Belt and Road Forum 2018
Május 15-én második alkalommal került megrendezésre a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány Belt and Road Initiative (BRI), azaz „Egy övezet, egy út” kezdeményezés témájú nemzetközi konferenciája a Gerbeaud házban. A sok látogatót vonzó szakmai rendezvény idén is számos jeles nemzetközi szakértőnek adott lehetőséget arra, hogy beszámoljon a témával kapcsolatos legújabb kutatásairól, továbbá nézeteit és véleményét ütköztesse.
Az esemény megnyitásaként Csizmadia Norbert, a PAIGEO kuratóriumának elnöke beszélt arról, hogy a komplexitás és összeköttetések világában élünk, ahol nem csak az egyes régiók, országok, hanem az intézmények és emberek szintjén is nagy jelentősége van a kapcsolatoknak, melyek multipoláris világunkra hatással lehetnek, hatással vannak. Az elnök röviden bemutatta a Pallas Athéné Geopolitikai Kutatóintézet folyóiratának, a Hungarian Geopolitics-nak (HUG) az „Egy övezet, egy út” kezdeményezésről szóló, angolul is megjelent számát, valamint Bernek Ágnes az alapítvány támogatásában megjelent Kelet-közép-európai Geopolitikai Tanulmányát is.
Ezt követően két bevezető előadás következett. Bernek Ágnes geopolitikai elemző, a Magyar Nemzeti Kereskedőház szakértője Közép-Kelet-Európa helyzetéről beszélt a világban. A földrajzi elhelyezkedés nem feltétlenül esik egybe a geopolitikai pozícióval, térségünk pedig pufferzónának tekinthető Nyugat és Kelet között, ahol sok olyan természetes és mesterséges folyosó halad keresztül – vagy fog kiépülni a közeljövőben –, ami a környező régiókhoz (Nyugat-Európa, mediterrán térség, Ázsia) köti Közép-Kelet-Európát: például az Oroszország felől érkező gázvezetékek, a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) elemei, vagy az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés keretében kiépülő infrastrukturális elemek. Ám ez a pufferzóna szerepkör igen kedvezőtlen a térség számára, így mindenképpen szükséges, hogy legyen egy olyan geopolitikai stratégiája, mellyel az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés nyomán kiépülő „új Eurázsia” által a térségnek nyújtott lehetőségeket ki tudja aknázni.
| A Közép-Kelet-Európai Geopolitikai Vitairat teljes hosszában itt megtekinthető: |
A második előadásban Matt Ferchen, a Carnegie-Tsinghua Center for Global Policy szakértője és a Tsinghua Egyetem docense két, egymással vetélkedő elméleti keretrendszert mutatott be, melyek segítenek Kína és az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés jobb megértésében. Az első megközelítést a békés fejlődés koncepciójának is lehet nevezni, amely Kína hivatalos narratívája az „Egy övezet, egy út” kezdeményezéssel kapcsolatban. Ebben a politikai-gazdasági keretrendszerben a gazdasági fejlődés és a béke kölcsönösen hat egymásra: a gazdasági fejlődés jelenti a globális béke és stabilitás alapját, a békés körülmények közepette pedig lehetőség nyílik a gazdasági növekedésre, ami mindenkinek érdekében áll.
A koncepció egyik kulcseleme az infrastruktúra: Kínának megvan a kapacitása arra, hogy más országoknak infrastruktúrafejlesztéseket nyújtson, ami gazdasági lehetőséget teremt ezen országok számára. Ez az életszínvonal emelkedését eredményezheti, ami politikai stabilitást hoz magával, ezzel további gazdasági növekedést indukálva. Vagyis a kínai infrastrukturális beruházásokkal mindkét fél jól jár, egy nyertes-nyertes szituációról beszélhetünk.
A másik megközelítés a geoökonómiai vagy merkantilista narratíva, amely, bár Trump megválasztása előtt is létezett – ráadásul nem csak az USA-ban –, alapvetően napjaink hivatalos amerikai megközelítése az „Egy övezet, egy út” kezdeményezéssel kapcsolatban. Ez a megközelítés Kína neo-merkantilista törekvésének tekinti a BRI-t: eszerint az ázsiai óriás gazdasági eszközökkel igyekszik geopolitikai befolyást szerezni, azaz a látszólag csupán gazdasági együttműködésnek tűnő megállapodások Kína hatalmának építését szolgálják. A geoökonómiai narratíva elutasítja a nyertes-nyertes megközelítést, szerinte ugyanis egy zéró összegű játszmáról van szó, amelyben csak az egyik fél nyerhet a másik rovására.
Bár a közeljövőben a két megközelítés képviselői nem fogják feladni álláspontjukat, a két narratíva segíthet az egyes geopolitikai aktoroknak abban, hogy átlássák az egész helyzetet, és jobban meg tudják ítélni, kell-e nekik az, amit Kína ajánl. Kínának ugyanis van víziója és stratégiája, ám az egyes nemzetállamok, régiók sok esetben nem rendelkeznek határozott elképzeléssel azt illetően, hogyan tudnának beilleszkedni ezekbe a tervekbe és miként tudnák kiaknázni a kínai kezdeményezésből származó előnyöket.
Ezt követően a konferencia három szekcióval folytatódott. Az első során az előadók az Európai Unió és Kína viszonyát járták körül az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés kapcsán. A résztvevők Liu Chunrong, a Koppenhágai Egyetem részeként működő Fudan-European Centre for China Studies igazgatója, Marek Hrubec, a Cseh Tudományegyetem részeként működő Centre of Global Studies igazgatója, Li Zhen, a European Institute for One Belt One Road Economic and Cultural Cooperation and Development elnöke, valamint He Zhigao, az Institute of European Studies adjunktusa voltak. A szekciót Bendarzsevszkij Anton, a PAIGEO igazgatója moderálta. Liu Chunrong szerint a Kína-EU kapcsolatban a két fél eltérő nézőpontja miatt új narratívára van szükség. Marek Hrubec a regionális és makroregionális intézmények fontosságát hangsúlyozta, Li Zhen és He Zhigao szerint pedig a diplomáciának és az együttműködésnek fontos szerepet kell kapnia az Európa és Kína közötti kapcsolatok javításában.
A második szekció az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés keretében kiépülő infrastrukturális rendszerekre fókuszált, ezen belül is elsősorban a vasúti összeköttetések alakulására, valamint ezek gazdasági, politikai és társadalmi hatásaira. A szekcióban előadást tartott David Blundell, a tajvani Nemzeti Chengchi Egyetem Ázsiai és Csendes-óceáni Tanulmányok professzora, Eszterhai Viktor, a PAIGEO szenior Kína-kutatója, Jakub Jakobowski, a Centre for Eastern Studies vezető kutatója, valamint Bucsky Péter, a Rail Cargo Hungaria Zrt. munkatársa. A moderátor Baranyi Tamás, az Antall József Tudásközpont kutatási vezetője volt. David Blundell az eurázsiai kapcsolatok történelmi hátterére világított rá, Eszterhai Viktor, Jakub Jakobowski és Bucsky Péter pedig főként az eurázsiai vasúti összeköttetést mutatta be, valamint ennek jelentőségét a kelet-közép-európai térség és hazánk számára.
A konferencia zárásaként a harmadik szekció az eurázsiai gazdasági folyosóról, Közép-Ázsia és benne elsősorban Kazahsztán szerepéről és lehetőségeiről szólt. Az előadók Charles Sullivan, a kazahsztáni Nazarbayev Egyetem docense, Gyene Pál, a Budapesti Gazdasági Egyetem docense, valamint Bendarzsevszkij Anton voltak, a moderátori szerepet pedig Vasa László, a Külügyi és Külgazdasági Intézet operatív igazgatóhelyettese és kutatóprofesszora töltötte be. Charles Sullivan és Gyene Pál Kazahsztán az „Egy övezet, egy út” kezdeményezésben betöltött fontos szerepét mutatták be, Bendarzsevszkij Anton pedig a PAIGEO kutatóintézetének egy új, folyamatban lévő projektjéről beszélt, melynek célja az Új selyemút északi ágának feltérképezése.
A konferencia előadásai:
Bernek Ágnes: Central and Eastern European Countries in the Multipolar World of the 21st Century
Matt Ferchen: Between GeoEconomic Strategy and Developmental Peace: Understanding Competing Perceptions of China’s Belt and Road
Liu Chunrong: The Politics of Framing Dissonance:Contesting China’s Regional Activism in Europe
Marek Hrubec: Macro-regional Approaches to the B&R Dialogue among the EU and China
Li Zhen: The Challenges of OBOR: Beyond the US Trade War and EU Policy
He Zhigao: Co-evolution of China and EU along Belt and Road Initiative – One Possibility
Eszterhai Viktor: Hungary and Eurasian Rail Transportation: Current Situation and Possible Trends
Jakub Jakóbowski: On the Silk Railroad: EU-China railway connections – infrastructural challenges
Bucsky Péter: Europe – China freight trains: traffic volumes and infrastructure development
Charles Sullivan: Kazakhstan at Crossroads
Bendarzsevszkij Anton: Mapping the Eurasian economic corridor of Belt and Road
Tisztelt Konferencia Szervezők!
A Belt and Road Forum rendezvényük nemzetközileg is nagyon rangos tudományos szakmai fórum volt, amelyhez szeretnék gratulálni.
A rendezvény olyan formában mutatta be Kína szerepét, amely méltán méltó egy rangos világgazdasági pozíciókkal rendelkező gazdasági és kulturális valamint nagy történelmi múlttal bíró nagyhatalomhoz.
A fórum rámutatott arra, hogy mekkora óriási erőfeszítéseket vállalt Kína a különböző kontinenseken élő nemzetek együttműködésének összehangolására és az ehhez szükséges egyik legfontosabb intézményi háttér létrehozására, magának az infrastruktúrának a kiépítésére, amely áll
.- az út,
.- a vasúthálózat,
.- a tengeri útvonalak kiépítésén túl
.- a kínai és a nemzetközi hírű szakemberek együttműködésére, amelyre ez a fórum is keretet adott.
Külön kiemelem Kína ama fontos világgazdasági szerepét, hogy a kontinenseken átívelő, nemzeteket összekapcsoló beruházásokhoz létrehozott egy erős kínai bankrendszert, amely megtudja finanszírozni ezeket a beruházásokat és szorosan együtt tud működni a projectek megvalósításában együttműködő országok nemzeti kormányzati és bank –rendszereivel is.
Fontosnak tartom, hogy a fórum teret adott Kína és a Magyar Kormány sikeres együttműködési törekvéseinek és a kínai beruházások számos ponton komoly szerepet kívánnak biztosítani Magyarország és Budapest számára. Remélhetőleg Budapest fontos helyszíne lehet ezeknek a kínai beruházásoknak.
Kína széles intézményi hátteret hozott létre a nemzetközi beruházások létrehozására egy sajátosan új nemzetközi gazdasági integrációs folyamatok kialakítására, amely sokkal inkább globális, sem mint egyszerűen csak regionális jellegűek.
Három nemzetközileg érdekes körülménye szeretném felhívni a kínai szakemberek figyelmét:
ELSŐ: .- Az európai pénzügyi viszonyok egyik érdekes szereplője immár több mint 500 – azaz ötszáz – éve Svájc. Mint ismeretes az önálló független Svájc 1499-ben jött létre és azóta él Svájcban a nemzetközileg is egyedálló svájci bank-törvény, amely lényegében állam-titokként kezeli –védi a különböző országok állampolgárainak egyéni bankszámla számait.
Mint ismeretes a reneszánsz korban az észak itáliai városállamok, mint Velence, Firenze és Genova, amelyek kemény riválisok voltak a nemzetközi- földközi tengeri kereskedelemben, együtt tudtak működni a független Svájc létrehozásáért, amelyet Tell Vilmos vezetett más német tartományokkal szembeni függetlenségért.
Ezek a kereskedő észak-itáliai város-államok finanszírozták a svájci szabadság harcot, hogy létre jöjjön egy olyan új intézményi rendszer, nevezetesen a svájci állam, amely az északi itáliai városállamok kereskedelmét segítse elő az észak-német Hansa kereskedő városállamokkal szemben.
Ennek az új intézményi rendszernek a neve: svájci állam, svájci bankrendszer, és a svájci kantonok országgyűlése, amely a banktitkot állami titokként kezelte. Ez azt jelenti, hogy a svájci országgyűlés két-harmados többségi szavazata kell ahhoz, hogy nyilvánosságra lehessen hozni valakinek a bankszámla számát.
Svájcban volt a világon elsőként a könyvnyomtatás, és elképzelhetőnek tartom azt, hogy ez éppen a PÉNZ nyomtatási technológiából fejlődhetett ki.
Az 1990-es évek folyamán a svájci bankokban összpontosult a világgazdaság teljes készpénz forgalmának a 40 százaléka, az MTA Világgazdasági Kutatóintézete adatai szerint.
Úgy gondolom, hogy ha egy ilyen kicsi ország, még bizonyos nemzetközi támogatás mellett – több mint 500 éve vezető lehetett a világgazdaságban a nemzeti bankrendszerével, akkor talán Kína számára érdekes lehet ennek a bankrendszernek a tanulmányozása.
MÁSODIK: .- Kína az Egyesült Államok (USA) teljes államadósságának a 40%-át finanszírozza. A másik 20%-ot Japán, a többi 40%-ot az USÁ-n belül finanszírozzák. Célszerű lenne végig gondolni, hogy Kína milyen formában tudná ezt az ő SAJÁT tőke erejét a kínai gazdasági érdekek szempontjából is felhasználni.
HARMADIK:.- Felvetődött Kína, illetve a kínai kormány részéről, hogy Nicaraguán keresztül lehetne megépíteni egy új csatornát a meglévő Panama csatornával párhuzamosan. Becsléseim szerint az USA teljes belföldi áruforgalmának lehetségesen 30-40%-ka megy át a Panama csatornán keresztül, mivel ezen át kereskednek az amerikai atlanti-óceáni partvidék városai és a csendes-óceániai partvidék városai egymással. Nem véletlen, hogy amerikai hadsereg védi a Panama csatorna térségét.
Véleményem szerint Panama = Pan Amerika név rövidítése lehet.
Úgy gondolom, hogy az USA Panama csatornán keresztül haladó áruforgalmának a költségeit akár 20%-kal is le lehetne csökkenteni, ha ez a Kína által megépítendő Nicaraguai csatornán haladna keresztül. Meggondolandónak tartom ennek az új csatornának a megépítését. Továbbá itt nem lenne szükség amerikai hadsereg állomásoztatására. Elképzelhetőnek tartom, hogy az USÁ-ban lehetnek ellenzői is ennek a tervnek.
Egyéb észrevételként, fontosnak tartom a hazai tudományos folyóiratokban is népszerűsíteni az Önök Fórumát.
A Polgári Szemle folyóirat a MTA akadémia kiemelt folyóirata, főszerkesztője Dr. Lentner Csaba egyetemi tanár, akinek én voltam a kandidátusi rendes védésén külső opponense, közölhetne cikket /cikkeket az Önök fontos nemzetközileg rangos eseményéről.
A folyóirat szerkesztő bizottsága elnöke Dr. Matolcsy György, az MNB Elnöke.
A másik szintén jelentős folyóirat a Controller Info, amely beruházások pénzügyi összefüggéseit is elemzi a vállalati pénzügyeken kívül. Főszerkesztője: Dr. Zéman Zoltán egyetemi tanár, pénzügyi intézeti igazgató. Szerkesztő bizottságának tagja többek között DR. (DSC) Palánkai Tibor, az MTA rendes tagja, a Budapesti Corvinus (Közgazdaságtudományi) Egyetem korábbi Rektora. Továbbá szerkesztő bizottsági tag vagyok szintén.
A megemlített személyeket javaslom, ha van mód rá, későbbi PAIEGO rendezvényekre előadónak meghívni.
Az Önök fontos rendezvényén személyesen tudtam beszélni többek között Csizmadia Norbert elnök úrral, Anton Bendarzsevszkij igazgató úrral, Bernek Ágnes professzor asszonnyal, He Zhigao úrral, David BLUNDELL professzor úrral és Vasa László professzor úrral.
Személyesen a 031. számú fényképen vagyok rajta, amit az Önök munkatársa készített rólam.
Budapest, 2018. május 18. Dr. (CSc, Habil Doctor) Zsarnóczai J. Sándor