Sajtófigyelés – 2019. február 25.
A PAGEO heti sajtófigyelése a kelet-ázsiai térségről. Olyan nemzetközi magazinok, kutatóintézetek és sajtóorgánumok cikkeiből böngészünk, mint az Economist, Foreign Affairs, Foreign Policy, Newsweek, The New York Times, ISN, Project Syndicate, Carnegie Endowment, Brookings Institute, The Diplomat, China Daily, Stratfor és mások.
Miért éppen Hanoi ad majd otthont a 2. Kim-Trump találkozónak? – Viet Phuong Nguyen, Diplomat, 2019. február 15.
Előző héten Donald Trump Twitter-üzenetbenjelezte: a 2. Észak-Korea-Egyesült Államok találkozó helyszíne Kimmel közös megegyezés alapján Vietnám fővárosa, Hanoi lesz. A helyszín Kim számára különös jelentőséggel bír. Egyrészt, azzal, hogy az USA-Észak-Korea találkozók helyszíne először Szingapúr, másodszor Vietnám, Kim egyértelműen jelzi, hogy nyit a nemzetközi közösség felé. Másodszor, az észak-koreai vezető országa gazdasági megreformálása mellett köteleződött el, ehhez pedig a vietnámi reformmodellt fogja nagy valószínőséggel alkalmazni. A vietnám látogatás szimbolikus jelentőséggel is bír: Észak-Korea alapítója – egyben Kim Dzsong Ün nagyapja – Kim Ir Szen kétszer is járt Vietnámban, 1958-ban, majd 1964-ben, így természetes, hogy unokájának is követnie kell ezt a példát. Végül, Kim a Trump-találkozó mellett meg tudja majd látogatni Észak-Korea Vietnámi Követségét, az 1978-ban észak-koreai pénzügyi támogatással felépített Viet-Trien óvodát, és a vietnámi háborúban harcoló észak-koreai katonák sírhelyét; emellett a legnagyobb megreformált vietnámi vállalatok vezetőivel is lesz lehetősége egyeztetni.
Forrás: https://thediplomat.com/2019/02/trump-kim-2-why-hanoi/
A japán gazdaság ismét növekedésnek indult, a kereskedelmi háború miatti aggodalmak ellenére – Edward White & Robin Harding, Financial Times, 2019. február 14.
2018 utolsó negyedében Japán gazdasága visszatért a növekedési pályára, felépülve a természeti katasztrófák okozta gazdasági sokkból, illetve a lassuló kínai gazdaság és a kereskedelmi háború ellenére. Az előzetes tájékoztatás szerint a japán gazdaság 2018 végén 1,4 százalékos GDP növekedést ért el, amely megegyezik a korábban, nemzetközileg becsült értékkel. Ez azt mutatja, hogy a szigetország gazdasága elég nagy és erős ahhoz, hogy ellenálljon a külső nyomásoknak. A háztartások fogyasztása folyamatosan nőtt, ahogyan az üzleti befektetések aránya is. A belföldi piacon végzett értékesítések 2,11 százalékkal növekedtek, ez a szám a csökkenő japán lakossági tendencia miatt hosszú távon évi 0,5-1 százalékra fog csökkenni az előzetes becslések szerint. A várható világgazdasági turbulenciák miatt a japán gazdaság növekedésének kulcsa a közeljövőben az lesz, hogy át tud-e állni zökkenőmentesen a külföldi kereslet helyett hazai keresletre épülő növekedésre. További kérdés 2019-re, hogy a tavaly megemelt fogyasztási adó milyen hatással lesz Japánra.
Forrás: https://www.ft.com/content/80fc68ea-2fe7-11e9-8744-e7016697f225
Egyre növekszik a grönlandi bányászathoz fűződő kínai érdek – Marc Lanteigne & Mingming Shi, Diplomat, 2019. február 12.
Egy 2018-ban, Pekingben kiadott fehér könyvben lényeges alkotóelem Kína Északi-sarkvidékhez kötődő, növekvő érdeklődése. Peking számos nyersanyag-, és fosszilis energiahordozó-lelőhelyek után kutató közös projektben vesz részt. Az Északi-sarkvidéken, és Grönlandon növekvő kínai jelenlét a” Jég Selyemút” Projekt része. A sarkvidéki nyersanyagforrás-versenyben Kína legnagyobb vetélytársa Oroszország.
Ahogy a grönlandi jégréteg erodálódik, a tengerparti terület kezd kisebb bányászati projektek potenciális célterületévé válni. A nemes-, és nem nemesfémben, drágakövekben, urániumban, és ritkaföldfémben gazdag Grönland kiaknázása Peking egyik legfontosabb célkitűzése. A kínai befektetések a grönlandi gazdasági diverzifikációt is elősegítik, így a grönlandi kormány nem utasítja el Peking közeledését. Eddig a legnagyobb kínai projekt Grönland dél részét kutatja, ez a Kvanefjeld Projekt, mely egy közös ausztrál-kínai program. Kvanefjeld mellett a Shenghe vállalat cinkbányászati projektbe is kezdett, szintén egy ausztrál céggel közösen.
Idén újabb lendületet kaphat a ritkanemesfém-kitermelés a Kvanefjeld keretében, mivel az ezt működtető kínai cég, a Shenghe Resources egy másik kínai, állami céget is be fog kapcsolni a programba. Grönland nagyfokú és engedélyezett kínai hasznosítása csak évek múlva kerülhet a tárgyalóasztalokra, és nagyban függ a felmerülő technikai akadályoktól, a klímaváltozás mértékétől, illetve elsősorban Dánia és az USA válaszreakciójától. A kínai jelenlét Grönlandon egészen biztosan nem csak gazdasági, de politikai és biztonsági vitákat is fog generálni a jövőben.
Forrás: https://thediplomat.com/2019/02/china-steps-up-its-mining-interests-in-greenland/
Növekvő biztonsági együttműködés Thaiföld és Oroszország között – Prashanth Parameswaran, Diplomat, 2019. február 12.
Előző héten a thai külügyminiszter, Don Pramudwinai, Moszkvában tett látogatást, ez pedig egy újabb bizonyítéka az erősödő thai-orosz biztonsági együttműködésnek. A mostani trend nem újkeletű; Thaiföld, annak ellenére, hogy az USA szerződött szövetségese, régóta kooperál Moszkvával is. A mostani találkozón a thai külügyminiszter az orosz külügyminiszterrel és az orosz ipari és kereskedelmi miniszterrel is egyeztetett, utóbbi a Thai-Orosz Bilaterális Együttműködés Közös Bizottságának társ-elnöke is. A thai tudósítások a diplomáciai, gazdasági és üzleti téren indítványozott újabb együttműködésekről számoltak be a találkozó kapcsán, míg az orosz oldalról a védelmi és katonai együttműködés elmélyítését emelték ki. A szorosabb együttműködés konkrétumairól egyelőre még nincs értesülés.
Nyílt levél Tajvan függetlenség-párti politikusainak – Richard C. Bush, Brookings, 2019. február 11.
A függetlenség-párti Formosa Szövetség január végi nyilatkozata szerint Tajvannak független állammá kell válnia. Ehhez a Szövetség kész a népszavazásra vonatkozó szabályozást is módosítani, hogy egyszerűbb legyen a populista szavazati arányt egyértelmű többségnek minősíteni. A nyilatkozat nem csak Kína, de az Egyesült Államok rosszallását is kiváltotta. Washington számára a Tajvani-szoros status quo-jának egyoldalú megváltoztatása a tajvani vezetőség részéről amerikai alapérdekekkel ellenes. Ha Tajvan egyoldalúan és végleg elszakítja magát Kínától, az Peking részéről egészen biztosan fegyveres válaszreakciót fog szülni – erre 2005-ben törvényt is fogadtak el –, a kínai agresszív fellépés pedig az amerikai katonai erő bevetését is eredményezheti. A háborút pedig Tajvan szigete szenvedné meg a leginkább.
Ezen felül, a függetlenség erőltetése korábban is negatív hatással volt az USA-Tajvan szövetségi viszonyra; Tajvannak tudnia kell, hogy az Egyesült Államok támogatása egyáltalán nem egyértelmű a teljes függetlenség terén, és különösen nem katonai aspektusát tekintve. Ez a Trump-elnökség idején különösen igaz, mivel az amerikai elnök nagyon is szkeptikus a washingtoni szövetségi rendszerrel kapcsolatban.
A népszavazási szabályzat megváltoztatása, különösen az alapérdekeket érintő népszavazás esetén, a demokrácia alapértékét is alááshatja. Tekintettel a Brexit utáni Egyesült Királyság kaotikus helyzetére, a tajvani függetlenségi referendum csak magas részvételi arány, és a lehető legnagyobb arányú többség megszerzése mellett hagyná sértetlenül a demokratikus értékeket, illetve Tajvan békéjét.
Szerző: Unger Melinda
