hétfő, november 18, 2024
Latest:

PAGEO Geopolitikai Kutatóintézet

Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány

PAGEO Geopolitikai Kutatóintézet
Ázsia Geopolitika Kína Új Selyemút 

A Fülöp-szigetek szerepe az Új Tengeri Selyemút kezdeményezésben Duterte elnök politikájának fényében

Klemensits Péter 3624 Views 0 Comments , , , ,

A 2013-ban Kína által meghirdetett Új Tengeri Selyemút megaprojekt a délkelet-ázsiai országok számára nagy lehetőségeket rejt magában. Rodrigo Duterte elnök 2016-os megválasztását követően a Fülöp-szigetek is teljes mértékben elkötelezte magát a kínai kezdeményezés mellett, miközben a kínai infrastrukturális beruházások a filippínó elnök kül- és gazdaságpolitikai terveiben is kulcsszerepre tettek szert.

Kína 2013-ban indította útjára az Egy Övezet, Egy Út kezdeményezést[1], amelynek fontos részét képezi a 21. századi Új Tengeri Selyemút. A projekt a délkelet-ázsiai országok támogatását is élvezi, melyek közül a Fülöp-szigetek csupán Rodrigo Duterte elnök 2016 júniusi megválasztását követően jelezte csatlakozási szándékát. A szigetország azóta a kínai projekt egyik legelkötelezettebb hívének bizonyult, hiszen Duterte kül- és gazdaságpolitikai terveiben kulcsszerepet kapott a Kínával való együttműködés, mint amely a jövőben az ország fejlődésének egyik legfontosabb záloga lehet.

Az elemzés célja, hogy bemutassa a Fülöp-szigeteknek a 21. századi Új Tengeri Selyemút projektben elfoglalt lehetséges helyét a Duterte kormány kül- és gazdaságpolitikai terveinek fényében. Ennek megfelelően a kínai megaprojekt lényegi elemeinek összefoglalását követően ismerteti Kína és a Fülöp-szigetek kapcsolatának alakulását Duterte hivatalba lépése után, a megvalósítani kívánt beruházásokkal egyetemben, majd pedig a lehetőségeket és a kihívásokat figyelembe véve elemzi a várható politikai-gazdasági következményeket.

A 21. századi Új Tengeri Selyemút

Az Övezet és Út kezdeményezés (BRI) két megaprojektet foglal magában, az Új Selyemút Gazdasági Övezetet, amely Európát, a Közel-Keletet és Közép-Ázsiát köti össze Kínával, valamint az Új Tengeri Selyemutat, amely Dél- és Délkelet-Ázsia mellett Óceánia, Afrika és Európa tengeri kereskedelmének fejlesztését tűzte ki célul.[2] Mivel a szállítás volumenét tekintve globális viszonylatban a tengeri kereskedelem nagyobb jelentőséggel bír, mint a szárazföldi közlekedés fejlesztése, ezért az Új Tengeri Selyemút projekt sikeres megvalósítása még fontosabb, mint a kontinenseken átívelő „gazdasági öv”.

1. ábra: A Fülöp-szigetek, az Új Tengeri Selyemútról szóló kínai tervekben[3]

Az Új Tengeri Selyemút a Kína által finanszírozott infrastrukturális fejlesztések mellett a regionális együttműködés, a pénzügyi integráció, a szabadkereskedelem és a tudományos kooperáció elősegítését is szolgálja, vagyis lényegében egy olyan hosszú távú fejlesztési programról beszélhetünk, amely a résztvevők számára kölcsönös előnyökkel jár. A tengeri kereskedelmi útvonalak fejlesztése Peking számára fontos geostratégiai érdek, miközben a partnerországok számára egyúttal komoly gazdasági lehetőség is. A tervezett beruházások finanszírozása céljából jött létre az Ázsiai Infrastrukturális Fejlesztési Bank és a Tengeri Selyemút Bank. Előbbi intézmény esetében Kína a 100 mrd dolláros alapítótőkéjének a felét biztosította, utóbbinál pedig egyedüliként teremtette elő annak 16 milliárd dolláros alaptőkéjét. Ezenfelül a kínai kormány további 40 milliárd dollárt helyezett letétbe a Selyemút Alapba.[4]

A stratégiai jelentőségű tengeri kereskedelmi útvonalak miatt Délkelet-Ázsia fontos szerepet tölt be a kínai tervekben, miközben a térség államai – különösen a Fülöp-szigetek – az infrastrukturális fejlesztések révén nem csupán az egyes régiók, de a teljes ASEAN térség fejlődésének előmozdítását, a súlyos gazdasági-társadalmi konfliktusok megoldását is remélik.

Duterte elnök és a “Kína felé fordulás” politikája

Rodrigo Duterte elnök megválasztását követően rögtön felismerte, hogy a Kínával fennálló gazdasági kapcsolatok javítása stratégiai jelentőséggel bír. Éppen ezért 2016 júniusa után elődjével Benigno Aquino-val szemben teljesen új alapokra helyezte az ország kül- és védelempolitikáját, amelynek legfőbb elemei az Egyesült Államoktól való eltávolodás és a Kína felé történő nyitás lettek.[5] Az általa meghirdetett „független külpolitika”[6] irányelveihez alkalmazkodva igyekszik egyenlő távolságot tartani a nagyhatalmakkal szemben, vagyis gazdasági értelemben természetesen az amerikai befektetésekről sem szeretne lemondani, ugyanakkor mivel ezek nem biztosítják a szükséges infrastrukturális beruházásokat, ezért új partnerek bevonására törekszik.[7]

Duterte külpolitikai irányváltását a kínai vezetés örömmel fogadta, megteremtve a lehetőségét a filippínó elnök pekingi látogatásának 2016 október 18-22 között. A gazdasági kapcsolatok javítása prioritást élvezett, ezt mindennél jobban bizonyítja, hogy az elnököt pekingi útjára több mint 400 filippínó üzletember kísérte el. Összesen 21 különböző megállapodást írtak alá a felek 24 mrd dollár értékben, melyek közül 15 mrd dollár kínai befektetést jelent, ehhez kapcsolódik egy 9 mrd dolláros hitelkeret. Duterte már ekkor nyíltan kifejezte szándékát az Új Tengeri Selyemúthoz való csatlakozás mellett is. 2017. január 23-án Carlos Dominguez filippínó pénzügyminiszter pekingi látogatásán 3,7 mrd. dollár értékben, 30 közös projekt elindításáról született megegyezés a két ország között.[8] 2017 májusában Duterte elnök ismét személyesen utazott Pekingbe, hogy részt vegyen az Övezet és út fórumon, amelyen a BRI kezdeményezésben érdekelt országok képviseltették magukat. A tárgyalások során számos gazdasági és energetikai megállapodás került aláírásra, miközben a filippínó elnök a kínai befektetéseknek a szigetország fejlődésére gyakorolt pozitív hatásait bizonygatta.[9]

Legutóbb, 2017 novemberében, Manilában Duterte elnök hivatalos látogatáson fogadta Li Keqiang kínai miniszterelnököt, ennek során a felek 14 különböző megállapodást írtak alá, melyek a kereskedelmi, pénzügyi, infrastrukturális és védelmi együttműködésre terjednek ki. A tárgyalások során Kína 7,2 mrd dollár értékben ajánlott fel kölcsönöket a filippínó infrastrukturális beruházások finanszírozására.[10]

A filippínó gazdaság számára az elmérgesedett viszony Kínával a múltban jelentős problémákat eredményezett. A befektetők távolmaradása mellett, 2016 nyarán Kína a banánimportot is betiltotta a Fülöp-szigetekről, a hágai Állandó Választottbíróság ítéletet[11] követően pedig már a turisták is elmaradtak.[12] Kijelenthető, hogy Duterte kínai útjai a politikai célok mellett új alapokra helyezték a kínai-filippínó gazdasági kapcsolatokat is. 2017 novemberi adatok szerint Kína lett a Fülöp-szigetek legnagyobb kereskedelmi partnere, miután az év első 9 hónapja alatt a bilaterális kereskedelem 7,8%-kal nőtt. Ezzel párhuzamosan a kínai befektetések is 7,2%-kal növekedtek az említett időszakban (Cheng, 2017).[13]

2. ábra: A Fülöp-szigetek legfőbb kereskedelemi partnerei a 2017-es év első felében[14]

A Duterte kormány gazdasági szakemberei teljes mértékben kitartanak az elnök új külpolitikai irányvonala mellett, miközben a kínai származású üzleti elit a jelentős profit reményében szintén támogatja a kormányt.[15] Kína és a Fülöp-szigetek közeledését az is elősegítette, hogy Peking Duterte drogellenes hadjáratát sem kritizálja, sőt az emberi jogok kérdésében azonos álláspontot képviselnek.

Duterte fordulata ugyanakkor az országnak az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyára is pozitív hatást gyakorolt, hiszen Donald Trump politikája bizonyítja,[16] hogy Kínával szemben az USA a korábbi pozíciói fenntartására törekszik, ennek érdekében pedig akár gazdasági engedményekre is hajlandó, vagyis hosszú távon a két nagyhatalom rivalizálásából a Fülöp-szigetek profitálhat.

DuterteNomics

A Duterte kormány gazdaságpolitikájának – amelyet DuterteNomics elnevezéssel illettek – legfontosabb célja, hogy az ország 2020-re a felső középszintű jövedelemmel rendelkező gazdaságok kategóriájába kerüljön. A DuterteNomics hivatalosan 2017 áprilisában került meghirdetésre és tartalmazza mindazon gazdaság és társadalompolitikai elképzeléseket, amelyeket az elnök már 2016 júniusában nyilvánosságra hozott 10 pontos program néven. A 10 pontos program többek között, kiállt a korábbi adminisztráció makroökonómiai politikájának folytatása mellett, nagyszabású adóreformot ígért, a versenyképesség növelését, a vidék, az egészségügy, az oktatás fejlesztését, valamint a befektetések elősegítését.[17] A 2017-ben elfogadott, középtávra szóló Filippínó Fejlesztési Terv 2017-2022 teljes mértékben tartalmazza a fenti célkitűzéseket. A filippínó állampolgárok véleményét is magába foglaló 25 éves hosszú távú vízió, az Ambisyon Natin 2040, szintén a gazdasági-társadalmi programok és fejlesztések összehangolását tekinti legfontosabb céljának, miközben kiemelt jelentőséget tulajdonít az oktatásnak, hiszen 2040-re a cél egy prosperáló alapvetően a középosztályból álló „okos és innovatív” társadalmi réteg létrehozása.[18]

A DuterteNomics legfőbb eleme azonban az Építs! Építs! Építs Infrastruktúra Terv, amely a szegénység csökkentését, a gazdasági növekedés előmozdítását és a társadalom jólétét az egész országra kiterjedő infrastrukturális beruházások révén szeretné biztosítani. A Világgazdasági Fórum 2016-2017-es Globális Infrastruktúra Versenyképességi Indexe a vizsgált 138 ország közül a Fülöp-szigeteket a 95. helyre sorolta.[19]

3. ábra: A Fülöp-szigetek infrastrukturájának összehasonlítása a szomszédos országokkal a Világgazdasági Fórum rangsorát tekintve[20]

Annak érdekében, hogy orvosolja a helyzetet, a Duterte kormány már 2017-ben is sokkal többet igyekezett az infrastruktúrára költeni, mint elődei. A tervezett projektek jelentős része a közlekedés fejlesztését szolgálják és alapvetően állami finanszírozásból valósulnának meg. Összességében Duterte 6 éves hivatali ideje alatt 180 mrd dollárt szeretne infrastrukturális fejlesztésekre fordítani, a költségek egy részét pedig külföldi forrásokból szeretné előteremteni. 2017 őszén az elnök összesen 21 projekt elindítását hagyta jóvá 16 mrd dollár értékben.[21]

A külföldi források nagyrészt a kínai tőkét jelentik. Peking teljes mértékben hajlandó bekapcsolódni a filippínó gazdaságfejlesztési programba, vagyis kölcsönök és segélyek formájában finanszírozni azt, hiszen a nagy haszonnal járó projektek kivitelezését alapvetően a kínai vállalatokra bíznák, amelyből az állami és a magánszektor egyaránt profitálna.

Egyes elemzők úgy vélik, hogy a kínai hiteleknek köszönhetően a Fülöp-szigetek államadóssága ugrásszerűen megnövekedhet, de a kormány szerint a beruházások költségének 80%-át az adóreformot követően már belső forrásokból lehetne biztosítani,[22] a fennmaradó 20% esetében pedig a kedvező kamatok miatt a hitelek visszafizetése nem jelent majd problémát. Ehhez járul még hozzá, hogy hosszú távon kb. 12 millió új munkahely létrejöttével lehet számolni.[23]

Kínai projektek a Fülöp-szigeteken

Duterte elnök a kezdetektől hangsúlyozta, hogy országa nem szeretne kimaradni a 21.. századi Új Tengeri Selyemút kezdeményezésből, ezzel ellenkezőleg annak, egyik legfőbb támogatója kíván lenni. A filippínó államfő 2016 októberi pekingi látogatása során a felek több fontos projekt finanszírozásáról és kivitelezéséről is megállapodtak, az egyeztetett kínai befektetések összértéke pedig elérte a 15 mrd dollárt. A tervek szerint a Davao-i partvidék és a kikötő fejlesztésére 780 millió dollárt fordítanak, a Cebu nemzetközi terminál projektre 328 milliót, míg a manilai kikötő feltöltésére és kibővítésére 148 milliót. A kivitelezési munkálatokat a China Harbor Engineering Corporation (CHEC), a China Road and Bridge Corporation (CRBC), és a CCCC Dredging vállalta.[24]

Gyorsforgalmi utak, valamint vasutak megépítése szintén szerepel a tervekben. A korábbi amerikai katonai bázisok (Clark és Subic Bay) közötti összeköttetést vasúttal kívánják megoldani. A kivitelezésről pedig a filippínó Bázis Átalakító és Fejlesztési Hatóság, illetve a CHEC gondoskodik. A Bonifacio város és a Ninoy Aquino nemzetközi repülőtér között az állandó buszjáratok indításához szükséges gyorsforgalmi utat a Fejlesztési Hatóság és a China Road and Bridge Corporation építheti meg. Sangley Point esetében – amely szintén egy korábbi amerikai haditengerészeti bázis – a logisztikai infrastrukturális fejlesztéseket a Cavitex Holdings, az International Container Terminal Services és a CHEC közösen végzik.[25]

A megújuló energiaforrásokhoz is számos tervezett projekt kötődik. A 300MW-s Pulangi-5 vízerőművet a Greenergy és a Power China Guizhou Engineering építheti, az Észak és Dél Negros-i biomassza projekt esetében pedig a North Negros Biopower és a Wuxi Huaguang Electric Power Engineering a kivitelezők. Az ipari beruházások közül említhető az MVP Global Infrastructure csoport és a Suli csoport által alapított kábelgyár, egy új generációs acélmű a Mannage Resources a SIIC Shanghai International Trade kivitelezésében, valamint egy a Zhuhai Bus and Coach vállalathoz tartozó buszgyár. A vízgazdálkodási projektek is fontos részét képezik a terveknek. Ennek megfelelően árvízvédelmi munkálatok indulnak a Pasig és a Marikina folyók partján, illetve Manilában a Manggahan csatorna mellett. A kivitelezők minden esetben a kínai Zonar Construct és SinoHydro vállalatok lesznek.[26]

2017 októberében a kétoldalú egyeztetéseket követően Kína bejelentette, hogy első körben 8 projekt került kiválasztásra, melyekre már a pénzügyi forrásokat is elkülönítették. Ezek a beruházások többek között a következők: a Binondo-Intramuros és az Estrella-Pantaleon hidak Manilában; a Kaliwa gát projekt; a Chico folyóhoz kapcsolódó szivattyúállomás Cagayan és Kalinga tartományokban. Emellett Davao-ban egy új gyorsforgalmi út építése, egy ipari park és két drogrehabilitációs központ létesítése került az első csoportba. A kínai kormány ezen felül 4 további projekt finanszírozására tett ígéretet: megépíti a Panay-Guimaras-Negros szigetek közötti összeköttetést biztosító hidat; létrehoz egy új mezőgazdasági központot; továbbá finanszírozza a két ország biztonsági együttműködésének körébe tartozó projekteket és végül 3 millió dolláros segélyt nyújt Marawi újjáépítéséhez.[27]

Novemberben Li Keqiang kínai miniszterelnök manilai tárgyalásai során megállapodás született arról, hogy az első körbe tartozó beruházások közül az Export-Import Bank of China 234.92 millió dolláros hitelt kínál fel a Kaliwa gát megépítéséhez, míg a Chico folyón létesítendő szivattyúállomáshoz további 72.49 millió dollárt. Arról is döntés született, hogy Marawi újjáépítésére Kína 23 millió dolláros segélyt ad a filippínó kormánynak. Egyúttal a második körbe tartozó beruházásokról is megkezdődtek az egyeztetések, melyek között minden valószínűség szerint helyet kap a Subic-Clark vasút, a Davao-i gyorsforgalmi út és a Panay-Guimaras-Negros közötti híd is.[28]

A Duterte kormány szerint az ország részvétele a 21. századi Új Tengeri Selyemút kezdeményezésben egyértelműen javítani fogja az ország nemzetközi versenyképességét, hiszen az infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően a Kína, valamint Európa, a Közel-Kelet és Afrika közötti kereskedelem költségei csökkenni fognak. A filippínó ipar és a mezőgazdaság számára pedig új piacok nyílnak meg, miközben több millió új munkahely létrejötte is megvalósul.[29] A filippínó vezetés úgy számol, hogy a déli területeken megvalósuló infrastrukturális fejlesztések következtében a moro konfliktus rendezése, így a térség integrációja és felzárkóztatása is könnyebben mehet végbe.

Konklúzió

A Kína által meghirdetett 21. századi Új Tengeri Selyemút gazdasági értelemben komoly lehetőségeket hordoz a délkelet-ázsiai országok, így a Fülöp-szigetek számára is. Duterte elnök külpolitikai fordulata megteremtette a lehetőségét a megaprojekthez történő csatlakozáshoz, amelynek szükségét az elnök gazdaságpolitikai elképzelései is bizonyítják. A tervek szerint az infrastrukturális fejlesztések javítani fogják az ország nemzetközi versenyképességét, miközben a filippínó ipar és a mezőgazdaság számára új piacok nyílnak meg és több millió új munkahely létrejötte is megvalósul. Kína teljes mértékben támogatja a filippínó kormányt és számos infrastrukturális beruházás kivitelezésére vállalt kötelezettséget. Noha a Duterte adminisztráció a fejlesztéseket alapvetően belső forrásból szeretné megvalósítani, egyelőre az induló projektek finanszírozása csupán a kínai segélyeknek és hiteleknek köszönhetően biztosított, ami hosszú távon akár az ország eladósodásához is vezethet. A legnagyobb kérdés viszont, hogy a kormány mennyiben lesz képes a korrupció, a bürokrácia és a belbiztonsági problémák kezelésére, hiszen az ország fejlődésének előmozdítása, ahogy a múltban, továbbra is a fenti tényezőktől függ, melyek viszont könnyen zátonyra futtathatják a Duterte féle reformokat.

Szerző: Klemensits Péter

Felhasznált irodalom

 

Jegyzetek

[1] Eredetileg One Belt One Road Initiative (OBOR) de újabban inkább a Belt and Road Initiative (BRI) elnevezés használatos.

[2] SCOTT, Richard: China’s Maritime Silk Road project advances. In: Hellenic Shipping News, 12 July, 2016 http://www.hellenicshippingnews.com/chinas-maritime-silk-road-project-advances/ (2017.07.12.)

[3] GUZMAN, de Raffy: Belt and Road. In: FRANCISCO, Katerina: FAST FACTS: China’s Belt and Road initiative, Rappler October 21, 2016 https://www.rappler.com/newsbreak/iq/149535-china-belt-road-initiative (2017.12.03.)

[4] FOO, Sheryl: China-ASEAN Maritime Silk Road: A Path Towards Mutual Benefits or China’s Free Ride into ASEAN? Asia-Latam Connection, December 27, 2015 http://www.asia-latam.org/in-the-news/2015/12/27/china-asean-maritime-silk-road-a-path-towards-mutual-benefits-or-chinas-free-ride-into-asean (2017.13.13.)

[5] Részletesebben lásd: KLEMENSITS, Péter: Rodrigo Duterte „független” külpolitikája: A Fülöp-szigetek átalakuló külkapcsolatai. PAGEO Geopolitikai Kutatóintézet, 2016 december 27. http://www.geopolitika.hu/hu/2016/12/27/rodrigo-duterte-fuggetlen-kulpolitikaja-a-fulop-szigetek-atalakulo-kulkapcsolatai/ (2017.12.02.)

[6] A Duterte által képviselt „független külpolitika” legfőbb elvei a szuverenitás, a szuverén egyenlőség, a be nem avatkozás és a viták békés eszközökkel való rendezése.

[7] BILLINGTON, Michael: Duterte Crushes the Obama/Hillary Imperial Pivot to Asia. In: Executive Inteligence Review, October 28, 2016 34-35. http://www.larouchepub.com/eiw/public/2016/2016_40-49/2016-44/pdf/34-36_4344.pdf (2017.02.03.)

[8] „Philippines, China agree on $3.7B in anti-poverty projects.” ABS CBN News, January 23, 2017 http://news.abs-cbn.com/business/01/23/17/philippines-china-agree-on-37b-in-anti-poverty-projects (2017.02.01.)

[9] Philippines lauds China’s hosting of Belt and Road forum. Xinhuanet, 2017. 05. 15. http://news.xinhuanet.com/english/2017-05/15/c_136285358.htm  (2017.05.20.)

[10] JURIS, Salve: Chinese government pledges $7.34 billion for Philippine infrastructure. In: Kicker Daily News, November 15, 2017 http://kickerdaily.com/posts/2017/11/chinese-government-pledges-7-34-billion-for-philippine-infrastructure/  (2017.12.10.)

[11] A hágai Állandó Választottbíróság 2012. július 12-én hirdetett ítéletet a dél-kínai-tengeri szigetek ügyében, amely alapvetően a Fülöp-szigeteknek kedvezett, de Kína nem ismerte el a bíróság döntését, így annak érvényre juttatása jelentős akadályokba ütközik.

[12] „Duterte’s Pivot” In: The Economist, Oct 22, 2016 http://www.economist.com/news/asia/21708984-philippines-until-now-staunch-american-ally-falling-chinese-camp-dutertes-pivot (2016.12.04.)

[13] CHENG, Xie: China-Philippines economic and trade ties comes out of slump: official. China Plus 2017. 11. 16. http://chinaplus.cri.cn/news/china/9/20171116/52726.html  (2017.12.23.)

[14] „Highlights of Foreign Trade Statistics of the Philippines : First Semester 2017” Philippine Statistics Authority, October 10, 2017 https://psa.gov.ph/content/highlights-foreign-trade-statistics-philippines-first-semester-2017 (2017.12.03.)

[15] RUSHFORD, Greg: What Rodrigo Duterte Is Giving Up. In: Foreign Policy, October 17, 2016 https://foreignpolicy.com/2016/10/17/what-rodrigo-duterte-is-giving-up-philippines-china-hague-south-china-sea/?utm_source=Sailthru&utm_medium=email&utm_campaign=New%20Campaign&utm_term=%2AEditors%20Picks (2017.02.04.)

[16] Ennek részleteiről lásd: SZENTIRMAI Éva – KLEMENSITS Péter – ESZTERHAI Viktor: Donald Trump ázsiai útja. PAGEO Policy Brief, 2017. 12. 08. http://www.geopolitika.hu/wp-content/uploads/2017/12/Policy-Brief-15-Trump_Azsiai_utja.pdf (2018.02.12.)

[17] „DuterteNomics unveiled.” Republic of the Philippines, Presidential Communications Opreations Office, April 18, 2017

https://pcoo.gov.ph/uncategorized/dutertenomics-unveiled/  (2017.05.13.)

[18] „About Ambisyon Natin 2040.” 2040.neda.gov.ph http://2040.neda.gov.ph/about-ambisyon-natin-2040/ (2017.12.10.)

[19] „Will Foreign Funds Takeaway from Private Investment, as the Philippines Enters the Golden Age of Infrastructure?” SPEEDA, August 3, 2017 https://asia.ub-speeda.com/en/will-foreign-funds-takeaway-from-private-investment-as-the-philippines-enters-the-golden-age-of-infrastructure/ (2017.10.12.)

[20] „Will Foreign Funds Takeaway from Private Investment, as the Philippines Enters the Golden Age of Infrastructure?” SPEEDA, August 3, 2017 https://asia.ub-speeda.com/en/will-foreign-funds-takeaway-from-private-investment-as-the-philippines-enters-the-golden-age-of-infrastructure/ (2017.12.03.)

[21] „Chinese builders scramble for construction projects in Philippines under S$244b infrastructure drive.” Reuters, September 29, 2017 http://www.straitstimes.com/asia/east-asia/chinese-builders-scramble-for-construction-projects-in-philippines-under-244-billion  (2017.12.15.)

[22] A „belső források” az adóból befolyó kormányzati jövedelmek mellett a Magán-közösségi partnerségre utalnak, ami valójában a magánvállalatok és az állam által közösen végrehajtott infrastrukturális fejlesztéseket jelenti.

[23] CIGARAL, Ian Nicholas P. – TUBAYAN, Elijay Joseph C.: Gov’t denies ‘Dutertenomics’ comes with heavy debt burden. In: Business World Online, May 16, 2017 http://www.bworldonline.com/content.php?section=Economy&title=gov&8217t-denies-&145dutertenomics&8217-comes-with-heavy-debt-burden-&id=145251  (2017.09.12.)

[24] SMITH, Jeff M.: Why Duterte’s Deals With China May Be Security Concerns. In: The Diplomat, November 02, 2016 https://thediplomat.com/2016/11/why-dutertes-deals-with-china-may-be-security-concerns/ (2017.03.12.)

[25] SMITH

[26] „Philippines publishes $15bn shopping list of Chinese investment projects” Global Construction Review, 24 October 2016 http://www.globalconstructionreview.com/news/philippines-publis7hes-15bn-sh7opping-li7st/ (2017.10.12.)

[27] DE VERA, Ben O.: China commits financing for 12 PH infra projects. In: INQUIRER.NET, October 02, 2017 http://business.inquirer.net/237866/china-finance-fund-infrastructure-infra-project-marawi-city-dof (2017.12.10.)

[28] JURIS

[29] „PHL to benefit from Belt and Road Initiative.” Department of Finance, Republic of the Philippines, 20. 06. 2017. https://www.dof.gov.ph/index.php/phl-to-benefit-from-belt-and-road-initiative/ (2017.12.10.)

 

 

 

You May Also Like

Sajtófigyelés – 2018. február 12.

Csenger Ádám 0

Sajtófigyelés – 2018. február 20.

Csenger Ádám 0

Sajtófigyelés – 2018. március 1.

Csenger Ádám 0

Sajtófigyelés – 2019. április 8.

Fábián Ármin 0

Sajtófigyelés – 2017. december 4.

Csenger Ádám 0

Sajtófigyelés – 2018. június 12.

Pálfalvi Noémi 0

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

%d blogger ezt szereti: