Sajtófigyelés – 2018. május 22.
A PAGEO heti sajtófigyelése a kelet-ázsiai térségről. Olyan nemzetközi magazinok, kutatóintézetek és sajtóorgánumok cikkeiből böngészünk, mint az Economist, Foreign Affairs, Foreign Policy, Newsweek, The New York Times, ISN, Project Syndicate, Carnegie Endowment, Brookings Institute, The Diplomat, China Daily, Stratfor és mások.
Miért tudott Bangladesh nagy ütemben fejlődni – Kaushik Basu, The Brookings Institute, 2018. május 1.
Banglades Ázsia egyik leginkább figyelemre méltó fejlődéstörténetet mutatott be az elmúlt évek alatt. Korábban Pakisztán legszegényebb régiójaként majd 1971-es függetlenedése után szegénységgel és éhséggel „megáldott” országként foglalt helyet a világrendszerben. A 2006-os fordulópontot, amikor magasabb GDP növekedést ért el, mint Pakisztán sokan nem akarták elhinni.
Azóta nincs megállás, sőt az idei évben várhatóan a növekedési mértéke meg fogja haladni az éppen gazdaságilag lelassult India növekedését. Továbbá Banglades népessége egy év alatt 1.1 %-kal növekszik, míg Pakisztánban ez 2%-on áll. Tehát az egy főre jutó GDP-je is gyorsabban növekszik, mint Pakisztánban.
A siker titkára nem tudjuk a pontos választ, de arra tudunk következtetni, hogy a társadalmi átalakulásoknak köszönhető. Ennek pedig fontos eleme a női szerepek átalukálása. NGO-kon keresztül valamint állami támogatással nagyban megnőtt a nők iskolázottsága, több lehetőségük van a véleményük kinyilvánítására.
A bangladesi kormánynak fontos szerepe van a helyi kezdeményezések támogatásában, amik a gazdaságra pozitív hatással vannak. A bangladesiek sajátpénzügyeiket illetően is megfelelően állnak: a bankszámlával rendelkezők 34.1%-a digitális ügyleteket hajtott végre, ami jóval túlszárnyalja a 27.8%-os Dél-Ázsiai átlagot. Csupán a bankszámlák 10.4%-án van tartozás, míg Indiában a 48%-on.
A gazdaság hajtóerejét a ruhaipar és annak fejlesztése hozta. A területen van még mit fejleszteni, különös tekintettel a munkavédelemre, de a laza szabályozások lehetővé tették a könnyű munkalehetőséget megteremtését.
Kérdéses viszont, hogy fent lehet-e tartani ezt a fejlődést. Hiszen a gazdasági fellendülés velejárójaként a korrupció Bangladest sem kímélte meg. Még nagyobb problémát okoznak a vallási fundamentalista és ortodox csoportok, akik ellenzik a progresszív társadalmi és gazdasági fejlődést.
Forrás: https://www.brookings.edu/opinions/why-is-bangladesh-booming/
Japán, Kína és Dél Korea egyaránt sürgetik Észak-Korea teljes mértékű nukleáris lefegyverzését – Nikkei Asian Review, 2018. május 5.
Japán, kínai és észak-koreai vezetők egy közös nyilatkozatot kíván kiadni Dél-Korea megsürgetése érdekében. A trilaterális egyezmény célja, hogy a nukleáris leszerelés teljes, ellenőrizhető és visszafordíthatatlan legyen. Shinzo Abe, Li Keqiang és Moon Jae-in a tervek szerint Tokióban fog tárgyalni. Ilyen jellegű találkozóra két és fél éve nem volt példa.
Források szerint a dokumentumban ki fognak térni a Donald Trump, Kim Jong-un tervezett csúcstalálkozójára. Üdvözölni fogják az észak-koreiai nukleáris leszereléssel kapcsolatos kijelentéseket, amik biztonságosabbá teszik Ázsia azon térségét.
Azonban még mindig nincs közös álláspontjuk a leszerelés fejleményeit illetően. Kína Dél-Koreát támogatva olyan rendszerben gondolkodik, ami jutalmakat ajánl fel Dél-Koreának például a szankciók feloldását. Ezzel szemben Japán és Dél-Korea az Amerikai Egyesült Államok álláspontján áll, ami azonnali leszerelést kíván.
A találkozón más tárgyalandó témák is fel fognak merülni. Hiszen a 2018-as téli olimpiát Pyeongcjang, a 2022-es téli olimpiát Peking, a 2020-as nyári játékokat Tokió rendezi. Kereskedelempolitikai kérdésekre is várhatóan kitérnek.
Szerepcsere a maláj kormányban – Kentaro Iwomato, Nikkei Asian Review, 2018. május 10.
Mahathir Mohamad magas győzelme után 92 évesen vette át újra a maláj parlament vezetését. Csütörtöki reggeli beszédében kifejtette az elkövetkező évek kormányzást meghatározó lépéseit.
Kiemelte, hogy eltörlésre fog kerülni a 6%-os árukra és szolgáltatásokra kivetett adót, valamint kifejtette teljes mértékű támogatását az Egy Öv, Egy Út kezdeményezés mellett.
Najib Razak előző miniszterelnök kifejezte, elfogadja a nép akaratát ezáltal a vereséget. Azonban kiemelte, hogy a király jogában áll a következő miniszterelnök kijelölése, hiszen egy párt sem érte el a tiszta többséget. Mahathir koalíciója a 222 parlamenti helyből 113-at nyert meg. Najib Nemzeti Frontja pedig 79 helyet kapott.
A kormány a korábbiakban munkaszüneti napnak rendelte el csütörtököt és pénteket, hogy a választópolgárok fel tudják dolgozni Mahathir nyereségét. Ennek ellenére a központi bank nem várta Mahathir nyereségét és fontos monetáris politika megbeszélést ütemezett csütörtökre, amit bejelentettek, hogy nem fognak megtartani, azonban véglegesen mégis sor került rá.
Mahathir győzelme természetesen hatással van az ország gazdaságára. A ringgit 2%-ot esett, valamint a befektetők attól félnek, le fog lassulni a gazdaság, Najib erőteljes költekezésének hiányával.
A kínai turizmus Ázsia szerte: pozitívumok és negatívumok – Mikhael Flores, Financial Times, 2018. május 10.
Az ázsiai–csendes-óceáni térségben gyakori jelenség, hogy a természeti látványosságok exkluzivitása megszűnik, amint a kínai turisták felismerik. A látogatók embertömegekkel találkoznak a meghitt, gyönyörű táj előtt. Így volt ez Palau szigetén is, hiszen a 21 500 fős lakosságú szigetet 2015-ben 88 476-an látogatták meg, ezáltal veszélyeztetve a környezetet. 2017-ben megkapta az elnök Tommy Remengesau elérte célját, és 1/3-ra csökkent a kínai látogatók számára, azonban ez is fájdalommal járt. A 2015-ös 11.4%-os gazdasági növekedés után a tavalyi 0.5%-os csökkenést nehezen tudták feldolgozni a palauiak.
A Turisztikai Világszervezet adatai alapján a kínai utazók 258 milliárd dollárt költenek el külföldön. A kínai vezetés is reagált a turizmus fontosságára az adminisztráció szintjén: egy új minisztérium a Kultúra és Turizmus tárcája fog a továbbiakban a témával foglalkozni.
A turizmus lehetőséget ad a kínai soft power kiterjesztésére. Halong öböl Vietnámban a Világörökség részeként kiemelt turisztikai látványosság. A környékén sok helyen már csak kínaiakat szolgálnak ki, kínai feliratok díszelegnek a boltok elején. Hasonló a helyzet Indonéziában, Balin, ahol az éttermek kínai menüket állítanak össze, és legnagyobb problémaként a brutális szemétre tekintenek, amit a kínai turisták hagynak maguk után. A Fülöp-szigeteken ráadásul le kellett zárni Boracay szigetét a környezet regenerálódásának érdekében.
Dél-Koreában ellentétes folyamatok figyelhetőek meg. 2017-ben a kínai kormány megtiltotta az utazási irodáknak, hogy csoportos jegyeket adjanak el, ezáltal 22.7%-kal csökkent a turisták száma Dél-Koreában.
Nem kérdés tehát, hogy a kínai turisták száma ázsiai–csendes-óceáni térségben a gazdasági érvek mellett magában rejt jó pár ellenérvet is.
Forrás: https://www.ft.com/content/6118f416-4f5b-11e8-a7a9-37318e776bab
Donald Trump június 12-én találkozik Kim Jong Un-nal Szingapúrban – Sam Fleming, Katrina Manson, Joshua Oliver, Financial Times, 2018. május 10.
A nukleáris leszerelés körülményeinek részletes tárgyalása miatt találkozót tervez Kim Jong Un és Donald Trump. Donald Trump tweetjében úgy fogalmazott, hogy a Világbéke érdekében fog a találkozó zajlani. A bejelentés egy nappal az amerikai foglyok elengedése után történt meg, akiket Észak-Korea tartott fogva, majd engedett el.
Mike Pompeo külügyminiszter több ízben is tárgyalt Pyongyangban a foglyok elengedése és a tárgyalás részleteinek érdekében. Mindhármukat megfelelő egészségügyi körülményekkel engedtek el. Kim Hak-song és Tony Kim a Trump adminisztráció alatt, míg Kim Dong-chult Obama elnöksége alatt fogtak el. Sokan attól féltek ők is Otto Wambier útjára fog térni, akit 15 év fogság után engedtek el 2016-ban, kómában. Amerikába érkezése után rövidesen meghalt.
Az észak-koreai kapcsolatot Trump szeretné például felhasználni Iránnal szemben.
Forrás: https://www.ft.com/content/8af7f21c-539f-11e8-b3ee-41e0209208ec
10 évvel a sichuani földrengés után– Lucy Hornby, Financial Times, 2018. május 12.
10 évvel ezelőtt óriási katasztrófa érte Sichuant. 2008. május 12-én délután földrengés rázta meg a területet. Öt millió embert kellett evakuálni és ideiglenesen átköltöztetni. A kínai társadalom pedig teljes erővel összefogott az érintettek megsegítése érdekében.
A kommunista párt is a lehető legtöbb segítséget kívánt nyújtani az újjáépítésben. Yingxiu a földrengés epicentrumaként kiemelt figyelmet kapott. Egy nagy kommunista zászló szoborként díszeleg a halottak emlékezete előtt.
Kínai újjáépítések annak ellenére, hogy dicsérő nemzetközi fogadtatásban részesültek, megkérdőjelezhető szakmai felkészültséggel rendelkeznek. Iskolaépületek összeomlása az építkezések során több ezer gyermek halálát okozta. Xi Jinping a múlt heti megemlékezésen kiemelte mennyire fontos a katasztrófa megelőzés.
A vezetés több esetben alkalmazott újraépítési modelljének alapja, hogy a sérült országrészhez keleti gazdagabb városokat rendelnek, amik anyagilag is tudják támogatni a rekonstrukciót. Ennek a koncepciónak köszönhetően Sichuant 10 évvel a földrengés után sikerült teljesen visszaállítani. A rendszer hátrányaként a helyiek kiemelték, hogy távoli bürokraták döntöttek a boltok, épületek kialakításáról, emiatt sok munkahelyet nem építettek újra.
Forrás: https://www.ft.com/content/628e70c4-55ae-11e8-b27d-c9f7da41b2ad
Hogyan válhat Kína a „fenntartható infrastruktúra” globális vezetőjévé?? – Alison Hoare, Chatham House, 2018. május 14.
Az „Egy Övezet Egy Út” kezdeményezéssel Kína a fenntartható fejlődés élharcosaként tudná felhívni a figyelmet a klímaváltozás okozta problémákra. Mark Carney a Bank of England igazgatója úgy véli, óriási összegeket kellene rászánni a fenntartható infrastruktúra finanszírozására.
Kína az „Egy Övezet Egy Út”-on keresztül nagy mértékben tudná finanszírozni az áttérést, hiszen már megfogadta, hogy 1 trillió dollárt költ a projektre. A fenntartható infrastruktúra célja az alacsony széndioxid kibocsájtású fejlesztések bevezetése, ezáltal a természet és a gazdaság védelme. Amennyiben Kína ilyen jellegű újításokat támogatna, nemcsak az „Egy Övezet Egy Út” egyik célját – a fenntartható fejlődés támogatását – érné el, hanem a fenntartható infrastruktúra világvezetőjévé válna. Ez egy szemléletváltást is hozna Kína számára, ugyan a fenntartható fejlődés koncepciója nem új az ország számára, a megvalósítás néha akadályokba ütközött.
A multilaterális fejlesztési bankok (MDB) is inkább a fenntartható beszerzések ösztönzésére törekednek, nem pedig a kormányzati hitelfelvevők érdekeire. Így, az MDB-k saját politikájuk értelmében egyértelművé tették a kormányzati hitelfelvevők számára, hogy a pályázatok elbírálása során erőteljesen figyelembe veszik a projektek fenntarthatósági pontjait.
Ezen felfogás szerint a kínai magánszektor is sokat profitálhat az „Egy Övezet Egy Út” fenntartható fejlődést támogató intézkedéseinek köszönhetően.
Japán és Kína konzultációt tart a Fukushimából származó importtilalom enyhítéséről – Nikkei staff writers, Nikkei Asian review, 2018. május 7.
Tokió és Peking közös testületet állít fel, hogy megvitassák annak a kínai importkorlátozásnak a szüneteltetését, melyet a 2011-es Fukushimai nukleáris baleset után a japán termékekre vetett ki Peking. A döntésről várhatóan Shinzo Aba japán miniszterelnök és Li Keqiang kínai miniszterelnök tokiói találkozóján születik hivatalos megállapodás amellett, hogy valószínűleg sor kerül az Egy övezet, egy út kezdeményezésben való japán részvétel lehetőségeire is.
A nukleáris balesetet követően Kína azonnal importtilalmat vetett ki azokra a mezőgazdasági, erdészeti és halászati termékre, amik olyan japán területekről származnak, mint például Miyagi, Fukushima vagy Tokió. Peking továbbá igényt tartott a kormánytól a sugárzás mértékét feltérképező dokumentumokra és a Japánból érkező importtermékek származási bizonyítványára.
Az adminisztratív szintű testület most egyrészt arról tanácskozik, hogy hogyan lehetne a tilalmat bizonyos termékekre vonatkozóan eltörölni, másrészt pedig arról, hogy hogyan lehetne a fent említett követeléseket szüneteltetni.
Kína még a korlátozások ellenére is a japán mezőgazdasági, erdészeti és halászati termékek negyedik legnagyobb exportpiaca volt 2016-ban, ahová a Japán Külkereskedelmi Szervezet szerint 822 millió USD értékben érkeztek a japán áruk.
Mivel Xi Jinping tart attól, hogy a tilalom túl korai eltörlése az őt érő kritikához vezetne, Peking a társadalom fertőzött termékektől való félelme miatt eddig vonakodott cselekedni. Most azonban, hogy Xi Jinping elnöksége szilárd társadalmi támogatással már a második ciklusát éli, a kormány kész lazítani a korlátozásokon.
Másrészről, Japán is egyre együttműködőbb hozzáállást tanúsít az Egy övezet, egy út kezdeményezéshez, melynek lehetőségeit várhatóan egy a köz- és magánszektor képviselőit is tömörítő közös testületet fogja majd megvitatni. Japán részéről ez a testület a Külügyminisztérium, a Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium és a privátszektor küldötteiből fog állni.
Izrael és Irán konfliktusra készül – Geopolitical Futures, 2018. május 8.
Nem tartott sokáig, hogy Izrael és Irán a katonai előnyszerzés felé mozduljon azután, hogy Donald Trump bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép az iráni nukleáris megállapodásból. Az Izraeli Védelmi Erők (IVE) szerint iráni irreguláris csapatok mozgolódtak Szíriában röviddel a bejelentés után. Eközben Észak-Izraelbe rakétaelhárító rendszereket telepítettek, a Golán-fennsíknak pedig azt az utasítást adták, hogy álljon készen az ott lakók menedékeinek bombázásra.
Az Izraeli Védelmi Erők állásfoglalása szerint a hadsereg készen áll egy potenciális támadásra. A számok tisztázatlanok, de Izrael állítólag tartalékos erőket mozgósít, a Golán-fennsík szíriai részén pedig az Izraeli Légierő (IAF) aktivitását látták. Nem megerősített hírek vannak továbbá arról, hogy az IAF támadást hajtott végre Szíriában az iráni rakéta raktárak ellen.
Izrael tisztában van vele, hogy az iráni célpontokat érintő légicsapások miatt megtorlásra számíthat. Lehet, hogy a támadásokra válaszul Teherán aktiválni fogja szíriai és libanoni csapatait, főleg, most, hogy az atommegállapodásnak vége.
Az izraeli védelmi miniszter mindeközben biztonsági megbeszélést tartott más vezetőkkel, Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök pedig talán arra használja majd fel Moszkvában tett látogatását, hogy Irán féken tartására kérje Oroszországot.
Izrael részéről a tartalékosok behívása jelenti egyik legnagyobb csapdát, jelezvén, hogy Tel-Aviv a légicsapásoknál is többre van felkészülve. Egy izraeli hírszerzési jelentés szerint Hezbollahnak 150.000 rakétája van, melyekből több ezer hatótávolsága éri el Tel-Avivot. Így nem titok, hogy az izraeli kormánynak Hezbollah jelenti a legnagyobb és legégetőbb fenyegetést.
Egy jelentős támadás azonban jelenleg nem áll a küszöbön, Izraelnek ugyanis legalább 48 órára van szüksége ahhoz, hogy tartalékosait a megfelelő helyre vezényelje. A Szíriában történő iráni mozgolódás, a tartalékosok behívása és az Egyesült Államok katonai jelenléte a Kelet-Mediterrán térségben viszont gyorsan eszkalálhatja a kialakult helyzetet.
Így ha egy háború kitörése nem is bizonyos, annak kockázata jelentősen megnőtt.
Forrás: https://geopoliticalfutures.com/israel-iran-prepare-conflict/
Dél-kínai-tenger: Mit jelent Kína első stratégiai bombázójának landolása a Woody-szigeten – Ankit Panda, The Diplomat, 2018.május 22.
Az elmúlt héten jelentések jelentek meg arról, hogy a Kínai Népi Felszabadító hadsereg légiereje első alkalommal egy H-6K stratégiai bombázót landoltatott a Dél-kínai-tenger egy szigetén.
Az érintett sziget a Paracel-szigetekhez tartozó Woody-sziget, mely Kína legnagyobb katonai előőrse a Dél-kínai-tengeren. Nemcsak állandóan állomásozó katonai személyzet található a szigeten, de J-11-es vadászrepülők, HQ-9 légvédelmi rakéták, YJ-62 hajók ellen irányított rakéták és más katonai eszközök is. A közelmúltban Peking ezeknek a játékszereinek egy részét a Spratly-szigetekre telepítette, melyet további légvédelmi, illetve hajók ellen irányított rakétákkal támogatott meg. Ezen kívül elektronikus hadviselési felszereléseket helyezett el a Fiery Cross-zátonyon, a Kína által a Spratly-szigeteken uralt hét mesterséges sziget egyikén.
Peking katonai tevékenysége a Woody-szigeten tehát előrevetíti a Spratly-szigeteken történő ugyanilyen magatartást, ami a közeljövőben a Subi-zátonyon, a Fiery Cross-zátonyon és a Mischief-zátonyon is ugyanilyen műveleteket helyez kilátásba. Ezt a három mesterséges szigetet ugyanis Kína olyan kifutópályával és hangárral szerelte fel, mely elég nagy ahhoz, hogy Xian H-6 variánsokat, köztük H-6K-t fogadjon, mely jelentősen módosított, modernizált változata a két hajtóművel rendelkező szovjet Tupolev Tu-16 bombázónak.
Ezeknek a katonai eszközöknek az említett szigeteken rendkívül fontos jelentősége van, mivel a H-6K bombázó hatótávolsága majdnem egész Délkelet-Ázsiát lefedi, magába foglalva Mianmar és Indonézia egyes részeit. Ahogy azt az Asia Maritime Transparency Initiative múlt héten megállapította, Peking újonnan telepített bombázóinak harci rádiusza lefedi a Fülöp-szigeteknek mind az öt olyan katonai bázisát, melyet a Fülöp-szigetek és az Egyesült Államok megnövelt védelmi együttműködési szerződésének keretében fejlesztenek.
A bombázó pénteki landolása igazából az elmúlt hónapok trendjének kikristályosodása. Kína felgyorsította a dél-kínai-tengeri előőrseinek katonai kihasználását, ugyanúgy ahogy a Trump adminisztráció alatt az Egyesült Államok is teszi.
Vietnám és Laosz védelmi találkozója a figyelem középpontjába irányítja a kétoldalú katonai kapcsolatokat – Prashanth Parameswaran, The Diplomat, 2018. május 16.
A héten ismét megbeszélést tartottak a laoszi és vietnámi védelmi vezetők, hogy a sorozatos interakció részeként megvitassák a biztonsági kérdést illető bilaterális kapcsolatokat.
Laosz és Vietnám egyaránt egypártrendszerű kommunista ország, mely fontos védelmi kapcsolatot tart fenn egymással több különböző területen, a közös határvédelemtől kezdve a laoszi hadsereg folyamatos támogatásán át.
Az elmúlt pár évben a védelmi kapcsolatokat is beleértve egy kis szintlépés került sor a kétoldalú diplomáciai kapcsolatokban, ami idén is folytatódni látszik. Az eddigi legmagasabb szintű, védelmi kapcsolatokat érintő eseményre január közepén került sor, amikor Ngo Xuan Lich vietnámi védelmi miniszter Chansamone Chanyalath laoszi ezredes meghívására Laoszba utazott, hogy egy – a 2018-as év prioritásainak feltérképezését megcélzó – megbeszélést követően védelmi együttműködési egyezményt írjon alá Laosszal. Mindezt márciusban egy másik találkozó követte, mely szintén a katonai együttműködés szélesítését célozta meg. Ez Suvon Luongbunmi laoszi védelmi miniszter helyettes Vietnámban tett hivatalos látogatását jelentette, mely viszontlépés volt az ugyanabban a pozícióban lévő vietnámi Lieutenant Phan Van Giang korábbi laoszi útjára.
Néhány részletet már nyilvánosságra hoztak a tárgyalások témáiról. A vietnámi védelmi miniszter beszámolója alapján a megvitatott kérdések ismerősnek tűntek, a transznacionális bűnözés leküzdése érdekében a határmenti együttműködéstől kezdve a háborús időszakból visszamaradt vietnámi alkalmazottak felkutatásán és hazatelepítésén át az oktatásra és kiképzésre is kiterjedtek.
A vietnámi-laoszi védelmi kapcsolatokat a jövőben is érdemes lesz figyelemmel kísérni, mivel a Loaszi Népi Hadsereg alapításának 70. és a Vietnámi Népi Hadsereg 75. évfordulója jövőre a két ország közötti katonai kapcsolatok további erősítésével kecsegtet. Nemcsak az olyan hagyományos területeken várható további együttműködés, mint például a tapasztalati csere vagy kiképzés, hanem az olyan kérdésekben is, mint a katonai befolyás növelését megcélzó együttműködés.
Forrás: https://thediplomat.com/2018/05/defense-visit-puts-vietnam-laos-military-ties-into-focus/
Japánnak mérsékelnie kéne Oroszország Dél-kínai-tengeren tett lépésére adott reakcióját – Hayato Hosoya, Chatham House, 2018. április 25.
Moszkva új katonai egyezménye Vietnámmal, mely 2020-ig térképezi fel a két régi barát együttműködését, aggodalmat váltott ki Japánban. Oroszország jelenlétének növekedése ellentétbe helyezi egymással Shinzo Abe két külpolitikai prioritását, a Dél-kínai-tengeren való erős pozíció megtartását és a Moszkvával való konfliktus elkerülését.
2011 óta már négy orosz készítésű hadihajó csatlakozott a vietnámi flottához, az új egyezmény pedig közös hadgyakorlatokat és orosz mentőcsónakok telepítését helyezi kilátásba.
Japán eddig megpróbálta elkerülni az Oroszország elleni diplomáciai nyomásban való részvételt, nem alkalmazott komoly gazdasági szankciókat Krím megszállása után, és nem utasított ki orosz diplomatákat Skripal megmérgezése után. Aba tehát igyekszik jó kapcsolatokat fenntartani Moszkvával, melynek egyik célja az, hogy megoldják a két ország közötti, Kuril szigetek miatt fennálló területi konfliktust. Ugyanakkor Japán egyre szkeptikusabb afelől, hogy Oroszország el akarja-e oszlatni a vita miatt fennálló feszültséget.
Ha Moszkva továbbra is a jelenlegi magatartását folytatja Kelet-Ázsiában, és nem támogatja Japán érdekeit Észak-Koreában, Tokiónak át kell gondolnia diplomáciáját. De Abe-nak óvatosnak kell maradnia, hiszen Oroszország – Európában és a Közel-Keleten való politikájával ellentétben – nem akar aktív játékos lenni Kelet-Ázsiában, mert nem akar ujjat húzni Kínával. Egy hídfő szerepet betöltve, sokkal inkább azt akarja megakadályozni, hogy bármely más hatalom túl erős pozícióra tegyen szert a térségben.
Mindezt észben tartva, Tokiónak tartózkodnia kell attól, hogy Oroszország lépésére reflexből reagáljon. A két ország közötti területi vitáról zajló tárgyalások 2012 óta, Abe miniszterelnöksége óta baráti hangnemben folynak, és Tokiónak törekednie kell arra, hogy ez a jövőben is így maradjon.
Kim Dzsong Un másodszor is látogatást tesz Xi Jinpingnél – Stratfor, 2018. május 8.
A Donald Trumppal való csúcstalálkozóra készülve Kim Dzsong Un váratlanul, két napra ismét Kínába, Dalianba látogatott, hogy Xi Jinpinggel találkozzon. A kínai elnök az első hazai építésű repülőgép hordozó tesztelése miatt tartózkodott az észak-keleti kikötővárosban. Az eseményen Wang Yi külügyminiszter és Wang Huning, a Központi Katonai Bizottság egyik tagja is részt vett.
Az Egyesült Államokra és szövetségeseire utalva, a találkozó során Kim azt mondta Xi Jinpingnek, hogy Észak-Korea atommentesítése akkor érhető el, ha az érintett felek befejezik az ellenségeskedést és az ország fenyegetését. A beszélgetés után Xi hívást intézett Washingtonban, hogy az Észak-Koreára kivetett szankciók implementálásáról tárgyaljon Trumppal.
A közelgő Kim-Trump csúcs részletei továbbra is bizonytalanok, de Peking biztosítani akarja, hogy aktív szereplője legyen a félszigetet érintő kérdéseknek, ezért frusztrált a Dél-Korea által szorgalmazott trilaterális – Washingtont, Szöult és Phenjant tömörítő – rendezési mechanizmus miatt. Amellett, hogy Peking meg akar akadályozni egy végzetes katonai kimenetelt, továbbra is informált akar maradni az USA szándékait illetően. Azzal, hogy Kínának erős gazdasági pozíciója van Észak-Koreában, és hogy aláírója volt az 1953-as koreai fegyverszünetnek, Peking egyfajta garanciát élvez arra, hogy bevonják a jövőbeni új egyezményekbe. Ráadásul a tény, hogy a két Korea aláírta a vasúti kapcsolat kiépítését ígérő Panmunjomi Deklarációt, szintén Kínának kedvez. Dalian, észak-kelet Kína egyik központja, fontos csomópont lehet az Észak-Koreával való jövőbeni gazdasági kapcsolatokban.
Észak-Korea az Egyesült Államokkal való tárgyalásban bástyaként használja fel egyre szorosabb kapcsolatát Kínával, miközben az egyesült, független és tudatos Korea felé vezető utat is tisztogatni próbálja. Mindez a kínai gazdasági támogatásra való kisebb rászorulást és a Washingtonnal való kapcsolatok felmelegítését jelenti, még akkor is, ha a Kim-Trump csúcs talán nem lesz olyan gyümölcsöző, mint ahogy azt Phenjan várja. Miközben ugyanis Észak-Korea az atommentesítésben a szakaszos előrehaladást preferálja a nyomáson való periodikus csökkentésért cserébe, addig Washington a gyors nukleáris leszerelés mellett teszi le a voksot.
Kína, aki bármely más alternatíva költségét látva továbbra is az USA és Észak-Korea dialógusban érdekelt, hasznos szereplő lehet ebben a nézeteltérésben. A közelgő csúcs így lehetőséget jelent Pekingnek arra, hogy az USA-val való stratégiai egyensúlyt fenntartva formálja szerepét a koreai félszigeten.
Forrás: https://worldview.stratfor.com/article/china-north-korea-kim-jong-un-makes-his-second-visit-see-xi
Egy Amerika-ellenes Eurázsia kísértete – Mark Hibbs, Carnegie, 2018. május 9.
Hat évtizeddel az orosz forradalom előtt, Karl Marx jóslatként arról írt, hogy a kommunizmus szelleme fog kísérteni Európában. A következő évtizedekben pedig lehet, hogy egy másik szellem fogja ugyanezt tenni Amerikával és a világgal: egy Nyugat-Európától a Csendes-óceánig húzódó Amerika-ellenes Eurázsia szelleme. Hiszen annak ellenére, hogy a hatalmaknak különböző egyéni érdekeik lesznek a térségben, abban valószínűleg közös nevezőre találnak, hogy az Egyesült Államok befolyását csökkentsék.
Ez a vízió szélsőségesnek tűnhet ugyan, de egy lépéssel közelebb került hozzá a világ, amikor Donald Trump egy tollvonással kiléptette USA-t az iráni atommegállapodásból. Mindez az amerikai szövetségeseket elidegenítve és egy közös ellenzékbe tömörítve drámaian izolált pozícióba hozta az Egyesült Államokat egy olyan időszakban, amikor az amerikai vezetési vákuum következtében az országok amúgy is próbálják bebiztosítani magukat. A dél-koreai és japán vezetők például már össze is dugták a fejüket, hogy megfontolják a kollektív védelmet Trump kereskedelmi háborúja ellen.
Mivel az amerikai elnök az atommegállapodásból való kilépést B terv nélkül tette, az első igazi megpróbáltatást az jelenti majd USA-nak, amikor az európai országok elgondolkoznak azon, hogyan védjék meg magukat a megújított szankciókkal szemben. Iránnak pedig még több kijátszható kártyája van, amit ki is fog játszani, amíg Washington azzal lesz elfoglalva, hogy a partnereinek okozott károkat csökkentse.
A jelenlegi helyzet nem Trump hirtelen rajtaütése miatt alakult ki. Már az Obama adminisztráció is tartott attól, hogy az atommegállapodás Trump szavazóbázisának túsza lesz. A legutóbbi elnökválasztás és Trump lépése tehát csak – a polarizációt erősítő – kísérő jelensége annak a több évtizede tartó lassú kulturális, gazdasági és politikai hanyatlásnak és zűrzavarnak, ami kulturális háborúhoz vezetett az Egyesült Államokban.
Ebben a hasadásban Trump talán Izraelt és Szaúd-Arábiát a saját oldalán tudhatja, de stratégiai terveinek kidolgozása és annak ismertetése nélkül Washington alaposan megfizethet az Iránnal kapcsolatban hozott döntéseiért. Főleg a Nyugat-Európától a Csendes-óceánig húzódó térségben, ahol a stratégiai ellenfelek egyébként is USA befolyásának csökkentésére játszanak.
Forrás: https://carnegieendowment.org/2018/05/09/specter-of-anti-american-eurasia-pub-76308
Szerzők: Pálfalvi Noémi és Mogyorósi Alexandra
