, a Balti-, és a Fekete-tengeri kikötők és kapcsolódó ipari parkok együttműködésére és azok gazdasági folyosókkal való összeköttetését biztosító tervet (Adriatic-Baltic-Black Sea Seaport Cooperation). Elfogadásra került a platform közös, „Középtávú menetrendje” (Medium-term Agenda), amely véglegesen megszilárdította az együttműködés területeit: gazdaság; összeköttetés és infrastruktúra; ipar és feldolgozóipar; pénzügy; mezőgazdaság és erdőgazdálkodás; tudomány, kutatás és környezetvédelem; kultúra, oktatás, fiatalok cseréje, sport és turizmus; egészségügy és végül helyi szintű együttműködés.[ix]

A 2016 novemberében rendezett Riga-csúcstalálkozó legfontosabb eredménye a Kína–KKE Befektetési Alap (China-CEEC Investment Cooperation Fund) megalapítása volt.[x] A felek megegyeztek, hogy infrastrukturális fejlesztéseiket egyeztetik a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) útvonalaival. Rigában felállításra került a Kína-KKE Titkárság a Logisztikai Együttműködésről (China-CEEC Secretariat on Logistics Cooperation), amely saját virtuális platformot is kapott (www.ceec-china-logistics.org). A felek támogatják a mechanizmus második nagyszabású infrastrukturális projektjét a Belgrád-Bar vasúti vonal modernizációját.

A „16+1 együttműködés” jellemzői

Az elmúlt évek tapasztalata alapján a „16 + 1 együttműködés” számos érdekes tulajdonsággal rendelkezik, amelyek megkülönböztetik más nemzetközi intézményektől.

A „16 + 1 együttműködés” első fontos jellemzője, hogy tudatosan laza intézményesülés szerint működik.[xi] A mechanizmus szerveinek munkájába való bekapcsolódásról az egyes országok jellemzően önkéntes alapon döntenek. A mechanizmusnak három szintje van: 1.) az állami vezetők fóruma; 2.) a szakértői egyeztetések és az együttműködés fontosabb területeihez kapcsolódó szint (pl. infrastruktúra fejlesztés, mezőgazdaság); 3.) és végül a legfontosabb szintet a Pekingben működő, az érintett országok nagykövetségével folyamatos kapcsolatot ápoló (felügyelik a kezdeményezések kötelezettségvállalások teljesítését, összehívják az üléseket összehívását, témajavaslatot fogalmaznak meg) központi szerv, a Titkárság jelenti.[xii] Ez a laza intézményesítés megfelel a résztvevő országok különböző érdekeinek és motivációinak, és megkönnyíti az együttműködés javítását szolgáló területekre való összpontosítást. Különösen fontos továbbá, hogy ez által az EU szemében is elfogadhatóbb a mechanizmus, csökkentve azokat a kritikus hangokat, melyek szerint Kína egy saját nemzetközi szervezetet igyekszik létrehozni az EU-n belül. Érdekes, hogy bár a laza intézményesülés hagyományosan a gyenge szervezetek jellemzője, az elmúlt évtized gyorsan változó globális viszonyai között kétségtelen előnnyel is rendelkezik: rugalmasabbá és eredményorientálttá teszi a mechanizmust.

Az együttműködés másik jellemzője, hogy tudatosan elfogadja a résztvevő országok heterogenitását. A 16 KKE országból 11 az Európai Unió (EU) tagállama, míg 12 az Észak-atlanti Szerződés Szervezeté (NATO) tagja. A 16 ország földrajzilag nagyon különböző és rendkívül eltérő történelmi tapasztalatokkal rendelkezik, az egyetlen közös történelmi tényező, hogy egykor mindannyian a szocialista blokk részei voltak. A heterogenitás elfogadása szükséges a „16 + 1 együttműködés” működőképessége szempontjából. Az által azonban, hogy a tagállamokat nem kényszeríti kötelező homogenitásra, némiképpen növeli is a hatékonyságot. Kétségtelen azonban, hogy a közeljövőben a 16 országot, a meglévő intézményi keretek megtartása mellett, Kínának érdemes belső blokként (Balti-országok, Nyugat és Kelet-Balkán, Visegrádi országok) bontani, az eredményesebb együttműködés érdekében.

Harmadszor, a „16 + 1 együttműködés” egy olyan közös regionális fórummá vált, amely szükségszerűen közelebb hozza egymáshoz a kelet-közép-európai országokat. Mindez eddig érdemben nem csökkentette a régió hagyományosan nyugat-európai fókuszát, de hosszabb távon várhatóan hozzájárul ahhoz, hogy egyfajta regionális identitást erősítsen meg. Ha az Európán belüli politikai folyamatokra tekintünk, ennek jelentősége hosszabb távon nem lebecsülendő.

A negyedik jellemző, hogy bár az együttműködés a kapcsolatok szinte minden területére kiterjed, elsősorban továbbra is a gazdaság dominál. A gazdasági kapcsolatok legfontosabb vetületét a pénzügyi együttműködés (kedvezményes kölcsönök vagy beruházások) és az infrastruktúra-támogatás (például a Budapest-Belgrád vasút) jelenti. Jellemzően a gazdasági együttműködés szervei és fórumai a legaktívabbak és legjelentősebbek, mint például a „Kína–Közép-Kelet-Európa Üzleti Tanács” és a „Kínai – Közép-Kelet-Európa Üzleti Fórum” (China-Central and Eastern Europe Business Forum). A kapcsolat gazdasági együttműködésre vonatkozó fókusza segít abban, hogy a két szervezet eredményorientált legyen. A „16 + 1 együttműködés” e karaktere nagyon jól tükrözi a kínai külpolitika pragmatikus, kevésbé érték alapú jellegét, amely egyben arra is alkalmas, hogy növelje a mechanizmus elfogadhatóságát az EU-n belül.

Az ötödik jellemző a „16 + 1 együttműködés” tervezett kerete, amely már a megalapítás időpontjában egyértelmű volt (pl. „Tizenkét intézkedés”), de intézményesült formát a Suzhouban tartott csúcstalálkozó után öltött, kiegészülve a mechanizmus középtávú menetrendjével. A célok meghatározása és az eredmények nyomon követése tovább növeli a platform tipikusan eredményorientált jellegét.

Hatodszor, az együttműködés motorja Kína, míg a KKE országok nem képesek egységes álláspontot megfogalmazni. Ez az aszimmetria egyfelől az intézmények létrehozásában és működtetésében érhető leginkább tetten.  Kína tudatosan figyel a kisebb résztvevő államok érdekeire, de a gyakorlatban továbbra is erős a verseny a régió államai között a kínai befektetések elnyerése iránt, amely nem valószínű, hogy a közeljövőben megváltozik.

A hetedik jellemző, hogy a „16 + 1 együttműködés” hangsúlyozottan nem áll ellentétben az Európai Unióval, sőt „összhangban van a vonatkozó törvényeikkel és rendeleteikkel”.[xiii] A „16 + 1 együttműködésnek” meg kell felelnie az uniós jogszabályoknak és stratégiai dokumentumoknak (Kína-EU 2020 Stratégiai Együttműködés). Ennek hangsúlyozása azért rendkívül fontos, hogy elejét vegyék a mechanizmust érő kritikáknak. A „16 + 1 együttműködés” ennek ellenére politikai céloktól nem teljesen mentes, és több mint egy pusztán nemzetközi gazdasági intézmény.

Végül a KEE-Kína együttműködés a „16 + 1 együttműködés” révén jól illeszkedik Kína egyéb új mechanizmusaihoz illetve együttműködéseihez, amelyek Kína és más régiók állami szintű kapcsolatait koordinálják (pl. Kína-Afrika Együttműködési Fórum), ami arra utal, hogy a kínai kormány egyfajta minta alapján építi a transzregionális intézményeit, alapvető támpontot adva az „Egy övezet egy út” működtetéséhez.[xiv]

A „16+1 együttműködés” megítélése

Egyes kínai vélemények szerint a „16+1 együttműködés” Kína Európa-politikájának az egyik legfontosabb diplomácia eredménye, amely más régiók (vagy akár az EU) számára is például szolgálhat.^[xv] Más szakértők kiemelik, hogy az együttműködés viszonylag rövid idő alatt jelentős eredményeket ért el, és már új fejlődési fázisba lépett: míg korábban az intézményi keretek kialakítása élvezett prioritást, immáron azok tartalommal való megtöltése vált fontossá.[xvi]

Ezzel ellentétben egyes szakértők úgy vélik, a tizenhat ország eltérő történelmi múltjából, valamint különböző politikai helyzetéből kifolyólag az együttműködés működőképessége megkérdőjelezhető.^[xvii] Kétségtelen tény, hogy a mechanizmus megalakulásakor kitűzött célt, nevezetesen hogy Kína és a KKE régió közötti kereskedelmet 100 mrd. USD-ra növeljék, nem sikerült elérni: Kína exportja 2015-ben 42,2 milliárd dollárt tett ki, míg a 16 országból exportja 14,1 milliárd USD.[xviii] Az adatokból jól látható, hogy a kereskedelem ráadásul továbbra is erősen aszimmetrikus, az erőfeszítések hiábavalónak bizonyultak, arra hogy a közép-és kelet-közép-európai országok közép-és kisvállalkozói hatékonyan jelenjenek meg a kínai piacon.[xix]

Ugyancsak csalódást keltett, elsősorban a KKE országok számára, hogy a „16+1 együttműködés” ellenére továbbra sem figyelhető meg nagy felfutás a kínai befektetésekben.[xx] Különösen fájó a zöldmezős beruházások elmaradása, amely munkahelyteremtő képessége miatt rendkívül népszerű eszköze a belpolitikának.[xxi] A „16+1 együttműködést” azonban a KKE régió kormányai – a kritikus hangok ellenére – döntően továbbra is pozitívan ítélik meg. Ez elsősorban az „Egy övezet, egy út” projektnek köszönhető, amely az optimista vélekedés szerint alkalmas eszközül szolgálhat ahhoz, hogy a kereskedelem bővítésén keresztül, a régió kitörjön az Európán belüli félperiférikus helyzetéből.[xxii]

Valójában az „16+1 együttműködésre” leselkedő legnagyobb veszély, kívülről, az EU irányából jön. Annak ellenére, hogy az együttműködés nem számít kiemelt témának (szemben a kereskedelem, a beruházások, az emberi jogok stb. kérdésével) az EU-Kína kapcsolatokban, egyes uniós vezető körök (és tagállamok kormányai pl. Németország) szerint a régiónak nincs szüksége új, EU-n kívüli csatornára a Kínával való kapcsolatok menedzseléséhez. Ez az irányelv nem csupán a tagországokra, hanem a tagjelölt öt balkáni országra is igaz. Az EU-n belül a „16 + 1 együttműködéssel” kapcsolatban három aggály szokott felmerülni.

Az első aggodalom szerint a mechanizmus keretén belül a közös projektek – főként az infrastrukturális beruházások és annak finanszírozási formája – ellentétesek az uniós jogszabályokkal. Ezen álláspontot képviselők szerint a projektek nem átláthatóak, sértik az EU belső piaci szabályait (közbeszerzés, környezeti hatásvizsgálat, műszaki szabványok stb.). Az Európai Bizottság pontosan ezen indokok miatt vizsgálja az együttműködés kiemelt projektjét, a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítását. Másodszor, a kritikus hangok szerint a mechanizmus nem felel meg az európai elveknek és értékeknek és nem követi azt a modellt, amelyet az EU képvisel a KEE régióban.[xxiii] Harmadszor, egyes kritikus hangok arra hívják fel a figyelmet, hogy Kína igyekszik éket verni Európán belül, és a mechanizmussal az „oszd meg és uralkodj” elvet érvényesíti.^[xxiv] Egyes szélsőséges nézetek a „16+1 együttműködést” egyenesen Kína trójai falovának tekintik.^[xxv] Mindezen kritikai megjegyzéseket – ha túlzóak is – és részben a KKE piac megőrzéséből fakad, szükséges szem előtt tartani annak érdekében, hogy a „16 + 1 együttműködés” további fejlődése biztosítható legyen.

Összegzés

A „16 + 1 együttműködés” az elmúlt évek során jelentős fejlődésen ment keresztül és egy működő transzregionális platformmá vált. A létrejött intézmény egy olyan rugalmas és pragmatikus mechanizmusnak tekinthető, amely egyfelől érdemben javította Kína és a KEE régió kapcsolatát, másfelől irányt mutat az „Egy övezet egy út” keretein belül Kína és más régiók kapcsolatainak a működtetésére. Mindezek miatt hosszú távon akár az EU és Kína közötti együttműködés mintájául is szolgálhat, különösen, ha az USA és az EU távolodása folytatódik. Mindennek feltétele azonban, hogy „16 + 1 együttműködés” hatékony választ adjon az előtte tornyosuló számtalan kihívásra.

 

Jegyzetek

[i] „Full text of Chinese Premier’s speech at China-Central and Eastern European Countries Economic and Trade

Forum”, Xinhua, June 26, 2011.  http://news.xinhuanet.com/english2010/china/2011-06/26/c_13950035.htm (utolsó letöltés: 2017. október 1.)

[ii] SIMURINA, Jurica: China’s Approach to the CEE-16, Europe China Research and Advice Network (ECRAN) Short Term Policy Brief 85. January 2014. http://eeas.europa.eu/archives/docs/china/docs/division_ecran/ecran_is107_paper_85_chinas_approach_to_the_cee-16_jurica_simurina_en.pdf (utolsó letöltés: 2017. október 1.)

[iii] „China’s Twelve Measures for Promoting Friendly Cooperation with Central and Eastern European Countries”, Cooperation between China and Central and Eastern European Countries, January 26, 2015.  http://www.china-ceec.org/eng/zdogjhz_1/t1410595.htm (utolsó letöltés: 2017. október 1.)

[iv] „The Bucharest Guidelines for Cooperation between China and Central and Eastern European Countries”, Cooperation between China and Central and Eastern European Countries 26 January, 2015. http://www.china-ceec.org/eng/zdogjhz_1/t1410594.htm (utolsó letöltés: 2017. október 1.)

[v] „China, Hungary, Serbia Agree on Railway Project”, Cooperation between China and Central and Eastern European Countries 26 January, 2015

http://www.china-ceec.org/eng/ldrhw_1/2013bjlst/tpxw/t1411113.htm (utolsó letöltés: 2017. október 2.)

[vi] „Kína-Közép-Kelet-Európa Turisztikai Koordinációs Központ”, Magyarország Nagykövetsége Peking, 2017. https://peking.mfa.gov.hu/page/kina-koezep-kelet-europa-turisztikai-koordinacios-koezpont

[vii] „The Belgrade Guidelines for Cooperation between China and Central and Eastern European Countries”, Cooperation between China and Central and Eastern European Countries 26 January, 2015. http://www.china-ceec.org/eng/zdogjhz_1/t1410596.htm (utolsó letöltés: 2017. október 2.)

[viii] „The Suzhou Guidelines for Cooperation between China and Central and Eastern European Countries”, Ministry of Foreign Affairs of the People’s Republic of China, November 24, 2015. http://www.fmprc.gov.cn/mfa_eng/zxxx_662805/t1318039.shtml (utolsó letöltés: 2017. október 2.)

[ix] „The Medium-Term Agenda for Cooperation between China and Central and Eastern European Countries”, Cooperation between China and Central and Eastern European Countries, 24 November 2015. (http://www.fmprc.gov.cn/mfa_eng/zxxx_662805/t1318038.shtml (utolsó letöltés: 2017. október 2.)

[x] „The Riga Guidelines for Cooperation between China and Central and Eastern European Countries”, The State Council of the People’s Republic of China, 6 November 2016. http://english.gov.cn/news/international_exchanges/2016/11/06/content_281475484363051.htm (utolsó letöltés: 2017. október 2.)

[xi] KONG Tianping: The 16+1 Framework and Economic Relations Between China and the Central and Eastern European Countries, Council for European Studies, 14 December 2015. (KONG, 2015.)

[xii] LIU Zuokui: The Pragmatic Cooperation between China and CEE: Characteristics, Problems and Policy Suggestions Working Paper Series on European Studies of Institute of European Studies, Chinese Academy of Social Sciences, 7. (6), 2013. 5-6. http://ies.cass.cn/webpic/web/ies2/en/UploadFiles_8765/201311/2013111510002690.pdf (utolsó letöltés: 2017. október 2.)

[xiii] „China’s Twelve Measures for Promoting Friendly Cooperation with Central and Eastern European Countries”, Cooperation between China and Central and Eastern European Countries, January 26, 2015.  http://www.china-ceec.org/eng/zdogjhz_1/t1410595.htm (utolsó letöltés: 2017. október 1.)

[xiv] ESZTERHAI Viktor: A transzregionális együttműködés új modellje a változó nemzetközi rendben, geopolitika.hu, 2017 szeptember 28. http://www.geopolitika.hu/hu/2017/09/28/a-transzregionalis-egyuttmukodes-uj-modellje-a-valtozo-nemzetkozi-rendben/#_edn25 (utolsó letöltés: 2017. október 2.)

[xv] KONG, 2015.

[xvi] KUSAI Sándor: A New Look at Some Lessons of Prospects for the 16+1 Cooperation, In: Chen Xin (ed): How Hungary Perceives the Belt and Road Initiative and China-CEEC Cooperation, National Think Tank 2017 (1), China Social Sciences Press, 2017. 39-42.

[xvii] PAVLIĆEVIĆ, Dragan: China in Central and Eastern Europe: 4 Myths, The Diplomat, June 16, 2016. https://thediplomat.com/2016/06/china-in-central-and-eastern-europe-4-myths/  (utolsó letöltés: 2017. október 2.); LIU Zuokui: The Pragmatic Cooperation between China and CEE: Characteristics, Problems and Policy Suggestions Working Paper Series on European Studies of Institute of European Studies, Chinese Academy of Social Sciences, 7. (6), 2013. 5-6.

http://ies.cass.cn/webpic/web/ies2/en/UploadFiles_8765/201311/2013111510002690.pdf (utolsó letöltés: 2017. október 2.)

[xviii] „Belt and Road Opportunities in Central and Eastern Europe” Hong Kong Trade Development Council, October 5, 2016. http://economists-pick-research.hktdc.com/business-news/article/Research-Articles/Belt-and-Road-Opportunities-in-Central-and-Eastern-Europe/rp/en/1/1X000000/1X0A7MSE.htm (utolsó letöltés: 2017. október 2.)

[xix] KACZMARSKI, Marcin: China on Central-Eastern Europe: ‘16+1’ as seen from Beijing, Ośrodek Studiów Wschodnich, April 14, 2015. https://www.osw.waw.pl/en/publikacje/osw-commentary/2015-04-14/china-central-eastern-europe-161-seen-beijing (utolsó letöltés: 2017. október 2.)

[xx]  TURCSANYI, Richard Q. : Obor’s Older Brother: Lessons Learned from the China-CEE 16+1 Platform, IAPS Dialogue: The Online Magazine of the Institute of Asia & Pacific Studies, July 19, 2017. https://iapsdialogue.org/2017/07/19/obors-elder-brother-lessons-learned-from-the-china-cee-161-platform/ (utolsó letöltés: 2017. október 2.)

[xxi] KRATZ, Agatha: „The best of both worlds? CEE’s place in China-Europe economic relations” In: KRATZ, Agatha – STANZEL, Angela: „China’s Investment in Influence: the Future of 16+1 Cooperation”, The European Council on Foreign Relations, China Analysis, December 2016. 8. http://www.ecfr.eu/page/-/China_Analysis_Sixteen_Plus_One.pdf (utolsó letöltés: 2017. október 2.)

[xxii] ESZTERHAI, Viktor: The Central and Eastern European countries’ attitude toward the OBOR initiative: hopes and reality, In: Chen Xin (ed.): How Hungary Perceives Belt & Road Initiative and China-CEEC Cooperation, China Social Sciences Press, Beijing, 2017. 84-95.

[xxiii] GUY de Jonquières: „The European Union’s China Policy: Priorities and Strategies for the New Commission”, European Centre For International Political Economy, Policy Brief 3. 2015. 2-3.

http://ecipe.org//app/uploads/2015/04/The-European-Union%E2%80%99s-China-Policy.pdf (utolsó letöltés: 2017. október 2.)

[xxiv] HEILMANN, Sebastian – MORITZ, Rudolf – HUOTARI, Mikko – BUCKOW, Johannes „China’s Shadow Foreign Policy: Parallel Structures Challenge the Established International Order,” Mercator Institute of China Studies, China Monitor 18, October 28, 2014.http://www.merics.org/fileadmin/user_upload/downloads/China-Monitor/China_Monitor_No_18_en.pdf  (utolsó letöltés: 2017. október 2.) BURNAY, Matthieu – CARBONNET, Adrien – RAUBE, Kolja – WOUTERS, Jan: „China’s foreign policy and external relations”, European Parliament’s Committee on Foreign Affairs, July 2015. http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2015/549057/EXPO_STU(2015)549057_EN.pdf (utolsó letöltés: 2017. október 2.); European Parliament resolution of 16 December 2015 on EU-China relations.

[xxv] TURCSÁNYI, Richard: Central and Eastern Europe’s courtship with China: Trojan horse within the EU?, European Institute for Asian Studies, January 2014.