A Humán Tőke Projekt

A gazdasági növekedés, a fenntartható fejlődés és a szegénység csökkentésének kulcsa az emberekben rejlik: a tudásuk, képességeik, rugalmasságuk és egészségük összességében, azaz a humán tőkében. Napjainkban, amikor folyamatos változásnak, technikai fejlődésnek, átalakulásnak lehetünk tanúi, ez még inkább igaz. Éppen ezért a humán tőke fejlesztésének fontosságára hívja fel a figyelmet a Világbank Humán Tőke Projektje, melynek 2018-as eredményei nemrég jelentek meg.

“Az egyén fejlesztése nélkül nem reménykedhetünk egy jobb világ megteremtésében.”

/Marie Curie/

A humán tőke fogalma és jelentősége [1]

Egy gazdaság sikere döntően a humán tőke minőségén múlik, ami nem más, mint a tudás, készségek, egészség összessége, melyet az emberek életük során felhalmoznak, birtokolnak, és ami lehetővé teszi számukra – a bennük rejlő potenciál kiaknázása révén –, hogy a társadalom produktív tagjai legyenek. Ez a fő mozgatórugója a fenntartható fejlődésnek és a szegénységcsökkentésnek.

A humán tőkébe való beruházás egyre fontosabbá válik a munka természetének megváltozásával, ugyanis a 21. századra a munkavállalók mindinkább a gyors technológiai változásokra kell, hogy reagáljanak, melynek következtében egyre magasabb szintű humán tőkére, ezen belül pedig elsősorban fejlett kognitív és szociokommunikációs képességekre, nagyfokú rugalmasságra van szükség. Vagyis ahhoz, hogy egy vállalat, állam helyt tudjon állni a gazdasági versenyben, nem csupán a korszerű fizikai tőkére, azaz az infrastruktúrára van szükség, hanem az azt működtető, használó kompetens, produktív emberekre is.

Ám a humán tőkébe való invesztálás csak egy nagyon hosszú távon megtérülő befektetés, hiszen például egy érintett gyermeknek először fel kell nőnie, és munkát kell vállalnia ahhoz, hogy hozzájáruljon az ország gazdasági teljesítményéhez. Ezzel szemben az infrastrukturális beruházások gyorsabb gazdasági – ez által pedig politikai – hasznot hoznak. Így az államok sok esetben hajlamosak alábecsülni a humán tőke fejlesztésének fontosságát, elmulasztva ezzel a fizikai és humán tőkebeli fejlesztések szinergiájának növekedésre és a szegénységcsökkentésre gyakorolt pozitív hatását. A humán tőke fejlesztésének elmaradása alááshatja az ország stabilitását és jólétét.

A Humán Tőke Projekt pillérei[2]

A humán tőke alulfejlettsége által okozott problémák megelőzéséhez, fejlesztéséhez szükséges minél sikeresebb szakpolitikai beavatkozások megvalósítása érdekében hozta létre a Világbank csoport 2017-ben a Humán Tőke Projektet (Human Capital Project – HCP), melynek célja, hogy kutatómunkával, szemléletformálással segítse a kormányokat a humán tőke tudatos fejlesztésében. A Projekt három pilléren nyugszik, melyeket a következő alfejezetek tárgyalnak.

Humán tőke Index (Human Capital Index – HCI)

Az első pillér a Projekt keretében kidolgozott humán tőke index (Human Capital Index – HCI), ami megmutatja, hogy egy ma született gyermek várhatóan mekkora humán tőke birtokában lesz 18 éves korára. A mutató három összetevője:

1. Túlélés: ez a dimenzió fejezi ki azt a tényt, hogy egy ma született gyermeknek a humán tőke felhalmozáshoz meg kell érnie azt a kort, amitől fogva a formális oktatási rendszer részévé válhat. Ezt a komponenst a gyermekhalandósági ráta fejezi ki.
2. Megfelelő oktatási intézményben eltöltött évek várható száma: ennél a dimenziónál a 18 éves korig megszerzett információ mennyiségét a minőséggel kombinálják, azaz megvizsgálják, hogy nemzetközi összehasonlításban mennyit tanulnak a gyerekek az iskolában. A mennyiség és a minőség összevetésével adott esetben feltárulhat, hogy az iskolában töltött azonos mennyiségű évek alatt adott országban élő gyermekek sokkal kevesebbet tanultak, mint más országban élő kortársaik.
3. Egészség: ez a komponens két indikátort használ egy ország egészségügyi állapotának jellemzésére. Egyfelől az 5 éven aluli gyermekek körében a fizikai növekedés leállásának arányát, ami tükrözi az egészségügyi környezet által a gyermek születése előtti, csecsemőkori és kisgyermekkori fejlődésére gyakorolt hatását. Másrészt a felnőttkori túlélési arányt, vagyis hogy a 15-éves korú lakosság hány százaléka fogja megérni a 60 éves kort. Ez a mutató tehát az egészségügyi hatások időbeli terjedését mutatja meg, amit egy ma született gyermek felnőtt korában tapasztalni fog.

A három dimenzió kombinálásával születő index értéke egy 0 és 1 közötti szám, ahol maximális értéket olyan ország kap, ahol egy ma született gyermek arra számíthat, hogy élete során teljesen egészséges lesz (a dokumentum úgy fogalmaz, sikerül elérnie a „teljes egészséget” – nem fog megállni a fejlődésben, és biztosan megéri a 60 éves kort), és lehetősége lesz kihasználni a maximális oktatási potenciált (azaz 18 éves korára 14 éves, magas színvonalú képzésben lesz része).

Egy 0,70-os érték tehát azt fejezi ki, hogy egy ma született gyermek jövőbeli munkavállalóként való produktivitása 30%-kal alatta marad annak a szintnek, amit teljes oktatással és teljes egészséggel megvalósíthatott volna.

Mivel az index a gazdasági következményekkel járó döntéshozatal támogatására jött létre, fontos ismérve, hogy értéke tükrözi adott ország által hosszú távon termelhető bevételt is: egy 0,50 pontszámot elérő országban egy munkavállaló által termelt GDP kétszer akkora lehetne, ha a teljes oktatás és teljes egészség fentebb vázolt peremfeltételei teljesültek volna (azaz, ha az index értéke 1 lenne).

A komplex mutató legfőbb célja, hogy egy összetett jelenséget közérthetően, jól kommunikálható módon fejezzen ki, ami megragadja a döntéshozók figyelmét, így politikai akaratot generálva a humán tőke fejlesztésének rendkívül fontos ügyében.

Az index eredményeinek értékelésekor ugyanakkor fontos szem előtt tartani a Világbank figyelmeztetését, a humán tőke mérésének ez a mutatója ugyanis még csak az első verzió, annak gyerekbetegségeivel. Számítása során például sok esetben hiányosak az adatsorok, adott jelenséget a különböző országok eltérőképpen mérnek, illetve a komplex jelenségek leírását szolgáló mutatók sok mindent elfednek. Mindezeket érdemes figyelembe venni az eredmények interpretálása során.

Mérések és A kutatás fokozása

A középtávú Projekt második pillére az adatok gyűjtése, elemzése a humán tőke összefüggéseinek mélyebb megértése és a mérések minőségének javítása érdekében, ami a szemléletformálásban játszik kiemelkedően fontos szerepet. A humán tőke fejlettsége által kifejtett hatások, valamint az azt befolyásoló tényezők közötti összefüggések közérthető módon való ismertetése ugyanis ráébresztheti a közvéleményt például az oktatás, képzés fontosságára, a döntéshozókat pedig az emberek jólétét szolgáló intézkedések pozitív gazdasági hatására. A Humán Tőke Projekt adatgyűjtő és -elemző tevékenysége végső soron a nemzetállami szintű szakpolitikai döntések megalapozását szolgálja.

Az adatgyűjtés és -feldolgozás keretében egyrészt már működő felmérések eredményeire támaszkodnak – mint például a Living Standards Measurement Study (Életszínvonal Mérési Tanulmány) –, másrészt újonnan induló felméréseket igyekeznek kiterjeszteni. Erre példa a MELQO, azaz a Measuring Early Learning Quality and Outcomes (Korai Tanulási Minőség és Eredmények Mérése), ami a 3 és 6 év közötti gyerekek iskolaérettségét vizsgálja.

A humán tőke fejlődésének, összefüggéseinek mélyebb megértése mellett a Projekt keretében azt is vizsgálják, hogy milyen konkrét szakpolitikai lépésekkel lehet elősegíteni egy ország humán tőkéjének gyorsabb fejlődését. Ez által pedig a HCP vizsgálati eredményei explicit módon igyekeznek támogatni a döntéshozatalt.

Országok bevonása

A humán tőke megszerzése számos akadályba ütközhet még a megfelelően működő egészségügyi és oktatási szolgáltatások mellett is: az egyéneknek, családoknak ugyanis sok esetben nincs meg a szükséges anyagi fedezete, hogy ezeket az ellátásokat igénybe vegye, megfelelő anyagi háttér esetén pedig a társadalmi normák, kulturális szokások, esetleg az információ hiánya akadályozhatja az egyént a humán tőke megszerzésében.

Éppen ezért a kormányoknak kiemelkedően fontos szerepe van a humán tőke fejlesztésében a minőségi oktatás és egészségügy szolgáltatóiként, az ezen ellátásokat biztosító piaci szereplők szabályozása, valamint a humán tőke felhalmozásához szükséges ellátások mindenki számára elérhetővé tétele révén.

Ám az állami szerepvállalás sokszor elmarad, mivel a humán tőke fejlesztése nem mindig kifizetődő politikailag annak hosszú megtérülési ideje és a szükséges szakpolitikai beavatkozások komplex volta miatt. Így a Humán Tőke Projekt harmadik pillére a nemzetállamok minél szélesebb körben történő bevonása annak érdekében, hogy a munka során keletkező eredmények tényleges változásokat eredményezzenek az országok szakpolitikai döntései, beavatkozásai révén. A Projektben részt vevő országok egyben információmegosztó hálózatot is alkotnak, ahol lehetőség nyílik a tapasztalatok cseréjére.

Ez a törekvés kiegészíti a Világbank humán tőke-fejlesztés támogatására irányuló tevékenységét, melynek keretében fejlesztési projektekhez nyújt kölcsönt.

A HCP az országok bevonása kapcsán az „egész kormányzat” stratégiát alkalmazza, ami három elemet tartalmaz:

1. Politikai ciklusokon keresztül fenntartott erőfeszítések: a humán tőke átalakításához elengedhetetlen szükség van a hosszútávú politikai elköteleződésre. Így alapvető fontosságú, hogy ne csak az aktuálisan hatalmon levő párt legyen elkötelezett a fejlődés, fejlesztés mellett, hanem kormányváltás esetén is zökkenőmentesen folytatódhasson a munka.
2. Ágazati programok összekapcsolása: a humán tőke fejlesztése nem csupán a szociálpolitikai beavatkozások függvénye, hanem szinte minden szakpolitikai tevékenység hatással van rá, így fontos a különböző döntések, beruházások humán tőkére gyakorolt hatásainak figyelembevétele és harmonizálása.
3. Megalapozó tényadatok bővítése a szakpolitikai tervezéshez: adatok széleskörű gyűjtésével és elemzésével napvilágra kerülnek azok a szakpolitikai beavatkozások, melyek hatékonyan képesek hozzájárulni a humán tőke fejlődéséhez. Megfelelő adatok nélkül viszont nem lehetséges a szakszerű beavatkozások megtervezése.

Összességében tehát elmondható, hogy a Humán Tőke Projekt egy komplex megközelítést alkalmazva igyekszik konkrét, gyakorlati lépésekre váltható információkat, ismereteket felhalmozni és közvetíteni a döntéshozók felé. A Projekt általános ismertetése után a következő fejezetben megvizsgáljuk, hogy az első, 2018-as jelentésük milyen eredményeket hozott, vagyis hogy a vizsgált 157 országban milyen a humán tőke minősége.

Eredmények

A Humán Tőke Projekt munkája során a Világbank 157 tagállamára, illetve Ciszjordániára és a Gázai övezetre számolt humán tőke indexet, feltárva, hogy egy ma született gyermek várhatóan mekkora humán tőke birtokában lesz 18 éves korára.[3]

A vizsgált területek kiválasztása alapvetően azon múlott, hogy rendelkezésre álltak-e a szükséges adatok, azaz, hogy az egyes országok részt vesznek-e például az oktatási teljesítményt vizsgáló nemzetközi összehasonlító mérésekben. Ennek a Világbank 33 tagállama nem tudott eleget tenni, így azokra vonatkozóan nem lehetett számításokat végezni. A felmérés összességében a világ országainak több mint háromnegyedét lefedi.[4]

A vizsgált területek értékeinek átlaga 0,57 volt, ami azt jelenti, hogy egy ma született gyermek produktivitása felnőtt korában 43%-kal alatta marad annak a szintnek, amit megfelelő színvonalú oktatás és egészségügyi ellátás esetén nyújtani tudna. Ez gazdasági értelemben 43%-kal alacsonyabb GDP szintet jelent, vagyis a humán tőkébe való megfelelő beruházásokkal az országok majdnem duplájára növelhetnék gazdasági teljesítményüket hosszútávon.[5]

 

1. ábra: A humán tőke index értékei a vizsgált országokban (2018)[6]

 

A felmérésben a legalacsonyabb értéket Csád érte el, 0,29-os pontszámmal. 0,40-os indexérték alatt további 25 ország található, melyek közül 22 afrikai. A mezőny utolsó 5 helyezettje sorrendben az 1. táblázatban látható.[7]

1. táblázat: Az 5 legalacsonyabb humán tőke indexszel rendelkező ország (2018)[8]

Helyezés	Ország	Humán tőke index értéke
157.	Csád	0,29
156.	Dél-Szudán	0,30
155.	Niger	0,32
154.	Mali	0,32
153.	Libéria	0,32

Összességében mind az öt afrikai államról elmondható, hogy az alacsony jövedelmű országok csoportjába tartoznak, vagyis az egy főre jutó GNI (bruttó nemzeti jövedelem) értéke 1005 USD alatt van.[9]

Mind az öt országról megállapítható továbbá, hogy konfliktusokkal terhelt: függetlenné válásuk óta történelmüket a diktatúrák, katonai puccsok, a külső és belső fegyveres konfliktusok határozzák meg, amik az országok stabilitását aláásva akadályozzák a humán tőke fejlődését. A sokszor instabil nemzetállamok megfelelő gazdasági háttere nélkül a társadalom működéséhez, fejlődéséhez nélkülözhetetlen intézményrendszerek – mint az oktatás vagy az egészségügy – ellehetetlenültek, szétzilálódtak.

Szemléletes példa Dél-Szudán esete, ami a britektől való függetlenség utáni közel 40 éves polgárháborút követően 2011-ben különvált Szudántól, majd kezdetét vette a két ország közötti fegyveres konfliktus.[10] 2013-tól pedig a belpolitikai szembenállásból etnikai konfliktussá fajuló hatalmi harcok a dél-szudáni polgárháború kitörését eredményezték.[11] Mindezek következtében a lakosság számottevő hányada kényszerült elhagyni lakóhelyét, így ma, a környező országokban lévő dél-szudáni menekültek száma meghaladja a 2 millió főt.[12] Jelentős hányaduk nő vagy gyermek[13] – akik ilyen módon behozhatatlan hátrányt szenvednek az oktatásból való kimaradásuk révén. (A témáról részletesebben a Kényszermigráció a két Szudánban című írásunkban olvashatnak.)

A rossz gazdasági helyzet miatti alacsony életszínvonal és fegyveres konfliktusok a születéskor várható élettartam alacsony értékeiben tükröződnek (2. ábra), míg az elégtelen oktatás elmaradása az olvasni tudók arányában mutatkozik meg. Ezzel kapcsolatosan további beszédes információ, hogy a tárgyalt öt ország közül kettővel kapcsolatosan (Libéria, Dél-Szudán) nincs adata az UNESCO-nak, Niger esetében pedig a legfrissebb adatok 2012-esek.[14] A felnőtt lakosságon belül az olvasni tudók aránya Csádban 22,3, Nigerben 30,6, Maliban pedig 33 százalék.[15]

2. ábra: Születéskor várható élettartam az 5 legalacsonyabb humán tőke indexű országban (2016)[16]

A humán tőke, valamint a politikai és gazdasági fejlettség között szoros összefüggés, egymásra hatás figyelhető meg: az instabil belpolitikai helyzet aláássa a humán tőke fejlődését, ez pedig az ország válságból való kilábalását lehetetleníti el hosszú távon. Az „ördögi kör” megszakítása hallatlanul nehéz feladat. Az viszont biztos, hogy stabil, prosperáló államot csak úgy lehet létrehozni, ha az emberekbe invesztálnak – például a megfelelő oktatás és egészségügy révén.

Magyarország a vizsgált 157 országból a 39. helyen végzett, 0,70-os értékkel, ami meglehetősen jó eredménynek tűnik, hiszen elmondható, hogy a legfejlettebb humán tőkével rendelkező felső negyedbe tartozik. Ám ha az eredményt közelebbről vizsgáljuk, és Magyarországot a hasonló gazdasági helyzetben lévő országokkal hasonlítjuk össze – ami alatt jelen esetben a magas jövedelmű országok csoportját értjük –, a kép kissé árnyaltabbá válik. Adott állam gazdasági teljesítménye ugyanis alapvetően meghatározza, hogy milyen oktatási és egészségügyi környezetben kell a helyi lakosoknak boldogulniuk. (Ráadásul ezek még csak a humán tőkére közvetlenül hatást gyakorló szakpolitikák, de nem szabad elfelejteni, hogy mindenfajta beavatkozásnak van hatása az emberekre, indirekt módon.) Ha csak a magas jövedelmű országokat (48) vesszük figyelembe, Magyarország teljesítménye az átlag (0,74) alatt van. 0,70-os pontszámával a lista harmadik negyedébe tartozik (34-ként). Azonos pontszámot ért el Málta is. Szomszédaink közül Románia, Ukrajna és Szlovákia ért el ennél gyengébb eredményt – sorrendben 0,60, 0,65, és 0,69-os pontszámokkal – míg Horvátország (0,72), Szerbia (0,75), Szlovénia (0,79) és Ausztria (0,79) hazánknál jobb eredményeket könyvelhettek el. Magyarország pontszámában az index túlélés dimenziója játszik szerepet, amit a születéskor várható élettartam segítségével fejeznek ki. Az ebből számított Felnőtt túlélési arány (Adult Survival Rate, ami megmutatja, hogy a 15 évesek mekkora hányada fogja megérni a 60 éves kort) pontszámával a 48 magas jövedelmű vizsgált ország között 44. helyen végzett.

Bár a humán tőke index oktatásra vonatkozó komponensei esetében jobb helyezéseket ért el, azon mutatók tekintetében is több esetben a mezőny utolsó negyedében végzett. A vizsgált országok közül a rangsor másik végét a fejlett gazdaságú államok képezik, melyek közül a legmagasabb értéket Szingapúr érte el, humán tőke indexe 0,88 lett. Az élmezőnybe – minimum 0,80-as értékkel – összesen 10 ország tartozik, akik 5 pontszámon osztoznak (3. ábra).[17]

3. ábra: A 10 legmagasabb humán tőke indexszel rendelkező ország (2018)[18]

A humán tőke index értéke alapján az első 10 helyezett közül mindegyik a magas jövedelmű országok csoportjába tartozik, ahol az egy főre jutó GDP magasan a világátlag felett van.

4. ábra: Egy főre jutó GDP a 10 legmagasabb humán tőke indexszel rendelkező országban (2017)[19]

További közös jellemvonásuk, hogy ebben a 10 államban a születéskor várható élettartam 80 év felett van.

5. ábra: Születéskor várható élettartama a 10 legmagasabb humán tőke indexű országban (2017)[20]

Az élmezőnyből is kiemelkedik Szingapúr, aki az 1965-ös gyarmati sorból való felszabadulása után alig fél évszázad alatt a legfejlettebb államok közé emelkedett, 87 500 USD feletti egy főre jutó GDP-vel, így ma a világ egyik leggazdagabb országa.^[21] (A témáról bővebben A szingapúri fejlődési modell megvalósításának lehetőségei szubszaharai Afrikában, Ruanda példáján keresztül című írásunkban olvashatnak.)

Gazdasági sikertörténetének fontos eleme, hogy vezetése felismerte, más országokkal szemben jelentős előnyökkel rendelkezik a humán tőke területén, így az oktatás fejlesztése a kezdetektől prioritás volt. Ez pedig mind a tőkét, mind pedig a technológiát vonzotta az országba, megalapozva a látványos és tartós gazdasági fejlődést.^[22]

Egészségügyi rendszere szintén a világ élvonalába tartozik. A Bloomberg Institute által 2012-ben létrehozott Egészségügyi Hatékonysági Index szerint – a korábbi évekhez hasonlóan – Hongkong után a második a világon.[23] Az index a születéskor várható élettartam, az egy főre jutó egészségügyi kiadások, és az egészségügyre fordított kiadások GDP-n belüli aránya alapján rangsorolja az államokat. (A témáról bővebben A világ leghatékonyabb egészségügyi rendszere: Hongkong című írásunkban olvashatnak.)

A humán tőke index alapján legjobban teljesítő országok esetében is érdemes átgondolni az összefüggést a humán tőke fejlettsége és a gazdasági teljesítmény, társadalmi jólét és jóllét között. Hibás lenne e tényezők közötti összefüggésnek pusztán arra az oldalára fókuszálni, hogy a magas gazdasági teljesítmény eredménye a fejlett humán tőke. Bár ebben kétségtelenül van igazság – hiszen egy gazdag ország nagyobb eséllyel tud magas színvonalú egészségügyi ellátást és oktatást biztosítani lakosai számára – a dolgokat időrendben vizsgálva azt láthatjuk – például Szingapúr esetén keresztül –, hogy a gazdasági fejlődés kulcsa az emberekben rejlik: megfelelően képzett és jó fizikai állapotban lévő munkaerő nélkül nem képzelhető el számottevő gazdasági fejlődés. Innovatív, kreatív, rugalmas társadalom képezi egy sikeres, versenyképes nemzetgazdaság alapját. Szingapúr és a HCI rangsor élén végzett többi ország ékes példa arra, hogy megéri az emberekbe fektetni.

Összegzés

A Világbank által 2017-ben indított Humán tőke Projekt az emberek fizikai és szellemi állapota – egészsége, képzettsége, képességei – által az országok gazdaságára gyakorolt hatás fontosságára igyekszik felhívni a döntéshozók figyelmét.

A Projekt keretében számított humán tőke index eredményeinek konklúziójaként elmondható, hogy azok az országok, ahol magas a humán tőke index értéke, egyéb szempontból is sikeresek, vagyis olyan jól működő, erős gazdaságok, ahol az emberek jólétben élhetnek, sokáig. A skála másik végén a gyakran fegyveres konfliktusokkal küszködő, gyenge gazdaságok helyezkednek el, ahol az életben maradás esélyei sokkal kisebbek. A tényezők közötti kölcsönhatás eredményeként pedig az alulfejlett humán tőke hosszútávon ássa alá a politikai, gazdasági válságból való kilábalás esélyét.

Az elemzés egyértelműen rávilágít arra, hogy mindenféle fejlődés (gazdasági, politikai, társadalmi stb.) kulcsa az emberekben rejlik, így a kormányoknak prioritásként kéne kezelnie az emberekbe való invesztálást – többek között a megfelelő színvonalú oktatás és egészségügyi rendszer működtetése, az ezen szolgáltatásokat biztosító piaci szereplők megfelelő szabályozása, valamint a teljes lakosság számára ezen szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása révén.

Mindez pedig fontos üzenetet hordoz hazánk számára is. Magyarország ugyanis csak akkor lesz képes a 21. században helytállni, ha gyorsan fog tudni megfelelő válaszokat adni változó világunk kihívásaira, egyszóval csak akkor lesz sikeres, ha elkezd az emberekbe megfelelően befektetni. Csak egy megfelelően működő köz- és felsőoktatási rendszer által lesz képes világviszonylatban is versenyképes tudást biztosítani mindenki számára. Csak akkor tudja a lakosság megfelelő fizikai állapotát biztosítani, ha az igényeket kielégíteni képes, magas színvonalú orvosi ellátást tart fenn. Ha nem fordítjuk meg e két kulcsterületen jelenleg tapasztalható negatív folyamatokat, hosszútávon a saját jó(l)létünket ássuk alá.

Szerző: Czirják Ráhel

Jegyzetek:

[1] World Bank Group: The Human Capital Project. Washington 2018, https://openknowledge.worldbank.org/bitstream/handle/10986/30498/33252.pdf?sequence=4&isAllowed=y (Letöltés dátuma: 2018.11.13.)

[2] Uo.

[3] Uo.

[4] Uo.

[5] World Bank: Human Capital Index: Country Briefs and Data. http://www.worldbank.org/en/publication/human-capital (Letöltés dátuma: 2018.11.13.)

[6] Adatok forrása: World Bank: Human Capital Index: Country Briefs and Data. http://www.worldbank.org/en/publication/human-capital (Letöltés dátuma: 2018.11.13.)

[7] World Bank: Human Capital Index: Country Briefs and Data. http://www.worldbank.org/en/publication/human-capital (Letöltés dátuma: 2018.11.13.)

[8] Adatok forrása: World Bank: Human Capital Index: Country Briefs and Data. http://www.worldbank.org/en/publication/human-capital (Letöltés dátuma: 2018.11.13.)

[9] World Bank: World Bank Country and Lending Groups. https://datahelpdesk.worldbank.org/knowledgebase/articles/906519-world-bank-country-and-lending-groups (Letöltés dátuma: 2018.11.13.)

[10] CZIRJÁK Ráhel: Kényszermigráció a két Szudánban. In: geopolitika.hu, 2018.03.09., http://www.geopolitika.hu/hu/2018/03/09/kenyszermigracio-a-ket-szudanban/ (Letöltés dátuma: 2018.11.13.)

[11] Uo.

[12] UNHCR: South Sudan Situation – Regional overview of population of concern. 2017.09.30., https://data2.unhcr.org/en/situations/southsudan?id=3388 (Letöltés dátuma: 2018.11.13.)

[13] CZIRJÁK Ráhel: Kényszermigráció a két Szudánban. In: geopolitika.hu, 2018.03.09., http://www.geopolitika.hu/hu/2018/03/09/kenyszermigracio-a-ket-szudanban/ (Letöltés dátuma: 2018.11.13.)

[14] UNESCO: Literacy rare, http://data.uis.unesco.org/index.aspx?queryid=166 (Letöltés dátuma: 2018.11.13.)

[15] Uo.

[16] World Bank: International Comparison Program database: Life expectancy at birth, https://data.worldbank.org/indicator/SP.DYN.LE00.IN (Letöltés dátuma: 2018.11.13.)

[17] World Bank: Human Capital Index: Country Briefs and Data. http://www.worldbank.org/en/publication/human-capital (Letöltés dátuma: 2018.11.13.)

[18] Adatok forrása: World Bank: Human Capital Index: Country Briefs and Data. http://www.worldbank.org/en/publication/human-capital (Letöltés dátuma: 2018.11.13.)

[19] World Bank: International Comparison Program database: GDP per capita, PPP, https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.PP.CD?locations=AD (Letöltés dátuma: 2018.11.13.)

[20] Adatok forrása: OECD data: Life expectancy at birth, https://data.oecd.org/healthstat/life-expectancy-at-birth.htm (Letöltés dátuma: 2018.11.13.); Centre for Health Protection (Hong Kong): Statistics: Life Expectancy at Birth (Male and Female), 1971-2017, https://www.chp.gov.hk/en/statistics/data/10/27/111.html (Letöltés dátuma: 2018.11.13.); Department of Statistics Singapore: Latest data, https://www.singstat.gov.sg/find-data/search-by-theme/population/death-and-life-expectancy/latest-data (Letöltés dátuma: 2018.11.13.)

[21] RAJI, Rafiq: Doing Business: Can Nigeria replicate the Singapore model like Mauritius did? How we made it in Africa, 22 May 2017 https://www.howwemadeitinafrica.com/business-can-nigeria-replicate-singapore-model-like-mauritius/ (Letöltés dátuma: 2018.11.13.)

[22] Sen Foundation: The Singaporean Development Model. 2014, június, http://www.sen-foundation.org/wp-content/uploads/Publications/Other/Maertens-Victor-The-Singaporean-Development-Model-2014.08.26.pdf (Letöltés dátuma: 2018.11.13.)

[23] MILLER, Lee J. – WEI, Lu: These are the economies with the most (and least) efficient health care. In: Bloomberg, 2018.09.19., https://www.bloomberg.com/news/articles/2018-09-19/u-s-near-bottom-of-health-index-hong-kong-and-singapore-at-top (Letöltés dátuma: 2018.11.13.)