EU-Kína kapcsolatok a hivatalos dokumentumok tükrében

Az EU és Kína a világgazdaság és világkereskedelem legfontosabb gócpontjai közé tartozik. Mind belső folyamataik, mind egymással való kapcsolataik alakulása hatással van az egész világgazdaságra. Sok szempontból erősen függenek egymástól, így mindkét fél érdekelt a kapcsolatok harmonikus alakításában. Jelen tanulmány célja, hogy az európai uniós stratégiai és szakpolitikai dokumentumok alapján – az EU szemszögéből – nyújtson áttekintést a kapcsolatok jelenlegi alakulásáról, valamint a jövőbeli együttműködési irányokról és célkitűzésekről.

Az együttműködési területek áttekintése

Az EU és Kína között, melyek a világ legnagyobb gazdaságai és a világkereskedelem központjai, mély és átfogó partnerség működik. Hivatalos diplomáciai kapcsolatok 1975 óta élnek közöttük, ez teremti meg a széleskörű bilaterális kapcsolatok létesítésének kereteit. Az évente megrendezett EU-Kína csúcs égisze alatt ma már több mint 60 önálló ágazati párbeszédet folytatnak. Az Európai Unió és Kína kapcsolatát legmagasabb szinten jelenleg a 2013-ban közösen elfogadott EU–Kína 2020 Stratégiai Együttműködési Ütemterv (EU-China 2020 Strategic Agenda for Cooperation) határozza meg, a béke, gazdasági fellendülés, fenntartható fejlődés és az emberek közötti kapcsolatok területein.

Az elmúlt évtizedekben mind az EU, mind Kína óriásit változott. Kína felemelkedési folyamata példa nélkül álló, mely nem csak az ország belső működését formálta át, hanem nemzetközi szinten is sokkal nagyobb súlyt kap, illetve szerez. Ez hatalmas lehetőségeket tartogat az Unió számára az EU-Kína együttműködésben, különösen az uniós munkahelyteremtésben és a növekedés erősítésében, Kína részéről pedig gazdasági reformprogramja megvalósításának támogatásában. Az együttműködés hosszú távú előnyeit 2016-ban fogalmazták meg hivatalos dokumentumok útján.^[i]

Gazdasági fellendülés

Ma Kína legfontosabb kereskedelmi partnere az EU, az Uniónak pedig Kína a második legfontosabb kereskedelmi partnere az Egyesült Államok után^[ii]. Az EU és Kína közötti áruforgalom napi 1,4 milliárd dollárt tesz ki, az EU exportja 2016-ban 170 milliárd, importja pedig 345 milliárd dollár volt összesen. Tehát az EU és Kína jelentős mértékben hatnak egymás jólétére és fenntartható növekedésére.

A legfontosabb közös gazdasági és kereskedelmi ügyeket (befektetések, szolgáltatás-szervezés, beszerzések, szellemi tulajdonjogok stb.) az éves Magas Szintű Gazdasági és Kereskedelmi Párbeszéd (High-Level Economic and Trade Dialogue) keretében beszéli meg a két fél, erre legutóbb 2016 novemberében került sor.

Jelenleg fontos téma a túlkapacitással küzdő ágazatok (például a kínai acélipar) kérdése, ahol Kína konstruktívan részt vesz a kapacitásfejlesztéssel, kormányzati politikákkal és támogató intézkedésekkel kapcsolatos nemzetközi párbeszédben és információcserében. Az EU-ban jelenleg meglehetősen sok importvédelmi intézkedés van életben például a kínai acélimporttal szemben, a Bizottság jelenleg azon dolgozik, hogy a tagállamok és a Parlament jóváhagyja az intézkedéseknek a jelenlegi nemzetközi kereskedelmi igényekhez történő igazítását.

Uniós cégek 2000-2016 között mintegy 141 milliárd dollárt fektettek be Kínában. Kína befektetési állománya az EU-s cégekbe ugyanebben a periódusban 110 milliárd dollárt tesz ki. Ugyanakkor, míg az EU-ba irányuló kínai befektetések mintegy 40 milliárd dollárt tettek ki 2016-ban, addig az EU éves befektetései csupán 8 milliárd dollárra rúgnak, ami 23%-os csökkenés az előző évhez képest, és az utóbbi tíz év legalacsonyabb értéke. Egy átfogó kereskedelmi megállapodás (Comprehensive Agreement on Investment) előkészítése még folyamatban van a két fél között, ennek célja a befektetés-védelem, a piacokhoz való hozzáférés javítása, valamint a feltételek kiegyenlítése lesz.

Az Uniónak és Kínának számos közös érdeke van egymás stratégiai kiemelt kezdeményezésében, egészen pontosan uniós részről az Európai Beruházási Tervben (az úgynevezett Juncker-tervben – Investment Plan for Europe^[iii]), valamint kínai részről az Egy öv, egy út kezdeményezésben (Belt and Road Initiative – BRI). A két fél emellett közösen támogatja az Európa és Ázsia közötti összeköttetések javítását, mely mindkét partner számára kölcsönös előnyökkel járna. 2015-ben jött létre az az EU-Kína Összeköttetési Platform (EU-China Connectivity Platform), mely az infrastrukturális együttműködéseket támogatja, magában foglalva a finanszírozási kérdéseket, az átjárhatóságot, a logisztikai lehetőségeket, valamint a tengeri és vasúti összeköttetések fejlesztését az eurázsiai kontinensen.

1. ábra: Az EU-Kína kapcsolatok gazdasági lehetőségei. Forrás: European External Action Service (2017): EU-China Relations factsheet. https://eeas.europa.eu/sites/eeas/files/eu-china_factsheet_1.pdf

Az EU-Kína kapcsolatok egyik központi eleme a kutatás-fejlesztési együttműködés erősítése a két fél között. A Magas Szintű Innovációs Együttműködési Párbeszéd (High Level Innovation Cooperation Dialogue) keretében az Unió és Kína azon dolgozik, hogy biztosítsa a kölcsönös hozzáférést egymás kutatás-fejlesztési programjai számára. Az EU, programjai keretében lehetőséget biztosít a hosszú távú kölcsönös kutatás-fejlesztési együttműködésekre is.

Az emberek közötti kapcsolatok aktív ápolása hozzájárul a kultúrák közötti párbeszéd előmozdításához, ezzel a kulturális sokszínűség és a civil társadalom bevonásának támogatásához.

A Kínából érkező turisták száma jelentősen nőtt az elmúlt évtizedben, továbbá mintegy 30 ezer diák vett részt tanulmányi ösztöndíj-programokban, illetve kutatási programokban Európában. Az elmúlt években számos fórumot és találkozót tartottak az EU és Kína közötti oktatási és kulturális együttműködések élénkítéséről, ennek eredményeképpen számos kezdeményezés indult útjára, és például 2018-at az EU-Kína közötti turizmus évének (EU-China Tourism Year) nyilvánították^[iv]. Ezen kívül a vándorlási folyamatok mederbe terelését is célul tűzték ki a felek, ennek keretében tartják az EU-Kína mobilitási és migrációs párbeszédet (EU-China Mobility and Migration Dialogue), melyet negyedik alkalommal tartottak meg 2017 májusában. A párbeszéd lehetőséget ad a vízumszabályozások könnyítésében való megegyezésre, valamint az illegális vándorlás megakadályozására vonatkozó összefogásra is.

Jogállamiság és emberi jogok

2. ábra: Az EU-Kína kapcsolatok szerepe a globális nemzetközi ügyekben. Forrás: European External Action Service (2017): EU-China Relations factsheet. https://eeas.europa.eu/sites/eeas/files/eu-china_factsheet_1.pdf

Az EU elkötelezett az emberi jogok védelméért világszerte, és rendszeresen hangot ad a kínai emberi jogi helyzet felett érzett aggodalmának. Ennek is van közös fóruma, az évente megrendezett EU-Kína Emberi Jogi Párbeszéd (EU-China Human Rights Dialogue).

A két fél közötti jogharmonizáció elősegítésére, egymás jogi rendszereinek megismerésére jött létre 2015-ben az EU-Kína Jogi Párbeszéd (EU-China Legal Affairs Dialogue).

Kül- és biztonságpolitika

Az EU a közös érdekek mentén számos lehetőséget lát abban, hogy Kína egyre aktívabb részvételére építsen a globális kormányzás, valamint biztonsági és védelmi ügyeket illetően. Ennek egyik területe az Afrikában való közös fellépés lehet (közös válságmenedzsment, béketeremtés, gazdaságfejlesztés, környezet védelme stb.), melynek alapját a 2011-től működő, kalózkodás elleni összefogás adja.

A konfliktuskezelésben Kína az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyik állandó tagjaként fontos partnere lehet az EU-nak. Ezért az EU-kínai kapcsolatokban prioritást kap a Közel-Kelet helyzetének rendezése, különös tekintettel a globális migrációs kihívásokra, továbbá a terrorizmus elleni harc is kiemelt együttműködési terület.

Egy másik alapvető terület a kiberbűnözés kérdése, 2012-ben alakult meg az EU-Kína Kiber Munkacsoport (EU-China Cyber Taskforce), melynek célja a gazdasági jellegű kiberbűnözés visszaszorítása, valamint a nemzetközi kiberbiztonsági kérdések kezelése.

Globális kormányzás

Az EU bíztatja Kínát a globális normák és intézmények támogatására, miközben a hatékony multilateralizmust is támogatja az ENSZ-szel. Az EU arra is ösztönzi Kínát, hogy vállaljon aktívabb szerepet a WTO-ban, valamint egyéb multilaterális kezdeményezésekben, ez segítené ugyanis a világkereskedelem jelenlegi rendszerének és további működésének fenntartását.

Kína egyre fontosabb szerepet tölt be a nemzetközi fejlesztési együttműködésekben. Az EU és Kína igyekeznek kiterjeszteni az egymással való fejlesztési párbeszédet, annak érdekében, hogy előmozdítsák a két- és többoldalú együttműködéseket az új globális fenntartható fejlődési keretrendszer (2030 Agenda for Sustainable Development) támogatására. A sikeres együttműködésre környezetvédelmi területen már több működő példa is van, mint az EU-Kína Víz Platform (EU-China Water Platform), vagy az EU-Kína bilaterális koordinációs eljárás az erdőjog érvényesítéséért (EU-China Bilateral Coordination Mechanism on Forest Law Enforcement and Governance). A két fél közötti együttműködési ütemtervet a tanulmány harmadik részében tárgyalom részletesebben.

3. ábra: Az EU elvárásai Kína felé. Forrás: European External Action Service (2017): EU-China Relations factsheet. https://eeas.europa.eu/sites/eeas/files/eu-china_factsheet_1.pdf

A kapcsolatok alakulását (1975–2015 között) a következő idővonal foglalja össze:

4. ábra: Az EU-Kína kapcsolatok idővonala. Forrás: European Union External Action homepage. https://eeas.europa.eu/headquarters/headquarters-homepage_en/15872/EU-China%20relations%20Timeline

Az Európai Unió jelenlegi Kína-stratégiája

Az Európai Unió 2016 júniusában fogadta el új Kína-stratégiáját^[v], mely felvázolja az Unió és Kína kapcsolatának irányait a következő öt évre. A közleményt az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Bizottság közösen fogadta el „A Kínára vonatkozó új uniós stratégia elemeiről” (Joint Communication to the European Parliament and the Council. Elements for a new EU strategy on China) címmel. Az Európai Bizottság Kínáról szóló legutóbbi közleményét (EU-Kína: Közelebbi partnerség, növekvő felelősség – EU–China: Closer partners, growing responsibilities^[vi]) tíz évvel ezelőtt, 2016 októberében fogadták el, azóta mind az EU, mind Kína jelentős változáson ment keresztül. Kína jelenléte gazdasági és politikai értelemben egyaránt erősödött globálisan, az EU új stratégia ezért leginkább arra irányul, hogy a Kínával való kapcsolatban az uniós érdekek és értékek kerüljenek minél jobban előtérbe^[vii].

A jelen stratégia kiindulópontja, hogy Kína gazdasági-társadalmi modellje válaszút előtt áll, kiegyensúlyozottabb fejlődési modell felé mozdult el, ami megköveteli a piacvezérelt gazdaság működtetéséhez szükséges intézményi alapok megerősítését. Ez a reformfolyamat nem lesz zökkenőmentes, egyrészt versengő politikai és gazdasági érdekekkel kell szembenéznie az országnak, másrészt gyors ütemű idősödéssel, valamint a regionális és társadalmi-gazdasági különbségek növekedésével, ami pedig belső feszültségek kialakulásához vezet. Kína belső változásainak hatásai pedig egyre inkább érezhetők globálisan, ezért az EU számára is fontosak az ország politikai, gazdasági és társadalmi fejlődésére vonatkozó döntései. Hat pontban lehet összefoglalni, milyen trendekkel kell szembenéznie Kínával kapcsolatban az Európai Uniónak:

1. A kínai vállalkozások, tőkemozgás jelenléte egyre globálisabb, ami előnyös lehet az EU számára is, amennyiben megfelelő keretek között érvényesül.
2. Kína egyre nagyobb szerepet játszik a nemzetközi kapcsolatokban és a globális gazdasági kormányzásban, saját régiójában is egyre határozottabban lép fel.
3. A kínai gazdaság strukturális okok miatt lassul, a modellváltás pedig mind az országon belül, mind globális hatásait tekintve nehézségeket okozhat, de a kihívások mellett lehetőségeket is teremt ez a folyamat.
4. Kína legutóbbi ötéves terve a fogyasztásközpontú növekedés felé való elmozdulást, jogállami reformot, korrupcióellenes fellépést, és a társadalmi-gazdasági-környezeti egyensúly helyreállítását ösztönzi.
5. Egyes, az EU számára kulcsfontosságú területeken szükség lenne a piacgazdaság szerepének megerősítésére. Kína korlátozza az országban tevékenykedő külföldi piaci szereplőket, ez pedig hátrányosan érinti az Uniót.
6. A tekintélyelvűség aláássa a jogállamiságot az országban, valamint az egyéni jogok megszilárdítására irányuló törekvéseket.

Az EU politikai és gazdasági szempontból kölcsönösen előnyös kapcsolat kiépítésére törekszik Kínával, emellett elvárja az országtól, hogy a szabályokon alapuló nemzetközi rendből származó előnyeinek megfelelő felelősséget vállaljon. Az EU arra kötelezi saját tagállamait, hogy legyen szó akár kétoldalú, akár csoportos (pl. a 16+1 országok) kapcsolatokról, a résztvevő tagállamoknak együtt kell működnie a Bizottsággal, az ENSZ-szel és a többi tagállammal, hogy a kapcsolatok az Unió egésze számára kedvező eredménnyel járjanak. Az együttműködési alapelvek között emellett a dokumentum az emberi jogok védelmét kiemelten kezeli, mint a Kínával való jövőbeli együttműködés egyik központi elemét.

Az EU ebben a stratégiában megerősíti az „egy Kína” politikáját, valamint Hongkong és Makaó tekintetében továbbra is elfogadja az „egy ország – két rendszer” elvet.

A Kínával való kapcsolatokat egy tágabb keretbe illeszti a stratégia, kiemeli, hogy a döntéshozatal során figyelembe veszi az USA-val és az egyéb partnerekkel (pl. Japán, Dél-Korea, ASEAN országok, Ausztrália) fennálló szoros kapcsolatait.

A stratégia ezután négy területet különít el, melyek kulcsfontosságúak az Európai Unió és Kína kapcsolatát illetően.

1. A jóléti és reformprogram

Xi Jinping a 2013-as Pártkongresszuson jelentette be a kínai gazdasági és társadalmi modell 2020-ig történő átfogó reformjának tervét. Ez rövidtávon számos társadalmi kihívással, illetve a növekedés lassulásával jár, azonban a váltás elkerülhetetlen, és hatásait tekintve az EU számára is kulcsfontosságú folyamat, ezért az Unió számára is első számú prioritást jelent a reform és innováció támogatása. A Kínával való együttműködésben továbbá az egymás piacain megvalósuló tisztességes és nyílt verseny előmozdítása is rendkívül fontos az EU számára, ugyanis a kínai vállalkozások egyrészt egyre jelentősebb versenytársakká válnak az élvonalbeli ágazatokban, másrészt a kínai állami támogatásokkal és a nemzeti piacok védelmével az EU versenyhátrányba kerül.

Az EU hosszú távon egy esetleges jövőbeli szabadkereskedelmi megállapodás megkötését is lehetségesnek tartja Kínával. Azonnali prioritásként egy átfogó beruházási megállapodás, a vámügyi és kereskedelmi eljárások egyszerűsítésére irányuló együttműködés, valamint a kínai tőkepiacok egyre nyitottabbá tétele jelenik meg. Ezáltal a kínai gazdaság egyre jobban integrálódna a globális rendszerbe, egyre erősebbé válna a kölcsönös függőség, így az ország olyan hazai gazdaságpolitika folytatására kényszerülne, mely nem torzítja a nemzetközi piacokat és kereskedelmi kapcsolatokat.

Az EU támogatja a Kínával folytatott kutatási és innovációs tevékenységeket, az egyenlő versenyfeltételek megteremtését azonban e tekintetben is hangsúlyozza.

A digitális gazdaság kiépítése nagy jelentőséggel bír a kínai gazdaságstratégiában, ezt tükrözi a „Made in China 2025” program és az „Internet+” cselekvési terv is. Ez a terület ugyanakkor az EU számára is kiemelt jelentőségű, ezért a kínai protekcionizmus, piacvédelem és az egyéb korlátozó intézkedések jelentős mértékben visszavetik az EU piacokhoz való hozzáférését, az egyenlőtlen versenyfeltételeknek köszönhetően. Az EU továbbá arra törekszik, hogy politikai megállapodásra jusson Kínával a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok és az üzleti titkok kibertechnológiával történő lopása elleni küzdelemben.

Az EU támogatja Kína hálózatfejlesztési törekvéseit, az eurázsiai kontinens fizikai és digitális hálózatainak összekapcsolását (az „Egy övezet, egy út” keretében), amennyiben a kezdeményezés a piaci szabályokhoz és a nemzetközi normákhoz igazodó nyílt platformként valósul meg, mindenki számára előnyös, és a felelősségteljes gazdasági magatartást ösztönző módon. Ezen kívül fontos az emberek közötti kapcsolatok előtérbe helyezése, a mobilitásról és migrációról szóló párbeszéd élénkítése.

2. Kül- és biztonságpolitikai közös érdekek azonosítása

Kína, korábbi passzív szerepéből kilépve egyre inkább vezető szerepet vállal a globális ügyekben, jelenléte megerősödött a kereskedelmi, pénzügyi, diplomáciai, sőt katonai területeken is. Az EU számára mindez kihívást, és egyben lehetőséget is jelent.

Az EU arra ösztönzi Kínát, hogy az ENSZ Biztonsági Tanács állandó tagjaként konstruktívan vegyen részt a nemzetközi vitarendezési folyamatokban (pl. a közel-keleti helyzet rendezése, afrikai válságrendezés és békeépítés). A biztonságpolitikai együttműködések fejlesztésére kiváló lehetőséget nyújtanak az afrikai tengeri és szárazföldi műveletek, ez a lehetőség hangsúlyosan megjelenik a dokumentumban.

Kína számára prioritás az Európához fűződő kapcsolatainak továbbfejlesztése, az EU-nak pedig érdekében áll keleti és déli szomszédságában Kínával együttműködve stabilizálni a regionális biztonságot. Mind az Ukrajnával, mind Közép-Ázsia országaival kapcsolatban lehetőség nyílik közös álláspont megfogalmazására és érvényesítésére Kína és az Unió között.

A dél-kínai-tengeri konfliktus tekintetében az EU kitart álláspontja mellett, miszerint Kínának tiszteletben kell tartania a nemzetközi jogot a területi követelésekkel kapcsolatban. A helyzetet békés úton kell rendezni, a regionális stabilitás fontos szempont ebben a kérdésben.

Az EU számít Kína együttműködésére a terrorizmus elleni küzdelemben, valamint a kiberbűnözés visszaszorításában is, mindkét esetben nemzetközi összefogás keretein belül.

3. Globális kormányzás és multilaterális együttműködés

Mivel Kína egyre erőteljesebben részt vesz a globális kormányzásban, az EU-nak erre építve ösztönöznie kell az országot a globális normák és intézmények támogatására – amibe beletartozik a nézetkülönbségek kezelése is.

Az EU elkötelezett az ENSZ köré épülő multilateralizmus támogatása iránt, és mind az Unió, mind Kína haszonélvezője a szabályokon alapuló nemzetközi rendnek. A dokumentum szerint Kínának az ENSZ BT tagjaként, illetve az Emberi Jogi Tanács tagjaként kötelessége, hogy támogassa az ENSZ három pillérét: az emberi jogokat, a békét és biztonságot, valamint a fejlesztést. Az EU ezen kívül arra ösztönzi Kínát, hogy vállaljon meghatározóbb és tevékenyebb szerepet a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO), valamint a multilaterális és plurilaterális kereskedelmi és beruházási tevékenységekben.

Egyéb területeken is közös tárgyalási alapot kell kialakítani, mint a békefenntartás, konfliktusmegelőzés, humanitárius ügyek, katasztrófakockázat-kezelés, vagy a jelenlegi menekült- és migrációs válság kezelése.

Kína elkötelezett az éghajlatváltozás kezelésében, valamint a környezetvédelem is egyre sürgetőbb politikai prioritássá válik az ország számára, ezért ezeken a területeken a dokumentum a kétoldalú kapcsolatokat és együttműködések megerősítését szorgalmazza az EU-val.

4. Egységesebb megközelítés Kínával szemben

A dokumentum alapvető stratégiai partnerként definiálja Kínát az EU számára, ezért a két térség közötti kapcsolatokban az egységes megközelítést (az Unió egésze által támogatott megközelítést) szorgalmazza. Felhívja a figyelmet az egyes tagállamok Kínával való kétoldalú kapcsolataiban is a közösen elfogadott uniós álláspontok elfogadására. Hangsúlyozza, hogy az EU-nak határozott, világos és egységes álláspontot kell képviselnie, a közös érdekekre építve egy bizalmon alapuló együttműködési kapcsolatot kell kialakítania Kínával.

Folyamatosan felül kell vizsgálni az EU–Kína 2020 Stratégiai Együttműködési Ütemterv végrehajtását, a különböző ágazati párbeszédek eredményeit pedig együttesen kell értékelni a két félnek.

Az EU-ban fejleszteni kell a Kínára vonatkozó elemzési kapacitást, hogy képes legyen helyesen felmérni Kína politikai motivációit, és kiaknázni az EU–Kína kapcsolat megerősítésének lehetőségeit.

EU–Kína 2020 Stratégiai Együttműködési Ütemterv

Az új EU-s Kína-stratégia mellett már 2013-ban elkészült egy középtávú, 2020-ig szóló ütemterv az EU–Kína kapcsolatok legfontosabb tématerületeinek meghatározására, mely négy fő kérdésre fókuszál, illetve fogalmaz meg ezeken belül konkrét irányokat (részben a korábbiakkal átfedésben).

1. Béke és biztonság

A dokumentum a többközpontú világrend előretörésére hívja fel a figyelmet, mely mélyülő gazdasági globalizációval (vagyis egyre erősebb gazdasági összefonódásokkal) társul, mindez pedig a kulturális diverzitás növekedésével is együtt jár. Mint a mulitpoláris világ két fontos szereplője, az EU és Kína együttes fellépése a béketeremtésben és biztonsági kérdésekben egyre fontosabb.

Ezen a témakörön belül az ütemterv

• kezdeményezi a kétoldalú kapcsolatok megerősítését a nemzetközi ügyek kezelésében és a mulitlaterális szervezetekben (ENSZ, G20)
• javasolja bizonyos kulcsfontosságú területeken (nemzetközi kereskedelem és beruházások, pénzügyek, környezetvédelem és klímaváltozás elleni küzdelem, infokommunikációs technológiák) a közös koordináció és szabályozás feltételeinek megteremtését
• támogatja a nukleáris biztonsággal kapcsolatos együttműködéseket
• felhívja a figyelmet a kibertér biztonsági kihívásaira, és a közös EU-Kína kiber munkacsoport fontosságára
• hangsúlyozza az emberi jogokkal kapcsolatos párbeszéd konstruktív folytatását
• javasolja rendszeres védelem- és biztonságpolitikai párbeszéd folytatását, valamint a gyakorlati együttműködés erősítését
• az együttműködés folytatását tanácsolja a tengerbiztonsági és kalózkodás elleni intézkedések tekintetében
• az együttműködés erősítését ajánlja a humanitárius és segélyezési kérdésekben.

2. Gazdasági fellendülés

A világon az Európai Unió és Kína rendelkeznek a legnagyobb és legdinamikusabb kereskedelmi kapcsolatokkal, ez a gazdasági fejlődésük és innovációik legfőbb hajtóereje, sőt, tevékenységük a globális gazdasági növekedésre is jelentős mértékben hatással van. Éppen ezért gazdasági és beruházási kapcsolataik további kiterjesztésében érdekeltek, emellett az EU hangsúlyozza a nyitott, átlátható piacok, illetve az egyenlő versenyfeltételek megteremtésének fontosságát.

A kereskedelemmel és beruházásokkal kapcsolatban az ütemterv

• újra megerősíti az évente megrendezett Magas Szintű Gazdasági és Kereskedelmi Párbeszéd mint alapvető tervezési fórum folytatását
• támogatja egy átfogó EU-Kína Beruházási Egyezmény kialakítását és jóváhagyását. Ez felváltaná Kína és az egyes tagországok közötti kétoldalú megállapodásokat, egy átfogó egyezménnyel, mely az összes tagországra egyaránt érvényes. Mindez hosszú távon egy átfogó szabadkereskedelmi egyezmény megkötését is jelentheti a felek között
• szorgalmazza Kína és az európai bankok (EBRD, EIB) szorosabb együttműködését
• kiemeli a szellemi tulajdonnal kapcsolatos párbeszéd, valamint a hamisítással és kalózkodással szembeni fellépés erősítését
• megerősíti a felek nemzetközi szabványosítással kapcsolatos elkötelezettségét, valamint a szabványosítási folyamatban való aktív részvételt
• támogatja az e-kereskedelemmel kapcsolatos jó gyakorlatok megosztását, kifejezetten a szabályozási lehetőségek vonatkozásában

Az iparral és információval kapcsolatban az ütemterv

• hangsúlyozza az EU-Kína Ipari Párbeszéd és Konzultációs Mechanizmus fontosságát, valamint támogatja az iparcikkek kereskedelmének elősegítését (pl. gépjárműipar, ipari energiahatékonyság, nyersanyagok, hajóépítés, kis- és középvállalkozások kapcsolatában)
• támogatja az információtechnológia és telekommunikáció területein való párbeszéd folytatását, a stratégiák, szakpolitikai intézkedések és szabályozási módszerek megosztását

A mezőgazdasággal kapcsolatban az ütemterv

• konkrét projektek tervezését sürgeti az élelmiszerbiztonság, város- és vidékfejlesztés koordinációja, környezetbarát mezőgazdasági rendszerek kiépítése és a mezőgazdasági termékek minőségbiztosítása területein
• támogatja az EU és Kína kutatás-fejlesztési együttműködését az élelmiszeripar, mezőgazdaság és biotechnológia területein, közös programok, tevékenységek, illetve kutatói csereprogramok indításával

A közlekedéssel és infrastruktúrával kapcsolatban az ütemterv

• támogatja az infrastrukturális rendszerekkel kapcsolatos együttműködés erősítését. Hangsúlyozza a logisztikai hálózatok kiterjesztésének fontosságát Ázsia és Európa között, beleértve a hajózási útvonalakat, a vasúti szolgáltatásokat, valamint a biztonság és energiahatékonyság terén való együttműködést
• ösztönzi az infrastrukturális együttműködési modellek folyamatos fejlesztését

3. Fenntartható fejlődés

A zöld technológiák amellett, hogy hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez, komoly üzleti lehetőségeket rejtenek magukban mind a kínai, mind az európai cégek számára. Ezért a zöld növekedés a stratégiai és gyakorlati EU-Kína együttműködések egyik kulcsfontosságú területévé válhat.

Ezen a témakörön belül az ütemterv

• támogatja a tudományos, technológiai és innovációs együttműködéseket, az ipari szereplők, egyetemek és kutatóintézetek részvételével
• egy EU-Kína együttműködési klaszter létrehozását javasolja a stratégiai területeken (pl. fenntartható növekedés és urbanizáció)
• az EU-Kína űrtechnológiai együttműködési párbeszéd keretében támogatja az információcserét a földmegfigyelésben, földtudományokban és űrtudományokban, valamint hosszú távú terv kidolgozását ösztönzi közös projektek megfogalmazására és közös tevékenységi területek definiálására
• az Energiaügyi Párbeszéd keretében támogatja az együttműködést, kiemelten kezelve a globális energiabiztonság kérdését. Ösztönzi az alacsony széndioxid-kibocsátású energiatechnológiákkal kapcsolatos együttműködéseket, a nukleáris energiával kapcsolatos közös kutatásokat, valamint az energiaszabályozással kapcsolatos jó gyakorlatok megosztását
• a különböző városfejlesztési partnerségeken, fórumokon és kezdeményezéseken keresztül támogatja a tapasztalatcserét a városi kihívások megoldására (természeti és kulturális örökségvédelem, jó kormányzás, katasztrófavédelem, városi mobilitás, öko-építészet, építési szabványok stb.)
• közös párbeszédre hívja a feleket a globális üvegházgáz-kibocsátás csökkentésének elérésére, stratégiai szakpolitikai keretek kialakítására a témában, a kibocsátás-kereskedelemmel kapcsolatos együttműködések támogatására, a szabályozási ügyekkel kapcsolatos témákban, az erdők és biodierzitás megőrzésére, valamint a vízpolitikával kapcsolatban
• támogatja a regionális politikákkal kapcsolatos tapasztalatcsere megindulását a növekedés, versenyképesség, innováció, regionális együttműködések és koordinált regionális fejlesztések témakörében
• erősíteni kívánja a szociális politikai témákban való párbeszédet (pl. foglalkozási biztonság és egészség, fiatal foglalkoztatás, társadalmi jóléti rendszerek, társadalmi segítségnyújtás, idősödés, migrációs mozgások)
• az egészségügyi helyzet javítása érdekében kiterjeszti az egészségügyi párbeszédet és tapasztalatcserét

4. Emberek közötti kapcsolatok

Az EU és Kína együttes népessége a világnépesség egynegyedét teszi ki. Az emberek közötti kapcsolatok kiterjesztése mindkét fél számára alapvető fontosságú, a közös álláspontok kialakításának megkönnyítésére és a társadalmak közötti konvergencia elősegítésére.

Ezen a témakörön belül az ütemterv

• támogatja az emberek közötti kapcsolatok erősítését az EU és Kína között, az EU-Kína kapcsolatok harmadik pilléreként
• ösztönzi a kulturális intézmények közötti együttműködéseket a kulturális örökség és a művészetek terén
• az egyenlőség és barátság jegyében ösztönzi az EU tagállamait és Kínát kulturális, valamint oktatási központok létesítésére
• kiterjeszti a diákok és oktatók közötti kapcsolatokat, támogatja a különböző csereprogramokat
• hangsúlyozza az Oktatáspolitikai Párbeszéd folytatásának szerepét, valamint az EU és Kína oktatási rendszerei közötti átjárhatóság könnyítését
• üdvözli a 2013-as EU-Kína Mobilitás és Migrációs Párbeszéd megindulását, a vízumkönnyítési, és egyéb belépést könnyítő eljárások folytatását, ugyanakkor javasolja az illegális migráció elleni fellépés erősítését is
• sürgeti a 2013-ban aláírt, fenntartható turizmussal kapcsolatos Közös Nyilatkozat végrehajtását, egy EU-Kína Turizmus Párbeszéd elindítását, a turizmussal kapcsolatos információcsere élénkítését.

Összefoglalás

Bár az Európai Unió és Kína kapcsolatának számos vetülete és rétege létezik, továbbá a téma különböző módszerekkel való vizsgálata (az egyes tagországok eltérő Kína-politikája és kétoldalú kapcsolatai, multilaterális szervezetekben való részvételük, az EU-val való kapcsolat megjelenése a kínai szakpolitikai dokumentumokban stb.) különböző eredményt adhat, egyfajta fókusz a fenti tanulmányból is kirajzolódik. Az egyértelmű, hogy a két fél geoökonómiai, geostratégiai szempontból jelentős mértékben függ egymástól. Az is nyilvánvaló, hogy mindkét fél saját érdekei mentén kívánja alakítani a közös viszonyt. A stratégiai együttműködési területek feltérképezése és kidolgozása abban segíthet, hogy mind az EU, mind Kína valamilyen mértékben profitálni tudjon a kapcsolatokból, kihívásaik együttes kezelésével hatékonyabb megoldásokat tudjanak kidolgozni.

Felhasznált irodalom

Európai Bizottság: Mi az európai beruházási terv? https://ec.europa.eu/commission/priorities/jobs-growth-and-investment/investment-plan-europe-juncker-plan/what-investment-plan-europe_hu

Európai Bizottság (2006): Communication from the Commission to the Council and the European Parliament. EU–China: Closer partners, growing responsibilities. http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2006/october/tradoc_130875.pdf

Európai Bizottság (2016): Az Európai Unió magasra teszi a mércét a Kínával való együttműködés terén (sajtóközlemény). 2016. június 22. http://europa.eu/rapid/press-release_IP-16-2259_hu.htm

Európai Bizottság (2016): Joint Communication to the European Parliament and the Council. Elements for a new EU strategy on China

Európai Bizottság (2017): 2018: The EU-China Tourism Year. https://ec.europa.eu/growth/content/2018-eu-china-tourism-year-0_hu

Európai Bizottság (2017): Countries and regions: China. http://ec.europa.eu/trade/policy/countries-and-regions/countries/china/

European External Action Service (2017): EU-China Relations factsheet. https://eeas.europa.eu/sites/eeas/files/eu-china_factsheet_1.pdf

Hivatkozások

[i] European External Action Service (2017): EU-China Relations factsheet. https://eeas.europa.eu/sites/eeas/files/eu-china_factsheet_1.pdf

[ii] Európai Bizottság (2017): Countries and regions: China. http://ec.europa.eu/trade/policy/countries-and-regions/countries/china/

[iii] Európai Bizottság: Mi az európai beruházási terv? https://ec.europa.eu/commission/priorities/jobs-growth-and-investment/investment-plan-europe-juncker-plan/what-investment-plan-europe_hu

[iv] Európai Bizottság (2017): 2018: The EU-China Tourism Year. https://ec.europa.eu/growth/content/2018-eu-china-tourism-year-0_hu A kezdeményezésnek dedikált honlap elérhetősége: http://ecty2018.org/

[v] Európai Bizottság (2016): Joint Communication to the European Parliament and the Council. Elements for a new EU strategy on China. http://eeas.europa.eu/archives/docs/china/docs/joint_communication_to_the_european_parliament_and_the_council_-_elements_for_a_new_eu_strategy_on_china.pdf

[vi] Európai Bizottság (2006): Communication from the Commission to the Council and the European Parliament. EU–China: Closer partners, growing responsibilities. http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2006/october/tradoc_130875.pdf

[vii] Európai Bizottság (2016): Az Európai Unió magasra teszi a mércét a Kínával való együttműködés terén (sajtóközlemény). 2016. június 22. http://europa.eu/rapid/press-release_IP-16-2259_hu.htm