A legfőbb kockázatok Ázsiában 2020-ban
A The Diplomat magazin szerint 2020-ban Ázsia számára alapvetően 6 fő kockázati tényezővel kell számolni, amelyek a következők: Az amerikai elnökválasztás; a kereskedelmi háború 3. éve; India politikai megosztottsága; egy új észak-koreai válság; a Dél-kínai-tenger forrongása; továbbá a klímaváltozás jelentette kockázatok.
A 2019-es eseményekből kiindulva, 2020-ban az ázsiai és a csendes-óceáni térségben a következő kihívásokkal, kockázatokkal kell számolni:
Az amerikai elnökválasztás
2020. november 3-án az Egyesült Államok elnököt választ, melynek során Donald J. Trump, a hivatalban lévő elnök, fog szembenézni azzal a jelölttel, akit a Demokrata Párt a nyáron fog megválasztani. Tekintettel arra, hogy Trump kormánya drasztikusan eltérő megközelítést alkalmaz az USA ázsiai és globális szerepével kapcsolatban, ezért következményeit tekintve ez lehet az év egyik legfontosabb eseménye. Az USA és Kína közötti kereskedelmi háború alakulásától kezdve, a Koreai-félsziget diplomáciai folyamatain keresztül az amerikai szövetségi rendszerek jövőjéig minden a választások eredményétől függ. Trump-hoz viszonyítva borítékolható, hogy az USA Ázsia politikája teljesen más irányt venne egy demokrata elnök alatt.
A kereskedelmi háború 3. éve
2020 közepén lesz 3. éve annak, hogy kezdetét vette a Kínával folytatott kereskedelmi háború (a kínai exportra vonatkozó amerikai vámtarifák első fordulójának kezdete óta mérve). 2019 végén a felek megállapodtak az első fázis lezárásáról, melynek következtében Kína bejelentette, hogy Liu He miniszterelnök-helyettes, az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi tárgyalások főtárgyalója Washingtonba utazik, hogy aláírja a megállapodást. Az aláírást Trump újévi twitter üzenete is megerősítette.
A pozitív fordulat ellenére nagy kérdés, hogy hosszú távon mennyire lehet sikeres egy ilyen megállapodás és vajon sikerül-e elmozdulni a második fázis lezárása felé. Az USA és Kína között valójában messze nem csupán a kereskedelmi háború jelenti a viták alapját, a kritikus technológiák feletti ellenőrzés kérdése, az amerikai szellemi tulajdont ért kínai támadás azt vetíti előre, hogy a két ország viszonya még hosszú távon feszült marad.
India politikai megosztottsága
Indiában a kormányzó Bharatiya Janata párt a gazdasági növekedés mutatóinak lelassulásával párhuzamosan nacionalista programjának végrehajtása mellett kötelezte el magát. Augusztusban, a korábbi Dzsammu és Kasmír államot két új szövetségi területre osztotta, ezzel véget vetve az autonómia időszakának India egyetlen muszlim többségi államában.
Indiát eluralta a tiltakozás és a nyugtalanság érzése. Narendra Modi miniszterelnököt számos kritika érte az ellentmondásos új állampolgársági törvény miatt, amely megfoszthatja az indiai muszlimokat állampolgárságuktól, ha nem tudják bizonyítani indiai állampolgárságukat.
India belső problémái az ország külpolitikai szerepét is befolyásolhatják, különösen az amerikai-indiai kapcsolatokat, miközben Modi nacionalista, illiberális politikája az indiai politikai rendszer autoriter irányba történő elmozdulását sem zárja ki.
Egy új észak-koreai válság
Azt követően, hogy lejárt a Kim Jong Un által az Egyesült Államoknak megszabott határidő, az észak-koreai vezető 2020 elején bejelentette, hogy a továbbiakban nem tartja tiszteletben a 2018 áprilisi nagyhatótávolságú rakéta és nuleáris tesztekről szóló korlátozásokat.
Az USA politikája továbbra sem tűnik eredményesnek, további tárgyalásokról pedig nincs hír. Tekintve az amerikai-iráni konfliktus eszkalációját, egy hasonló forgatókönyv Észak-Korea esetében sem lenne elképzelhetetlen. Február hagyományosan az észak-koreai rakétatesztek fő időszaka, amelyet tavasszal könnyen követhet egy újabb amerikai dél-koreai közös hadgyakorlat. Noha Trump szerint újabb rakétatesztektől egyáltalán nem kell tartani, Kim Jong Un keményebb fellépését továbbra is számításba kell venni.
A Dél-kínai-tenger forrongása
2019 végén emlékeztetőt kaptunk arra, hogy a Dél-Kínai-tenger vitái sehová sem vezetnek. Indonéziának ugyan nincsenek területi követelései, de Kína tevékenységét úgy értékeli, amely megsérti a szigetország kizárólagos gazdasági övezetét , ezért panaszt nyújtott be a kínai parti őrség hajóinak a vitatott vizeken folytatott tevékenységeivel kapcsolatban, mint amely megsértette Indonézia szuverenitását. Hasonló panasszal más államok is éltek, közöttük Vietnam.
A Dél-kínai-tenger szempontjából 2020 jelentős év lesz a térség pedig továbbra is az egyik legforrób pont marad. Vietnam, Indonézia és Malajzia nem hátrál meg Kínával szemben, miközben a Fülöp-szigetek néha a Pekinggel való együttműködésben, máskor az ellenállásban látja a siker zálogát. A Dél-kínai-tenger jövőjéért folyó harc még korántsem ért véget.
A klímaváltozás jelentette kockázatok
2019 végén az Ausztráliában tomboló erdőtüzek apokaliptikus méreteket öltöttek. Eddig 10,3 millió hektár föld lett a tűzvész martaléka, amely megfelel Dél-Korea teljes területének. Az ausztrál esetben a tűzvész nemcsak drasztikus ökológiai következményekkel fenyeget, hanem egész közösségeket is átalakított, hiszen ezrek hagyták el lakóhelyüket. A Moody’s Analytics becslése szerint gazdasági szempontból a tüzek által okozott károk már meghaladják a 4 milliárd dollárt .
Ausztrália nem az első és nem is az utolsó ország az ázsiai térségben, amely szenved a klímaváltozás következményeitől. A kiszámíthatatlan és pusztító természeti katasztrófák továbbra is jelentős hatással lehetnek a régió egészére. Az ausztrál Morrison kormány azonban továbbra sem hajlandó a szükséges lépések megtételére az éghajlatváltozással kapcsolatban, annak ellenére, hogy politikájának egyre nagyobb az ára otthon és külföldön egyaránt.
Szerző: Klemensits Péter
Forrás:
https://thediplomat.com/2020/01/top-risks-in-asia-in-early-2020/
