Sajtófigyelés – 2018. május 02.
A PAGEO heti sajtófigyelése a kelet-ázsiai térségről. Olyan nemzetközi magazinok, kutatóintézetek és sajtóorgánumok cikkeiből böngészünk, mint az Economist, Foreign Affairs, Foreign Policy, Newsweek, The New York Times, ISN, Project Syndicate, Carnegie Endowment, Brookings Institute, The Diplomat, China Daily, Stratfor és mások.
A kínai haditengerészet hadgyakorlatot tartott a Tajvani-szorosban – Steven Stashwick, The Diplomat, 2018. április 18.
Két héttel ezelőtt a kínai állami média bejelentette, hogy április 18-án éleslövészettel egybekötött hadgyakorlatot fog végrehajtani a Tajvani-szorosban. A média túlkapása ellenére a művelet Kína egy földrajzilag jól körülhatárolt területén történik, amivel Peking csupán csak provokatívan akar feltűnni, de nem akarja az eszkalációt kockáztatni.
Külső szemlélők szerint a bejelentés, amit a Dél-kínai-tengeren tartott nagyszabású haditengerészeti szemléhez időzítettek, Tajvannak és az Egyesült Államoknak címzett erődemonstrálás, mely növeli a feszültséget a szorosban. A tajvani média ezzel szemben hencegésnek nevezte a bejelentett gyakorlatot, ami a helyi szakértők szerint ártalmatlan az ország biztonságára nézve. Így a tajvan-szorosi válság során végrehajtott kínai akcióktól eltérően a vezetés inkább csak pszichológiai hadviselésként értelmezi a jelen akciót.
És valóban, a szabálysértés és fenyegetés elkerülése érdekében Kína pontosan közzétette a gyakorlat részleteit, helyszínét saját vizein, Tajvantól 90 tengeri mérföldre jelölte ki. Nagyobb jelentősége inkább annak lehet, hogy az akcióban résztvevő kétéltűeket a szárazföldi haderő vagy a haditengerészet vezényli-e ki. Utóbbi ugyanis egy további jelzés lehet arra nézve, hogy Peking a katonai provokáció elkerülésére törekszik.
A héten egyébként Tajvan is katonai gyakorlatot tart 5-6, illetve 30 tengeri mérföldre Kínától a Kinmen szigeten és a Quanzhou öbölben.
Forrás: https://thediplomat.com/2018/04/chinese-navy-to-hold-live-fire-exercise-in-taiwan-strait/
Mianmar és a rohingják repatriálásának problémája – Luke Hunt, The Diplomat, 2018. április 20.
Sheikh Hasina, Banglades miniszterelnöke szorgalmazza, hogy a nemzetközi közösség erőteljesebben lépjen a mianmari kormány ellen, aki nem tesz eleget azon kötelességének, hogy – biztonságukat garantálva – saját embereit hazatelepítse.
Hasina megjegyezte, hogy annak a 700.000 menekültnek a repatriálása, akik Mianmar problémás északi államából, Rakhinából szöktek Bangladesbe, messze áll a gördülékenytől. Körülbelül 8000 család van, akinek visszafogadását a kormány meghiúsította. Ráadásul van, hogy a megvalósult hazatelepítésről szóló hírek is inkább csak komédiának felelnek meg, az első állítólag hazakerült családról például kiderült, hogy tagjai igazából sosem hagyták el Mianmart.
Az Emberi Jogi Szervezetek Nemzetközi Szövetségétől Andrea Giorgetta elmondta, hogy a hazatelepítésről szóló bejelentés a nyilvános kapcsolatok gyakorlását jelentette a célból, hogy eltereljék a figyelmet a Rakhina államban elkövetett bűnökről. Hozzátette, hogy a hazatelepítés lefolytatása előtt a kormánynak el kell ismernie és garantálnia kell az emberi jogokat, ennek részeként például vissza kell szolgáltatnia az elvesztett javakat és otthonokat. Megoldást kell találni továbbá az időjárás okozta problémákra is, hiszen az időközben beköszöntő monszun és az azzal járó földcsuszamlások miatt mintegy 100.000 rohingja menekültet kell alacsonyabb fekvésű területre költöztetni.
A rettenetes valóság ellenére némi igazságszolgáltatás van a rendszerben. Például hét katonai személyt tartóztattak le 10 évre, mert cinkostársak voltak 10 rohingja meggyilkolásában Rakhinában. De az erőfeszítés, hogy bármilyen rohingják ellen elkövetett állítólagos erőszak, kínzás vagy gyilkosság esetében lépjenek az igazságszolgáltatást illetően, messze esik a nemzetközi elvárásoktól. A mianmari hadsereg szexuális erőszak elkövetésének gyanúja miatt fent van az ENSZ fekete listáján még úgy is, hogy a tavalyi év augusztusa óta 350 falu nőit ért erőszak valószínűleg a bűncselekmények csak egy töredéke lehet. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy az Orvosok Határok Nélkül szervezet becslése szerint csak egy hónap alatt 6700 rohingja vesztette életét az atrocitásokban.
Forrás: https://thediplomat.com/2018/04/the-trouble-with-myanmar-and-rohingya-repatriation/
Modi látogatást tett az eddig elhanyagolt Svédországba – Harsh V. Pant, The Diplomat, 2018. április 19.
Narendra Modinak, India miniszterelnökének az elmúlt 30 évben ez az első svédországi látogatása, ami jól jelzi, milyen fontos szerepet szán India az északi államnak az ország külpolitikai prioritásaiban. A találkozó egyúttal kísérletet jelent arra, hogy az első India-Északi Csúccsal a dél-ázsiai kormány egy – Dániát, Finnországot, Izlandot, Norvégiát és Svédországot magába foglaló – szélesebb északi régiót érjen el.
Újdelhi külpolitikája hagyományosan a nyugat-európai országokra fókuszál, az északi országokat pedig elhanyagolja. A Bofors botrány sem lendített India és Svédország kapcsolatán, ráadásul Stockholmot is európai identitásának erősítése kötötte le, így Újdelhi kevésbé volt rajta a térképén. Azzal viszont, hogy Oroszország és Kína megpróbálja átformálni a globális kormányázás szabályait, az északi diskurzusban is elmozdulás ment végbe. Indiával, a világ egyik legnagyobb gazdasági erőművével való partnerség nemcsak kívánatos, de a változó globális realitások között szükségszerű is.
A közeledést mindkét fél szorgalmazza, Újdelhi a svéd cégek Indiába történő befektetéseinek fellendítése, Stockholm pedig a „Make in India” kampány támogatása mellett tette le a voksot. A védelmi kapcsolatok terén is folynak a tárgyalások, a vezetők döntöttek egy a kiberbiztonsággal foglalkozó munkacsoport felállításáról, de a privát szektor ösztönzése is folyik annak érdekében, hogy ellátási láncokat hozzanak létre a védelemmel és világűrrel foglalkozó közepes és nagyméretű vállalatok manufaktúráinak segítésére.
A látogatás a Közös Innovációs Partnerségi Paktum aláírásának apropójául is szolgált, mely az innováción keresztül megvalósuló fenntartható fejlődést és prosperitást tűzte ki céljául. Ennek keretében a svéd kormány több mint 59 millió USD-al támogatja az indiai smart cities-eket és a fenntarthatóság előmozdítását, de az együttműködés magába foglalja a megújuló energiaforrásoknak és a nők szakképzettségének növelését, a világűrkutatást, valamint a tudomány és egészségügy fejlesztését is. A szabad kereskedelem, mint a növekedés és a Fenntartható Fejlesztési Célok megvalósításának katalizátora ugyancsak napirenden van.
Az elköteleződést jelzi, hogy az indiai atomprogramot ért korábbi morális támadások ellenére az északi országok támogatták India tagságát a Nukleáris Szállítók Csoportjában és a Biztonsági Tanács állandó tagságában. Habár India formálisan nem tagja a Non-proliferációs Egyezménynek, ma már felelős atomhatalomként ismerik el.
Forrás: https://carnegieindia.org/2018/04/10/raja-mandala-india-s-china-reset-and-bri-pub-76028
A CIA igazgatója titokban Kim Dzsongunnal találkozott – Ankit Panda, The Diplomat, 2018. április 20..
Mike Pompeo, a Központi Hírszerző Ügynökség igazgatója április 17-én titokban Észak-Koreába utazott, hogy még a májusra tervezett USA és Észak-Korea közötti csúcstalálkozó előtt Kim Dzsongunnal találkozzon. A látogatást egyik ország sem tette közzé, a megbeszélés részletei pedig ismeretlenek.
Rex Tillerson menesztése óta Pompeo Trump külügyminiszter jelöltje, így a látogatás a 2000-res évi Madeleine Albright külügyminiszter és Kim Dzsongun apjának találkozója óta a két ország legfelsőbb szintű találkozója, mely előrevetíti a közeljövőben megrendezésre kerülő csúcs történelmi jelentőségét.
Pompeo utazása jelzi, hogy a CIA fontos diplomáciai csatornája lett az Egyesült Államok és Észak-Korea közötti kapcsolatoknak, melynek kilátásairól az igazgató visszatérése után beszélt. A szenátus külügyi kapcsolatokkal foglalkozó bizottsága előtti meghallgatáson elmondta, hogy optimista abban, hogy az amerikai kormány megfelelően tudja igazítani a feltételeket ahhoz, hogy olyan diplomáciai eredményeket érjen el, melyre az Egyesült Államoknak és a világnak oly annyira szüksége van.
Mike Pompeo látogatásával párhuzamosan az egyébként elzárkózó Kim Dzsongun megkezdte a külföldi vezetőkkel, hivatalnokokkal való személyes találkozókat. Az észak-koreai vezető fogadta Chung Eui-yong-ot, a dél-koreai elnök nemzetbiztonsági tanácsadóját, Suh Hoon-t, a dél-koreai titkosszolgálat vezetőjét, valamint Thomas Bach-ot, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökét, ő maga pedig Kínába látogatott, hogy találkozzon Hszi Csin-ping kínai államfővel.
Forrás: https://thediplomat.com/2018/04/cia-director-mike-pompeo-met-kim-jong-un-report/
Vélemények a kereskedelmi háborúról – Ines Goncalves Raposo, Bruegel, 2018. április 23.
Miután kora májusban az Egyesült Államok bejelentette vámemelési szándékát az acélra és alumíniumra, melyre Kína hasonlóképp cselekedve megtorlással reagált, a globális kereskedelem képe továbbra is bizonytalan marad. Az IMF a kereskedelmet érő feszültségtől, a növekvő protekcionizmustól, valamint azok gazdasági növekedésre gyakorolt hatásától tart.
Maurice Obstfeld, a Nemzetközi Valutaalap kutatási igazgatója szerint a korlátozások és azok ellenkorlátozásai aláássák a bizalmat, elterelik a figyelmet a reformok szükségességéről és túl korán kibillentik a gazdaságot növekedési pályájáról. Az, hogy a nagy gazdaságok a szétterjedő gazdasági expanzió idejében kereskedelmi háborút folytatnak, paradoxnak tűnhet, főleg akkor, ha ez az expanzió a befektetésen és kereskedelmen nyugszik. Obstfeld mindezt a gazdasági integráció aszimmetrikus előnyeivel és azzal hossza összefüggésbe, hogy a háztartások ezt hogyan érzékelik. Véleménye szerint a háztartások nem sokat fognak tenni annak érdekében, hogy USA folyó fizetési mérleg hiányát enyhítsék. Ezt az álláspontot vallja Martin Wolf is, aki hozzáteszi, hogy USA kereskedelmi politikájának szellemi kerete azon az előrejelzésen alapszik, hogy a deficit növekedni fog. Ez azonban nem ijeszti el Trumpot attól, hogy az aljas, áruló külföldieket hibáztassa.
A geopolitikai feszültség hosszú távon kockázati forrás marad, a bizonytalanság pedig beeszi magát az értékpapírpiacra. Paul Krugman közgazdász professzor magyarázata szerint bármikor, amikor a befektetők azt gyanítják, hogy Trump a külföldi megtorlást provokálva keresztülviszi vámemelési fenyegetéseit, a tőzsdék zuhannak, és bármikor, amikor kiderül, hogy a fenyegetések üresek, a tőzsdék talpra állnak. A piac nem reagál jól a kereskedelmi háborúkra, sok befektetést futtat zátonyra, mivel azok a szorosan integrált globális gazdaság feltételezésén alapulnak.
Míg az USA reflektorfénybe került, Legge, Lukaszuk és Eventt arról írt, hogy az EU korábban média nyüzsgés nélkül emelte a vámokat a kínai árukra, és távolította el Pekinget a fejlődő országoknak nyújtott – egyoldalú vámkedvezményeket lehetővé tevő – Általános Preferencia Rendszerből (GSP). A közgazdászok szerint Kína kivétele a GSP-ből komoly fiskális következménnyel jár, és a vámbevételek csökkenése miatt mérsékelheti az integráció ösztönzését a kereskedelem liberalizálására. Főleg, ha a bevételek a Brexit után esni fognak.
Az EU-USA kapcsolatában Simon Nixon arra figyelmeztet, hogy az EU által importált acél és alumíniumtermékek vámmentességének lejárata érzékeny pontot jelent, mivel a kereskedelmi kapcsolatok egyensúlytalanságára és igazságtalanságára hivatkozva az amerikai kormány a vámmentességért cserébe koncessziót akar. Brüsszel hajlandó tárgyalni a kereskedelmi kapcsolatokról, de csak az után, hogy az USA feltételek nélkül, véglegessé teszi a mentességet.
Pascal Lamy, a WTO főigazgatója két lehetséges kiutat lát a jelenlegi helyzetből attól függően, hogy Trump hogyan cselekszik. Véleménye szerint, USA kereskedelmi partnerei részéről az lenne a megfelelő válaszlépés Amerika – kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat saját javára formáló – törekvésére, ha egyesítenék erejüket, és megvédenék az amerikai agressziótól a multilaterális kereskedelmi rendszert. Ez biztosítaná az amerikai alkudozással szemben a többoldalú, szabályokon alapuló kereskedelmi rendet.
Joseph E. Stiglitz állítja, hogy a jelen kereskedelmi háború megmutatja, hogy mekkora mértékben veszítette el USA dominanciáját. Kína a termelés kibocsátását, a megtakarítást és kereskedelmet tekintve már lenyomta Amerikát, vásárlóerő-paritáson mért GDP-je megelőzi USA-t. A következő évek feladata egy olyan igazságos globális kereskedelmi rezsim kialakítása, melynek résztvevői között alapvető különbségek vannak a történelmet, kultúrát, társadalmi preferenciákat és a gazdasági rendszert illetően.
Forrás: http://bruegel.org/2018/04/trade-wars-what-are-they-good-for/
Kína átveszi a vezetést az ENSZ békefenntartó misszióiban – Logan Pauley, The Diplomat, 2018. április 17.
Az elmúlt pár hétben a kínai állami média Peking nemzetközi békefenntartó teljesítményeitől volt hangos. Habár a Maliba, Dél-Szudánba, vagy Dárfúrba küldött missziók eredményeit hivatalosan az ENSZ békefenntartó hadműveletei keretében szokás értékelni, Peking saját, független erőfeszítéseiről beszélt, és a missziók sikerét a kínai kvalitásnak tudta be.
Az Egyesült Államok hátralépésével Kína a béke tanítómestereként Washington vezető szerepével versenyez. Az elmúlt öt évben Peking jelentősen növelte pénzügyi és személyi hozzájárulását az ENSZ békefenntartó kezdeményezéseihez, míg 2013-ban csak 3%-kal, jelenleg 10,25%-kal járul hozzá a befizetésekhez. Nemzetközi erőegyensúlyban betöltött pozíciója újradefiniálása érdekében a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg nyolcezer főt tart állandó készenlétben ENSZ békefenntartó műveletekre. Mindennek köszönhetően Antonio Guterres ENSZ főtitkár úgy tartja, hogy Kína a nemzetközi konfliktusok őszinte ügynöke lehet. Mindeközben az Egyesült Államok 3,4 milliárd USD-ral csökkentette külföldi segélyeinek értékét a 2018-as pénzügyi évben, és közölte, hogy a továbbiakban 25%-nál nem fog nagyobb hozzájárulást vállalni az ENSZ békefenntartó költségvetésében.
Peking pedig folyamatosan törtet előre, 40 tonna rakományt és 800 szenegáli békefenntartót szállított márciusban Dárfúrba. Elkészült továbbá az a kínai mérnökök által tervezett Kuacjok-Wau-Tonj ellátási útvonal is, mely javítani fogja Dél-Szudán ellátását, s amelyről a dél-szudáni alelnök is megjegyezte, hogy nem amerikaiak építették.
Habár erőfeszítésért az ENSZ medállal tűntette ki a kínai békefenntartó haderőt, Peking befolyása a békéhez való hozzájárulásának növekedésével nem nő egyenes arányban. Annak ellenére például, hogy 2012 óta Kína bármelyik más állandó BT tagállamnál több békefenntartót biztosít, kínai nem tölt be magas rangú posztot semelyik 16 jelenleg folyó ENSZ misszióban.
Az, hogy Kína a békefenntartás vezető hatalmává emelkedik, nemcsak a kedvező kapcsolatok kialakítását, hanem saját katonai erejének fejlesztését is szolgálja. Hszi Csin-ping a KKP kongresszusán egy kínai jegyekkel ellátott modern hadi rendszer életre hívását szorgalmazta annak érdekében, hogy az ország alkalmazkodni tudjon a nemzeti biztonságát és szuverenitását érő fenyegetéshez.
Békefenntartásban jelentősen növelt szerepével Kína három fronton nyerhet. Egyrészt úgy tudja megmutatni erejét, hogy azzal közvetlenül nem fenyeget más nagyhatalmat. Másodszor, más békefenntartó erőkkel együttműködve erősíteni és mobilizálni tudja katonai képességét. Harmadszor, Kína olyan felelős nemzetközi nagyhatalom színében tudja feltűntetni magát, aki sokat fektet a békébe és a gyenge országok újjáépítésébe. Peking békefenntartás iránt tett erőfeszítése tehát egyfajta hírnevet javító imázs építő mechanizmusként és a katonai erő modernizálásának eszközeként is értelmezhető.
Forrás: https://thediplomat.com/2018/04/china-takes-the-lead-in-un-peacekeeping/
Kína az ausztrál haditengerészetet provokálja a Dél-kínai-tengeren – Charles Clover, Financial Times, 2018. április 20.
Az ausztrál média szerint a kínai haditengerészet egy ausztrál hadihajót provokált a Dél-kínai-tengeren, mely éppen szokásos, Fülöp-szigetekről Vietnámba tartó útján haladt. Kormányzati forrásokat idézve a tudósítás udvariasnak, de robusztusnak nevezte az akciót, amely nem világos, hogy milyen körülmények között történt.
Ami biztos, hogy egy szóbeli, rádió híváson keresztüli figyelmeztetés történt arra vonatkozóan, hogy a hajó hagyja el Kína – saját állítása szerinti – felségvizeit. A kínai védelmi minisztérium szerint ez a fajta kommunikáció jogszerű, szabályszerű és biztonságos volt.
Ausztrália és Kína diplomáciai kapcsolata akkor lett feszült, amikor Canberra a kínai kormány befolyásának visszaszorítását javasolta az országban. A kormány a külföldi politikai adományozások betiltását tervezi arra reagálva, hogy a Kínai Kommunista Párt állítólag behatolt a kínai diaszpórába és Ausztrália külső kapcsolataiba. Kína – aki egyébként Ausztrália legnagyobb kereskedelmi partnere – hidegháborús mentalitásnak, ideológiai előítéletnek és tipikus Kína-ellenes hisztériának nevezve kritikával illette a javaslatot.
Christopher Pyne ausztrál védelmi miniszter szerint az incidens jó példája annak, mi zajlik rendszeresen a Dél-kínai-tengeren. Ausztrália nem arról híres, hogy részt venne azokban a hajózás szabadságát biztosító műveletben, melyek szándékosan 12 tengeri mérföldre közelítik meg a Kína által követelt képződményeket, Peking viszont nem riad el attól, hogy katonai provokációval illesse azokat, akik az általa igényelt területre lépnek. A feszültséget tovább növelik, hogy Kína a közelmúltban éleslövészettel egybekötött hadgyakorlatot tartott a Tajvan-szorosban, ahogy az is, hogy Hszi Csin-ping a Chansha romboló fedélzetén a világ legnagyobb haditengerészeti erejének létrehozásáról beszélt.
Forrás: https://www.ft.com/content/0ab7ca8c-447c-11e8-803a-295c97e6fd0b
Japán imperializmus kínai karakterekkel – Jacob L. Shapiro, Geopolitical Futures, 2018. április 18.
Ritkaföldfémek (Rare earth elements-REE) nagy mennyiségét fedezték fel japán Minamitorishima szigetén. Nagy felfedezés ez egy olyan ország számára, ami a saját energiaellátásának 90%-át importálja. Az REE egyre fontosabb a térségben, hiszen szinte bármilyen termék előállításában szerepe van a TV-től, a fegyverekig. Eddig Japán ezt a fontos erőforrást Kínából importálta. Ráadásul az egész világ ritkaföldfém előállításának 80%-a Kínában történt az előző évben. Tehát a Minamitorishima sziget kincsei két dolgot hoztak Japán számára: minimális visszaszorítását az import természeti kincseknek, valamint lehetősége van Kína REE exportjának gyengítésére.
Japán és Kína kapcsolatát vizsgálva az első fontos megjegyzés, hogy Kína mindig is jobban bővelkedett természeti erőforrásokban. Azonban Kína és vezetése mindig az önellátásra törekedett, ami 1996-ban tűzték ki célul, hogy gabonaellátásukat önerőből fogjak megvalósítani. Ez a stratégia 2013-ra fordult át, így megfogalmazták, hogy az export is a politika részévé válhat. A világ legnagyobb szója importőre Kína. Az olajipar területén is hasonlóan magasak az import mennyiségének statisztikái. Kína mind az oroszokról, mind az OPEC országoktól hoz be olajt.
Minél magasabb a kínai importcikkek száma, annál jobban közelít a japán geopolitikai stratégiához Kína. Ami az közöttük lévő vetélkedést vonja maga után az érintett cikkek tekintetében.
Forrás: https://geopoliticalfutures.com/japanese-imperialism-chinese-characteristics/
Miért érdekli a kínai állampolgárokat a szíriai légitámadás? – Charlotte Gao, The Diplomat, 2018. április 16.
Az április 14-ei gáztámadás és az arra való amerikai, brit és francia reakcióra a kínai külügyminiszter nyilatkozattal reagált. Ebben kifejtette véleményét miszerint azonnal fellépést kér a nemzetközi közösségtől, akár haderő oly mértékű bevonásával, amit az ENSZ Biztonsági Tanács engedélyez. Bolíviával egyetemben támogatta az orosz javaslatot, hogy ítéljék el a légicsapásokat az ENSZ Biztonsági Tanács által, ezt azonban leszavazta más 8 állam.
Az állam aktív vélemény nyilvánítása mellett a kínai nép is fellépett a történések ellen. A Weibo és Wechat közösségi média platformokon megjegyzéseikben kritizálták a Közel-Kelet eseményeit. Ez a hozzáállás érdekes, hiszen a legtöbb kínai kevés forrással és információval rendelkezik a térségről.
Már maga a tény, hogy légicsapást mértek Szíriára megosztja a társadalmat. Az egyik fele támogatja mondván a kémiai fegyverek bevetésével átléptek egy határt a szírek. A másik fele pedig elítéli, hiszen az amerikai, francia és brit bevetés egy független fél elemzését kihagyva történt. Ami igazán felkeltette a kínaiak figyelmét pedig nem más, mint a konspirációs teóriák. A Xinhua érvelése szerint Trump azért támadta meg Szíriát, mert félt, hogy Assad stabilizálja a hatalmát. A Global Times pedig Bashar Jaafari szír ENSZ nagykövet szomorú képével mobilizálta a kínai embereket, válaszul több, mint 11 000 megjegyzést kapott.
Érdekesség, hogy egyik oldal véleményét sem cenzorálták a kínai cenzorok, ami arra ad következtetni, hogy mindkét fél érvrendszere illeszkedik a politikai napirendre.
Szingapúr ASEAN elnöksége mit fog jelenteni a szervezet regionális biztonsági törekvéseire nézve? – Prashanth Parameswaran, The Diplomat, 2018. április 17.
Dél-kelet Ázsiai Nemzetek Szövetségének (Association of Southeast Asian Nations-ASEAN) idei elnökségi posztját Szingapúr tölti be. Kiemelt témaként a biztonságpolitika javítását tűzték ki célul. Ng Eng Hen szingapúri védelmi miniszter a Putraya Fórumon felvázolta a városállam által meghatározott alapelveket a biztonság-és védelempolitikát illetően.
Első elemként a terrorizmussal való küzdést tűzte ki célul, ami nem meglepő a Marawi ostromának fejleményei utáni évben. Ng bemutatta a 3R politikai programját, ami a rugalmasság, válaszadás és felépülés címszavakra illeszkedik (resilience, response, and recovery). Kiemelte, hogy egy összefogásra alapuló rendszer hatékonyan működne a terrorizmus ellenes harcban.
Második elemként kiemelte a lator államok és a terroristák kémiai, biológiai és radioaktív fegyverekkel való fenyegetettsége elleni védelmi mechanizmusok erősítését. Ez ugyan nem új fenyegetettségként jelenik meg a térségben, mégis hatékonyabb kommunikációra sarkallja az érintett államokat a miniszter. A fenyegetettség elleni fellépés megoldásában is az összefogást látja.
Harmadjára pedig bizalomépítő rendelkezések bevezetésére tesz javaslatot a védelmi szektor tekintetében. (CBM) Ez a cél szintén nem új elem Szingapúr számára, az elmúlt években több ilyen programot adaptált, mint például a CUES-t.
Várhatóan a most javasolt program a szingapúri elnökség alatt ki fog teljesedni, ezáltal fejlesztve az ASEAN, és valószínűleg több összezörrenést is hozhat magával a Dél-kínai-tenger tekintetében.
Forrás: https://thediplomat.com/2018/04/singapores-asean-chairmanship-whats-on-the-security-agenda/
Xi Jinping állítja nem támogatja az élethosszig tartó hatalmat – Tom Mitchell, Financial Times, 2018. április 16.
Xi Jinping reagált az ellene felhozott külföldi kritikákra az elnöki ciklus hosszát megváltoztató alkotmánymódosítást illetően. Találkozóin kifejtette, hogy nem támogatja az élethosszig tartó hatalmat állítják a megbeszélésen megjelentek.
Kiemelték, hogy Xi elnök két másik tisztségére, a pártfőtitkári és a Központi Katonai Bizottság elnöki posztjára nem terjed ki a módosítás. Két forrás szerint a megjelentek meglepődtek, hogy Xi maga felhozta a témát a megbeszélések alatt.
Maga az alkotmánymódosítás ötlete zárt ajtók mögött született meg a Kínai Központi Bizottság ülésén, hivatalosan csak egy hónap múlva, februárban jelentették be a Xinhua hírügynökség által. Sokan megijedtek a magasan képzettek közül, utalva Mao Ce-tung 27 éves uralmára. Az elnöki ciklus limitálását Teng Hsziao-ping fektette le az alkotmányba. A márciusi módosítást 2958 támogató szavazattal és 2 ellenszavazattal fogadta el a Nemzeti Kongresszus.
A módosítás melletti érvek gazdasági jellegűek, érvelésük szerint a gazdasági és pénzügyi válságot hatékonyabban tudja kezelni. Az sem utolsó szempont, hogy Xi népszerű elnök, sokan örömmel fogadták a tényt, hogy kettőnél több ciklusra tudja irányítani az országot.
Forrás: https://www.ft.com/content/2b449400-413a-11e8-803a-295c97e6fd0b
Japán és Kína párbeszéde a gazdasági háború helyett – Nikkei staff writers, Nikkei Asian Review, 2018. április 17.
Hétfőn gazdasági megbeszélést tartott japán külügyminiszter Taro Kono és kínai külügyminiszter Wang Yi, melyen kifejtették, hogy minden esetben a fő céluk a kereskedelmi háború elkerülése. Ilyen felismerésre és találkozóra az elmúlt nyolc évben nem volt példa. A megbeszélés alatt kiemelt témaként hozta Japán az acél kérdését, hiszen 2016-ban 1.15 milliárd tonna nyersacélt állított elő, amiből csupán 800 millió tonnát használt fel, a maradékkal elárasztva a nemzetközi piacot. Kono arra kérte a kínaiakat, hogy szólítsa fel az állami bankokat az acélgyártók olcsó finanszírozásának beszüntetésére. Továbbá felkérte őket a szellemi tulajdonjogok fokozott védelmére.
Kína hétfőn válaszolt a felkérésre és kifejtette, hogy 2020-ig 100-150 millió tonnával kívánja csökkenteni acéltermelését. Szintén ígéretet tett a szellemi tulajdonjogok védelmének újragondolására.
Érdekesség, hogy a találkozót Tokyo csak májusban szerette volna megtartani, Kína ragaszkodott hozzá, hogy a lehető leghamarabb sor kerüljön rá. Mindkét fél nyitott a tárgyalások folytatására, azonban a mostani találkozó alatt nem született írott megállapodás egyik tárgyalt témában sem.
Forrás: https://asia.nikkei.com/Economy/Japan-and-China-vow-to-avoid-trade-war
India és a Commonwealth – C. Raja Mohan, Carnegie Endowment, 2018. április 18.
India évtizedekig nem foglalkozott a Nemzetközösséggel, azonban mostanában felismerni látszik a jelentőségét, hiszen segíthet ambiciózus globális céljainak elérésében. Amikor Jawaharlal Nehru a függetlenség után csatlakozott a közösséghez minden oldalról támadás érte, hiszen féltek újra mély kapcsolatba kerülni a kolonizáló hatalommal.
A hidegháború nem adott lehetőséget India számára, hiszen befelé fordította gazdaságát. Amint kinyílt a világ az ország számára gazdaságilag és politikailag, Delhi rájött, hogy a lehető legtöbb fórum előnyeit ki kell használnia. Így a Nemzetközösségekét is. A nagy nyitás ellenére Indiának négy szempontra oda kell figyelnie, nehogy a saját kárára váljon az együttműködés.
Az első, az a téveszme, amely értelmében a Nemzetközösség a Birodalom 2.0. A kritikusok gyakran emlegetik az Európai Unió helyettesítőjeként. Az viszont Delhi számára is tiszta, hogy a Brexit után a britek keresik a világban a helyüket. Ami fontos Indiának, hogy ne a múlt problémáira koncentráljanak, hanem a jövő fejlesztéseire. Ráadásul az IMF számításai alapján Nagy Britannia GDP-je 2017-ben kb. 2,56 trillió dollár, míg Indiáé hozzávetőlegesen 2,43 trillió dollár, így nem feltétlen kell ragaszkodnia a védekező hozzáállásához.
A második csapda, hogy annak a látszata, hogy a Nemzetközösség reformjai a status quo megbolygatására szolgálnak. A valóságban nagy szerepe van a jó kormányzás és humanitarianizmus terjesztésében. Amire most szüksége van a tagjainak, hogy ne csak a leíró elveket kapják, hanem arra kell fókuszálnia, miként lehet a fórum tagjait gazdaságilag összekapcsolni a jólét és a befektetések növelésének érdekében.
A harmadik a vezetés vonzereje, hiszen Indiának nagy szerepe kell, hogy legyen az újraélesztésben, de vezetői ülést nem szabadna magához ragadnia. Inkább a hozzájárulását kell növelnie, a legnagyobb gazdasággal rendelkező tagként ezzel valóban sikereket érhet el.
Negyedszer pedig fontos tisztázni, hogy a Nemzetközösség újbóli feléledése nem India Nagy Britannián való felülkerekedését támogatja. Hanem a London Delhi kapcsolatok újragondolására ad lehetőséget.
Forrás: https://carnegieindia.org/2018/04/18/india-s-commonwealth-pub-76104
Szerző: Pálfalvi Noémi és Mogyorósi Alexandra
