Sajtófigyelés – 2018. december 17.
A PAGEO heti sajtófigyelése a kelet-ázsiai térségről. Olyan nemzetközi magazinok, kutatóintézetek és sajtóorgánumok cikkeiből böngészünk, mint az Economist, Foreign Affairs, Foreign Policy, Newsweek, The New York Times, ISN, Project Syndicate, Carnegie Endowment, Brookings Institute, The Diplomat, China Daily, Stratfor és mások.
Amint megszületett, már vége is az amerikai – kínai kereskedelmi tűzszünetnek – Economist, 2018. december 6.
Meng Whanzou-nak, a Huawei kínai vállalat pénzügyi igazgatójának letartóztatásával újraindulhat az ellenségeskedés az USA és Kína között. December 1-jén Donald Trump és Xi Jinping egyeztetése után úgy tűnt, hogy megszületik a kereskedelmi fegyverszünet a két állam között. Még aznap este azonban a kanadai hatóságok letartóztatták Meng Whanzou-t, melyről december 5-én nyilatkoztak először. Ezzel kellemetlen helyzetbe hozták a kínai gazdaság tartóoszlopának számító Huawei céget, és az azt alapító családot is, mive Whanzou az alapító lánya. Az igazságszolgáltatási ügyön a világgazdaság sorsa múlhat.
A Huawei pénzügyi igazgatóját azért tartóztatták le, mert állítólag a cég szankciókat sértett, mikor Iránnak technológiát adott el; a vállalat ilyenről saját bevallása szerint nem tud. A kínai ZTE céget hasonló okokkal támadják, illetve az Egyesült Államok igyekszik rávenni szövetségesei mindegyikét, hogy ne üzleteljenek a Huawei-el, nemzetbiztonsági kockázatok miatt.
A kínai – amerikai tűzszünet a letartóztatási incidens nélkül is törékeny volt, a jelentések szerint merkantilizmuson és további tárgyalások ígéretén nyugodott. Xi ígéretet tett, hogy Kína a továbbiakban több amerikai árut fog vásárolni, míg Trump a január 1-re tervezett tarifaemelést március 1-ig halasztotta. A gazdasági egyeztető csapatoknak így márciusig van idejük strukturális változtatásokat kieszközölniük, különös tekintettel a szellemi tulajdonjogok védelmére, a cyber-lopásokra, és a kényszeres technológia-transzferre. Ezekre eddig Kínában nincs megfelelő törvényi szintű szabályozás.
December 4-el Kína szigorúbb büntetéseket vezetett be a szellemi jogok lopása kapcsán, de ez önmagában még nem garancia arra, hogy Peking hosszú távon is állja a szavát. Illetve problémát jelent a gazdasági változásról alkotott kínai és amerikai elképzelések közti óriási rés. Az amerikai héják a legmélyebb strukturális változtatásokat szeretnék, ha végbemennének Kínában, míg Peking egyelőre csak kisebb változtatásokra hajlandó.
A Huawei pénzügyi igazgatójának letartóztatásával Kína kétségbe vonhatja, hogy Amerika valóban tisztán szeretne-e tárgyalni, még ha véletlen is az egybeesés az első egyeztetés és a letartóztatások időpontja között.
Az USA 60 napos rakéta – határidőt szab Oroszországnak – Michael Peel & Henry Foy, Financial Times, 2018. december 4.
Az Egyesült Államok – Mike Pompeo alelnök nyilatkozata értelmében – felhagy az „önmegtartóztatással”, ha Oroszország 60 napon belül nem fejezi be az 1987-es, nukleáris fegyverzetet korlátozó INF-szerződést sértő fegyverfejlesztést. Ez az első eset, hogy Washington komolyan fontolóra veszi a hidegháborús egyezményből való kilépést. A NATO és Európa annak ellenére, hogy aggódik a Nyugat és Kelet közti fegyverkezési verseny újraindulásától, támogatja az Egyesült Államok álláspontját a kérdésben. A NATO szerint is Oroszország megsértette a szerződést a fegyverrendszeri fejlesztésekkel, és ugyan tart az INF szerződés potenciális megszűnésétől, Oroszország nem hagyott más alternatívát. Ha 60 napon belül Moszkva nem teljesíti az amerikai és európai követeléseket, akkor az USA fel fogja függeszteni az INF-szerződésben vállalt kötelezettségeit; azt azonban egyelőre még nem mondták ki, hogy magát a szerződésből való kilépési folyamatot is elindítják-e.
Oroszország minden vádat tagad, illetve szerinte az Amerikai Egyesült Államok a kelet-európai védőernyőt képező rakétarendszer telepítésével már régóta sérti az INF-szerződést, és a globális biztonság szempontjából rossz lépésnek tartja az amerikai fenyegetőzést. A kérdéses orosz 9M729-es rakéta Moszkva állítása szerint 500 km-en belüli hatótávolságú, így tehát nem sérti a szerződést.
Forrás: https://www.ft.com/content/ba8b2cc8-f7f1-11e8-af46-2022a0b02a6c
Ki tudná-e szorítani a hatalomból Bashar al-Assadot az amerikai-török koordináció Szíriában? – Carnegie Endowment, Michael Young, 2018. december 6.
Közel-Kelet szakértők véleménye az amerikai-török koordináció lehetőségeiről:
Assaad al-Achi:
A koordináció enyhítheti a feszültséget az amerikai irányítású Észak- Kelet Szíria és a török irányítású Észak- Nyugat Szíria között, illetve csökkentheti a katonai eszkaláció lehetőségét. De az orosz és iráni hihetetlen mértékű támogatással szemben nagyon kevés ez a koordináció Assad eltüntetéséhez. Arról nem beszélve, hogy a 2019-re ígért orosz földgázvezeték, és szintén orosz légvédelmi rendszer Törökországba telepítése miatt Ankarának nem érdeke felrúgni a török-orosz jó kapcsolatokat.
Dorothée Schmid:
Törökország a kezdetektől Assad-ellenes, de teljes körű háborúba az összes nyugati szövetséges nélkül biztosan nem megy a rezsim ellen. 2019-ben az USA Irán feltartóztatására fog koncentrálni, így Szíriában megosztott figyelemre van szüksége, ehhez tökéletes az amerikai-török koordináció. Az egyetlen, el nem hanyagolható probléma, ami beárnyékolja a koordináció sikerességét, a kurdok megítélése. Törökország abszolút ellenségként tekint rájuk, míg az amerikaiak támogatják őket Assad-al szemben.
Thomas Pierret:
A koordináció megerősítené az amerikai jelenlétet a keleti szír területeken, de Törökország igazán komolyan nem tud adni ehhez a partnerséghez. A Szíriában lévő török erők elsősorban védelemre fókuszálnak, illetve az általuk irányított területeknek csak limitált stratégiai értéke van, szemben az kőolajban gazdag, többi keleti térséggel. Illetve Törökország ki van téve az Assad által felfegyverzett menekültek támadásainak, így nincs ereje támogatni egy tényleges rezsim-változtatást.
Soli Özel:
Nagyon sok optimizmus kell ahhoz, hogy azt merjük állítani, Assadot ki lehet szorítani jelenleg a hatalomból, bármilyen eszközről is legyen szó. A török-amerikai koordináció is kevés ehhez, különösen úgy, hogy a kurdokkal kapcsolatban nincs közös álláspontja a két félnek.
Mohanad Hage Ali:
Az amerikai-török koordináció csak mélyítené az Assad és Oroszország közti együttműködést. Ezen kívül Ankara Szíria-stratégiája eltér az amerikai stratégiától: Ankara nem Assad eltüntetésére koncentrál, hanem az ellenőrzése alá vont szír területek beintegrálására Törökországba, kulturálisan, politikailag és gazdaságilag egyaránt.
Forrás: https://carnegie-mec.org/diwan/77865
Még a szegény országok mércéjével mérve is riasztóan koszos India – Economist, 2018. december 6.
India fővárosa folyamatosan égett szagot áraszt, aminek számos oka van: a rákkeltő dízel, ami a gépek ¾-ét működteti, a koszos szén, ami a város energiaszükségletének legnagyobb hányadát fedezi, az örökké parázsló szeméthegyek, stb. Ezek együttesen a legkárosabb levegőjű nagyvárossá teszik egész Delhit. A lakosok csaknem kétszer annyi finomított port lélegeznek be naponta, mint Pekingben. Hasonlóan szennyezettek az indiai vizek is, a felszíni vizek 70%-a veszélyes, illetve légszennyezettség tekintetében a WHO éves listáján a 15 legszennyezettebb város közül 14 indiai. A kosz nem csak kellemetlen, de halálos is: a felmérések szerint évente 1,2- 2,2 millió indiai hal meg a levegő szennyezettsége miatt, a koszos víz pedig 200.000 áldozatot szed évente. Delhi lakosai körülbelül 10 évet vesztenek várható élettartamukból a szenny miatt. A szennyező anyagok egyre mélyebbre jutnak a talajvízben is, és a globális felmelegedés miatt a monszun időszak egyre szeszélyesebb – ezzel India a saját jövőjét is szennyezi. De nem csak saját magát, az egész világot is veszélyezteti az indiai szennyezettség: szén-dioxid kibocsátás tekintetében India most már ugyanannyit bocsát ki a káros anyagból, mint Afrika és Dél-Amerika együttesen.
Korábban India a szegénységére hivatkozott, mikor a szennyezettsége miatt támadták: India még fejlődő ország, a mostani gazdag államok fejlődésük során mind átmentek azon a fázison, ahol India jelenleg tart. De nem csak abszolút, hanem relatív mércével mérve is India messze felülmúl szennyezettségben bárkit. A környezetkímélő technológiák bevezetése kétségkívül drága- de vannak olyan olcsó részmegoldások, amiket az indiai bürokrácia egyszerűen megléphetne: ilyen a szénhasználatot kifejezetten bátorító szabályozások visszavonása.
A politikai vezetőség a nagyvállalatokból és a legszegényebbekből nyeri a fő szavazóbázisát, így a középosztály egyre hangosabb panaszait a szennyezettséggel kapcsolatban nem nagyon hallgatják meg. Narendra Modi 2014-es hatalomba lépése óta ugyan a Tiszta India kampány keretében eddig 90 millió új WC-t létesítettek, de ez messze nem elég még.
Sri-Lanka politikai válságának gyökerei – Umesh Moramudali, The Diplomat, 2018. december 11.
December első hetében Sri-Lanka politikai válsága tovább mélyült, miután a Fellebbviteli Bíróság ideiglenes felfüggesztő intézkedést hozott, ezzel Mahinda Rajapaksa miniszterelnök és 49 miniszter elveszítette politikai funkcióját. Más szavakkal, Sri-Lankának jelenleg nincs kormánya és miniszterelnöke. Rajapaksa a Legfelsőbb Bírósághoz fordult.
Az elmúlt 6 hétben Sri-Lanka politikai élete eseménydúsan alakult. Ezen az időszakon belül új miniszterelnököt nevezte ki, új kormány alakult, majd az elnök felfüggesztette a Parlamentet – ezt a lépést a Legfelső Bíróság leállította, és a napokban dönt az érvényességéről –, bizalmatlansági indítványt terjesztettek be az új miniszterelnök ellen, és most a Fellebbviteli Bíróság ideiglenes felfüggesztő intézkedése az utolsó lépcsőfoka a válságnak.
A krízis október 26-al indult, amikor a Sri-lankai UPFA párt kihátrált a koalíciós kormányból, ezután pár órával Sri-Lanka elnöke, Sirisena menesztette a korábbi miniszterelnököt, és a már említett Rajapaksát nevezte ki a helyébe. A menesztett miniszterelnök viszont nem volt hajlandó lemondani a posztjáról, a kialakult interregnum miatt Sirisena elnök berekesztette a parlamenti üléseket november 16-ig.
Ezt követően az elnök november 9-én közlönnyel fel is függesztette a Parlamentet, ennek a közlönynek az alkotmányosságát a Legfelső Bíróság még vizsgálja. November 14-el újra összeült a Parlament, ekkor terjesztették be – kétszer is – a bizalmatlansági indítványt Rajapaksa, az új miniszterelnök ellen, aminek az elfogadása egyelőre vitás kérdés. Ezt követte december 3-án a Fellebbviteli Bíróság ideiglenes felfüggesztése, mely az egész kormányra vonatkozik.
A politikai instabilitás azóta ilyen erős Sri-Lanka életében, hogy bevezették a végrehajtó elnökségi rendszert. Az elnöknek ugyanis nagyon erős immunitása és jogköre van, többek között berekesztheti és felfüggesztheti a parlamentet. Ilyen rendszerben nehéz két külön pártból elnököt és kormányt alakítani, amikor sikerül, az biztosan politikai káoszhoz vezet, ahogyan most is. Az elnök folyamatosan használja a kormányt és a parlamentet is a hatalma megtartásához.
Az elkövetkező napokban hoz döntést a Legfelsőbb Bíróság az elnök közlönyével kapcsolatban. Ez fogja eldönteni, hogy lesz-e ismét választás Sri-Lankán. Jelenleg óriási a bizonytalanság, a Bíróság ítélete remélhetőleg enyhíteni fog ezen.
Forrás: https://thediplomat.com/2018/12/the-deep-roots-of-sri-lankas-political-crisis/
A G20-as csúcstalálkozót számos egyéb esemény beárnyékolta – bár a kevés fejleményt nem volt nehéz beárnyékolni – Elisabeth N. Saunders, Brookings, 2018. december 6.
A legutóbbi, Argentínában megrendezésre került G20-as találkozón Donald Trump amerikai elnök kereskedelmi egyezményt írt alá Mexikóval és Kanadával, illetve kereskedelmi fegyverszünetet kötött Xi Jinpinggel. A találkozó további fejleményei azonban elhanyagolhatóak voltak.
George H. W. Bush volt amerikai elnök halála nem várt árnyékot vetett a G20-as találkozó híreire, bár komolyabb hangsúlyt e nélkül sem kaptak volna, mivel kitűzött multilaterális célja nem volt az argentínai csúcsnak. Az államok vezetői súlyos belföldi problémákkal a hátuk mögött érkeztek Buenos Airesbe: Theresa May a Brexit-, Macron a Sárga Mellényes mozgalom miatt. Az Azovi-tengeren történt incidens nyomozásának eredményei miatt Trump lemondta az amerikai-orosz találkozót a G20 keretein belül. Ezen kívül Szaúd-Arábia Mohammed bin Salman hercegével May és Macron is hajlandó volt egyeztetni, Trump a Khashoggi-gyilkosság miatt nem.
A G20-as csúcs alapvetően a demokratikus és autoriter vezetésű országoknak nyújt kölcsönös kommunikációs-lehetőséget, ami szimbolikusan nagy jelentőségű. Bilaterális ambíció hiányában azonban egyre kevésbé hatékony a bizonytalan helyzetek kezelésére.
Szerző: Unger Melinda
