csütörtök, november 21, 2024
Latest:

PAGEO Geopolitikai Kutatóintézet

Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány

PAGEO Geopolitikai Kutatóintézet
Ázsia Geopolitika Kína Legfrissebb 

A kínai haditengerészet fejlődése és az ország első hazai gyártású repülőgép-hordozója

PAGEO 5472 Views 0 Comments , , ,

A kínai haditengerészet fejlődését kitűnően bizonyítja, hogy 2018 tavaszán megkezdte próbaútjait az ország első hazai gyártású repülőgép-hordozója. A 001A Típus már modernebbnek számít az első hordozónál, a Liaoningnál, de az amerikai hajókkal még nem veheti fel a versenyt. A kínai flotta fejlődése azonban olyan hosszútávú stratégiai következményekkel jár Kelet- és Délkelet-Ázsiára nézve, amelyre az USA mellett a térség államai sem hagyhatnak figyelmen kívül.

2018. május 13-án, nem sokkal a kínai haditengerészet megalapításának 59. évfordulóját követően elindult próbaútjára Kína első hazai gyártású repülőgép-hordozója, a 001A Típus. Az ország második repülőgép-hordozója már teljes mértékben kínai konstrukciónak számít, és számos tekintetben jelentős előrelépést jelent a 2012-ben rendszeresített Liaoning-hoz képest. A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg fejlesztése és reformja évtizedek óta töretlenül zajlik, az utóbbi években különösen a haditengerészet fejlesztése szembetűnő. A repülőgép-hordozók mint a legnagyobb és legütőképesebb felszíni egységek ma is kulcsszerepet töltenek be a hadviselésben. Az újabb kínai hordozó megépítése mindennél jobban jelzi az ázsiai és a csendes-óceáni térségben a hatalmi egyensúly átalakulását és az USA visszaszorulásával párhuzamosan Kína stratégiai értelemben vett fokozódó szerepét.

A kínai haditengerészet fejlődése

Az Egyesült Államok és szövetségesei számára egyértelműen a kínai haditengerészet fejlődése jelenti a legnagyobb kihívást, amely méretét tekintve a legnagyobb Ázsiában. Szervezetileg 3 flottából áll: Északi-tengeri, Dél-tengeri és Keleti-tengeri flottából. A modernizáció kezdete az 1980-as évek végére tehető, amikor a többi haderőnemtől független ütőképes haditengerészet létrehozásának igénye először fogalmazódott meg hivatalosan.

A haderőnemi doktrína teljes mértékben lépést tartott a változásokkal. Az 1980-as években érvényes partvédelem doktrínája még elsősorban a szovjet hadiflotta elleni védekezést tartotta legfőbb céljának, de a Liu Hua-king tengernagy által akkoriban megfogalmazott nyílt tengeri védelem koncepciója már a védvonalak kiterjesztésével számolt, melynek lényege, hogy az első szigetláncig kell hadműveletekre felkészülni a flottának. Hosszútávon a második szigetláncot elérő aktív tengerészeti jelenlét a cél, amely az USA csendes-óceáni befolyásának visszaszorítását is feltételezi.[1] Az elmélet teljes mértékben megfelelt a „helyi háború”[2] doktrínájának, ezért máig megőrizte érvényét.

Az első és a második szigetlánc (forrás: China’s Anti Access Strategy: Submarine Force – Part I. manglermuldoon.blogspot.hu, December 24, 2013.)

A nemzetgazdaság szempontjából korántsem véletlen, hogy a haditengerészet fejlesztése az utóbbi időben fokozott jelentőségre tett szert. A nyersanyagimport okán a tengeri útvonalak védelme a külföldi beavatkozással, terrorizmussal vagy kalózkodással szemben mindenképp aktuálissá vált, ami a kínai haditengerészetnek az Indiai-óceánra való kijutását teszi szükségessé.[3] Stratégiai értelemben a humanitárius segítségnyújtás, a katasztrófaelhárítás valamint a nukleáris képesség növelésével az elrettentés is egyre nagyobb mértékben képezi a haditengerészet feladatát.

A haditechnikai modernizáció jegyében a régi, nagyrészt elavult, part menti feladatok ellátására alkalmas egységeket kivonták a szolgálatból, a helyükre pedig kisebb létszámú, nyíltvízi hadműveletekre képes, hazai gyártmányú vagy import eszközöket állítottak hadrendbe, melyek esetében a több rendeltetés kritériuma vált meghatározóvá. Kína először a könnyebb egységek korszerűsítését hajtotta végre, ennek keretében rendszeresítettek többségében orosz gyártmányú konvencionális és nukleáris meghajtású tengeralattjárókat, rakétás rombolókat és fregattokat, valamint számos kisebb hajótípust (pl. partvédelmi őrhajókat). A nehézegységek fejlesztése jelenleg is folyik, ami elsősorban a repülőgép-hordozókat jelenti, ugyanakkor cirkálók és rakétás rombolók építése is folyamatban van.

Kína katonai potenciálja számottevő fejlődésen ment keresztül az utóbbi időben, amely elsősorban a „hozzáférést gátló / területmegtagadó” (A2/AD)[4] képességek megerősödésében nyilvánul meg. Ez a stratégia alapvetően a repülőgép-hordozók, nukleáris meghajtású támadó tengeralattjárók, rakétás cirkálók és rombolók rendszeresítése mellett nagy hatótávolságú rakétavédelmi rendszerek (hajó elleni ballisztikus rakéták és cirkálórakéták) hadrendbe állításával kívánja elejét venni ellenfele aktív katonai jelenlétének az adott régióban.

A 2015 májusában nyilvánosságra hozott “Kína katonai stratégiája” című fehér könyvben először fogalmazták meg nyíltan a partmenti vizek védelme mellett a nyílttengeri védelem doktrínáját, melynek értelmében a tengeri érdekeltségek védelme prioritást kapott, ennek megfelelően a haditengerészet jelentősége is megnőtt.[5]

Mindezek ellenére egyes szakértők úgy vélik, hogy bár a kínai haditengerészet támadó kapacitása jelentősen megnövekedett, ugyanakkor a védelmet, különösen a tengeralattjáró-elhárító képességet tekintve a hiányosságok ma is láthatók. A repülőgép-hordozók hatékony alkalmazása több évnyi tapasztalat hasznosítását szükségelteti, nem beszélve a felmerülő technikai nehézségekről, melyek megoldásának hiányában a flotta ütőképessége erősen megkérdőjelezhető. A tapasztalatok megszerzésének éppen ezért rendkívül fontos részét jelentette a Liaoning repülőgéphordozó hadrendbe állítása 2012-ben.

A Liaoning repülőgéphordozó

Kína első repülőgéphordozója, a Liaoning (a volt Varjag) tehát 2012-ben kezdte el szolgálatát a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg Haditengerészetének (PLAN)[6] irányítása alatt. Az eredetileg Kuznyecov osztályú repülőgéphordozót a Szovjetunió fejlesztette ki, és Riga névre keresztelték. 1990 végén nevezték át Varjagra, majd a Szovjetunió felbomlása után a jármű feletti tulajdonjog Ukrajnára szállt. 1992-ben a hajó építési munkálatai anyagi problémák miatt félbeszakadtak. A befejezetlen hajó egy ukrajnai kikötőben vesztegelt 1998-ig, amikor is árverésre bocsátották. Az aukción egy makaói székhelyű kínai cég vásárolta meg 20 millió dollárért. A cég először egy kaszinóvá akarta alakítani a hajótestet, végül azonban a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg Haditengerészetének birtokába került.[7]

2002 márciusára vontatták Kínába a repülőgép-hordozó testét a Dalianban található haditengerészeti kikötőbe, ahol jelentős modernizálása és felújítása kezdődött. 2011 augusztusában kezdte meg próbajáratait, majd 2012 júliusában hajtotta végre leghosszabb próbaútját, amelyen már tesztelték a repülőgépek fel- és leszállását az immár Liaoning névre keresztelt hordozóról, 2 hónappal később pedig a hadsereg gyakorlóhajójává vált.[8]

 A Liaoning repülőgép-hordozó szerkezeti felépítése

Kína saját építésű repülőgép-hordozója

Kína első saját építésű repülőgép-hordozójának alapjait 2015. március 26-án fektették le.[9] A 001A Típusként ismert hordozó jelenleg éppen felkészítésének utolsó fázisában tart, mielőtt megkezdené első próbaútját. A Liaoning tartományban található Dalian Shipbuilding Industry Company-nál (DSIC) állomásozik, és a legutóbb nyilvánosságra hozott képek alapján megállapítható, hogy befejeződött teljes felszerelése. A DSIC elnöke, Liu Zheng a cctv.com-nak[10] adott nyilatkozatában ezt meg is erősítette: „minden felszerelés és eszköz telepítésre került a hordozóban, jelenleg az esetleges hibák keresése és azok javítása zajlik”.[11]

Forrás: South China Morning Post

Liu Zheng, a 001A Típusú hordozó építésének a főigazgatója, emellett pedig az Országos Népi Gyűlés tagja, interjúját éppen a „két ülésszak”[12] alatt adta. Egyes szakértők már korábban hangsúlyozták, hogy mivel a repülőgép-hordozó fejlesztése már ilyen fázisban tart, ez azt is jelenti, hogy lassan készen áll az első próbaútjára, amit az időjárási és a tengeri körülményektől eltekintve eredetileg április 23-ra időzítettek, amely nemcsak a haditengerészet napja, de 1949-ben ezen a napon alapították meg a PLAN-t is. A katonai szakértők szerint egy ilyen próbaút 6-12 hónapot is igénybe vehet, és csak ezután állítható hadrendbe, vagyis ez csak 2019-re várható. [13]

A hajót 2017. április 26-án bocsátották vízre, a teljes felszerelése egy évet vett igénybe. Építését rekord gyorsasággal sikerült kivitelezni – így ez lett a világon a legrövidebb idő alatt elkészülő repülőgép-hordozó –, hiszen csupán két évet vett igénybe a kezdeti munkálatoktól a vízrebocsátásáig. Liu szerint, ami még fontosabb, hogy a hajótesttől a felszerelésekig minden munkálat Kínában zajlott. Továbbá hozzátette, hogy nem csak gyors volt, de az építése világszínvonalon ment végbe, mivel a fedélzeten található kifutópálya dőlésszöge a hivatalos standard szerint nem haladhatja meg a négy százalékot, de ennek a kínai mérnökök sikeresen eleget tettek, sőt három százalék alatti értéket értek el. [14]

Mivel a hordozónak hivatalosan még nincsen neve, Kínán belül egyre erősebb visszhangja van annak, hogy valamely Tajvannal kapcsolatos nevet kellene kapnia. A kínai társadalom ugyanis nagy elvárásokat támaszt afelé, hogy az új repülőgéphordozó egyfajta megoldást jelenthet a tajvani kérdésre. Vannak, akik egyszerűen csak Tajvannak, mások inkább Shi Langnak[15] neveznék. Az első repülőgéphordozót eredetileg az utóbbi névre szerették volna keresztelni, végül aztán a politikailag semleges Liaoning nevet kapta. Mivel Xi Jinping a korábbiaknál asszertívabb külpolitikát folytat, mint az előző elnökök, így elképzelhető, hogy a második kínai hordozó provokatívabb nevet fog viselni, ami nemcsak a külpolitikai irányvonalból eredhet, hanem a nemzeti öntudat erősítése miatt is, hiszen ez az első teljesen Kínában készült hordozó, amely nemcsak gyorsan, de világszínvonalon is készült, így méltán lehetnek rá büszkék. Azonban, ahogy fentebb említettük, nemcsak politikai oldalról vannak elvárások, de a kínai társadalom felől is, mivel az egyik legnépszerűbb téma Kínán belül a tajvani kérdés megoldása, és sokan úgy gondolják, hogy ezzel a saját építésű hordozóval egy egyértelmű üzenetet lehetne küldeni a sziget felé. Xi Jinping a két ülésszak utolsó napján tartott záróbeszédében is utalt rá, hogy minden szeparatista törekvés eleve bukásra van ítélve, ugyanakkor azt is kiemelte, hogy Tajvannal továbbra is szoros és jó kapcsolatot kíván ápolni.[16] Egy pekingi katonai elemző szerint, azonban nem kifejezetten Tajvan figyelmeztetésére készült a hordozó, ugyanis rávilágított arra, hogy ha Peking katonai eszközökkel kívánná megoldani a tajvani kérdést, akkor arra a PLA képes lenne repülőgép-hordozók nélkül is. Azt is leszögezték, hogy a PLA-nak komoly szabályozásai vannak a nagyobb hajók névadását illetően, így a hordozók tekintetében általában tartományok vagy városok nevét szokták használni. Egy másik katonai szakértő pedig hozzátette, hogy amíg a Liaoning elsődleges célja a legénység kiképzése és adatok szolgáltatása, addig a második hordozó már bevethető lesz különböző missziókban is, így a neve valószínűleg speciálisabb lesz, azt azonban kizárta, hogy egy személy nevét kapná, ugyanis Kínában ezt az eljárást kizárólag a tudományos kutatásokat folytató hajók esetében tartják megengedhetőnek.[17]

A Liaoning és a 001A Típus közötti különbségek

A két hordozó hasonló méretű, mindkettő a STOBAR[18] rendszert használja, amely a repülőgép orrában kialakított ugrósáncot alkalmazza arra, hogy a repülők elhagyják a hajó fedélzetét. A repülők saját erőből, rövid nekifutással szállnak fel, de a leszállásnál a megállást fékezőkötelek segítik. Ezért a CATOBAR-tól[19] technológiailag egyszerűbb, ugyanis nincs szükség komplex katapultrendszer kiépítésére, ami egyszerűbb kivitelezhetőséget és megépíthetőséget eredményez, viszont a hátránya, hogy csak olyan repülőket tud szállítani, amelyek kevesebb fegyverzettel rendelkeznek, hogy könnyebbek legyenek.[20] Azonban a Liaoninghez képest fontos fejlesztéseket tartalmaz, amelyek nagy előrelépést jelentenek a kínai repülőgép-hordozók gyártása terén. [21]

A két hordozó közötti legnagyobb különbség a kivitelezésben rejlik, ugyanis amíg a Liaoning a korábbi Varjag hajótestbe épült, a második kínai hordozót már teljes egészében Kínában fejlesztették. A Liaoning esetében a hajóorrban található 12 P-700-as Granyit hajó elleni rakéta mindegyikének indítására még nem volt mód, viszont az új hordozó már nem rendelkezik ezekkel a problémákkal, ráadásul a hangárokban a repülőgépeknek is több hely jut. Ezenkívül esztétikai különbségek is vannak, mint például: az irányítósziget keskenyebb (10%-kal kevesebb helyet foglal)[22] és magasabb lett a második hordozón, mivel az eredeti hídhoz hozzáadtak még egy emeletet, de pl. a radarpanel elhelyezése és típusa is különbözik. Az irányítósziget általában a jelenleg működésben lévő hordozók jobb oldalán található és magában foglalja a hidat, a repülésirányító központot, a parancsirányító központot és számos további irányítóközpontot is. Legfőbb rendeltetése a navigációs és műveleti feladatok ellátása, valamint a parancsok sikeres végrehajtásának az elősegítése, ezért nincs is szüksége akkora helyre. Annak tekintetében, hogy az irányítósziget keskenyebb lett, több hely maradt a fedélzeten állomásozó repülőknek. Abban megegyeznek, hogy mind a kettőn fázisvezérelt radarok vannak, azonban elhelyezkedésük és típusuk eltérő. Az új hordozó már egy fejlettebb radarrendszerrel rendelkezik; míg a Liaoningen található eszköz alakját tekintve körívben emelkedik ki, addig az új hordozón egy, a standardnak is megfelelő teljesen lapos radar található. Ez azt bizonyítja, hogy jobb a hűtése, mivel már nem igényel íves kialakítást a hő elosztásához. Az új hordozóra kerülő radar a 346A típusú fázisradar, amely előrelépést jelent a Liaoningen levő analóghoz képest, ugyanis teljesen digitális. Ugyanilyen radar található a 052D rombolókon is, azonban a hordozóra került eszköz tömege többet nyom, ugyanis a fedélzeti egysége nagyobb, így szélesebb lehetőségekkel rendelkezik, valamint a hatótávolsága is nagyobb. A kifutópálya dőlésszöge 12 fok, a Liaoning esetében 14 fok, ami a szakértők szerint lerövidíti a repülőgépek felszállását, üzemanyagot spórolva és növelve fegyvereik teherbírását, valamint jobb stabilitást adva a hajó szerkezetének is.

Az új hordozó valójában csak egy modernebb verziója a Kuznyecov osztálynak, ezért alapvető paraméterei nem sokban térnek el a Liaoningtól. Mindkét hajó hagyományos meghajtású, és lényegében mindkettő ugyanakkora fedélzeti légierő állomásoztatására képes, ami megközelítőleg 40 db repülőgépet jelent. A 001A Típus fedélzetén szintén a Shenyang J-15 4+ generációs vadászgépeket fogják rendszeresíteni, mivel azok már régóta hadrendben állnak, viszonylag fejlettnek tekinthetők, a kínai haditengerészet pedig már nagy tapasztalattal rendelkezik az alkalmazásukkal kapcsolatban. Vezetésükre pedig a PLAN megfelelően szakképzett pilótákat alkalmaz. A J-15 Shenyang, amelyet repülő cápának is neveznek, az első Kínában kifejlesztett hordozókról indítható vadászrepülő, amely a Szu-33-as továbbfejlesztett verziójának tekinthető. Hosszúsága 22,28 méter, szárnyfesztávolsága 15 méter, magassága pedig 5,92 méter. A vízkiszorítást tekintve sincs nagy különbség a két hordozó között, hiszen az új hajó mindössze 1000 tonnával haladja meg a Liaoning vízkiszorítását, ami többek között szerkezeti felépítésének köszönhető.[23]

Szakértők szerint a kínai mérnökök és tervezők mindent megtettek annak érdekében, hogy egy olyan hajót alkossanak meg, amelynél az volt a fő szempont, hogy találkozzanak a PLA igényeivel. A Liaoning és a többi Kuznyecov osztályú hordozó elsődleges rendeltetése még az volt, hogy olyan repülőgéphordozóként szolgáljon, amely komoly fegyverzettel rendelkezik, vagyis önálló hadműveletek végrehajtására képes, miközben támogatást tud nyújtani a többi hadihajónak is. A 001A típust ezzel szemben már arra fejlesztették ki – hasonlóan a legtöbb amerikai hordozóhoz – hogy stratégiai támogató szerepet nyújtson és kíséretet biztosítson a kisebb felszíni egységeknek (cirkálóknak, rombolóknak, fregattoknak stb.), valamint a harccsoport vezetőjeként megsemmisítse az ellenséges célpontokat földön, vízen, levegőben.[24]

Technológiai áttörés?

Katonai források szerint már elkezdődtek a munkálatok a második, szintén teljesen Kínában gyártott repülőgép-hordozó építésén, amely egy elektromágneses katapultrendszerrel lesz ellátva, ami jelenleg a világ egyik legfejlettebb technológiájának számít, és nem igényel nukleáris energiát.[25] Ez a fejlesztés része annak a kitűzött célnak, amelyet Xi Jinping fogalmazott meg a 2017-es 19. Pártkongresszus alkalmával. A kínai elnök szerint 2035-ig a fegyveres erők átfogó modernizációja a cél, 2050-ig pedig a Népi Felszabadító Hadseregnek már a világ legütőképesebb haderőinek sorába kell emelkednie.[26] Ami a haditengerészetet illeti, 2030-ra Kína 4 saját építésű repülőgép-hordozót szeretne hadrendbe állítani.[27] A kínai vezetés reményei szerint a folyamatos technológiai újításoknak köszönhetően az ország rövid időn belül már nukleáris meghajtású repülőgép-hordozók építésére is képes lesz.[28]

A legújabb hordozó már nem a Liaoning másolata lesz, hanem annál sokkal nagyobb. Vízkiszorítása elérheti a 80 ezer tonnát, de mivel hosszabb is lesz, ezért több üzemanyag szállítására lesz képes a fedélzeti repülők és önmaga számára is, ami egyúttal hatótávolságát is növeli, ráadásul több helyet tud majd biztosítani a repülőknek, akár a nagyobb hangárokban vagy a fedélzeten. A katapultrendszerhez kapcsolódó újítás azt is eredményezi, hogy a fedélzeten már az eddig használt J-15-ös vadászgépeknél jobban felfegyverzett, modernebb, újgenerációs repülőgépek rendszeresítésére nyílik lehetőség.[29]

A stratégiai következmények

A 001A Típusú repülőgép-hordozó sikeres megépítésével Kína bebizonyította, hogy az ország rendelkezik azokkal a képességekkel, amelyek lehetővé teszik a legnagyobb felszíni haditengerészeti egységek önerőből történő nagyszabású fejlesztését, modernizációját. Technikai értelemben a Liaoninghoz hasonlóan még ez a hajó sem veheti fel a versenyt a legmodernebb amerikai hordozókkal, ezért a politikai céloktól eltekintve továbbra is a szükséges tapasztalatok megszerzése, a létező technológiai megoldások tökéletesítése a cél.

A kelet- és délkelet-ázsiai erőegyensúly átalakulása szempontjából azonban az új hordozó megjelenése komoly jelentőséggel bír. Kína katonai fölénye a szomszédos országokkal szemben tovább nő, ami a kelet- és a dél-kínai-tengeri viták jövőbeni rendezésére is hatással lehet. Kína megnövekedett erőkivetítési képessége egyúttal megkönnyítheti az ország geostratégiai céljainak elérését, legfőképpen a nyersanyagimport biztosítását, de a 21. századi Új Tengeri Selyemút „kiépítését” is.

Ha Kína a jelenlegi ütemben képes lesz folytatni a flottafejlesztéseket, ezen belül hadrendbe állítani további repülőgép-hordozókat, néhány évtizeden belül a csendes-óceáni térség domináns tengeri hatalmává válhat, az USA és szövetségesei pedig nagy valószínűség szerint legjobb esetben is csupán késleltethetik a folyamatot, de meg nem akadályozhatják.

Jegyzetek

[1] Az első szigetlánc Japántól indulva, magában foglalja Okinavát és Taiwant, majd tovább húzódik a fülöp-szigeteki és maláj partok mentén. A második szigetlánc a Filippínó-tengertől keletre, a Marshall-szigetek – Guam – Palau vonalat jelenti. WORTZEL, Larry M: The Dragon Extends its Reach: Chinese Military Power Goes Global. Potomac Books, Dulles, 2013. 49.

[2] Az információs feltételek mellett vívott helyi háborúk gondolata 1993 óta képezi a Népi Felszabadító Hadsereg hivatalos doktrínáját, amelyhez mindegyik haderőnemnek alkalmazkodnia kellett.

[3] A kommunikációs vonalak problémája miatt a „helyi háború” elmélete a Dél-kínai-tengerre helyezi a hangsúlyt („Malaka dilemma”), és az energiahordozók behozatala szempontjából, a Malaka- Szunda- és Lombok-szorosok sebezhetőségére hívja fel a figyelmet. CORDESMAN, Anthony H: Chinese Military Modernization and Force Development: Chinese and Outside Perspectives. Center for Strategic & International Studies Burke Chair in Strategies, 2014. 233.

[4] Anti-Access/Area Denial

[5] Full text: China’s Military Strategy. In: ChinaDaily.com.cn, 2015. május 26.

[6] People’s Liberation Army Navy – 中国人民解放军海军

[7] ’ Liaoning (Varyag) Aircraft Carrier, China.’ In: Naval Technology.

[8] ’Liaoning (Varyag) Aircraft Carrier, China.’ In: Naval Technology.

[9] ’Type 001.’ In: Military Today.

[10] A kínai központi média hivatalos honlapja.

[11] YANG, Sheng: China prepares aircraft carrier for sea trial. In: Global Times, 2018. március 27.

[12] Vagyis a 2018 márciusában megrendezett 13. Országos Népi Gyűlés és a 13. Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület ülése között, amelyeket együttesen „Két ülésszaknak” (lianghui) neveznek, politikai értelemben pedig az ország legfontosabb eseményei közé tartoznak.

[13] YANG, Sheng: China prepares aircraft carrier for sea trial. In: Global Times, 2018. március 27.

[14] YANG, Sheng: China prepares aircraft carrier for sea trial. In: Global Times, 2018. március 27.

[15] Shi Lang fontos szerepet játszott a Qing dinasztia (1644-1911) ideje alatt azzal, hogy visszafoglalta a szigetet Kangxi császár számára.

[16] ’ 习近平：在第十三届全国人民代表大会第一次会议上的讲话.’ In: Xinhua net, 2018. március 20.

[17] YANG, Sheng: China prepares aircraft carrier for sea trial. In: Global Times, 2018. március 27.

[18] Short Take Off But Arrested Recovery

[19] Catapult Assisted Take Off But Arrested Recovery

[20] BENDER, Jeremy: These graphics show the crucial differences between the world’s 3 types of aircraft carrier. In: Business Insider, 2016. március 3.

[21] ’ What do we know (so far) about China’s second aircraft carrier?’ In: China Power, 2017. augusztus 9.

[22] ’ What do we know (so far) about China’s second aircraft carrier?’ In: China Power, 2017. augusztus 9.

[23] ’ 首艘国产航母和辽宁舰有何不同？军事专家这么说.’ In: news163, 2017. december 2.

[24] CHAN, Minnie: What are the differences between China’s twi aircraft carriers? In: South China Morning Post, 2017. december. 11.

[25] CHAN, Minnie: Breakthrough to power most advanced jet launch system on China’s second home-grown aircraft carrier. In: South China Morning Post, 2017. november 1.

[26] ’习近平：决胜全面建成小康社会 夺取新时代中国特色社会主义伟大胜利——在中国共产党第十九次全国代表大会上的报告.’ In: Xinhuanet, 2017. október 27.

[27] ’ 網曝002航母最新照或春節前後海試　傳2030年中國將有4艘航母服役.’ In: HK01, 2018. január 2.

[28] https://www.telegraph.co.uk/news/2018/03/01/china-plans-build-nuclear-powered-aircraft-carrier-amid-rapid/

[29] MIZOKAMI, Kyle: China’s Next Aircraft Carrier Will Be a Massive Leap Forward. In: Popular Mechanics, 2018. január 19.

 

Felhasznált irodalom

Szerzők: Klemensits Péter – Zoltai Alexandra

 

You May Also Like

Katonai reformok és haderőfejlesztés Vietnamban

Klemensits Péter 0

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

%d blogger ezt szereti: