Ausztrália és Kína versengése a csendes-óceáni szigetvilágban

A csendes-óceáni szigetvilág hagyományosan Ausztrália befolyási övezetéhez tartozik, ám az utóbbi időben látványosan megnőtt Kína befolyása a térségben. Ausztrália a szigetországokkal való gazdasági, diplomáciai, biztonságpolitikai és egyéb kapcsolatai megerősítésével és kiterjesztésével próbálja feltartóztatni Kína térnyerését.

Ausztrália és a csendes-óceáni térség

A csendes-óceáni szigetvilág (Mikronézia, Melanézia és Polinézia) a Csendes-óceán közel 52 millió négyzetkilométernyi területén terül el mintegy 303 ezer négyzetkilométernyi szárazföldön (aminek 80 százalékát Pápua Új-Guinea teszi ki).[1] Az itt található szigetek (melyek közül jelen elemzés számára a tizennégy független állam releváns) helyzete geopolitikai és egyéb szempontokból is hátrányos: területük és lakosságuk kicsi, kevés természeti erőforrással rendelkeznek (ásványkincsek jelentős mennyiségben csak Pápua Új-Guineában találhatók; a többi szigetországban többek között a hal, a fa- és kókuszpálmatermékek a legfontosabb exportcikkek^[2]), távol esnek a fő gazdasági és kereskedelmi központoktól, és az éghajlatváltozás negatív hatásainak (pl. tengerszint-emelkedés, időjárási szélsőségek) leginkább kitett, valamint természeti katasztrófák által leginkább sújtott országok közé tartoznak a világon.[3]

1. ábra: Az öt legnagyobb népességű csendes-óceáni szigetország (2018-as becsült adatok)[4]

 

2. ábra: Az öt legnagyobb területű csendes-óceáni szigetország[5]

 

3. ábra: Az öt legnagyobb csendes-óceáni szigetország egy főre jutó GDP-je (2017-es becsült adatok)[6]

 

A térséget viszonylagos földrajzi közelsége okán Ausztrália saját természetes érdekszférájának tekinti. A régió stratégiai fontossággal bír Ausztrália számára, mivel az országnak érdekében áll, hogy a csendes-óceáni térség gazdasági, politikai és biztonságpolitikai szempontból is stabil legyen. Ausztrália kétoldalú és regionális programokkal támogatja a szigetországok fenntartható fejlődését, továbbá együttműködik velük kormányzásuk, közbiztonságuk, határvédelmük és gazdasági irányításuk javítása érdekében. A térség legfontosabb szervezete a Pacific Islands Forum,[7] amelynek tizennyolc tagja között van Ausztrália is.[8] A csendes-óceáni régió fontosságát mutatja Ausztrália számára, hogy az ország több alkalommal katonákat és rendőröket vezényelt a térségbe zavargások miatt: 1999-ben Kelet-Timorra, 2003-ban a Salamon-szigetekre, 2006-ban pedig ismét Kelet-Timorra, valamint a Salamon-szigetekre és Tongára érkeztek ausztrál rendfenntartók.[9]

Ausztrália azt követően lett a térség vezető hatalma, hogy a brit gyarmatbirodalomhoz tartozó szigetek az 1970-es években elnyerték függetlenségüket. A második világháború tapasztalataiból kiindulva a hidegháború alatt Ausztrália elsődleges prioritása annak megelőzése volt, hogy egy potenciálisan ellenséges hatalom katonai bázist hozzon létre a térségben, amely fenyegetést jelenthetne Ausztráliára nézve. A hidegháború vége után ez a veszély megszűnt, az ausztrál befolyás pedig a régiónak nyújtott támogatásokra korlátozódott; ezek feltételei – például hogy a kedvezményezett államok próbálják meg csökkenteni függőségüket az ausztrál támogatástól – ugyanakkor azt a benyomást keltették, hogy a térség alapvetően teher Ausztrália számára.[10]

A 2001. szeptember 11-i terrortámadások után Ausztrália úgy döntött, aktívabban fogja támogatni a térség gyenge államait, elkerülendő az esetleges összeomlásukat, ami potenciálisan lehetővé tenné Ausztráliárára nézve fenyegetést jelentő terrorista- vagy bűnszervezetek térnyerését a régióban. Az ország ennek jegyében részt vett (mint a misszió vezetője és fő finanszírozója) a 2003 és 2017 közötti RAMSI (Regional Assistance Mission to Solomon Islands) misszióban, amelynek célja a káoszba fulladt Salamon-szigetek funkcionális állammá alakítása volt.[11]

A csendes-óceáni régió az utóbbi években ismét új megvilágításba került Ausztráliában Kína térségbeli befolyásának látványos növekedése folytán. A kormány 2018-ban ismerte fel igazán a helyzet jelentőségét, amiben vélhetőleg szerepe volt annak, hogy az év áprilisában olyan hírek láttak napvilágot, miszerint Vanuatu és Kína között szóba került egy kínai katonai bázis létesítése a szigetországban. A hírt mindkét ország alaptalannak minősítette, ám Ausztráliában nyugtalanságot keltett egy esetleges kínai katonai bázis képe a térségben, mivel az közvetlen katonai fenyegetést jelenthetne számára.[12]

Kína jelenléte a régióban

Kína az 1990-es évek óta nyújt anyagi támogatást a csendes-óceáni térségnek. Egyik célja Tajvan diplomáciai marginalizálása: a két ország között verseny zajlik a térségben, amelyben a szigetországoktól anyagi juttatásokért cserébe diplomáciai kapcsolatok kialakítását (és ezáltal a rivális diplomáciai el nem ismerését) várják el.[13] Kína térségnek juttatott támogatása 2006-ban kezdett jelentősen nőni: az ország ekkor rendezte meg az első gazdaságfejlesztési és együttműködési fórumot a csendes-óceáni térségnek (China-Pacific Island Countries Economic Development and Cooperation Forum), ahol nagyobb mértékű támogatást ígért annak a nyolc országnak, amellyel van diplomáciai kapcsolata[14] (Tajvannak hat térségbeli állammal van diplomáciai kapcsolata[15]). Az azóta eltelt időszakban Kína térségbeli jelenléte látványosan megnőtt: kínai állami vállalatok utakat, konferenciaközpontokat, kikötőket, repülőtereket építenek és újítanak fel, kínai halászhajók halásznak a térség vizeiben,[16] kínai kórházi hajó látogat a régió kikötőibe (természetesen a Tajvant elismerő országokéiba nem),[17] Fidzsi pedig megfigyelő- és hidrográfiai hajót kap adományként Kínától.[18]

 

Világszerte viták tárgyát képezi, hogy a számos fejlődő országnak nyújtott kínai állami kölcsönök végzetesen eladósítják-e ezeket az államokat. Nincs ez másként a csendes-óceáni térséget illetően sem. A bírálatok szerint a kínai támogatások átláthatatlanok és az érintett országok számára gyaníthatóan előnytelen feltételeket tartalmaznak (azért csak gyaníthatóan, mivel az egyezmények titkosak). 2018 januárjában az akkori ausztrál nemzetközi fejlesztési miniszter, Concetta Fierravanti-Wells szokatlanul nyíltan fogalmazott, amikor azt mondta, Kína értelmetlen infrastrukturális projektekbe fektet be a térségben, amelyek ráadásul fenntarthatatlan adósságot eredményezhetnek az érintett szigetországok számára.[19] 2018 közepén az akkori ausztrál külügyminiszter, Julie Bishop is kritikát fogalmazott meg a megnövekedett kínai aktivitás kapcsán. Kijelentése, miszerint Ausztrália a térség fő fejlesztési partnereként olyan beruházásokat lát jónak, amelyek nem taszítják súlyos adósságba a helyi közösségeket, ugyan nem nevezte meg Kínát, de egyértelműen rá célzott.[20] Kína a kritikákra reagálva azt állítja, a kínai támogatások mindig „őszinték és önzetlenek”, továbbá a kölcsönök nyújtása előtt szigorú gazdasági és technikai felmérést végeznek annak meghatározására, hogy a kedvezményezett ország képes lesz-e visszafizetni az adósságát.[21]

Kína csendes-óceáni térségbeli segélyprogramjainak mértékével és céljával kapcsolatban sok a bizonytalanság és a félreértés. Ennek részben az az oka, hogy kevés róla az információ: Kína nem hoz nyilvánosságra részletes információkat a támogatásokról, és gyakran a kedvezményezett szigetországok sem tesznek így.[22] Néhány alapvető tényt érdemes tehát kiemelni. A kínai befolyás növekedése miatt logikusnak tűnhet az a feltételezés, hogy a térségnek nyújtott kínai támogatás mértéke egyre nő, az adatok vizsgálata azonban mást mutat. Az ausztrál Lowy Institute think tank által 2018-ban készített részletes elemzés szerint 2011-2018 között mind a beígért, mind a ténylegesen elköltött kínai támogatás összege erősen hullámzó volt, nem pedig lineárisan növekvő. Az is árnyalja az összképet, hogy a térségbeli támogatások messze legnagyobb hányada Ausztráliától származik: 2011-2017 között az ország 6,58 milliárd dollár támogatást nyújtott a térségnek (2018-ra vonatkozóan még nincs adat), míg Kína 1,26 milliárdot (2018-at is beleszámítva).[23] (Az ausztrál és új-zélandi támogatások együtt pedig a térségbeli támogatások 55 százalékát adják.[24]) Kína ráadásul sokkal több támogatást ígér, mint amennyit végül ténylegesen nyújt: a 2011-2018 között odaígért 5,88 milliárd dollárból 2019 elejéig mindössze 1,26 milliárdot folyósított (Ausztrália 2011-2017 között 6,72 milliárd dollár támogatásra tett ígéretet és 6,58 milliárd dollárt nyújtott ténylegesen). 2017-ben Kína kiugróan magas, 4 milliárd dollár támogatást ígért, ugyanakkor 2017-ben és 2018-ban a ténylegesen nyújtott kínai támogatás összesen mindössze 210 millió dollár értékű volt.[25]

4. ábra: A csendes-óceáni szigetvilág legnagyobb segélyadományozói 2011-2018 között (Ausztrália esetében az adatok a 2011-2017 közötti időszakra vonatkoznak)[26]

 

A Lowy Institute becslése szerint a kínai támogatások 70 százaléka kedvezményes kölcsön[27] (az ausztrál támogatások ezzel szemben teljes mértékben adományok[28]). Ezek felhasználásának hatékonysága megkérdőjelezhető, ugyanis Peking preferenciájának megfelelően a kínai támogatásokból jellemzően látványos projektek és Kína térségbeli jelenlétét demonstráló infrastrukturális beruházások valósulnak meg[29] (ezzel szemben az ausztrál és új-zélandi támogatásból megvalósuló projektek átlagos mérete tizede a kínaiakénak[30]). Az egyes országoknak juttatott támogatásokon felül Kína a fontosabb térségbeli szervezeteket is támogatja, különös tekintettel a Pacific Islands Forum titkárságára (Pacific Islands Forum Secretariat).[31]

A kínai támogatások megalapozottabb megítélése érdekében érdemes megvizsgálni a támogatásokat Vanuatun és Tongán, abban a két országban, amelyek életében a csendes-óceáni térségben talán a legnagyobb szerepet játsszák a kínai pénzek.

Vanuatu

Vanuatun a kínai jelenlét évek óta szembetűnő: találhatók itt kínai építésű kormányzati épületek, stadionok, konferenciaközpontok, utak; a Port Vila-i repülőtér kifutópályáját kínai pénzből hosszabbították meg, és a 2017-ben átadott Santo Island-i kikötőt szintén Kína építette (a kikötő megépítésének szerződési feltételei nagy vitát váltottak ki, amint az alább kifejtésre kerül). Nem ok nélküli tehát az ausztrál aggodalom, amelyet a 2018-as hír váltott ki, miszerint Kína katonai támaszpontot hozna létre Vanuatun, és a Santo Island-i kikötőt katonai célokra is használná. (Bizonyára az is erősíti ezt az aggodalmat, hogy Vanuatu hivatalos semlegessége dacára – az ország tagja az el nem kötelezett országok mozgalmának – az első csendes-óceáni szigetország volt, amely Kína oldalára állt a dél-kínai-tengeri vitákban.)[32]

A Santo Islanden található kikötő az egyik központi eleme az arról folyó vitának, vajon adósságcsapdába kerülnek-e Kínának köszönhetően a csendes-óceáni térség országai. Sokan párhuzamot vonnak a Santo Island-i és a Srí Lankán található hambantotai kikötő között, amit kínai hitelből építtetett a Srí Lanka-i állam, majd, miután nem tudta törleszteni a hitelt, a hitelösszeg csökkentése fejében 2017-ben 99 évre bérbe adta egy kínai tulajdonú vállalatnak.[33]

A 2017 augusztusában átadott Santo Island-i kikötőt a kínai Shanghai Construction Group Co. Ltd. építette. Számos ausztrál tisztviselő és szakértő úgy véli, a vállalat és Vanuatu közötti megállapodás hátrányos a szigetországra nézve, mivel fizetésképtelenség esetén Kína megszerezhetné a kikötőt, amint ez történt a hambantotai kikötő esetében. Annak érdekében, hogy bizonyítsa Vanuatu hitelvisszafizető-képességét és azt, hogy a megállapodás nem tartalmaz adósság-tőkerész cserét (azaz Kína nem kaphatja meg a kikötőt), a vanuatui külügyminiszter, Ralph Regenvanu nyilvánosságra hozta a kikötő építéséről a kínai EXIM Bankkal kötött szerződést. A nyilvánosságra hozott szerződés valóban nem tartalmaz adósság-tőkerész cserét. Szakértők szerint ugyanakkor fizetésképtelenség esetén a szerződés egyértelműen Kínának kedvez. Japán egy hasonló kikötőhöz nyújtott kölcsönt Vanuatunak, és szembetűnő a két hitel feltételei közötti különbség: a japán kölcsön türelmi ideje tíz év, a kínaié öt; a japán hitel kamata 0,55 százalék, a kínaié 2,5; a japán kölcsön visszafizetési ütemterve negyven év, a kínaié tizenöt. Nemfizetés esetén Kína behajthatja egyszerre az egész összeget, a szerződésre pedig teljes egészében kínai törvények vonatkoznak, továbbá az esetleges döntőbíráskodás is a Kínai Nemzetközi Gazdasági és Kereskedelmi Választottbírósági Bizottságban (China International Economic and Trade Arbitration Committee; CIETAC) zajlana. Úgy tűnik tehát, hogy a szerződés, ha nem is tartalmaz adósság-tőkerész cserét, Kínának jóval kedvezőbb, mint Vanuatunak. Az összképhez ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy a szigetország 30 százalékos GDP-hez viszonyított államadóssága (amelynek fele Kína felé, másik fele javarészt az Ázsiai Fejlesztési Bank felé áll fenn) a térségben nem számít szokatlan mértékűnek,[34] továbbá a Nemzetközi Valutaalap értékelése szerint az államadósság-törlesztés megakadásának esélye mérsékelt.[35]

Tonga

A csendes-óceáni térségben talán Tongán a leginkább szembetűnő a kínai támogatás. A szigetország két nagy kedvezményes kölcsönt kapott Kínától (2008-ban és 2010-ben), amit részben arra fordítottak, hogy a főváros, Nuku’alofa üzleti negyedét helyreállítsák a 2006-os zavargások után.[36] A két kölcsön együttes összege mintegy 160 millió dollár,[37] ami Tonga államadósságának 64 százaléka, az államadósság pedig a GDP 43 százalékát teszi ki.[38] Ennek fényében kérdéses, Tonga vissza tudja-e majd fizetni a hitelt.[39] A kormány az elmúlt években sikertelenül kérte Kínától tartozása elengedését.[40] Az ország 2018 végén kezdte volna el törleszteni a kölcsönöket, ám Akilisi Pohiva miniszterelnök szerint a törlesztés nehézségekbe ütközött volna, így nyilvánosan arra kérte a többi kínai kölcsönt felvett térségbeli államot, hogy közösen fellépve kérjék Kínától tartozásaik elengedését.[41] Végül 2018 novemberében Tonga csatlakozott a kínai „Egy övezet, egy út” kezdeményezéshez, ezzel együtt pedig ötéves haladékot kapott kölcsöne visszafizetésének megkezdésére.[42]

Összességében tehát Tonga esetében indokolt lehet kínai adósságcsapdáról beszélni, bár az ország ötéves haladékot kapott a kölcsön visszafizetéséhez. Nem áll meg ugyanakkor az adósságcsapda vádja Vanuatu esetében, mint ahogy a csendes-óceáni térség többi országával kapcsolatban sem: a Nemzetközi Valutaalap és az Ázsiai Fejlesztési Bank kockázati besorolása alapján ugyan az elmúlt öt évben megfigyelhető az államadósságtörlesztési nehézségek mértékének növekedése a régióban (a térség országainak több mint negyven százaléka magas kockázati besorolású az államadósságtörlesztés zavartalanságát illetően), ám a probléma által leginkább érintett államok fele nem kapott kínai kölcsönt (már csak azért sem, mert Tajvannal áll diplomáciai kapcsolatban), Tonga kivételével pedig a kínai kölcsönök valamennyi országban az összes felvett kölcsön kevesebb mint felét teszik ki. A kínai kölcsönökből (amik a térség összes adósságának mintegy tizenkét százalékát teszik ki) jutott olyan országoknak is, ahol az adósságtörlesztés nem jelent gondot.[43]

A kínai adósságcsapda vádjának alaptalanságától eltekintve ugyanakkor kétségtelen, hogy Kína egyre inkább jelen van a csendes-óceáni térségben. Ausztrália (amint az alább kifejtésre kerül) a régióval meglévő kapcsolatai szorosabbra fűzésével és kiterjesztésével próbálja feltartóztatni a kínai befolyás növekedését – ezt azonban nehezíti, hogy viszonya a szigetországokkal nem mentes a feszültségektől.

Feszültségek Ausztrália és a csendes-óceáni szigetvilág között

A szigetországok úgy vélik, Ausztrália gyakran lekezelően viszonyul hozzájuk, éreztetve velük nagyhatalmi státuszát, illetve nem tekinti őket egyenlő partnernek. Emiatt nem volt szerencsés döntés a 2018 augusztusában hatalomra került ausztrál miniszterelnök, Scott Morrison részéről, hogy a napokkal a kinevezése után megtartott Pacific Islands Forum-találkozóra nem ment el, mivel így megerősítette a térségbeli országokban azt az érzést, hogy Ausztrália gyakran csak szavakban tartja őket fontos partnernek.[44] Ezt látszik alátámasztani az is, milyen ritkán jár vezető ausztrál politikus a térségben: Scott Morrison 2019 januári látogatása előtt Vanuatun 1990, Fidzsin pedig 2006 óta nem járt ausztrál miniszterelnök.[45] Ugyanakkor az ausztrál kormány 2018-as „eszmélése” óta ez változóban van: 2019 első hat hetében a miniszterelnökön kívül a külügyminiszter, a csendes-óceáni térségért felelős miniszterhelyettes, az ausztrál hadsereg vezetője, valamint az ausztrál szövetségi rendőrség vezetője is ellátogatott a térségbe.[46]

A csendes-óceáni szigetországok számára Ausztrália éghajlatváltozáshoz való viszonyulása is igencsak problematikus. A klímaváltozás a térségbeli országok számára életbevágó, hiszen a globális felmelegedés miatti tengerszintemelkedés létükben fenyegeti őket, az éghajlatváltozás miatt növekvő gyakoriságú természeti katasztrófák ellen pedig vajmi keveset tudnak védekezni. A 2013 óta hatalmon lévő konzervatív ausztrál kormánykoalíció azonban ellentmondásosan viszonyul ahhoz, mekkora részt kellene Ausztráliának – amely a Global Footprint Network 2018-as adatai szerint a tizenegyedik legnagyobb ökológiai lábnyommal rendelkező ország a Földön[47] – vállalnia az éghajlatváltozás elleni globális küzdelemből. Mi több, Scott Morrison annak köszönhetően került a miniszterelnöki székbe, hogy elődje „puccs” áldozata lett saját pártján belül, mivel annak konzervatív szárnya nem volt hajlandó elfogadni, hogy a kormány törvényt hozzon az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről.[48] Így hiába írta alá Ausztrália a 2018 őszén megtartott Pacific Islands Forum-találkozón megszületett egyezményt, amely az éghajlatváltozást jelölte meg a csendes-óceáni térség legnagyobb kihívásaként, a szigetországok kételyeit Ausztrália elkötelezettségét illetően ez valószínűleg nem oszlatta el.[49]

A klímaváltozással kapcsolatban a jelenlegi ausztrál kormány alatt nem várható a felek közötti álláspontok érdemi közeledése, más területeken azonban az ausztrál kormány 2018 eleje óta jelentős erőfeszítéseket tesz a térséggel meglévő kapcsolatai megerősítésére és kiszélesítésére.

Ausztrália fellépése a kínai befolyás ellen

A 2018-2019-es költségvetésben az ausztrál kormány rekordméretű, 1,3 milliárd dolláros támogatást különített el a csendes-óceáni térségnek. A térség jelentőségének növekedését jelzi, hogy míg ez az összeg 200 millió dollárral több a korábbi 1,1 milliárdnál, Ausztrália teljes külföldi támogatási büdzséje változatlanul 4,2 milliárd dollár nagyságú maradt. A csendes-óceáni térség a neki járó megemelt összeggel immár a külföldi támogatási költségvetés harminc százalékát teszi ki.[50]

A támogatott projektek egyike egy, a Salamon-szigeteket és Pápua Új-Guineát Ausztráliával összekötő tenger alatti internetkábel lefektetése, amit egy ausztrál vállalat fog elvégezni közel 137 millió dolláros állami támogatással (a teljes projekt 170 millió dollárba kerül).[51] A Salamon-szigetek eredetileg a Huaweijel állapodott meg 2016-ban egy Ausztráliával összeköttetést biztosító kábel lefektetéséről, azonban Ausztrália 2017-ben a szigetország tudtára adta, hogy mivel a Huaweit a kínai kormánnyal való feltételezett kapcsolatai miatt nemzetbiztonsági kockázati tényezőnek tekinti, a kábel minden valószínűség szerint nem kapna engedélyt az ausztrál internethálózathoz való kapcsolódásra. Ezt követően Ausztrália felvetette, hogy a Pápua Új-Guineát Ausztráliával összekötő tervezett internetkábelt a Salamon-szigetekig is el lehetne vezetni, a költségek nagy részét Ausztrália pedig átvállalná. A szigetország ezután Ausztráliát választotta a projekthez a Huawei helyett.[52]

Ausztrália egy másik esetben is „kiütötte Kínát a nyeregből”: Kína helyett végül ő fogja finanszírozni a fidzsi Blackrock békefenntartó, valamint humanitárius segítségnyújtási és katasztrófakár-enyhítési tábor felújítását, amely a fidzsi kormány reményei szerint a térség kiképzőközpontjává fog válni. Az itteni képzéseket az ausztrál hadsereg fogja tartani, mélyítve ezáltal az együttműködést a térség hadseregeivel.[53]

Szintén Ausztrália térségbeli katonai pozíciójának megerősítését szolgálja az a 2018 őszén bejelentett terv, amely szerint Ausztrália, az USA és Pápua Új-Guinea közösen fogják korszerűsíteni az utóbbi országhoz tartozó Manus-szigeten található haditengerészeti támaszpontot, amely szükség esetén szerepet játszhat majd amerikai, illetve ausztrál hadműveletekben, továbbá akár e két ország állandó katonai jelenlétét is lehetővé teszi majd.[54] A sziget kedvező földrajzi elhelyezkedése okán a második világháború óta fontos szerepet játszik Amerika és Ausztrália védelmi stratégiájában,[55] így nem meglepő, hogy Kína erősödése folytán mind az USA, mind Ausztrália szükségesnek látja a támaszpont bevonását a Kína kordában tartását célzó erőfeszítéseikbe. A döntés meghozatalában minden bizonnyal az is fontos szerepet játszott, hogy állítólag Kína kifejezte érdeklődését egy másik Manus-szigeten található kikötő, valamint három másik Pápua Új-Guinea-i kikötő korszerűsítése iránt.[56]

A fidzsi és a Pápua Új-Guinea-i projekt az ausztrál kormány 1960-as évek óta működő védelmi együttműködési programjának (Defence Cooperation Program) része, amelynek célja Ausztrália stratégiai érdekeinek érvényesítése azáltal, hogy az ország nemzetközi partnereinek védelmi kapacitását növeli (például az illegális halászat vagy a nemzetközi bűnözés elleni harc terén), valamint szoros személyes kapcsolatokat épít ki a térségbeli biztonságpolitikai partnerekkel.[57] Mivel a program minden érintett fél számára előnyös, megítélése a csendes-óceáni térségben általánosságban pozitív.[58] A program keretében 2018 és 2023 között Ausztrália huszonegy új járőrhajót juttat a térség tizenhárom országának,[59] továbbá személyzetet és karbantartást is biztosít harminc éven keresztül.[60]

A csendes-óceáni térség infrastruktúrájának fejlesztését célozza az a terv, amelyet a 2018. novemberi Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC)-csúcstalálkozón jelentett be Ausztrália, Pápua Új-Guinea, Japán, Új-Zéland és az USA, és amely szerint közösen fognak dolgozni annak érdekében, hogy 2030-ra Pápua Új-Guinea lakossága hetven százalékának legyen hozzáférése elektromos áramhoz[61] (jelenleg ez az arány mintegy tizenhárom százalék[62]). Szintén az APEC-csúcson jelentette be Ausztrália, Japán és az USA, hogy aláírtak egy egyetértési megállapodást, aminek értelmében együtt fognak működni az indo-csendes-óceáni térség infrastruktúrájának „elveken alapuló és fenntartható” fejlesztése érdekében[63] – ez a megfogalmazás egyértelműen az „Egy övezet, egy út” burkolt kritikája.

A csendes-óceáni térség jelentőségét tovább emelte az ausztrál miniszterelnök, külügyminiszter és védelmi miniszter 2018. novemberi közös nyilatkozata, amely szerint Ausztrália nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a térséggel ápolt kapcsolataira, ennek érdekében pedig új biztonságpolitikai, gazdasági, diplomáciai és személyes kapcsolatokat erősítő intézkedéseket foganatosít, többek között az alábbiakat:

• Egy védelmi főiskola és központ létrehozása a csendes-óceáni térségbeli kiképzések és információmegosztás hiányosságainak kiküszöbölésére
• A térség rendőrségi vezetőinek Ausztráliában történő képzése
• Egy csendes-óceáni mobil kiképzőcsapat létrehozása az ausztrál hadseregen belül
• Egy olyan hajó szolgálatba állítása, amelynek feladata segítségnyújtás lesz a csendes-óceáni térségben, például humanitárius segély szállítása révén
• Egy 2 milliárd dolláros alap létrehozása a csendes-óceáni térség (és Timor-Leste) infrastrukturális fejlesztéseinek támogatására
• 1 milliárd dollár extra lehívható tőke juttatása az ausztrál exportfinanszírozó ügynökségnek
• Az Ausztrália és a csendes-óceáni térség közötti sportkapcsolatok erősítése
• Öt új diplomáciai képviselet megnyitása, így mind a tizennyolc Pacific Islands Forum-tagországban lesz ausztrál diplomáciai képviselet
• Egy csendes-óceáni térséggel foglalkozó részleg megnyitása a külügyminisztériumban[64]

Mindezen felül a 2018 közepén egyes csendes-óceáni szigetországok állampolgárai számára indított, Ausztrália vidéki térségeiben történő munkavégzést lehetővé tevő munkaprogram (Pacific Labour Scheme) fokozatosan megnyílik valamennyi térségbeli ország állampolgárai számára, a programban részt vevők számbeli korlátozását pedig eltörlik.[65]

A „soft power” fontos területe a Kína és Ausztrália közötti versengésnek, és ezen a téren a térséggel való hagyományos viszonyából kifolyólag Ausztrália előnyt élvez Kínával szemben, amit jól átgondolt stratégiával növelhet is. Egyes elemzők kiemelik, hogy ennek részeként különösen fontos lenne az ABC Radio Australia közszolgálati rádió 2017-ben megszüntetett csendes-óceáni műsorszolgáltatásának újraindítása – annál is inkább, mert azóta a kínai állami tulajdonú China Radio International sugároz a megüresedett frekvenciák némelyikén.[66]

Összefoglalás

Ausztrália sokáig természetesnek vette, hogy a csendes-óceáni szigetvilág a befolyási övezetéhez tartozik. Ez a helyzet gyökeresen megváltozott az elmúlt évek során. Kína növekvő jelenléte a térségben arra ösztönözte Ausztráliát, hogy 2018 elejétől kezdve a saját befolyását növelő lépéseket tegyen. Az ország az anyagi támogatáson túl számos egyéb területen (például rendfenntartó erők együttműködése vagy a sport) is szorosabb viszonyt kíván kialakítani a régióval.

Érdemes megemlíteni, hogy az USA is egyre növekvő aggodalommal figyeli a kínai befolyás növekedését a csendes-óceáni térségben, amint ezt az amerikai titkosszolgálatok 2019 január végén kiadott, globális fenyegetéseket felmérő jelentése is tanúsítja, amely szerint Kína számos térségbeli ország kegyeibe próbál beférkőzni megvesztegetés, infrastrukturális és egyéb befektetések, valamint diplomáciai kapcsolatok által.[67] A régió Ausztrália melletti másik hagyományos vezető állama, Új-Zéland is osztja Ausztrália és Amerika aggodalmait, így 2018-ban az új-zélandi kormány is az ausztrál lépésekhez hasonló intézkedéseket hirdetett meg a kínai befolyás ellensúlyozására.[68] Ausztrália és Új-Zéland együtt jó eséllyel tudja majd a térségbeli kínai befolyást kordában tartani, ugyanakkor korai még bármit is kijelenteni, hiszen a csendes-óceáni szigetvilágban zajló versengés talán még el sem kezdődött igazán.

Szerző: Csenger Ádám

Irodalomjegyzék

About RAMSI. In: RAMSI, http://www.ramsi.org/about-ramsi/

APEC: US to aid redevelopment of PNG’s Lombrum naval base. In: Navaltoday.com, 2018.11.19., https://navaltoday.com/2018/11/19/apec-us-to-aid-redevelopment-of-pngs-lombrum-naval-base/

ARMBRUSTER, Stefan: Solomon Islands’ internet deal with Australia faces possible delays. In: SBS News, 2018.12.19., https://www.sbs.com.au/news/solomon-islands-internet-deal-with-australia-faces-possible-delays

Aust worried about Chinese military base. In: 9News, 2018.05.31., https://www.9news.com.au/national/2018/05/31/15/07/aust-worried-about-chinese-military-base

Austal, https://www.austal.com/ships/pacific-patrol-boat-guardian-class

Australia is battling China for influence in the Pacific. In: The Economist, 2019.01.17., https://www.economist.com/asia/2019/01/19/australia-is-battling-china-for-influence-in-the-pacific

BAINBRIDGE, Bill, GRAUE, Catherine Graue és ZHOU, Christina: China takes over Radio Australia frequencies after ABC drops shortwave. In. ABC News, 2018.06.22., https://www.abc.net.au/news/2018-06-22/china-takes-over-radio-australias-old-shortwave-frequencies/9898754

BAINBRIDGE, Bill: China’s floating hospital helping win hearts and minds in an increasingly contested Pacific. In: ABC News, 2018.07.18., https://www.abc.net.au/news/2018-07-18/peace-ark-chinas-floating-hospital-in-the-pacific/10007894

BOHANE, Ben: South Pacific Nation Shrugs Off Worries on China’s Influence. In: The New York Times, 2018.06.13., https://www.nytimes.com/2018/06/13/world/asia/vanuatu-china-wharf.html

BRANT, Philippa: Regional Snapshot. In: Chinese Aid in the Pacific, Lowy Institute for International Policy, 2015.02., http://www.lowyinstitute.org/sites/default/files/chinese_aid_in_the_pacific_regional_snapshot_0.pdf, 1.

BRANT, Philippa: Tonga Snapshot. In: Chinese Aid in the Pacific, Lowy Institute for International Policy, 2015.02., http://www.lowyinstitute.org/sites/default/files/chinese_aid_in_the_pacific_tonga_snapshot.pdf

BROWN, Peter: Australian Influence in the South Pacific. In: Australian Defence College, 2012.10., http://www.defence.gov.au/ADC/Publications/Commanders/2012/07_Brown%20SAP%20Final%20PDF.pdf, 3.

Chinese Aid in the Pacific. In: Lowy Institute, 2018, https://chineseaidmap.lowyinstitute.org/

Countries ranked by ecological footprint per capita (in global hectares). In: Global Footprint Network, 2018, http://data.footprintnetwork.org/index.html#/

DAYANT, Alexandre és PRYKE, Jonathan: How Taiwan Competes With China in the Pacific. In: The Diplomat, 2018.08.09., https://thediplomat.com/2018/08/how-taiwan-competes-with-china-in-the-pacific/

Defence Cooperation Program. In: Australian Government Department of Defence, http://www.defence.gov.au/annualreports/15-16/Features/20-DefenceCooperation.asp

Diplomatic Allies. In: Ministry of Foreign Affairs, Republic of China (Taiwan), 2019.02.25., https://www.mofa.gov.tw/en/AlliesIndex.aspx?n=DF6F8F246049F8D6&sms=A76B7230ADF29736

DZIEDZIC, Stephen: Tonga urges Pacific nations to press China to forgive debts as Beijing defends its approach. In: ABC News, 2018.11.18., https://www.abc.net.au/news/2018-08-16/tonga-leads-pacific-call-for-china-to-forgive-debts/10124792

DZIEDZIC, Stephen: Which country gives the most aid to Pacific Island nations? The answer might surprise you. In: ABC News, 2018.08.09., https://www.abc.net.au/news/2018-08-09/aid-to-pacific-island-nations/10082702

FAZIO, Daniel: Base motives: Manus Island and Chinese containment. In: Policy Forum, 2018.11.27., https://www.policyforum.net/base-motives-manus-island-and-chinese-containment/

FISHER, William: Morrison and the Pacific: the good, the gaffe, and the omission. In: The Interpreter, 2018.11.23., https://www.lowyinstitute.org/the-interpreter/morrison-and-pacific-good-gaffe-and-omission

FOX, Liam: Australia, Solomon Islands, PNG sign undersea cable deal amid criticism from China. In: ABC News, 2018.07.11., https://www.abc.net.au/news/2018-07-12/australia-solomon-islands-png-sign-undersea-cable-deal/9983102

FOX, Liam: Budget 2018: Government announces biggest ever aid commitment to Pacific. In: ABC News, 2018.05.08., https://www.abc.net.au/news/2018-05-09/budget-government-makes-biggest-ever-aid-commitment-to-pacific/9740968

FOX, Liam: Tonga to start paying back controversial Chinese loans described by some as ‘debt-trap diplomacy’. In: ABC News, 2018.11.18., https://www.abc.net.au/news/2018-07-19/tonga-to-start-repaying-controversial-chinese-loans/10013996

FOX, Rohan és DORNAN, Matthew: China in the Pacific: is China engaged in “debt-trap diplomacy”? In: Devpolicy Blog, 2018.11.08., http://www.devpolicy.org/is-china-engaged-in-debt-trap-diplomacy-20181108/

GRAUE, Catherine és DZIEDZIC, Stephen: Federal Minister Concetta Fierravanti-Wells accuses China of funding ‘roads that go nowhere’ in Pacific. In: ABC News, 2018.01.10., https://www.abc.net.au/news/2018-01-10/australia-hits-out-at-chinese-aid-to-pacific/9316732

MARLOW, Iain: China’s $1 Billion White Elephant. In: Bloomberg, 2018.04.17., https://www.bloomberg.com/news/articles/2018-04-17/china-s-1-billion-white-elephant-the-port-ships-don-t-use

McLEOD, Shane: PM Morrison’s Pacific Pivot Must Overcome Legacy Of Climate And Refugee Policy. In: Lowy Institute, 2018.11.09., https://www.lowyinstitute.org/publications/pm-morrison-pacific-pivot-must-overcome-legacy-climate-and-refugee-policy

NOVAK, Christian: New Zealand’s China reset? In: ASPI The Strategist, 2018.12.20., https://www.aspistrategist.org.au/new-zealands-china-reset/

Pacific Aid Map. In: Lowy Institute, 2018, https://pacificaidmap.lowyinstitute.org/

PANDA, Ankit: China to Gift Hydrographic and Surveillance Vessel to Fiji. In: The Diplomat, 2018.07.18., https://thediplomat.com/2018/07/china-to-gift-hydrographic-and-surveillance-vessel-to-fiji/

Stepping-up Australia’s Pacific engagement. In: Australian Government Department of Foreign Affairs and Trade, https://dfat.gov.au/geo/pacific/engagement/Pages/stepping-up-australias-pacific-engagement.aspx

STEWART, Cameron: US spy agencies warn over China’s efforts to undermine the west. In: The Australian, 2019.01.30., https://www.theaustralian.com.au/news/world/us-spy-agencies-warn-over-chinas-efforts-to-undermine-the-west/news-story/ed67e26d3adbb417a9646c6f8ecbf70e

Strengthening Australia’s Commitment to the Pacific. In: Prime Minister of Australia, 2018.11.08., https://www.pm.gov.au/media/strengthening-australias-commitment-pacific

The Observatory of Economic Complexity, https://atlas.media.mit.edu/en/

The Pacific Islands Forum. In: Pacific Islands Forum Secretariat, https://www.forumsec.org/who-we-arepacific-islands-forum/

The Papua New Guinea Electrification Partnership. In: Prime Minister of Australia, 2018.11.18., https://www.pm.gov.au/media/papua-new-guinea-electrification-partnership

The World Bank In Pacific Islands. In: The World Bank, 2018.09.25., https://www.worldbank.org/en/country/pacificislands/overview

The World Factbook. In: Central Intelligence Agency, https://www.cia.gov/library/publications/resources/the-world-factbook/

Tonga gets five years’ grace on Chinese loan as Pacific nation joins Belt and Road initiative. In: ABC News, 2018.11.18., https://www.abc.net.au/news/2018-11-19/china-defers-tongas-loan-payments-as-nation-signs-up-to-bri/10509140

Tonga. In: Lowy Institute Pacific Aid Map, http://interactives.lowyinstitute.org/publications/pacific-aid-map-country-profiles/downloads/LOWY2192_TONGA.pdf

Vanuatu 2018 Article IV Consultation—Press Release and Staff Report. In: IMF, 2018.04., https://www.imf.org/en/Publications/CR/Issues/2018/04/26/Vanuatu-2018-Article-IV-Consultation-Press-Release-and-Staff-Report-45821, 9.

WALLIS, Joanne: Australia steps up its Pacific pivot. In: East Asia Forum, 2018.10.20., https://www.eastasiaforum.org/2018/10/20/australia-steps-up-its-pacific-pivot/

WHITING, Natalie és DZIEDZIC, Stephen: Australia ramps up rivalry with China for influence in the Pacific. In: ABC News, 2019.02.09., https://www.abc.net.au/news/2019-02-10/australia-ramps-up-its-rivalry-with-china-over-pacific-influence/10792848

YAXLEY, Louise: Malcolm Turnbull abandons emissions target as he fends off speculation about Peter Dutton challenge. In: ABC News, 2018.08.20., https://www.abc.net.au/news/2018-08-20/cabinet-ministers-admit-disunity-amid-turnbull-dutton-spill-talk/10138850

 

Jegyzetek

[1] BROWN, Peter: Australian Influence in

the South Pacific. In: Australian Defence College, 2012.10., http://www.defence.gov.au/ADC/Publications/Commanders/2012/07_Brown%20SAP%20Final%20PDF.pdf, 3. (2019.01.29.)

[2] The Observatory of Economic Complexity, https://atlas.media.mit.edu/en/ (2019.03.07.)

[3] The World Bank In Pacific Islands. In: The World Bank, 2018.09.25., https://www.worldbank.org/en/country/pacificislands/overview (2019.03.02.)

[4] The World Factbook. In: Central Intelligence Agency, https://www.cia.gov/library/publications/resources/the-world-factbook/ (2019.03.21.)

[5] The World Factbook. In: Central Intelligence Agency, https://www.cia.gov/library/publications/resources/the-world-factbook/ (2019.03.21.)

[6] The World Factbook. In: Central Intelligence Agency, https://www.cia.gov/library/publications/resources/the-world-factbook/ (2019.03.21.)

[7] BROWN, Peter: Australian Influence in

the South Pacific. In: Australian Defence College, 2012.10., http://www.defence.gov.au/ADC/Publications/Commanders/2012/07_Brown%20SAP%20Final%20PDF.pdf, 1-4. (2019.01.28.)

[8] The Pacific Islands Forum. In: Pacific Islands Forum Secretariat, https://www.forumsec.org/who-we-arepacific-islands-forum/ (2019.01.28.)

[9] BROWN, Peter: Australian Influence in

the South Pacific. In: Australian Defence College, 2012.10., http://www.defence.gov.au/ADC/Publications/Commanders/2012/07_Brown%20SAP%20Final%20PDF.pdf, 2. (2019.01.28.)

[10] BROWN, Peter: Australian Influence in

the South Pacific. In: Australian Defence College, 2012.10., http://www.defence.gov.au/ADC/Publications/Commanders/2012/07_Brown%20SAP%20Final%20PDF.pdf, 5-6. (2019.01.28.)

[11] About RAMSI. In: RAMSI, http://www.ramsi.org/about-ramsi/ (2019.02.10.)

[12] Aust worried about Chinese military base. In: 9News, 2018.05.31., https://www.9news.com.au/national/2018/05/31/15/07/aust-worried-about-chinese-military-base (2019.01.29.)

[13] BRANT, Philippa: Regional Snapshot. In: Chinese Aid in the Pacific, Lowy Institute for International Policy, 2015.02., http://www.lowyinstitute.org/sites/default/files/chinese_aid_in_the_pacific_regional_snapshot_0.pdf, 1. (2019.01.31.)

[14] DAYANT, Alexandre és PRYKE, Jonathan: How Taiwan Competes With China in the Pacific. In: The Diplomat, 2018.08.09., https://thediplomat.com/2018/08/how-taiwan-competes-with-china-in-the-pacific/ (2019.02.10.)

[15] Diplomatic Allies. In: Ministry of Foreign Affairs, Republic of China (Taiwan), 2019.02.25., https://www.mofa.gov.tw/en/AlliesIndex.aspx?n=DF6F8F246049F8D6&sms=A76B7230ADF29736 (2019.02.26.)

[16] Australia is battling China for influence in the Pacific. In: The Economist, 2019.01.17., https://www.economist.com/asia/2019/01/19/australia-is-battling-china-for-influence-in-the-pacific (2019.02.10.)

[17] BAINBRIDGE, Bill: China’s floating hospital helping win hearts and minds in an increasingly contested Pacific. In: ABC News, 2018.07.18., https://www.abc.net.au/news/2018-07-18/peace-ark-chinas-floating-hospital-in-the-pacific/10007894 (2019.02.10.)

[18] PANDA, Ankit: China to Gift Hydrographic and Surveillance Vessel to Fiji. In: The Diplomat, 2018.07.18., https://thediplomat.com/2018/07/china-to-gift-hydrographic-and-surveillance-vessel-to-fiji/ (2019.02.24.)

[19] GRAUE, Catherine és DZIEDZIC, Stephen: Federal Minister Concetta Fierravanti-Wells accuses China of funding ‘roads that go nowhere’ in Pacific. In: ABC News, 2018.01.10., https://www.abc.net.au/news/2018-01-10/australia-hits-out-at-chinese-aid-to-pacific/9316732 (2019.01.30.)

[20] DZIEDZIC, Stephen: Which country gives the most aid to Pacific Island nations? The answer might surprise you. In: ABC News, 2018.08.09., https://www.abc.net.au/news/2018-08-09/aid-to-pacific-island-nations/10082702 (2019.01.30.)

[21] DZIEDZIC, Stephen: Tonga urges Pacific nations to press China to forgive debts as Beijing defends its approach. In: ABC News, 2018.11.18., https://www.abc.net.au/news/2018-08-16/tonga-leads-pacific-call-for-china-to-forgive-debts/10124792 (2019.01.31.)

[22] Chinese Aid in the Pacific. In: Lowy Institute, 2018, https://chineseaidmap.lowyinstitute.org/ (2019.01.09.)

[23] Pacific Aid Map. In: Lowy Institute, 2018, https://pacificaidmap.lowyinstitute.org/ (2019.02.01.)

[24] Tonga. In: Lowy Institute Pacific Aid Map, http://interactives.lowyinstitute.org/publications/pacific-aid-map-country-profiles/downloads/LOWY2192_TONGA.pdf (2019.01.31.)

[25] Pacific Aid Map. In: Lowy Institute, 2018, https://pacificaidmap.lowyinstitute.org/ (2019.02.01.)

[26] Pacific Aid Map. In: Lowy Institute, 2018, https://pacificaidmap.lowyinstitute.org/ (2019.02.01.)

[27] DZIEDZIC, Stephen: Tonga urges Pacific nations to press China to forgive debts as Beijing defends its approach. In: ABC News, 2018.11.18., https://www.abc.net.au/news/2018-08-16/tonga-leads-pacific-call-for-china-to-forgive-debts/10124792 (2019.01.31.)

[28] FOX, Rohan és DORNAN, Matthew: China in the Pacific: is China engaged in “debt-trap diplomacy”? In: Devpolicy Blog, 2018.11.08., http://www.devpolicy.org/is-china-engaged-in-debt-trap-diplomacy-20181108/ (2019.03.04.)

[29] DZIEDZIC, Stephen: Tonga urges Pacific nations to press China to forgive debts as Beijing defends its approach. In: ABC News, 2018.11.18., https://www.abc.net.au/news/2018-08-16/tonga-leads-pacific-call-for-china-to-forgive-debts/10124792 (2019.01.31.)

[30] Tonga. In: Lowy Institute Pacific Aid Map, http://interactives.lowyinstitute.org/publications/pacific-aid-map-country-profiles/downloads/LOWY2192_TONGA.pdf (2019.01.31.)

[31] BRANT, Philippa: Regional Snapshot. In: Chinese Aid in the Pacific, Lowy Institute for International Policy, 2015.02., http://www.lowyinstitute.org/sites/default/files/chinese_aid_in_the_pacific_regional_snapshot_0.pdf, 1. (2019.01.31.)

[32] BOHANE, Ben: South Pacific Nation Shrugs Off Worries on China’s Influence. In: The New York Times, 2018.06.13., https://www.nytimes.com/2018/06/13/world/asia/vanuatu-china-wharf.html (2019.01.29.)

[33] MARLOW, Iain: China’s $1 Billion White Elephant. In: Bloomberg, 2018.04.17., https://www.bloomberg.com/news/articles/2018-04-17/china-s-1-billion-white-elephant-the-port-ships-don-t-use (2019.01.30.)

[34] BOHANE, Ben: South Pacific Nation Shrugs Off Worries on China’s Influence. In: The New York Times, 2018.06.13., https://www.nytimes.com/2018/06/13/world/asia/vanuatu-china-wharf.html (2019.01.29.)

[35] Vanuatu 2018 Article IV Consultation—Press Release and Staff Report. In: IMF, 2018.04., https://www.imf.org/en/Publications/CR/Issues/2018/04/26/Vanuatu-2018-Article-IV-Consultation-Press-Release-and-Staff-Report-45821, 9. (2019.01.30.)

[36] FOX, Liam: Tonga to start paying back controversial Chinese loans described by some as ‘debt-trap diplomacy’. In: ABC News, 2018.11.18., https://www.abc.net.au/news/2018-07-19/tonga-to-start-repaying-controversial-chinese-loans/10013996 (2019.01.31.)

[37] DZIEDZIC, Stephen: Tonga urges Pacific nations to press China to forgive debts as Beijing defends its approach. In: ABC News, 2018.11.18., https://www.abc.net.au/news/2018-08-16/tonga-leads-pacific-call-for-china-to-forgive-debts/10124792 (2019.01.31.)

[38] BRANT, Philippa: Tonga Snapshot. In: Chinese Aid in the Pacific, Lowy Institute for International Policy, 2015.02., http://www.lowyinstitute.org/sites/default/files/chinese_aid_in_the_pacific_tonga_snapshot.pdf (2019.01.31.)

[39] FOX, Liam: Tonga to start paying back controversial Chinese loans described by some as ‘debt-trap diplomacy’. In: ABC News, 2018.11.18., https://www.abc.net.au/news/2018-07-19/tonga-to-start-repaying-controversial-chinese-loans/10013996 (2019.01.31.)

[40] FOX, Liam: Tonga to start paying back controversial Chinese loans described by some as ‘debt-trap diplomacy’. In: ABC News, 2018.11.18., https://www.abc.net.au/news/2018-07-19/tonga-to-start-repaying-controversial-chinese-loans/10013996 (2019.01.31.)

[41] DZIEDZIC, Stephen: Tonga urges Pacific nations to press China to forgive debts as Beijing defends its approach. In: ABC News, 2018.11.18., https://www.abc.net.au/news/2018-08-16/tonga-leads-pacific-call-for-china-to-forgive-debts/10124792 (2019.01.31.)

[42] Tonga gets five years’ grace on Chinese loan as Pacific nation joins Belt and Road initiative. In: ABC News, 2018.11.18., https://www.abc.net.au/news/2018-11-19/china-defers-tongas-loan-payments-as-nation-signs-up-to-bri/10509140 (2019.01.31.)

[43] FOX, Rohan és DORNAN, Matthew: China in the Pacific: is China engaged in “debt-trap diplomacy”? In: Devpolicy Blog, 2018.11.08., http://www.devpolicy.org/is-china-engaged-in-debt-trap-diplomacy-20181108/ (2019.03.04.)

[44] FISHER, William: Morrison and the Pacific: the good, the gaffe, and the omission. In: The Interpreter, 2018.11.23., https://www.lowyinstitute.org/the-interpreter/morrison-and-pacific-good-gaffe-and-omission (2019.02.24.)

[45] Australia is battling China for influence in the Pacific. In: The Economist, 2019.01.17., https://www.economist.com/asia/2019/01/19/australia-is-battling-china-for-influence-in-the-pacific (2019.02.10.)

[46] WHITING, Natalie és DZIEDZIC, Stephen: Australia ramps up rivalry with China for influence in the Pacific. In: ABC News, 2019.02.09., https://www.abc.net.au/news/2019-02-10/australia-ramps-up-its-rivalry-with-china-over-pacific-influence/10792848 (2019.03.03.)

[47] Countries ranked by ecological footprint per capita (in global hectares). In: Global Footprint Network, 2018, http://data.footprintnetwork.org/index.html#/ (2019.02.24.)

[48] YAXLEY, Louise: Malcolm Turnbull abandons emissions target as he fends off speculation about Peter Dutton challenge. In: ABC News, 2018.08.20., https://www.abc.net.au/news/2018-08-20/cabinet-ministers-admit-disunity-amid-turnbull-dutton-spill-talk/10138850 (2019.02.24.)

[49] McLEOD, Shane: PM Morrison’s Pacific Pivot Must Overcome Legacy Of Climate And Refugee Policy. In: Lowy Institute, 2018.11.09., https://www.lowyinstitute.org/publications/pm-morrison-pacific-pivot-must-overcome-legacy-climate-and-refugee-policy (2019.02.24.)

[50] FOX, Liam: Budget 2018: Government announces biggest ever aid commitment to Pacific. In: ABC News, 2018.05.08., https://www.abc.net.au/news/2018-05-09/budget-government-makes-biggest-ever-aid-commitment-to-pacific/9740968 (2019.02.28.)

[51] ARMBRUSTER, Stefan: Solomon Islands’ internet deal with Australia faces possible delays. In: SBS News, 2018.12.19., https://www.sbs.com.au/news/solomon-islands-internet-deal-with-australia-faces-possible-delays (2019.02.28.)

[52] FOX, Liam: Australia, Solomon Islands, PNG sign undersea cable deal amid criticism from China. In: ABC News, 2018.07.11., https://www.abc.net.au/news/2018-07-12/australia-solomon-islands-png-sign-undersea-cable-deal/9983102 (2019.02.28.)

[53] WALLIS, Joanne: Australia steps up its Pacific pivot. In: East Asia Forum, 2018.10.20., https://www.eastasiaforum.org/2018/10/20/australia-steps-up-its-pacific-pivot/ (2019.02.28.)

[54] APEC: US to aid redevelopment of PNG’s Lombrum naval base. In: Navaltoday.com, 2018.11.19., https://navaltoday.com/2018/11/19/apec-us-to-aid-redevelopment-of-pngs-lombrum-naval-base/ (2019.03.02.)

[55] FAZIO, Daniel: Base motives: Manus Island and Chinese containment. In: Policy Forum, 2018.11.27., https://www.policyforum.net/base-motives-manus-island-and-chinese-containment/ (2019.03.02.)

[56] WALLIS, Joanne: Australia steps up its Pacific pivot. In: East Asia Forum, 2018.10.20., https://www.eastasiaforum.org/2018/10/20/australia-steps-up-its-pacific-pivot/ (2019.02.28.)

[57] Defence Cooperation Program. In: Australian Government Department of Defence, http://www.defence.gov.au/annualreports/15-16/Features/20-DefenceCooperation.asp (2019.03.03.)

[58] WALLIS, Joanne: Australia steps up its Pacific pivot. In: East Asia Forum, 2018.10.20., https://www.eastasiaforum.org/2018/10/20/australia-steps-up-its-pacific-pivot/ (2019.02.28.)

[59] Austal, https://www.austal.com/ships/pacific-patrol-boat-guardian-class (2019.03.03.)

[60] WALLIS, Joanne: Australia steps up its Pacific pivot. In: East Asia Forum, 2018.10.20., https://www.eastasiaforum.org/2018/10/20/australia-steps-up-its-pacific-pivot/ (2019.02.28.)

[61] Stepping-up Australia’s Pacific engagement. In: Australian Government Department of Foreign Affairs and Trade, https://dfat.gov.au/geo/pacific/engagement/Pages/stepping-up-australias-pacific-engagement.aspx (2019.03.02.)

[62] The Papua New Guinea Electrification Partnership. In: Prime Minister of Australia, 2018.11.18., https://www.pm.gov.au/media/papua-new-guinea-electrification-partnership (2019.03.02.)

[63] Stepping-up Australia’s Pacific engagement. In: Australian Government Department of Foreign Affairs and Trade, https://dfat.gov.au/geo/pacific/engagement/Pages/stepping-up-australias-pacific-engagement.aspx (2019.03.03.)

[64] Strengthening Australia’s Commitment to the Pacific. In: Prime Minister of Australia, 2018.11.08., https://www.pm.gov.au/media/strengthening-australias-commitment-pacific (2019.03.02.)

[65] Stepping-up Australia’s Pacific engagement. In: Australian Government Department of Foreign Affairs and Trade, https://dfat.gov.au/geo/pacific/engagement/Pages/stepping-up-australias-pacific-engagement.aspx (2019.03.02.)

[66] BAINBRIDGE, Bill, GRAUE, Catherine Graue és ZHOU, Christina: China takes over Radio Australia frequencies after ABC drops shortwave. In. ABC News, 2018.06.22., https://www.abc.net.au/news/2018-06-22/china-takes-over-radio-australias-old-shortwave-frequencies/9898754 (2019.03.02.)

[67] STEWART, Cameron: US spy agencies warn over China’s efforts to undermine the west. In: The Australian, 2019.01.30., https://www.theaustralian.com.au/news/world/us-spy-agencies-warn-over-chinas-efforts-to-undermine-the-west/news-story/ed67e26d3adbb417a9646c6f8ecbf70e (2019.01.30.)

[68] NOVAK, Christian: New Zealand’s China reset? In: ASPI The Strategist, 2018.12.20., https://www.aspistrategist.org.au/new-zealands-china-reset/ (2019.02.10.)