Sajtófigyelés – 2018. október 12.
A PAGEO heti sajtófigyelése a kelet-ázsiai térségről. Olyan nemzetközi magazinok, kutatóintézetek és sajtóorgánumok cikkeiből böngészünk, mint az Economist, Foreign Affairs, Foreign Policy, Newsweek, The New York Times, ISN, Project Syndicate, Carnegie Endowment, Brookings Institute, The Diplomat, China Daily, Stratfor és mások.
Mike Pence Trump-ellenes beavatkozással vádolja Kínát az időközi választásokat illetően – Demetri Sevastopulo és Hannah Kuchlel, Financial Times, 2018. október 5.
Mike Pence, az Amerikai Egyesült Államok alelnöke azzal vádolja Kínát, hogy propagandával próbálja az időközi választások eredményét befolyásolni. Egy héttel azután, hogy Donald Trump beavatkozással vádolta az ázsiai országot, Mike Pence azt nyilatkozta, hogy Peking Oroszországnál is agresszívabban igyekszik behatolni az amerikai demokráciába. Véleménye szerint, Kína rejtett szereplőket és propaganda csatornákat mobilizált annak érdekében, hogy megváltoztassa az amerikaiak percepcióit az országról.
Erre válaszul a kínai külügyminisztérium azt nyilatkozta, hogy mindez másodkézből való értesülés, valami olyan, ami egyszer csak a semmiből bukkant elő. Továbbá arra kérte Washingtont, hogy hagyjon fel Kína alaptalan vádolásával, rágalmazásával, a kínai érdekek megsértésével és a kínai-amerikai kapcsolatokban való károkozással.
Mike Pence arról is beszélt, hogy Amerika bízott abban, hogy a gazdasági liberalizáció Kínában majd jobb partnerségi kapcsolatokat eredményez az USA-val és világgal, de ehelyett Peking a gazdasági agressziót választotta. Az alelnök azzal vádolja Kínát, hogy számos eszközt használ fel arra, hogy megszerezze az amerikai szellemi tulajdonjogokat, mellyel, ahogy ő fogalmaz, tömegesen változtatja karddá az ekevasat. Mike Pence szerint a Trump adminisztráció nem engedheti meg tovább Kínának, hogy az nyomást gyakoroljon az amerikai cégekre, felsőoktatási intézményekre, think-tank-ekre és egyénekre, utalva arra, hogy az Obama adminisztráció túl gyenge volt Pekinggel szemben.
Evan Madeiros, korábbi fehér házi tanácsadó és professzor, abbéli aggodalmát fejezte ki, hogy az USA politikája a geopolitikai mellett egy ideológiai versenyt is teremt anélkül, hogy keretet nyújtana annak kezelésére. Kína számos veszélyt jelent az amerikai érdekekre. „Az igazi kihívás azonban az, hogy hogyan kezeljük a mély gazdasági interdependenciát szemben a stratégiai versengéssel. Pence nem kínált erre megoldást” – mondta a professzor.
Az amerikai alelnök szerint az USA-ban új konszenzus formálódik annak igényére, hogy visszaszorítsák Kínát. A Google-t külön kérte arra, hogy azonnal hagyjon fel annak a Dragonfly alkalmazásnak a fejlesztésével, mely erősíti a Kínai Kommunista Párt cenzúráját és veszélyezteti a felhasználók adatvédelmét. A Google-nek azonban nemcsak a felülről érkező nyomással kell megküzdenie, belső lázadás is kitört a Dragonfly miatt.
Mike Pence beszédében azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok hírszerzése úgy véli, hogy Peking a szövetségi és helyi kormányok politikája közötti eltéréseket igyekszik kiaknázni, és olyan kérdésekkel próbál közéjük éket verni, mint a kereskedelmi háború. Úgy próbál nyomást gyakorolni Donald Trumpra, hogy megtorló vámjai olyan termékeket vesznek célba, melyek kulcsfontosságúak ahhoz, hogy az időközi választásokon a demokraták ne kerülhessenek a képviselőházban kedvező pozícióba.
Peking agressziója a Dél-kínai-tengeren is megmutatkozik, egy amerikai hajónak ugyanis kényszermanővert kellett végrehajtania egy kínai romboló veszélyes magatartása miatt. Az incidensre reagálva az amerikai alelnök azt mondta, hogy a haditengerészet folytatni fogja a repülést és a hajózást, Kína nem tudja megfélemlíteni az USA-t.
Forrás: https://www.ft.com/content/83d985ca-c7e6-11e8-ba8f-ee390057b8c9
Fel tud-e hagyni Oroszország a dollár használatával? – Henry Foy, Financial Times, 2018. október 3.
Az Oroszországot sújtó, négy éve tartó szankciók és további korlátozások kilátásba helyezése következtében a kormány azt tervezi, hogy mentesíti az 1,6 trillió USD-nyi gazdaságot az amerikai dollártól. Az igény hátterében az áll, hogy az Egyesült Államok szankciói miatt a védelmi ipar nem használhatja a dollárt, valamint a nagy olaj- és gáz szereplők abbéli képessége is jelentősen csökkent, hogy USD-ban kölcsönözzenek.
A bankok és vállalatok igyekeznek a pénzügyminisztérium támogatásával dolláralapú megállapodásaikat más valutákba konvertálni, a Kreml pedig igyekszik olyan üzletek nyélbe ütni főbb kereskedelmi partnereivel, melyek orosz rubelben határozzák meg az importot és exportot. Kína és Törökország, melyek Moszkvához hasonló nyomással néznek szemben, örülnek a kezdeményezésnek. Dmitry Peskov, Putyin szóvivője azonban azt is hangsúlyozta, hogy nemcsak a keleti, de az európai országok is kezdenek elgondolkozni azon, hogy hogyan csökkentsék az amerikai dollártól való függőségüket. Véleménye szerint az államok ráébrednek arra, hogy az elmozdulás lehetséges, szükséges és annál jobb, minél előbb történik.
A valóság azonban ennél bonyolultabb. Oroszország erősen függ az áru- és energiaexporttól, olyan piacoktól, melyeken a dollár a népszerű. Nem valószínű, hogy a Kreml meg tudja győzni nyugati partnereit, hogy a volatilis rubelben kereskedjenek.
Az elmúlt négy év szankciói komoly hatással voltak a valutára és a kötvénypiacra. Az USA pénzügyminisztériumának áprilisi intézkedése például elvágta a főbb üzleti tevékenységeket – beleértve az acélipart is – a dollártól és az amerikai állampolgárokkal való üzleteléstől. Ennek következtében az orosz valuta 18%-kal gyengült az amerikai dollárhoz képest. A Washingtonból érkező fenyegetés, hogy a korlátokat kiterjesztik az állami bankokra és megtiltják az orosz állampapírok felvásárlását, 7,5 milliárd USD értékű orosz kötvényeladáshoz vezetett a külföldiek körében.
A kereskedelmet tekintve, habár azzal, hogy növelte kereskedelmét Kínával és más ázsiai országgal, Oroszország valamelyest csökkenteni tudta a dollár összesített részesedését a devizaügyletekben, az USD beáramló ügyletekhez való hozzájárulása még mindig 68% volt tavalyi évben. Noha a dollár dominálta adósság csökkentésében Moszkva mérsékelten sikeres volt, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a vállalati szektornak még mindig 55%-os a kitettsége. Ennek veszélyét jól példázza, hogy amikor az USA áprilisban kivetette a szankciókat, a befektetők annyira megijedtek, hogy az orosz Rusal, a világ egyik legnagyobb alumínium gyártója nem tudta a dollár dominálta adósságot fizetni.
A Kínával való szorosabb együttműködés, melynek igényét Putyin és Xi Jinping Vlagyivosztokban erősítette meg, meghatározó szerepet játszik abban az erőfeszítésében, hogy Moszkva mentesítse gazdaságát a dollártól. A kereskedelem növekedése Kínával ellensúlyozza az Európai Unió felől érzékelt visszaesést, ráadásul arra is meg van igény, hogy a határon átnyúló kereskedelemben többet használják az orosz és kínai valutát. Törökország szintén nyitott a helyi valuták használatára, saját gazdasági problémái miatt azonban Ankara sokkal kevésbé alkalmas akkora méretű elhajlásra, melyet Moszkva remél.
„A dollár-mentesítés bizonyos mértékig lehetséges. A kérdés nem az, hogy egy ország el akarja-e hagyni a dollár övezetét, hanem az, hogy azután milyen irányba mozdul el? Az euró, a jüan vagy a bitcoin felé? Több választási lehetőség van, melyeknek mind meg van a maga költsége. A kihívás abban rejlik, hogy egyensúlyozni kell a dollárnál való maradás és annak költsége között, hogy új rendszert találjuk” – mondta Konstantin Korishchenko, az Orosz Központi Bank korábbi elnökhelyettese.
Fontos tényező továbbá, hogy az orosz gazdaság gerince továbbra is az olaj- és gáztermelés. A globális olajkereskedelem azonban jellemzően olyan dolláralapú piac, ahol a főbb kereskedők nem valószínű, hogy elfogadnák a devizaárfolyam-kockázatot. „Mondani könnyen lehet, hogy kerüljük ki a dollárt és kereskedjünk euróban az olajjal. Líbia megpróbálta, de elbukott. Irak is megpróbálta. A dollár szerepe az olajpiacon nem változik olyan gyorsan” – nyilatkozta Konstantin Korishchenko.
Forrás: https://www.ft.com/content/a5187880-c553-11e8-8670-c5353379f7c2
Irán kreatív megoldásokat keres arra, hogy legyőzze a szankciókat és folytatni tudja az olajexportot – Najmeh Bozorgmehr, Financial Times, 2018. október 10.
Ha Donald Trump szankciókat vet ki Iránra a jövő hónapban, az iszlám köztársaságnak azért kell majd harcolnia, hogy alternatív bevételt találjon 80 milliós lakosa élelmiszerrel és gyógyszerrel való ellátásához. Teheránnak azonban az is kiemelt érdeke, hogy az amerikai elnöknek ne legyen sikeres azon törekvése, hogy elvágja az olajexportot, az iráni gazdaság életmentő kötelét.
Irán, melynek állami bevétele és külföldi valutája javarészt az olajexportból származik, a szankciók – november 4-én történő – újbóli bevezetéséhez közeledve, kreatív megoldásokat keres az olaj eladására. Egy Washingtonnal való tárgyalás Teherán számára ugyanis csak úgy lehetséges, ha Irán bebizonyítja, hogy ellen tud állni az új szankcióknak, és nincsen a keze a tárgyalóasztalnál megkötve. A szankciók kijátszásának tervei között szerepel például egy olyan közvetítő újjáélesztése is, aki hazai energiatőzsdén nyersanyagot tud vásárolni, majd a magánszektor álarca mögé rejtőzve a világpiacon el tudja adni. Ez a „tőzsde”, melyet 2012-ben hoztak létre, legalább 2015 óta, a nemzetközi szankciók feloldása óta nem kereskedett olajjal.
A rezsim azonban mindenre elszánt annak érdekében, hogy a legkisebb értékű olajexportot is fenntartsa. Babak Zanjani üzletembernek például azért kell halálbüntetéssel szembenéznie, mert nem fizette vissza az olajeladásból származó 2,8 milliárd USD-t az államnak. Saeed Laylaz iráni politikai gazdaságtani elemző szerint, habár a „tőzsde” fontos szimbóluma annak, hogy Irán diverzifikálni igyekszik a kőolaj eladási csatornáit, az, aki az Iráni Nemzeti Olajtársaságtól nem vesz olajat, az azoktól sem fog, akik a fegyveres erőkhöz kapcsolódnak.
A 2015-ös iráni nukleáris megállapodás aláírása után az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és más államok támogatásával Irán meg tudta duplázni olajexportját, melynek köszönhetően meg tudta fékezni a 40%-os inflációt és talpra tudott állni a mély válságból.
Mohammad Ali Khatibi szerint, az európai kormányok támogatása fel fogja bátorítani a cégeket, hogy segítsenek Iránnak eladni a nyersolajat. Főként azokat, melyeknek nincs érdeke az Egyesült Államokban. Megjegyezte továbbá, hogy Irán a legrosszabb esetben is naponta legalább 1 millió hordó olajat fog tudni exportálni. Iráni elemzők szintén arra számítanak, hogy az eladás 1 millió hordó/nap felett marad, ami jelentős visszaesés az idei 2,8 millió hordó/per nap csúcsértékhez képest. Az iráni politikusok pedig úgy vélik, hogy Szaúd-Arábia nem lesz képes az iráni visszaesést teljes mértékben kiegyenlíteni.
Teherán az iráni olaj elsőszámú vásárlójában, Kínában bízik, aki a kereskedelmi háború miatt most egyébként is feszült viszonyt ápol az Egyesült Államokkal. India kapcsán az elemzők arra számítanak, hogy Újdelhi az USA-nak kedvezve csökkenti majd az Iránból érkező importot, anélkül, hogy megszüntetné azt.
Khatibi szerint ezt a szankciós hullámot könnyebb lesz kezelni, mint az előzőt, amikor az Egyesült Államok, Európa és az ENSZ egy oldalon állt Iránnal szemben. Ugyanakkor egy, a keményvonalasokhoz közel álló személy szerint a szankciók nyomása őrültté teszi Teheránt. Az idei évben létrehozott Supreme Council for Economic Co-ordination például a múlt héten döntött arról, hogy tartózkodási engedélyt ad azoknak a külföldieknek, akik 250.000 USD-t fektetnek az országba.
Forrás: https://www.ft.com/content/d5a39a98-cb1b-11e8-b276-b9069bde0956
Még mindig a Jemaah Islamiyah jelenti a legnagyobb terrorista fenyegetést Dél-Ázsiára – Bilveer Singh, The Diplomat, 2018. október 7.
Tizenhat évvel a Balit sújtó robbantás után, mely 200 ember életét követelte, ma is az al-Qaeda-hoz kapcsolódó Jemaah Islamiyah (JI) jelenti a legnagyobb fenyegetést Dél-Ázsiára. Annak ellenére, hogy több vezetőjük megölésével és letartóztatásával 2009 óta visszaszorították a terrorszervezetet, a JI politikailag és ideológiailag mélyen be van ágyazva a régióba.
Noha fókuszterülete Indonézia, a Jemaah Islamiyah egy regionális hálózaton keresztül kapcsolatban van filippínó, maláj és thai személyekkel, csoportokkal. Délkelet-Ázsia a JI szempontjából funkcionálisan három területre oszlik, a Fülöp-szigeteken történik a kiképzés, Malajziából és Szingapúrból érkezik a pénzügyi forrás, Indonézia pedig az az ország, ahol a műveleteket végrehajtják. Pozitív változás azonban, hogy a régió biztonsági apparátusának köszönhetően a szervezet hatóköre csökken. Csak Indonéziában például 2002 óta 1500 JI tagot öltek meg vagy tartóztattak le.
Ennek ellenére a terrorszervezet sikeres a fenntartásban és az újjáélesztésben. Ennek egyik oka, hogy minidig van valaki, aki a vezetőségben keletkezett vákuumot betölti. Amikor például Osama bin Ladent megölték, Ayman Zawahiri vette át az al-Qaeda irányítását. Annak ellenére pedig, hogy a JI szerepe sem nemzeti, sem nemzetközi szinten nem olyan jelentős, a legtöbb tag hű az al-Qaedahoz, és szoros kapcsolatot az al-Nustraval vagy annak utódjaival.
Maga a rendszer, a szervezet felépítése is hozzájárult ahhoz, hogy a JI fennmaradjon. A vezetők rendszeres találkozókat tartanak, a PUPJI, a szervezet alkotmánya pedig továbbra is útmutatást ad a harcosoknak. A JI megkérdőjelezhetetlen vezetője az emír, akiből paradox módon ma kettő van. Egy, aki nyilvánosan birtokolja a címet, és egy, aki de facto betölti a funkciót. Tovább bonyolítja a képet, hogy ki kit tart emírnek, valaki szerint pedig olyan „emír” is van, akinek szükséghelyzet esetén be kell ugrania.
Harmadik tényezőként említhető, hogy a terrorszervezet a vallásos bentlakásos iskolákon, mecseteken vagy a médián keresztül aktív az ideológiaterjesztésben. A meggyőződés szerint azokban a muszlim országokban – például Indonéziában – is fontos a dzsihád oktatása, ahol eddig még nem nyílt dzsihadista front. Támogatást nyújtva a rászoruló muszlimoknak, a JI a humanitárius segítségnyújtás terén is tevékeny. Az egyik erre irányuló szervezet a Hilal Ahmar Society Indonesia, melyet az Egyesült Államok a tiltott szervezetek listájára helyezett.
A Jemaah Islamiyah-nak mindig volt katonai szárnya, melynek tagjai rendszeresen részt vettek Indonéziában a bombázásokban. Sofyan Tsauri szerint ezek a katonai elemek az indonéz biztonsági erők rajtaütése következtében sem szűntek meg, csupán pihentetik őket, míg újra felszínre nem kerülnek. 2009 óta a JI katonai tagjai csak Indonézián kívül, a Fülöp-szigeteken, Irakban és Szíriában vettek részt műveletekben. Abu Rusyadan, a JI egyik vezetője többször hangoztatta, hogy még nem jött el az idő a csapásra.
Végezetül pedig az Iszlám Állam (ISIS) is kulcsszerepet játszott abban, hogy a Jemaah Islamiyah megerősödjön. Habár az ISIS-nek Indonéziában is vannak támogatói, ahogy azt a 2017-es Marawi ostrom is demonstrálta, a Fülöp-szigetek a terrorszervezet epicentruma Délkelet-Ázsiában. Tekintve, hogy a biztonsági tervezők radarján – mind globálisan mind regionális szinten – az Iszlám Állam jelenik meg elsőként, a JI zöld utat kap arra, hogy „szabadon” tevékenykedjen. Némely indonéz biztonsági ügynökség az oszd meg és uralkodj, valamint a hatalmi egyensúly elve alapján a Jemaah Islamiyah-t használja fel az ISIS ellensúlyozására. A szervezet azonban, melynek becslések szerint – több ezer támogatóval és szimpatizánssal a háta mögött – 2000-3000 tagja van, nagy veszélyt jelent Indonéziára. A JI számos tagja véli úgy, hogy az Iszlám Államot ellensúlyozni kell, mivel a dzsihadisták közötti harcot promotálva az szégyent hoz a „szent háború” hírnevére.
Egyértelmű, hogy a Jemaah Islamiyah, mely a múltból tanulva és a geopolitikából előnyt húzva képes volt regenerálódni, közel sem jelentéktelen a régióban.
Forrás: https://thediplomat.com/2018/10/jemaah-islamiyah-still-southeast-asias-greatest-terrorist-threat/
Modi és Putyin 5,5 milliárd USD-os védelmi megállapodást írt alá a felek találkozóján – Franz-Stefan Gady, The Diplomat, 2018. október 5.
Narendra Modi indiai miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök október 5-én tartott – tizenkilencedik – csúcstalálkozóján, Újdelhi és Moszkva egy 5,5 milliárd USD-os védelmi megállapodást írt alá az orosz gyártású Almaz-Antei S-400 Triumf légvédelmi rendszerek beszerzéséről. A megállapodás bonyolulttá teszi India mélyülő stratégiai kapcsolatát Washingtonnal, mivel az Egyesült Államok a Countering America’s Adversaries Through Sanctions Act (CAATSA) értelmében gazdasági szankciókkal fenyegeti azokat az államokat, melyek jelentős – 15 millió USD-nál magasabb értékű – tranzakcióba bonyolódnak az orosz védelmi iparral.
Tekintettel arra, hogy az S-400 az egyik legfejlettebb légvédelmi rendszer a világon, a Trump adminisztráció nem fog élni azzal a jogával, hogy lemondjon a szankciókról. Mivel azonban Washington nem akarja kockáztatni az Indiával való stratégiai partnerségét, nem valószínű, hogy Újdelhi a megállapodás következtében pénzügyi szankciók célkeresztjébe kerül. James Mattis amerikai védelmi miniszter is nyíltan az Indiát érintő szankciók ellen beszélt.
Szeptemberben az Egyesült Államok szankciókat vetett ki a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg felszerelés-fejlesztéssel foglalkozó osztályára S-400-as rendszerek és Sukhoi Su-35S negyedik generációs, dupla motoros vadászrepülők vásárlása miatt. Érdemes megjegyezni, hogy Washington nem a megállapodás aláírása, hanem a leszállítás miatt szankcionálta Kínát. Tekintve, hogy az első S-400-as szállítmány 2020-nál előbb várhatóan nem érkezik meg Indiába, az amerikai kormánynak nem kell azonnal reagálnia a héten kötött megállapodásra. Az sem valószínű, hogy ez volt az utolsó alkalom, hogy Újdelhi katonai felszerelést vásárolt Moszkvától.
A SIPRI elemzése szerint az 1960-as évek óta Oroszország a legnagyobb védelmi ellátója Indiának, 2012 és 2016 között 68%-kal járulva hozzá Újdelhi fegyverimportjához. Az Egyesült Államok ugyanakkor 2008-2012 és 2013-2017 között 557%-kal növelte fegyverexportját Indiába. Ami a jelenlegi megállapodással továbbra sem világos az az, hogy pontosan hány darab indítóállvány és rakéta kerül majd leszállításra. Míg a hírek négy egység S-400-at emlegetnek, ezek az egységek az orosz katonai struktúra szerint lesznek méretezve. Következésképp a szállító-indító járművek száma körülbelül harminc lesz.
Elődjéhez képest az S-400 fejlettebb radarral és korszerűbb szoftverrel van felszerelve. A légvédelmi rendszert, mely több rakétára tud lőni, a 48N6E2 – egy állítólag 250 kilométer hatótávolságú – változatával is felszerelték. Az S-400 legújabb és legfejlettebb rakétarendszere, a 40N6 is valószínűleg a szállítmány része lesz. A felszíni telepítésű rakétarendszer működési tartománya 400 kilométer, és 30 kilométeres magasságig képes a célpontot elpusztítani. Az S-400-at várhatóan teljesen integrálni fogják az indiai légierő automatizált irányító-ellenőrző rendszerébe.
Forrás: https://thediplomat.com/2018/10/india-russia-sign-5-5-billion-s-400-deal-during-modi-putin-summit/
Japán legnagyobb hadihajója Indo-csendes-óceáni bevetése során látogatást tett Srí Lankán – Ankit Panda, The Diplomat, 2018. október 2.
A JS Kaga, Japán Izumo osztályú helikopter-hordozó rombolója, mely a haditengerészet legnagyobb hadihajója, szeptember 30-án kikötött a srí lankai Colombo kikötőben. A hajó, melynek legénysége hivatalos látogatásokkal igyekezett a két ország közötti tengerészeti együttműködést mélyíteni, öt napot tartózkodott a kikötőben.
Az esemény egyben arra is szolgált, hogy Tokió hangsúlyozza jelenlétét a térségben. Ahogy Tatsuya Fukuda tengernagy is nyilatkozta, a japán kormány a szabad és nyitott Indo-Csendes-óceánt támogatja, és ennek a stratégiának a mostani művelet is a része. „A tengeri biztonság és stabilitás döntő jelentőségű” – folytatta gondolatait Fukuda a Colombo kikötőhöz közeledve.
A JS Kaga kikötése Itsunori Onodera, a japán védelmi miniszter nemrégiben, Colombo-n tett látogatásának nyomon követése. Onodera hivatalos útjának jelentőségét növeli, hogy ez volt az első alkalom, hogy japán védelmi miniszter Srí Lankára látogatott. Onodera hangsúlyozta, hogy Tokió fontos csomópontnak tartja az országot a régióban. Japán a szabad és nyitott Indo-Csendes-óceánt promotáló stratégiája keretében stratégiai együttműködést, betörési pontokat kíván létrehozni a hasonlóan vélekedő part menti államokkal.
A védelmi miniszter Srí Lanka azon délebbre fekvő kikötőjében, Hambantotán is látogatást tett, ahol kínai állami vállalatok kaptak 99 évre haszonbérleti jogot, miután az ország nem tudta fizetni Pekingnek a hiteleket. Nem maradt ki a látogatások sorából az északi kikötő, a Trincomalee sem, mellyel kapcsolatban néhány elemző szerint Japánnak jelentős, mélytengeri kikötői létesítmények létrehozására irányuló érdekei vannak. A két ország idei közeledését Katsutosi Kawano admirális srí lankai látogatása alapozta meg 2014-ben. A Japán Tengerészeti Véderő vezérkari főnöke már akkor kifejezte igényét arra, hogy a japán hajók használhassák a Hambantota kikötőt.
A JS Kaga egyébként több hónapot tartózkodik az Indo-csendes-óceáni térségben. A késő nyári hónapokat a Dél-kínai-tengeren töltötte, ahol amerikai hordozókkal hajtott végre kétoldalú hadgyakorlatot. Ezt követően látogatást tett Tokió több stratégiai partnerének kikötőjében, Szingapúrban, Indonéziában és a Fülöp-szigeteken. A hadihajó Srí Lanka után várhatóan India felé veszi az irányt.
Az Egyesült Államok szigorítja Kína nukleáris importjának ellenőrzését – Nikkei Asian Review, 2018. október 12.
Az Amerikai Egyesült Államok energiaügyi minisztériuma október 11-én azt nyilatkozta, hogy a kormány szigorítja a kettős felhasználású nukleáris termékek kínai importját annak érdekében, hogy megelőzze, hogy katonai vagy illetéktelen célokra használják fel őket.
A hír Kína és az USA közötti kereskedelmi háború eszkalálódása közepette érkezett. A múlt hónapban Donald Trump közel 200 milliárd USD értékű kínai importra vetett ki vámot, és újabb büntető tarifákkal fenyegetett, amennyiben Peking megtorló intézkedéseket vezet be. Kína 60 milliárd USD-nyi amerikai importot sújtó vámmal reagált az amerikai elnök lépésére.
Rick Perry amerikai energiaügyi miniszter azt mondta, hogy az Egyesült Államok nem hagyhatja figyelmen kívül azt, hogy milyen nemzetbiztonsági következményekkel jár az országra nézve, hogy Peking az amerikai-kínai polgári célú nukleáris együttműködés eljárásain kívül igyekszik nukleáris technológiára szert tenni. Kormánytisztviselők elmondása szerint a Nemzetbiztonsági Tanács (National Security Council) már tavaly foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy Kína amerikai cégektől próbál nukleáris anyagokat, felszereléseket és fejlett technológiákat megkaparintani. Erőfeszítése jól beleillik az amerikai üzleti és katonai érdekeket sértő szellemi tulajdonjogok megszerzésébe.
Az új intézkedés, mely azonnal hatályba lép, irányelveket ír elő a már meglévő és jövőbeni technológiatranszferek felülvizsgálatára. A 2018. január 1-je előtt jóváhagyott technológiatranszferek többsége azonban valószínűleg nem kerül módosításra. A Dél-kínai-tengeren lévő kis reaktorok, tengeralattjárók vagy jégtörők számára fejlesztett nukleáris technológia aggodalmat kelt az Egyesült Államokban. Emiatt feltételezések szerint nem fogják jóváhagyni a China General Nuclear Power Group új engedélyek iránti kérelmét, vagy jelenlegi hatáskörének kiterjesztését. A vállalatot, melyet amerikai nukleáris technológia ellopásával vádolnak, egyébként is árgus szemekkel figyelik. Az Egyesült Államok tart attól, hogy a technológiát fegyverekre, fegyverrendszerekre vagy platformokra használják.
Az Egyesült Államok nukleáris exportja Kínába 170 millió USD volt a tavalyi évben.
Szerző: Mogyorósi Alexandra
