Hongkongi tapasztalatok a HIV/AIDS krízis kezelésében a Kínai Népköztársaság számára

június 18, 2018augusztus 8, 2018 Maráczi Fanni 3382 Views 0 Comments egészségügy, HIV/AIDS, Hongkong, kína

Mire a HIV vírus felütötte a fejét Kelet-Ázsiában a nyolcvanas évek második felében, az a nyugati országokban már évek óta jelen volt, azok széleskörű tudással rendelkeztek a kezdetben rejtélyes vírus megfékezésével kapcsolatban. Az ázsiai régió ilyen tekintetben helyzeti előnnyel indult, ezt azonban a szárazföldi Kína nem tudta kihasználni, és korszerű HIV/AIDS stratégia híján a vírus a kilencvenes évekre nagyszámú megbetegedéshez vezetett. Hongkong fellépése ezzel szemben sok tekintetben példaértékű volt és a Népköztársaság számára is számos tanulságot tartogatott. A tanulmány megvizsgálja a kommunista Kína és az ekkor még brit kezekben lévő Hongkong kezdeti stratégiáit és azokat a módszereket, amelyeket a kikötővárossal való kapcsolattartás által sajátíthatott el a szárazföldi Kína.

HIV vírus megjelenése Ázsiában

A HIV vírus és a kezelés hiányában kialakuló AIDS betegség az Egyesült Államokban ütötte fel a fejét a nyolcvanasévek elején, a rejtélyes kór leginkább a meleg férfiak körében okozott megfertőződéseket és a kezdeti időkben szinte minden esetben halált is, a szervezet legyengülését követően elkapott különböző megbetegedések által. Mire azonban a nyolcvanasévek második felében első alkalommal diagnosztizáltak volna HIV fertőzötteket Ázsiában, a vírus által leginkább érintett nyugati országok nagy mennyiségű információt halmoztak fel a járvány kialakulásának megelőzésének érdekében. A meglévő tudást felhasználva Ázsia egyes országai rövid idő alatt tudtak hatékony stratégiát kialakítani, alacsonyan tartva ezzel a fertőzések számát. Ennek a helyzeti előnynek a kihasználása nagyban múlott az egyes államok kormányainak fellépésén, így sikerességük jelentős eltéréseket mutat a régióban – a Kínai Népköztársaság igyekezetének hatékonysága nagyban elmaradt Hongkong városáétól.

Az 1997-es Kínához való visszacsatolását megelőzően brit tengerentúli területként működő Hongkong számos tekintetben szolgálhatott pozitív példaként a vírussal kapcsolatos megelőzés terén, részben speciális adottságainak, részben pedig a stratégiájának kialakításában meghatározó szerepet játszó kisszámú orvos-szakértő pragmatikus hozzáállásának köszönhetően. A városállam képes volt fejlett egészségügyi rendszere által és képzett, angolul beszélő szakértőinek köszönhetően példaértékű stratégiát alakítani ki, ez pedig különösen hasznos volt a hagyományos kínai kultúrán osztozó kommunista Kína számára. Mivel azonban a tapasztalatcsere leginkább független, nemzetközi szereplőkön keresztül zajlott és nem a szárazföldi kínai és hongkongi szakértők közvetlen együttműködése által, annak vizsgálata nehéz, a rendelkezésre álló források száma csekély. A tanulmány törzsét a hongkongi HIV/AIDS-szel kapcsolatos erőfeszítésekben a kezdetektől fontos szerepet betöltő Shui-shan Lee professzorral készített interjú adja. Lee 1984-ben frissen végzett orvosként kezdi meg a HIV-vel kapcsolatos munkát a Queen Elizabeth kórházban, majd 1991-ben az első, önmagában álló AIDS unit vezetője lesz, 2005-ös távozásáig. Jelenleg a Stanley Ho Fertőző betegségek központ vezetője, a Hongkongi Kínai Egyetem professzora.

Bár korábban nem vizsgálták a két terület HIV/AIDS tervezeteinek kialakításában egymásra gyakorolt szerepét, részben a már említett szakértők közvetlen kapcsolattartásának hiánya miatt, azonban a téma vizsgálata során egyértelművé válnak azok a pontok Hongkong stratégiájában, amelyek Kína számára is például szolgáltak – a legfontosabb ilyen, a hetvenes évek óta működő metadon klinikák programja, ami világszinten is a legeredményesebbek közé tartozik.

HongKong HIV/AIDS stratégiájának kialakítása

Hongkong jelenleg Kína egyik különleges közigazgatási területe, Makaóhoz hasonlóan. A korábban brit, illetve portugál gyarmatok saját alaptörvénnyel és nagyfokú autonómiával rendelkeznek. A város tehát mai napig az egy ország, két rendszer elve alapján működik, de a vizsgált időszakban Hongkong még brit kezekben volt, így még élesebb különbségről beszélhetünk a két terület között, a város földrajzi adottságainak köszönhetően is más irányban fejlődött, mint Kína egyéb területei.

Bár az első átfogó, HIV/AIDS stratégiát (Strategies for AIDS Prevention, Care & Control in Hong Kong) csak 1994-ben adta ki a Hongkongi AIDS tanácsadó testület (Advisory Council on AIDS Hong Kong) a vírus megfékezésére irányuló intézkedések már a nyolcvanas évek elején megkezdődtek, szakértőik már a vírus megjelenése előtt is részt vettek nemzetközi konferenciákon, jelentős mennyiségű információt halmozva fel. Hongkongban az első HIV fertőzött egyént 1984-ben diagnosztizálták, a kormány pedig 1985-re állította fel az AIDS részleget (AIDS unit), a kezdeményezés a kormány szintjéről indult, a program felállításával megbízott orvosok más fertőző betegségek és járványok szakemberei közül kerültek ki, a Queen Elizabeth kórházat pedig a szolgáltatás helyszíneként jelölték meg – itt zajlott a tesztelés, a betegek kezelése, de gyakorlatban a tájékoztató anyagok gyártása is. Egészen 1991-ig itt futott össze minden a vírussal kapcsolatos szál, az alig néhány fertőzött egyén ellátását, de még a vérvételt is sokszor magasan képzett orvosok végezték – a kezdeti időszakra jellemző, az ismeretlen vírustól való félelem miatt csak kevesen vállalták a fertőzöttek ápolását. Az elenyésző számú HIV vírussal diagnosztizált pácienst mind egyszemélyes kórtermekben helyezték el, a berendezést gondosan letakarták a továbbfertőzést elkerülendő.[i] Ilyen és ehhez hasonló megalapozatlan és felesleges intézkedés megléte mellett is egy rugalmas és felvilágosult szakemberi körről beszélhetünk, akik sok tekintetben világszínvonalú stratégiát alakítottak ki a vírus megelőzésében.

Eközben bár a Kínai Népköztársaságban szintén megjelennek az első fertőzött egyének a nyolcvanasévek végén, a kormány reakcióját a hongkongiakéhoz képest sokkal inkább a felelősség elhárítása jellemzi és abból, hogy az első fertőzött egyének külföldi állampolgárok voltak, illetve a vírus terjedési módjaiból kiindulva, a kezdeti években egyfajta kizárólag a nyugati életformához kötődő kórként beszélnek a HIV-ről, tagadva a magaskockázatú tevékenységek – mint a prostitúció, intravénás droghasználat és homoszexualitás jelenlétét az országban.[ii] A motiváció mellett az intézményi háttér sem áll a kínaiak rendelkezésére, a kétezresévek elejéig ugyanis nem léteznek még a tartományi szintű Járványvédelmi és megelőzési központok (Centers for Disease Control and Prevention, CDC), ezeket a feladatokat korábban a Járványmegelőzési állomások (Epidemic Prevention Stations, EPSs) látták el, ezek azonban túlterheltek és alulfinanszírozottak voltak, HIV/AIDS megelőzési munkát érdemben nem tudtak végezni. [iii] Emellett sok más országhoz képest a kínai hozzáállásra is jellemző volt, hogy a vírus kezelési módjainak ismerete nélkül nem alakítottak ki HIV/AIDS szolgáltatási helyeket, nem véve figyelembe a számos egyéb fontos munkakört, amit ezek elláthatnak – tesztelés, információ terjesztés, óvszerosztás, tűcsere programok, illetve a HIV pozitív egyének számára nyújtott lelkisegély.

Hongkongban 1990-ben és 1991-ben alakultak meg az első HIV/AIDS-szel kapcsolatos munkát végző NGO-k, mint a AIDS Concern vagy a Hongkong AIDS alapítvány (Hong Kong AIDS Foundation). A szervezetek 1995-től kezdve dolgoztak együtt szárazföldi szakértőkkel, mind azokat fogadva, mind pedig Kína területére ellátogatva, az évek alatt több ezer, többnyire egészségügyi dolgozó számára nyújtva képzést.[iv] Ezek a szervezetek különösen fontos szerepet játszottak olyan intézkedések megvalósításában, amelyek a kormány által működtetett szervek számára a kezdeti években túl érzékenynek bizonyultak – ilyenek az óvszerosztás például, ami esetében több ízben előfordult, hogy az AIDS Unit által megvásárolt óvszereket, a szintén általuk elkészített tájékoztató anyagokkal együtt valamelyik NGO osztotta szét.[v]

1. ábra HIV/AIDS statisztika Hongkongban 1984-2015[vi]

Emellett olyan fontos feladatokat is idővel az NGO-k vállaltak át, mint a Hongkong és Kína közötti határátkelőkön létesített információs pultok működtetése. A kilencvenesévek közepére, az 1997-es egyesülést megelőző időszakban egyre jelentősebbé vált a félelem mindkét fél részéről, miszerint esetlegesen a másik oldalról beutazók miatt növekednének meg a fertőződések. Ahogy a fenti ábra is mutatja, ekkorra Hongkong városában is jelentősen megnövekedett a HIV pozitív egyének száma és ez a szám, csakúgy mint a városállam túlzott nyitottsága félelmet keltett a szárazföldi kínaiakban. Az alábbi ábrán viszont az, a talán nagyobb jelentőséggel bíró adat látszik, hogy bár a szárazföldi Kínában a fertőzés a partmenti nagyvárosokból indult el, 1998-ra már minden tartományában jelen volt a vírus. Mindkét oldalon megyfigyelhető volt tehát egyfajta bizalmatlanság, így nagy energiákat fektettek a határokon való információ terjesztéshez. A hongkongiak számára hamar egyértelművé vált, hogy az általuk elkészített posztereknek és különböző szóróanyagoknak a másolatai Kína távoli, belső tartományaiba is eljutnak, így tudatosan megkezdték azoknak a nagyobb számban való előállítását, ezzel könnyítve meg az információ áramlását. Ahogy az óvszerek esetében láttuk korábban, felismerték, hogy a megelőzés eszközei minél nagyobb tömegekhez jutnak el, annál hatékonyabbak tudnak lenni.[vii]


2. ábra HIV/AIDS terjedése Kínában[viii]

Hongkong helyzeti előnye

Ahhoz, hogy a hongkongi vezetés ilyen eltérő módon és eltérő sikerességgel álljon a HIV kérdéséhez a Kínai Népköztársasággal összehasonlítva, számos olyan tényező együttállására volt szükség, amik mind nagyban megkönnyítették számukra a világszínvonalú fellépést a kórral szemben. A legnagyobb előnyt természetesen a brit fennhatóság jelentette, méghozzá az angol nyelv széleskörű használata által. HIV/AIDS stratégiájuk kialakításában sem kifejezetten a britekkel ápolt kapcsolataik bizonyultak fontosnak, hanem önmagában a tény, hogy bármilyen nemzetközi eseményen érdemben fel tudtak szólalni – angol nyelven képzett orvosaik előtt nem álltak nyelvi akadályok, nem úgy, mint a mandarin kínait használó kínaiak előtt. A rendelkezésre álló kutatási eredményekhez való hozzájutáshoz csakúgy, mint a konferencia részvételhez természetesen az anyagi forrásoknak is rendelkezésükre kellett állniuk. A két tényező megléte és a hongkongiak motivációjának köszönhetően a nyolcvanasévek legelejétől kezdve, minden egyes HIV/AIDS témában rendezett nemzetközi rendezvényen részt vettek szakértőik, így a kínaiakkal szemben a legfrissebb kutatási eredményekre alapozhatták stratégiájukat.[ix]

Kikötővárosként a hongkongiakat történelmük során mindvégig intenzív külföldi behatások érték, a különböző kultúrák találkozása megalapozta a kantoniak nyitott, pragmatikus hozzáállását is. Emellett földrajzi elhelyezkedésükből adódóan a hongkongiak azzal is tisztában voltak, hogy Ázsia egyik legforgalmasabb csomópontjaként halmozottan veszélyeztetheti őket a vírus elterjedése – az nemcsak a nyugati országokból érkező látogatók, de a náluk fejletlenebb ázsiai területekről is bejuthat a kikötővárosba. Hamar felismerték tehát nemcsak a megelőzés fontosságát, de azon belül is jól jelölték ki az eredményesebb és az erőfeszítéseket akár hátráltatni képes eszközöket is. Ilyen kártékony intézkedések például a másokat esetlegesen veszélyeztető HIV pozitív egyéneket büntető törvények, amik a nyolcvanasévektől kedve több országban, illetve az USA bizonyos államaiban is jelen voltak.[x] Hongkong kormánya ezzel szemben tudatosan nem hozott ilyen törvényeket, már a korai időszakban felismerve ezek hatékonyságának hiányát – olyan fertőzésveszélyes magatartások tiltása, mint például a homoszexualitás nem hoznak eredményt a vírus terjedésének megállításában, ezzel szemben viszont mind a fertőzöttekkel, mind a magas kockázatú csoportokkal szembeni diszkriminációhoz és kirekesztéshez vezethetnek. Így hát Hongkongban kizárólag a HIV-vel élők védelmében született csak szabályozás – 1995-ben a Fogyatékosságon alapuló megkülönböztetést tiltó rendelet (Disability Discrimination Ordinance) jogsértéssé nyilvánította többek között a HIV/AIDS fertőzöttekkel szembeni diszkriminációt is.[xi]

A két terület hozzáállásának a különbsége egy nyelvi apróságban is kiütközik, ez pedig magának az AIDS betegségnek a kínaira fordítása: míg a kiejtése mindkét területen aizibing-ként írható át latin betűkkel, az arra használt kínai írásjegyek különböznek. Míg a szárazföldi Kínában az első tag egy releváns jelentéssel nem bíró, ai kiejtésű írásjegy (艾滋病), addig a kezdeti időkben a hongkongiak a szeretet jelentésű ai írásjegyét használták a betegség elnevezésében (愛滋病). Ennél nagyobb jelentőséggel bírtak azonban más kifejezések, és főleg azok hiánya a mandarin beszélők körében. Így több hongkongi szakértő számára okozott nehézséget szárazföldi konferenciákon tartott előadásaikban átadni üzenetüket – annak sokszor fontos elemei vesztek el a tolmácsolás során, gyakori problémát jelentett a témát nem ismerő, a tárgyalt jelenségekkel szemben előítéletes tolmács szóhasználata. Ilyen akadályok merültek fel az ártalomcsökkentés (harm reduction) fogalmával kapcsolatban is, amit a kínai fél addig nem ismert el, mint a megelőzésbeli küzdelem egyik fontos eleme, míg az fel nem került a kétezres évek közepén a UNAIDS által javasolt intézkedések közé.[xii]

Az ENSZ ráhatása a Kínai Népköztársaságra a nyolcvanasévektől folyamatosan jelentős volt, m kezdeti időkben az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization WHO) volt felelős a HIV/AIDS-szel kapcsolatos munkáért, majd a UNAIDS vette át ezt a szerepet 1996-ban, de Kína számára akkor is az ő előírásaik maradtak a mérvadóak. A Deng Xiaopinghez köthető egyre nagyobb fokú nyitásban a külvilág felé fontos volt számukra a nemzetközi közösség felé is érzékeltetni elhivatottságukat, így a HIV/AIDS kérdésben is mindvégig igyekeztek megfelelni az ENSZ elvárásainak. A szervezet minden tagországtól elvárta egy középtávú HIV/AIDS stratégia kialakítását, így ebben Kína is tevékenyen vett részt, számos alkalommal fogadva külföldi szakértőket, akik képzések és konferenciák megtartására érkeztek az országba. Ilyen külföldi szakértőnek minősültek a hongkongiak is, akiket nemcsak földrajzi közelségük de szakértelmük miatt is minden ilyen találkozó alkalmával meghívtak az ENSZ részéről. Így ahogy említettük a két terület közötti tapasztalatcsere sohasem közvetlen módon, hanem a WHO, vagy később a UNAIDS képzésein keresztül valósult meg. Így ha az ENSZ közvetítésén keresztül is, de gyakorlatilag Hongkong példájának alapján alakították ki stratégiájukat a szárazföldiek.

Fejlett egészségügy szerepe

Hongkong a Bloomberg Egészségügyi Hatékonysági Indexe alapján (Bloomberg Health-Care Efficiency Index) 2016-ban első helyen végzett, így általánosan nagyon magas színvonalú orvosi ellátásról beszélhetünk, ami vegyíti az állami illetve magánintézményeket, mind társadalmi csoportok szintjén, mind pedig földrajzi értelemben széles lefedettségű intézményrendszert alkotva.[xiii] Fontos azonban kiemelni a szexuális oktatás, illetve a nemibeteg gondozás jelentőségét is, különösen szárazföldi Kínával való összehasonlításkor. 1928 óta működnek Hongkongban nemibeteg gondozásra szakosodott (Social Hygiene Service) klinikák, amik mindig is foglalkoztak a különböző nemiúton terjedő betegségek tesztelésével és kezelésével csakúgy, mint az óvszerhasználat népszerűsítésével. Ezek a más orvosi szolgáltatásokkal ellentétben ingyenesen látogatható klinikák nagy szerepet játszanak az egyik magaskockázatú csoport, a prostituáltak védelmében, ami kulcsfontosságú abban, hogy megakadályozható legyen a vírusnak a többségi társadalombeli elterjedése. A klinikák kimondott célja a korai diagnózis, a továbbfertőzés és a komplikációk megakadályozása, a tanácsadás a jövőbeli kockázatos magatartások elkerülése érdekében és a járvány általános ellenőrzése. A rendelők dolgozói emellett a legkülönbözőbb helyeken és célcsoportoknak tartanak tájékoztató programokat, iskoláktól kezdve börtönökig át jelen vannak és általános információk mellett saját tevékenységüket is bemutatják.[xiv] A magas színvonalon működő széles körben elérhető nemibeteg gondozás a többek között iskolákban tartott felvilágosítással együtt tehát nagyon eredményes a megelőzésben.

Jelentőséggel bír emellett a jelentési kötelezettség hiánya az orvosok részéről, ami a Kínai Népköztársaságban törvényi szinten biztosítva van ugyan, azonban gyakorlatban sokszor nem valósul meg a páciens adatainak védelméhez való joga[xv]. Amennyiben a tesztet végző orvos nem köteles jelenteni az esetleges pozitív teszteredményeket, a fertőzött egyén megőrizheti teljes névtelenségét, ezzel jelentősen csökkentve az esetleges társadalmi kirekesztettség félelmét. Mind Hongkongban, mind Kína többi tartományában erős stigma övezi a HIV fertőzötteket, így annak a kockázata, hogy a pozitív egyének státusza ismertté válhat környezetük számára, sokszor az egyébként ingyenes tesztelési lehetőségektől is távol tartja a magaskockázatú csoportok tagjait.[xvi]

Metadon klinikák jelentősége

Hongkong kezdeti stratégiájának kialakításában nagy szerepet játszottak a városban az 1972 óta működő metadon klinikák, bár a vírus megjelenésekor a szakértők számára még nem látszott a szolgáltatás jelentősége a vírus terjedésének megelőzésében. A metadon klinikák alapvetően az ópiát-függőség kezelésére jöttek létre, Hongkong kizárólag biztonsági szempontokat figyelembe véve, a droghasználathoz kötődő bűncselekmények megelőzésének érdekében. A metadon fenntartó kezelés (Methadone Maintenance Treatment, MMT) során az addikciót hosszútávon a mesterséges metadonnal helyettesítik, amellyel a szervezet ópiát hiányát igyekeznek megszüntetni, az elvonási tünetek felszámolása pedig lehetővé teszi a páciensek számára a leszoktató terápiára koncentrálást. Ezt a receptre felírható helyettesítő szert biztonságos körülmények között, orvosoktól kapja meg a függő ezzel csökkentve a droghasználathoz kapcsolódó egyéb illegális tevékenységeket. A klinikákon jellemzően tanácsadás és terápiás lehetőségek is elérhetőek, így tehát a metadon kezelés, mind orvosi, mind pedig lélektani, terápiás segítséget nyújt a leszokásban.

Hongkongban jelenleg a szexuális úton történő megfertőződés a leggyakoribb, az intravénás droghasználók között a metadon kezelés elérhetősége miatt rendkívül alacsony a fertőzöttség aránya. A bizonyos időszakokban akár huszonöt különböző helyszínen felállított rendelők kora reggeltől késő estig szolgálják ki a pácienseket, olyan lefedettséget biztosítva a városban, ami még a kilencvenesévekben is jóval megelőzte a kezelést szintén alkalmazó Egyesült Államokat, Hollandiát vagy Nagy-Britanniát.[xvii] Fontos eleme a klinikák hatékonyságának a látogatásonként fizetendő mindössze egy hongkongi dolláros díj, ezt a minden réteg számára megfizethető jelképes összeget azóta sem emelték meg.[xviii]

”Gyakorold az ártalomcsökkentést ma és élvezd a jobb holnapot. Törd meg a tű szokását, a Metadon képes rá.” Ártalomcsökkentést népszerűsítő poszter hongkongi Egészségügyi minisztérium weboldaláról[xix]

Hongkong metadon klinikák tehát a vírus megjelenését megelőzően jöttek létre, az akkorra mintegy húszéve működő, a város számos pontján megtalálható rendelők jelentősége idővel vált csak egyértelművé a HIV/AIDS-szel szembeni küzdelem terén. A szolgáltatást igénybe vevő droghasználókhoz egyenes elérést jelentettek ezek a klinikák, ahol nem csak a megelőző intézkedésekkel tudták elérni ezt a magaskockázatú csoportot, de vizsgálatuk is lehetővé vált. Sokszor ezeken az intézményeken keresztül tudták a leghatékonyabban végezni a vírussal kapcsolatos információ terjesztését, de óvszerosztást a klinikákon keresztül bonyolították – ez a kezdeti időkben még kényes kérdésnek bizonyult és míg a kormány által üzemeltett HIV/AIDS szolgáltatási helyek ódzkodtak tőle, addig a metadon klinikákon nem álltak fent ilyen akadályok. Bár a programot kezdeményező Shui-shan Lee professzor számára hamar egyértelművé vált, hogy a kiosztott óvszereket sokszor pénzért értékesítik a rendelőket látogató droghasználók, ettől ugyanolyan hatékonynak ítélte meg a programot, hiszen ha gazdát is cserélnek az óvszerek, legalább valaki használja őket.[xx] Ez pragmatizmus, rugalmasság és nyitottság nagyon jól leírja számos a megelőzésen dolgozó hongkongi szakember hozzáállását

Hongkong metadon klinikái világszinten is korán épültek ki és működnek azóta is magas színvonalon, így nemcsak Kína, de számos más ország számára is példát jelentettek. Szárazföldi Kína esetében a helyettesítő kezelés 1993-tól volt elérhető bizonyos helyeken, klinikákat azonban csak rendkívül későn, mintegy a kétezres évek elején indították csak el, 34 kísérleti intézmény megnyitásával.[xxi]Ez jelenti azt a pontot, ahol már a visszacsatolás utáni időszakban Hongkong városa közvetlen például szolgál Kína más tartományai számára, és ahogy azok sorban előkészülnek a helyi klinikák megnyitására olyan gyakorisággal látogatják a hongkongi kezelési helyeket információszerzés céljából, hogy azok egyfajta turista látványossággá váltak.[xxii] Mintegy tíz év alatt, 2014-re azonban a klinikák száma a kezdeti néhány tucatról, már elérte a hétszázötvenet, több mint kétszázezer embert látva el.[xxiii] Így bár későn indították be saját programjukat, az napjainkban eredményesen működik.

Összegzés

Azt láttuk tehát, hogy Hongkong számos szempontból szolgálhatott példaként Peking számára, és több tekintetben is befolyásolta a kínaiak fellépést. Emellett viszont a nyolcvanas- és kilencvenesévekben világszínvonalon működő hongkongi megelőzési intézkedéseknek egy részét a Népköztársaság csak egészen későn, vagy akár a mai napig sem valósította meg minden tartományának szintjén. Bár Hongkong hatékony HIV/AIDS megelőzési stratégiájában számos speciálisan a városállamra jellemző tényező segítette őket, mint például az angol nyelv használata – különösen az egészségügyben – ami lehetővé tette számukra a nemzetközi szakértőkkel való információ- és tapasztalatcserét. Emellett nagy előnyt jelentett az anyagi háttér, ami biztosította a szakemberek nemzetközi konferenciákon való részvételét, ezáltal a legfrissebb információk megszerzésének lehetőségét. Hongkong fejlett egészségügyi rendszere, az olcsó, tehát minden réteg számára elérhető, színvonalas nemibeteg gondozás, az iskolai szexuális felvilágosítás, de különösen a metadon klinikák játszottak fontos szerepet a megelőzés hatékonyságában. A metadon klinikák jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni, ezek a világszinten is korán kialakított intézmények Hongkong számára biztosították nemcsak a droghasználók elérését, de a viselkedésük vizsgálatát is, illetve a kínaiakra gyakorolt hatásukban a metadon program átvétele a legláthatóbb elem.

Hongkong városa tehát földrajzi, történelmi adottságaira visszavezethető okok miatt rendkívül hatékony módon tudott fellépni a HIV/AIDS vírus terjedésének megakadályozva, példát szolgáltatva számos ázsiai, de akár tengerentúli terület számára is. Az intézkedéseket nemcsak az egészségügy fejlett infrastruktúrája vagy a rendelkezésre álló források, de egy felvilágosult, a fertőzés valódi okainak vizsgálatára alapozott, a magaskockázatú csoportok érdekeit és ezáltal az össztársadalom védelmét szolgáló hozzáállás jellemezte, aminek köszönhetően kialakíthattak egy átfogó, számos tényező figyelembe vételével kialakított színvonalas HIV/AIDS stratégiát.

Míg a város tanácsadói szerepe Kínában mindvégig kimondatlan maradt és leginkább olyan nemzetközi intézményeken keresztül zajlott a tapasztalatcsere, mint a Nemzetközi Egészségügyi Szervezet (World Health Organization, WHO) majd a kifejezetten HIV/AIDS munkát végző ENSZ alegység, az 1996 ót működő UNAIDS, fejlett stratégiájuk egyértelmű hatást gyakorolt Pekingre, annak saját stratégiájának kialakításában akkor is, ha a városállamban hatékonyan működő intézményeket csak évtizedekkel később vették át a szárazföld egyes tartományai. Emellett szerepük még olyan apró, de nagy jelentőségű területeken is megmutatkozott, mint a hongkongi szervezetek által gyártott tájékoztató anyagok átvétele.

Szerző: Maráczi Fanni

Felhasznált irodalom

“Centre for Health Protection, Department of Health – Annual and Cumulative HIV/AIDS Statistics in Hong Kong.” Accessed March 9, 2018. https://www.chp.gov.hk/en/statistics/data/10/26/130/122.html.

Chan, Walter. “AIDS and the Law: The Hong Kong Experience,” 1997. http://www.aca.gov.hk/publication/g56.pdf.

“Harm Reduction Website Department of Health – About Methadone Clinics.” Accessed March 6, 2018. https://www.harmreduction.gov.hk/english/3.htm.

“HIV and Confidentiality in China.” Report, December 9, 2016. http://www.ilo.org/beijing/what-we-do/publications/WCMS_537463/lang–en/index.htm.

“HIV-Specific Criminal Laws | Law | Policy and Law | HIV/AIDS | CDC.” Accessed March 7, 2018. https://www.cdc.gov/hiv/policies/law/states/exposure.html.

“Interview: China among ‘Success Stories’ in Global HIV/AIDS Fight: UNAIDS Chief – Xinhua | English.news.cn.” Accessed March 8, 2018. http://www.xinhuanet.com/english/2015-07/15/c_134415781.htm.

Kristof, Nicholas D., and Special to the New York Times. “Hong Kong Program: Addicts Without Aids.” The New York Times, June 17, 1987. http://www.nytimes.com/1987/06/17/world/hong-kong-program-addicts-without-aids.html.

Lee, Shui-shan. Skype interview with Professor Shui-shan Lee on Hong Kong’s impact in the development of China’s HIV/AIDS strategy, February 9, 2018.

Li, Chengyue, Mei Sun, Ying Wang, Li Luo, Mingzhu Yu, Yu Zhang, Hua Wang, et al. “The Centers for Disease Control and Prevention System in China: Trends From 2002–2012.” American Journal of Public Health 106, no. 12 (December 2016): 2093–2102. https://doi.org/10.2105/AJPH.2016.303508.

Lu, Lin, Dong Zhao, Yan-ping Bao, and Jie Shi. “Methadone Maintenance Treatment of Heroin Abuse in China.” The American Journal of Drug and Alcohol Abuse 34, no. 2 (January 1, 2008): 127–31. https://doi.org/10.1080/00952990701876989.

“Milestones – 關懷愛滋 AIDS Concern.” Accessed March 8, 2018. https://aidsconcern.org.hk/en/about-us/milestones/.

Ráhel, Czirják. “A világ leghatékonyabb egészségügyi rendszere: Hongkong.” PAGEO Geopolitikai Kutatóintézet (blog), January 11, 2017. http://www.geopolitika.hu/hu/2017/01/11/a-vilag-leghatekonyabb-egeszsegugyi-rendszere-hongkong/.

“The History of AIDS in China – People’s Daily Online.” Accessed March 4, 2018. http://en.people.cn/90002/98666/98965/6820070.html.

“Transport Against HIV/AIDS in China Christopher R. Bennett EASTE 28 November Ppt Download.” Accessed March 27, 2018. http://slideplayer.com/slide/8945911/.

Wong, Siu-ching Angelin. “Social Hygiene Clinic – a Platform for Sexually Transmitted Infection Control and Prevention.” presented at the Hospital Authority Convention 2017. Accessed March 27, 2018. http://www3.ha.org.hk/haconvention/hac2017/proceedings/en_special.html.

[i] Shui-shan Lee, Skype interview with Professor Shui-shan Lee on Hong Kong’s impact in the development of China’s HIV/AIDS strategy, February 9, 2018.

[ii] “The History of AIDS in China – People’s Daily Online,” accessed March 4, 2018, http://en.people.cn/90002/98666/98965/6820070.html.

[iii] Chengyue Li et al., “The Centers for Disease Control and Prevention System in China: Trends From 2002–2012,” American Journal of Public Health 106, no. 12 (December 2016): 2093–2102, https://doi.org/10.2105/AJPH.2016.303508.

[iv] “Milestones – 關懷愛滋 AIDS Concern,” accessed March 8, 2018, https://aidsconcern.org.hk/en/about-us/milestones/.

[v] Lee, Skype interview with Professor Shui-shan Lee on Hong Kong’s impact in the development of China’s HIV/AIDS strategy.

[vi] “Centre for Health Protection, Department of Health – Annual and Cumulative HIV/AIDS Statistics in Hong Kong,” accessed March 9, 2018, https://www.chp.gov.hk/en/statistics/data/10/26/130/122.html.

[vii] Lee, Skype interview with Professor Shui-shan Lee on Hong Kong’s impact in the development of China’s HIV/AIDS strategy.

[viii] “Transport Against HIV/AIDS in China Christopher R. Bennett EASTE 28 November Ppt Download,” accessed March 27, 2018, http://slideplayer.com/slide/8945911/.

[ix] Lee, Skype interview with Professor Shui-shan Lee on Hong Kong’s impact in the development of China’s HIV/AIDS strategy.

[x] “HIV-Specific Criminal Laws | Law | Policy and Law | HIV/AIDS | CDC,” accessed March 7, 2018, https://www.cdc.gov/hiv/policies/law/states/exposure.html.

[xi] Walter Chan, “AIDS and the Law: The Hong Kong Experience,” 1997, http://www.aca.gov.hk/publication/g56.pdf.

[xii] Lee, Skype interview with Professor Shui-shan Lee on Hong Kong’s impact in the development of China’s HIV/AIDS strategy.

[xiii] Czirják Ráhel, “A világ leghatékonyabb egészségügyi rendszere: Hongkong,” PAGEO Geopolitikai Kutatóintézet (blog), January 11, 2017, http://www.geopolitika.hu/hu/2017/01/11/a-vilag-leghatekonyabb-egeszsegugyi-rendszere-hongkong/.

[xiv] Siu-ching Angelin Wong, “Social Hygiene Clinic – a Platform for Sexually Transmitted Infection Control and Prevention,” accessed March 27, 2018, http://www3.ha.org.hk/haconvention/hac2017/proceedings/en_special.html.

[xv] “HIV and Confidentiality in China,” Report, December 9, 2016, http://www.ilo.org/beijing/what-we-do/publications/WCMS_537463/lang–en/index.htm.

[xvi] “HIV and Confidentiality in China.”

[xvii] Nicholas D. Kristof and Special to the New York Times, “Hong Kong Program: Addicts Without Aids,” The New York Times, June 17, 1987, http://www.nytimes.com/1987/06/17/world/hong-kong-program-addicts-without-aids.html.

[xviii] “Harm Reduction Website Department of Health – About Methadone Clinics,” accessed March 6, 2018, https://www.harmreduction.gov.hk/english/3.htm.

[xix] “Harm Reduction Website Department of Health – About Methadone Clinics,” accessed March 6, 2018, https://www.harmreduction.gov.hk/english/3.htm.

[xx] Lee, Skype interview with Professor Shui-shan Lee on Hong Kong’s impact in the development of China’s HIV/AIDS strategy.

[xxi] Lin Lu et al., “Methadone Maintenance Treatment of Heroin Abuse in China,” The American Journal of Drug and Alcohol Abuse 34, no. 2 (January 1, 2008): 127–31, https://doi.org/10.1080/00952990701876989.

[xxii] Lee, Skype interview with Professor Shui-shan Lee on Hong Kong’s impact in the development of China’s HIV/AIDS strategy.

[xxiii] “Interview: China among ‘Success Stories’ in Global HIV/AIDS Fight: UNAIDS Chief – Xinhua | English.news.cn,” accessed March 8, 2018, http://www.xinhuanet.com/english/2015-07/15/c_134415781.htm.