Sajtófigyelés – 2019. január 14.
A PAGEO heti sajtófigyelése a kelet-ázsiai térségről. Olyan nemzetközi magazinok, kutatóintézetek és sajtóorgánumok cikkeiből böngészünk, mint az Economist, Foreign Affairs, Foreign Policy, Newsweek, The New York Times, ISN, Project Syndicate, Carnegie Endowment, Brookings Institute, The Diplomat, China Daily, Stratfor és mások.
Mi várható 2019-ben? – Financial Times, 2019. január 03.
A Nikkei Asian Review szerzőinek éves előrejelzése:
Alibaba Jack Ma nélkül
Az idén szeptemberben 20. születésnapját ünneplő Alibaba Group óriásvállalat vezetőváltás elé néz. A céget alapító Jack Ma lemondott a vállalat vezetéséről, helyét Daniel Zhang Yong fogja átvenni, 2019 szeptemberében. Kérdéses, hogy a vízióiról ismert Jack Ma nélkül mennyire lesz sikeres az Alibaba a jövőben.
Új korszak kezdete Japánban
Idén április 30-án Akihito császár lemond a trónról, ezzel pedig véget ér a Heisei korszak Japánban. A császári címet Akihito idősebbik fia, Narukito herceg fogja megkapni, és új, eddig még nem nevesített korszak kezdődik a szigetország életében. A 85 éves Akihito egészségügyi problémák miatt mond le önként az uralkodás jogáról, a parlament több vita után, de megszavazta azt a törvényt, ami engedélyei ezt a császárnak. Az új császár megkoronázása alkalmából 10 napos nemzeti ünnepség-sorozatot terveznek.
Kezdődik az 5G forradalom
Az átlagvásárlók számára is megnyílik az 5G technológiával működő termékek piaca. A Samsung Electronics, a Huawei Technologies, és valószínűleg az Apple is piacra fogja dobni első, 5G-vel működő termékeit. A technológia tömeges elterjedése azonban csak 2020-ra várható.
Viharos év a piacok számára?
Az USA kétszer is kamatot fog növelni az ázsiai piacok felé, ez pedig negatívan befolyásolhatja a kontinens gazdasági életét. A kínai gazdasági fejlődés lelassulása kapcsán az OECD 6,3%-os gazdasági növekedést vár idén Kínától, majd 2020-ra 6%-ost, ami a 30 éves mélypont az ország fejlődésének történetében. Ezeken kívül a Brexit és az indiai választások körüli bizonytalanságok, amik leginkább érinteni fogják a globális piacokat.
Modi újabb ciklust szeretne nyerni
Idén májusban tartják az indiai választásokat, ahol Narendra Modi jelenlegi miniszterelnök újabb ciklust szeretne biztosítani magának, és pártjának, a BPJ-nek. Az ellenzéki Nemzeti Kongresszus párt erősödése miatt az előrejelzések szerint Modi ugyan meg fogja nyerni a választást, de már csak koalícióval tud majd kormányt alakítani.
Kína megtorpanása
Idén megkezdődhet a fogyasztás hanyatlása Kínában. Az autóipar 2019-re már csak nullszaltóval számol, és hasonló helyzetbe fog kerülni az ingatlanpiac is. A lakosság reménykedik, hogy a politikai vezetés nem hagyja elbukni a kulcsfontosságú iparágakat.
A K-pop globálissá válik
Dél-Korea legnépszerűbb exportcikke immáron nem a Samsung Galaxy telefon, vagy a Hyundai elektromos autó, hanem a héttagú K-pop fiúcsapat, a BTS. A csapat 2018-ban kétszer is az amerikai Billboard slágerlisták élére tört, köszönhetően az egyre növekvő, globális rajongótáboruknak. A BTS-t managelő BigHit Entertainment a 2019-es Korea Exchange-en is részt szeretne venni, miután bevétel tekintetében elérte a dél-koreai szórakoztatóipari óriásvállalat, az SM Entertainment eredményeit. A gazdasági szakértők az egész dél-koreai szórakoztatóipar jelentős, globális sikerét várják 2020-ra.
Választások és lehetséges koronázás Thaiföldön
Február 24-én általános választásokat tartanak Thaiföldön. Az előző választást államcsíny akadályozta meg, amely a hadsereg vezetőjét, Gen Prayuth Chan-ocha-t emelte miniszterelnöki posztra, több mint 4 és fél évvel ezelőtt. További várható esemény a 2016-ban apjától a trónt megöröklő Maha Vajiralongkorn Bodindradebayavarangkun király megkoronázása.
Trump-Kim találkozó?
2019 során valószínűleg újra fog találkozni Donald Trump és Kim Jong Un, ám a szakértők nem várnak sok fejleményt ettől. A probléma továbbra is a félsziget denuklearizációjának menetéről alkotott elképzelések szöges ellentéte.
3 évforduló, de csak 1 ünneplés
Idén Kína számos kerek évforduló elé néz. Idén lesz 70 éves a Kínai Népköztársaság, ezzel a leghosszabb ideig fennálló kommunista állam címet átveszi a 69 évet megélt Szovjetuniótól. Az eseményt óriási ünneplés-sorozat fogja kísérni, ellentétben a diákok vezette mozgalmak évfordulóival: az 1919. Május 4-i mozgalom és az 1989-es Tiananmen téri események is kerek jubileum elé néznek, ám utóbbiról valószínűleg tilos lesz megemlékezni.
Malajzia bíróságra megy
A korrupció-ellenes hadjárat jegyében a korábbi maláj miniszterelnök Najib Razak, felesége, és két minisztere is bíróság elé áll, többek között 20 éven át folytatott pénzmosás és adócsalás vádjával.
Idő előtti választás Szingapúrban?
Szingapúr miniszterelnöke Lee Hsien Loong két évvel hamarabbra elrendelheti a választásokat 2021 helyett. A 2019-es év során várható gazdasági lassulást hangsúlyozó ellenzéki erők így nem tudnak túlságosan megerősödni, és zavartalanul kormányozhat tovább a tavaly év végén saját felsővezetését megújító párt. A tervek szerint a jelenlegi miniszterelnök a pénzügyminiszterének adja át a posztját.
A #MeToo mozgalom Indiába ér
A szórakoztatóipar és a politikai szektor után az egyéb munkahelyeken előforduló szexuális zaklatások is előtérbe fognak kerülni 2019-ben. Az indiai cégek már megkezdték a zaklatásokat visszaszorító intézkedések bevezetését, ezek idén fognak kiteljesülni.
Forrás: https://www.ft.com/content/d7c82b02-0993-11e9-9fe8-acdb36967cfc
A japán császár utolsó újévi megjelenése – Yuri Kageyama, The Diplomat, 2019. január 03.
A 85 éves Akihito császár utoljára köszöntötte népét újév alkalmából, idén április végén lemond a trónról. Az újévi köszöntő beszédében a császár békés esztendőt kívánt; a több, mint 150 000-es nézőközönségnek. Április 30. után Akihito fia, az 58 éves, Oxfordban tanult Naruhito veszi át a császári címet.
Akihito volt az első modern császár, aki nem nemesi családból választott feleséget, fiai is polgári körökből házasodtak. Lemondása ritkaságnak számít Japánban, 2016-ban megromlott egészsége miatt videó üzenetben jelezte, hogy át szeretné adni a trónt. A politikai változás bonyolíthatja Abe miniszterelnök japán alkotmánymódosítási kísérletét, melynek értelmében egy állandó japán önvédelmi erőt szeretne legalizálni, szakítva a pacifista hagyományokkal.
Akihito 30 éves uralkodása a Heisei („mindenütt béke”) korszak néven ismert; fia trónra lépésével új korszak kezdődik Japán életében, ennek a nevét április 1-jén fogják bejelenteni.
Forrás: https://thediplomat.com/2019/01/japans-emperor-makes-his-final-new-years-appearance/
Xi Jinping kijelentette: Tajvan és Kína egyesülni fog – Yuan Yang, Financial Times, 2019. január 02.
Xi Jinping növelte a tajvani kormányra gyakorolt kínai nyomást; kijelentette, hogy Kínának joga van katonai erőt alkalmazni olyan idegen erőkkel szemben, akik beavatkoznak Kína belügyeibe – azaz a Peking szemében szigorúan belügynek számító Tajvan-ügybe is. Xi elmondása szerint Tajvan és Kína „muszáj, hogy egyesüljön, és egyesülni is fog”. Az agresszív kijelentés válaszreakció volt Tsai Ing-wen korábbi nyilatkozatára, miszerint Tajvan továbbra is független kíván maradni. Ezen kívül korábban Tsai Ing-wen és Donald Trump aláírta az Asia Reassurance Initiative Act-et, aminek értelmében Washington jelentős mennyiségű fegyvert fog eladni Tajpejnek; az egyezményt szintén elítélte a kínai elnök. Xi jelezte, hogy „kínaiak nem fognak más kínaiakkal harcolni”, de hozzátette, hogy Peking kész megtenni a szükséges intézkedéseket az esetleges külföldi beavatkozás, és a kis létszámú tajvani függetlenségi és szeparatista aktivista ellen.
Tajpej ezek után közölte, hogy Kínának kötelessége tudomásul venni és elfogadni, hogy a Kínai Köztársaság (vagyis Tajvan) létezik. Peking azonban a hivatalos nyilatkozatok értelmében „nem fog teret hagyni a függetlenségi mozgalomnak”, sem a külföldi beavatkozásnak.
Forrás: https://www.ft.com/content/fcabb7e8-0e45-11e9-a3aa-118c761d2745
Míg a hadsereg és a politikusok vitatkoznak egymással, a thai király hatalma egyre nő – Economist, 2019. január 03.
Thaiföld jelenlegi királya, Maha Vajiralongkorn 3 éve örökölte meg apjától a trónt. Mikor 2016-ban, apja halála után át kellett vennie a királyi szerepet, Vajiralongkorn kilenc hétig várt, nem csak az apja iránti tisztelet jeleként, hanem azért is hogy jelezze a katonai vezetés felé: nem fogja hagyni magát irányíttatni. A megkoronázása is csak idén tavasszal fog megtörténni. Legtöbb idejét a müncheni rezidenciáján tölti, innen irányítja országát egy gyenge és kaotikus kormány mellett.
Vajiralongkorn 2016 óta hatalmának koncentrálására fókuszál. Ennek keretében 2017-ben a parlament átadta neki a teljes, korona alá tartozó földterületeket és befektetéseket irányító hivatalt, melyek összesen 40 billió dollárt érnek. Ezen kívül a királyi államtanácsot – mely a trónöröklésért felelős – is hatalmába kerítette; a thai buddhizmus vezető testületének, a Szangha Legfelső Tanácsnak a tagjait, és a főpapot is ő nevezi ki két éve, illetve a hadseregben is átalakításokat végzett, az új főparancsnok, Apirat Kongsonpong a király embere. Az idei, február 24-i választásokat is ő sietteti, hogy minél hamarabb ki tudjon alakulni a gyenge parlament, ami neki engedelmeskedik.
A kínai muszlimok készülnek az üldöztetésre – James Palmer, Foreign Policy, 2019. január 05.
Eleinte csak az ujgurok, most már más muszlim kisebbségek is fenyegetettek lettek Kínában. Nemrég kerültek napvilágra információk arról, hogy Xinjiang tartományban ujgur muszlimok millióit tartják átnevelőtáborokban. A legújabb atrocitási hullám már a hui muszlimokat is érinti, akik a legnagyobb muszlim kisebbségnek számítanak Kínában. December óta egyre többen számolnak be halal-ellenes csoportokól, és hui éttermek ellen elkövetett garázdaságokról. December közepén több kínai tartomány elkezdte kiszorítani a halal étkezési normákat, mecseteket zárattak be, vagy arra kényszerítik a fenntartókat, hogy alakítsák át őket kínai kommunista stílusúra. Több, mint 20 millió muszlim él Kínában. A két legnagyobb csoportjuk a huik és az ujgurok, az ellenük irányuló iszlamofóbia az elmúlt 4 év során drámaian megnőtt.
A kínai vezetés minden vallást igyekszik szoros irányítás alá vonni, a keresztények is elnyomás jeleit tapasztalják, bezáratják a templomokat, betiltják a Bibliák internetes eladását, több papot börtönbe zárnak, és erőszakkal eltüntetik a kereszteket az épületekről. Még a hagyományos kínai vallások, mint a taoizmus és a nem-tibeti buddhizmus is kezd ellehetetlenülni. De a legnagyobb elnyomás az iszlámot célozza.
A 2014-es Kungming városában elkövetett terrortámadás óta, melyben nyolc ujgur terrorista 31 embert gyilkolt meg egy vasútállomáson, új lendületet kapott a Kínában mindig is létező iszlamofóbia. Ez széleskörű társadalmi támogatottságot ad a kínai vezetés iszlám-, és egyéb vallásellenes intézkedéseinek.
Forrás: https://foreignpolicy.com/2019/01/05/chinas-muslims-brace-for-attacks/
Kína az internetcenzúra újabb hullámát indítja el, készülve a Tienanmen téri események évfordulójára – Charlotte Gao, The Diplomat, 2019. január 04.
Január 3-án Kína legnagyobb internetcenzora, a CAC – Cyberspace Administration of China, vagyis Kína Kibertér-szabályozó Hatósága – hat hónapos kampányt indít az interneten fellelhető „negatív és káros információk” ellen. Bármilyen tartalom, ami a hatóság szerint a „vulgáris, erőszakos, tisztességtelen, gyanús, babonás, szenzációhajhász,…” kategóriákba esik, vagy pornográf jellegű, szerencsejátékhoz és/vagy tisztességtelen életvitelhez köthető, eltávolításra fog kerülni.
A CAC minden kínai internetes céget arra kötelez, hogy távolítsa el a káros tartalmait; amennyiben nem engedelmeskednek az utasításnak, bűncselekményt követnek el, és súlyos büntetés elé néznek. A CAC pekingi ága már be is hívatta a Baidu és a Sohu internetes kínai óriáscégek vezetőit, és utasította őket, hogy függesszék fel a hírközlő szolgáltatásokat egy hétre, amíg átvizsgálják őket, és letörölnek minden nem kívánatos tartalmat.
A 6 hónapos kampány az 1989-es Tienanmen téri események 30. évfordulójának közeledtével vált szükségessé. A történelmi eseményt Kínában már csak Július 4-i Incidensként ismert, és kifejezetten érzékeny témának számít. A kínai vezetés mindent megtesz azért, hogy a kínai lakosság ne is beszéljen Tienanmenről, és végképp ne emlékezzenek meg róla. Június 4-én az elmúlt 30 évben mindig a szokásosnál is intenzívebb információszűrés, illetve elakasztás volt tapasztalható, idén ez még ijesztőbb méreteket ölthet.
Szerző: Unger Melinda
