Kína e-kereskedelem forradalma

A november 11-én megrendezett Single’s day akció bevételein túl a kínaiak online vásárlásainak mértéke önmagában is rekordméreteket ölt, és nemcsak rámutat az ország társadalmi változásaira, de sok szempontból hajtórugója is azoknak – többek között az Alibaba által kezdeményezett, vidéki területek online gazdaságba való bevonásának programja által, ami kézzelfogható eredményeket hozott a szegénységi ráta csökkentésében, így az internetes vásárlások támogatása a kormány részéről is megjelent.

Online vásárlások rohamos növekedése

Évek óta rendszeresen beszámol a nemzetközi sajtó az Egyesült Államokból mára Magyarországra is átterjedt „fekete pénteket” és „cyber hétfőt” is sokszorosan megelőző, kínai Single’s day során megvásárolt áruk rendkívüli mennyiségéről – 2018. november 11-én a harmincmilliárd dollárt is meghaladták csak az Alibaba csoporthoz köthető felületek értékesítései. Jelen tanulmány megvizsgálja a Kínai Népköztársaságban egyébként is rohamosan növekvő internetes vásárlások kiváltó okait, azoknak az ország gazdaságára gyakorolt hatását és a különböző ösztönző programokat, amelyekkel nem csak az egyes vállalatok, de maga a kínai kormány is igyekszik megnövelni az állampolgárok fogyasztását, illetve az internetes platformok felé terelni a kereskedőket.

2017-ben egytrillió dolláros eladásokat könyveltek el Kína e-kereskedelmi platformjai, melyek közül a legforgalmasabb, az első és máig legismertebb az Alibaba csoporthoz tartozó Taobao internetes áruház volt. Hasonlításképp az Egyesült Államok internetes áruházai mintegy feleekkora forgalmat produkáltak, és míg a kínai oldalon 30%-os növekedés volt tapasztalható, az amerikai online üzletek csak 15%-kal könyvelhettek el magasabb eladásokat 2016-hoz képest.[i] Nem véletlenül a máig is még fejlődő országnak számító Kína vált az e-kereskedelem nemzetközi éllovasává. A webáruházak anélkül teszik lehetővé a megtermelt áruk értékesítését, hogy üzlethelyiséget kellene fenntartani, vagy reklámokra költeni – jelentősen megkönnyítve az új vállalkozások beindítását. Míg eleinte az internetes boltok nagy részét a városok lakói tartották fent – ők rendelkeztek megfelelő gyorsaságú internetkapcsolattal, mára Kína egészen elmaradott, vidéki területei is bekapcsolódtak az e-kereskedelembe. Egyes falvakat maga az interneten való értékesítés lehetősége emelt ki a szegénységből, bizonyos települések egy-egy termékcsoportra koncentrálva élveznek monopóliumot, például karácsonyfadíszek vagy színpadi jelmezek elsősorban kínai, de egyre inkább külföldre is kiterjedő piacának lefedésével.

Amellett pedig, hogy az online üzletek az egyének számára teszik lehetővé az áruk alacsonyabb áron való beszerzését és biztosítanak nagyobb választékot – különösen a vidéki területeken élők számára –, a kínai állam szintjén is jelentős támogatást élveznek ezek a felületek. A Kínai Népköztársaság vezetésének kimondott célja megnövelni az ország belső fogyasztását, reagálva a gazdaság strukturális átalakulására, hiszen a megnövekedett hazai bevételeknek köszönhetően már nem képes versenyezni az exportra termelésben az ázsiai régió olcsóbban termelő országaival. Bár Kína másfélmilliárdot megközelítő népességének világszinten is magas megtakarítási hajlama nem teszi lehetővé az Egyesül Államokban tapasztalt vásárlási szokások elterjedését, az e-kereskedelem forgalmának megnövekedése így is számos pozitív változást hozott, melyek más fejlődő országokat is ösztönözhetnek saját digitális gazdaságuk fejlesztésére.

Ahhoz azonban, hogy egy országban – India például gyakran felmerül ebben az összehasonlításban – az online kereskedelem Kínában látható szintű pozitív hatást gyakorolhasson a szegényebb régiók lakóinak életszínvonalára, számos körülmény meglétére van szükség. A következő fejezetben tárgyalt óriáscégek sikereihez több Kína-specifikus tényező járult hozzá, például a rendkívül magas arányú internet-lefedettség, illetve a hatékonyan működő logisztikai hálózat, bár utóbbi kialakítását részben éppen az online vásárlások megnövekedése hozta létre. Kínában jelenleg harmincötezer expressz szállítócég működik, amik együttesen több mint százmillió csomagot kezelnek mindennap. Szolgáltató-központok, raktárak és képzett munkaerő teszi lehetővé, hogy a kínai vásárlók legkésőbb néhány nap alatt hozzájuthassanak az ország másik feléből érkező csomagjaikhoz. Ez a szintű, hosszú évek befektetéseinek és a kínaiak vásárlási szokásainak gyökeres átalakulásának köszönhető infrastrukturális lefedettség pedig nem adott más országokban, hiába kívánnák azok kormányai az e-kereskedelmen keresztül javítani a vidéki népesség életszínvonalát.[ii] Így a jelen írásban leírt hatások nem ültethetőek át jelentős változtatások nélkül más országok eseteire.

A legfontosabb szereplők felemelkedése

Alibaba – Taobao

Az Alibaba cégcsoport világszinten is ismert alapítója, Jack Ma, angoltanárból lett Kína leggazdagabb embere, aki mindeközben nem csak megőrizte népszerűségét, de egyenesen bálvánnyá vált, akinek részben-humoros szentélyeket állítanak, mint a meggazdagodás védőszentjének.[iii] Az ezredfordulón létrehozott Alibaba, majd Taobao webáruház ma a nyolcadik leglátogatottabb weboldal, közvetlenül az amerikai Amazon mögött.[iv]

A Taobao internetes felülete az eBay-hez hasonló üzletmodellel működik, tehát a weboldalon egyéni kereskedők árusítják termékeiket, azok kiszállításáról is az egyes „boltok” gondoskodnak. Ez a Taobao számára alacsony költségeket jelent, azonban megnehezíti a termékek minőségének garanciáját. A szintén Alibaba által működtetett Tmall ezzel szemben közvetlenül a gyártót kapcsolja össze a vásárlókkal, itt a nyugaton is ismert ruhamárkák, mint a H&M vagy a Zara mind saját üzletet tartanak fent.

A mára nemzetközi szinten ismert, Kína-szerte pedig minden internetes szereplő által „ünnepelt” Single’s day szintén az Alibaba cégcsoporthoz köthető. Az ünnepnapnak a vásárlással való összefonódását megelőzően, 2009-ben még egyszerűen csak az egyedülálló fiataloknak szentelt nap volt, amit a november 11-i dátum négy darab egyessel való leírása ihletett meg. A kilencvenes évek-beli létrejöttét követően a Single’s dayt – a Valentin nappal ellentétben – saját maguknak vásárolt ajándékokkal ünnepelték, ezt használta fel az Alibaba egy boltközi akció meghirdetésére. Az ünnep elterjedésének mértéke szintén az Alibaba népszerűségét és befolyását példázza.[v]

A 2018-as Single’s day eladások elérték a 30,8 milliárd dollárt, ezzel meghaladva az amerikai fekete péntek és cyber hétfő összes eladásait. Az Alibaba fizetési rendszerét 870 millió felhasználó használja, akik fizetési szokásait idén vizsgálta meg első alkalommal a cég, arra keresve a választ, hogy azok milyen arányban választják a biometrikus fizetési módokat a hagyományos jelszavak megadása helyett. A november 11-én kezdeményezett vásárlások több mint hatvan százalékánál ujjlenyomattal vagy arcuk beolvasásával véglegesítették a fizetéseket az Alibaba által működtetett oldalakon.[vi] Ez az arány magasabb a nemzetközi átlagnál, és egyben jelzi az elmúlt években végbement technológiai változások társadalomra gyakorolt hatását, hogy a kínai emberek mindennapjainak részévé váltak az egyes, más társadalmak által kockázatosként értelmezett online vásárlások, melyek során nagyszámú adatot tárolnak az egyes platformok, hogy aztán a vásárló kényelmét szolgálva, egy gombnyomással megvalósulhasson a fizetés.

JD.com

A külföldön leginkább alapítójának nemierőszak-botrányáról[vii] elhíresült JD.com Kína harmadik legnagyobb e-kereskedelmi vállalata – az új szereplőnek számító Pinduoduo nemrégiben szorította maga mögé. Liu Qiangdong (Richard Liu) 1998-ban, egy elektronikai termékeket árusító bódéból építette ki fokozatosan a vállalatóriást, és vált az ország tizennyolcadik leggazdagabb emberévé. Érdekesmód a 2003-as SARS járvány hozta el az üzlet számára a fordulópontot, akkor ugyanis az otthonukba visszavonuló vásárlók elérése érdekében Li kénytelen volt internetes felületre vinni át az eladásokat. Li stratégiája és egyben a JD-t más online üzletektől megkülönböztető tulajdonsága a hamis termékekkel szemben tanúsított zéró tolerancia. A Taobaoval ellentétben a weboldalon található árucikkek nagy része az Amazonhoz hasonlóan a JD saját raktáraiból érkezik, nem pedig a weboldalon boltot üzemeltető harmadik fél biztosítja azokat.[viii]

A JD emellett saját logisztikai vállalatán keresztül oldja meg a rendelések kézbesítését, kikerülve a megbízhatatlan állami postaszolgálatot, és egyben egyfajta reklámot biztosítva a vállalat számára a futárok feltűnő egyenruhájának köszönhetően.[ix] Még hatékonyabb figyelemfelkeltésnek bizonyult az Amazon által tervezés alatt álló, a JD által azonban már ténylegesen megvalósított, drónokkal történő áruszállítás programja, ami jól példázza a e-kereskedelem szereplői közötti versenyen belül az innováció jelentőségét, illetve a kínai emberek rugalmasságát, aminek köszönhetően rendkívül gyorsan képesek mindennapjaik részévé tenni a legújabb technikai újításokat. A JD drónjai nehezen megközelíthető vidéki területeken kezdték meg működésüket, és jelenleg negyven drón végzi száz falu rendeléseinek kézbesítését.[x]

A JD megítélése azonban romló tendenciát mutat, a cég körüli botrányok ugyanis nem csak a vezérigazgató személyéhez kötődnek, a vállalatot nemrégiben a dolgozóival való bánásmódja miatt érte kritika. A 2018-as Single’s day-hez kötődő többnapos akciók alatt vásárolt huszonhárom milliárd dollár értékű szállítmányait a vásárlókhoz eljuttató több mint százezer munkás közül számos diák az egyetemi gyakorlata részeként ált a cég alkalmazásában, akik későbbi nyilatkozataik szerint tizenkét vagy akár tizenhatórás műszakokban dolgoztak éjszakába nyúlóan, a minimumbéren aluli fizetségért[xi]

Pinduoduo

A nyugaton kevésbé ismert, 2015-ben, Shanghaiban létrehozott Pinduoduo platformja új szereplőnek számít a kínai piacon, szerepe azonban korántsem hanyagolható el. Harmincnyolcéves alapítója, Colin Huang Kína első önerőből meggazdagodott milliárdosává vált, mikor 2018 nyarán 1,6 milliárd dollárt szerzett tőzsdére lépésekor a Nasdaq piacán, ezzel a negyedik legnagyobb bevételt hozva az USA-ban abban az évben.^[xii]

344 millió aktív felhasználóval egy évben a Pinduoduo Kína lakosságának negyedét mozgatja meg, akiknek mintegy hatvan százaléka kerül ki az ország fejletlenebb városaiból és vidéki térségeiből. Mára az ország második legnépszerűbb e-kereskedelmi felülete az Alibaba Taobaoja mögött, megelőzve a JD.com-ot. Az oldalt a csoportos vásárlások teszik egyedivé – a vásárlók csoportokat alkotva alacsonyabb áron jutnak hozzá a termékekhez, emellett pedig a telefonos applikációban látható, hogy az egyes emberek mit vásárolnak. Az app játékos természete különösen addiktívvá teszi azt, az elmaradottabb területek lakói számára pedig a csoportokba rendeződés érdekében való várakozás is megéri, ugyanis a legkisebb kedvezmények is számíthatnak. A Pinduoduot több alkalommal érte már kritika az általa értékesített rossz minőségű vagy sérült termékek miatt, azonban az alacsonyabb társadalmi osztályok számára így is korábban nem tapasztalt választékot tud biztosítani.^[xiii]

Vállalati és kormányszintű fogyasztásösztönző stratégiák

Konkrét kezdeményezések természetesen szintén a legjelentősebbhez és egyben az elsőhöz, az óriáshoz, az Alibabához kötődnek, ami hivatalosan 2014-ben indította el a Taobao faluk elnevezésű programját,[xiv] bár az első ilyen település már 2009-ben létrejött. A saját kezdeményezés révén kialakult első ilyen település, a Jiangsu tartománybeli Dongfeng faluja volt, ahol több mint ezer háztartás csatlakozott a digitális gazdasághoz, bútorok gyártása és azok interneten való értékesítése által. Az AliResearch – az Alibaba hivatalos kutatóintézete – a következőképp definiálja a Taobao falvakat:

• e-kereskedők tömörülése egy adminisztratív településen belül, akik saját kezdeményezésükre kezdték meg áruikat (főleg a Taobao felületén) árulni;
• ahol az éves összeladások elérik a tízmillió RMB-t (1,6 millió amerikai dollár);
• és ahol a háztartások legalább tíz százaléka részt vesz az e-kereskedelemben, vagy legalább száz online üzletet működtetnek a helyiek.[xv]

2014-re már nemcsak Taobao falvak, de Taobao városok is létrejöttek, az Alibaba saját kutatása szerint 2015-re több mint kétszázezer online üzlet üzemelt 780 Taobao faluban és 71 Taobao városban. Az e-kereskedelemben részt vevők száma 268%-os emelkedést ért el 2015-re, 2017-ben pedig már 2100 Taobao falu és 240 Taobao város létezett.[xvi] Míg a leggyakoribb árucikkek a ruhaneműk, cipők, illetve bútorok, egyes települések egészen specifikus árucsoportok gyártására rendezkednek be.[xvii]

A többek között karácsonyi díszek gyártására és külföldi értékesítésére berendezkedett Yiwuban uralkodó egész éves karácsonyról készült szürreális képek pár évvel ezelőtt a nemzetközi sajtót is bejárták[xviii]. A Shanghaitól mintegy háromszáz kilométerre fekvő település a legnagyobb Taobao csoportosulásnak minősül, 113 falut foglalva magába. A város saját híroldalán a száznegyven milliárd RMB-ben határozza meg az e-kereskedelmi eladások összegét és becslésük szerint mintegy negyedmillió állást teremtett közvetlenül az e-kereskedelem[xix]

A Taobao falvak érdekes egyvelegét adják a helyi körülményekre való reagálásnak, a helyiek kezdeményezésének és a területi kormányzat támogató hozzáállásának. Míg egyes települések a már meglévő iparukat alakították át aszerint, hogy mind belföldre, mind pedig külföldre értékesíthessék áruikat az interneten; más települések az e-kereskedelem elterjedése után vágtak bele a digitális gazdaságba, és elmaradott infrastruktúrájú lakóhelyeiken maguk építették ki a szállítócégek működését megsegítő, jó minőségű autóutakat, illetve optikai kábeleket fektettek le a megfelelő internetsebesség eléréséhez.[xx]

A Shandong tartománybeli Daiji faluban a kormány szegénységet felszámoló kampánya részeként e-kereskedelem és ruhagyártás képzéseket szerveztek, illetve alacsony kamatozású kölcsönökkel támogatták a helyi vállalkozókat. Az Alibaba kutatásai szerint kevesebb mint négy év alatt 6300 embert emeltek ki a szegénység határ alól, az e-kereskedelmi forgalomnak köszönhetően.[xxi]

2016 novemberében az Államtanács szegénység felszámolásáért felelős részlege tizenhat minisztériummal közösen hozta nyilvánosságra előírásait az e-kereskedem vidéki területekre való kiterjesztéséről. A dokumentum szerint 2020-ra az elszegényedett vidéki településeknek négyszeresére kell növelniük internetes eladásaikat. A program része Xi Jinping elnök „Kínai álom” elnevezésű kezdeményezésének, melynek célja 2020-ra „mérsékelten jómódú” társadalmat hozni létre.[xxii]

Tehát a Taobao falvak és a Pinduoduo kapcsán már említett, a társadalmi különbségeket valamelyest enyhíteni képes jellegzetessége az internetes eladásoknak és vásárlásoknak a központi és helyi kormányok szintjén is megjelenik. A helyi szintű vezetés igyekszik a termelőket az internetes platformok irányába terelni, összeköttetést nyújtva a fejlettebb területekkel. A kínai statisztikák akár hatvanmillió ember szegénységből való kiemeléséről beszélnek, de a Világbank figyelmét sem kerülték el az e-kereskedelem ilyen téren gyakorolt pozitív hatásai, és 2016-tól kezdődően az Alibabával együttműködve vizsgálják a kezdeményezés más országokra való átültetésének lehetőségét.[xxiii]

Az e-kereskedelem jövője

Ahogy a kínai gazdaság növekedése csökken, úgy lassulhat az e-kereskedelem hajmeresztő terjeszkedése is. Egyre többen fogalmaznak meg pesszimista véleményeket a kínai középosztály (mintegy négyszázmillió fő) fogyasztásainak növekedésével kapcsolatban, ahogy az USA-val folytatott kereskedelmi háború is veszélyeztetheti a tengerentúlra értékesítő kereskedőket.[xxiv]

A gazdaságba fektetett bizalom megrendülését és a fogyasztás csökkenését jelző „rúzs hatás” (Lipstick Effect), ahogy a közgazdászok nevezik, már Kínában is megjelent. Amikor vásárlók bizonytalannak érzik anyagi helyzetüket, vásárlásaik eltolódnak a nagyobb értékű termékektől az olcsóbb cikkek irányába – tévé vásárlás helyett akár kozmetikumokat választanak inkább.[xxv]

Az Alibaba által lebonyolított harminc milliárd dollárt meghaladó Single’s day eladások akármilyen lenyűgözőnek tűnhetnek is, valójában kisebb arányú növekedést mutatnak, mint a 2016-os és 2017-es évek összehasonlítása. Míg 2017-hez képest 27 százalékkal nőtt az eladott áru értéke, 2016-hoz képest 2017 39 százalékot gyarapodott.[xxvi]

Kína e-kereskedelme azonban korántsem csak a belföldi fogyasztókat látja el, hanem egyre nagyobb mértékű forgalmat bonyolít le az országon kívül. A 2015-től kezdődően a kínai vezetés országszerte több határokon átívelő e-kereskedelmi zónát hozott létre, hogy ezzel támogassa az országnak nemcsak az exportját, de importját is. Az egyik ilyen zóna természetesen az Alibaba szülővárosa, Hangzhou, ahol 2014 és 2017 között százmillió yuanről hatvanmilliárd yuanre nőtt az internetes külkereskedelem mértéke, ezzel ötszázszorosára növelve a város iparát! Ezek a vasútvonalakkal Európához fűzött zónák Kína „Egy övezet, egy út” kezdeményezésének középpontjában állnak és nagymértékű állami támogatást élveznek.[xxvii]

Emellett az USA-val folytatott kereskedelmi háború negatív hatásai is vitatottak. A már említett, többek között karácsonyi díszek exportjának hetven százalékáért felelős Yiwu városa például nem érezte meg az égősorokat sújtó tíz százalékos tarifa hatását, 2018-ban is a megszokott mennyiségű rendelést bonyolította le. Úgy tűnik, bizonyos termékek esetében Kína olyan versenyelőnnyel rendelkezik a régió többi országához képest, hogy a tarifákat az amerikai vásárlók lesznek kénytelenek megfizetni a megnövelt árakon keresztül, és várhatóan a jövőben is Kínából szerzik majd be karácsonyi díszeiket.[xxviii]

Az látszik tehát, hogy míg adottak kihívások Kína digitális gazdaságának terén, a vidéki népesség fogyasztásának várható növekedése, az „Egy övezet, egy út” kezdeményezésnek köszönhetően javuló infrastrukturális hálózat, ami Kínát Európához köti, illetve az elmúlt években végbement fejlesztéseknek és a kínai emberek vásárlási szokásai átalakulásának köszönhetően az ország egyértelmű e-kereskedelmi hatalommá nőtte ki magát, és várhatóan a közeljövőben sem akad majd vetélytársa az e-kereskedelem mezején.

szerző: Maráczi Fanni

Felhasznált források

An Introduction to Taobao Villages In: Alizila – az Alibaba csoport hivatalos híroldala, 2016. január 17.
https://www.alizila.com/an-introduction-to-taobao-villages/

Caixin: Jack Ma Mania Borders on Religious Fervor In: Sixth Tone, 2018. november 12. http://www.sixthtone.com/news/1003198/jack-ma-mania-borders-on-religious-fervor

China’s Christmas Village Isn’t Worried About Trump’s Trade War In: Bloomberg 2018. november 21.
https://www.bloomberg.com/news/features/2018-11-21/china-s-christmas-village-isn-t-worried-about-trump-s-trade-war

Cools, Luisa: Why China’s E-commerce Model May Not Work Elsewhere In: Sixth Tone, 2018. november 12. http://www.sixthtone.com/news/1003173/why-chinas-e-commerce-model-may-not-work-elsewhere

Economic pressure won’t curb Chinese consumers’ desire for quality: analysts
In: Global Times, 2018. augusztus 27.
http://www.globaltimes.cn/content/1117313.shtml

E-commerce in China spreads its cross-border wings, becoming main growth engine for foreign trade In: Strait Times, 2018. augusztus 6.
https://www.straitstimes.com/asia/east-asia/e-commerce-in-china-spreads-its-cross-border-wings-becoming-main-growth-engine-for

Fan, Jiayang: How E-Commerce is Transforming Rural China In: The New Yorker, 2018. július 23.
https://www.newyorker.com/magazine/2018/07/23/how-e-commerce-is-transforming-rural-china

Freedman, Josh: Once poverty-stricken, China’s “Taobao villages” have found a lifeline making trinkets for the internet In: Quartz, 2017l február 12. https://qz.com/899922/once-poverty-stricken-chinas-taobao-villages-have-found-a-lifeline-making-trinkets-for-the-internet/

Hancock, Tom: Illegal student labour fuels JD.com ‘Singles Day’ sale In: Financial Times, 2018. november 21.
https://www.ft.com/content/9ad4d094-ebd2-11e8-89c8-d36339d835c0

Hofman, Bert: The Taobao Villages as an Instrument for Poverty Reduction and Shared Prosperity In: a Világbank hivatalos honlapja, 2016. október 29. http://www.worldbank.org/en/news/speech/2016/10/29/the-taobao-villages-as-an-instrument-for-poverty-reduction-and-shared-prosperity

Hsu, Jenny W.: Rural Taobao to Expand to One Thousand Counties In: Alizila 2018. június 21.
https://www.alizila.com/rural-taobao-to-expand-to-a-thousand-counties/

Kaplan, Marcia: Alibaba’s 2018 Singles Day: Record Sales, Slower Growth In: PracticalEcommerce, 2018. november 14.
https://www.practicalecommerce.com/alibabas-2018-singles-day-record-sales-slower-growth

Liao, Rita: 11/11 shows biometrics are the norm for payments In China In: Tech Crunch
https://techcrunch.com/2018/11/13/biometrics-payment-china-singles-day/?utm_source=SupChina+Free+Newsletter&utm_campaign=6d89ca0cca-20180920+newsletter_COPY_02&utm_medium=email&utm_term=0_96063830a5-6d89ca0cca-165060031&guccounter=1

Qi, J., Zheng, X., & Guo, H. (2018). The formation of Taobao villages In China. China Economic Review.

Qian, Zhecheng: Amid Rape Allegations, US Law Firms Plan Suit Against JD.com In: Sixthtone, 2018. szeptember 5.
http://www.sixthtone.com/news/1002878/amid-rape-allegations%2C-us-law-firms-plan-suit-against-jd.com

Tong, Frank: Online retail sales in China soar past $1 trillion in 2017 In: Digital Commerce 360, 2018. február 8 https://www.digitalcommerce360.com/2018/02/08/online-retail-sales-china-soar-past-1-trillion-2017/

Wainwright, Oliver Santa’s real workshop: the town in China that makes the world’s Christmas decorations In: The Guardian, 2014. december 19. https://www.theguardian.com/artanddesign/architecture-design-blog/2014/dec/19/santas-real-workshop-the-town-in-china-that-makes-the-worlds-christmas-decorations

[i] Tong, Frank: Online retail sales in China soar past $1 trillion in 2017 In: Digital Commerce 360

[ii] Cools, Luisa: Why China’s E-commerce Model May Not Work Elsewhere In: Sixth

[iii] Jack Ma Mania Borders on Religious Fervor In: Sixth Tone, 2018. november 12.

[iv] https://www.alexa.com/topsites

[v] ZENG Yuli: Why I’m Hooked on ‘Double Eleven’ Deals In: Sixth Tone 2018. november 11.

[vi] Liao, Rita: 11/11 shows biometrics are the norm for payments in China In: Tech Crunch

[vii] Qian, Zhecheng: Amid Rape Allegations, US Law Firms Plan Suit Against JD.com In: Sixthtone, 2018. szeptember 5.

[viii] Fan, Jiayang: How E-Commerce is Transforming Rural China In: The New Yorker,

[ix] uo.

[x] Zhang Wei: How e-commerce with drone delivery is taking flight in China In: The Economist, 2018. június 9.

[xi] HANCOCK, Tom: Illegal student labour fuels JD.com ‘Singles Day’ sale In: Financial Times, 2018. november 21.

[xii] Xue Yujie: The Shopping App That Unveiled China’s Social Divisions

[xiii] Xue Yujie: The Shopping App That Unveiled China’s Social Divisions

[xiv] Hsu, Jenny W.: Rural Taobao to Expand to One Thousand Counties

[xv] Dongfeng Village in Shaji Town, Jiangsu Province, where more than 1,000 households

[xvi] Yiwu became the largest “Taobao village” cluster in China In: Linkyiwu

[xvii] Dongfeng Village in Shaji Town, Jiangsu Province, where more than 1,000 households

[xviii] Wainwright, Oliver Santa’s real workshop: the town in China that makes the world’s Christmas decorations

[xix] Yiwu became the largest “Taobao village” cluster in China In: Linkyiwu

[xx] Freedman, Josh: Once poverty-stricken, China’s “Taobao villages” have found a lifeline making trinkets for the internet

[xxi] uo.

[xxii] uo.

[xxiii] Hofman, Bert: The Taobao Villages as an Instrument for Poverty Reduction and Shared Prosperity

[xxiv] Economic pressure won’t curb Chinese consumers’ desire for quality: analysts

In: Global Times

[xxv] Zeng Yuli: Why I’m Hooked on ‘Double Eleven’ Deals

[xxvi] Kaplan, Marcia: Alibaba’s 2018 Singles Day: Record Sales, Slower Growth In: PracticalEcommerce

[xxvii] E-commerce in China spreads its cross-border wings, becoming main growth engine for foreign trade In: Strait Times, 2018. augusztus 6.

[xxviii] China’s Christmas Village Isn’t Worried About Trump’s Trade War In: Bloomberg 2018. november 21.