Városlendület index 2018

A 21. század városai folyamatos versenyben állnak egymással, emiatt szüntelen céljuk a gazdaságuk erősítése, képzett munkaerejük megtartása és az innovációk vonzása, ezáltal a globális értékláncban való előrelépés. A Jones Lang Lasalle (JLL) tanácsadó cég évről évre felmérést készít a világ legnagyobb városainak jövőbeli lehetőségeit felmérve, ennek legújabb kiadása a 2018-as Városlendület index.

A felmérésről

Napjaink globalizált és digitalizált gazdaságának egyre gyorsabb és egyre több területre kiterjedő változásai minden eddiginél jobban átformálják a városok működését. Ahogy a technológiai alapú platformoknak köszönhetően csökken a belépési küszöb, továbbá a tehetség, illetve innováció iránti igény mind globálisabbá válik, a városoknak alkalmazkodniuk kell az innovációt, a képességfejlesztést, valamint a kapcsolatteremtést támogató környezet megteremtésével, hogy ezáltal fenntartsák versenyképességüket, és kiaknázhassák a gyors változásban rejlő lehetőségeket.

Az amerikai központú, mintegy 80 országban működő nemzetközi pénzügyi és ingatlanpiaci tanácsadó cég, a JLL^[i] immáron ötödik éve készíti el komplex indikátorkészleten alapuló városelemzését, hogy azonosítsa a rövid és hosszú távon legsikeresebb tulajdonságokkal rendelkező nagyvárosokat. A felmérés 131 meglévő és feltörekvő üzleti központot foglal magába világszerte, feltárva mindegyik város rövid távú társadalmi-gazdasági és kereskedelmi ingatlanpiaci „lendületét”, továbbá a jövőben is megmaradó kapacitásokat, vagyis hogy ezt a lendületet milyen valószínűséggel képesek fenntartani hosszú távon.

A 2018-as CMI-felmérés (City Momentum Index) első alkalommal azokra a városokra összpontosít, melyek rendelkeznek a globális gazdaság gyors technológiai változásainak kezeléséhez és hasznosításához szükséges jellemzőkkel, és felméri azok jövőben is megmaradó lehetőségeit – olyan tényezőket figyelembe véve, mint az innovációs kapacitás, a képességfejlesztés és a felsőoktatás állapota, a technológiai induló vállalkozások száma és azok bővülésének mutatója, a szabadalmi kérelmek száma és a környezet minősége. Bár szerepelnek a listán a világ legnagyobb, globálisan legfontosabbnak számító városok is – mint New York, London, Párizs vagy Tokió – a kisebb városok szintén előkelő helyen végezhetnek erős oktatásuk vagy élhetőségük és fenntarthatóságuk okán, mint a Szilícium-völgy, Melbourne és Stockholm.

Az index 2018-as kiadása a legnagyobb rövid távú (hároméves) gazdasági és ingatlanpiaci lendületben lévő városokat is azonosítja. Ezek városszerkezete jelentős változáson megy keresztül, mivel most építik ki a nagy mértékben megnövekedett igényeket kielégítő infrastruktúrájukat, és ebből a csoportból (jellemzően az ázsiai–csendes-óceáni régióban) számos város jelentősen lép felfelé a globális ranglétrán.

A hosszú távú lendület tekintetében legfontosabb 30 város regionális megoszlása

1. ábra: A hosszú távon is dinamikusan növekvő 30 legfontosabb város. Forrás: JLL, 2018.

A technológiai klaszterek erősítik a folyamatos lendületet Észak-Amerikában

Mint a világ legdinamikusabb technológiai szektorának otthont adó régió, Észak-Amerikában található a jövőben is megmaradó kapacitásokkal rendelkező legfontosabb 30 város (Future-Proofing Global Top 30) fele.

• Ezen kategória első két helyezettje San Francisco és a Szilícium-völgy mint a világ első számú technológiai központjai. Ez a két terület adott otthont a világban az elmúlt 15 évben alapított technológiai „unikornis”-vállalatok^[ii] több mint egyharmadának, és jelenleg is itt indul a világon a legtöbb technológiai start-up vállalkozás.
• A harmadik helyen álló New York foglalkoztatja az USA-ban a legtöbb embert a technológiai szektorban. Amellett, hogy világ legnagyobb vállalatai közül meglehetősen sok működtet központot a városban, San Francisco után itt található a második legtöbb technológiai start-up is a világon.
• A régióból Boston található a lista ötödik helyén. A város annak köszönheti előkelő helyezését, hogy itt rendkívüli mértékben koncentrálódnak a vezető kutatóintézetek és a humán tőke. Oktatási infrastruktúrája kimagasló, csakúgy, mint a szabadalmi kérelmek száma.
• Dél-Kaliforniában Los Angeles (6.) és San Diego (10.) is az első tíz város között található. Vezető egyetemi képzéseik erősítik a technológiai képzettséggel rendelkezők számának növekedését, az IT-szektorban és a matematikai tudást igénylő ágazatokban itt foglalkoztatják a legtöbb munkaerőt a nyugati parton. Ebből fakadóan jelentős innovációs potenciállal rendelkeznek, az Egyesült Államokon belül mindkettő az első öt város között található a szabadalmi kérelmek számát illetően.
• A kilencedik helyen álló Toronto virágzó technológiai szektornak ad otthont, az új technológiák kereskedelmi forgalomba hozásának éllovasa. Több projekt is (a Quayside^[iii] városrész építése, vagy a Sidewalk Labs^[iv]-szel való együttműködés) a városvezetés új városi innovációk iránti elkötelezettségéről tanúskodik.

A legfontosabb 30 város között ezek mellett a fő technológiai klaszterek mellett olyan kisebb technológia- és tudásintenzív városok is megjelennek, mint Austin (18.), Vancouver (19.) és Denver (20.), melyekben szintén fejlett oktatási intézmények működnek, valamint élhető és globálisan jó kapcsolatokkal rendelkező, a magasan képzett munkaerő számára nagy vonzerővel rendelkező városok.

Észak-Európa teljesítménye kiemelkedő

Észak-Európa városai felülreprezentáltak a jövőben is megmaradó kapacitásokkal rendelkező legfontosabb 30 város listáján, köszönhetően annak, hogy a tudásintenzív ágazatokban magas a foglalkoztatottságuk, rendkívül jól kiépített fizikai és digitális infrastruktúrával rendelkeznek, valamint a fenntarthatósági szempontokra is nagy figyelmet fordítanak. Három nagyváros is a legjobb tíz között van:

• London negyedik helyét az oktatás és innováció fejlettsége mellett a sokszínű technológiai és kreatív ágazatának köszönheti, itt található Európa legtöbb technológiai start-upja, és unikornis-vállalata is. Az elmúlt tíz évben a szoftverekkel és IT-szolgáltatásokkal foglalkozó globális külföldi vállalatok elsőszámú befektetési célpontja volt, 2017-ben már 7 éve folyamatosan 1 milliárd dollár feletti külföldi befektetéssel a szektorban.
• Párizs a hetedik helyen végzett, Európa kutatási motorja, a régió legnagyobb high-tech munkaerejével és a legtöbb szabadalmi kérelemmel. Lendülete vélhetően hosszú távon is fennmarad, például a nagyívű „Grand Paris”^[v] infrastruktúra-fejlesztési projektnek köszönhetően.
• A nyolcadik helyen álló Amszterdam Európa leggyorsabban bővülő technológiai központja, (az egy főre jutó technológiai start-up itt a legtöbb a régióban), melyet tovább erősítenek globális kapcsolatai, valamint többnyelvű és magasan képzett munkaereje. Sikeres helyi vállalatai közé tartozik a Booking.com, a TomTom, a Gemalto, melyekhez újabb technológiai start-upok is csatlakoznak, mint a WeTransfer és az Adyen. Emellett a város számos globális technológiai nagyvállalat központjának is otthont ad.

Számos más európai város is jól szerepel a listán high-tech munkaerejének, innovációik számának, és globálisan is sikeres vállalataiknak, valamint magas életszínvonaluknak köszönhetően, mint az észak-európai fővárosok: Koppenhága (22.), Stockholm (23.) és Helsinki (27.), a német városok közül München (15.) és Berlin (16.), valamint Edinburgh (24.) az Egyesült Királyságból.

A „stabil világvárosok” megőrizték vezető helyüket az ázsiai–csendes-óceáni régióban

A globális vérkeringésben részt vevő, magas értéket előállító ázsiai városok közül sokan jelentős előrelépést tettek az innovatív környezet megteremtésében és az emberi erőforrások megszerzésében ahhoz, hogy új digitális gazdaságuk tovább növekedjen:

• Észak-Ázsia két legnagyobb városi gazdasága, Tokió és Szöul is benne vannak a hosszú távon legdinamikusabb 30 város között (sorrendben a 13. és 28. helyen). Innovatív globális vállalataik és világelső digitális hálózatuk révén biztosan tartják vezető kutatóhely-pozíciójukat, elsősorban a hardver- és robotikai iparban. Mindkét város jelentős infrastrukturális beruházásokat folytat, Szöulban ilyen a Pangyo Techno Valley^[vi], Tokióban pedig a 2020-as olimpiára egy autonóm tömegközlekedési rendszer^[vii] bevezetését tervezik.
• Ausztrália legnagyobb városai, Sydney és Melbourne szintén megjelennek a Top 30-as listában (sorrendben a 14. és 17. helyen) erős oktatásuk, fejlett technológiai vállalataik és élhetőségük miatt.
• A 29. helyen álló Szingapúr is megőrizte előnyös helyzetét, többek között nagy arányú K+F ráfordításai és hagyományosan erős oktatási rendszere miatt. A világ számos nagy technológiai vállalata tart fenn regionális központot a városban, emellett a Google, a HCL és az Infosys is telepített ide K+F központot, továbbá a város technológiai start-up lehetőségei is meglehetősen jók. Hosszú távú lendületét tekintve a kormány új technológiák iránti elkötelezettsége is erősíti helyzetét.

A rövid távú lendület tekintetében legfontosabb 30 város regionális megoszlása

2. ábra: A rövid távon dinamikusan növekvő 30 legfontosabb város. Forrás: JLL, 2018.

Felemelkedő városok az ázsiai–csendes-óceáni régióban

A rövid távú lendület rangsora azokra a városokra fókuszál, melyek jelenleg a legnagyobb növekedést produkálták. A legfrissebb lista a korábbiakhoz hasonlóan tükrözi az ázsiai–csendes-óceáni térség városainak felemelkedését. Ezek a városok egyre inkább a globális tőke, kereskedelem és innováció központjaivá válnak, a legfontosabb 30 város közül mintegy 25 itt található:

• India városai a toplistán belül is kiemelkednek, az első öt város közül négy itt található, ezek regisztrálták ugyanis a legnagyobb népesség- és gazdaságnövekedést, emellett a kormány infrastruktúra-fejlesztési és vállalatvonzó politikájának is legfontosabb célterületei. Az ország két vezető technológiai központja, Hyderabad és Bangalore szerepelnek az első két helyen, a 4-5. pedig Pune és Kalkutta. Rajtuk kívül még három indiai város található az első harminc között, Delhi (8.), Csennai (14.) és Mumbai (20.). Bár a gazdasági növekedés nagyot lendít India városain, az infrastrukturális hiányosságok, a súlyos társadalmi egyenlőtlenségek és a hozzáférhetőség hiánya, valamint a környezetkárosodás jelentősen rontja hosszú távú kilátásaikat és lehetőségeiket.
• Kínában nincs jele a lendületvesztésnek, a top 30 városból 11 található az országban. Kína „gazdasági motorjai”, a globális termelési láncokba mélyen integrálódott gazdasággal rendelkező Nanjing (7.) és Hangzhou (9.) találhatók a lista legelején. Utánuk következnek a vezető globális technológiai pozícióra áhítozó, korszerű gyártással rendelkező Guangzhou (16.) és Shenzhen (19.), Kína „stabil világvárosai”, Sanghaj (15.) és Peking (22.) pedig továbbra is a világ legdinamikusabb piacai között szerepelnek, melyet az innovatív, „újgenerációs” vállalatok, a robbanásszerű sebességgel fejlődő infrastruktúra és a képzett munkaerő megléte is támogat.
• A vietnámi Ho Si Minh-város (3.) és Hanoi (6.) számottevő külföldi működőtőkét vonzanak magukhoz, a globális high-tech ipari gyártás fontos központjaiként. A gyors gazdasági és jövedelemnövekedés révén ezekben a városokban növekedett a világon legnagyobb mértékben a kiskereskedelmi forgalom és a légi közlekedésben részt vevők száma.
• Ázsia „megaközpontjai” gazdasági lendületük segítségével igyekeznek tartani magukat a képzett munkaerőért, a látogatókért és az innováció vonzásáért folytatott versenyben. Ide tartozik Manila (18.), Jakarta (23.), Kuala Lumpur (24.) és Bangkok (28). Számos, a piacait bővíteni kívánó vállalat települ ezekbe a városokba, különösen a nemzetközivé válásra törekvő kínai vállalatok. Ezekben a városokban a legnagyobb az ingatlanbővülés is, ahogy infrastruktúrájuk próbálja kiszolgálni az igényeket.

Rövid távú lendület kontra jövőben is megmaradó lehetőségek

A Városlendület index két fő komponense alapján az összes város besorolható aszerint, hogy lendületük rövid vagy hosszú távú-e. Két város azonban kiemelkedik a listából, ezek ugyanis mindkét komponens esetén rendkívül magas értékeket értek el (mindkét listán benne voltak a 30 legdinamikusabb város között).

• A tavalyi évben Szingapúr regisztrálta a legnagyobb növekedést a rövid távú lendület indikátorai esetében. A globális kereskedelem növekedése nagy lökést adott gazdasági lendületének, nőtt a vállalati kereslet is, vélhetően 2018 folyamán itt növekedtek legnagyobb mértékben az irodabérleti díjak (ez még nem került összesítésre az index publikálásakor).
• A növekedésben lévő technológiai vállalatok iránti óriási kereslet nagyot lendített a gazdaságon és az ingatlanárakon Seattle-ben. A technológiai vállalatok elszaporodásával a városban itt is rendkívül megnövekedtek az irodabérleti díjak.

A CMI felmérés módszertana

A felmérésben 131 város vett részt egy előszűrést követően, melynek során figyelembe vették népességüket, a városi GDP-t, a vállalati jelenlétet, a légiforgalmi megközelíthetőséget, az ingatlanbefektetési aktivitást, valamint a kereskedelmi ingatlanállományt, majd ezek alapján egy komplex mutatót alkotva válogatták be a 131 legdinamikusabb várost. Minden város esetében az ENSZ által lehatárolt városrégiót vették figyelembe (ami magában foglalja a várost és az agglomerációt is). A 131 tagból álló listán 34 észak-amerikai, 8 latin-amerikai, 51 európai (köztük Budapest is) és közel-keleti, valamint 38 ázsiai–csendes-óceáni város szerepel.

 

Szerző: Gere László

Felhasznált irodalom

AUSTEN, Ian (2017): City of the Future? Humans, Not Technology, Are the Challenge in Toronto. The New York Times, Dec. 29. 2017. https://www.nytimes.com/2017/12/29/world/canada/google-toronto-city-future.html

CBINSIGHTS (n. d.): The Global Unicorn Club. Current Private Companies Valued At $1B+. https://www.cbinsights.com/research-unicorn-companies

FEENAN, Rosemary, KELLY, Jeremy, MCAULEY, Matthew (2018): City Momentum Index 2018 – Agility, Talent and Technology. JLL Global Research. http://cities-research.jll.com/research/203/jll-city-momentum-index-2018

HUME, Christopher (2017): Christopher Hume’s Project of the Year: Google’s Quayside. December 19, 2017. http://torontostoreys.com/2017/12/christopher-hume-project-google-quayside/

HYUN-JEONG, Lee (2016): Techno valley – Korea’s start-up hub. The Korea Herald, Jul 15 2016. http://www.koreaherald.com/view.php?ud=20160715000547

JLL (n. d.): Grand Paris Project. http://www.grand-paris.jll.fr/en/grand-paris-project/

MACCASKILL, Steve (2018): How Autonomous And Electric Vehicles Will Keep The Tokyo 2020 Olympics Moving. Forbes, Jul 25, 2018. https://www.forbes.com/sites/stevemccaskill/2018/07/25/how-autonomous-and-electric-vehicles-will-keep-the-tokyo-2020-olympics-moving/

NIKOLA (2015): A Visit to Pangyo Techno Valley. Kojects, 3rd August, 2015. https://kojects.com/2015/08/03/pangyo-techno-valley-visit/

REUTERS (2018): Japan looks to launch driverless car system in Tokyo by 2020. Reuters, June 4, 2018. https://www.reuters.com/article/us-japan-economy-strategy/japan-looks-to-launch-driverless-car-system-in-tokyo-by-2020-idUSKCN1J00VN

SIDEWALK LABS (n. d.): https://www.sidewalklabs.com/

SIDEWALK TORONTO (n. d.): https://sidewalktoronto.ca/#documents

VINCI (2017): Grand Paris Express: the biggest infrastructure project in Europe. 4 December, 2017. https://www.vinci.com/vinci.nsf/en/news-update/pages/grand_paris_express_the_biggest_infrastructure_project_in_europe.htm

Szerző: Gere László

[i] JLL Magyarország (n. d): Rólunk. http://www.jll.hu/hungary/hu-hu/rolunk

[ii] Azok az újonnan indult vállalatok, melyek értékét több mint 1 milliárd dollárra becsülik. https://www.cbinsights.com/research-unicorn-companies

[iii] Quayside egy korábban kikötő- és ipari területként funkcionáló városrész volt a kanadai Torontóban, ahol az Alphabet (Google) cég Sidewalk Labs nevű leányvállalata egy okosváros építését kezdte 2017-ben. Forrás: HUME, Christopher (2017): Christopher Hume’s Project of the Year: Google’s Quayside. December 19, 2017. http://torontostoreys.com/2017/12/christopher-hume-project-google-quayside/ Továbbá: AUSTEN, Ian (2017): City of the Future? Humans, Not Technology, Are the Challenge in Toronto. The New York Times, Dec. 29. 2017. https://www.nytimes.com/2017/12/29/world/canada/google-toronto-city-future.html

[iv] A Sidewalk Labs vállalat 2015-ben jött létre azzal a céllal, hogy az új technológiai megoldások becsatornázásával oldja meg a városi kihívásokat, növelje a városi életminőséget, valamint kapcsolatot teremtsen az urbanisták és a technológiai szakemberek között. Forrás: https://www.sidewalklabs.com/, továbbá: Sidewalk Toronto (n. d.): https://sidewalktoronto.ca/#documents

[v] A projekt célja a teljes párizsi metropolisz-régió 21. századi követelményeknek megfelelő átformálása, mely jelenleg Európa legnagyobb infrastruktúrafejlesztési projektjének tekinthető. 2007-ben jelentették be, de a tervezők több évtizedes kifutással számolnak, melynek végső célja, hogy Párizs igazi világvárossá váljon mind az életszínvonal, mind a gazdasági ereje szempontjából. Forrás: JLL (n. d.): Grand Paris Project. http://www.grand-paris.jll.fr/en/grand-paris-project/, továbbá: VINCI (2017): Grand Paris Express: the biggest infrastructure project in Europe. 4 December, 2017. https://www.vinci.com/vinci.nsf/en/news-update/pages/grand_paris_express_the_biggest_infrastructure_project_in_europe.htm

[vi] Dél-Korea start-up központjaként vagy Ázsia Szilícium-völgyeként is szoktak hivatkozni a területre. A technológiai iparágakban érdekelt cégek központjaként működő terület 2011-ben kezdte meg működését, mintegy 82 vállalattal, melyek száma 2016-ra 1100 fölé emelkedett. Az itt működő cégek 77%-a számítástechnikai jellegű, 12%-uk biotechnológiával foglalkozik, 4% kulturális technológiával, a maradék 7% pedig egyéb területekkel (pl. nanotechnológia). A cégek 91%-a kis- és közepes vállalkozás, azonban nagyvállalatok is települtek ide. Forrás: HYUN-JEONG, Lee (2016): Techno valley – Korea’s start-up hub. The Korea Herald, Jul 15 2016. http://www.koreaherald.com/view.php?ud=20160715000547. Továbbá: NIKOLA (2015): A Visit to Pangyo Techno Valley. Kojects, 3rd August, 2015. https://kojects.com/2015/08/03/pangyo-techno-valley-visit/

[vii] Ebbe a hagyományos tömegközlekedési eszközökön túl a vezető nélküli személygépjárművek is beletartoznak, különböző car-sharing szolgáltatások révén. Forrás: REUTERS (2018): Japan looks to launch driverless car system in Tokyo by 2020. Reuters, June 4, 2018. https://www.reuters.com/article/us-japan-economy-strategy/japan-looks-to-launch-driverless-car-system-in-tokyo-by-2020-idUSKCN1J00VN  továbbá: MACCASKILL, Steve (2018): How Autonomous And Electric Vehicles Will Keep The Tokyo 2020 Olympics Moving. Forbes, Jul 25, 2018. https://www.forbes.com/sites/stevemccaskill/2018/07/25/how-autonomous-and-electric-vehicles-will-keep-the-tokyo-2020-olympics-moving/