21 térkép a 21. századhoz
A térképek ereje, a földrajz visszatér!
A térképek egyre fontosabb szerepet töltenek be mindennapi életünkben és készítésük új tartalmi változásokat is magával hoz. Új térképekre van szükségünk, új morfológiai szimbólumokkal és új kartográfiai látásmóddal. Új típusú szerveződések jönnek létre, és a nagy földrajzi felfedezések által kialakult térképek a 21. században már digitális navigációt eredményeznek, így megalkotva a digitális és virtuális geopolitikát. Ahogy a 20. század második felében a hagyományos térfelfogás megváltozott, világunk egyre jobban zsugorodik (globális világfalu), ugyanakkor egyre tágul is. A 21. században a földrajzi tér-szemléletű geopolitika jelentősége ismét visszahelyeződött a méltó helyére, és egyes döntések vonatkozásban kiemelten fontos a földrajzi komponensek szerepe.
Az új világrend egyszerre hálózati, globális és információs, ugyanúgy, ahogy az új típusú térképek is egyszerre globálisak, egyszerre szólnak a hálózatokról, és az információról.
Napjainkban a Google Maps és egyéb eszközök támogatásával bárki minden eddigit meghaladó mértékben részt vehet térképek készítésében. A NASA által közzétett éjszakai légi felvételeken pedig láthatjuk a városok jelentőségét, a légi közlekedés kapcsolataival, pedig kirajzolódnak az új gazdasági erőforrások, HUB központok, a gazdasági és kereskedelmi csomópontok.
21 térkép, amely bemutatja 21. századi világunkat néhol egészen új megközelítésből: Társadalom, gazdaság, fenntarthatóság, technológia, ökológiai lábnyom, összekapcsoltság, tudományos kapcsolatok, a világ európai, kínai és eurázsiai perspektívából nézve, a helyek, a gazdaság, technológia új fúziójaként.
1. Hálózatos világrend – Délkelet-Ázsia HUB csomópontjai és konnektivitási kapcsolatai a NASA felvétele alapján
Forrás: Shutterstcok, HUG (Hungarian Geopolitical magazin) 2019/3
2. Ahogy Kína látja a világot: Világtérkép kínai aspektusból
Forrás: Fudan University, 2019 (megjegyzés – a térkép a Peking-New York, és a Peking-Hamburg tengeri útvonalakat mutatja be)
A világtérképeken nagyjából 200 ország található, különböző színekkel jelölve, hogy az egyes országokat meg tudjuk különböztetni. A világtérképeken kontinenseket és óceánokat láthatunk, és ami szembeöltő, hogy a térképünk közepén Európa helyezkedik el. De vajon milyen világatlaszból tanulnak az amerikai tanulók, milyen atlaszból Indiában, Thaiföldön, vagy éppen Afrikában, és milyenből Kínában?
2015-ben megjelent egy új világtérkép, amely teljesen más aspektusból mutatja be a világunkat. Kínából nézve a világtérkép közepén természetesen Kína található, és tőle északra található az amerikai kontinens. Az északi Jeges-tengernek is egyre fontosabb szerepe van. Az ok nagyon egyszerű, ha New Yorkból vagy Bostonból utazunk légi úton Kínába (Pekingbe, vagy Sanghajba) a legrövidebb út az északi sarkkörön keresztül vezet. A másik érdekesség a térképen nem szerepel külön Európa és Ázsia, hanem egy eurázsiai szuperkontinenst alkotnak.
3. 7,6 milliárd ember és 131 trillió USD térbeli elhelyezkedése:
Forrás: ENSZ Népesedési Előrejelzése, IMF World Economic Outlook, 2017, Térkép: Benjamin Hennig,
Hogy nézne ki a világtérképünk, ha minden egyes mutatóban azok az országok, amelyek kiemelten szerepelnének egyre nagyobb teret foglalnának el a világtérképen? Ez a térkép a Föld népességszámának és gazdaságának területi megoszlását mutatja egészen más perspektívában. 2019-ben a világ népességének közel 60 %-a hét ország határain belül koncentrálódik (Kína, India, Indonézia, valamint az Amerikai Egyesült Államok, Brazília, Pakisztán, Nigéria), így a térképen is sokkal hangsúlyosabban jelenik meg az ázsiai térség.
A Föld népessége 1350 óta folyamatosan növekszik, de a legnagyobb népességnövekedés az elmúlt évszázad középső évtizedeitől tapasztalható. 1950 óta a Föld népessége megháromszorozódott, ami 2019-ben elérte a 7,7 milliárd főt. A Föld népességének 60 %-a Ázsiában koncentrálódik. A 10 legnépesebb ország közül, Kínában és Indiában együtt 2,7 milliárd ember él, amely az egész világ népességének 36%-át teszi ki míg a sorban következő Egyesült Államokban, Indonéziában, Brazíliában és Pakisztánban együtt körülbelül egymilliárd ember él. A hetedik legnépesebb ország Nigéria, egyben a világ egyik leggyorsabban növekvő lakosságával is rendelkezik, míg Banglades a világ egyik legsűrűbben lakott országa (1.138,9 fő/km2). A tíz legnépesebb ország között Oroszország jelenik még meg.
Amikor 2011-ben a világ népessége elérte a 7 milliárd főt, a „100people.org” megismételte Donella Meadowsnak (1941–2001), az amerikai környezettudományok egyik úttörő kutatójának 1990-ben végzett vizsgálatát. A világ népességének jellemzőit egy 100 főből álló csoportra képezte le, bemutatva a világ népességének nemek szerinti, korcsoportos, valamint kulturális és etnikai tulajdonságok szerinti megoszlását. Ha tehát a Földünket csak 100 fő lakná, akkor ez esetben 50 nő és 50 férfi élne, akik közül 26 gyerek és 74 felnőtt lenne, közülük is mindössze 8-an lennének 65 év felettiek. A százból 60-an élnének Ázsiában, 15-en Afrikában, 14-en Amerikában és 11-en Európában.
4. A Világ összetétele 100 emberre vetítve
Forrás: Geopillanat, a 21. század megismerésének térképe
A Világbank legfrissebb adatai alapján a globális gazdaságban az alábbi országok részesednek a legnagyobb mértékben (billió amerikai dollárban kifejezve): az Egyesült Államok (19,39), Kína (12,24), Japán (4,87), Németország (3,67), az Egyesült Királyság (2,62), India (2,60), Franciaország (2,58), Brazília (2,05), Olaszország (1,93) és Kanada (1,65). A legerősebb 15 gazdaság a teljes globális GDP 75% -át képviseli, amely 2018-ban a Világbank szerint 85,8 trillió dollárt tett ki. Érdekes, hogy Kína és az Egyesült Államok közötti különbség csökken és nominális értelemben Kína gazdasága már most a legnagyobb a Világbank 2019-es adatai alapján. Ázsia az idei vásárlóerő-paritáson számolt globális GDP-növekedés 63%-át teszi ki, míg azon belül annak oroszlánrészét Kína állítja elő. A fejlett gazdaságok közül a legnagyobb részesedéssel az USA vezet (11%). Európa 8%-kal járul hozzá a globális növekedéshez. Az elmúlt 40 évben Ázsia drasztikusan növelte részesedését a globális gazdasági teljesítményből. Míg 1980-ban mindössze 8,9%-kát nyújtotta, 2019-re részesedése 34,1%-ra nőtt. Ezzel szemben az Európai Unió és az Egyesült Államok együttesen a globális gazdasági teljesítmény 51,5%-át adták 1980-ban, addig ez 2019-re 31%-ra csökkent. 2019-ben már Európa és Ázsia összekapcsolódásával Eurázsia a globális gazdasági növekedés 67%-át biztosítja.
5. Föld országainak GDP aránya nominális megoszlásban 2018-ban
Forrás: Parag Khanna – The Future is Asian – futurmap project – 2019
6. A világgazdasági növekedése térbeli megoszlása 2019-ben
Forrás: Visual Capitalist, 2019
7. Egy főre jutó GDP növekedés 2000-2010 között
Forrás: Világbank
2 térkép a globális kereskedelemről
8. Az Egyesült Államok, Európa és Ázsia közötti kereskedelmi forgalom megoszlása (billió dollárban, %-ban)
Forrás Flows and Tolls, 2017 (Adatok, Világbank, 2017)
A világkereskedelem viszonylatában az Egyesült Államok központi szerepe már messze nem egyértelmű, Eurázsia felemelkedése annál látványosabb. Miközben az Egyesült Államok a világban mindössze 52 ország számára a legfontosabb kereskedelmi partner, addig Kínát már 124 ország tekinti első számú kereskedelmi partnerének. Az Egyesült Államok és Európa évtizedek óta a legszorosabb és legnagyobb volumenű kereskedelmi kapcsolatot ápolja a világon. A két régió évi több mint 1 billió dollár összegű kereskedelmi forgalmat bonyolít le az Atlanti-óceánon keresztül. Ugyanakkor, ha azt nézzük, hogy az EU és Kína kereskedelme évi 400 milliárd dollár, továbbá az EU a Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetségével (ASEAN) évi 200 milliárd dollár, Japánnal évi 150 milliárd dollár, továbbá Indiával évi 100 milliárd dolláros kereskedelmet bonyolít le, így a végösszeg szintén meghaladja az 1 billió dollárt, sőt az elmúlt években 1,6 billió dollárra nőtt az értéke. Az újabb szabadkereskedelmi megállapodások és a Kína által kezdeményezett Övezet és Út Kezdeményezés (BRI) megaprojekt révén pedig Európa és Ázsia kereskedelmi kapcsolatainak további bővülése várható.
9. Az Egyesült Államok, Európa és Ázsia közötti kereskedelmin forgalom megoszlása
Forrás: Parag Khanna – The Future is Asian – Future Map Project, 2019
A 21. század a tudás évszázada
A 21. század a kreativitás, a tudás évszázada lesz, melyben azok az országok, amelyek nem tudják kitermelni a tudást, kénytelenek lesznek megvásárolni azt. A nagy kiterjedésű államokkal szemben, amelyek elsősorban a természeti és fizikai tényezőkre építhetnek, a kicsi országoknak, különösen azoknak, amelyek szűkölködnek a természeti erőforrásokban, tudásukban kell naggyá válniuk, ahogy ezt tették Ázsia kistigris országai: Szingapúr, Dél-Korea vagy Japán, és ahogy teszik ezt a kelet-közép-európai kis államok többek között a Balti államok (Észtország, Litvánia, Lettország) vagy éppen a visegrádi országok. Ha megnézzük a 21. századi innovációs potenciálok térképét, azaz hol születnek az innovációk és az új szabadalmak, akkor azt látjuk, hogy délkelet-ázsiai országok mellett Kelet-Közép-Európa is egyre jelentősebb szerepet tölt be.
10. Az „új világrend innovációs potenciálja”, azaz hol születnek a szabadalmak- a bejelentett szabadalmak alapján országonként, 2014-ben
Forrás: Világbank, 2014 – Térkép: Geopillanat – a 21. század megismerésének térképe, Csizmadia N:
De még érdekesebb képet kapunk, ha megnézzük és összehasonlítjuk a tudományos kutatási együttműködések kapcsolati hálóját 2005-2009 között, összehasonlítva ezt a 2018-as eredménnyel. Fókuszáljunk csak Délkelet-Ázsiára, vagy épp az Indiai szubkontinensre. Láthatjuk, hogy az elmúlt 10 évben mennyire megerősödtek és bekapcsolódtak ezek a térségek a tudományos vérkeringésbe.
11-12. Tudományos együttműködések kapcsolati hálója 2005-2009 között (felső térkép), valamint 2018-ban (alsó térkép)
Forrás: Sciene-Metrix, Scimago Lab, Inc, Oliver H. Beauchesne – adatok scopus – Elsevier
Globális városhálózatok kora
A világ társadalmi-gazdasági gyűjtő- és gyújtópontjai ma egyértelműen a globális nagyvárosok. Amíg az 1800-as években a Föld lakosságának több alig 3 %-a, ma már mint fele (54%) él városokban. Az emberiség legnagyobb városodási hulláma pedig az elkövetkező években is folytatódik. A városi területeken használják fel a természeti erőforrások 75 százalákát. A városokban állítják elő a globális GDP 80 százalékát és 60–80 százalékban a városokból eredeztethető a globális üvegházhatás. A városok azonban a Föld felszínének mindössze 3 százalékát fedik le. A városok egyben a növekedés, a paradigmaváltás fontos színterei. Amíg 1950-ben 83 olyan város létezett, amelynek népessége meghaladta az egymillió főt, addig mára a világon 577 db egymillió feletti város található (csak Kínában 73 darab ilyen város található), 384 darab kétmilliós város, 90 db ötmilliós város, 64 db hétmilliós város, 28 db tízmilliós város, valamint 12 olyan város, amelynek lakossága meghaladja a húszmillió főt. A legdinamikusabban Ázsia és Afrika városai növekednek.
13. A Föld városaiban élő lakosságszámának növekedése 1950-2030 között
Forrás: World Urbanization Prospects Adatforrás: UN World Urbanization Prospects UN (2015).
A globális városokat már nem a múltjuk, hanem a jövőjük határozza meg.
Ezt a jövőt befolyásolja a globalizáció, az urbanizáció és a technológiai fejlődés. Emellett pedig figyelembe kell venni, hogy a városok milyen mértékben rendelkeznek a jövőre vonatkozóan oktatási, innovációs potenciállal és a környezeti erőforrásokat hosszú távon fenntarthatóan tudják-e hasznosítani? Egyre fontosabbak lesznek az új ötletek, az innováció-orientált gazdaság, a technológia, a tehetségek vonzása, a befogadó munkaerőpiac, valamint a városok ingatlanpiaci dinamikája. Az új világvárosok újra definiálják azt, hogy mit jelent a globális szó, mivel számos kisebb város sikeresen versenyez a nagyobb szomszédok ellen.
A globalizáció korában nemcsak a nemzetgazdaságok, hanem a nagyvárosok is versenyben állnak egymással a regionális szerepkörű vállalati központokért. A globalizálódó világgazdaságban új, globális városi hierarchia alakul ki, aminek egyik fő mozgatója a nemzetközi tőke-, információ- és szolgáltatásáramlás. Azok a nagyvárosok, amelyek magukhoz tudják vonzani a nemzetközi nagyvállalatok regionális, vagy globális központjait, ennek a hierarchiának vezető pozícióit foglalhatják el. Richard Florida, a Torontói Egyetem professzora, óriási adatbázissal bizonyítja, hogy életünk legfontosabb tényezője, hogy hol élünk? A gazdasági fejlődés motorjai nem egyenletesen oszlanak el a világban, hanem térben koncentrálódnak. A városoknak saját „személyiségük” van. Nem a technológia teszi naggyá és prosperálóvá a gazdaságot, hanem az emberek, akik formálják. A világ, és főleg a világgazdaság globális városokba és megarégiókba tömörül, és ott csúcsosodik ki.
14. Globális városi erőközpontok regionális bontásban
Forrás: Csizmadia Norbert – Geofusion 2.0
A természeti erőforrások és az ásványkincsek szerepe
15. Hol van az olaj? Kőolajkitermelés országok szerint, 2018-ben (milliárd hordó. Gbbl-ben)
Forrás: HUG – Hungarian Geopolitics Magazin – 2018/1. szám
A természeti erőforrások döntő befolyást gyakorolnak a geopolitikai szereplők helyzetére, lehetőségeire, gazdaságpolitikájára és a nemzetközi kereskedelemben betöltött szerepére. A jelentős nyersanyagkincsekkel bíró államok, mint például a legnagyobb kőolaj kitermelő és exportáló országok (Szaúdi-Arábia, Egyesült Arab Emírségek, Kuwait, Irak, Irán,…) a világpolitika formálásában is gyakran kiemelkedő szerepre tesznek szert. A különböző becslések alapján kijelenthető, hogy a jelenleg ismert földgáz- és kőolajtartalékok meghatározó része Eurázsia középső részén az ún. „stratégiai ellipszis” övezetében található. A Föld olajtartalékának 70%-a, gázkészletének 65%-a itt található.
A 21. században az energiahordozók mellett az édesvízi készletek birtoklásának is egyre nagyobb a jelentősége, hiszen meghatározhatja az adott régió jövőbeli fejlődését.
A ritkaföldfémek esetében hasonló a helyzet, ezek birtoklása legfőképpen az űrkutatás és a kibertér meghódítása miatt nélkülözhetetlen. 2019-ben a legnagyobb felhasználók között Kína, az Egyesült Államok, az EU és Japán említhetőek, viszont a kitermelés 90%-a az elmúlt évtizedben Kínához köthető. Bruno Macaes Belt and Road könyvében úgy fogalmaz, hogy aki birtokolja a ritkaföldfémeket, az tekinthető a világ „urának.”
16. A ritkaföldfémek elhelyezkedése 2018-ban
Forrás: HUG (Hungarian Geopolitics) magazin, 2019/1. Kína és a ritkaföldfémek geopolitikája – a térképet rajzolta: Kovács Fülöp
Az emberiség egy főre jutó energiafogyasztása 120-szorosára nőtt a vadászó-gyűjtögető társadalmak óta. Az energiafelhasználás az emberiség fejlődésével nemcsak növekedett, hanem egyre összetettebbé is vált. Az energia felhasználása rendkívül sokrétűvé vált, a rendelkezésre álló energiahordozók azonban fajtájukban és mennyiségükben is korlátozottak maradtak. Kezdetben kizárólag a biomassza hasznosítása volt jellemző, mégpedig étel vagy fa formájában. Később a megújuló (víz-, szél-), fosszilis, majd a nukleáris energia is megjelent az energiamixben. Ez az energiamix országonként széles skálán mozog a földrajzi, földtani adottságok által meghatározott rendelkezésre álló energiaforrások és a fenntartható energiagazdálkodási szempontok függvényében. Izland geológiai adottságai lehetővé teszik, hogy a teljes energiafelhasználásának 78%-át geotermikus energiából, a fennmaradó rész jelentős hányadát pedig vízenergiából fedezze, Dánia pedig 2014-ben már villamosenergia-fogyasztásának 39,1 %-át szélenergiából elégítette ki.
17. Azon országok, ahol a megújuló energia aránya magasabb mint 80 %, az összes energia használatából
Forrás: MapMania, 2019
A világ légi központja – konnektivitás
A világ legforgalmasabb repülőtere az atlantai repülőtér, a második a pekingi, a harmadik a dubai a negyedik és az ötödik Japánban a tokiói és az osakai reptér, a hetedik a londoni repülőtér, a los angelesi, a párizsi és a hongkongi repülőterek vezetnek. Az Official Aviation Guide (OAG) részletes jelentést készített a legforgalmasabb belföldi és nemzetközi légi útvonalakról 2018 márciusa és 2019 februárja között, figyelmen kívül hagyva azokat a szolgáltatókat, melyek 500-nál kevesebb utat bonyolítanak évente. A jelentés tizenöt olyan belföldi útvonalat azonosít, melyen több repülőutat bonyolítanak évente, mint bármelyik nemzetközi útvonalon. Közel évi 80.000 járattal, a dél-koreai Szöul és – a kedvelt turisztikai úti cél – Jeju-sziget közötti légi útvonal a világ legforgalmasabb járata. A naponta mintegy 200 járatot hét légi szolgáltató bonyolítja. Ezt követi az ausztrál Melbourne-Sydney útvonal évi 54.102 járattal, majd az indiai Bombay-Delhi útvonal 45.188 járattal. Az utazóközönség szubjektív véleményén alapuló felmérés a világ top tíz repülőtereiről szintén érdekes képet mutat. Az értékelés 39 féle szempont alapján történt. A legújabb elérhető felmérést 2016-os adatok alapján több mint 550 repülőtéren, 13 millió utas kérdőívezésével készítették. A világranglista első 10 repülőtere egymás utáni sorrendben: Changi (Szingapúr, Szingapúr), Incheon (Szöul, Dél-Korea), Haneda (Tokió, Japán), Hong Kong (Kína), Hamad (Doha, Egyesült Arab Emírségek), München (Németország), Centrair (Nagoya, Japán), Heathrow (London), Zürich repülőtere (Svájc), Frankfurt repülőtere (Németország).
18. A világ 50 legforgalmasabb repülőtere, 2016-ban
Forrás: Artec, 2016.
A fentiekhez hasonló nagyvárosok és a legjelentősebb globális városok rendelkeznek azokkal a repülőterekkel, amelyek tudják fogadni a nagy befogadóképességű A380-as repülőgépeket. A legtöbb A380-as nyugat-európai (London, Párizs, Frankfurt), kelet-ázsiai (Peking, Shanghaj, Hong Kong, Tokió, Szöul), dél-kelet-ázsiai (Bangkok, Szingapúr), közel-keleti (Dubai), észak-amerikai (New York, Los Angeles) városok repülőterei között közlekedik. Ezek egyben a világ legfejlettebb, legmagasabb GDP-vel rendelkező nagyvárosai. Egyúttal ezek a repülőterek bonyolítják le a legnagyobb utasforgalmat a világon. Legfőbb működtetőik: Singapore Airlines, Qantas, Emirates, Lufthansa, Air France, Korean Air Lines, China Southern légitársaságok. 2018-ban 222 db Airbus A380 gép állt szolgálatban, jelenleg 15 légitársaság üzemeltet A-380 járatot, és a legtöbb desztinációval, mintegy 40-nel az Emirates rendelkezik.
19. A légi közlekedés útvonalai 2016-ban, világ 182 repülőgéptársaságának útvonala alapján, valamint a fő légiforgalmi csomópontok hálózata
Forrás: Visual Capitalist, 2016
A konnektivitás kapcsán a légiközlekedés mellett, a hajózás jelentősége is kiemelten fontos. A Lloyd’s List Intelligence nevű szervezet által készített felmérés rangsorolta a világon a legnagyobb teherforgalmat bonyolító hajókikötőket. A rangsort a hajórakomány mennyisége alapján állították fel, amelynek mértékegysége a TEU (twenty-foot equivalent unit) azaz a húsz láb hosszúságú szabványkonténer. A legnagyobb 10 hajókikötő közül hét Kínában található. Sanghaj kikötője kimagaslóan vezeti a világranglistát, de a legtöbb kikötő forgalma évről évre növekszik, néhány kivételtől eltekintve. A legnagyobb európai kikötő Rotterdam városában található (Hollandia), míg Észak-Amerikában Los Angeles (USA) város kikötője a legnagyobb forgalmú a Maritime Intelligence 2018-as kutatásai alapján.
Hálózatok kora
Az információtechnológia robbanásszerű fejlődése nagymértékben változtatja meg az emberi, a társadalmi, a földrajzi, a gazdasági, a politikai, a kulturális kapcsolattartást, hiszen jelentősen megkönnyíti a világról szerzett tudáshoz való hozzáférést, az adatok felhasználását, az ismeretek összehasonlítását, elemzését, újracsoportosítását, gyarapítását. Az információtechnológia nagy távolságú földrészek, régiók, városok, közösségek között képes hidat verni, azonnali jelenlétet és cselekvési lehetőséget biztosítva minden szereplőnek. A hálózatkutatás új tudománya is felértékelődik, hiszen úgy rajzolja ki a központokat, a kapcsolatokat, az elérhetőségeket, hogy az általánosabb érvényű megállapítások konkrét felismerésekhez, megoldásokhoz vezetnek. A Facebook kapcsolati hálója 2 milliárd ember területi kapcsolatait mutatja be.
20. A Facebook felhasználók kapcsolati térképe
Forrás: Facebook, 2015.
Összekapcsoltság és geofúzió
A konnektográfia (amely a konnektivitás és a geográfia szavak „összekapcsolásával” született) kifejezést Parag Khanna vezette be, és tette ismertté 2016-ban a „Connectography – Mapping of the Future Civilizaton”c. könyvében. Khanna értelmezése szerint az ezredforduló óta a geoökonómiai rendszerek új típusú, földrajzi hálózatokba szerveződnek, s ezek újfajta módszertani elvek alapján működnek. Khanna szerint ebben az új formációban a különféle, akár egymástól nagy távolságra lévő, infrastruktúrák direkt és indirekt összekapcsolása, s az ezekből keletkező ellátási láncok vezetése és ellenőrzése jelenti az új geopolitikai paradigma alapját. Az összekapcsoltság tehát új világparadigmává vált, az eddigi klasszikus politikai határokat mutató térképek kibővíthetőek a távvezeték, az autópályák, a vasúti hálózatok, az internetkábelek, a repülőgépútvonalak jelzéseivel, azaz a globális hálózati társadalom szimbólumaival. A geopolitikai verseny kiegészül és átváltozik az ellátási rendszerek összekapcsolhatóságáért folytatott küzdelmekben. A versenyképes konnektivitás a 21. század legfontosabb geopolitkai tényezője.
Ma épp az infrastrukturális vonalak (és ezáltal az összekapcsolódás) jelentik a legfontosabb vonalakat a térképeinken, amellyel legkönnyebben megérthetjük a 21. századi világrendünket. „Ha pedig csak az infrastruktúrát figyeljük meg, akkor azt láthatjuk, mit építettünk, azt azonban nem, hogy milyen hatással van mindez a világ többi részére. Éppen ezért a 21. században háromféle földrajzot kell tanulnunk – természetföldrajzot, politikai földrajzot és funkcionális földrajzot –, ha szeretnénk igazán megérteni, mi történik körülöttünk. Minden régió számít, hiszen a régió a hálózat része. A világ egyre összetettebbé és komplexé válik, és tisztában kell lennünk az összekapcsoltság, a regionalizmus és más olyan erők értékével, amelyek a világot sokkal inkább formálják, mint a hagyományos geopolitikai elméleteink, amelyek csak a területen, a nagyságon és a katonai erőn alapultak – felytette ki Parag Khanna 2017-ben Budapesten a Corvinus Egyetemen tartott előadásán.
Geofúziók kora
2013-ban a „3D Map Technology” – geomátrix alkotó szoftverje „Geofusion” névvel valós idejű műholdfelvétel programot indított el és ez a szoftver fut a British Airways, valamint további 12 légitársaság több mint 422 járatán. Ez az a speciális „fúziós” térkép, amely pontosan mutatja, hogy hol jár adott pillanatban a repülőgép, amin éppen ülünk, ez pedig egy valós idejű kartográfiai forradalmat indított el. Geofuziós program a virtuális valóságot és a 3D-s vizualizációs technikát integrálja a Geomatrix és Geoplayer motorjaiba, hogy valós idejú vizualizációt hozzon létre, amelyeket olyan iparágakban használnak, mint a repülés, a védelem, az űrkutatás, az oktatás és a szórakoztatás.
A „fúziók” elnevezés először a zenében terjedt el. A zenei fúzió (különösen a jazz korszakban, vagy a világzenében a „world music” irányzatban) a különböző zenei stílusok találkozása és összeolvadása által új stílus születik meg és jön létre. A gasztronómiai fúziók meghatározása pl. így hangzik: „ahol a keleti ízek találkoznak a nyugati ízekkel”. Az első gasztronómiai fúzió 1899-ben valósult meg Szingapúr leghíresebb szállodájában a Raffles Hotelben, az örmény Raffles család által.
21. A 21. század „Geofúziós” világtérképe
Forrás: Csizmadia Norbert, Geofusion 2.0
A helyek fúziója, azaz „geofúzió” egyszerre jelenti a földrajz szintézisét, egyszerre hoz létre újat a földrajzban a gazdaságpolitika, közgazdaságtan, a technológia, a design és vizualizáció egyszerre történő használatával. A geofúziós térképek olyan új térképek, amelyek a legkülönfélébb területről alkotnak egy új látásmódot térképek segítségével magyarázva ezzel a geopolitikai, geoökonómiai összefüggéseket. A geofúziós komplex térképi ábrázolási módoknál egyaránt megjelennek a konnektivitási tényezők, az infrastrukturális, és tudáshálózatok, földrajzi csomópontokban, azaz HUB-okban a geopolitikai szerkezetekre épülve, globális csomópontokat, új típusú értelmezési módot határoznak meg. Így, ha egy térképen ábrázoljuk a 21. század új geofúziós térképet, egészen meglepő, új eredményt kapunk, kirajzolva, az új többközpontú világrend gazdasági, kereskedelmi, geopolitikai, kulturális erőtereit, amelyhez egy fő kihívás kell, hogy hosszú távon fenntarthatóvá tegyük..
A szerző a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány kuratóriumi elnöke.
Eredeti megjelenés: Csizmadia Norbert: 21 térkép a 21. századhoz. In: novekedés.hu, 2020. 02. 20. https://novekedes.hu/mag/21-terkep-a-21-szazadrol
