Sajtófigyelés – 2019. február 18.
A PAGEO heti sajtófigyelése a kelet-ázsiai térségről. Olyan nemzetközi magazinok, kutatóintézetek és sajtóorgánumok cikkeiből böngészünk, mint az Economist, Foreign Affairs, Foreign Policy, Newsweek, The New York Times, ISN, Project Syndicate, Carnegie Endowment, Brookings Institute, The Diplomat, China Daily, Stratfor és mások.
Az amerikai haditengerészeti hadműveletek főparancsnoka a legújabb technológiáról és Kínáról, és sok másról – Adam Twardowski, Brookings, 2019. február 4.
John Richardson Admirális, az amerikai haditengerészeti hadműveletek főparancsnoka haditengerészeti operációs iránymutatási előadásában az amerikai flotta új célkitűzéseiről és modernizációjáról beszélt január 28-án. A főparancsnok az amerikai flotta nagyhatalmak közti versengésében játszott kulcsszerepét is ismertette. A komplex biztonsági kockázatok megfelelő kezeléséhez a haditengerészetnek fogalmi, földrajzi és technológiai értelemben is gyorsabbá kell válnia, hangsúlyozta az admirális. A haditengerészetnek a rakétavédelemben is fontos szerepe van, különösen most, az észak-atlanti és a dél-kínai-tengeri régió vonatkozásában. A politikai és pénzügyi turbulencia kapcsán Richardson elmondta, hogy a haditengerészet leginkább az éves költségvetés kapcsán keletkező vitákban érintett, itt a minél nagyobb fokú stabilitást és kiszámíthatóságot kell előmozdítaniuk. A legújabb technológiák kapcsán a főparancsnok a robotvezérlésű járművek és a mesterséges intelligencia kihívásait említette, mint a haditengerészet legfontosabb feladatát. Emelett azt is megtudhattuk, hogy a meglévő 284 helyett 355 hajóra lenne szüksége a flottának feladatai teljeskörű kivitelezéséhez. Végül, Kínával kapcsolatban Richardson nemrég találkozott a Kínai Nép Felszabadító Haditengerészet főparancsnokával, az amerikai admirális kettejük stabil és megbízható munkakapcsolatáról számolt be. Az amerikai-kínai versengés ellenére a két országnak továbbra is számos közös érdeke van, ahol lehetséges és szükséges is a minél hatékonyabb kommunikáció és kooperáció Washington és Peking között.
Miért akar Japán négy elhagyatott szigetet magáénak tudni? – Economist, 2019. február 7.
Japán az „Északi területekként” ismert Kunashirit és a közelében lévő három kisebb szigetet – együttesen a Kuril-szigeteket – szeretné ismét saját fennhatósága alá vonni, miután a második világháború végén a szovjet csapatoktól elszenvedett vereség következtében elvesztette azokat. Amikor a Szovjetunió és Japán 1956-ban újból felvették a diplomáciai kapcsolatokat, Tokiónak a négy szigetből kettőt vissza kellett volna kapnia – ez viszont a mai napig nem történt meg. Ma Oroszország nyaranta engedélyezi néhány, a Kuril-szigeteken született japán állampolgárnak, hogy egy rövid látogatás erejére visszatérjen szülőföldjére, ennél többet azonban Japánnak nem sikerült elérnie. Shinzo Abe, Japán miniszterelnöke, viszont egyik fő feladatának tekinti az Északi területek visszaszerzését – ez meg is magyarázza az utóbbi évek Oroszország felé indított japán bűbáj-offenzívát. Abe és Putyin számtalanszor tartottak csúcstalálkozót, a japán miniszterelnök még az orosz távol-keleti területek fejlesztését célzó japán beruházások megindítását is kilátásba helyezte, a szigetek kapcsán azonban nem sikerült előbbre lépnie. Putyin hazai legitimitásának ugyanis az orosz területek megtartása és növelése az egyik fő oszlopa, különösen a legutóbbi gazdasági megszorítások után.
Forrás: https://www.economist.com/asia/2019/02/07/why-japans-prime-minister-pines-for-four-desolate-islands
Miért riasztó, ha kínai kézbe kerül a Fülöp-szigetek hajógyára? – Prashanth Parameswaran, Diplomat, 2019. február 2.
Idén januárban a dél-koreai Hanjin vállalat fülöp-szigeteki leányága fizetésképtelen helyzetbe került. Az ügy kapcsán felmerült a lehetősége annak, hogy a vállalat helyét – és ezzel az általa irányított hajógyárat – kínai cégek vegyék át. Ez viszont indo-csendes-óceáni biztonságpolitikai kockázatokkal is járhat hosszútávon, különösen Duterte elnök jelenlegi Kína-barát külpolitikájának tükrében. A Hanjin helyi leányvállalatának csődje a Fülöp-szigetek történetének legnagyobb nemteljesítési ügye, többezer munkhely került veszélybe. Amennyiben nem fülöp-szigetei állami-, és magánvállalatok mentik meg a hajógyárat és az ott dolgozókat – mely egyelőre szintén a lehetséges opciók között van –, Kína újabb stratégiai pozíciót szerezhet az indo-csendes-óceáni övezetben, és a térség legfontosabb kikötőiben.
Forrás: https://thediplomat.com/2019/02/whats-behind-the-fears-of-chinas-takeover-of-a-philippines-shipyard/
Törökország követeli, hogy Kína zárja be átnevelő táborait – Yuan Yang & Ayla Jean Yackley, Financial Times, 2019. február 10.
Törökország felszólította Kínát, hogy szüntesse be az egymillió ujgur muszlimot fogva tartó átnevelő táborok működtetését; egyben elítélte az ujgurok alapvető jogait végletekig sértő kínai politikát és eljárásmódot. A török elnök, Recep Tayyip Erdogan az egész világ elnyomott muszlim kisebbségeinek védelmezőjeként hirdeti magát, az elmúlt években azonban nem emelt panaszt a Xinjiang tartománybeli események miatt, mely kezdett gyanús lenni. A mostani nyilatkozat Erdogan pártjának helyhatósági választási kampányának részeként született meg. A törökországi kínai nagykövetség határozottan elutasítja a török vádakat.
Kína az átnevelő táborokat a terrorizmus és szeparatizmus elleni akcióterv részeként hozta létre. A táborokból szabadulók beszámolói szerint a foglyok kényszermunka, minimális napi étkezés és folyamatos fizikai attrocitások elszenvedése mellett kínai kommunista szlogeneket kötelesek betanulni. Az amerikai törvényhozók már fontolgatják a gazdasági szankciók kiszabását Kínára az átnevelő táborok működtetése miatt. A Kínával szomszédos, muszlim többségű államok azonban eddig nem szólaltak meg Peking elnyomó gyakorlatával kapcsolatban. Az ujgur menekültek legfrissebb beszámolói szerint a kínai biztonsági erők már a kínai országhatárontúl Kirgizisztánban és Tádzsikisztánban is megkezdték az ujgurok letartóztatását.
Forrás: https://www.ft.com/content/fbd79c16-2ce4-11e9-8744-e7016697f225
A korábbi maldív elnököt korrupcióval és pénzmosással vádolják – Ankit Panda, Diplomat, 2019. február 7.
Abdulla Yameen Abdul Gayoom-ot, a Maldív Köztársaság korábbi elnökét korrupcióval, pénzmosással lopással és hamis tanúzással vádolták meg. A volt elnök elleni nyomozás azután indult meg, hogy az állami főügyészség a rendőrséghez fordult, Yameen illegális pénzügyi tranzakcióival – többek között szigetek bérbe adásával – kapcsolatban, melyeket még akkor bonyolított le, amikor elnök volt.
2019 elején a maldív elnöki iroda közleményt adott ki, amiben minden állampolgárt megkértek, hogy az előző elnökség korrupt cselekedeteivel kapcsolatban tegyenek jelentést. A közlemény azután született, hogy a maldív hatóságok elkezdték kérdőre vonni Yameen-t, miután a 2018 szeptemberi választási eredményeket is megpróbálta meghamisítani. Elnöksége alatt Yameen jelentős mértékben meggyengítette a jogállamiságot és a demokráciát; külpolitika terén pedig a Maldív-szigetek eltávolodott eredeti legnagyobb szövetségesétől, Indiától, és Kína felé fordult, százmilliós befektetések reményében. Yameen illegális tranzakciói és a kínai befektetések között egyelőre nem találtak kapcsolatot.
Forrás: https://thediplomat.com/2019/02/former-maldives-president-charged-with-corruption-money-laundering/
Kína gazdasági lassulása a makaói szerencsejáték-iparra is hatással van – Nicolle Liu & Alice Woodhouse, Financial Times, 2019. február 7.
Lawrence Ho, a makaói kaszinómogul figyelmeztetése szerint a szerencsejáték-ipar idei bevételei a tavalyihoz képest jóval alacsonyabban fognak alakulni. Januárban Makaó szerencsejáték-bevétele öt százalékot zuhant. Az amerikai székhelyű kaszinócégeknek Makaó az egyik legnagyobb bevételi forrással kecsegtető területük, a legnagyobb ilyen vállalatok éves kiigazított bevételeik akár 60-80%-át is Makaónak köszönhetik – mely Kína egyetlen olyan területe, ahol nem tiltott a szerencsejáték. A kínai-amerikai kereskedelmi háború és a kínai gazdasági lassulás azonban véget vethet ennek.
Lawrence Ho cége, a Melco Resort and Entertainment, az egyik legbefolyásosabb vállalat a szerencsejáték-iparban, annak ellenére, hogy a makaói kormány a gazdasági diverzifikáció előmozdításának jegyében több változtatásra is kötelezteaz elmúlt években. Ezeket azonban a Melco idő előtt, hiánytalanul teljesítette. A vállalat a makaói szerencsejáték-ipari várható nehézségei miatt igyekszik minél több nem szerencsejáték-ipari attrakciót teremteni, versenyképességének megőrzése érdekében.
Forrás: https://www.ft.com/content/d2f9b396-22b3-11e9-8ce6-5db4543da632
Szerző: Unger Melinda
