Sajtófigyelés – 2019. január 7.
A PAGEO heti sajtófigyelése a kelet-ázsiai térségről. Olyan nemzetközi magazinok, kutatóintézetek és sajtóorgánumok cikkeiből böngészünk, mint az Economist, Foreign Affairs, Foreign Policy, Newsweek, The New York Times, ISN, Project Syndicate, Carnegie Endowment, Brookings Institute, The Diplomat, China Daily, Stratfor és mások.
Kína, A Grincs – Kína és a kereszténység problémái az elmúlt 30 évben – Bonnie Girard, The Diplomat, 2018. december 27.
Kínában sosem volt egyszerű kereszténynek lenni. Az elmúlt 30 évben azonban enyhült az állami nyomás rajtuk. A keresztények jogainak visszaállítása 1987-ben indult meg, amikor is a Peking leghíresebb sétálóutcáján található Szent József Vangfucsing Katedrálisban nyilvános karácsonyi éjféli misét tarthattak. A kínai fővárosban az 1949-es kommunista hatalomátvétel óta ez volt a legnagyobb vallásos esemény. A szertartást lebonyolító pap teltház előtt, a bao’an biztonsági erők felügyelete mellett tartotta meg a misét. Egyetlen problémás részlet fűződik az eseményhez: külföldiek nem vehettek részt rajta. Ezzel az állam egyértelműen üzent: innentől engedélyezik az idegen eredetű – és a kínai ortodoxiától és a hazafiasságtól potenciálisan elfordítani képes – vallás gyakorlását bizonyos keretek között, de csakis a kínai állampolgárok számára.
Ezután több évtizedes küzdelem kezdődött a kereszténység állami irányítására vonatkozóan. A 90-es évek végére már maguk a Kínai Kommunista Párt tagjai is karácsonyi összejöveteleket tartottak kínaiak és külföldiek számára egyaránt. A Mikulás állandó szereplő lett ezeken a rendezvényeken, és mindenhol szabadon szólhatott a Jingle Bells. Egyvalaki megjelenítése maradt tiltott: magáé Názáreti Jézusé, a kereszténység főszereplőjéé. A Kínai Kommunista Párt karácsony-narratívája az államilag irányított médián és oktatáson keresztül a 2000-es évek végére célt is ért: a karácsony Kínában a Mikulás, és nem Jézus születésnapjaként közismert a fiatalok körében.
Mindezek ellenére továbbra is problémát jelent a kínai keresztény hívők számának növekedése, a Kínai Kommunista Párton belül-, és a civil lakosság körében is. Azok a kínai szülők, akik hőn áhított amerikai oktatási intézményekbe szeretnék íratni gyermekeiket, a kezdetektől keresztény elvek mentén nevelik őket, hogy megfeleljenek az amerikai oktatás vallásos sajátosságainak, ne legyen probléma a gyerekek számára a kötelező, keresztény vallási témájú tanórák látogatása.
A kínai állami vezetés ugyanakkor továbbra is biztos benne, hogy kontroll alatt tudja tartani a növekvő kereszténység erejét. 2018 szeptemberében Kína és a Vatikán egyezményt írt alá, melynek értelmében Ferenc Pápa elismerte a kínai vezetés által kinevezett püspököket. Ezzel Peking a vallási jogok elnyomása ellen tiltakozó nemzetközi köröket is elcsendesítette egy időre. Kína tehát nem fél a kereszténység erejétől, de igyekszik olyan helyzetet kialakítani, ahol nem is kell a vallás erejének kontrollálásával foglalkoznia, vagy amiatt aggódnia.
Forrás: https://thediplomat.com/2018/12/grinch-china-three-decades-of-chinas-problem-with-christianity/
Az EU alaposan ki szeretné vizsgálni a kínai kiberbiztonsági kockázatokat – Michael Peen, Financial Times, 2019. január 2.
Az EU a kínai technológiai cégek részletes, biztonsági kockázatokat felmérő vizsgálatát helyezte nemrég kilátásba, miután egyre nagyobb nemzetközi gyanakvást kelt a kiberlopások, kiberkémedés és a pekingi titkosszolgálatok feltételezett szoros kapcsolata. Brüsszel az Európában felépített kínai elektronikai infrastruktúrát szeretné feltérképezni.
2018-ban Spanyolország, Olaszország, és Finnország is 5G aukciót rendezett, a kínai technológia bevezetése iránt érdeklődők száma 2019-ben tovább fog nőni. A szakértők azonban óvatosságra intenek. A Huawei-botrány és Meng Wanzhou letartóztatása után már nem csak az Egyesült Államok -, hanem az EU diplomatái is a kínai üzleti körök túlságosan nagy befolyása miatti, növekvő aggodalomról számoltak be. Németországban például 2016-ban felvásárolta az ipari robotokat gyártó német Kuka céget a kínai versenytársa, a Midea. Az összehangolt EU cselekvés kivitelezését azonban akadályozza, hogy a tagországok kormányai továbbra is szuverén jogkörben szeretnék tartani tenderkiírást, illetve ezek igazgatását.
Az 5G kínai cégeken keresztüli bevezetése azért keltett félelmet, mert a technológia olyan kulcsfontosságú területekbe épülne be, mint az út-, és vasúthálózati működtetés, vagy a különböző felszerelések szállítási útvonalának teljes átláthatósága egész Európában. Brüsszel ésszerű biztonsági óvintézkedéseket kíván tenni a technológia megvásárlása és bevezetése előtt, ez azonban – ahogy a diplomaták hangsúlyozták is – nem jelenti a kínai cégek kizárását az európai piacról.
Az EU és a Huawei, illetve az egyéb kínai cégek közti egyeztetések nem lesznek egyszerűek, a vállalatok és a pekingi titkosszolgálati összeköttetésének gyanúja miatt. A Huawei csalódott az európai félelmek miatt, és minden biztonsági kockázati vádat visszautasított. Peking a kínai cégek és befektetések számára is igazságos, átlátható, és nem részrehajló üzleti környezet kialakítására kéri az EU vezetőit.
Forrás: https://www.ft.com/content/3d13c208-0545-11e9-99df-6183d3002ee1
Mit jelent Nawaz Sharif volt pakisztáni miniszterelnök börtönbüntetése? – Umair Jamal, The Diplomat, 2018. december 26.
Egy korrupció-ellenes bíróság 7 év börtönbüntetésre ítélte Nawaz Sharif volt pakisztáni miniszterelnököt, miután bebizonyosodott, hogy köze volt a Panama Papers korrupciós botrányhoz. Sharif a miniszterelnöki posztját is megvesztegetések miatti felelősségre vonás következtében veszítette el. Pártja, a Pakisztán Muszlim Liga-Nawaz (PML-N) egy ideje komoly nyomás alatt van, hadsereg-, és bíróság-ellenes politikája miatt. A párt a legutóbbi választásoknál nem csak a kormánypárt szerepet, de a mindenkori szavazóbázisának számító Panzsáb (Punjab) tartományt is elveszítette, a Pakistan Tehreek-e-Insaf (PTI) párt javára.
Sharif börtönbüntetése egy újabb lépcsőfoka annak a folyamatnak, amely során a jelenlegi kormánypárt a PML-N párt és Pakisztán 3 korábbi miniszterelnökének szerepét és jelentőségét igyekszik szisztematikusan leépíteni. A bírósági ítéletek azonban nem fogják tudni eltüntetni sem Sharifot, sem a pártját. A PML-N nagy valószínűséggel a jelenlegi kormány és a velük összejátszó bíróságok elleni kampányt fog indítani a közeljövőben, élén Sharif lányával, Maryam Nawazzal. Ha Maryam valóban vállalja a kampány vezetését, a PML-N támogatóbázisa és több kisebb, szintén korrupciós vádakkal sújtott párt is mellé fog állni, így meg tudják majd gyengíteni a kormány erejét.
Bár Pakisztán pártjainak mindegyike, így a most kormányon lévő PTI tagjai is érintettek több korrupciós-, illetve pénzmosási ügyben, a bíróságok csak az ellenzéki politikai szereplőket ítélik el, ez pedig nagyban veszélyezteti a pakisztáni demokrácia tisztaságát.
Trump kivonulása Szíriából – Rövid értékelés – Daniel L. Byman, Brookings, 2018. december 20.
„Legyőztük az Iszlám Államot, így nincs értelme tovább Szíriában maradnunk” – üzente Donald Trump Twitteren. Az USA a következő 30 nap során kivonja a csapatait Szíriából; a döntésnek van néhány pozitív aspektusa, összességében és hosszú távú következményeit tekintve azonban elhamarkodott és rossz lépésnek minősíthető.
A körülbelül 2000 fős katonai kontingens szíriai állomásoztatása mindig is ellentmondásos kérdéskör volt. Korábban az amerikai vezetés az Iszlám Állam és Irán feltartóztatásával, és az amerikai szövetséges YPG kurd erők védelmével indokolta a katonai jelenlétét. Ilye kis számú alakulattal azonban nem sokat tudtak befolyásolni a térség katonai egyensúlya terén. Az amerikai csapatok visszavonása továbbá jó pont Törökországnál is, amely a kurdokat fő ellenségnek tekinti, és korábban a YPG által ellenőrzött területek lerohanásával, ezzel pedig az amerikaiakkal való összecsapással fenyegetett.
A kurd YPG-t ugyan nem tudta volna ténylegesen megvédeni egy ekkora amerikai haderő, mégis szimbolikus jelentőséggel bírt a kurdok számára. Az USA kivonulásával Törökország zöld utat kap a kurd erőkkel való leszámoláshoz; ezzel pedig a YPG cserbenhagyásként értékelheti az amerikai döntést. Az USA csapatok helyére a törökök mellett Irán is bejelentkezhet, ezzel Teherán regionális ellenségei is kezdhetnek aggódni; Szaúd-Arábia, Izrael, és több USA-szövetséges is Iránt feltartóztató akciókba kezdhet az egyébként is instabil térségben.
További veszélyt jelent az Iszlám Állam újjáéledése, mivel ezt nem győzték le teljesen, egy kis területet még mindig ural Szíriában, és arra vár, hogy csökkenjen a külföldi katonai ellenőrzés miatti nyomás rajtuk. Az amerikai kivonulással a kurd YPG – azaz az egyetlen haderő, amely ténylegesen fel tudta venni a harcot az ISIS-al – nem fog tudni teljes erővel az Iszlám Állam elpusztítására koncentrálni, mivel a törökökre is kell figyelnie.
Az amerikai elnök a csapatok kivonásáról nem egyeztetett a tanácsadóival, korábban a nemzetbiztonsági tanácsadó, a külügyminiszter és a védelmi miniszter is az amerikai haderő Szíriában tartását ígérte. Az elnök ezekkel ellenétes, hirtelen döntése miatt az USA-szövetségesek még kevésbé fognak tudni bízni az amerikai tanácsadók szavában, és ezek után vonakodhatnak bármilyen amerikai katonai kooperációs ajánlatot megfontolni. A szíriai állomásoztatás sosem volt jól átgondolt folyamat, de a hirtelen felfüggesztés még veszélyesebb következményekkel járhat, mint előtte bármikor.
Forrás: https://www.brookings.edu/blog/order-from-chaos/2018/12/20/trumps-syria-pullout-a-quick-assessment/
Mattis távozása Tajvan nézőpontjából – Kent Wang, The Diplomat, 2018. december 24.
A tajvani közgondolkodás Mattis-t mindig racionális és óvatos személyként értékelte, Trumpot pedig ezek ellentettjeként.
James Mattis amerikai védelmi miniszter lemondása után Donald Trump a megbeszélteknél két hónappal korábban menesztette is hivatalából őt. A hirtelen döntés az USA-szövetségesek körében komoly feszültséget keltett, kiváltképpen Tajvanban. Tajpej a mostani amerikai elnökség megbízhatatlansága és folyamatosan változó politikai irányvonala miatt most még inkább aggódik. Mattis 2018-ban háromszor is hadihajókat küldött a Tajvani-szoroshoz, hogy támogassa a szigetországot, és keményen lépett fel Kína ellen a Dél-kínai-tengeren is. A védelmi miniszter lemondása, majd idő előtti menesztése valósággal sokkolta Tajpejt.
Tajvan sorsa éppen az a vitás kérdés az Egyesült Államok és Kína kapcsolatában, amely a legnagyobb eséllyel tud valódi katonai konfrontációvá eszkalálódni. Mattis folyamatosan és megbízhatóan Kína visszaszorításán dolgozott, menesztésével azonban minden bizonytalanná vált, az amerikai szövetségesség valódisága is Tajvan számára. Az amerikai Tajvan-politika mindig is egyensúlyra törekedett Peking és Tajpej között, Mattis nélkül azonban kérdéses, hogy meg fogja-e tudni tartani a szimmetriát. A tajvani politikai vezetőség feszülten várja, hogy ki fogja átvenni Mattis szerepét.
Forrás: https://thediplomat.com/2018/12/mattis-out-the-view-from-taiwan/
Hogyan alakulnak az amerikai-kínai katonai kapcsolatok Mattis nélkül 2019-ben? – Ankit Panda, The Diplomat, 2018. december 24.
James Mattis benyújtotta lemondását, mint amerikai védelmi miniszter. Lemondásának okaként a saját-, és Trump elnök amerikai külpolitika hosszú távú ideológiájáról alkotott nézeteinek feloldhatatlan ellentétét nevezte meg. A védelmi miniszter távozása az ázsiai szövetségesekben komoly riadalmat keltett, mivel sokak számára Mattis volt a folyamatosság és megbízhatóság egyetlen bástyája az amerikai külpolitika tekintetében. Mattis lemondó levelében újból hangsúlyozta az amerikai szövetségi rendszer fenntartását és erősítését, mivel véleménye szerint ez adja Amerika legnagyobb aszimmetrikus előnyét Kínával szemben. A levél arra enged következtetni, hogy az amerikai elnök más véleményen van.
Mattis távozása Kína számára első olvasatban győzelemnek tekinthető, hiszen Moszkva mellett Peking volt az Egyesült Államok legnagyobb riválisa a védelmi miniszterhez fűződő amerikai Nemzetbiztonsági Stratégia szerint, de Mattis lemondása érdemben érvényteleníti a dokumentumban szereplő kijelentéseket. Ugyanakkor a jelenleg is feszült amerikai-kínai katonai kapcsolatok tovább romolhatnak a védelmi miniszter nélkül. Mattis, bár egyértelműen riválisnak tartotta Kínát, végig szívélyes és közeli munkakapcsolatot tartott fent a kínai védelmi és katonai vezetőséggel. Egyáltalán nem biztos, hogy a következő védelmi miniszter is ilyen közeli diplomáciát fog folytatni Pekinggel. További kockázat Kína számára, hogy Mattis utódja még erősebb „amerikai héja” magatartást tanúsíthat, de kevesebb körültekintés és racionalitás kíséretében. Ha az új védelmi miniszter osztani fogja Trump erőteljes Kína-ellenességét, még feszültebb és veszélyesebb időszak elé néz a világpolitikai aréna.
Forrás: https://thediplomat.com/2018/12/with-mattis-gone-what-ahead-for-us-china-military-ties-in-2019/
Szerző: Unger Melinda
