“Az Új Világrend” konferencia: fragmentáltabbak vagyunk, mint valaha

A PAGEO által november 29-én megrendezésre került konferencia egy időbe esett a kínai miniszterelnök budapesti látogatásával, melynek apropója a 16+1-es csúcstalálkozó volt. E világeseménnyel párhuzamosan, a közel másfél száz érdeklődő előtt megtartott konferencia a következő kérdésekre kereste a választ: vajon még mindig egy egypólusú világról beszélhetünk? Talán egy újabb kétpólusú világrend küszöbén állunk (új résztvevőkkel), vagy egy multipoláris világrend létrejöttének lehetünk szemtanúi? Vajon a feltörekvő országok elfogadják majd a meglévő struktúrákat, vagy elkerülhetetlenné válik a rendszer teljes megreformálása? Az előadók ezekre a kérdésekre próbáltak válaszokat adni előadásaikban.

A konferencia három fő szekcióra tagolódott, a nemzetközi intézmények szerepére, Kína és a feltörekvő Ázsiáról szóló panelre, és az Európai Unió szerepére a változó világrendben.

Az eseményt Csizmadia Norbert a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány kuratóriumi elnöke nyitotta meg. Beszédében ismertette az alapítvány eddig elért jelentős eredményeit, a PAGEO elkötelezettségét a Sino-Euro tudományos és gazdasági kapcsolatokban. Kiemelte, hogy új geopolitikai korszak hajnalán vagyunk, most ebben az úgynevezett geopillanatban dől el, hogy kik lehetnek az új kor nyertesei és vesztesei. Fontos kérdéseket vetett fel, melyek feszegetik a beköszöntő új kor szerkezetét. Hangsúlyozta, hogy ebben az új korban a kapcsolódási pontok, a konnektivitás és a komplexitás kapja a legnagyobb szerepet. Most körvonalazódnak az új rendszer formái, a globális, okos városok, a tudás kikötők, a HUB-ok stb. formájában. Azonban rámutatott, hogy az új körvonalak megrajzolásához egy jó térkép és egy iránytű mellett, egy jó tollra van szükségünk, amivel újrarajzolhatjuk a formálódó új világ képét. Ehhez a tollhoz szolgáltat egy jó adag tintát a 16+1 kezdeményezés, melyhez kapcsolódva sikerült ezt a nagy érdeklődéssel várt konferenciát létrehozni.

Első előadóként David A. Jones (Varsói Egyetem Amerikai Tanulmányok Központjának a professzora): Move Europe East: Seizing an Opportunity to Make Central and Eastern Europe’s Economic Wealth Equal or Surpass that of Western Europe címmel tartott vitaindító előadást, melyben bemutatta Kína geopolitikai és geoökonómiai stratégiáit. Előadásában kiemelte Kína és Kelet-Közép-Európa együttműködésének lehetőségeit és annak pozitív hatásait régiónkra. Kínai „Marshall tervhez” hasonlította a 16 kelet-közép európai (CEE) országgal kezdeményezett gazdasági együttműködést, mely jelentős szerepet játszhat a kelet-közép-európai régió Európában betöltött szerepének erősítésében. Kiemelte, hogy Kína meghívót küldött régiónknak és hogy azzal hogyan élünk, az csak rajtunk múlik. Nagyon fontosnak tartotta a fiatalok bevonását a kapcsolatok építésébe, és kiemelte az interkulturális kommunikáció ismeretének fontosságát, ami a jó kapcsolatok kiépítésének záloga. Az oktatás és a cserekapcsolatok jelentősége tehát kulcsfontosságú.

Ezt követően Su Changhe (A Fudan Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Közügyek Iskolájának dékánja): The Coming of a New Era of International Relations and it’s Theoretical Implications címmel tartotta meg előadását. 10 kérdésen keresztül vezette végig és elemezte a világban a globalizáció indukálta jelenségeket, problémákat, ellentmondásokat (pl. nyitott világgazdasági rendszer vs. protekcionizmus) és azokra adható nemzeti és nemzetközi válaszokat. Világrendünkben az egyik alapvető probléma, hogy a szakadék gazdagok és szegények között nemhogy csökkenne, hanem egyre mélyül és hiányzik a globális felelősségvállalás. Univerzális érdekek helyett a professzor közös érdekekről tett említést.

A NEMZETKÖZI INTÉZMÉNYEK SZEKCIÓ (moderátor: Bendarzsevszkij Anton,  Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány igazgatója).

Elsőként Oleg Buklemisev (Moszkvai Állami Egyetem Közgazdasági Tanszékének docense): Multipolar or Fragmented World: An Economist’s View című előadása következett. Kiemelte, hogy véleménye szerint a világ kevésbé lett multipoláris, mint inkább darabolt, szakadozott. A végbemenő változások pedig, inkább lassúak és körülményesek, mint gyorsak és fenntarthatók. A nemzetközi intézmények elfogadottsága és jelentősége komoly mértékben csökkent. Véleménye szerint az irányítási problémákat elsősorban a valódi globális vezetés hiánya okozza, nem pedig az elhibázott lépések, melyek már inkább csak a következmények.

A második előadó Szabó Dávid (Századvég Alapítvány külügyi igazgatója) volt, Power projection in today’s international arena: the role of international organizations című előadásával. Az előadó kiemelte a nemzetközi intézmények fontosságát , de rávilágított az intézmények hiányosságaira is. Az ENSZ reformjának szükségességét kiemelten hangsúlyozta.

Ezt követően Dusan Prorokovic (Stratégiai Alternatívák Intézet igazgatója, Szerbia) következett, aki a New world order and Old Fashioned UN: Is it Sustainable? című pezentációjában az elmúlt évtizedek változásait mutatta be, melyek hatással vannak jelenlegi geopolitikai helyzetre. Előadásában leszögezte, hogy a világpolitika alakulását még mindig a nagyhatalmak határozzák meg, de az erőviszonyok lassan átrendeződnek és ez az ENSZ szervezeteiben nem tükröződik. Ennek megoldására vannak javaslatok, de ezek alapvető amerikai politikai érdekeket sértenek. Megoldást mindenki szeretne, de ettől még a szervezet messze van.

A következő előadó Szőke Diána (Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője) volt: The World in 2035: A geopolitical forecast című előadását egy frappáns, 1922-es Niels Bohr idézettel kezdte („Prediction is very difficult, especially if it’s about the future.”), mellyel rámutatott arra, hogy a jelenlegi világpolitikai helyzet mennyire összetett. Ennek ellenére képesnek kell lenni, elemzések útján, meghatározott témák mentén, valamiféle lehetséges jövőképet felvázolni, hogy fel tudjunk készülni a kihívásokra. Ehhez kapcsolódik a „The World in 2035” projekt, mely  előrejelzést kíván adni a világban történő változásokról. A három legvitatottabb témaként – melyekben a legkevésbé látják a jövőt -, a populizmust, Oroszországot és a gazdasági együttműködéseket említette, valamint a „Black swan” eseményeket, melyekkel kapcsolatban jelenleg szinte alig van információ, ám később jelentős hatást gyakorolhatnak a világra. Végső megállapításként ismertette, hogy a kutatás egyértelműen erőeltolódást jelez Ázsia irányába, és a multipoláris világrend kialakulását erősíti meg. Valamint az előrejelzés pesszimista a politikai változásokat illetően, de optimista a gazdasági fejlődés szempontjából.

KÍNA ÉS A FELTÖREKVŐ ÁZSIA szekció (moderátor: Baranyi Tamás, Antall József Tudásközpont kutatási vezetője)

A szekció első előadója Kong Tianping (Kínai Tudományos Akadémia Európai Tanulmányok Intézetének a senior kutatója) volt, China’s role in changing international order című előadásával. Érdekes adalékokkal szolgált Kína békés felemelkedéséről és jövőbeni szerepéről az új világrend kialakításában. Az előadó szerint a kelet-ázsiai nagyhatalom fő célja, hogy olyan közösséget építsen, amely közös elhivatottságot érez az emberiség jövője iránt és képes megteremteni egy nyitott, mindenkit magába foglaló, tiszta és korrekt világot, amely élvezi a tartós béke, a teljes biztonság és a közös gyarapodás gyümölcseit. A BRI és a 16+1 kezdeményezések egyértelműen ezt támasztják alá.

Eszterhai Viktor (Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány, kutatási igazgatóhelyettes – Kína vezető elemzője) What is the interest of the EU within the BRI? című előadása következett. Az USA vezette világrend évtizedeken keresztül kedvező környezetet biztosított az EU-nak. Az előadás arra a kérdésre keresett választ, hogy az átalakuló világrend kínai alternatívája , az „Egy övezet egy út” tartogat-e együttműködési lehetőségeket az EU számára. A jelenlegi világrend alapjai egyértelműen az USA és az EU, melyen Kína hosszú távon egyértelműen változtatni szeretne. A kínai törekvéseket jól szolgálja a BRICS együttműködés, amely a jövőben jelentősen háttérbe szoríthatja az Euroatlanti erővonalakat, gazdasági súlyát és népességét tekintve egyaránt. Azonban a BRI mindkét fél részére komoly gazdasági jelentőséggel bír. Azonban egyfajta mézes madzag is, hiszen hosszú távon a kezdeményezés Kína további gazdasági erősödését segíti elő, mely előnyöket biztosít Európa számára is, azonban a cél mégiscsak az EU nemzetközi jelentőségének erodálása.

Szunomár Ágnes (Világgazdasági Intézet- tudományos munkatárs, a fejlesztés-gazdaságtani kutatócsoport vezetője): Belt & Road – Implications for the CEE region című rendkívül aktuális előadásában, a Kínai Népköztársaság és Kelet-Közép-Európa gazdasági kapcsolatairól szolgált információkkal, melyek megerősítették az éppen Budapesten zajló 16+1 csúcstalálkozó jelentőségét. A régió rendkívül fontos Kína számára, hiszen komoly gazdasági potenciál rejlik az itt található országokban, melyet a BRI és a 16+1 kezdeményezés rendkívül komolyan vesz. Kulcsrégió és belépési pont Európa nyugati irányába történő terjeszkedéshez, olcsó és jól képzett munkaerővel rendelkezik, valamint kevésbé érzékeny politikai és gazdasági témákra, mint a kontinens nyugati fele. Ugyanakkor a CEE térség is lehetőségként tekint a Kínával történő együttműködésre, befektetési, kereskedelmi és diverzifikációs szempontból. Azonban az együttműködés haszna mellett, negatív hatások is felszínre kerülnek, mint például a CEE-EU és Kína-EU viszony alakulása. Előbbit a kiábrándultság, utóbbit az emberi jogok és Tibet helyzete árnyékolja be.

Ramachandra Byrappa (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Új- és Jelenkori Történeti Tanszékének docense): Tango or tangle: Let us leave southernization to India címmel tartott tömör és lényegre törő előadást. Kitért Kína és India speciális helyzetére és jövőbeni világpolitikai lehetőségeikre. Ismertette az északi és déli rendszer elméletét, melyben a két ország földrajzi elhelyezkedéséből adódó természetes érdekszféráját határozta meg. Valamint az eltérő ideológiai alapokat, melyből a két ország merítkezik.

AZ EURÓPAI UNIÓ SZEREPE A VÁLTOZÓ VILÁGRENDBEN (moderátor: Vasa László, Külügyi- és Külgazdasági Intézet, igazgató helyettes).

A szekció első előadását David Criekemans (Antwerpeni Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok tanszékének a docense) tartotta, What European foreign policy to address today’s and tomorrow’s geopolitical challenges? címmel. Az előadó szerint az Európai Uniót érintő külpolitikai folyamatok hatást gyakorolnak a közösség közös megoldási mechanizmusainak kialakítására. A belső problémák akadályozzák az EU komolyabb világpolitikai szerepvállalását. Pedig az USA új külpolitikai doktrínája komoly kihívásokat jelent Európa számára, annak ellenére, hogy bizonyos esetekben idáig sem estek egybe a két világhatalom érdekei (pl. Eurázsia). Az Európai Unió nem ismerte fel, hogy az ukrajnai eseményeknek komoly geopolitikai következményei lehetnek Oroszországgal szemben. Azonban a megromlott viszony rendezésének módja még kérdéses. Kína egyértelmű felemelkedése az erőegyensúly (“balance of power”) politikájának adaptálását igényli az EU-tól is. Azonban a belső stabilitás biztosítása azonban elsődleges cél kell, hogy legyen.

Péti Márton (Corvinus Egyetem, Geostratégiai Intézet intézetvezetője): Changing potentials of European development bringing cohesion and diversity című előadásában az EU belső problémáival kapcsolatban szolgált mélyebb elemzéssel. A gazdasági válság miatt a  globális politika jelentősége a 2000-es évek eleje óta háttérbe szorult. Az Unió világgazdasági szerepe folyamatosan csökken, miközben Ázsia súlya fokozatosan nő. 2050-re a helyzet az USA és Európa szempontjából tovább fog romlani. A megoldatlan, belső gazdasági és kulturális különbségek komoly hátrányt jelentenek. Eltérő külgazdasági orientáció, makro regionális különbségek nehéz jövőt jósolnak Európának.

Ezt követően Perger István (Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének a helyettes vezetője) következett, The Future of Europe – Possible Scenarios című előadásával. Az Unió jövőjét érintő kérdések megoldása egyre sürgetőbb, hiszen a világ politikai és gazdasági helyzete folyamatosan változik és az előrejelzések az EU számára elég negatívak. Az előadás taglalta a Juncker által prezentált 5+1 lehetséges fejlődési utat, és azok pozitív és negatív hatásait. Valamint a várható időrendet az Unió politikai döntéseinek meghozatalára.

Végül Bendarzsevszkij Anton  (Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány igazgatója): Attitudes and interests of Hungarian population towards global foreign  policy, USA, EU and  China című előadása hangzott el. A magyar lakosság hozzáállásáról és érdeklődéséről a világpolitikai szereplőkkel kapcsolatban szolgált friss információkkal egy – a PAGEO által készített – reprezentatív kérdőív eredményei kapcsán. Az elvégzett és ismertetett kutatásból kiderült, hogy a TV információközvetítő szerepe továbbra is a legjelentősebb (58,6 %), közel háromszorosa az online médiának (22,9 %).  Kiderült, hogy Magyarországon az európai vezetők közül Emmanuel Macron az egyik legkevésbé ismert politikus, és Vlagyimir Putyin rendelkezik a válaszadók véleménye szerint a legnagyobb befolyással. További érdekesség, hogy az európai Unióval fennálló nézeteltérések ellenére a közösség megítélése inkább jó, mint rossz. A női és férfi válaszadók az EU működésének megítélésekor szignifikánsan nem tértek el, a nők mégis valamivel pozitívabban viszonyulnak Európához. A kérdőív kitért az Ázsia megítélésére és a világ jövőjével kapcsolatos kérdésekre is.

Izgalmas és minőségi szakmai vitáktól sem mentes geopolitikai rendezvény volt a PAGEO által szervezett Új Világrend konferencia a patinás és hangulatos Gerbeaud-ban.

A konferencia előadásai:

David A. Jones: Move Europe East: Seizing an Opportunity to Make Central and Eastern Europe’s Economic Wealth Equal or Surpass that of Western Europe

Su Changhe: The Coming of a New Era of International Relations and it’s Theoretical Implications

Oleg Buklemisev: Multipolar or Fragmented World: An Economist’s View

Szabó Dávid :  Power projection in today’s international arena: the role of international organizations

Dusan Prorokovic: New world order and Old Fashioned UN: Is it Sustainable?

Szőke Diána : The World in 2035: A geopolitical forecast

Kong Tianping: China’s role in changing international order

Szunomár Ágnes: Belt & Road – Implications for the CEE region 

Ramachandra Byrappa: Tango or Tangle: let us leave Southernization to India

Eszterhai Viktor: What is the interest of the EU within the BRI?

David Criekemans: What European foreign policy to address today’s and tomorrow’s geopolitical challenges?

Péti Márton: Changing potentials of European development bringing cohesion and diversity

Bendarzsevszkij Anton: Attitudes and interests of Hungarian population towards global foreign policy, USA, EU and China 

István Perger: The Future of Europe – Possible Scenarios