Womenomics – Nők a japán munkaerő- piacon

Japán kelet-ázsiai regionális hatalmi pozícióját számos tényező veszélyezteti, de ezek közül a legnagyobb problémák a belső, gazdasági és társadalmi természetűek. Képes lehet-e a Womenomics szignifikáns változásokat hozni a jelenlegi japán társadalomban, a kiaknázatlan női munkaerő szempontjából? A japán munka elmúlt évszázadát a női szerepek változásai felől vizsgáljuk, a Meiji-restaurációtól a háború utáni sikeres talpra állás és a „japán csoda” időszakán át a mai, borúsabb fejleményekig.

Az alábbi elemzésben arra keressük a választ, hogy a japán társadalom jelenlegi helyzetében hatékonyan megvalósítható-e a nők munkaerő-piaci körülményeinek megváltoztatása. Ehhez szemügyre vesszük Japán jelenlegi demográfiai problémáit és munkaerő-piaci helyzetét, valamint az elmúlt évszázad fejleményeit a női munkavállalók szemszögéből, és megvizsgáljuk, hogy milyen fejlődési folyamaton ment keresztül a modern japán társadalom. A Womenomics eredményeit és azok ütemét összevetjük a kitűzött célokkal és a megoldandó problémákkal, hogy mérleget vonjuk az elmúlt évek irányvonaláról.

A japán társadalom kihívásai

Világszerte problémát okoz, hogy a fejlett országok társadalmának összetétele változik: egyre kevesebben születnek, és egyre magasabb a hatvan év feletti idősek aránya. A gazdasági fejlődés által átalakított társadalmakra jellemző az alacsony születési szám, s ez különösen igaz a dinamikusan fejlődő Kelet-Ázsiában.[1] A legfejlettebb országokban, így Japánban és Dél-Koreában a legalacsonyabb a termékenységi ráta, utóbbi ország világelső e tekintetben, míg Japán a második helyen követi.

Az elöregedés költségei igen magasak lehetnek Japán számára, ugyanis a 2016-ban a rekordszámú 308 ezer fővel csökkenő lakosságú ország ugyanebben az évben 1 százalékpontos GDP-csökkenés elszenvedője is volt.[2] Az IMF számításai szerint viszont ez a csökkenés egyre drágább lehet Japán számára, s 2020 és 2050 között közel 1,5 százalékponttal eshet az ország nemzeti jövedelme a jelenlegi termékenységi trendek folytatódása esetén, még a szigorú bevándorláspolitika enyhítésével is.[3] A japán munkaerő szűkös erőforrás, viszont még mindig vannak kiaknázatlan területei, amelyek azonban messze esnek a nagy japán vállalatok elvárásaitól és hagyományos berendezkedésétől.

A külső szemlélő előtt a tipikus japánt egy nagy cégnél egy életen át dolgozó, diplomás férfi testesíti meg. Ám Yoshio Sugimoto japán szociológus rávilágít arra, hogy ez egy nagy leegyszerűsítés, hiszen a japán nők többen vannak, mint férfi honfitársaik, s csak a felnőtt lakosság 15%-a rendelkezik egyetemi diplomával.[4] A japán társadalom összetételét szemlélve szembetűnő, hogy a japán munkakultúra látványos képviselői elsősorban a nagy cégek iránti lojális munkavállalók, akik a gazdasági élet jelentős részét alkotják, így pedig nagy hatással vannak a japán tömegmédiára és a modern kulturális életre.[5] Ez az életpálya azonban nem mindig mutat hasonlóságokat a nagy többség változatos életmódjával, így a nagy számú részmunkaidőben, ideiglenes szerződéssel foglalkoztatott japán nőével sem. A japán döntéshozóknak ezzel az ellentmondással is szembe kell nézniük, amikor a nők munkavállalását ösztönző politikát alkotnak.

Az Abenomics és a Womenomics

A Womenomics néven híressé vált reformjavaslatok az Abe Shinzho japán miniszterelnökhöz kötődő Abenomics gazdasági terv keretében értelmezhetők. Az Abenomics a 2012-es választások után került meghirdetésre, amelyben a frissen megválasztott Abe miniszterelnök a japán gazdaság újraindítását ígérte.[6] A „három nyíl”, azaz három fő irányvonal mentén felépülő programcsomag első lépése a 2013 elején alkalmazott fiskális stimulus volt, a második lépés a 2013-tól a mai napig működő expanzív monetáris politika, harmadik lépésként pedig egy strukturális reformcsomagot helyeztek kilátásba, amelynek célja a japán termelékenység növelése.[7]

A miniszterelnök 2013-ban, az ENSZ közgyűlése előtt mondott beszédében a nemzetközi közösség előtt is hangot adott gazdaságot erősítő szándékainak, s ekkor szólt az ún. „Womenomics” elméletéről.[8] Abe Shinzho ezzel kifejezte, hogy a gazdaságélénkítő rendelkezések sorában nagy szerepet kapnak a nők gazdasági szerepvállalását célzó törekvések. Erre az a felismerés vihette rá, hogy a japán nők kiaknázatlan erőforrást jelentenek a gazdaság számára, s a fent részletezett demográfiai problémák tükrében az ország nem engedheti meg, hogy a potenciális munkavállalók egy része kimaradjon a piacról.

A Womenomics az Abenomics 2.0 három részéből[9] az első lépésben helyezhető el, ami a termelékenységet növelő intézkedések összessége. A „Boost Productivity” szlogennel fémjelzett program a japán munkaerő-piac átformálására irányul. Kísérletet tesznek a munkakultúra megváltoztatására, hogy a termelékenységet a megváltozott demográfiai viszonyokhoz képest növelni tudják. Fontos szerepet tölt még be a túlórák törvényi maximalizálása és a kihágások büntetése, valamint az átképzés, ami különösen a gyermeknevelésből visszatérő anyák számára lényeges.[10]

A gazdaságélénkítési csomag tartalmazza az óvodák és napközik kiterjesztését (500 ezer új hely a 2017-es fiskális év végéig), a rugalmas munkakörnyezet és objektív teljesítményértékelés fejlesztését. A hosszú távú cél az „egyenlő munkáért egyenlő fizetés”, s ezáltal a sokszínűség elősegítése a magánszektorban és a közszférában egyaránt. A gyermekvállalás és a munka egyensúlyát hivatott rendezni az a 2014-ben életbe lépett törvény is, ami a gyermekgondozási fizetés 50%-áról 67%-ra emelte a szülési szabadság első hat hónapjában.[11]

A Goldman Sachs japán elemzői több hatástanulmányt készítettek a Womenomics hasznosulási lehetőségeiről. A 2010-es elemzésben nemzeti prioritásnak nevezték a női munkaerő hasznosítását, az akkor rekordnak számító 60%-os foglalkoztatás ellenére is.[12] Az elemzés szerint fontos lenne, hogy a női munkaerő részvételi arányát növeljék, hiszen ha elérnék a férfiak 80%-os foglalkoztatottságát, a plusz 8,2 millió munkavállaló akár 15%-kal növelhetné a GDP szintjét. A japán elemzők megnevezték azt is, hogy mely szektorok hogyan profitálhatnának a munkaerő összetételének megváltozásából. Számos ágazat, így a szociális ellátási szektor, a vendéglátás, a szabadidős cégek, a pénzügyi vállalatok és a ruházati és szépségipari termékek forgalmazói is nyereséghez juthatnának a nagyobb női foglalkoztatottságból.[13]

A nők szempontjairól egy 2008-as felmérésre hivatkozva az a kép rajzolódik ki, hogy a legtöbben, a nyilatkozó nők 65,4%-a a gyermeknevelést időbeosztásban nem tudja összeegyeztetni a munkavállalással. Kiemelkedő indok még a munkahelyi támogatás hiánya, a túlzott fizikai leterheltség és a gyermekgondozási szabadság alacsony mértéke.[14]

A Goldman Sachs 2014-es jelentéséből az olvasható ki, hogy a javaslatok és a megkezdett programcsomag optimizmusa ellenére is számos téren hiányossággal küzd a megvalósítás. Egyik legnagyobb problémaként éppen a bölcsődék és az óvodák elégtelenségét emelték ki, amit a kormányzat hatáskörébe soroltak.  Mindemellett megjelenik a japán társadalomban élő számos hiedelem, ami a széleskörű változást akadályozza.[15]

Jelen állás szerint az Abenomics működése a japán kormány szerint sikeres, hiszen számos téren, így a nominális GDP, a foglalkoztatottak száma, a vállalati profitok és a munkanélküliségi ráta tekintetében is javulás következett be.[16] A 2016-os év visszaesése után 2017-re a GDP növekedési ütemét ismét magasabbra becsülték, a tavalyi 1,1%-os ráta után a 2,5%-os növekedés biztatónak tűnik. Az, hogy ez a növekedés mennyiben az Abenomics eredménye, nem képezi az elemzés tárgyát, a gazdasági programnak csupán a nők munkavállalására hangsúlyt helyező részét és gazdasági hatását érintjük.

A japán nők foglalkoztatásának múltja és jelene

A Womenomics értékeléséhez elengedhetetlen a japán nők társadalmi szerepvállalásának bemutatása, a munka világa felől közelítve. A japán modernizáció első korszakában, az 1868-ban kezdődő Meiji-restauráció gazdasági reformjai során komoly szerep jutott a női munkaerőnek.[17] Egy tőkében szegény ország nehezen valósíthatta meg a gazdasági szerkezetváltást, így a japán kormányzat a rendelkezésre álló erőforrásokra építve kezdte meg a tőkefelhalmozás irányítását.

Ennek egyik forrása a selyemgyártás volt, s a selyemmanufaktúrákba a munka finom jellege miatt főként fiatal nőket toboroztak. Az állam által irányított iparosításban a textilipar a magas technológiák bevezetésének egyik tere volt, s a nők a selyemgyártásban a munkaerő 85%-át, a pamutfonásban és -szövésben pedig a 70%-át tették ki.[18] A vidéki, jellemzően szegényebb lányokat a munka és tanulás ígéretével, kiemelkedési lehetőséggel keresték a selyemmanufaktúrákba. A fiatal lányokat alacsonyabb bérért foglalkoztatták, mint ami a férfiaknak járt volna, s a megígért egyéb tanulási és fejlődési lehetőségek ellenére kevés szabad mozgást engedtek számukra. A társadalom modernizációja során a japán családoknak fontos szerepük volt a nemzeti érdek szolgálatában, ami a fiatal lányok esetében a termelésben való részvétel volt. Gyakran apjuk vagy bátyjuk írta alá helyettük a szerződést, és ők voltak azok is, akik sztrájk esetén elmentek értük a gyárakba.[19] Azonban ebben az időszakban már megmutatkozott a modern nők változó helyzete is, hiszen számos feljegyzés arról tanúskodik, hogy házasság helyett más textilgyárakat vagy egyéb önálló foglalkozást választottak a selyemgyártásban résztvevő nők.

A japán selyemexport különösen az I. világháború idején virágzott, mivel az ekkor használatos ejtőernyők készítéséhez ez volt a legalkalmasabb anyag. A japán gazdaság jelentős mennyiségű tőkét halmozott fel a selyemexport révén, így a modern kapitalizmus kialakulásánál a női munka komoly hozzáadott értéket jelentett.

Az ország talpra állításában szintén nagy szerep jutott a nőknek. A második világháború pusztítása után a megszállt Japánban az elsődleges cél a gazdaság felélesztése volt, elsősorban fokozott iparosítás által. Az iparosodott társadalmat az átalakuló család jellemezte, a nukleáris családok megjelenésével a férfiak és a nők feladatai megváltoztak. A modern japán családban a kenyérkereső férfi mellett a nő elsősorban a háztartás és a gyermeknevelés feladatát kapta, emellett megengedett volt számukra az ezt kiegészítő munkavégzés, legtöbbször ideiglenesen és részmunkaidőben.[20] A képzetlenebb, így olcsóbb női munkaerő a termelési költségek csökkentése miatt volt gazdaságos a munkáltatók számára, s nagyban hozzájárult a „japán csoda” gazdasági növekedéséhez. A 70-es években kezdték megkérdőjelezni a foglalkoztatásbeli status quót, mivel az egyre később házasodó és egyre kevesebb gyermeket vállaló nők kilépni kívántak a háztartásbeli családanya szerepköréből.[21]

Ezzel megszakadt a nők a modern Japán első évszázada alatt jellegzetes munkaerő-piaci részvétele, ami sok, ám képzetlen munkáért csekély kompenzációt jelentett számukra. Ez az időszak egybeesik a modernizáció magasabb fokával, ami alapjaiban megváltoztatta a társadalom hagyományos normáit, s ma a fiatal japán nők egyre kevésbé hajlanak a házasságra. A karrier szempontjából is történhet ez a döntés, mivel a családanyai szerepkörből nehéz kitörni a gyermekek felnevelése után is, amelyet az elégtelen gyermekfelügyeleti intézményrendszer mellett a japán adórendszer is támogatja. A japán férfiak ugyanis csak akkor kaphatnak adókedvezményt eltartott családtagjaik után, ha feleségük éves fizetése egy bizonyos összeg, 1,03 millió jen alatt marad.[22] Így a legtöbb japán asszony számára a kevesebb kihívást tartogató részmunkák maradnak, amelyek nem szolgálják a szakmai fejlődésüket és a termelékenység növekedését sem.

A japán közvéleményben még mindig hangosak a bővülő női szerepek ellenzői. A konzervatív japán politikusok, akik közül legtöbben a kormánypárt tagjai, demográfiai szempontból károsnak ítélik a női munkavállalást a gazdaságra nézve, s féltik a hagyományos értékrendet.[23] E hangok erejét és a változás szükségességét az is jelzi, hogy 2015 és 2016 között Japán 111. helyre esett vissza a World Economic Forum nemek egyenlősége rangsorában, így a Womenomics munkája korántsem mondható befejezettnek.

Közéleti szerepvállalás

A közéletet és a magánéletet hagyományosan elkülönítő kultúra modern társadalmi lenyomata a politikai életben is érezhető. Az ország politikai vezetői körében kevés nőt találhatunk, köztük többek pályafutása a közelmúltban ért sikertelen véget, így Tomomi Inada védelmi miniszter kényszerült lemondásra, mivel információkat tartott vissza a Dél-Szudánban szolgálatot teljesítő japán békefenntartók helyzetéről.[24]

Az utóbbi évek változást hoztak e téren is, némelyik női politikus nagy népszerűségre tett szert, így Koike Yuriko, Tokió kormányzója. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi miniszterelnök is betöltötte korábban e posztot, a kormányzóasszonyt is esélyesnek tartják a miniszterelnöki székre.[25] A népszerű politikus a kormányzó Liberális Demokrata Párt jelöltjét győzte le a tavalyi választásokon, s nemrégiben azt nyilatkozta, hogy hatékonyabbnak érzi a városi politikát, több folyamatot tud átvinni, mint egykor parlamenti képviselőként.[26] A kormányzóasszony szerint az Abe-kormány nem érti a Womenomics lényegét, így minden igyekezetükkel sem képesek valódi változást hozni.

A politikus arra a nézetre erősít rá, hogy a férfias japán politika megkövesedett, így nagyon nehéz rajta keresztül valódi változást hozni, mivel hosszú időbe telik, amíg egy ügy áthalad a rendszeren. Koike annak a társadalmi változásnak a szimbóluma lehet, ami a hagyományos japán politika rendszere helyett hatékonyabb döntéshozatalt és élénkebb részvételt jelent a nők számára is.

A politikai élet hagyományos berögződéseit erősíti a jelenlegi belügyminiszter, Seiko Noda korábbi politikai megnyilvánulásaival szembeni ellenszenv is. A politikus termékenységi problémákkal küzdött hosszú éveken át, ez ösztönözte arra, hogy komolyabban képviselje a gyermekvállalási problémákat a japán parlamentben. Azonban ellenállásba ütközött, hiszen a konzervatív Liberális Demokrata Párt többsége szerint a nők a karriert választották a gyermekek helyett, s ezért esett drasztikusan a születések száma. Noda azonban rávilágított arra, hogy a probléma máshol keresendő, amikor maga is ötven évesen, in vitro mesterséges megtermékenyítéssel hozta világra gyermekét.[27] A japán jogban nincsen szabályozva a petesejt-adományozás, s a japán jog alapján illegális a béranyaság is. Az eset, ami a Womenomics kezdete előtt nem sokkal, 2011-ben történt, rávilágít arra, hogy a japán politikai vezetésnek mélyebbre kell ásnia a demográfiai problémák kezelésében. A meddőség kezelési lehetőségeinek kiterjesztése meghaladja a kormányzat programját, viszont a jövőben kiemelt terület lehet a japán nők társadalmi helyzetének javításában.

Az Abenomics eredményei és értékelése

Az Abenomics női munkát célzó eredményeit a japán Gender Equality Bureau Cabinet Office adatai,[28] valamint az Abenomics hivatalos eredményei alapján vizsgálhatjuk. Ebben a Womenomics kezdete előtti és a 2017-es adatok között változásai közül mindössze azokat vizsgáljuk, amelyekre a fent leírt intézkedések egyértelműen vonatkoznak, hiszen nem zárhatók ki a japán munkaerő-piacra gyakorolt egyéb hatások sem.

Abe miniszterelnök ambiciózus célokat tűzött ki a részvétel sokoldalú növelésében, összességében 2020-ra 30%-ban határozta meg a női felsővezetők arányát. 2013-ban módosította a kvótát, a közszférában 7%-ra, a magánszektorban pedig 15%-ra, 2021-es határidővel.[29] 2014-es davosi beszédében a szülés után visszatérő nők arányát a 2010-es 38%-ról 55%-ra célozta, a 22-44 év közötti nők foglalkoztatottságat pedig a 2012-es 68%-ról 73%-ra.[30] A célok határideje 2020 lett, azonban ezen még változtathatnak az időközben esedékes választások is, s a részeredmények korábban is érzékelhetők lehetnek.

Az Abe-kormányzat alatt már hoztak eredményeket a gazdaságélénkítő intézkedések, négy és fél év alatt az aktív korú nők között a foglalkoztatottság évente egy százalékponttal nőtt, ami jelentős a korábbi évtized kevesebb, mint fél százalékpontos növekedéséhez képest.[31] Meglepő módon az 55-64 éves nők között emelkedett legnagyobb mértékben a munkaerő-piaci részvétel, 2017 májusáig 55%-ról 63,6%-ra.[32] Ez főként annak tudható be, hogy az idősebb nők körében alacsony volt a foglalkoztatottság, így a növekvő kereslet ebből a csoportból még jócskán fel tudott venni munkaerőt. Ehhez a hatáshoz hozzáadódtak még a Womenomics női munkaerőt támogató intézkedései is, s a rendkívül alacsony termékenységi ráta hatására ez a tendencia a jövőben még erősebbé válhat, s a gazdaság komoly hajtóerejét képezhetik az idősödő nők.

Az Abenomics eredményének tekinthető, hogy a program 2012-es kezdete óta 2017-re 2 millió fővel nőtt a női munkavállalók aránya, amely a 3 milliós összes növekedés kétharmadát teszi ki (Ld. 1. ábra).[33] Ám a női munkaerő arányának növekedése nem tudható be teljes mértékben a kormányzati intézkedéseknek, hanem ettől független társadalmi folyamatok következménye, erre példa az idősebb nők fokozott munkába állása, valamint az általános munkaerőhiány és a régóta tartó gazdasági recesszió által okozott kényszerhelyzet.

1. ábra: A munkavállalók száma Japánban, 2012-2017

Forrás: http://www.japan.go.jp/abenomics/

A következőkben a Gender Equality Bureau által közreadott adatokat vizsgáljuk, a 2010-ben és 2017-ben mért adatok összehasonlításával. A közszolgálat, a munkaerő-piac és az oktatás terén hasonlítjuk össze az eredményeket.

A parlament képviselők között az alsóházban csökkent (2010: 11,3% – 2017: 9,3%), míg a felsőházban nőtt a nők aránya (2010:17,4% – 2017: 20,7%).[34] A japán kormány tagjai között több női politikus (köztük a fent említettek) is található, azonban szem előtt kell tartanunk, hogy a felsőházba való bekerülést erősen befolyásolja a szinte örökletes képviselői pozíciók, így a politikusnők sem teljes mértékben érdemek alapján kerültek be. Az igazságszolgáltatás terén érzékelhető nagyobb változás, a bírók között 16%-ról 20,7%-ra, az ügyészek között pedig 12,9%-ról 22,9%-ra nőtt a nők aránya.[35]

A magánvállalatok menedzseri szintű vezetői között 2010-ben és 2017-ben is 9.8% volt a nők aránya, a középvezetők körében viszont 3,6%-ról 6,2%-ra emelkedett.[36] Az alsóbb szintekről induló változás hosszabb távon kihathat a felsővezetés összetételére is, azonban a 2020-as 30%-os cél eléréséhez a következő három évben példátlan gyorsaságú változásra lenne szükséges.

Jelenleg a nők foglalkoztatásának M görbéje éles visszaesést mutat a harmincas korosztály esetében: a nők átlagosan 72%-a dolgozik ebben az időszakban,[37] míg ennél sokkal magasabb lenne a részvételi hajlandóság (Ld. 2. ábra). A gyermekvállalás időszakára a növekvő foglalkoztatottság (2008-ban a harmincas korosztálynak 64-65% volt a részvételi aránya[38]) ellenére a gyermekek napközi elhelyezése megoldatlan probléma. Erre reagál az Abe-kormányzat bölcsődei és óvodai elhelyezést kiszélesítő intézkedése, amelynek eredményei a 2017-es határidő miatt csupán jövőre lesznek értékelhetők.[39]

2. ábra: A japán női munkaerő részvételi aránya korcsoport bontásban

Forrás: http://www.gender.go.jp/english_contents/pr_act/pub/pamphlet/women-and-men17/pdf/1-3.pdf

A felsőoktatásba egyre nagyobb számban kerülnek be lányok, bár a nők között a részvételi arány minden képzési szinten a férfiaké alatt marad. Azonban posztgraduális oktatásban a 2010-es évhez hasonlóan a férfiak 15%-a vesz részt, míg a nők csökkenő számban folytatják egyetemi tanulmányaikat az alapképzés után, a korábbi 7,3% helyett 5,9%-uk.[40] Az általános iskolai tanárok több, mint 60%-át a nők teszik ki (mind 2010-ben, mind pedig 2017-ben), a főiskolai képzésben a tanárok mintegy 50%-a volt nő, 2017-re pedig 50% fölé emelkedett ez az arány. Az egyetemi oktatók között a 2008-as felmérés 18,9%-ról 2017-re 23,7%-ra nőtt a női professzorok aránya.[41]

A vizsgált mutatók legtöbb esetben mérsékelt növekedést mutatnak, amelyek üteme valószínűleg nem lesz elegendő a 2020-ra kitűzött célszámok eléréséhez. Azonban a konkrét számok helyett sokkal nagyobb szükség van szemléletváltásra, a közszféra, a magánszektor és a szélesebb társadalom szintjein is. A megvalósulást gátló tényezők ugyanis nem az eszközökben hanem a döntéshozók és vezetők kulturális és egyéb okokból fennmaradt berögződésekben rejlenek.

A program kritikusai szerint a nők jelentős munkaerő-piaci részvétele nagy terhelést jelentene a japán társadalom számára. Egy női munkavállalók előrejutását célzó cégtámogatási programra az első évben egy vállalat jelentkezett,[42] ami a japán társadalomban rögzült szerepkörökre utal. Egyes, az országban tapasztalható közvélekedések szerint a nők fokozott munkavállalása tovább csökkentené a jelenlegi alacsony termékenységi rátát.[43] Ez viszont könnyen cáfolható, hiszen a legtöbb országban a nemi szerepek kiegyenlítettsége a termékenységi ráta növekedését idézi elő, ahogyan például a skandináv országok esetében tapasztalható, a gyermekvállalást segítő állami támogatás hozzájárul ahhoz, hogy a szülők hasonló mértékben vegyék ki részüket a gyermeknevelésből, s az anyák számára rugalmas munkavállalást biztosítanak.[44] Ezek alapján Japán számára demográfiai szempontból is hasznos lenne a női munkavállalók ösztönzése, ám ehhez szükséges a társadalmi előítéletek meghaladása, és az állam fokozott szerepvállalása, ami a Womenomics keretrendszerén belül elérhető lehet.

Összegzés

A japán foglalkoztatás története alapján elmondható, hogy a női munka a termelés fontos részét képezte a modernizáció időszakában. A változó társadalmi szerepek mellett azonban megmaradtak a hagyományos elvárások, amik főként a családi életre korlátozták a női szerepköröket. A társadalom körében berögzült szemlélet nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a női munkaerő kiaknázatlan maradjon a japán gazdaság számára, ezért nagyon időszerű volt az Abe Shinzo által előirányzott Womenomics.

Az intézkedések hatására megindultak kedvező folyamatok, amelyeket a társadalom és a gazdaság más változásai is támogattak. A 2020-ra kitűzött célok azonban nehezen elérhetőnek tűnnek, így a japán vezetésnek elsősorban a szemléletformálásra kell törekednie, első lépésben a közélet terén. Koike tokiói kormányzó e szemléletváltás egyik előfutára lehet, s ha politikai pályafutása sikeresen folytatódik, a döntéshozatal terén is komoly változások következhetnek be. A támogató családpolitika megoldást jelenthet a nehezen elmozdítható akadályokra, ám az adórendszer változtatásai is szükségesek lesznek a jövőben.

A Japán számára új kihívásokat tartogató 21. században óhatatlanul fontos szerephez jutnak az aktív japán nők. Akár a fiatal pályakezdők, akár az ötven év feletti munkavállalók vagy az egyre növekvő élettartamú nyugdíjasok helyzetét nézzük, nagy szüksége lesz rájuk a japán társadalomnak a szemléletváltáshoz és a szerepek újraosztásához.

Források

• The Government of Japan. http://www.japan.go.jp/abenomics/
• Activity Rate: Aged 55-64: Females for Japan. In: FRED Economic Data, FED St. Louis. 2017.07.20. https://fred.stlouisfed.org/series/LRAC55FEJPM156S
• Address by Prime Minister Shinzo Abe, at The Sixty-Eighth Session of The General Assembly of The United Nations. Prime Minister of Japan and His Cabinet. 2013.09.26. http://japan.kantei.go.jp/96_abe/statement/201309/26generaldebate_e.html
• Boost Productivity. In: Abenomics, The Government of Japan. http://www.japan.go.jp/abenomics/productivity/index.html
• CHANLETT-AVERY, Emma – NELSON, Rebecca M: „Womenomics” in Japan: In Brief. August 1, 2014. https://fas.org/sgp/crs/row/R43668.pdf
• Chart of the Week: The Cost of Asia’s Aging. In: IMF Blog, 2017.05.01. https://blogs.imf.org/2017/05/01/chart-of-the-week-the-cost-of-asias-aging/
• FAISON, Elyssa (2007): Managing women: discipling laborin modern Japan. University of California Press, Berkeley, Los Angeles.
• FENSOM, Anthony: Aging Asia: Turning Demographic Weakness to Strength In: The Diplomat, 2017.08.07. http://thediplomat.com/2017/08/aging-asia-turning-demographic-weakness-to-strength/
• FUJITA, Akiko: Japanese Politician Sparks Maternity Debate After Giving Birth at 50. In: ABC News, 2011.01.07. http://abcnews.go.com/International/japanese-politician-seiko-noda-birth-50-sparks-debate/story?id=12562011
• Goldman Sachs: „Womenomics 3.0: The Time is Now.” Japan Portfolio Strategy. 2010.10.01. http://www.goldmansachs.com/our-thinking/investing-in-women/bios-pdfs/womenomics3_the_time_is_now_pdf.pdf
• Goldman Sachs: „Womenomics 4.0: Time to Walk the Talk.” Japan Portfolio Strategy. 2014.05.30. http://www.goldmansachs.com/our-thinking/pages/macroeconomic-insights-folder/womenomics4-folder/womenomics4-time-to-walk-the-talk.pdf
• HURST, Daniel: Japanese defence minister to resign over South Sudan cover-up claims. In The Guardian, 2017.07.27. https://www.theguardian.com/world/2017/jul/27/tomomi-inada-japanese-defence-minister-resign-south-sudan
• Japanese women and work: Holding back half the nation. In: The Economist, 2014.03.28. https://www.economist.com/news/briefing/21599763-womens-lowly-status-japanese-workplace-has-barely-improved-decades-and-country
• KOPF, Dan: Older women are saving Japan’s economy. In: Quartz Media, 2017. július 24. https://qz.com/1036377/the-dramatic-rise-in-older-women-working-in-japan/
• LEWIS, Leo: Japan’s womenomics resists the sceptics. In: The Financial Times, 2017. március 8. https://www.ft.com/content/2fd5378a-e7c8-11e6-967b-c88452263daf
• MEGURO, Yoriko: “Population, Fertility and Development from a Gender Perspective: Building Strategies for Empowerment of Women” http://www.un.org/womenwatch/daw/csw/meguro.htm
• Nordic Gender Equality in Figures 2015. Nordic Council of Ministers. http://norden.diva-portal.org/smash/get/diva2:790696/FULLTEXT02.pdf
• SIEG, Linda – MIYAZAKI, Ami: Politics is faster, more effective in Tokyo, Koike says. In: Japan Today, 2017. 08. 09. https://japantoday.com/category/politics/Politics-is-faster-more-effective-in-Tokyo-Koike-says
• SUGIMOTO, Yoshio (2010): An Introduction to Japanese Society. Cambridge University Press.
• Women and Men in Japan (Pamphlet). Gender Equality Bureau Cabinet Office. http://www.gender.go.jp/english_contents/pr_act/pub/pamphlet/women-and-men.html
• Women and Men in Japan 2010. Gender Equality Bureau Cabinet Office. http://www.gender.go.jp/english_contents/pr_act/pub/pamphlet/women-and-men10/index.html
• Women and Men in Japan 2017. Gender Equality Bureau Cabinet Office. http://www.gender.go.jp/english_contents/pr_act/pub/pamphlet/women-and-men17/index.html

Szerző: Polyák Eszter

[1] FENSOM, Anthony: Aging Asia: Turning Demographic Weakness to Strength In: The Diplomat, 2017.08.07. http://thediplomat.com/2017/08/aging-asia-turning-demographic-weakness-to-strength/

[2] FENSOM, 2017.

[3] Chart of the Week: The Cost of Asia’s Aging. In: IMF Blog, 2017.05.01. https://blogs.imf.org/2017/05/01/chart-of-the-week-the-cost-of-asias-aging/

[4] SUGIMOTO, Yoshio (2010): An Introduction to Japanese Society. Cambridge University Press. p.2.

[5] SUGIMOTO, 2010. p. 3.

[6] About Abenomics. The Government of Japan. http://www.japan.go.jp/abenomics/

[7] CHANLETT-AVERY, Emma – NELSON, Rebecca M:„Womenomics” in Japan: In Brief. August 1, 2014. https://fas.org/sgp/crs/row/R43668.pdf

[8] Address by Prime Minister Shinzo Abe, at The Sixty-Eighth Session of The General Assembly of The United Nations. Prime Minister of Japan and His Cabinet. 2013.09.26. http://japan.kantei.go.jp/96_abe/statement/201309/26generaldebate_e.html

[9] A három rész: a termelékenység növelése, az innováció és a kereskedelem elősegítése, valamint a vállalati tevékenységek energizálása. In: About Abenomics. The Government of Japan.

[10] Boost Productivity. In: Abenomics, The Government of Japan. http://www.japan.go.jp/abenomics/productivity/index.html

[11] Boost Productivity. In: Abenomics, The Government of Japan.

[12] Goldman Sachs (2010): „Womenomics 3.0: The Time is Now.” Japan Portfolio Strategy. 2010.10.01.

[13] Goldman Sachs (2010): Womenomics 3.0, p. 31.

[14] Goldman Sachs (2010): Womenomics 3.0, p. 20.

[15] Goldman Sachs (2014): „Womenomics 4.0: Time to Walk the Talk.” Japan Portfolio Strategy. 2014.05.30.

[16] Abenomics. The Government of Japan. http://www.japan.go.jp/abenomics/

[17] A Meiji-restauráció a sógunátus évszázadai után visszatérést jelentett a császár de facto uralmához, s Japán nyugati mintára történő modernizációjának és iparosításának időszaka lett.

[18] FAISON, Elyssa (2007): Managing women: discipling labor in modern Japan. University of California Press, Berkeley, Los Angeles. p. 8.

[19] FAISON, 2007, p. 9.

[20] MEGURO, Yoriko: “Population, Fertility and Development from a Gender Perspective: Building Strategies for Empowerment of Women” http://www.un.org/womenwatch/daw/csw/meguro.htm

[21] MEGURO, Yoriko: “Population, Fertility and Development from a Gender Perspective: Building Strategies for Empowerment of Women” http://www.un.org/womenwatch/daw/csw/meguro.htm

[22] Goldman Sachs (2010): Womenomics 3.0, p. 16.

[23] Japanese women and work: Holding back half the nation. In: The Economist, 2014.03.28. https://www.economist.com/news/briefing/21599763-womens-lowly-status-japanese-workplace-has-barely-improved-decades-and-country

[24] HURST, Daniel: Japanese defence minister to resign over South Sudan cover-up claims. In The Guardian, 2017.07.27. https://www.theguardian.com/world/2017/jul/27/tomomi-inada-japanese-defence-minister-resign-south-sudan

[25] SIEG, Linda – MIYAZAKI, Ami: Politics is faster, more effective in Tokyo, Koike says. In: Japan Today, 2017. 08. 09. https://japantoday.com/category/politics/Politics-is-faster-more-effective-in-Tokyo-Koike-says

[26] SIEG – MIYAZAKI, 2017.

[27] FUJITA, Akiko: Japanese Politician Sparks Maternity Debate After Giving Birth at 50. In: ABC News, 2011.01.07.

[28] Women and Men in Japan (Pamphlet). Gender Equality Bureau Cabinet Office. http://www.gender.go.jp/english_contents/pr_act/pub/pamphlet/women-and-men.html

[29] LEWIS, 2017.

[30] Goldman Sachs (2014): Womenomics 4.0. p.7.

[31] KOPF, Dan: Older women are saving Japan’s economy. In: Quartz Media, 2017.07.24.

[32] Activity Rate: Aged 55-64: Females for Japan. In: FRED Economic Data, FED St. Louis. 2017.07.20. https://fred.stlouisfed.org/series/LRAC55FEJPM156S

[33] Abenomics. The Government of Japan. http://www.japan.go.jp/abenomics/

[34] Policy and Decision Making, Women and Men in Japan 2010 http://www.gender.go.jp/english_contents/pr_act/pub/pamphlet/women-and-men10/pdf/1-2.pdf Policy and Decision Making, Women and Men in Japan 2017. http://www.gender.go.jp/english_contents/pr_act/pub/pamphlet/women-and-men17/pdf/1-2.pdf

[35] Policy and Decision Making, Women and Men in Japan 2010. Policy and Decision Making, Women and Men in Japan 2017.

[36] Policy and Decision Making, Women and Men in Japan 2010. Policy and Decision Making, Women and Men in Japan 2017.

[37] Work, Women and Men in Japan 2017. http://www.gender.go.jp/english_contents/pr_act/pub/pamphlet/women-and-men17/pdf/1-3.pdf

[38] Work, Women and Men in Japan 2010. http://www.gender.go.jp/english_contents/pr_act/pub/pamphlet/women-and-men10/pdf/1-3.pdf

[39] Boost Productivity. In: Abenomics, The Government of Japan.

[40] Education, Women and Men in Japan 2010. http://www.gender.go.jp/english_contents/pr_act/pub/pamphlet/women-and-men10/pdf/1-5.pdf  Education and Research Fields, Women and Men in Japan 2017.  http://www.gender.go.jp/english_contents/pr_act/pub/pamphlet/women-and-men17/pdf/1-8.pdf

[41] Education, Women and Men in Japan 2010. Education and Research Fields, Women and Men in Japan 2017.

[42] LEWIS, Leo: Japan’s womenomics resists the sceptics. In: The Financial Times, 2017. március 8.

[43] Goldman Sachs: Womenomincs 3.0

[44] Nordic Gender Equality in Figures 2015. Nordic Council of Ministers. p. 6.