Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia 2020

2020 február 14-16. között került megrendezésre a világ egyik legnagyobb külpolitikai fóruma. Több mint negyven ország politikusai és döntéshozói vettek részt a háromnapos eseményen. Az 56. alkalommal megrendezett fórum előtt kibocsátott jelentés a „nyugattalanság” címet kapta,[1] ami fémjelezte az idei összejövetel fő témáját. A találkozók során meg is mutatkozott Európa és Amerika ellentétes véleménye a biztonság fogalmát illetően, valamint Kína és Oroszország is sok kritikát kapott, de mégis ők voltak a többpólusú világrend fő szószolói.

Amerika kemény vádakkal érkezett

Mark Esper amerikai védelmi miniszter felhívta az amerikai szövetségesek figyelmét, hogy ideje felébredni és szembesülni a kínai fenyegetéssel. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szerint a Nyugatnak meg kell nyernie a konfliktust Kínával szemben, valamint a Trump kormány hivatalos képviselőitől olyan bírálat is elhangzott, miszerint Európa rosszul teszi, ha Kínára nem fenyegetésként tekint. A Republikánus párti képviselők sem fogták vissza magukat, amikor Kínáról volt szó, egyenesen odáig mentek, hogy a koronavírust egy lehetőségként látják arra, hogy a kínai embereket a kormányuk ellen fordítsák. Nancy Pleosi házelnök pedig a kínai telekommunikáció óriást, a Huaweit tekinti a kínai agresszió egy alattomos formájának.[2]

Azonban ezek a vádaskodások süket fülekre találtak a fórum három napja alatt. Ebből is megmutatkozik, hogy Európa és Amerika teljesen más véleményen van a Kínát érintő kérdésekben, ami meglehetősen megnehezíti a közös álláspont kidolgozását Kína felemelkedését illetően, de inkább teljesen lehetetlenné teszi azt. Wolfgang Ischinger a fórum házigazdájaként és veterán diplomataként úgy gondolja, hogy Kína együttérzést, együttműködést, és bátorítást érdemel a sok kritika helyett. A német államfő, Frank-Walter Steinmeier is Kína helyett a jelenlegi amerikai vezetést kritizálta, mely szerinte még a nemzetközi közösség alapkoncepcióját is elutasította.[3]

Amerika és Európa abban viszont egyetért, hogy mi az, ami nem tetszik nekik a jelenleg Xi Jinping elnök vezette kínai fejlődésben. Többek között azt sérelmezik, hogy a kínai piacok nem nyíltak meg a külföldi befektetők előtt az ígéreteknek megfelelően, nem nézik jó szemmel az egyre növekvő kínai befolyást Afrikában és Latin-Amerikában, valamint a xinjiangi muszlimok helyzete, továbbá Kína Hongkong- és Tajvan-politikája is aggasztja a nyugati vezetőket. A közös politika kialakításához azonban Amerika „velünk vagy ellenünk” retorikáján kellene finomítani. Európa részéről is nagyobb erőfeszítésre lenne szükség ahhoz, hogy a tagállamok között egy közös európai álláspontot tudjanak kialakítani Kínával kapcsolatban.[4]

Megosztott Európa

A háromnapos fórum alatt kirajzolódott az Európa két nagyhatalma közötti törésvonal is. Emmanuel Macron francia elnök első alkalommal vett részt a biztonságpolitikai konferencián, ahol az európai országokat egy közös stratégia kialakítására és több konkrét cselekvésre szólította fel. Szerinte, ha Franciaország és Németország elbukik abban, hogy az európai középosztály számára perspektívát kínáljon a jövőjükre nézve, akkor végzetes hibát követnek el.[5] Macron szerint az utóbbi 10-15 évben komoly gyengeségekkel küzd a nyugat, miközben az értékek változnak, és új hatalmak emelkednek. Ahhoz, hogy ezzel szembe tudjon nézni Európa, szükség van egy közös európai stratégiára, amely segítene megvédeni az európai szuverenitást, és egy olyan Európára is szükség lenne, amely elkötelezett a jövője iránt. Macron szerint a kontinensnek egy transzatlanti politika helyett egy saját európai politikát kellene kidolgoznia, valamint kiállt amellett is, hogy Európának stratégiai párbeszédet kellene kezdeni Oroszországgal.[6] Figyelmeztetett, hogy ezek nélkül a lépések nélkül Európa könnyen egy jövő nélküli kontinenssé válhat.[7]

Németország kevéssé nyitott egy együttműködésre, illetve az EU reformjára. A közös EU-s Kína-politika kialakításában sem tűnik eltökéltnek, ami annak fényében, hogy a legnagyobb EU-s tagállam, nem túl bíztató. Németország nagyon ügyel rá, hogy ne vívja ki Kína haragját (elutasították az újraválasztott tajvani elnöknek való gratulációt), valamint az ország kapuit is kitárták a sokak által biztonsági fenyegetésnek vélt Huawei előtt.[8]

A Facebook alapítója Mark Zuckerberg is részt vett a fórumon, ahol elmondta, hogy cége egyre nagyobb sikereket ér el a legújabb biztonsági fenyegetésekkel való küzdelemben, amelyek veszélyt jelentenek a közösségi médiára. Elmondta, hogy már nem a hackerkedés a legnagyobb kockázat, hanem a dezinformáció és a félrevezetés. Támogatásáról biztosította a nyugati törvényhozókat olyan technológiai jogszabályok alkotásában, amelyek vissza tudják szorítani Kína dominanciáját. Elmondta, hogy a Facebook-nál 35 ezer ember dolgozik jelenleg azon, hogy kiszűrjék az ártalmas tartalmakat és dezinformációkat, amelyek legtöbbször Iránból és Oroszországból származtak.[9]

Multilateralizmust hirdető Kína

„Semmilyen erő nem rengetheti meg a kínai nemzetet és nem akadályozhatja meg az előretörésben” – idézi Xi Jinping kínai elnököt a konferencia előtt kiadott biztonsági jelentés. A megalapításának 70. évfordulóját ünneplő Kínai Népköztársaság számára a tavalyi év sok kihívást jelentett. A kabinet által 2019 júliusában kiadott fehér könyv növekvő hegemóniára törekvéssel, erőpolitikával, unilateralizmussal és a Kína szomszédságában elkövetett provokációkkal vádolja az USA-t, s egyben megfogalmazza azt a világos üzenetet is, hogy Kína kész válaszlépéseket tenni. Peking folyamatosan fejleszti haditechnikáját a Dél-Kínai-tengeren, építi harmadik repülőgéphordozó hadihajóját, rakétarendszere már a guami amerikai bázist is fenyegeti, s ezzel a háttérrel egyre élesebben lép fel Tajvannal szemben is.^[10]

A biztonsági jelentés kiemeli Kína technológiai haladását is. Az új technológiák, mint a mesterséges intelligencia, kvantum számítógépek, kommunikációs technológiák terén mutatott kínai fölény megdöbbentette a nyugatot, az 5G technológia miatt pedig egyre növekvő biztonsági aggályok is felmerültek. A szakértők azon aggódnak, hogy jövőben a világ technológiailag kettéválhat, a kínai és a nyugati technológiát használó országok szegregálódhatnak egymástól.

A müncheni konferencián Wang Yi kínai külügyminiszter beszédét a Kínában kitört koronavírus járvány elleni heroikus küzdelem bemutatásával kezdte. Hangsúlyozta, hogy ezek a nehézségek csak átmenetiek, Kína megerősödve fog kikerülni ebből a küzdelemből. A gazdaság tovább fog növekedni, tovább haladnak az általános jólét megteremtése és a szegénység felszámolása felé. Kiemelte, hogy egy vírus nem ismer határokat és ez a járvány is rámutatott a globális kormányzás és a nemzetközi koordináció erősítésének fontosságára. Meg kell szüntetni a nyugat és kelet közti felosztást, az észak és dél közötti megkülönböztetést, hogy az emberiség számára együtt építsük a közös jövőt.

Wang beszédében ezután a multilateralizmus fontosságát fejtette ki. Ehhez közös fejlődésre kell törekedni, a fejlett országoknak példát kell mutatniuk, be kell tartani a nemzetközi normákat és a világot egy közösségnek kell tekinteni.^[11] Wang szerint az országoknak közösen kell fejlődniük, a multilateralizmus elutasítja egyes országok elsőbbségét, minden országnak ugyanolyan joga van a fejlődésre. Kína békés fejlődésre és mindenki számára előnyös együttműködésre törekszik a világ többi országával. A nyugatnak is fel kellene adni a Kínával szembeni előítéleteit és aggodalmait, és el kellene fogadnia egy keleti, eltérő berendezkedésű ország felemelkedését is. A multilaterális rend nem engedheti meg az egyoldalú, önérdekű cselekedeteket. Kína külpolitikájának alapja a globális béke és a közös fejlődés, az emberiség közös jövője építésére tett javaslat abból az ősi kulturális hagyományból származik, miszerint „az ég alatt minden egy családba tartozik”. Kína ezért mindenkivel hajlandó együttműködni bolygónk megőrzése, az emberiséget összefogó „világfalu” építése érdekében. ^[12]

Oroszország is globális összefogást sürget

A biztonságpolitikai jelentés Oroszországgal kapcsolatban megállapítja, hogy 2019 sikeres év volt számára: visszakerült az Európa Tanácsba, meghatározó erővé vált a Közel-Keleten, kiterjesztette befolyását Latin-Amerikában és Afrikában. Macron francia elnök tavaly kijelentette, hogy „Oroszország félretolása nagy statégiai hiba” és az orosz kapcsolatok újragondolására szólította fel európai kollegáit. Az európai vezetők azonban gyanakodva nézik Moszkva egyes tevékenységeit, mint például az orosz-ukrán viszonyt, a nukleáris destabilizációt, az orosz hátterű külföldi gyilkosságokat. Leginkább azonban az orosz-kínai kapcsolatok látványos javulása aggasztja a nyugatot. Oroszország ismét fegyvereket ad el Kínának, meghívta a Vostok-2018 hadgyakorlatra, együtt járőröztek a Kelet-Kínai-tenger felett. Putyin és Xi Jinping közeli barátoknak tekintik egymást és már közel harminc alkalommal találkoztak. A két ország között azonban nem csak a kereskedelem nincs egyensúlyban, de katonai téren, az űrkutatásban, kibertechnológiában és a mesterséges intelligencia fejlesztésben is egyre kiugróbb a különbség. Ha ehhez hozzátesszük Kína egyre fokozódó befolyását az orosz Távol-Keleten és Közép-Ázsiában, akkor megállapíthatjuk, hogy a felhőtlennek tűnő viszony mögött komoly próbákat kell kiállni a két ország kapcsolatainak.^[13]

Ezzel szemben az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov a nemzetközi együttműködés hiányáról, az amerikai fél által felrúgott egyezmény miatt a nukleáris fenyegetettség növekedéséről, a nemzetközi kapcsolatok „barbarizálódásáról” beszélt. Különösen aggasztó az európai ügyekben tapasztalható bizalmatlanság, az „orosz fenyegetésről” szóló narratíva, a NATO keleti terjeszkedése, az orosz határ közelében tartott nagy létszámú hadgyakorlatok. Az euro-atlanti stabilitást is csak valódi globális összefogással lehet megvalósítani, együtt harcolva a nemzetközi terrorizmus, az illegális migráció, az embercsempészet és más, határokon átnyúló fenyegetések ellen. A globális kihívásokra csak a valódi multilaterális együttműködés lehet a válasz, a globális kormányzásnak rugalmas multilaterális mechanizmusokra van szüksége az érdekek egyensúlyozására.^[14]

Konszenzus nélküli konferencia

A konferencián nem sikerült konszenzusra jutni a „nyugattalanság” kérdésében, nem alakult ki egységes álláspont az euro-atlanti államok között. A nagyhatalmak egymásra mutogattak, nincs egyetértés Európa és az USA között, az Atlanti-óceán két partján, de még ez EU-n belül sincs egységes nézőpont az orosz és kínai kapcsolatokat illetően. Az USA igyekezett mindenkit meggyőzni, mekkora veszélyt jelent Kína felemelkedése, amit a kínai fél egyszerűen hazugságnak minősített, s szerinte Amerika nem hajlandó elismerni, hogy egy tőle különböző politikai berendezkedésű ország is lehet sikeres.  A legnagyobb egyetértés még talán Kína és Oroszország között mutatkozott, paradox módon ez a két állam sürgette leginkább a multilateralizmust és a globális kooperációt – amelyet nemrég még a nyugati hatalmak hangoztattak.

Szerzők: Borosnyay-Miklós Katalin, Zoltai Alexandra

Irodalomjegyzék

• „Macron calls for “European strategy” at Munich Security Conference.” In: Xinhua, 2020. 02. 15. http://www.xinhuanet.com/english/2020-02/15/c_138787139.htm (utolsó letöltés: 2020. február 18.)
• Barkin, Noah: The U.S. and Europe Are Speaking a Different Language on China. In: Foreign Policy 2020. 02. 16. https://foreignpolicy.com/2020/02/16/the-u-s-and-europe-are-speaking-a-different-language-on-china/ (utolsó letöltés: 2020. február 18.)
• Ceruls, Laurens – Brown, Stephen: Zuckerberg adds friends: The Munich security crowd. In: Politico, 2020.02.15. https://www.politico.eu/article/zuckerberg-tells-munichs-security-crowd-im-with-you/ (utolsó letöltés: 2020. február 18.)
• Chinese FM calls for multilateralism at Munich Security Conference; In: Xinhua Net, 2020.02.16. http://www.xinhuanet.com/english/2020-02/16/c_138787345.htm (utolsó letöltés: 2020. február 21.)
• FM Wang Yi’s speech at 56th Munich Security Conference; In: China Daily , 2020.02.16. https://www.chinadaily.com.cn/a/202002/16/WS5e490ce7a310128217277dc8.html (utolsó letöltés: 2020. február 21.)
• Munich Security Report 2020: Westlessness. https://securityconference.org/assets/user_upload/MunichSecurityReport2020.pdf (utolsó letöltés: 2020. február 21.)
• Foreign Minister Sergey Lavrov’s remarks and answers to media questions during the 56th Munich Security Conference, Global Disorder; In: The Ministry of Foreign Affairs of the Russian Federation, 2020.02.15. https://www.mid.ru/en/web/guest/foreign_policy/international_safety/conflicts/-/asset_publisher/xIEMTQ3OvzcA/content/id/4043519 (utolsó letöltés: 2020. február 21.)
• Peel, Michael – Chazan, Guy – Warrell, Helen: China, Europe and technology dominate Munich security conference. In: The Financial Times, 2020.02.16. https://www.ft.com/content/532e18a8-50d6-11ea-8841-482eed0038b1 (utolsó letöltés: 2020. február 18.)

[1] Munich Security Report 2020: Westlessness.

[2] Barkin, Noah: The U.S. and Europe Are Speaking a Different Language on China. In: Foreign Policy 2020. 02. 16.

[3] Uo.

[4] Barkin, Noah: The U.S. and Europe Are Speaking a Different Language on China. In: Foreign Policy 2020. 02. 16.

[5] Peel, Michael – Chazan, Guy – Warrell, Helen: China, Europe and technology dominate Munich security conference. In: The Financial Times.

[6] „Macron calls for “European strategy” at Munich Security Conference.” In: Xinhua, 2020. 02. 15.)

[7] Peel, Michael – Chazan, Guy – Warrell, Helen: China, Europe and technology dominate Munich security conference. In: The Financial Times.

[8] Barkin, Noah: The U.S. and Europe Are Speaking a Different Language on China. In: Foreign Policy 2020. 02. 16.

[9] Ceruls, Laurens – Brown, Stephen: Zuckerberg adds friends: The Munich security crowd. In: Politico, 2020.02.15.

[10] Munich Security Report 2020, p. 30

[11] FM Wang Yi’s speech at 56th Munich Security Conference; In: China Daily, 2020.02.16.

[12] Chinese FM calls for multilateralism at Munich Security Conference; In: Xinhua Net, 2020.02.16.

[13] Munich Security Report 2020, p. 34

[14] Foreign Minister Sergey Lavrov’s remarks and answers to media questions during the 56th Munich Security Conference, Global Disorder; In: The Ministry of Foreign Affairs of the Russian Federation, 2020.02.15.